Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 82. szám Ára: 1,20 forint 1979. április 8. vasárnap Köszöntjük az úttörővezetőket Az immár harminchárom éves magyar úttörőmozgalom eredmé­nyekben gazdag múltra tekinthet vissza, és ma már több mint egy­millió tagot számlál. Vezetői a nemes társadalmi munkában talán a legfontosabb feladatot: a jövő nemzedék szocialista embérré nevelé­sét vállalják. Mégpedig túlórák tízezreiben, gyakran pihenőnapjaikat, szünidejük nagy részét feláldozva. Az úttörővezetők szerepe ma, amikor gyermekeink számára be­látható távlattá vált a fejletf szocializmus Magyarországa, az a jö­vő, amelynek eredményeit élvezni fogják, különösen megnőtt. Ne feledjük, a ma harminc—negyvenévesei, tehát a dolgozók derékhada szinte kivétel nélkül az úttörőmozgalomban ismerkedett először for­radalmi hagyományainkkal, az úttörőélet törvényében foglalt em­beri, forradalmi magatartásformákkal és gyakorlattal. Ez a gene­ráció azóta kiváló vezetőkké, tudósokká, művészekké, szakmunkások­ká nevelődött. Az úttörőcsapatok vezetői már egyenjogú tagjai az általános is­kolák vezetőségének. Rangjuk, tekintélyük van, munkájukat párt-, KISZ-munkának tekintik. A politikai és társadalmi vezetőtestüle­tekben is mindenütt ott találhatók az úttörővezetők. Legutóbb három évvel ezelőtt tartották az úttörővezetök VI. or­szágos konferenciáját. A holnap kezdődő háromnapos VII. konferen­ciát ezúttal Kecskeméten rendezik meg. Az egymillió úttörőt, 85 515 úttörővezetőt képviselő 220 küldött, az Országos ÜttörÖ Tanács 115 tagja, valamint a 114 meghívott, tehát az összesen 449 fős konfe­rencia résztvevői plenáris és szekcióüléseken elemzik a hároméves munka eredményeit, gondjait. Az MSZMP XI. kongresszusa óta a magyar társadalom figyelme, gondoskodása közepette egyre javuló körülmények és feltételek kö­zött dolgozhat a Magyar Űttörőszövetség. A pártszervezetek közvet­lenül is segítik az úttörőcsapatok munkáját. Az iskola és az út­törőmozgalom között a korábbi viták helyébe a hatékony együtt­működés lépett. Ma már senki sem vitatja, hogy a szocialista nevelő­iskola és az úttörőcsapat sajátos mozgalmi tevékenysége egymástól elválaszthatatlan. Mind több a pedagógusok munkáját segítő KISZ- es ifivezetők száma. A KISZ-szervezetek általában összeegyeztetik akcióprogramjaikat a testvércsapat éves tervével, különösen a sport, a táborozás, az ifjú gárdák és az úttörőgárdák, a kulturális szemlék, a szakkörök munkáját illetően. Javult a szülők és az úttörőcsapatok kapcsolata is. A szülői mun­kaközösségek, az iskolákat, úttörőcsapatokat patronáló üzemek, in­tézmények nemcsak és nem elsősorban anyagi segítséget nyújtanak, hanem azt a társadalmi légkört biztosítják, amelyben folyamatosan terebélyesedhet az úttörőmozgalom közhasznú tevékenysége. Persze, ettől még nem mindig lesz több játszótér, nem növekszik úgy a táborozok, túrázók száma, nem bővül a táborozási lehetőség — de azért a sok kicsi itt is sokra megy és folyamatosan javítja a mozgalom feltételeit. A háromnapos konferencián mindezekről a fontos kérdésekről behatóan tanácskoznak a magyar úttörőmozgalom vezetői, s a meghívott vendégek, akiket ezúttal is szeretettel kö­szöntünk. V. F. ÚJDONSÁGOK AZ AGR 7 kí*; v Nemzetközi együttműködés a mezőgazdasági gépgyártásban Hazánk a legutóbbi évtizedekben az élelmiszer-termelés 25,7 százalékos növelésével a világ első országai közé sora­kozott fel. Kétségtelen, hogy nagy elmaradást pótolt e vi­szonylag rövid idő alatt. Mindezt a nagyüzemi gazdálkodás és a feldolgozóipar gyors fejlődése tette lehetővé. A mező- gazdaság, az élelmiszeripar eredménye azt is bizonyítja, hogy e két ágazatot kiszolgáló gép- és műszergyártás, to­vábbá a kereskedelem rövid idő alatt igazodott a változó igé­nyekhez. A fővárosunkban hét esztendeje elsőként megrendezett AGROMASEXPO-n a 80 lóerős traktor, valamint az elektro­nikus jelzőkészülékkel felszerelt, pneumatikus rendszerű ve­tőgép műszaki újdonságnak számított. Az idén az április 6- tól 11-ig tartó, hetedik mezőgazdasági, élelmiszer-ipari gép- és műszerkiállításon már nem különlegesség az 500 lóerős traktor sem. Az olyan vetőgép pedig, amelyiket talajfertőt­lenítő, folyékony műtrágyázó, valamint vetőágykészítő adap­terek nélkül állítottak ki, már nem is érdekli a mezőgazda- sági szakembereket. A győri RÁBA-Slriger cs a RÁBA—180-as erő- cs betakarítógépek legújabb típusai a MEZŐGÉP Tröszt vállalatainak kiállítási terén. Az AGROMASEXPO ’79-en azok a termékek vannak több­ségben, amelyek a műszaki ha­ladást gyorsító, nemzetközi ösz- 6zefogás alapján készültek. A Kecskeméti MEZŐGÉP az NSZK-,beli Claas céggel együtt­működve évről évre korszerűbb vezetőfülkéket gyárt a termény­betakarító gépékhez, és kiállítási díjat nyert termékei közé tarto­zik több talajművelő eszköze, amelyet az ugyancsak nyugat­német RAU cég szabadalma alap­ján készít. A. Bácskai Húsipari Közös Vállalat bajai húskombi­nátjának vágóhídi berendezéseit gyártó és felszerelő Monori ME­ZŐGÉP holland cég szabadalma alapján hazai és külföldi meg­rendelésre baromfiipari feldolgo­zó gépsorokat készít. A Debre­ceni MEZŐGÉP a vegyszerező, permetező gépek különböző tí­pusainak gyártásában lépett előbbre a nemzetközi összefogás eredményeként, és több új, a korábbinál nagyobb teljesítmé­nyű növényvédő gépével szere­pel az AGROMASEXPO ’79-en. Az egy héten át nyitva tartó nemzetközi kiállítás figyelmes szemlélői a szocialista és tőkés országok gépgyárainak termék- bemutatóját tanulmányozva, a kétezernél több gép és műszer között az egyes ágazatok terme­lésnöveléséhez szükséges, s eddig hiába keresett gépek mintapéldá­nyait is megtalálhatja. A szálas- takarmány-termelés korszerűsí­tését, a melléktermék hasznosítá­sát előmozdító gépek nagy száma, a rakodást gépesítő eszközök több új típusa azt igazolja, hogy a gépszerkesztők, gyártók, vala­mint a kereskedelmi szervek a korábbinál nagyobb felelősséggel látják el teendőiket. Számos új konstrukciónál már sikerült érvényesíteni az energia­takarékossággal, a termelés ha­tásfokának erőteljesebb növelé­sével összefüggő követelménye­ket. Jó példa erre a Hódmezővá­sárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár gyümölcsszállító, konténeres jár­műve, a Csepel Autógyár külön­leges járműtípusai között a fo­lyékony műtrágyát szállító tank, amely a tápanyagpótlást új alapokra helyező eljárás széles körű elterjedését teszi lehetővé. Bács-Kiskun szőlő-, gyümölcs- termesztő gazdaságainak szak­emberei nyilván érdeklődéssel ta­nulmányozzák majd a Szekszárdi MEZŐGÉP és a MÉM Műszaki Intézet közös munkájának ered­ményeként sorozatgyártásra elő­készített BOB típusú gyümölcs- betakarító-gépet, amely a hason­ló rendeltetésű külföldi gépek­nél olcsóbban beszerezhető. En­nek egy korábbi típusa évek óta jó eredménnyel dolgozik a Kis­kunhalasi Állami Gazdaságban. K. A. • Az NSZK-bcli Claas cég szá-> mára, kooperációban gyártott kombájnfülke egyik típusa. A Kecskeméti MEZŐGÉP kiskun- majsai gyáregységének terméke. # A Csepel Autógyár folyékony-műtrágya szállító autója. A jármű egyszerre 13 ezer liter vegyianyag továbbítására képes. (Straszer András felvételei.) • A MEZŐGÉP Tröszt pavilonjában a gépállomások egykori trakto­rainak három évtizedet kiszolgált típusait is bemutatták. Jő lehetőség az összehasonlításra. MEGNYERNI ÉS MEGŐRIZNI A KÖZÖNSÉGET A filmforgalmazás tavalyi eredményei BUGAC, BAJA, KALOCSA, LAJOSMIZSE __________________~_______________________________________________________________ V áltozatos program az idegenforgalmi idényre Tavaly ünnepelte az ország a magyar filmgyártás államosítá­sának harmincadik évfordulóját, amely egybeesett a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat fenn­állásának negyedszázados jubi­leumával. E kettős évforduló fé­nyében különösen érdekes a kérdés, hogy abban az évek óta tartó harcban, amely a mozikö­zönség megnyeréséért, pontosab­ban megőrzéséért, megtartásáért országszerte, sőt világszerte fo­lyik, hogyan álltak helyt a Bács megyeiek ? A vállalat elmúlt évi eredmé­nyeiről készült statisztika alap­ján úgy tűnik, hogy nincs okuk szégyenkezésre: 1978-ban három- millió-kettőszázötvenezernél több látogatója volt a megyében be­mutatott filmeknek. Ez négy százalékkal több a tervezettnél. Szerepe van az országosnál jobb eredményben nyilván an­nak is, hogy évek óta sikeresen alkalmazzák filmpropagandájuk­ban a közművelődési módszere­ket: politikai, történelmi, művé­szeti évfordulókhoz filmsorozato­kat kínálnak, továbbá a mun­kásművelődéshez, illetve a fal­vak téli életéhez kapcsolódnak ajánlataikkal. Filmklubokban, is­kolamozikban nevelik a művészi­leg értékesebb filmek nézőközön­ségét. Éiztosra vehető, hogy a köz­művelődési törekvésekkel átszőtt filmforgalmazásnak döntő része van abban, hogy a gazdag esz­meiségű hazai és külföldi fil­mek közönsége nem csappant meg, sőt gyarapodott: e filmek­nek tavaly nyolcszáznyolcvanezer látogatója volt; ez százezerrel több az 1977. évinél. A legtöbb figyelmet érdemlő statisztikai adat talán mégis az, hogy vajon hogyan alakult a magyar filmek látogatottsága? Hiszen ez mindig az egyik fon­tos mutatója a "moziüzemek jó munkájának, egyben a hazai filmgyártás közönséghatásának. Az elmúlt esztendő ebből a szem­pontból is sikeresnek mondható, ugyanis több mint hétszázhúsz­ezren váltottak jegyet a magyar filmekre, s ez a szám ugyan­csak százezerrel több a tavalyi­nál. A nagymértékű növekedés megítélésekor természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy 1978. a magyar film éve volt. A mozik az utóbbi három évti­zed legjobb terméséből válogat­tak, s már-már muzeális érté­kű filmeket vettek elő. A har­minc esztendős magyar filmgyár­tásnak hetvenhat híres alkotását mutatták be újra, s ezeket több mint százötvenezren tekintették meg. Az évforduló sikere érde­kében a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói is sokat tettek: tematikus sorozato­kat mutattak be, és a „Filmna­pok falun” című rendezvénysoro­zat is hazai filmtermés bemuta­tásának jegyében zajlott. A ve­títések alkalmával a magyar filmművészet alkotói találkoztak a közönséggel. E rendezvények- sorából kiemelkedett a solti megnyitó, amelyen — százhatvan néző előtt — a Közös bűn című filmet mutatták be, majd az alkotók — köztük Galgóczi Er­zsébet írónő és Mihályfi Imre filmrendező — hosszasan elbe­szélgettek a jelenlevőkkel. A műsorpolitika jól igazodott a különböző politikai, történelmi, társadalmi évfordulókhoz, ese­ményekhez kapcsolódó progra­mokhoz. Az elmúlt évben a Forradalmi Ifjúsági Napok, a Barátsági Hónap, és a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának jubileuma al­kalmából mutattak be filmeket, sorozatokat. S a közművelődési jelleg erősödését bizonyítja az is, hogy a vállalat illetékesei nagy súlyt helyeznek a filmek befoga­dását és megértését segítő klu­bok, illetve az ezekben folyó vi­ták szervezésére. Ha a fentiekhez hozzászámít­juk, hogy egyre jobban segítik az üzemi munkásság művelődését, hogy a szocialista brigádok szá­zaival tartanak rendszeres kap­csolatot, valamint azt is, hogy a közlekedésbiztonsággal, az egész­ségneveléssel és szakképzéssel kapcsolatos oktatófilmeket is ve­títették, akkor túlzás nélkül el­mondhatjuk, hogy a mozik az elmúlt esztendőben eredményesen munkálkodhattak a közművelő­dési párthatározat szellemében. K- J. Április 1-én — nem hivatalosan ugyan, de — kezdetét vette az 1979-es idegenforgalmi szezon. Mint megtudtuk: az eddigi szer­ződéskötések alapján több mint hatezer szervezett külföldi turis­tát üdvözölhetünk az idén Buga- con. Ez csaknem kétszerese lesz a tavalyi forgalomnak, ám még mindig messze elmarad a pár év­vel ezelőttitől. A Bács-Kiskun me­gyei Idegenforgalmi Hivatalban kérdésünkre elmondták, hogy — most először — lengyel csoporto­kat is várnak: a Budapest Tourist e héttől négynaponként hozza Kecskemétre a baráti ország autó­buszos küldötteit. Színesebb, gazdagabb lesz a pusztai program. A kocsikázást nem számítva negyven percet töl­tenek majd a vendégek a szürke gulya, s a nádépítmények körül. A méneshajtást, a csikósok ügyes­ségi bemutatója, azt pedig a Pász­tormúzeum megtekintése követi. Közben — kívánság szerint — a bátrabbak felülhetnek a lovakra. A csárda udvarán levő nádfödeles melléképületben ajándékokat fog­nak árusítani, ugyanott lehet pénzt váltani, s a közelben alkalmi sza­lonna- vagy ökörsütésen vehet részt, aki előzőleg igényli. A fentiekből is kitűnik: külön­böző tartalmú és árú — Borbás- pusztával is variált — programo­kat kinál az iroda. Megállapodtak az Aranyhomok-szálló vezetőivel is: vendégeiknek rendszeresen szerveznek bugaci kirándulásokat. Érdekesség, hogy tavaly két idegenforgalmi témájú film ké­szült Bács-Kiskunról, angol, illet­ve német nyelven. Rossz idő ese­tén — némi vigasztalásul az uta­soknak — ezek vetítésére is sor kerülhet a Megyei Művelődési Központban. Hamarosan megjele­nik néhány új propaganda kiad­vány. Ezek: színes leporelló Baja műemlékeiről, természeti szépsé­geiről, röplap Tiszakécskéről, prospektus a megye múzeumairól és állandó kiállításairól, valamint részletes térkép Bugáéról és Kecs­kemétről, utóbbi a városi tanács gondozásában. Baján csaknem 200 ezer forintot költöttek a kemping felújítására, parkosítására. Itt ősz óta három helyett kilenc luxuskategóriájú, valamint tíz első osztályú faház bérelhető. Rögtön hozzá kell ten­ni : csak elvileg, mert szinte a tel­jes szezonra elkelt már minden hely. Ez a nagyfokú, különösen a külföldiek részéről megnyilvánuló érdeklődés intő jel: nem halogat­ható tovább a kemping bővítése. Egyébként két új szolgáltatás be­vezetésére készülnek a Petőfi-szi- geten: lehetőség nyílik strandcik­kek, csónakok, kajakok, stb. köl­csönzésére, s vásárolnak egy ki­rándulóhajót. Bár kalocsai programját csak 1978 végén hirdette meg a hiva­tal, máris több társasbusz érke­zését jelezték. A fogadást köve­tően a székesegyházban rövid or­gonajátékot hallgatnak meg, ebéd után a pingálók közé, a Népmű­vészeti Házba, vagy a Paprikamú­zeumba látogatnak el, később pe­dig a Kalocsai Népi Együttes elő­adását nézik meg a csoportok tag­jai. Lajosmizsére — mint köztudott — az Almavirág Szakszövetkezet színvonalas lovasbemutatója, a Tanyamúzeum, no meg a Tanya­csárda kitűnő ételei vonzzák im­már évek óta az idegent. Előnyt élveznek, persze, azért is, mert közel vannak a fővároshoz. Az idén ismét „rekordnevezésre” szá­mítanak a rendezők: a budapesti IBUSZ-irodák mintegy 18 ezer — zömmel nyugatnémet, svájci,1 olasz, osztrák, holland, amerikai,1 francia és japán — turistának ad-; ták már el a „mizsei műsort”. K. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents