Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-02 / 51. szám

Várható időjárás ma estig: időnként Erősen megnövekvő felhőzet, tőbbfelé hózáporral, havas esővel, esővel. Haj­nalban helyenként kőd. A Dunántúlon északnyugatira forduló, és he­lyenként viharossá fokozódó szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let: mínusz l, mínusz 6, legmagasabb nappali hőmérséklet: 1—6 fok között. Távolabbi kilátások kedd reggelig: túlnyomóan borult idő vár- ható. Az éjszakai lehűlés mérséklődik. _____________________ _________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi'. J51. szám Ára! 1,20 forint 1979. március 2. péntek Kádár János fogadta Herbert Wehnert Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára csütörtö­kön az MSZMP KB székházában fogadta Herbert Wehnert, a Né­met Szociáldemokrata Párt par­lamenti frakciójának elnökét, a párt elnökségének tagját és kísé­retét. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nem­zetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom, továbbá a két ország államközi és társadalmi kapcsolatainak néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen részt vett Gyenes András, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a KB titkára, Darvasi István, a külügyi bizottság titkára és Horn Gyula, az MSZMP KB osztályve­zető-helyettese. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja csütörtö­kön a parlamentben fogadta Her­bert Wehnert. A megbeszélés során a Magyar Népköztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság kapcsolatai­val foglalkoztak. (MTI) OLCSÓBB, MINT A TÖBBI ENERGIAHORDOZÓ PALÁNTÁT NEVEL, ZÖLDSÉGET HAJTAT A HÉVÍZ Követésre méltó a Tisza menti példa Szénhidrogén kutatása közben a Duna— Tisza közén több helyen tártak fel hévizet, de Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemei kö­zül egyedül a tiszakécskei szövetkezetek tet­tek megfelelő lépést a hőforrás vízének hasz­nosítására. Pár éve a kiskunhalasi járásban próbálkoztak még zöldséghájtató ház termál­víz-fűtésével, de műszaki hibák és egyéb okok miatt a kísérletek kudarcba fulladtak. Azóta az energiahordozók árá­nak növekedésével egyre költsé­gesebb a palántanevelés, a zöld- séghajtatás az olajfűtésű üveg- és fóliaházakban. Vajon nem volna-e célszerű felülvizsgálni a hévízhasznosítási programot, és a megye adottságainak ismeretében felkarolni, összehangolni a helyi kezdeményezéseket úgy, ahogyan Tiszakécskén tették? Tiszakécskén jó tíz4 esztendeje tárták fél az első hévízforrást. Azóta még hat kutat fúrtak, és mindhárom közös gazdaság két- két termálvízfórrást hasznosít. A kécskei szövetkezetekben 7,5 hektár fólia alatt termesztenek hajtatott zöldségfélét, s nevelnek a szántóföldi nagyüzemi kerté­szetek, valamint a háztáji és kis­gazdaságok számára évente 7,4— 7,5 millió palántát. A szántóföldjének 35—37 szá­zalékán kertészkedő Tiszagyöngye Tsz ebben az évben 6 millió pa­radicsom- és 800 ezer paprikapa­lántát nevel a fűtött fólia alatt. A palánták kiültetése után 30 mázsa paradicsomot és pár ezer darab hegyes-, erőspaprikát haj­tat. A Béke és Szabadság kertésze­ti telepén az idén a hónapos re­tek érett legkorábban a szedésre. A ZÖLDÉRT vállalattal kötött szerződés szerint a gazdaság 280 ezer csomót szállít a kereskede­lemnek. Májusban kezdik meg 120 ezer. darab hegyes, erőspap­• Szinte vége­láthatatlan a salátamező a tiszakécske- kerekdombi Üj Élet Tsz-ben. (Tóth Sándor felvétele.) rika szedését, a nyár első hónap­jától kezdve pedig 300 mázsa fe­hér zöldpaprikát, valamint 150— 160 tonna hajtatott paradicsomot szállít a tiszakécskei gazdaság a kereskedelemnek. A Béke és Szabadság Tsz-ben kísérletkép­pen zöldbabot is termesztenek a fólia alatt, és a jelentős szőlő-, gyümölcstermesztő szövetkezet ültetvénytelepítés céljára szőlőt gyökereztet a termálvíz-fűtésű hajtatóházakban. A Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai ka­rának tanüzemében látottak alap­ján — ugyancsak kísérletképpen 7 hektáron — síkfólia alatt sár­gadinnyét termeszt a Béke és Szabadság Tsz. Tiszakécskén több mint tíz éve, a kerekdombi Űj Élet Tsz kezdte meg a hévíz hasznosítását. Itt, valamint a Béke és Szabad­ság Tsz-ben a nyári idényben termálvízfürdő működik. Az Üj Élet Tsz a lehűtött és szénsav­val dúsított ásványvizet palac­kozza. Két hőforrásának a vizé­vel hajtatóházakat fűt, a szövet­kezet műszaki dolgozói által szer­kesztett, és az energiát kellő ha­tásfokon hasznosító berendezések segítségével. A kerekdombi zöld­séghajtató házaknak az idén a fejes saláta az első terméke, amelynek szedését február köze­pén kezdték az Üj Élet Tsz ker­tészeti dolgozói. Egy hónap alatt mintegy 150 ezer fej salátát, má­justól kezdve pedig 1500 mázsa hajtatott paradicsomot szállíta­nak közfogyasztásra. A zöldség­féléket Tiszakécskén és környé­kén, továbbá a megyeszékhelyen értékesítik. A hajtatóházakban emellett nagy mennyiségű palántát nevel­nek a szomszédos mezőgazdasági üzemeknek, háztáji és kisgazda­ságoknak a kerekdombi terme­lőszövetkezet kertészei. K. A. GONDOSABB ÁRUBESZERZÉS, PIACKUTATÁS ÉS SZERVEZÉS A lakosság jobb ellátásának érdekében A KÖZMŰVELŐDÉS FEJLESZTÉSÉRŐL TÁRGYALTAK / Pozsgay Imre Bács-Kiskunban • A tanácskozás résztvevői. Tegnap több vezető munkatár­sának kíséretében Poesgay Imre kulturális miniszter egész napos program keretében ismerkedett Bács-Kiskun és a megyeszékhely közművelődésével, az itt működő művészeti alkotóműhelyek és kulturális intézmények életével. A minisztert délelőtt kilenc órakor Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának első titkára, Kata- nics Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára és dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke fo­gadta Kecskeméten. Ezt követően megvitatták a közművelődési fej­lesztés néhány fontos és időszerű kérdését, különös tekintettel az intézményhálózatok gazdagításá­ra. A tanácskozáson — amelyen a miniszter és vezető beosztású munkatársai, valamint a közmű­velődést irányító megyei párt- és tanácsvezetők vettek részt, dr. Major Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese tartott tájékoztató előadást. Elmondta, hogy a leg­utóbbi, 1978 végén lezajlott mi­nisztériumi általános felügyeleti vizsgálat értékelése szerint me­gyénk közművelődésében figyel­met érdemlő fejlődést sikerült elérni. Ugyanez mondható el a megyei művészeti élettel kapcso­latban is. Az átfogó tájékoztatás után szó esett a minisztérium és a megye együttműködésének tapasztalatai­ról, az azzal kapcsolatos felada­tokról. At eszmecsere Során egy­értelműen kiviláglott, hogy az utóbbi években Kecskemét és a megye saját erejéből sokat tett a kulturális lehetőségek javítása, a művészetek pártolása érdekében. A miniszter a felügyeleti vizsgá­lat alapján kijelentette, , hogy Bács-Kiskun megyét a kulturális fejlődés reprezentatív területe­ként lehet számon tartani, s az itt folyó ilyen jellegű tevékenység más megyék számára is példamu­tató. A tanácskozáson egyetértettek abban, hogy az intézményháló­zat további, fejlesztése terén el­sődleges feíadat az új megyei könyvtár és a levéltár megépíté­se, valamint á Katona József Színház teljes rekonstrukciójának elvégzése. Azután kerülhet sor a # A miniszter Pálfy Gusztáv szobrászművész műtermében. (Pásztor Zoltán felvételei.) megyei képtár, a halasi és fél- egyházi művelődési központ, va­lamint más — ugyancsak égetően fontos — intézmények elkészíté­sére, illetve nagyobb arányú át­alakítására. Szó esett még többek között Kecskemét és a megye irodalmi, •zénei, képzőművészeti életéről, ezeknek a nélkülözhetetlen köz- művelődési területeknek a továb­bi tervszerű fejlesztéséről, vala­mint a szakemberképzésről és a közművelődési szemlélet alakítá­sáról. A tanácskozáson a népgaz­dasági beruházásokkal és az or­szágos tervekkel összefüggésben, valamint az igények és lehetősé­gek figyelembevételével jelölték meg a feladatokat. A vita végén Horváth István leszögezte: szerencsésnek tartja a minisztérium és a megye sokol­dalú kapcsolatának alakulását és hangsúlyozta: a .mostani tanács­kozás is felszínre hozta többek között azokat az eredményeket, amelyek méltán keltenek orszá­gos figyelmet. S fhiközben alá­húzta, hogy sikerült javítani a művelődési lehetőségeken, figyel­meztetett a meglehetősen nehéz gondokra, a sürgető tennivalókra is. Délután a kulturális miniszter a megyei vezetők társaságában to­vább ismerkedett Kecskemét kul­turális, művészeti életével; ellá­togatott néhány alkotóműhelybe. Az egész napos program a városi tanácsnál ért véget. Itt dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság el­ső titkára és Gádor József ta­nácselnök adott tájékoztatást a megyeszékhely kulturális törek­véseiről, eredményeiről. A be­szélgetésen ugyancsak jelen vol­tak a megyei párt- és tanácsve­zetők is. V. M. SAJTÓKONFERENCIÁT TARTOTT VIETNAM NAGYKÖVETE A nép egysége adja az önvédelmi harc erejét Bács-Kiskun megye lakóinak áruellátása — az országos­hoz hasonlóan — összességében kiegyensúlyozott volt 1978- ban. Az értékesítés alakulásában, s a többnyire kielégítő kí­nálatban az is szerepet játszott, hogy az elmúlt év során a kiskereskedelem jelentős korszerűsítéseket valósított meg és törekedett a kiszolgálás színvonalának emelésére. A kereskedelempolitikai fel­adatokat a vállalatok és szövet­kezetek végrehajtották, teljesítet­ték az értékesítési előirányzato­kat, növelték a helyi árualapból való beszerzéseket. Megtörténtek az első lépések a határmenti áru­csere-forgalom kialakítására. Nö­vekedett a gyermek- és diákét­keztetésben részesülők száma, megfelelő szinten végezték a zöldség-gyümölcs bolti felvásár­lásokat és a kereskedelem jól felkészült a télre. Az élelmiszer-ellátásban no­vember és december folyamán rizsből kevés jutott a boltokba, a húsból és húskészítményekből májustól kezdve adódtak hiá­nyok. Zsírból folyamatos ellátás volt, halból az előző évinek két­szerese került forgalomba, még­is az élőhal-kínálat nem tudta kielégíteni az igényeket. A sütő­ipari termékekből az ellátás egész évben kiegyensúlyozott volt, időnként hiányzott azonban a boltokból a babapiskóta és a kétszersült, s a száraztészták vá­lasztéka sem volt teljes. A vendéglátásban a szeszkorlá­tozás forgalomcsökkentő hatásá­nak mérséklésére nagyobb gon­dot fordítottak az ételforgalom fejlesztésére. A vegyiáruk kíná­latában a tőkés import csökke­nése okozott — a kozmetikumok egy részénél — választékszűkü­lést, de ez az alapvető ellátást nem befolyásolta. Helyenként és időnként azonban egyes festék­féléknél, cirokseprűiben, mosó- és mosogatószerekben akadtak hiá­nyok. A ruházati cikkek választéka javult, néhány krónikus hiány­cikktől eltekintve (munkaruha, szőnyegfélék, egyes rövidáruk) az igényeket a kereskedelem kielé­gítette. A vegyes iparcikkek iránti ke­reslet, bár a tavalyinál mérsékel­tebb volt, így is meghaladta az átlagot. A kínálat azonban nem tudott mindenben lépést tartani a kereslettel. Nem volt elég automata mosógép, villanybojler, lemezjátszó, magnetofon, s nem tudták kielégíteni az igényeket füstcsőből, radiátorból, kéziszer­számokból sem. A kultúrcikkek közül elsősorban a bútorok vá­lasztékában volt hiány. Üveg- és porcelánfélékből, valamint já­tékszerekből azonban az előző évinél jobb volt a kínálat. A korán beköszöntött hideg gondokat jelentett a tüzelőanyag­ellátásban, bár szilárd tüzelő­anyagból mennyiségében elegen­dő állt a vásárlók rendelkezésé­re, de a választékot és a minő-' séget a vevők sokszor és jogo­san kifogásolták. Fűtőolajból sem' volt mindenütt folyamatos az ellátás, bár az elővásárlásokkal a , lakosság is segítette az ÁFOR munkáját. Az MSZMP Bács-Kiskun meg­gyei Bizottsága — az 1978. de­cember 19-i KB-határozat alap­ján — megjelölte megyénk ke­reskedelmi feladatait ez évre. Elsősorban a gondos árubeszer­zésre, a piackutatási és piac- szervezési munka kiterjesztésére utalt. Az importcikkek pótlására az egymást helyettesítő áruk for­galmazásának kiterjesztését szor­galmazta. A folyamatos húsellá­tás biztosítására a húsüzemek­kel rendelkező áfész-ektől vár jobban szervezett munkát. A vendéglátóipar különösen a városi vendéglátó hálózat szín­vonalának emelésével együtt to­vábbra is hangsúlyt kap a gyer­mek- a diák- és a munkahelyi étkeztetés kiterjesztése, az étel- forgalom, valamint a szeszmentes italok arányának növelése. A kereskedelemtől az állan­dóan növekvő áruforgalom kul­turált színvonalon történő le­bonyolítása nagy erőfeszítéseket követel. Ezért nagyon fontos az átgondolt, szervezett áruforgal­mi munka, mely egyben a fo­gyasztóknak az érdeke is. N. M. A legfrissebb külföldi jelenté­sek szerint Kína mintegy félmil­lió katonát, több száz repülőgépet öss-zpontosított a határmenti viet­nami tartományok közvetlen kö­zelében — jelentette be Nquyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista -Köztársaság budapesti Nagyköve­te csütörtöki sajtókonferenciáján. A vietnami nagykövetségen meg­tartott találkozón a nagykövet ki­emelte, hogy számos jel utal a háborút kiszélesíteni, elmélyíteni kívánó kínai szándékra. Eddig 25 hadosztályból álló öt hadtest, harckocsizok, nehéztüzér­ség és légierő támadott a több mint 1200 kilométer vietnami határ teljes hosszában, hat tar­tomány ellen. A VSZK területé­re helyenként több mint 40 ki­lométernyi mélyre benyomulva a kínaiak számos gazdasági, kul­turális, közigazgatási intézményt pusztítottak el. Felégetett házak, meggyilkolt öregek, , gyermekek, nők, vétlen áldozatai bizonyítják a barbár bűncselekmény-tengert. — A vietnami fegyveres erők, a vietnami nép kellő csapást mért az agresszorokra, megtor- pantva a támadó hadműveleteket — közölte az újságírókkal Ngu­yen Phu Soai. — Felkészültünk bármilyen nagyszabású támadás­ra, minden további eshetőségre. Minél jobban kiteljesíti agresz- szióját a kínai vezetés, minél jobban belebonyolódik a fegyve­res támadásba, annál nagyobb lesz a veresége a lelkiismeretlen behatolóknak. Tévednek azok, akik az erőviszonyokat a lakos­ság számára, a gazdaság lehető­ségeire szűkítik le. Igaz, hogy Kínának majd egymilliárd, Viet­namnak pedig csak 50 millió la­kója van. Igaz, hogy a gazdasá­gi potenciál nagyobb a határ túloldalán, de ennél is lényege­sebb a VSZK' népének egysége, szilárdsága, amely a szocialista országok támogatásával ötvöződ­ve — az önvédelmi' harc hatal­mas erejét adja. Vietnam budapesti nagyköve­te az agresszió nemzetközi poli­tikai hátterét ismertetve rámu­tatott: a támadással a kínai ve­zetők teljességgel leleplezték dél­kelet-ázsiai nagyhatalmi, hegemo- nista és expanziönista törekvé­seiket. — A kínai vezetők a „fehéret feketévé változtatva”, minden el­képzelhető módon igyekeznek el­kendőzni saját bűntetteiket — utalt az utóbbi időben szárnyra röpített híresztelésekre a nagykö­vet. — Egyebek között kijelentet­ték, hogy a háború csak a határ térségére korlátozódik, holott már eddig több hadosztályt ve­tettek be a támadók, mint annak idején az amerikaiak. A háború­nak megvan a saját törvénysze­rűsége és nem lehet azt monda­ni, hogy még csak „kis háború” folyik, amely nem vezet nagy összecsapáshoz. Az agresszorok kezét idejében kell lefogni! El­utasítjuk Kína Vietnam ellőni ag­ressziójának a kambodzsai kér­déssel való összekapcsolását cél­zó próbálkozásokat is. Nincs in­dokínai kérdés! Csak Vietnam el­leni kínai agresszió van! Nguyen Phu Soai kiemelte, hogy senki sem tehet egyenlőségi jelet Kína Vietnam elleni agresz- sziója és az egész emberiség ál­tal elítélt, kegyetlen, fasiszta Pol Pót—leng Sary rezsimet megdön­tött kambodzsai népnek nyújtott vietnami támogatás között. E két kérdés összekeverése is azt bizo­nyítja, hogy Peking támogatói még inkább az agressziós háború fokozására és kiterjesztésére ösz­tönzik a kínai vezetést. Kérdésekre válaszolva a viet­nami nagykövet elmondotta, hogy Délkelet-Ázsia országai ném ér­tenek egyet a kínai agresszióval,' de az említett államok kormá­nyainak vezetői — a bonyolult érdekeik szövevényében — álta­lánosan az idegen csapatok ki­vonását követelik, és ezzel bur­koltan egyenlőségjelet tesznek az agresszor és áldozata között.' A kínai vezetés mindent megtesz azért, hogy az ASEAN-országok és a Vietnami Szocialista Köztár­saság között ellenségeskedést szítson. A mostani agresszió, s a háború kiszélesítése azonban visszájám fordul, hiszen a pe­kingi vezetésben meglevő amúgy- is erősödő szakadást a {ámadó csapatokra mért vietnami csapá­sok minden bizonnyal tovább növelik. — A vietnami nép szilárd meggyőződése, hogy a minden ed­digi agresszió fölött győzedelmes­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents