Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-27 / 97. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Időnként erősen megnövekvő felhőzet, többfelé eső, záporeső, zivatar, mérsékelt, a zivatar idején megerősödő szél. Hajnalban és reggel helyenként köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 5—10. legmagasabb nappali hőmérséklet: 11—1» fok között. Távolabbi kilátások keddig: változóan felhős, Időnként borult idő. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 97. szám Ára: 1,20 Ft 1979. április 27. péntek Giscard d’Estaing Moszkvába érkezeit MOSZKVA Csütörtökön délután Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének meghívására hivatalos munkalátogatásra Moszkvába érkezett Valery Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke. A repülőgép képcsőjénél Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Andrej Gromiko üdvözölték Giscard d’Estaing-t, aki a tiszteletére felsorakozott díszalakulat parancsnokának jelentése, a francia és a szovjet himnusz elhangzásé után Leonyid Brezsnyev társaságában ellépett a díszalakulat előtt. * Leonyid Brezsnyev vacsorát adott a franciá ' államfő tiszteletére. (MTI) Kádár János Angyalföldön • Kádár János a Láng Gépgyár egyik szocialista brigádjának tagjaival beszélget. (MTI-fotó) Kádár János, az MSZMP Köz-, ponti Bizottságának első titkára — Méhes Lajosnak, a Központi Bizottság tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának társaságában — a közelgő május 1-e, a munka ünnepe alkalmából csütörtökön ellátogatott Angyalföldre. A vendégeket a XIII. kerületi pártbizottság székházában a párt- és tanácsi vezetők fogadták. Kovács Károly, a kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatást adott a terület gyárainak, üzemeinek életéről, a munkáskollektívák eredményeiről, és Angyalföld dolgozóinak május 1-i ünnepi felkészüléséről. A látogatás a 38-as számú országgyűlési választókerületben folytatódott, ahol a házigazdák Kádár Jánost, mint képviselőjüket is, a Gyöngyösi út környéki házsorokhoz kalauzolták. Felkereste a Babér utcai 4100 személyes óvodát, majd az új lakótelep építkezését szemlélte meg. Ezt követően a Központi Bizottság első titkára fölkereste a Kiváló Vállalat címet most elnyert Hajó- és Darugyárat, ahol Katonka Lajos, a pártbizottság titkára és Szép János vezérigazgató köszöntötte. A gyár párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetőivel, a szocialista brigádok képviselőivel folytatott közvetlen hangulatú eszmecserén Kádár János tájékoztatót hallgatott meg a tízezer fős kollektíva eredményeiről. Az idén több mint 4 milliárd forint termelési értéket létrehozó gyár hajói és úszódarui iránt Európában és a kontinensen túl egyaránt nagy a kereslet. Bizonyítja ezt, hogy exportjuk évről évre nő. A gyárban az idén technológiai rekonstrukció kezdődik, amelynek megvalósításával egyidejűleg a belső tartalékok feltárásával is igyekeznek eleget tenni a növekvő feladatoknak. Kádár János ezután a KGM és a vasasszakszervezet oklevelével kitüntetett Láng Gépgyárba látogatott, útja a turbinák szerel- déjébe vezetett. Szabó István, a pártbizottság titkára és Kasoly József vezérigazgató örömmel számolt be arról, hogy az elmúlt hónapokban fejeződött be a gépgyári fejlesztés. Üj, nagy teljesítményű gépsort helyeztek üzembe, amellyel az eddiginél hatékonyabb termelést érnek el. A csarnokban Kádár János nagy érdeklődéssel szemlélte a munkafolyamatokat és az itt dolgozók tevékenységét. A velük folytatott beszélgetés alapján meggyőződését fejezte ki, hogy a közelmúltban elhatározott fejlesztést, a nehézvegyipari készülékek üzemrészének megvalósítását sikerrel oldják meg. Kádár János gépgyári látogatását az „Újító” szocialista brigád naplójába jegyzett sorai őrzik. A Központi Bizottság első titkára ezután a gyári vezetőkkel és a munkáskollektíva képviselőivel találkozott. Kádár János Angyalföld mindkét nagy múltú gyárában átadta a Központi Bizottság üdvözletét, gratulált a kitüntetésekhez, kifejezte elismerését a jól végzett munkáért és további sok sikert kívánt. Szólt azokról a tennivalókról, amelyek a kerület gyáraiban, üzemeiben dolgozó kollektívákra is nagyobb feladatokat rónak. Hangsúlyozta: a kitűzött célok csak akkor érhetők el, ha a munkahelyeken — ki-ki saját posztján — komolyabban, fegyelmezettebben dolgoznak, mert szigorúbbak 'a* követelmények. Kifejezte meggyőződését; hogy az ország előtt álló feladatok teljesítésében, a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában a párt a jövőben is számíthat Angyalföld * munkásaira, dolgozóira, akik ugyanúgy, mint eddig, a jövőben is- eleget tesznek kötelességüknek. (MTI) A MEGYEI TANÁCS VB NAPIRENDJÉN • ' A tanácsi vállalatok múlt évi gazdálkodása A tanácsi vállalatok múlt évi gazdálkodását tekintette át tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A téma tárgyalásánál a népgazdaság egyensúlyi helyzete javítását, így a beruházások mérséklését szolgáló szabályozók érvényesülésének hatását, illetve irányzatait vette szemügyre a testület. A pénzügyi osztálynak erről előterjesztett jelentése a gazdálkodást legfőképpen jellemző területekről, így elsősorban a termelés-árbevétel alakulásáról adott összegezett értékelést. Eszerint az együttesen 15 ezer személyt foglalkoztató tanácsi vállalatok tavaly az előző évit 9,7 százalékkal meghaladó mértékű, 6,4 milliárd forint teljesítményértéket értek el. Ugyanakkor a realizált tiszta árbevételük 6,6 milliárd forintot tett ki, ami mintegy 8 százalékkal több az 1977. évinél. Ágazatonkénti áttekintésben a legnagyobb mértékben az építőipar, ezen belül is a kivitelező építőipar növelte termelését. A megyei átlagot is meghaladóan növekedett az építési és szerelő- ipari vállalat termelése, méghozzá több mint 4 százalékos létszámcsökkentés mellett. Jelentős volt azonban a Kiskunhalasi és a Bajai Építőipari Vállalat teljesítménynövekedése is. Az építőipari termelésben megfigyelhető kedvező változások mellett továbbra is gondot jelent a felújításokban való elmaradás, e munkák határidőre történő megvalósítása. Az ipari vállalatok átlagosan 7,3 százalékos termelésnövekedését nézve, tiszteletreméltó a Du- navecsei Fémipari Vállalat 15,7 százalékos teljesítménynövekedése. Ezt a jelentős termékszerkezet - váltással járó nehézségek ellenére érté el a ma már főleg etázs- kazánokat és különböző típusú fúrógépeket gyártó vállalat. Ugyanígy figyelmet érdemel a Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat fejlődése, amely az, 1975. évi 20B millióhoz képest 83 millió forint értékkel növelte termelését. Az élelmiszeripari, kereskedelmi és vízgazdálkodási vállalatok gazdálkodását ugyancsak a teljesítménynövekedés jellemezte; a termelés, illetve az áruforgalom növekedése 6—8 százalék körüli mértékben haladta meg az előző évit. A személyiszolgáltatás-ága- zatba tartozó kommunális és községgazdálkodási vállalatok termelése átlagosan csaknem 21 százalékkal nőtt. Hasonló részletezésben taglalta az értékelő jelentés a tanácsi vállalatok jövedelmezőségének alakulását, a létszám- és bérgazdálkodást, valamint a készletgazdálkodást. A vita során természetesen szó esett arról, hogy a tanácsi vállalatok gazdálkodásának általában kedvező ''összképe mögött elég nagy a szóródás, hiszen akadnak gyengébb, • a termelés átlagos ütemnövekedésétől elmaradó vállalatok is. Hasonlóképpen érvényes ez a jövedelmezőség általában kedvező alakulására, hiszen ebben számos vállalat esetében nem elhanyagolható tényező a jelentő? állami támogatás. A téma vitájának összefoglalásaként a megyei tanács végrehajtó bizottsága tudomásul vette a tanácsi vállalatok múlt évi gazdálkodásáról szóló jelentést. Határozatában egyebek között a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében az anyagfelhasználási normák, s a készletállomány felülvizsgálatára és csökkentésére hívta fel a vállalatok figyelmét. A múlt évi, az előirányzottat meghaladó mértékű bérszínvonal-növekedés elkerülése érdekében pedig aláhúzta, hogy a bérszínvonal csak a nép- gazdasági tervben előírt mértékben, kizárólag a munkával és a termeléssel arányosan növekedjen. Ülésének további részében a hatósági munka törvényességének helyzetéről, a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséről szóló beszámoló jelentést vitatta meg és fogadta el a testület. A végrehajtó bizottság befejezésül több bejelentést hagyott jóvá. P. I. A KUKORICA HATVAN SZÁZALÉKÁT ELVETETTÉK Tavaszi munka a földeken • A bátmonostorl Kossuth Tsz-ben néhány napja fejezték be a szója vetését. Serényen dolgoznak a Bács- Kiskun megyei mezőgazdasági üzemekben. Az egyik legfontosabb tavaszi munka, a vetés jelenti a legnagyobb feladatot. A mostani csapadékos időjárás a már földbe került mag gyorsabb fejlődését segíti, s az ezután! vetésekhez is hasznos az eső, jobb magágy készíthető. Az elmúlt napokban nem esett annyi csapadék, hogy hátráltatta volna a tavaszi munkákat. A Bácskai és Dunamelléki TE- SZÖV-höz tartozó közös gazdaságok a tervezettnél kissé előbb tartanak az időszerű munkákban. Ezt annak is köszönhetik, hogy a tólen kijavították az erő- és munkagépeket, s létrehozták azt a műszaki-technikai bázist, amely- lyel a jelenlegi feladataikat zökkenőmentesen tudják ellátni. Vetőmaggal, növényvédő szerrel, valamint műtrágyaféleségekkel sincs gondjuk. A fagy miatt mintegy 3 ezer hektáron kipusztult őszi búza helyett kukoricát vetnek. Földbe került már a borsó, a tavaszi árpa, a zab és a cukorrépa magja, valamivel nagyobb területen a tervezettnél. A szója, a kukorica és a napraforgómagot a vetésterület 60 százalékán elvetették. Végéhez közeledik a lu- cematelepítés és a burgonyaültetés, a zöldségfélék vetését és ültetését a tervezett terület 70 százalékán végezték el. A csátaljai Űj Tavasz Tsz-ben ezen a héten befejezik az összes tavaszi munkát. A kukoricát 580 hektáron vetették el, ebből 60 hektár a silónak való. A Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság szőlőtermelési rendszerének tagja a szövetkezet, és segítségükkel 24 hektáron telepítettek szőlőt. A közös gazdaságban jelentős területen termesztenek cukorrépát, tavaszi árpát és zabot, valamint töfneg takarmányokat, amelyek magja már földbe került. A bátmonostori Kossuth Tsz-ben 200 hektáron vetették el a szóját. A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz-ben még mindig gondot okoz, hogy víz borítja 400 hektár szántójukat. Az árvízvédelmi töltés alatt átszivárog a Tisza vize és a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság kérésünk ellenére sem kezdi meg az elöntött területekről a víz visszaszivattyúzását a folyómederbe. Ha a szokásos késő tavaszi, úgynevezett zöldár(„itt éri” a jelenlegi vizet, akkor csak júliusban kezdődhet el a mező- gazdasági munka ezén a területen. Terveik szerint a 400 hektárra takarmánycirkot, szudánifüvet és silókukoricát szeretnének vetni, azonban erre csak akkor lesz lehetőségük, ha a vízügyi igazgatóság a területről leszivattyúzza a vizet. A gazdaság más részein a terveknek megfelelően végzik a tavaszi munkákat. Tegnap befejezték 600 hektáron a kukorica vetését, s néhány nap múlva elültetik 70 hektáron a burgonyát is.’ A vízborítás miatt eddig csak 150 hektáron tudták elvetni a silónak való kukoricát. Megkezdték a lucernabetakarítást, vagyis az első kaszálást, s az 530 hektáros ültetvény termését a szárítóüzemükben dolgozzák fel. .A zöldségtermesztésről is híres tiszakécskei gazdaságban a fűtött fóliasátrak alatt eddig retket ter- ■ ímesztettek, amelynek értékesítéséből fél millió forint árbevételük származott. A fóliasátrak alá már kiültették a paprika- és paradicsompalántákat, jelenleg a növényápolási munkákat végzik el. Befejezték a szántóföldi zöldség- termő terület előkészítését, s nevelik már a paprika- és dinnyepalántákat, amelyeket majd májusban ültetnek ki. Cs. I. • Kukoricát vetettek 580 hektáron a csátaljai Üj Tavasz Tsz-ben, amelyből 60 hektár a silókukorica. Az összes tavaszi munkát befejezik ezen a héten a szövetkezetben. (Szabó F.erenc felvételei.) A TERMELÉS ÉS A TERMÉKSZERKEZET KORSZERŰSÍTÉSE Megkezdődött a műszaki hónap Bács-Kiskunban Tegnap délelőtt Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában — a IX. magyar öntőnapok egyidejű megnyitásával — megkezdődött a XIV. Bács-Kiskun megyei műszaki hónap, amelynek mottója: A termelés és termék- szerkezet korszerűsítése. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezete, illetve tudományos tagegyesületei minden eddiginél gazdagabb programot állítottak össze a műszaki élet eredményeinek számbavételére és a további feladatok végrehajtásának előmozdítására. Külön emeli a rendezvénysorozat rangját, hogy az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület erre az alkalomra — és helyileg Kecskemétre — időzítette a magyar öntőnapok megtartását, az ország 250 öntészeti szakemberének találkozását. A magyar ko» hászat nemzetközi tekintélyét mutatja egyébként, hogy számos külföldi szakember és kutató is részt vesz az öntőnapok rendezvényein. A XIV. Bács-Kiskun megyei műszaki hónapot, — s egyben a magyar öntőnapokat is — Szabó Lajos, a MTESZ megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy amikor a MTESZ megyei elnöksége elhatározta az idei műszaki hónap megrendezését, azzal a céllal tette; hogy a Bács-Kiskunban működő műszaki és természettudományos egyesületek tevékenységét az MSZMP Központi Bizottsága által meghatározott feladatokra irányítsa. Legégetőbb gondunk jelenleg a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megteremtése. Ahhoz, hogy a gazdálkodásban ez megtörténjen, minden területen szükség van a nagyobb hatékonyságú vezetői munkára. Emellett valamennyi gazdasági szervezet azt igényli, hogy eszközeit — az élő- és a holtmunkát — a legmagasabb fokú szervezettséggel hasznosítsa. A külső és belső piaci hatások nyomán számtalan olyan gond merül fel, melyek megszüntetését a termelő szervezetek gazdasági vezetésétől várjuk. A vállalatok, üzemek, gazdaságok hatékony működése pedig csak korszerű vezetési módszerekkel és termelési szerkezetekkel valósítható meg. Nem véletlenül választotta a MTESZ megyei elnöksége az idei műszaki hónap mottójául a termelés- és termékszerkezet korszerűsítését. Tudományos egyesületeink — mondotta az előadó —, a megye különböző városaiban 87 rendezvénnyel — előadásokkal, konferenciákkal, kiállításokkal, tanulmányutakkal — igyekeznek hozzájárulni a korszerűbb termelési szerkezet megvalósításához. Ehhez jelentős segítséget nyújthatnak az újítók is, akiknek ismét megrendezésre kerülő kiállításán győződhetünk majd meg arról, hogy a munkások s a műszaki értelmiség változatlan alkotókedvvel kíván hozzájárulni pártunk célkitűzéseinek megvalósításához. A műszaki hónap programja igen gazdag. A műszakiak Kecskeméten, Baján, Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán számos olyan előadásnak vagy tapasztalatcserének lehetnek résztvevői, amelyből saját munkájukban is hasznosítani tudják a hallottakat, látottakat. A tudományos egyesületek ezúttal a műszaki hónapra koncentrálták rendezvényeik túlnyomó részét. A1 továbbiakban ezért arra kell majd törekedni a tagegyesületeknek, hogy egész évben megmaradjon aktivitásuk, amellyel meggyorsíthatják népgazdaságunk' egyensúlyi helyzetének javítását. Ezután dr. Prohászka János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja, a Budapesti ^ Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára tartotta meg a IX. magyar öntőnapok nyitóelőadását. Értekezésében az önt- vényminőség javításának tudományos lehetőségeivel foglalkozott. Ismertette az öntvények szilárdságnövelésével, mérettűrésével és minőségjavításával kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit. A nagy érdeklődéssel kísért előadás keretében összefoglalta azokat a legfrissebb fémfizikai tudományos ismereteket, amelyet« felhasználásával lényegesen növelhető hazánkban az öntvénygyártás színvonala. Délután három szekcióban tizenkét előadást tartottak az ország tekintélyes öntészeti szakemberei, kutatómérnökei. Az öntőnapok résztvevői folytatják tudományos tanácskozásukat. N. O. \
