Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-14 / 61. szám
1979. március 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Mínuszos hír A sajtó szaknyelvében imínuszos hírnek azt a néhány soros tényközlő műfajt nevezik, amelyik előtt egy mínusz (kötő-) jel áll, hogy az egymás után következő cím nélküli híreket mintegy elválassza egymástól. A mai eseménydús világban gyakran kerülnek a mínuszos hírek közé fontos nemzetközi és országos információk is. Például a múlt héten, március 8-án ilyen események, tények kerültek a kishírek sorába: — Barátságvonaitok indultak a Szovjetunióba — Titkos fegyverraktárra bukkant a brit rendőrség — Baszkföldi tüntetések — Korszerű biztosító berendezést helyeztek üzembe a miskolci pályaudvaron — Elkészült a legnagyobb lengyel halászhajó — Űjabb szívátültetés — stb. S nem kis meglepetésünkre, két országos lapban, a Magyar Nemzetben és a Magyar Hírlapban is itt kapott helyet ezen a napon a hír: — Szerdán felavatták a Kiskunhalasi Kötöttáru- gyárat. Az egyik kilenc, a másik hét nyomdai sorban adta tudtul az ország közvéleményének, olvasóinak, hogy a kiemelt beruházásként létrehozott modem gyárat, amely jelenleg 1200 embert, többségében nőket foglalkoztat, Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettes adta át rendeltetésének. A másik két országos napilapban valamivel többet, egy-egy címes hírt kapott az esemény. Tulajdonképpen örülni is lehetne az említett mínuszos híreknek. Lám, mondhatja akárki, Magyarország olyan gazdag ország, hogy egy hatszázmillió forintot meghaladó, kiemelt beruházás felavatása is csak ilyen szűkszavú közleményt érdemel. El lehet képzelni, milyen bőséges mennyiségben és gyorsan készülnek el itt a hasonló nagy beruházások... De az iróniát félretéve, bizony érdemes elgondolkozni azon, milyen szűkmarkúén bánik a hazai sajtó a szocialista építőmunka egy-egy jelentős eseményének publikálásával. Vannak persze felkapottabb létesítmények, úgynevezett divatos témák, s akad mindig „mostoha gyermek” is. Ilyen volt kezdettől fogva — nem tudni mi okból — a kiskunhalasi gyár, amelynek a rossz hírét szinte versengve adták tovább az országos hírközlő szervek. Pedig megírhatták volna tárgyilagosan a következőket: 1. Ez a gyár azon kevesek közé taMozik hazánkban, amelynek építése és szerelése a terv szerint, határidőre elkészült. 2. Ugyancsak szinte egyedülálló dolog manapság, hogy az előirányzott összegbe került, többletköltséget nem okozott a népgazdaságnak. 3. A vállalat számára a munkaerőt a megyei vezetés különleges gondoskodással — tegyük hozzá, hogy kötelező munkaerő-közvetítés bevezetésével is — biztosította, s a gyár működését mennyiségi létszámgondok nem zavarták. Magyarán szólva, a megye párt- és tanácsi vezetése eleget tett a gyár idetelepítésének eldöntésekor vállalt kötelezettségének. Mi okozta, hát az országosan is kialakult kedvezőtlen visszhangot? Utólag most már nincs értelme vitatkozni azon, vajon reális volt-e olyan tervet készíteni, amely egy úgynevezett „zöldmezős” — tehát egészen új munkaerők kiképzésével számoló — beruházásnál azt írja elő, hogy mire a gyár felépül, teljes kapacitással és korszerű színvonalon termeljen. Arról nem is beszélve, hogy a jórészt külföldi partner ígéretére alapozott értékesítés csődöt mondott, főleg piaci telítettség miatt. Voltak munkaszervezési gondok is bőségesen, a megtermelt áru minősége nem felelt meg a követelményeknek. A gépek kihasználása sokáig alacsony hatásfokú volt. A vállalaton belüli irányító és szervező munka megjavítása érdekében a minisztérium végül is szakértőket rendelt ki, s változás történt a gyár vezetésében. Kérdés, csak az, a tanulságot természetesen' megyei szinten aligha lehet levonni, hogy az országos nagyberuházás miért nem kapott^ kezdettől fogva az illetékes helyen megfelelő támogatást? Miért nem álltak rendelkezésre idejekorán a megfelelő munkaszervezési, termelési és értékesítési szakemberek? Egyáltalán felelőssé tehető-e egy induló gyár munkásgárdája, újdonsült vezetése azérlt, mert nem tudott külkereskedővé is válni a nagy munka mellett, amit egy új nagyüzem felépítése, berendezése, a termelési folyamatok elsajátítása jelentett az egész kollektíva számára? • Rossz hír övezte tehát a kiskunhalasi nagy- beruházást már menet közben, s talán a megyei vezetésen és sajtón kívül, alig állt ki valaki mellettük teljes bizalommal. Most már, úgy hírlik, csillapultak a gondok', a termelt áru is gazdára talált. A mínuszos közlemény azért mégis jelez valamit. Kétszeres erőfeszítéssel kell dolgoztuk azért, hogy megszűnjenek az előítéletek, felej- tődjön a kezdeti bizonytalanság is. Mi azért itt, Bács-Kiskunban hadd tegyük hozzá: az országos kiemelt beruházás, amikor határidőre elkészült, talán mégis többet érdé-' meine egy mínuszos hírnél. F. Tóth Pál Országos rektori és főigazgatói értekezlet A felsőoktatási intézmények vezetői részére tartottak tegnap a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri elméleti épületében egész napos tanácskozást. Az egyetemek rektorait, a főiskolák főigazgatóit, a főhatóságok képviselőit a vendéglátók nevében Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes és Antoni Ferenc a SOTE rektora köszöntötte. Elsőként Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője adott tájékoztatást az időszerű nemzetközi kérdésekről. A továbbiakban Knopp András oktatási miniszterhelyettes a felsőoktatás legfontosabb feladatairól tartott beszámolót. (MTI) A család helye a szocialista társadalomban A családnak alapvető meghatározó szerepe van a szocialista életmód kialakításában — egyebek között ezt hangsúlyozták kedden az MTA Szociológiai Kutató intézetében megkezdődött tanácskozáson, amelyen a családnak a szocialista társadalomban betöltött helyével, funkciójával foglalkoznak, s az eddigi tudományos munkák eredményeiről számolnak be a szocialista országok akadémiáinak szociológusai. A háromnapos konferencián részt vevő kutatók beszámolnak arról is, hogy az egyes országokban milyen, családdal kapcsolatos kutatások fejeződtek be, illetve kezdődnek *a jövőben. (MTI) KUNSZENTMIKLÓS, SZABADSZÁLLÁS: 40 EZER VÁSÁRLÓ F ogyasztási szövetkezet jelen r • • • ír • 1 esj ovo időben Négy díszes oklevél vonja magára a látogató figyelmét a Kunszentmiklós és Vidéke ÁFÉSZ elnöki irodájában. Tumai Kálmán, a szövetkezet elnöke máris sorolja: — 1974-ben és 1975-ben miniszteri dicséretben részesültünk, ezt követően pedig kétszer egymás után elnyertük a Kiváló szövetkezet címet. 1978-ban is megpályáztuk a kitüntető címet és az eredményeink biztatóak . . . • Négy évvel ezelőtt nyílt meg Kunszentmiklóson az ABC-áruház. Mindent helyben Turnai Kálmánt 1974 tavaszán választották a szövetkezet élére. Akkoriban gazdálkodási gondokkal küszködtek, az áfész működési területe csökkent. — Tevékenységünknek négy ágazata van: kiskereskedelem, vendéglátás, felvásárlás és ipari, szolgáltató ágazat. Valamennyi területen célul tűztük ki a fejlesztést, ám a fő hangsúlyt természetesen a lakosság áruellátásának javítására helyeztük. Néhány év alatt sikerült olyan árukészleteket kialakítani, amely képes lekötni a helyi vásárlóerőt és vonzza a környék lakosságát is. — Így a helybeli vásárlóknak ritkábban kell Budapestre, Kecskemétre utazniok? — Igen. Néhány különleges árucikk kivételével, mindent megvásárolhatnak helyben. Az áfész vendéglátó forgalma is jelentősen emelkedett. Különösen figyelemreméltó a saját- készítésű ételforgalom növekedése. Javult a korábbihoz képest a felvásárlási tevékenység is. — Zöldséget, gyümölcsöt, ipari aprómagvakat vásárolunk a környékbeli termelőszövetkezetektől és a háztáji gazdaságoktól — tájékoztat a szövetkezet elnöke —, szakcsoportunk tagjai pedig 4000 darab sertést, a tsz-ek 500 vagon szalmát és 100 vagon szénát szállítanak évente. A szövetkezet gazdálkodásának eredményességét bizonyítandó, íme két számadat: az áfész nyeresége 1973-ban 3,2 millió, öt évvel később 8,4 millió forint volt. A nyereséges gazdálkodás lehetővé tette, hogy új létesítmények építésére is gondolhasson a szövetkezet. (Korábban csak „szinttartó” beruházásokra — javítások, felújítások stb. — futotta.) A fejlődés állomásai Hatmillió forintért felépült a Marx téri 780 négyzetméter alap- területű ABC-áruház, amelynek éves forgalma tavaly elérte a 40 millió forintot. — Az ABC-áruház élelmiszer, játék, üveg-porcelán és műszaki áruk bő választékával áll a vásárlók rendelkezésére — mondja Tumai Kálmán. — Ennek 1975. évi megnyitásával egyidőben folyt Kunadacs kereskedelmi hálózatának kiépítése is. ABC-jellegű élelmiszerbolt, cukrászda és melegkonyhás falatozó épült a községben. A fejlesztést — amely a helyi lakosság 1 millió' forintos hozzájárulásával valósult meg — a kunadacsi kereskedelmi forgalom ugrásszerű emelkedése indokolta. — Ezek a beruházások főként a kiskereskedelem és kisebb mértékben a vendéglátás színvonalának emelését célozták. Volt fejlesztés más ágazatokban is? — Ugyancsak vendéglátó jellegű beruházás volt a kunszent- miklósi 1. számú vendéglő korszerűsítése, amelynek helyén, színvonalas bisztrót és 140 személyes éttermet alakítottunk ki. A másik jelentős építkezés felvásárlási lehetőségeink növelése érdekében történt: 40 vagonos tárolót létesítettünk, a szemestakarmány-szállítmányok fogadására. f Két számadat ismét idekívánkozik. A háztáji gazdaságok ellátását biztosító szemestakarmány- forgalom az 1974. évi 800 ezer forintról, 1978-ban 11,5 millió forintra emelkedett. — Ez az esztendő nehéz feladat elé állítja a szövetkezetünk dolgozóit és vezetőit — mondja az elnök. — Szövetkezetünkkel 1979. január 1-én egyesült a Szabad- szállás és Vidéke ÁFÉSZ, ami annyit jelent, hogy taglétszámunk hatezer, dolgozóink száma pedig 400 fölé emelkedett. S ami a legfontosabb: a két nagyközség, s a vonzási körzetükben levő kisebb települések és a tanyavilág lakossága együttesen meghaladja a negyvenezret. Ennyi vásárló ellátásáról kell tehát magas színvonalon gondoskodnunk. Még vannak gondók — Kunszentmiklóson a legtöbb panaszt a szaküzletek szűkös álapterülete, zsúfoltsága, a raktárak hiánya okozza. Mi a helyzet Szabadszálláson ? — Nos, Szabadszálláson az áruház léte objektív lehetőség. Az ellátás színvonala mégis alacsonyabb a kunszentmiklósinál. Ennek oka a korábbi fogyatékos készletgazdálkodásban, az árubeszerzés hiányosságaiban keresendő. A feladatunk tehát az, hogy a szabadszállási üzleteket mihamarabb a jelenleginél bővebb választékú, keresett, a mai igényeket kielégítő árucikkekkel töltsük meg. — És Kunszentmiklóson. I. ? — Kunszentmiklóson az ön által megfogalmazott gondok valóban égetőek. Hogy csak egy példát említsek, a vasboltnak nem kevesebb, mint hét különböző helyen van raktára a nagyközségben. A helyzet az iparcikk-áruház megépítésével változik majd meg gyökeresen. Az áruházat — most készülnek az előtervek — két fázisban fogjuk kivitelezni. Először egyszintes épületház épül 1000 négyzetméteres alapterülettel, amit később emeletráépítéssel megduplázunk majd. A Marx téren felépülő áruházban — az építkezés jövőre indul meg — készruha, cipő, divat- és rövidáru, méteráru-lakástextil és műszaki cikkekből válogathatnak majd a kunszentmiklósi és környékbeli lakosok — mondta végül Turnai Kálmán, a Kunszent- miiklós és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. A tennivalók tehát bokrosak, ám — mint azt Oláh Péter, a szövetkezet pártalapszervezetének titkára elmondta — a célkitűzések eredményes teljesítésének biztos záloga a terebélyesedő szocialista brigádmozgalom. Az egyesített szövetkezetben 17 brigád tevékenykedik, s közülük az elmúlt időszakban a kunszentmiklósi ABC-áruház „József Attila” és „Petőfi” brigádjai értek el legkiemelkedőbb eredményeket. A szocialista brigádok munkájára az idén is nagy szükség lesz. A szövetkezet 1979. évi tervszámai ugyanis tekintélyesek. Áruforgalmi tervük közel 400 millió, eredménytervük 13,2 millió forint. Fejlesztésre — felújítások és az iparcikk-áruház tervezési költsége — hárommillió forintot fordítanak ebben az évben. S. B. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Gottwaldov „konyhakertje” A Gottwaldov melletti slusovi- cei Földműves Szövetkezet Csehszlovákia legkiválóbb mezőgazda- sági üzemei közé tartozik. Meggyőzően tanúskodnak erről a szövetkezet gazdasági eredményei: a tejtermelés meghaladja az országos átlagot, a gabonahozam pedig 1978-ban elérte az 5,23 tonnát hektáronként. A 2200 szövetkezeti tag 6130 hektárnyi területen gazdálkodik. A talaj ezen a vidéken nem a legkiválóbb minőségű, a jó hírnév elsősorban a gazdálkodók munkáját dicséri. A szövetkezet elsősorban gabonatermesztéssel, továbbá hús- és tejtermeléssel foglalkozik, nem is olyan régóta pedig egyre intenzívebben zöldségtermesztéssel. Olyannyira, hogy ez utóbbi területen elért eredményeire másutt is felfigyeltek. A szövetkezet tagjai 1976 végén elhatározták, hogy egy intenzív zöldségtermesztő üzemet létesítenek, amelynek évi kapacitása 1980-ban 5600 tonna lesz. 1977 kezdetén nekiláttak e terv megvalósításához: az üvegházak felépítéséhez, az öntözőberendezések felszereléséhez. Rekordidő alatt épült fel Slusovice közelében például a zöldségtároló, tízezer tonna kapacitással. A vele szomszédos csarnokban, új gépsoron már a nyers burgonya ipari tisztítását és csomagolását végzik. A szövetkezet a zöldséggel Gottwaldov 70 ezres lakosságának, továbbá a járás öt kisebb községének a szükségleteit elégíti ki. Gottwaldovban jóformán önerőből egy modern négyszintes áruházat is építettek, amely 1977 szeptemberében nyílt meg, tíz hónappal az átadási határidő előtt. A város lakói és a több ezer környékbeli kényelmesen tud bevásárolni itt. Az épület három szintjén 300—300 négyzetméten eladási terület van, gazdag friss gyümölcs- és zöldségválasztékkal, • Az üvegházban a paradicsom az év minden szakaszában érik.' a negyedik emeleten virágbolt és egy étterem 'várja a vásárlókat, ahol főleg zöldségből és gyümölcsből készített ételeket szolgálnak fel. A zöldségtermesztési program és a gottwaldovi áruház egyéves tapasztalatai azt mutatják, hogy a slusoviceiek vállalkozása bevált. A szövetkezet is jól jár, s a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása is megoldódott Gottwaldovban és környékén. Jindrich Saroch (ORBIS — KS) Védett övezet Zarjagyjében Egyedülálló történelmi-építészeti együttes található Moszkva központjában, a Vörös tér szomszédságában levő Zarjagyjében. A környék arról kapta nevét, hogy valamikor a Vörös téren működött kereskedősoron túl foglal helyet. Még korábban Moszkvának ezt a részét Nagy Elővárosnak neveziték. Az ásatások során itt talált iparosműhelyek, amelyeket a XI. századból származtatnak, arról tanúskodnak, hogy ez az előváros már Moszkva története kezdeti időszakában is létezett. Zarjagyje közepén haladt át a Nagy Utca a kereskedősorokikal' — ez kötötte össze a Kremlt a kikötővel. A XV. századtól kezdve nemcsak kereskedők és kézművesek, hanem híres bojárok is letelepedtek Zarjagyjében. Később Zarjagyje, mint kereskedőutca elvesztette jelentőségét és fokozatosan fogadók, kocsmák és rossz állapotban levő lakóházak negyedévé vált. 1931-ben, amikor jóváhagyták a szovjet főváros rekonstrukciójának általános tervét, megkezdték a város fokozatos átalakítását. Az utcákat kiszélesítették, a régi faházakat lebontották, de a kulturális — történelmi értékű építményeket gondosan óvták és helyreállították. Sor került Zar- jagyjére s. Az egykori Varvar- kán megkezdték a rozzant házak eltakarítását, miközben kiderült, hogy ezen a helyen a XVI— XVIII. századból származó, egyedülálló épületek egész gyűjteménye van. Zarjagyjéban épült fel a Rosszi- ja szálló sokemeletes komplexük ma, mögötte pedig csillogni kezdtek a restaurált, sok színű oros2 templomok, harangtoronyok, sátori födémek, régi Angol Udvar emeleteinek aranyozott külső díszítései, a Romanov Bojárok Házának felújított rácsosablak díszítései.’ Sok ezer turista jön el ide,' hogy gyönyörködjön az orosz műemlékek egyedülálló szépségében.' Zarjagyje a szovjet főváros egyik védett zónájává vált. Moszkvában 10 ilyen körzet van — építészetük és a városrészek arculata történelmi és kulturális értékű. Ezek a rezervátum-jellegű városrészek a moszkvai Kreml körül, a Sza- dovaja körúton belül találhatóid Csupán Moszkva központjában csaknem 600 építészeti, történelmi és kulturális emlék van. Az ősi város óvja régi emlékeit. • A Vaszilij Blazscnnij székesegyház látképe Zarjagyje (elől nézve. Az előtérben jobbra az Angol Udvar XVI. századi műemlék, mögötte a klasszikus stílusú Szent Barbara templom.
