Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

Várható idójárás: időnként felhosö- dés, eső nem lesz. Több órás napsütés. Mérsékelt, változó irányú szél. Haj­nalban és reggel kevés helyen kőd. A legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 0. plusz 5, a legmagasabb nappali hőmérséklet: 14, 19 fok kö­zött. A Duna vízállása Budapestnél 4S4 cm, vizhő 7,2 fort. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 84. szám Ára: 1,20 forint 1979. április 11. szerda IDŐJÁRÁS KISKUNFÉLEG YHÁZÁRA KÉR ÜL T A VÁNDORZÁSZLÓ Értékelték a politikai irodalom terjesztését Milyen a politikai és a pártirodalom terjesztésének, fel- használásának a minősége? Hová jut el és hová nem jelenleg a tudatot alakító, gazdagító könyv, folyóirat és egyéb kiad­vány? Milyen eszközökkel lehet — és kell — siettetni azt a folyamatot, amely lehetővé teszi a Kossuth Könyvkiadó ál­tal megjelenített művek minél több emberhez való eljutta­tását? Melyik városban és járásban van ilyen tekintetben le­maradás vagy előrehaladás? Hol vannak még úgynevezett „fehér foltok” a politikai irodalom terjesztésében — és mi­ért? Ilyen és hasonló kérdésekről tanácskoztak tegnap azon az immár hagyományosnak mondható megyei értékelő ta­nácskozáson, amelynek ezúttal Pálmonostora község volt a színhelye. Délelőtt 10 órakor a Keleti Fény Termelőszövetkezet egyik tanácskozótermében Gera Sán­dor, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának propaganda és művelődési osztályvezetője kö­szöntötte a résztvevőket: a vá­rosi és járási pártbizottságok tit­kárait, valamint a terjesztést irá­nyító munkatársakat. Külön is üdvözölte Katanics Sándort, a megyei pártbizottság titkárát és Jármi Ernőt, a Kossuth Könyv­kiadó főosztályvezető-helyettesét. A politikai és pártirodalom ter­jesztésének elmúlt évi eredmé­nyeit ezt követően Hegedűs Pál, a megyei pártbizottság propagan­da és művelődési osztályának munkatársa értékelte. Elmondta többek között, hogy a pártszer­veknek az utóbbi esztendőkben figyelmet érdemlő eredményt si­került felmutatniuk e nélkülöz­hetetlen, nagyon fontos munká­ban. Azt külön is kiemelte az előadó, hogy a terjesztő propa­gandistáknak rendkívül fontos szerep jut napjainkban e tevé­kenység végzése közben. Ugyan­akkor az örvendetes eredmények hangsúlyozása mellett néhány olyan jelenségre, tényezőre is fel­hívta a figyelmet, mely jelenleg még akadályozza a jobb eredmé­nyek elérését. Ezek közé sorol­ható például — .mondotta — az, hogy egyes intézmények, vállala­tok, sőt némely helységek ás fel­tűnő eltéréseket mutatnak, ami az elért eredményeket illeti. Befeje­zésül elmondotta, hogy a legjobb teljesítmény felmutatása alapján az idén Kiskunfélegyháza város kapja meg a vándorzászlót, a po­litikai művek terjesztésében elért kimagasló eredményeiért, ugyan­akkor Baja és Kiskőrös város, valamint a kecskeméti járás is külön elismerő oklevelet és ju­talmat érdemelt ki. Az elemző értékelés után Ka­tanics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára átadta a vándor­zászlót Sztanojev Andrásnak, az MSZMP Kiskunfélegyházi városi Bizottsága első titkárának, a ki­magasló terjesztői munka irányí­tása elismeréseként. Ezután az elemző értékelést követő vitában több fontos és időszerű kérdésről eset,t szó. Így például a Kossuth- kiadványok tartalmi és formai gazdagításáról, a terjesztés ki- szélesítésének célravezető mód­szereiről, és nem utolsósorban a rendelkezésre álló, elérhető mű­vek hatékonyabb felhasználásá­ról. Szó volt még a vitában töb­bek között a politikai könyvnapi rendezvények színvonalának eme­léséről, a terjesztő propagandis­ták munkájának megbecsülésé­ről is. Katanics Sándor is felszólalt a vitában. Hangoztatta, Hogy a po­litikai művek terjesztését, a párt­irodalom sokakhoz való eljutta­tását nem versenyszerűen kell végezni, hanem azt fokozatosan a napi politikai munka szerves részévé kell tenni. Rendkívül fontos dolog — mondotta —, hogy az egyre gyarapodó és egy­re színvonalasabbá váló politikai témájú műveket az eddiginél jobban fel tudják használni az in­tézményes pártokitatásban éppen úgy, mint a tervszerű önképzés­ben. Külön is szólott a pártfo­lyóiratok intenzívebb felhaszná­lásának elengedhetetlen szüksé­gességéről. Befejezésül a megyei pártbizottság titkára sürgette a Kossuth Könyvkiadó kiadói és ellátási tevékenységének tervsze­rűbbé és ütemesebbé tételét. Délután folytatódott a tanács­kozás. A jelenlevők meghallgat­ták és megvitatták Hegedűs Pál előadását a pártpropaganda idő­szerű kérdéseiről. V. M. • Képünkön: Katanics Sándor átadja a vándorzászlót a kis­kunfélegyházi városi pártbizott­ság első titkárának. (Straszer András felvétele) A MOZGALOM ELŐTT ÁLLÓ FONTOS FELADATOK Szekcióülésekkel folytatta munkáját az úttörővezetők VII. országos konferenciája Tegnap Kecskeméten öt szekcióban folytatta munkáját az úttörővezetők VII. országos konferenciája. A küldöttek a Megyei Művelődési Központban, a Tudomány és Technika Házában és a Magyar Honvédelmi Szövetség székházában tanácskoztak, melyhez jó alapot adtak a hétfői plenáris ülé­sen elhangzottak. Mint arról lapunkban beszá­moltunk, Szűcs Istvánná, a Ma­gyar Üttörők Szövetségének fő­titkára részletesen ismertette az ezt megelőző konferencia óta el­telt időszak tapasztalatait, ered­ményeit, s az úttörőmozgalom előtt álló fontos feladatokat. Jóleső érzés töltötte el a kon­ferencia küldötteit, amikor fel­szólalásában Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára arról biztosította őket, hogy pártunk mint eddig, a jövőben is figyelemmel kíséri, segíti az út­törőszövetség munkáját és erre ösztönzi az állami, társadalmi szerveket is. A plenáris üléshez hasonlóan a szekcióüléseken is sok szó esett az úttörőszövetség munkájának időszerű feladatairól, amit egyéb­ként a küldötteknek előre kiadott konferenciai határozattervezet részletesen felsorol. Az úttörőcsapatok programjá­val kapcsolatban például helyes javaslat, hogy a csapat különböző közösségei cselekvőén vegyenek részt a politikai évfordulók, meg­emlékezések élményszerű előké­szítésében. Szükség lenne arra is, hogy a csapatvezetőségek a ko­rábbinál tudatosabban tervezzék és szervezzék meg az ifjúvezetök kinevelését, fogadását, felkészíté­sét és segítsék a csapatban vál­lalt feladataik eredményes meg­oldását. Az egyik szekcióban ezzel kap­csolatban több megszívlelésre ér­demes példát elmondtak. Felve­tették egyebek között, hogy még a tanárképző főiskolát végzett if­júvezetők soraiban is akadnak olyanok, akiknek nehézségei tá­madnak a csapatmunkában, s hiába kapnak meg minden segít­séget a csapatvezetőségtől és az úttörőtanácsoktól, nehezen illesz­kednek be a gyermekek közössé­geibe. Vajon mi lehet ennek az oka? Tény, hogy a tanárképző főis­kolák jó elméleti felkészítést adnak az úttörőmunkát illetően is. A gyakorlati képzés azonban nincs megoldva megnyugtató mó­don. A csapatoknál gyakorló hall­gatók egy-egy kicsi részterületet ismernek meg csupán a rájuk vá­ró feladatokból. Javaslat formájában elhangzott, hogy mivel az ifjú tanárok leg­többje rajvezető lesz, e munkának a csínját-bínját kellene megis­merniük, gyakorolniok elsősor­ban. Felvetették azt is, hogy — éppen ezekre a problémákra va­ló tekintettel — fontos számon- tartani azokat a fiatalokat, akik az általános iskola felső tagoza­tálban már vállalták a kisdobos- közösségekben való tevékenyke­dést, s ennek során kitűnő tapasz­talati alapra tettek szert az if­júvezetői munkához. A művelődéssel kapcsolatban fontos feladata az úttörőközössé­geknek az, hogy a különböző mű­velődési közösségek, a szakkörök, művészeti csoportok, klubok mun­kájában való aktív részvételre tagjaiknak adjanak megbízatást. A küldöttek szót váltottak azok­ról a követésre érdemes munka­formákról is, amelyek az eltelt időszakban szorosahb egységbe kovácsolták a gyerekek kisebb- nagyobb kollektíváit. Az orszá­gos tanácskozás vitájában sok új hasznosítható javaslatot várnak például abban, hogyan lehetne az új felvételi forma előnyeit a paj­tások későbbi tevékenységében az őrsök, a rajok életének gazdagí­tásában is kamatoztatni. • A szekcióülések szüneteiben a küldöttek megnéztek a Megyei Mű­velődési Központban az úttörőmozgalom eredményeit bemutató kiál­lítást. • Kovács Gyula, az úttörőszövetség országos elnökségének tagja, a megyei pártbizottság munkatársa felszólalásában arról beszélt, hogy a testvérmegyei kapcsolatok miként gazdagítják az úttörőmozgalmat. (Tóth Sándor felvételei.) A szekcióülések szüneteiben a küldöttek .megnézték az úttörő- mozgalom eredményeit bemutató kiállítást, az MHSZ székhazában rendezett szekcióülés szünetében a bajai József Attila Általános Iskola úttörőzenekara adott mű­sort. Délután a szekcióülések befeje­ződtek. Este a kecskeméti sport- csarnokban játékos sportvetélke­dőre került sor. Az úttörővezetők konferenciája ma plenáris ülésen folytatja munkáját. FOLYTATÓDIK AZ INTERKOZMOSZ-PROGRAM Elindult a bolgár űrhajós Kiss Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Kedden este újabb űrhajó raj­tolt a bajkonuri űrrepülőtérről az Interkozmosz-program keretében: a Szojuz—33 szovjet és bolgár űr- hajóíssal indult útjára, hogy a Szaljut űrállomással egybekap­csolva folytassa a szocialista or­szágok közös űrkutatási program­ja, az Interkozmosz-program ke­retében a világűr békés célokra történő felhasználásának kutatá­sát. Az űrhajó parancsnoka, Nyi­kolaj Rukavisnyikov, a Szovjet­unió kétszeres hőse, kiváló mű­szaki szakember. Űrhajós kutatója Georgi Ivanov, a bolgár néphad­sereg őrnagya, vadászrepülő-piló- ta, aki a szocialista országok űr­hajósainak sorában készült fel nagy feladatára. Rukavisnyikov és Ivanov űrpá­rosa előreláthatólag szerdán éri el a Szaljut—6 űrállomást, ahol a jelenlegi tartós űrexpedíció két tagja, Vlagyimir Ljahov és Vale- nij Rjumin nagy szeretettel várja őket. A négy űrhajós a nemzetkö­zi expedíció során együttesen dol­gozik majd az űrállomáson, közö­sen végez kísérleteket, a bolgár tudósok által kidolgozott program­nak megfelelően, bolgár műszerek és berendezések felhasználásával. A szükséges műszereket a Szo­juz—33 viszi magával. A szovjet és a bolgár űrhajós jókedvűen nyilatkozott a hordo­zórakéta előtt a rádió- és a tele­vízió, a szovjet és a bolgár sajtó munkatársainak. Elmondották: örömmel válalkoztak a feladatra, várják a találkozót a Szaljut—6 űrállomáson immár több mint egy hónapja dolgozó társaikkal. A két űrhajós a rajt és a fel­szállás minden szakaszában kap­csolatban állt az ellenőrző köz­ponttal, jelentette a helyzetet, be­számolt közérzetéről. Az első lép­cső leválása után előbb a máso­dik, majd a harmadik lépcső haj­tóművei vitték tovább az űrhajót a megadott pálya felé. A kör ala­kú pályára érve leváltak a har­madik lépcső berendezései is: a Szojuz—33 megkezdte önálló útját. • A Szojuz—33 űrhajó parancsno­ka Nyikolaj Rukavisnyikov űr­• Nyikolaj Rukavisnyikov. • Georgi Ivanov. hajóspilóta, a Szovjetunió kétsze­res hőse, 1932. szeptember 18-án született a nyugat-szibériai Tomszkban. Tanulmányait 1957-ben a moszk­vai műszaki egyetemen fejezte be. Jelenleg tervezőirodában dolgozik, űreszközök, automatikus és kézi irányító rendszereinek tervezésé­vel és elkészítésével foglalkozik: Rukavisnyikov 1967-ben lett az űrhajósegység tagja. Azt követően, hogy sikeresen túljutott a felké­szítés minden szakaszán, 1971-ben a Szojuz—10 űrhajóval hajtotta végre első űrrepülését. Társai ak­kor Vlagyimir Satalov és Alek- szej Jeliszejev voltak, akik közül ma az előbbi az űrhajósok felké­szítésének parancsnoka, az utóbbi pedig a repülésirányítás vezetője. Rukavisnyikov másodszor 1974. decemberében a Szojuz—16 fe­délzeti mérnökeként vett részt űrkísérletben. Nyikolaj Rukavisnyikov 1970 óta tagja a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának. Nős, felesége Nyi- na Vasziljevna, háztartásbeli: Fiúk, a 14 éves Vlagyimir, kö­zépiskolás tanuló. A Szojuz—33 űrhajós kutatója Georgi Ivanov őrnagy, a Bolgár Népköztársaság állampolgára, 1940i júliusában született a bulgáriai Lovecsben. Apja, Ivan Ivanov villamosmérnök, a BKP tagja, anyja, Anasztázia Georgijeva, ház­tartásbeli. Georgi Ivanov már középisko­lai tanulmányaival párhuzamosan rendszeresen foglalkozott ejtőer­nyős és repülős sporttal. 1958-tól a bolgár néphadsereg tagja. 1964- ben a Georgi Benkovszkiról elne­vezett repülő főiskolán repülőmér­nöki diplomát szerzett. Tanulmá­nyai elvégzése után a főiskolán kezdett el dolgozni repülőinstruk­torként. Később a bolgár néphad­sereg vadászrepülő-pilótája lett: Első osztályú pilóta. 1968 óta tagja a Bolgár Kom­munista Pártnak. Georgi Ivanov nős. Felesége, Natalija Ruszanova, a közellátás­ban dolgozik. 12 éves leányuk, Ani iskolába jár. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents