Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

i • PETŐFI NÉPE • 1979. április 18. Mi ösztökél újításokra? • A két Kovács — László és Ottó — a speciális fűrészlapot újra vágó elmés szerkezettel. • A régi és az új fúró—pontozó sablon. (Pásztor Zoltán felvételei) ’X*!*X*X*X'ÍXv!vÍXW SA.ÍTrtffOSITA Papír- és írószerellátási zavarok Madarason A városföldi „Dózsa” sínhegesz­tő szocialista brigád Állami Díjá­nak fő indoklása ez volt: „Ki­emelkedő, nemzetközileg is ismert újítói tevékenységükért”. A brigád újítói „mérlege” — legutóbbi beszélgetéseinkig — kö­zel 100 darab. (Ha ugyan lehet ezt darabszámmal pontosan kifejez­ni.) Azért mondom, hogy „beszél­getéseinkig”, mert azóta ez a helyzet is egész biztosan változott, hiszen az 1979-ben addig produ­kált 6 újításuk mellett már több is volt beadva elfogadásra, és ki- dolgozás alatt is kezükben. A ta­valy óta nyugdíjba vonult Szűcs József — több mint negyven évet szolgált a MÁV-nál — harminc egynéhány újítást mondhatott magáénak. Kovács László és Ko­vács Ottó 25—25 körül jár, Vörös István brigád vezető 13, Berényi Ferenc 10 újítás gazdája. A két Kovács az ezüst, a két utóbbi pe­dig a bronz újítói jelvény váro­mányosa. Miként jeleztük már, testvér­brigádjuk, a szintén sokszorosan szocialista kollektíva az utóbbi pár évben kezdte a felnyomulást az élenjáró „Dózsá”-hoz. Náluk Kis Józsefnek 10, Barta Mihály­nak 5 újítása van már. Jó ideje él bennem a kíváncsi­ság, vajon mi ennek az átlagon felüli újítói leleményességnek, ta­lálékonyságának, fortélyosságnak, ötletességnek, készségnek a for­rása, indítéka, kiváltója. Azt hi­szem, nem stilusjáték ezeknek a szinonimáknak — rokon értelmű szavaknak a felsorolása ezúttal. Ezeknek az embereknek a képes­ségeiben feltétlenül ilyen árnya­latosán van jelen az a különleges szakmai érzékenység, amely — személyenként is — tucatjával tud újat, tehát eddig nem létezőt létrehozni. Az is kell ehhez, hogy értelmük, kezük mindig nyitott, kész legyen az új lehetőségek fel­fedezésére, változtatásra, az új követelményekhez való alkalmaz­kodásra. Igenám! — vetődött fel bennem —, mindez jobban megérthető, legalább is magamfajta laikus számára, ha 100 újításról — úgy­mond — egy műhelycsarnok vi­szonylatában gondolkodik az em­ber. Ott ugye gépsorok vannak, minden berendezésen annyi kap­csolódás, összetettség, hogy ha va­lakiben ég az újítói kedv, bőven talál alkalmat. Mondom, így me­ditáltam magamban, valahányszor a „Dózsá”-soknak ez a nagyfokú ügyessége szóba került. Egyszer például a vonaton ösz- szetalálkozva, Kecskemét és Nagykőrös között firtattam ezt Kovács Lászlónál. Azzal a különb­séggel, hogy a fenti studírozáso- mat konkrétan az ő speciális te­vékenységükre, a sínhegesztésre „vetítettem”. — Hogy jöhetett létre száz újí­tás olyan, számomra, — a járat­lan, avatatlan, tájékozatlan szá­mára „szűk” munkaterületen, mint a sínhegesztés. Tudom, hogy tényleg nevetségesen leegyszerű­sítek, de csak úgy látom magam előtt ezt a munkát. Két sínsza­kaszt végtől összeillesztenek, és meg-, illetve összehegesztik ... Tudom, persze, hogy nem ennyi­A különféle rendeltetésű repü­lőgépek óriási családjának kissé mostohán kezelt „robotos” tagja a mezőgazdasági repülőgép, melynek, mint mezőgazdasági munkaeszköznek fő előnye a gyorsasága, termelékenysége és gazdaságossága. A szélesebb nyilvánosság előtt alig ismert, hogy milyen nehéz a mezőgazdasági pilóta munkája. Más járművel elleniében a repü­lésben a lassú mozgás a legve­szélyesebb. A mezőgazdasági gé­pekkel csak 65—100 kilométeres óránkénti sebességgel lehet re­pülni, és ami a veszélyt növeli, a repülési magasság legtöbbször csak 1,5—4 méter. Pontosan tar­tania kell a vezetőnek az előírt kijelölt irányt, figyelnie kell a zavaró légáramlatokra, a felbuk­kanó akadályokra, fákra, gémes- kutakra, Elektromos távvezeté­kekre, távíróoszlopokra stb. Ter­mészetesen egyidejűleg állandóan ellenőrizni kell a motor műkö­dését, a tüzelő- és kenőanyag fo­gyását, a leszórt szemcse, illetve folyadéktartály ürülését. A szó­róberendezést pontosan a kijelölt területsávban, kell bekapcsolnia, de a talaj teljes beterítésénél a szél hatását is már lehetőleg elő­re számításba kell vennie. Rossz talajú, szükség-kifutópályákon, mezőcsíkokon kell rövid gyors fel- ;és leszállásokat végeznie, napjában sokszor ismétlődően. A jó mezőgazdasági pilóta ért a mezőgazdasághoz, sőt néhány társtudományban, pl. a rovartan­ban is van némi jártassága. bői áll ez, de mi, akik vagy vo­natról, vagy sínek mellett az or­szágúton haladva odanézünk, eny- nyit látunk. Ahogy számítottam, Kovács László nem látott semmi sértőt, alábecsülőt naiv kérdésemben. Ér­tette, mire gondolok. Holmi filo­zofikus, elvont magyarázat he­lyett mosolyogva tért mindjárt gyakorlati példára. — A mi munkánkban rendsze­res a sínfűrészelés. Mielőtt két síndarabot összehegesztünk, a méretkívánalmak szerint lefűré­szelünk valamelyikből. Erre egé­szen speciális anyagból készült fűrészlap alkalmas. Ügy adódott, hogy kifogytunk ezekből a lapok­ból. A régiekkel már nem lehe­tett dolgozni, újakat meg nem kaptunk. Mint nyugati import, nem olyan egyszerűen beszerezhe­tő. Megállt volna a tudomány, ha a régi lapokat nem tudjuk újra­vágni, azaz ismét használható fű­részt alakítani belőlük ... — Márpedig elképzelni is fur­csa, hogy sürgős esetben azt je­lentik a sínhegesztők: „Dolgozni nem tudunk, mert nincs mivel el­fűrészelni a sínt” — vetettem közbe. — Erre gondolni se lehetett. Keresni kellett a megoldást. Meg­levő gép módosításával, különle­ges anyagú köszörűkorong alkal­mazásával sikerült újravágni azt a bizonyos speciális acélt. A szerkezetet akkor már elfo­gadták elbírálásra. Kell-e külön hangsúlyozni, mi­lyen kritikus helyzetben segítette ki a szakmát Kovács László újí­tása. Mit lehetett volna csinálni, s mennyit, — ha mondjuk kézi­fűrésszel próbálják munkába venni az acélsínt! Ott a vonaton szólt nagy elis­meréssel a pályamester Kovács Ottó igen szellemes újításáról, a fúró—pontozó sablonról. Az Állami Díj „évfordulóján” esett találkozásunkkor mutatták be gyakorlatban is a két legújabb újítást. Ezek közül a fúró—pontozó sablon, amint fényképfelvételünk­ből is kivehető, egy régebbi újítás újításának tekinthető. Csak most már egy frappáns, felhasználását, pontosságát, ha lehet úgy mon­dani, könnyedségét tekintve tisz­tára új, tökéletes változat. A ré­gebbit, amelyet képünkön a ke­zében tart Kovács Ottó, úgy használták, hogy a fúrás—ponto­záskor előbb a sin egyik felén tet­ték oda, és tartották, hogy el ne mozduljon, amíg a lyukakon ke­resztül a jelölés meg nem történt. Azután került sor a sín másik ol- ■ dalára. — Éppen az nem hagyott nyug­ton, hogy ilyenkor a súlyos síne­ket csak emeltetni, mozgatni kel­lett, — említette meg Kovács Ottó — akinek Berényi Ferenc is segí­tőtársa volt. — Aztán a legna­gyobb elővigyázat mellett sem volt arra garancia, hogy az innen­ső, és túlsó oldalon végzett pon­tozás hajszálpontosan egybeesett. Egy parányi moccanás — hiszen csak kézzel tartottuk-szorítottuk oda a sablont, s már megvolt az „elcsúszás”. Márpedig síneknél létfontosságú a pontosság ilyen munkáknál. A mezőgazdasági repülőgépek­nél olyan műszaki megoldásokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a rövid fel- és leszállási úthosszát az alkalmi, rossz tala­jú kifutópályán. Fontos követel­mény, hogy a gép sárkánya, és főleg a futóműve jól ellenálljon a napközben sokszor ismétlődő fel- és leszállásokból eredő igény- bevételnek, ugyanakkor a szer­kezeti részek könnyen ellenőriz­hetők és javíthatók legyenek. A gép hajtóművének különösen Az új, ötletes szerszám — jól látható a képen is — úgy húzható szinte kényelmesen a sínre, hogy annak mindkét oldalát közrefog­ja, a fúráshely jelölése közben fogni sem kell, s a két szemben levő „pontozás” csakugyan haj­szálra „egybeesik”. Eddigi két példánkon az újítói szándék, akarat kiváltója, indíté­ka csak felületesen szemlélve — kettős. Nem csupán a kényszer- helyzet — kifogyott a speciális fű­részlap —, meg a fizikai bajlódás kiküszöbölése — könnyíteni a munkástársakon — volt az újítói fejtörés elindítója. Motiválták ezt a szellemi, kétkezi alkotó munkát olyan rugók is, mint a minőségre, precizitásra törekvés, importkivál­tás, és ami még ezekkel összefügg. — Ezekben az esetekben — úgy vélem — a tudatosságnak, helye­sebben a céltudatosságnak döntő szerepe volt. Jól gondolom, hogy ez a célra törés vezet el az esetek nagy többségében az újításokhoz? — jegyeztem meg az évfordulós beszélgetéskor. De azt is megkér­deztem, nem játszik-e közre időn­ként a véletlen is? munkabírónak és ellenállónak kell lennie, hiszen a talaj feletti repüléseknél a levegő a szokott­nál erősebben szennyezett, a na­ponta sokszor végzett felszállás során ugyanakkor a motorból mindig a maximális starttelje- sítményt kell kivenni. A permet- lét, illetve szemcsés anyagot ma­gába foglaló tartályt a pilóta­üléstől elkülönítik, sőt újabban a tartály konténer-rendszerű, tehát leszálláskor gyorsan cserélhető. Zana János pártalapszervezeti titkár erre felmondta. — Évekig dolgozik az ember valamilyen fogással, s egyszerre rájön, hogy lehet ezt ügyesebben, egyszerűbben, vagy könnyebben is csinálni. Pedig előtte nem gondol­kozott rajta. Ügy látszik, a fejünk meg a kezühk 'llyerf értelemben is „összedolgozik”, megtalálja a jobb összhangot... Ugyanez elő­fordulhat szerszámmal, amelyet szintén tökéletesítünk; célszerűb­bé, egyszerűbbé.­Vörös István brigádvezető meg­toldotta. — A technológián hasonlókép­pen lehet változtatni. A külföld­ről átvett módszereken s anyago­kon szintén mindig lehetett eddig, sőt kellett is — módosítani. Eszembe jutottak ekkor a mis­kolci egyetemi tanárokkal, tudó­sokkal közösen folytatott kísérle­tek a termit’hegesztés módszerei­nek tökéletesítésére, az addig fel­használt drága importanyag he­lyettesítésére ... S azonközben is mennyi újítás az alkalmazott esz­közökön, szerszámokon! Tóth István Az egészségügy sikerei Kuba, ahol a gyermekhalan­dóság 1958-ban elérte a 46 ez­reléket, ma Latin-Amerikában az elsők között foglal helyet — mutat rá az Egyesült Nemzetek Szervezetének statisztikája. A forradalom huszadik évfordulója idején az ország egész területé­re kiterjedő egészségügyi háló­zattal rendelkezik, amely díj­mentes orvosi kezelést biztosít a lakosság részére. A kubai állam — külföldről idelátogatók véleménye szerint is — nagy fontosságot tulajdonít az emberi jólét kérdéseinek. Első­rendű a megelőző tevékenység; az orvostudomány gyorsan fej­lődik, "és egyre nagyobb a la­kosság részvétele az egészségügy különböző feladatainak megol­dásában. Ehhez hozzájárulnak a tömeg­szervezetek is, mint a CDR (For­radalmi Védelmi Bizottságok), amelyekben több mint 5 millió kubai tevékenykedik; ez a szám Kuba felnőtt lakosságának 80 százaléka. A legfontosabb egészségügyi intézmények között, említendő Kuba 257 kórháza, amelyek kö­zül 56 vidéken található, 345 körzeti rendelő. 115 belgyógyá­szati klinika, 21 vérellátó köz­pont és 37 laboratórium. Kuba 1968-ban teljesen felszá­molta a gyermekbénulást, a dif- téria 1971-ben tűnt el az ország­ból. a tetanusz, a gasztroente- ritisz és a tuberkulózis igen ala­csony előfordulási arányokat mutatnak, a kontinensen a leg­alacsonyabbakat. (RUDAPRESS — PRENSA LA­TINA) A szülők is megmondhatói, hogy az iskolába járó gyerme­keik részére hányféle és milyen mennyiségű füzet, rajzlap, ceru­za, toll stb. szükséges a tanév idején. Azt viszont szinte min­denki a saját tapasztalatából tudja, hogy a háztartás is jelen­tős tételben igényli többi között a papírszalvétát, a falvédőt, a csomagolópapírt. Eme áruk ál­talában kaphatók a szaküzletek­ben. Ahol azonban nincs ilyen kereskedelmi egység, ott bizony nem ritka az ellátásbeli zavar. Az egyik határ menti települé­sünkre, Madarasra sajnos már régóta jellemző ez az állapot, melynek részleteiről a közelmúlt­ban értesültünk. Olvasóinktól megtudtuk, a köz­ségükben korábban volt olyan üzlet, ahol kizárólag papírt és írószert árusítottak. Ezt körülbe­lül két éve bezárták, majd rö­videsen megnyitották, mint ital­boltot. Az említett cikkek azóta a vasboltban kaphatók. Hogy a műszaki áruk mellett csak meg­tűrtek a papír- és nyomdaipar KÉRDEZZEN KORLÁTLANUL DOLGOZHAT A BALESETI JÁRADÉKOS Golovics György nyárlőrinci la­kos évekkel ezelőtt szenvedett üzemi balesetet, minek következ­tében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent a munkaké­pessége, s egy ideje már kapja is a baleseti járadékot. Mostanában arról hallott, ezentúl az ilyen tár­sadalombiztosítási ellátásban ré­szesülők is korlátozottan dolgoz­hatnak, kereshetnek. „Tényleg érvényben van ilyen rendelke­zés?" — érdeklődik. Az úgynevezett foglalkozási ke­reteket taglaló szabályok egye­bek között a baleseti rokkantsá­gi nyugdíjasokra is vonatkoznak. De nem tévesztendők össze az ilyen okok miatt csupán jára­dékban részesülőkkel, hiszen az ő munkaképességük lehetővé te­szi az aktív foglalkoztatásukat, ami annyit jelent, bármilyen munkakört betölthetnek, s bár­mennyit kereshetnek. MI A CÉLJA A MOZGÓBOLT- SZOLGÁLATNAK A kecskeméti külterületen lakó K. S. a maga és a környékbeli töb­bi tanyai ember nevében sérelme­zi: komoly gondot okoz nekik, ha leltározás, szabadságolás, vagy egyéb ok miatt rövidebb-hosszabb ideig bezárva tartják a helyi egy­személyes boltot, mert ilyenkor távolról és nem egyszer csak nagy nehézségek árán kénytelenek be­szerezni a napi szükségletű áru­kat. „Vajon lehetne-e könnyíteni helyzetünkön oly módon, hogy amíg nincs nyitva a kereskedelmi egység, helyette az UNIVER Szö­vetkezet jól bevált mozgóboltja gondoskodna ellátásunkról?" — tudakolja olvasónk. A közérdekű ügyről beszéltünk az említett szövetkezet illetéke­seivel, akiktől megtudtuk, hogy az egy esztendeje működő moz- góbolt-szolgálatnak kizárólagos feladata: meghatározott időnként biztosítani a legfontosabb élel­miszereket és háztartási cikke­ket a kereskedelmileg ellátatlan területen — például a helvéciai és a törökfái tanyákon — élő la­kosságnak. E tevékenység — mely rövidesen tovább bővül, hi­szen újabb speciális gépkocsival gyarapodik a szolgálat —, sajnos, nem terjedhet ki olyan térségek­re, ahol van üzlet. LEHET-E TELEFONON ÉRDEKLŐDNI A KÓRHÁZI BETEG ÁLLAPOTÁRÓL? A lakiteleki Magyar Gergelyt mentőautóval szállították ba nem­rég a kecskeméti tüdőkórházba. E beteg állapotáról egyik hozzá­tartozója — aki a megyeszék­helytől távol lakik — telefonon szeretett volna érdeklődni. A te­lefonkezelő azonban nem volt haj­landó kapcsolni senkit, sőt udva­riatlanul hozta a beszélgető part­ner tudomására, hogy a látogatási időben személyesen győződjön meg a beteg hogylétéről. Ezek után azt kérdezi olvasónk: egyál­talán lehet-e télefonon érdeklőd­ni a kórházban gyógykezelt sze­mély állapotáról? Dr. Jármai Árpád osztályveze­tő főorvos közlése szerint az egészségügyi intézményekben, te­hát a szóban forgó tüdőkórház­ban is napközben intenzív gyó­gyítómunkai folyik. Ezekben az órákban kerül sor a vizitekre, a vizsgálati eredmények kiértéke­lésére, esetenként a konzílium­ra, a különféle speciális kezelé­sekre, valamint az új betegek felvételére, amiből már követke­zik. hogy az orvosok és ápolónők ilyenkor nagyon elfoglaltak. Vagyis eme telefonhívások fo­gadása csak megzavarná, nehezí­tené a gyógyító feladatok mara­déktalan ellátását. A jelzett idő­ben ezért nem kaphatott felvilá­gosítást a panaszos, akivel mind­termékei, az kiderül abból a tényből is: választékuk szűkös, hiányos. Ennek következménye, hogy a fillérekbe kerülő rajz­lapért, vagy éppen a néhány fo­rintos füzetért, ceruzáért mos­tanság gyakorta kell más helysé­gekbe — például Bácsalmásra — menniük az embereknek, akik erről a kényszerű és plusz költ­séggel is járó utazásról szíves­örömest lemondanának. Nos, a madarasiak panaszának jogosságához aligha férhet két­ség. A megoldással kapcsolatos javaslatuk pedig figyelmet érde­mel: létesítsenek papír- és író- szer-szaküzletet a községben. Nem, azt mi nem tudhatjuk, hogy a helyi kereskedelmi ellá­tás gazdái megvalósíthatónak tartják-e a javaslatot, amely két­ségkívül költséges intézkedés. Azt viszont meggyőződéssel ál­lítjuk, hogy a több ezer főt számláló lakosság papír- és író­szerigényeit csak a sokszázféle árut forgalmazó kereskedelmi szakegység révén lehet maradék­talanul kielégíteni!- FELELÜNK ezt természetesen kulturált mó­don kellett volna tudni. Persze az jogos igény — hiszen a ked­den és pénteken 14—16 óra, s a vasárnap délelőtti 10—12 óra kö­zötti látogatási időben nem min­denki tudja személyesen felke­resni a kórházban ápolt hozzá­tartozóját —, hogy a hozzátarto­zók telefonon is informálódhas­sanak a betegek állapotáról, És ennek semmi akadálya, ha a hí­vások reggel 8 óra előtt, vagy délután 4 órát követően érkez­nek a kecskeméti tüdőkórházba, akkor ugyanis még, illetve már szinte bőségesen van Idejük az ügyeletes orvosoknak, hogy ki­elégítően tájékoztassák az érdek­lődőket. /CSALÁDI PÓTLÉK ELSŐSORBAN AZ APA JOGÁN JÁR A Kunbaján lakó Szalai Ferenc- né tavaly májusban szülte meg a második gyermekét, s a családi pótlékot először a saját jogán kapta. Szülési szabadsága letelté­vel azonban közölte a munkaadó­ja, hogy az összeget a továbbiak­ban a kisiparosnál alkalmazásban levő férj jogán kérje megállapí­tani, folyósítani. A nem éppen egyszerű ügyintézés eredménye­ként utólag végül is kézhez kapta a múlt évre esedékes pótlék tel­jes összegét, idén január óta azon­ban egy fillért sem utaltak ki ré­szére ilyen címen. Pedig a gyer­mekgondozási segély mellé na­gyon szükséges ez a pénz is, vé­lekedik olvasónk, aki szeretné tudni: férje jogán igényt tarthat-e valójában a követelt összegre? A társadalombiztosítási tör­vény leszögezi, ha az együttélő házastársak mindketten jogosul­tak a családi pótlékra, azt első­sorban az apa jogán kell meg­állapítani. Eme szabály érvényre juttatását kívánta elősegíteni az ön munkahelye, amikor megszün­tette az összeg folyósítását, s egyúttal tanácsolta a félje jogán történő megállapítását, kifizeté­sét. A folyósítás körüli huzavo­nát illetően, javasoljuk, kérje panaszának kivizsgálását, orvos­lását a területileg illetékes ba­jai társadalombiztosítási kiren­deltségtől! A MUNKÁT VÁLLALÓ NYUGDÍJAS IS JOGOSULT A TÁPPÉNZRE Benkó Gáborné kiskunfélegyhá­zi lakos nyugdíjazása után mun­kát vállalt az egyik termelőszö­vetkezet üzemében, mint alkalma­zott. Három héttel a több hónap­ra szóló szerződésének lejárta előtt megbetegedett. Táppénzének folyósítása érdekében azonban semmit sem tett a közös gazda­ság, mondván, nyugdíjasnak nem jár az ilyen ellátás. „Valóban ezt írja elő a jogszabály?" — kérdezi olvasónk. Alapvető tudnivaló, hogy a nyugállományban levő, ám aktív kereső foglalkozást folytató dol­gozó is jogosult a betegségi ellá­tásra, pontosabban a táppénzre. E jogosultság időtartamának meg­állapításakor azokat a munka- és munkaszüneti napokat kell fi­gyelembe venni, amelyekre mun­kabérben részesült a nyugdíjas, önre vonatkozóan is ezeket az adatokat szükséges igazolnia a téesz-nek, mely az ebbéli igény- lést köteles továbbítani a me- 1 gyei társadalombiztosítási igazga­tósághoz, ahonnan kiutalják majd ez. összeget. (Itt jegyezzük meg — az esetleges félreértések elkerü­lése végett —, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetben tagként dolgozó nyugdíjas nem táppénzre, hanem a gazdaság ál­tal folyósítandó betegségi segély­re jogosult, az előzőekben közél­tektől eltérő szabályok alapján.) összeállította: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér Ua Telefon: 12-516 Új mezőgazdasági repülőgép • A legújabb lengyel gyártmányú mezőgazdasági repülőgép. (MTI Külföldi Képszolgálat.) ('

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents