Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-19 / 90. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 90. szám Árai 1,20 Ft 1979. április 19. csütörtök MEGKEZDŐDTEK ATÁRGYALÁSOK HANOIBAN Vietnam javaslata a vitás kérdések rendezésére Bokor Pál, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Három pontból álló rendezési tervet terjesztett elő szerdán a vietnami fél a VSZK és Kína között keletkezett súlyos problémák megoldására. A vietnami tervezetet Phan Hien vietnami külügyminiszterhelyettes ismertette szerdán délelőtt a hanoi nemzetközi klubban, ahol a vietnami—kínai tárgyalások első fordulóját a sajtó képviselőinek jelenlétében nyitották meg. Összeült a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Moszkvában tegnap a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két hálának, a Szövetségi Tanácsnak és a Nemzetiségi Tanácsnak az ülésével megkezdődött a Legfelsőbb Tanács ülésszaka. A március 4-én tartott képviselőválasztások után ez az első ülésszaka a Legfelsőbb Tanácsnak. A délutáni együttes ülésen megválasztották a Legfelsőbb Tanács elnökségét, a kormányt, valamint megtárgyalták a tanács munkájával összefüggő törvény- tervezeteket. A Nemzetiségi Tanács Vitalij Rubent, a Szövetségi Tanács pedig Alekszej Sityikovot újjáválasztotta elnökévé. Nyelvtanulás Drasztutyi tovciris! — kiáltja a kis óvodás társának a játszótéren, majd büszkén hozzáteszi: Én már tudok külföldiül! — Én meg oroszul tudok! — produkálja magái a barátja. — Igyiszuda! Ez azt jelenti, hogy gyere ide ... Az apróságok könnyedén tanulnak nyelveket. A felnőttek nehezen. A kicsiknek — ha jó pedagógus oktatja őket — érdekes játék, bohókás szórakozás, idegen szavakat és. mondatokat formázni, az idősebbeknek viszont igeragozások, elöljáró szavak, bonyolult mondaíszerkezetek nehezen elsajátítható összevisszasága. Az idegen nyelvek ismerete egy-egy ország kulturális és gazdasági külkapcsolatainak fontos fokmérője lehet. Leginkább persze a kis népeknek van szüksége arra, hogy polgárai a nagyokén beszéljenek, hiszen a nyelvek súlya, szerepe, földgolyónkon a lélekszám, a politikai és a gazdasági életben játszott szerepük függvénye. Magyarországon keresettek az idegen nyelveket értő, beszélő szakemberek, s egyre világosabb: a szükségesnél sokkal kevesebb van belőlük. Köztudott tény, hogy hazánk nemzeti jövedelmének jelentős hányada származik a gazdasági külkapcsolatokból. A mind összetettebbé, sokrétűbbé váló kereskedelmi feladatok megoldását viszont hova- továbbá akadályozza, hogy gondolatainkat csak nehézkesen, töredékesen tudjuk kicserélni más népek, nemzetek képviselőivel. Az nem várható, hogy külföldi partnereink tanulják meg nyelvünket; ideje tehát, hogy fontosságának megfelelő hangsúlyt kapjon Magyarországon is ote idegen nyelvek ismerete. Ezt a felismerést fogalmazta meg a Minisztertanács a közelmúltban, amikor határozatot hozott at idegen nyelvű oktatás fejlesztésének szükségességéről: „A nemzetközi tudományos, kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a műveltségi színvonal általános emelése növekvő mértékben igényli az idegen nyelvek ismeretét. Ezért társadalmi méretekben növelni kell az idegen nyelvek elsajátítását, elő kell segíteni az idegen nyelveket tudó állampolgárok számának gyors növekedését, a nyelvtudás színvonalának emelését. Törekedni kell arra, hogy a nyelvtudás nyelvek szerinti megoszlása a társadalmi szükségleteknek megfelelően alakuljon, különös figyelemmel a nagy, nemzétközi elterjedtségű nyelvek ismeretére.” Hazánk lakosságának mintegy tizenöt százaléka vallja magáról, hogy ismer egy nyelvet. Ez az arány viszont a szomszédos Ausztriában negyven százalék. Megállapítást nyert, hogy immár gazdasági hátrányokat okoz a hasznosítható nyelvtudás hiánya. Műszaki dokumentációk, technikai leírások, leÜlést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Határozat az építőipar előtt álló feladatokról A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1979. április 18-án kibővített ülést tartott. A párt- bizottság ülésén részt vett dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A megyei pártbizottság tagjain kívül jelen voltak a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi, járási pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács tisztség- viselői, a társadalmi és tömegszervezetek megyei titkárai. A végrehajtó bizottság javaslatát elfogadva, a megyei pártbizottság napirendjére tűzte: — A Központi Bizottság 1979. március 28-i üléséről szóló tájékoztatót, melynek előadója Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára volt. — Jelentést a megyei pártbizottság 1976. szeptember 17-i — az építőipar fejlesztésére hozött — határozata végrehajtásának helyzetéről, az MSZMP Központi Bizottsága 1978. október 12-i határozata végrehajtásának megyei feladatairól. A jelentést Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára terjesztette elő. — A végrehajtó bizottság 1978. második félévi munkájáról készült jelentést, Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára előterjesztésében. A tervezet szerint: O Sürgős intézkedéseket kell tenni a két ország határtérségében a béke és a stabilitás helyreállítására, s biztosítani kell a háború idején foglyul ejtett személyek mielőbbi visszatérését családjukhoz. Ennek érdekében a feleknek tartózkodniuk kell a csapatösszevonásoktól a határkörzetekben, s el kell választani a két fél fegyveres erőit. Mindkét fél minden (Folytatás a 2. oldalon.) A Legfelsőbb Tanács küldöttei ismét Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát választották meg a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé. Leonyid Brezs- nyev javasolta, hogy a Legfelsőbb Tanács ismét Alekszej Koszigint bízza meg a kormány megalakításával. A tanács két háza a javaslatot egyhangúlag elfogadta és elismerését fejezte ki a Minisztertanácsnak eddigi tevékenységéért. Koszigin az új kormány összetételét a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé terjeszti majd; az új kormánylista elfogadásáig a jelenlegi kormány marad hivatalban. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka ma folytatja munkáját. (MTI) Az építőipari téma megtárgyalásán részt vettek a megye nagyobb építőipari vállalatainak vezetői és párttitkárai is. A jelentéihez fűzött szóbelli kiegészítést követő vitában felszólalt dr. Gergely István, aki tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, megköszönte az elmúlt év Bács- Kiskun megyei tevékenységét, majd az építőipar egész életünkre kiható fontos, maradandó értékű alkotó munkájáról és növekvő feladatairól beszélt. Részt vett a vitában: Antal Mihály, a megyei pártbizottság tagja, dr. Cátay Ferenc, a BÁCSÉPSZER Vállalat igazgatója, Laczy Endre, az Építők, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára, Nusser Elemér, a Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet elnöke, Sándor Béla, a megyei tanács osztályvezetője. A pártbizottság az építőipar megyei fejlesztésére vonatkozó jelentést, a határozati javaslatot, a vitában elhangzottakat figyelembe véve elfogadta és határozattá emelte. Ugyancsak elfogadTudomány—technika Teljesítik a telepítési tervet Szellemi export Bajáról Sport A mi otthonunk 4. oldal 4. oldal 5. oldal 7. oldal 7. oldal vélváltások, szerződések pontatlan lefordítása, a részlet- kérdések elértése következtében számos nehezen helyrehozható hiba, problémát keletkezik. Nem is elsősorban a külkereskedelemmel rendszeresen foglalkozó nagyvállalatoknál, hanem a kisebbeknél, ahol évente csupán egy-két alkalommal lenne szükség oroszul, Angolul, vagy németül jól értő szakemberekre, de e néhány esetben nem kis jelentőségű döntéseket kell hozni. Mindebből az is kiviláglik; iskolai és iskolán kívüli nyelv- oktatásunk nem áll a helyzet magaslatán. A fiatal korban megkezdett nyelvismeretek gyorsan elhalványulnak részint a beszédkészség kialakulása, részint pedig a megfelelő gyakorlás hiányában. A minisztertanácsi határozat nyomán átfogó terv készül az iskolai idegen nyelvi képzés és a nyelvtanfolyamok hatékony-, ságának növelése érdekében. Az Összetett, rövid és hosszútávú programok készítői az érintett tárcák bevonásával alapjaiban kívánják megreformálni a nyelvoktatást. Az iskolai „újdonságok” között szerepel többek között az általános iskola negyedik osztályában 1981-ben "bevezetésre kerülő kötelező orosz nyelv, a tagozdtos oktatási intézmények számának növelése, a korszerű képzési módszerek bevezetése és a kiscsoportos nyelvoktatás tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése. Az idegen nyelveken beszélő magyar állampolgárok számának gyarapítása pénz- és szakemberigényes feladat. De elkerülhetetlen fontosságú. P. M. ta a megyei pártbizottság 1978. második félévi munkáját ösz- szegező jelentést is, majd bejelentések következtek. Az alábbiakban az építőipar fejlesztésére vonatkozó határozat legfontosabb megállapításait ismertetjük. A megyei pártbizottság 1976. szeptember 17-i ülésén tárgyalta a megye építőiparának helyzetét és határozatot hozott a termelés- bővítés szükségességéről, a fejlesztés alapvető megyei feladatairól. A megyei pártbizottság akkor abból a lehetőségből indult ki, hogy a megye V. ötéves terület- fejlesztési terve minden eddigit meghaladó fejlesztési célok megvalósítását írta elő mind a településfejlesztésben, mind a megye gazdaságában. Ebből következően a területfejlesztési terv építési kapacitásmérlegét 1,5 milliárd forint hiánnyal kellett jóváhagyni. Az egyensúly közelítéséhez, a feszültségek mérsékléséhez szükségessé vált, hogy a megye építőipari szervezeteinek teljesítőképességét jelentősen — évi 10—12 százalékkal — bővítsék, és a legfontosabb építési feladatok rangsorolásra kerüljenek. A terv célkitűzéseit felülvizsgálva nyilvánvalóvá vált, hogy egyes létesítmények megvalósítására a gyorsuló termelésbővítés mellett sem kerülhet sor. Ezért ezek beruházási előirányzatait az építőipari kapacitás fejlesztésére — állami, tanácsi, szövetkezeti és házilagos építőipar támogatására — csoportosították át. Ezzel párhuzamosan sorolásra kerültek a megye fontosabb beruházásai. Elsődlegességet kaptak a nagyberuházások, a lakásépítés, valamint a gyermekintézmények. A megyei pártbizottság 1976. szeptember 17-i határozatában megfogalmazott célok fő vonalaiban teljesültek: — Felgyorsult a megye építőszervezeteinek kapacitásbővítése, elsősorban az állami és a tanácsi építőiparban. Ez lehetővé tette, hogy a kapacitáshiány — a fizetőképes beruházási kereslettel összhangban — csökkenjen. Megvalósultak vagy terv szerint folyamatosan megvalósulnak a megyei nagyberuházások. Határidő előtt elkészült a Solti Kossuth-adó, a Halasi Kötöttárugyár, tervszerűen üzembe helyezhető a Bajai Húskombinát, a 680 ágyas megyei kórház. Folyamatosan teljesültek a megyei lakásépítési program előirányzatai, a 25 ezer lakás időarányos felépítése. Három év alatt elkészült 490 bölcsődei, 2500 óvodai, 1460 diákotthoni hely, 114 iskolai tanterem, 27 ezer négyzetméter új kereskedelmi eladóterület. — Gyorsult a megye építőszervezeteinek állóeszköz-fejlesztése, technikai korszerűsítése. A kecskeméti házgyár üzembe helyezése után folytatódott a házgyári kiszolgáló létesítmények építése, megkezdődött a vázszerkezetgyártás. Erőteljesebbé vált a gépesítés, a telephelyfejlesztés, az egyes munkafolyamatok kisgépesítése. A lakótelepi lakásépítésben a paneles építési mód általánossá vált. — Javult a beruházások szervezettsége, a kivitelező építőipar termelékenysége, a munka hatékonysága. Előrelépés történt az építőszervezetek tervszerű együttműködésében. Az eredmények mellett ugyanakkor Bács-Kiskun megyére is jellemzőek az ágazat általános fogyatékosságai, amelyekre a Központi Bizottság határozata is rámutat. — Nem fejlődött kielégítően a beruházások előkészítése, a beruházási célok és a kivitelezés összhangjának megteremtése. Továbbra is lemaradások vannak a lakótelepi kapcsolódó beruházások kivitelezésnél, elsősorban a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények megvalósításánál. Ezt a korszerű építési technológia hiánya mellett szervezettségi, érdekeltségi problémák is gátolják. — A tervszerű fejlesztést és a folyamatos munkát nehezítik az építőipar még mindig meglevő belső aránytalansága^ feszültségei. Nem fejlődött kielégítően a szak- és szerelőipar teljesítőképessége, elsősorban ez növeli a beruházások átfutási idejét, késlelteti az átadási határidők betartását. — Az elmúlt évek fejlesztésében nem kapott kielégítő hangsúlyt a felújítási, korszerűsítési; karbantartási munkák végzése. E munkák aránya viszonylag alacsony a kivitelező szervezetek teljesítményében. — Az üzem- és munkaszervezés eredményei — a számottevő javulás ellenére — sem kielégítések. Csak további céltudatos munkával lehet feltárni az itt levő tartalékokat és lehetőségeket. — Az építőipari. szervezetek együttműködése elsősorban az alvállalkozói kapcsolatokra szorítkozott, de a tervszerű együttműködés, az összehangolt fejlesztés lehetőségeit itt sem használták ki. (Folytatás o 3. oldalon) Meggyorsult a tavaszi munka A kedvező időjárás lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek gyors ütemben végezzék a tavaszi munkákat. A többszöri csapadék kedvezően hatott a növények fejlődésére és elősegítette a gyengén fejlett gabonák erősödését is. Sajnos, a kedvezőtlen őszi és a téli időjárás hatására a kalászosok egy része kipusztult. A terméskiesések mérséklése érdekében a gazdaságok elvégezték az őszi kalászosok tavaszi növényápolási munkáit, több mint kétezer hektárnyi területen felülvetették tavaszi árpával a leggyengébb vetéseket. Jól felkészültek a vegyszeres gyomirtásra és az ezzel egy menetben történő lombtrágyázásra. A tavaszra 220 ezer hektárnyi vetést terveztek a gazdaságok, amelyhez jól ‘előkészítették a magágyat. A kora tavasziak földbe kerültek. Befejeződött a tavaszi kalászosok, valamint a szemesborsó, a lucerna, a cukorrépa vetése. Nem sok hiányzik már a burgonyavetés tervteljesítéséből. A napraforgómag mintegy negyedrésze került földbe. Több ezer hektáron elvetették már a kukoricát is. A fólia alatti termesztésben a retek és a saláta értékesítése nemsokára befejeződik és helyükre paprika- és paradicsompalánta kerül. Folyamatosan végzik az üzemek a fűszer- és csemegepap1ÜMIIISI • A soltvadkerti József Attila Termelőszövetkezetben, több mint ötszáz hektárnyi területen vetnek kukoricát. Ez a tervezettnél több, de a kipusztult gabonafélék helyébe is tengeri kerül. rika helyre vetését, a nem me- szibarack virágzása a rügyeket legigényes palánták — a káposztafélék — kiültetését. A nagyüzemi szőlőkben és gyümölcsösökben befejezték a metszést. A korai szőlőfajták már rügyet bontottak. Sajnos, a kajért fagykár miatt elég gyér. Megindult a cseresznye és a meggy virágzása is. Ez utóbbi két gyümölcsnél még nem jelentkezett fagykár. K. S. • Vegyszeres gyomirtás a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet gabonaföldjén. (Pásztor Zoltán felvételei)
