Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TO VÁBB KELL NÖ VE LSI A TERMÉSÁ TLAGOT Tartalékok a kukoricatermesztésben Az egész világon mintegy 110—120 millió hektáron termesztenek kukoricát. A statisztika szerint a világ termésátlaga hektáronként 29—30 mázsa körül alakul. Magyarországon 1,3—1,4 millió hektár az évi kukoricavetés. A termésátlag viszont a világátlag csaknem kétszerese. Hazánkban az utóbbi húsz esztendőben száz százalékkal növekedett a tengeri hektáronkénti hozama. A Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsa 1979 áprilisára hívta össze az úttörővezetők VII. országos konferenciáját. A rendezvény színhelye ezúttal Kecskemét lesz. Az előkészületeket vette sorra a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának tegnapi ülése. Kissné Csányi Anikó, megyei úttörőelnök tájékoztatója elején az országos tanácskozást megelőző értekezletekről szólt. Megállapította, hogy a csapatszintű, tavaly november 20. és december 15. között megtartott ülések a megye 177 úttörőcsapatában reálisan elemezték az eredményeket, vázolták föl a jövő tennivalóit. A vitákban számos hasznos ötlet, javaslat hangzott el, amelyek helyben, vagy központi segítséggel megoldhatók, s a munkát jobbítják. A járási-városi úttörő-vezetői konferenciákat január 31-ig rendezték meg, a küldöttek főként a vezetőképzéssel, a próbázással, a politikai és gyermekszervezeti jelleg erősítésének lehetőségével, a nemzetközi gyermekévvel foglalkoztak. A járások-városok úttörőéletét bemutató kiállítások élőbbé, színesebbé tették az elhangzottakat. A megyei konferencián három év munkájáról adott számot, őszinte helyzetelemzéssel. Jellemző a küldöttek aktivitására, hogy harmincnégyen kértek szót a tanácskozáson. A tájékoztató ezt követően az április 9—11. között megrendezendő országos konferencia előzetes programjával foglalkozott. A tervek szerint hatszáz küldött tanácskozik — az első és harmadik napon plenáris ülésen, a második napon szekciókban. A plenáris ülés színhelye a Megyei Művelődési Központ, a szekciók pedig a Tudomány és Technika Házában, valamint az MHSZ székházában értekeznek. Hat kiállítást is megnyitnak. Ezek az úttörőmozgalom történetét, az elmúlt három évben végzett munkáját, ifjúsági bélyegeket, s más közérdeklődésre számot tartó témákat tárnak a nagyközönség elé. Jó néhány kiegészítő programról is gondoskodott a megyeszékhely. Találkozók, játékos sport- vetélkedő, bál, térzene, művészeti csoportok bemutatója színesíti a hivatalos ülések szüneteit; Gyermekekről felnőtteknek címmel a konferencia nyitónapján gálaműsort mutat be a színház társulata. Külön lap is megjelenik, amely színesen, olvasmányosan, sok fényképpel tudósít az eseményekről. A tájékoztatót a KISZ Bács- Kiskun megyéi Bizottsága jóváhagyólag tudomásul vette. B. J. Magyarországon mintegy 630— 640 ezer vagon kukoricára volna szükség ahhoz, hogy az egyre fejlődő állattenyésztés igényeit kielégítsük. Ezzel szemben alig több, mint félmillió vagon az évi összes termésmennyiség. Ez azt bizonyítja, hogy sok még a tennivaló a kukoricatermesztésben, ezért is kezdeményezte a Kiskunsági Mezőgazdasági, Szövetkezet Területi Szövetsége azt a tanácskozást, amelyen a tengeritermesztés időszerű kérdéseit vitatták meg a közös gazdaságok szakvezetői Kecskeméten, a Tu- ddmány és Technika Házában. Kovács László, a területi szövetség titkárhelyettese bevezetőjében hangoztatta, hogy az elmúlt esztendőben sokat tettek a termelés fejlesztéséért. Több, mint 1500 hektárral nagyobb területen vetettek a fontos takarmánynövényből a közös gazdaságok. Az előző évi, mintegy 78 ezer tonnával szemben megközelítőleg 99 ezer tonna kukoricát termeltek. Ülésezett a megyei népfrontelnökség Tegnap délelőtt Solton, a nagyközségi pártbizottság tanácstermében tartotta ülését a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az első napirendi pont keretében a nagyközségi népfrontbizottságnak a VI. kongresszus óta végzett munkájáról szóló tájékoztatót tárgyalta meg Nagy Lajosnak, a bizottság elnökének és dr. Fövényessy Sándornak, a bizottság titkárának előterjesztésében. A megyei elnökség — sok más területen elért eredmények mellett — elismerését fejezte ki a nagyközségi népfrontbizottság tömegmozgalmi tevékenységéért, amivel sokoldalúan segítette a községvezetést a településfejlesztésben. Az erkölcsi megbecsülést az eddig kiosztott, hét — „Kiváló társadalmi munkás”, illetve 26 „Érdemes társadalmi munkás” kitüntető jelvény is kifejezi. Nagyra értékeli a megyei elnökség a nagyközségi népfrontbizottság törekvését, hogy a településfejlesztést támogató társadalmi munka A termésátlag meghaladta a hektáronkénti 50 mázsát, amire még nem volt példa. A termelési költségekről szólva megállapította, hogy kedvezőtlenül befolyásolta azokat az ipari eredetű termékek áremelkedése, illetve az, hogy a magas nedvességtartalom miatt nagyobb mennyiséget kellett szárítani. Húsz közös gazdaságban értékelték a zárszámadás alapján a szűkített önköltség alakulását. A jó termés ellenére a szövetkezetek mintegy felénél mázsánként 220 forint feletti előállítási költség jelentkezett. Eddig az volt az általános vélemény, hogy a termelési rendszerek által előírt technológia betartása kedvezőtlenül befolyásolja a költségeket, vagyis, emeli azokat. A tapasztalatok nem ezt bizonyítják. A kétszáz forint alatti előállítási költség ugyanis — mázsánként értve — tíz szövetkezetnél jelentkezett, és ebből kilenc valamelyik termelési rendszer tagja. szervezése ezután is központi helyet foglal el a tömegmozgalmi tevékenységben. Hiszen az igen széthúzott fekvésű nagyközségben a kommunális problémák egész sora vetődik fel. A népfront művelődéspolitikai célkitűzéseinek eléréséhez jelentősen hozzájárul a művelődési otthon, amely az utóbbi időszakban egyre hatékonyabban tölti be szerepét. Nagy előrelépés tapasztalható az ismeretterjesztés módszereinek, s hatásosságának gazdagodásában. A nők akadémiája sorozat, a szocialista brigádvezetők közreműködésével tartott foglalkozások, a szakkörök, klubok működése, tanfolyamok tükrözik ezt meggyőzően. Az öntevékeny csoportok sorából kiemelésre kívánkozik a 36 tagú felnőtt tánccsoport. Nyomukban az utánpótlást jelentő gyermektánccsoport. Jellemző és Solt határán messze túl hírnevet szerzett már a — főleg dr. Nagy Béla kiadványsorozatával fémjelzett — honismereti, helytörténeti munka. — S Érdemes felfigyelni néhány kezdeményezésre. A tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezetben a teljes termésmennyiséget, a. betakarításkori nedvességgel, fóliás megoldással tárolják, s ezzel számottevően csökkentik a költségeket. Azoknak a szövetkezeteknek, ahol a kukoricatermést teljes egészében vagy részben üzemen belül szarvasmarhával kívánják feletetni, javasolják a fóliás tárolás bevezetését. Jelentős szárítási és szállítási költségtől mentesíthetik a gazdaságot. Az elmúlt esztendő csapadékviszonyai nem kedveztek a tengerinek. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium adatai szerint augusztus 1. és november 30. között mindössze 88 milliméter esőt kaptunk, és a sokévi átlagnál 2 Celsius-fokkal alacsonyabb volt a hőmérséklet. A kukorica biológiai erejének kibontakozásához mind jobban hozzájárul a szakmai hozzáértés, a korábbinál jóval nagyobb területen elvégzett őszi mélyszántás, a jó minőségű magágykészítés, a fajtaváltás, az egyenletes növényállomány. Néhány hét múlva megkezdődik a kukorica vetése. Éppen ezért időszerű a felkészülés, érdemes megvitatni a tavalyi tapasztalatokat és a további előrelépés lehetőségeit. Nagy tartalékot jelent a fajtához és a termőhelyhez igazodó, egy katasztrális holdra jutó optimális tőszám biztosítása, a növény igényeit kielégítő tápanyag-gazdálkodás, a takarékos, de mégis hatékony vegyszeres gyomirtás, a kukorica béltartalmát kímélő szárítási módszerek. Ezenkívül, nem utolsósorban a szakemberek információs igényeinek kielégítése, a szaktudás állandó növelése. Ezt követően Szabó József, a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézetének tudományos munkatársa tartott igen érdekes előadást a legújabb kutatási eredményeikről. Elmondta : ahhoz, hogy az ország gyorsan fejlődő állatállományának szükségleteit kielégítsék, és exportra is jusson, tovább kell növelni a termésátlagokat és ahol lehetőség van, a vetésterületet is. Az intézetben számos kísérlet folyik, amelyeknek az a célja, hogy az eddiginél gyorsabban lépjünk előre a tengeri termesztésében. A tanácskozáson a szakemberek elmondták gyakorlati tapasztalataikat, amelyek azt tükrözték, hogy egységes törekvések alakultak ki a nagyobb kukoricatermés elérése érdekében. K. S. PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 62. szám Ára: 1,20 forint 1979. március 15. csütörtök MEGTÁRGYALTA A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA Az országos úttörő-vezetői konferencia előkészületei TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, NEMZETISÉGIEK még egy figyelemreméltó szempont a nagyközségi népfrontbizottság maga elé tűzött feladatainak sorából: a jövőben is munkálkodik á helység értelmiségei közéleti aktivitásának fokozásán. A második napirendi pont tárgya az a tájékoztató volt, amelyet a megyei népfrontbizottságnak a nemzetiségiek között végzett munkájáról, a kongresszusi határozatokból következő feladatairól terjesztett elő dr. Bognár Lajosné megyei főelőadó. A tájékoztató megállapította: A múlt évi nemzetiségi kongresszusokat helyileg előkészítő falugyűlések tapasztalatai szerint nemzetiségi lakosságunk magáénak vallja e hazát — segíti a szocialista Magyarország építését gazdasági és közéleti tevékenységével egyaránt. Alkotmányunk alapelvei érvényesülnek; a nemzetiségiek számára biztosítják az anyanyelv használatát, a teljes egyenjogúságot, saját kultúrájuk megőrzését, ápolását. A megyénkben élő délszláv, német és szlovák lakosság körében megnőtt az érdeklődés a nemzetiségi léttel összefüggő kérdések iránt. A falugyűléseken megválasztott küldöttek jól képviselték megyénket a kongresz- szusokon, szóltak a lakosság körében végzett munkáról, a fejlődésről, s gondokról egyaránt. A beszámolókban, s a küldöttek hozzászólásaiban megfogalmazódott, hogy a nemzetiségi lakosság életkörülményeire is jövedelmük fokozatos növekedése, életszínvonaluk egyenletes fejlődése, műveltségi színvonaluk emelkedése a jellemző. A legtöbb észrevétel, javaslat, gond az oktatással kapcsolatban merült fel. Az előrelépés érdekében szükség és lehetőség szerint kell emelni a nyelvi oktatás időtartamát, növelni a nemzetiségi óvodák és iskolák számát. A kongresszusi határozatokban megszabott feladatok végrehajtásán a megyei elnökség mellett működő nemzetiségi munkabizottság az országos választmányi tagokkal karöltve tevékenykedik.' T. I. A GYÜMÖLCSTERMESZTÉS JÖVŐJÉRŐL Sürgős feladat a csonthéjasok telepítése Világhírű a gyümölcstermesztés a Duna—Tisza közén, különösen sok jó minőségű kajszi és meggy termett e vidéken. Legnagyobb részét exportálták. A legtöbb kajszi 1969-ben termett, Bács megyében összesen 36,4 ezer tonna. Azóta meg sem közelítette a termésmennyiség ezt az értéket, sőt, 1976-ban csupán 5,6 ezer tonnát értékesítettek a megye háztáji és nagyüzemi kajsziültetvényeiről. A hektáronkénti átlaghozamok is szélsőségesek, 1964 és 1978 között például a la- josmizsei Kossuth Tsz-ben 45,7 •mázsa termett, volt év, amikor csupán 5,4 mázsa. Hasonlóan alakult más gazdaságokban is a termelés nemcsak kajsziból, hanem a többi csonthéjas gyümölcsből is. Az okok többfélék. Említhető az időjárás miatti terméskiesés, a szedés sok kézimunka-igénye, a gazdaságtalan termelés, a hetvenes évek elején a telepítések hiánya, valamint fajta- és termesztéstech- nolégiai fogyatékosságok. Ma már a sürgős feladatok közé tartozik a csonthéjas gyümölcsök termelésének fejlesztése, s ezért is tartottak erről országos tanácskozást tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A megye gyümölcstermeléséről Pfenning Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője beszélt, megemlítve, hogy Bács-Kiskun- ban termelik az ország gyümölcsének 10—12 százalékát, ezen belül a kajszinak 30—35, a meggynek 20—25 százalékát. Ahhoz, hogy a megyében ne csökkenjen a gyümölcstermesztés, évente 800—1000 hektáron kellene új ültetvényt létrehozni, s ennek több, mint felén a csonthéjasok telepítése indokolt. A termelési biztonság növelése érdekében csonthéjasokat a jövőben csak azokban a termelési körzetekben telepítenek, ahol ehhez legjobbak a talaj, és klímaviszonyok. A felmérések azt mutatják, hogy a Duna mellékén, Dunavecse és Solt, Kecel és Baja között, valamint Kecskemét és Kiskunfélegyháza körzetében, illetve TiszakécSke és Lakitelek környékén valósítható meg az V. és VI. ötéves tervidőszakban a 3500 hektárnyi csonthéjas ültetvény nyolcvan százaléka. Ahhoz, hogy a telepítéseket sikeresen végrehajthassák a nagyüzemek, és a termelés is gazdaságos legyen, több feladat megoldására van szükség. A tanácskozáson előadások hangzottak el a talajtani szempontok és tápanyagtartalom szerinti területmegválasztásról, a kajszitelepítéshez legjobban megfelelő klánok és fajták, valamint alanyok kiválasztásáról, a gépi betakarításhoz alkalmas koronafajták kialakításáról és arról is, hogy milyen faj- és fajtaszerkezet biztosítaná legjobban a csonthéjas ültetvényeken a gazdaságos termelést. Ezt követően, a nagy érdeklődéssel kísért tanácskozáson részt vevők kérdéseket telítek fel az előadóknak és véleményüket is elmondták a témával kapcsolatban. Cs. I. • Tavaly sem volt bő termés kajsziból. (Archív (elv.) Március idusán A tavasz a fiatalok évszaka. A haladásért küzdő, a forradalmat vívó ifjúságé. Petőfi Sándor alig múlt huszonöt éves, Jókai Mór 23 volt, Vasvári Pál 22, Bulyovszky Gyula és Vajda János alig több húsznál, amikor sok ifjú társukkal együtt 1848. tavaszán az évszázadok óta tartó mozdulatlanságból felrázták az egész magyar népet. Egy olyan mozgalmat indítottak el, amely majdnem egy évszázadig tartott, míg végre győzedelmeskedett. Az ő utódaik voltak 1918—19 hősei, mártírjai, ezer ismert és ismeretlen ifjú forradalmár, akik létrehozták az első proletár államot Magyarországon, s akik vérüket áldozták a Magyar Tanácsköztársaságért. Fiatalon haltak meg csakúgy, mint 25 évvel később a Horthy-fasizmus, a német mili- tarizmus, a nyilas terror esküdt ellenségei. E fiatalemberek tettei kitörölhetetlen nyomokat hagytak a magyar történelemben, a magyar haladó ifjúsági mozgalomban. Harcaik alapozták meg a szocializmust építő hazánk jelenlegi nyugalmát, békéjét, a ma ifjú nemzedékének háború- és inségmentes dolgos életét. Rájuk és sok ezer társuk hősi tetteire emlékezünk az idén tavasszal is. A KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett forradalmi ifjúsági napok rendezvényein az ünnepélyes megemlékezéseken kívül az ifjúság számot' ad arról is, hogyan folytatja forradalmi elődei harcát, munkáját. Feladatuk az, hogy a legjobb tudásuk. képességük szerint éljenek, tanuljanak, dolgozzanak, művelődjenek, és készen álljanak szocialista hazánk mindenkori megvédésére. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 28 ezer alapszervezetében most tavasszal — a forradalmi ifjúsági napok időszaka alatt — tartják a fiatalok az éves beszámoló taggyűlésüket, amelyeken megméretik az elmúlt évben végzett munkájuk, s meghatározzák a céljaikat. E taggyűlések méltó helyet kapnak a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei sorában, hiszen a helyi — iskolai, munka- és lakóhelyi — mozgalmi feladatok végrehajtásáról és annak lehetőségeiről beszélnek majd. Az iskolai és a munkahelyi feladatokat azonban fsak úgy lehet jól ellátni, ha a fiatalok azt is tudják mit miért tesznek, ha részt vesznek az irányításban, a tudatformálásban. Éppen ezért tűzte napirendre a KISZ Központi Bizottsága a fiatalok körében a közéletről való vitát, amely részét alkotja a már évek óta folytatott életmódvitáknak. A minden fórumon megrendezendő eszmecseréken szóba kerülnek az ifjúság közéleti munkájának kérdései, a közéletben való részvétel lehetőségei és akadályai. É lehetőségek és korlátok feltárása azt ígéri, hogy az ifjúság közéleti tevékenységét a jövőben még hasznosabban és hatásosabban gyakorolhatja, beleszólhat a közösségek politikai, gazdasági, kulturális életébe. A fiatalok csak ennek birtokában lehetnek aktív tagjai a magyar társadalmi, gazdasági életnek, így lesznek képesek a forradalmi hagyományok továbbfejlesztésére, hazánk további felvirágoztatására. M. M.
