Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-20 / 91. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás: nappali gomolyfel- hőképződés, csapadék nélkül. Az élénk, s Időnként erős északi, északnyugati szél lassan 'mérséklődik. Derült, száraz, hideg éjszaka. Legalacsonyabb éjszaka) hőmérséklet: mínusz 1, mínusz 6, legmagasabb nappali hőmérséklet: J, 13 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 91. szám Ára: 1,20 forint 1979. április 20. péntek Kádár János udvozlo távirata Tito elnökhöz Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Jugoszláv Szocialista (Kommunista) Munkáspárt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságai? Jo- szip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének. (MTI) ' Arányosabban >. oldal Telepítések Izsákon «. oldal Üttörőélet S. oldal MEZŐGAZDASÁG, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS — TENNIVALÓK BÁCS-KISKUNBAN Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács tegnap ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Alekszej Kosziginnel, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökével Moszkvában folytatott megbeszéléseiről. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A pénzügy- és az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az álApor Zoltán, az MTI hírmagyarázója írja: Mit tesz Bács-Kiskun megye a nagyobb közösség, az ország asztalára, s mely tennivalókhoz vár segítséget, mi az, amivel önerőből nem birkózhat meg — dióhéjban ennyit tartalmaz a kormány elé terjesztett beszámoló. A megye közigazgatási egységének határain belül 572 ezer ember él, a honi lakosság 5,4 százaléka. A településszerkezet sajátossága, hogy erősek a kontrasztok: a városokban él.a megyebeliek 41 százaléka — csaknem 100 ezren a dinamikusan fejlődő székvárosban, Kecskeméten —, a lakosság jelentős hányadának, 130 ezer embernek viszont a tanyavilág nyújt ott-, hont, megélhetést, ugyanis 35 ezer tanyát tartanak nyilván. Bár a foglalkozási struktúra erőteljesen változott a felszabadulás óta, az országos ütemnek megfelelően fejlődött az ipar — jelenleg a munkavállalók egynegyedének ad kenyeret —, a keresőknek a többi megyénél jóval nagyobb hányadát, 41 százalékát, foglalkoztatja a mezőgazdaság. A nagyüzemi gazdaságok 45 százaléka kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik a gyében, a sovány homokföldekből igyekszik kipréselni az intenzív gazdálkodású technikai eszközeivel a lehető legtöbbet. Ez az igyekezet nem volt hiábavaló: esztendőről esztendőre nőnek a terméshozamok. Kimagasló termésátlaggal örvendeztette meg a gazdálkodókat a búza, a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó, ami jórészt a szigorú technológiai fegyelmet előíró termelési rendszerek — így a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer, s a Bácsalmási Napraforgótermesztési Rendszer — térhódításának köszönhető. lami pénzügyekről szóló törvény tervezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága beszámolt tevékenységéről, különös tekintettel a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer- ipar helyzetére és fejlesztésének feladataira. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A megyére jellemző kertészeti ágazatok a mezőgazdasági terület mintegy 15 százalékára terjednek ki, s a termelés értékének 27—28 százalékát adják. Az V. ötéves terv időszakában 3200 hektár gyümölcsöst telepítenek a megye gazdaságai, harmadrészt szintén termelési rendszerben, egy-egy gesztorgazdaság szakmai irányításával, a telepítéshez, a feldolgozáshoz és az értékesítéshez nyújtott segítségével. A zöldségtermesztés színvonalának emelkedését jelzi, hogy 1975-höz képest 30 százalékkal nőtt a termőterület, s 70 százalékkal a termés mennyisége. Akad persze gond is — tűnik ki a beszámolóból — igencsak van mit tenni a szálas- és a tömegtakarmányok termesztése, továbbá a rét- és a legelőgazdálkodás ügyében, s az elöregedő szőlőterületek pótlásáért. Az állattenyésztés fejlődését jelzi a tenyésztési körzetek kialakulása: az adottságokhoz a kívánalmakhoz alkalmazkodva a tejtermelést a bácskai és a Duna menti tájékon, továbbá a városok ellátási övezetében fejlesztik, a legelőre alapozott húsmarhatartást pedig a Homokhátságon. Imponáló a sertéstenyésztés fejlődése. A 22 szakosított telep mellett egyre több hízót nevelnek a háztáji- és a kisegítő gazdaságok. Tavaly több mint egy és negyed millió sertés jutott a megyéből a vágóhidakra. Az állattenyésztés legdinamikusabban fejlődő ágazatában, a juhászaiban a gazdaságosság javítását szolgáló kormányintézkedések hatására fiatalodott az állomány, emelkedett a tenyésztés színvonala. Az ágazat továbbfejlesztése annál is inkább indokolt. mivel a homokvidék satnya legelőit igazán jól csakis a birka hasznosítja. Moszkvában befejezte tanácskozását a Legfelsőbb Tanács ülésszaka MOSZKVA A kormány megalakításával, a Népi Ellenőrzési Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság tagjainak megválasztásával, valamint a legfőbb ügyész kinevezésével ért véget csütörtökön délután^ Moszkvában a Szovjetunió új összetételű Legfelsőbb Tanácsának első ülésszaka. A csütörtök délutáni ülésen, amelyen Alekszej Sityikov, a Szövetségi Tanács elnöke elnökölt, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke terjesztette a parlament két házának tagjai elé a megalakítandó kormány tagjainak névsorát. Alekszej Koszigin szerdán kapott felhatalmazást a Legfelsőbb Tanács tagjaitól a kormánylista összeállítására. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács tagjai együttes szavazáson egyhangúlag jóváhagyták a kormányfő által előterjesztett javaslatot. A szovjet kormány összetételében személyi változás nem történt, a Minisztertanács elnökének első helyettesévé ismét Nyikolaj Tyi- honovot választották meg. Ezt követően Alekszej Koszigin vázolta az új szovjet kormány előtt álló feladatokat. Elöljáróban a kormány tagjai nevében köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottságának és a Legfelsőbb Tanácsnak a bizalomért. — A Szovjetunió Minisztertanácsának tevékenysége a szocialista állam fő feladatainak megfelelően a jövőben is a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésére, a szocialista tulajdonviszonyok tökéletesítésére, a haza nemzetei és nemzetiségei testvéri barátságának megszilárdítására, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala emelésére irányul — emelte ki Alekszej Koszigin. A szovjet kormány külpolitikai tevékenységéről szólva Alekszej Koszigin aláhúzta, az egyik elsőrendű feladat a barátság és az együttműködés további erősítése a szocialista közösség országaival. Alekszej Koszigin nagy tapssal fogadott beszédét követően a Legfelsőbb Tanács tagjai megválasztották a Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottságát, amelynek elnöke ismét Alekszej Skolnyikov lett. Ugyancsak megválasztották a Szovjetunió Lgefelsőbb Bíróságának tagjait. Az elnöki tisztséget ismét Lev Szmirnov tölti be. A Legfelsőbb Tanács a Szovjetunió legfőbb ügyészévé újból Roman Rudenkót nevezték ki. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának alakuló ülésszaka ezzel befejezte munkáját. (MTI) Fejlődő szolgáltatások, új létesítmények • A kecskeméti kertvárosi szolgáltatóház, a megyeszékhely egyik népszerű létesítménye. (Pásztor Zoltán (elvétele) Az életszínvonal emelésének egyre fontosabb eleme a lakossági szolgáltatások fejlesztése — mondta ki egyik határozatában az MSZMP Központi Bizottsága. Bács-Kiskunban az életkörülmények ilyen irányú javításából az ipari szövetkezetek nagy feladatokat vállalnak, s a megyei tanács és a KISZÖV irányításával tervszerűen bővítik szolgáltató tevékenységüket. Az elmúlt évben hat százalékkal növelték a lakosságnak végzett munka értékét, s kedvezőek a kilátások a szolgáltatásfejlesztési ötéves terv teljesítésére. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy még sokkal kedvezőbbek lennének, ha az építQjpar győzné erővel a tervezett létesítmények határidőre való kivitelezését. Ebben az évben továbbra is megkülönböztetett fontosságú feladat a megyében a mosás és a vegytisztítás, a lakáskarbantartás, valamint a gépjárműjavítás fejlesztése. A Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet bajai üzemében tavaly fejezték be a korszerűsítő és teljesítőképesség-növelő rekonstrukciót. Az idén várhatóan az épülő kecskeméti Széchenyi városi szolgáltatóházban új mosó—vegytisztító szalont nyitnak a sokszorozódó igény kielégítésére. A RUVESZ központi, kecskeméti telephelyén új gépek üzembe helyezésével fejlesztik a mosócsarnokot. A tervek szerint a nagyközségek közül Tiszakécs- kén létesítenek egy új üzletet. A dunavecsei felvevőhelyet korszerűsítik. Az^ idén már Bács-Kiskun valamennyi városában kaphatók bérágyneműk. A textiltisztításban megyei bázisszerepet betöltő szövetkezet jobb feltételeket teremt a lakosság öltözködési igényeinek kielégítéséhez is. A kecskeméti Arany János utcai férfiszabóságot korszerűsítették, s ott még az idén gyors és jó minőséget szavatoló termelési technológiát vezetnek be. Az új városközpontban a G— 7 jelű épületben női méretes szalont létesítenek. A Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet a második kiemelt szolgáltatási ág, a lakáskarbantartás fejlesztésében ért el sikereket. Ebben az évben új szerszámkölcsönző és lakásjavításhoz szükséges cikkeket árusitó egység megnyitását tervezik a megyeszékhely rohamosan növekvő negyedében, a Széchenyivárosban. Az ÉPSZISZ egyéb ipari szolgáltató részlegei ettől az évtől kezdődően kulturált körülmények közt állnak a lakosság rendelkezésére. Jó hír a motorkerékpár- és gépkocsitulajdonosoknak: a Bács- Kiskun megyei Autó- és Gépjavító Ipari . Szövetkezet, a BÁCSMOBIL a második félévben színvonalasabb kiszolgálásban részesíti őket. Addig elkészülnek a legmodernebb diagnosztikai berendezéseket befogadó műhelyek, s befejezik a motorkerékpárszerviz rekonstrukcióját is. Baján a Vas- és Fémipari Szövetkezetnél többek közt új karosszéria- javító részleggel bővítik a szervizt. A Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet festő- és karosszérialakatos műhellyel teszi kompletté az idén javítóüzemét. Az ipari szövetkezetek szövetsége, a KISZÖV azt állapította meg — hallottuk Fólián András szolgáltatási előadótól —, hogy a hagyományos szolgáltatásokat az utóbbi években kissé elhanyagolták. Ezért az idén ezek fejlesztése fontos tennivaló. A Kecskeméti Fodrász és Fényképész Szövetkezet már felújította a Május 1. téri női fodrászatát, s ugyanott még 1979-ben színvonalasabbá teszik a férfifodrászatot is. Ameny- nyiben a Széchenyivárosban felépül a szolgáltatóház, abban fodrász-, kozmetikai és fényképészüzletet létesítenek. A szövetkezet ez évi tervében szerepel egy olyan szolgáltató egység létrehozása, amelyben szaunával, gyógymasszázzsal és tornával üdíthetik majd magukat a venr dégek. A megyi cipőgyorsjavító hálózat kiépítése során megtörtént a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet Luther udvari szalonjának műszaki átadása. Ugyanez mondható el a Kiskunfélegyházi Cipész Szövetkezet új gyorsjavító részlegéről is. A kecskeméti szövetkezet hasonló műhelyt nyit majd a széchenyivárosi szolgáltatóházban. A félegyháziak a környező községek ellátása érdekében mozgó — autóba épített — javítóműhelyeket helyeznek üzembe. A televízió- és rádiójavítással foglalkozó ipari szövetkezetek — köztük a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari, a Jánoshalmi Bácska, a Bajai Vas- és Fémipari — az idén korszerű eszközeik körét bővítik. A. T. S. TIZENEGYEDSZERRE TÜNTETTÉK KI Húszéves a Vízgépészeti Vállalat Húszéves fennállását ünnepli a lajosmizsei központtal működő Vízgépészeti Vállalat, amely a két évtized alatt nemzetközileg is elismert ipari hátteret teremtett a hazai vízközművesítés és szennyvíztisztítás gépesítéséhez. Csütörtökön a Kiváló Vállalat cím ismételt elnyerése alkalmából rendezett ünnepségen Nagy Lajos, a Vízgépészeti Vállalat igazgatója méltatta a fiatal ipar eddigi eredményeit és feladatait. Eszerint, a* népgazdasági elvárásoknak megfelelően fejlesztik az ágazatot, tipizálják gyártmányaikat. Gépi berendezéseik ivó-, ipari és különféle szennyeződésű vizek tisztítását szolgálják itthon és külföldön. Az acélszerkezetű víztornyok gyártásában például a világ legnagyobb ilyen jellegű vállalkozója a Vízgépészeti Vállalat, ahonnan az idén is 115 különböző méretű tornyot szállítanak a hazai és a külföldi megrendelőknek. A legtöbbet Csehszlovákia fogad, de exportálnak víztornyokat az NDK-ba, Irakba, és az idén először Görögországba is. A hazai falvak vízellátásáról is gondoskodnak: tavaly 50 különböző méretű acélszerkezetű víztornyot helyeztek üzembe ipartelepeken és falvakban. A választék bővítésére, illetve a gazdaságosabb szállíthatóságra törekedve az idén egy újabb, „többlábas” acél- szerkezetű víztorony prototípusa készül el, amit közel-keleti értékesítésre szánnak. A termelésfejlesztéssel párhuzamosan növekvő feladatot vállalnak a kommunális és az ipari víztisztítás gépesítéséből is. Speciális berendezéseket gyártanak például a paksi atomerőműhöz és részt vállalnak a dél-pesti szennyvíztelep technológiai gépgyártásából is. Ugyanekkor e téren is bővítik külföldi piacukat: a" jövőben kulcsátadással fogadnak megrendelést a települések ivó-, ipari és szennyvíztisztító műveinek létesítéséhez. Az első ilyen exportfeladatot Jordániából kapták, ahol az idén kisebb teljesítményű szennyvíztelepet helyeznek üzembe. Itthon pedig folytatják az üdülőtelepek, illetve nagyobb ipari létesítmények szennyvíztisztító berendezéseinek gyártását, üzembe helyezését. Az igények kielégítésére állandóan bővítik, korszerűsítik termelésüket: 1980-ig mintegy 200 millió forintot költ a vállalat gyárbővítésre, a gyártástechnológia modernizálására. Gyulán új gyár épült, s építési beruházásokat valósítottak meg Kunhegyesen és Lajosmizsén. A modern technika alkalmazásával, szinte létszámnövelés nélkül, a tervezettnél nagyobb ütemű termelésnövekedést ér el a Vízgépészeti Vállalat, ami tavaly 20 százalékos árbevétel-növekedésben realizálódott. Ezzel az eredménnyel ismét Kiváló Vállalat lett, s az elismerő oklevelet dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke adta át az 1280 fős vállalati kollektívának. A húsz év alatt tizenegyedszer kapott kitüntetést a Vízgépészeti Vállalat. V. E. BORBÍRÁLAT MIKLŐSTELEPEN ígéretesek az új homoki borszőlőfajták A jövő borszőlőfajtáinak hagyományos bírálatán 60 féle fehér és vörös bor került csütörtökön az asztalra a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskemét melletti Miklóstelepén. A rangos zsűri a bprok tulajdonságvizsgálatakor az új fajták intenzív termesztéshatását, a termőhelyekhez való alkalmazkodását is figyelembe vette. Az értékeléshez a kutatók jelezték a jelöltek ökólógiai viselkedését, a tőkék terhelésének mértékét, valamint az érés időpontját, a lé cukor- és savképzésének tartalmát. Az eddigi tapasztalatok szerint a homokon nemesített, illetve szelektált borszőlőfajták közül jó néhány kiváló minőségű boralapanyagot érlel és sok tekintetben új tulajdonságot örökítenek: illatban, zamatban és színben gazdagabbak. A fehér bort adók közül kitűnt a Kecskemét melletti Katonatelepen szelektált Hárslevelű zöldes, áttetsző borával, zamatanyagával. A klon a fajtán belül kiválik azzal, hogy biztonságosabban termeszthető az Alföldön és a hegyvidéken. hektáronként 120 mázsa termést ad, s jobban aszúsodik társainál. A Miklóstelepen nemesített borszőlők közül a K—6-os szerepelt ismét sikeresen a borbírálaton, de a már köztermesztésben levő Jubileum 75 és Ezerfürtű is kiváló helyezést ért el. A vörös borok közül, amelyből 11 féle került a zsűri elé, az idén is a Kármin és a Kurucvér „festette” leginkább a poharat, a Cabernet és a Kadarka keresztezéséből származó M—6-os fajtajelölt pedig fűszerezettségével tűnt ki. A borászok megállapítottá^, hogy a homoki nemesítésű borszőlők, klonok alkalmasak a hazai szőlőtermesztés felújítására, a választék bővítésére. Többsége minőségi bort ad, ugyanakkor jól alkalmazkodnak a megváltozott termesztési formákhoz és egy részük télálló is. Ezért a már elismerteken kívül újabbakat javasoltak nagyüzemi elszaporításra. köztermesztésbe vonásra. V. E. A gazdálkodás színvonalának alakulása szoros összefüggésben vám a rendelkezésre álló, szellemi tőke hasznosulásával. S hogy nem véletlen a fejlődés, ezt igazolja a következő adat: a megye termelőszövetkezeteiben tevékenykedő felsőfokú végzettségű szakemberek száma megháromszorozódott az elmúlt évtizedben. Az élelmiszeripar a megye ipari termelésének csaknem 40 százalékát adja, s termelése az utóbbi másfél évtizedben háromszorosára növekedett. Mindezek ellenére a feldolgozóipar fejlődése elmarad a mezőgazdaságétól. Miként a kormány által elfogadott beszámolóból kitűnik, számos országos hatáskörű szervnek, minisztériumnak kell közreműködnie a gazdálkodás ügyének előmozdításában, hogy a Duna—Tisza mentén egyre nagyobb területen öntözhessék a zöldség- kerteket, takarmánytermő területeket, hogy bővüljön a gabona-, a hús-, a konzerv-, a paprika-, a tej- és a hűtőipar feldolgozó, tárolókapacitása, javuljon a háztáji és a kisegítő gazdaságok anyagi ás műszaki ellátása. S akad g ad egyéb is, amelyek megoldása a VI. ötéves terv során, s azt követően csakis központi segítséggel lehetséges, tennivaló a lakások, a közművek építésében, a tanyák villamosításában. A megye lakói nemcsak támogatást várnak, hanem öntevékenyen részt is vesznek szű-1 kebb pátriájuk, városuk, községük fejlesztésében: bizonyság erre. hogy Bács-Kiskunban egy lakosra tavaly több mint 1000 forint értékű társadalmi munka jutott, az országos átlag két és félszerese.
