Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-08 / 56. szám

xxxiv. évf. 56. szám Ára: 1,20 forint 1910. március 8. csütörtök

Kádár János házaindult Moszkvából

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJE***!

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

Nőnapi köszöntő

Anyanyelvűnk leghízelgőbb szavaiból kötnék köszöntő koszorút, hogy átnyújtsam az ünnepeiteknek a nemzetközi nőnapon. Ám azt hiszem, korunk dolgozó asszonyai és leányai kimosolyognának,' ha előttük térdet-fejet hajtanék. A gyöngébb nem holmi túlzó, szentimentális férfihódolatra nem tart igényt. Azt írom, gyöngébbik nem? Talán ez is így igaz már: gyöngédebb-nem. Hiszen tengernyi példa bizonyítja, hogy a nők a pályák legtöbbjén fölveszik velünk a versenyt. A katedrán, a kórházi műtőben, a tervezőintézetben, a szántóföldön és a gyárban éppoly kiváló teljesítményekre képesek, mint a férfiak.

Munkásasszonnyal ismerkedtem meg egy alkalommal. Görbe háttal és sápadtan állt dübörgő gépe előtt, de villámgyorsan dug- dosta annak szájába a meghajlítandó vas alkatrészeket. Néztem, és nem tudtam, honnan van hozzá ereje? Aztán elmesélte az életét. öt gyereket nevelt föl, egyedül, betanítottmunkás-keresetéből. Város környéki kis tanyában laktak, onnan jártak gyermekei iskolába. Mindegyik szakmát tanult, sőt az idősebbik lánya tanítónő lett. Már csak a legkisebb van otthon, most lesz az érettségije. Az anya második hónapja túlórázik, mert a fiának ballagási öltönyt akar vásárolni.

Dolgoznak asszonyaink és leányaink, s rájuk otthon a hivatalból, az üzemből, vagy éppen a közélteti munkából hazatérve családi tennivalók várnak. Női lényük, tevés-vevésük nélkül hideg és üres a fészek. „Mint gyümölcs a fán”, rajtuk csüggnek a gyerekek, s valljuk be, mi férfiak még nem „harcoltuk” ki magunknak az egyenjogúságot mosásban, mosogatásban, takarításban. Mindezeket többnyire az asszonyok végzik el. S mert életünkben sok-sok áldozatot vállaló társaink, méltán várnak tőlünk megbecsülést és szeretetet.

Ma szűkebb hazánkban, az egész országban sok szót ejtenek erről. A mi virágnyújtó, vidám nőnapi összejöveteleinken a békés építésben részt vevő lányokról és asszonyokról beszélünk többet, de ne feledjük: március 8. hajdan harci nap volt. Évenkénti megünneplését Clara Zetkin javasolta 1910-ben a szocialista nők második kongresszusán, Koppenhágában. A nemzetközi nőnap, a világ dolgozó nőinek szolidaritási ünnepe, még ma is sok országban .az egyenjogúságért, a demokratikus szabadságjogokért folytatott küzdelemnek a napja. A. J. S.

(Pásztor Zoltán felvétele)

Kádár János, a ál agyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, ajki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására baráti látogatást tett Moszkvában, szerdán délután huzain- dult a szovjet fővárosból.

Búcsúztatására Moszkva magyar és szovjet zászlókkal feldíszített Belorusz pályaudvarán, megjelentek: Leönyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Konsztantyin Ru- szakov, a Központi Bizottság titkára. Anatolij Blatov és Valen- tyin Falin, az SZKP Központi revíziós bizottságának tágjai. Ott volt dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai

nagykövete, valamint a nagykövetség több felelős munkatársa is. *

Kádár János szerdán délelőtt látogatást tett a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén és találkozott a magyar kolónia képviselőivel. Kádár Jánost dr. Szűrös Mátyás nagykövet köszöntötte. Az MSZMP KB első titkára jókívánságait tolmácsolta a Szovjetunióban dolgozó magya; roknak, és baráti beszélgetést folytatott a találkozó résztvevőivel.

Kádár János ugyancsak szerdán felkereste az olimpiai falu építkezését. Az MSZMP KB első titkárát Igor Ponomarjov, az SZKP rposzkvafi Városi pártbizottságának titkára ismertette meg a nagyszabású építkezés számos létesítményével. (MTI)

Hermann Axen Budapesten

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kíséretében van Bruno Mahlów, a revíziós bizottság póttagja, a KB nemzetközi kapcsolatok osztályának helyettes vezetője, és Manfred Uschner, a KB osztályvezető-helyettese. A delegáció pártközi megbeszéléseket folytat a fővárosban.

F elavatták

a Halasi Kötöttárugyárat

• Uobrolkä László miniszterhelyettes avatóbeszédet mondja.

öt évvel ezelőtt 1974 februárjában kezdték meg , a kormány által kijelölt nagyberuházásként, 633 millió forintos '{öllséííelőirányzattal a Halasi Kötöttáru- gyár építését. A «fontos ipari létesítmény • befejezésének határideje 1978. november ;ít). volt. Nemcsak a kivitelezéssel, készültek el hamarabb,' hanem': az előirányzott kéltségekből i.^ : értek el némi megtakarítást a,beruházók. A gyárban az egys.s üzemrészek átadásával e|y időben

megkezdődött , a munkások .betanítása.. ily lmodon á beruházás előrehaladásának .megfelelően szakaszosan bővítették a termelést. ! .

. A jelenleg .1200 .dolgozót* foglalkoztató- Halasi* Kötöttárugyár felavatására;'tegnhp délután került sor iaz üzem egyik nagy csarnokában. A,z ünnepségen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára,’ dr. Gajdó- esi István, á megyei tanács el-j nöke, Turáni Lászlóba Textilipari Dolgozók: Szakszefvezfete Központi Vezetőségének. titkaid, dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkárai Tánczos Sándor, ti vároki tanácS elnöke, és még sokqn a megye, a város és a járás közéleti személyiségei közül.

Az egybegyíült dolgozókat és vendégeket Szájbély Mihály, á gyár igazgatója köszöntötte. Ez az üzem — hangsúlyozta —, igazi szocialista munkahely, korszerűek az épületek, á gépek, jók a munkakörülmények. Van orvosi rendelő, étkező, konyha, fürdő, öltöző, emellett száz óvodai és száz bölcsődei hely áll a dolgozók gyermekeinek, rendelkezésére. Egyébként nem véletlen., hogy a nemzetközi nőnap előestéjén került sor az avatásra, hiszen a gyár dolgozóinak túlnyomó többsége asszony és leány.

Az igazgató megnyitó szavai után Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédét. Tolmácsolta a gyár műnkasainak és vezetőinek Keserű Járiosné miniszterasszony üdvözletét. Ez a gyár — mondta többek között — az iparág legszebb, legkorszerűbb üzemé, s ilyen tekintetben bárhol Európában megállná a helyét. Bizonyos vagyok abban, hogy amint a Halasi kertekben beérik a gyümölcs, ennek a gyárnak a termelése is rövidesen méltó rep:rezert^ánsa lesz a város iparának. A miniszterhelyettes köszönetét ■mondott a beruházásban részt .Vevőt tervezőknek, kivitelezőknek , (kötöttük a BÁCSÉP-nek), ‘a pénzintézeteknek, külkereskedelmi Vállalatoknak, minisztérium) orotályóknak, és nem utolsósorban a megyei, valamint városi szerveknek. A nemzetközi •nőnap alkalmából meleg szavakkal köszöntötte a gyár nődolgo- zóit., Végül azzal adta át a gyárat i rendeltetésének, hogy azt a

i

jövőben a könnyűipar nagyvállalatai között tartják számon.

Az ünnepség befejező részében a miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át a gyár létrehozásában és üzembe helyezésében legjobb munkát végző dolgozóknak és vezetőknek. Az építőmunkásoknak adományozott kitüntetéseket Kertész Gábor, a BÁCS- ÉP igazgatója adta át. Az ünnepség résztvevői ezután megtekintették a gyárat.

N. O.

Kommunista aktívaülés a közművelődés megyei feladatairól

. V. \

Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában kommunista aktívaülést rendeztek, amelyen a megye közművelődési életében szerepet játszó szakemberek vettek részt. A tanácskozást Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitói ta meg, külön is üdvözölve Katanics Sándort, az MSZMP megyei bizottságának titkárát és clr. Major Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét. Egyben elmondta, hogy a megyei pártbizottság a közelmúltban vitatta meg Bács-Kiskun közművelődési életét. Ez alkalommal született határozat arról is, hogy szervezzenek kommunista aktívát a további feladatok egységes értelmezése céljából.

A tanácskozás vitaindító előadását Katanics Sándor tartotta meg. Elmondta, hogy legutóbb négy évvel ezelőtt tanácskoztak hasonló összetételben a megye közművelődésében érdekelt szakemberek. Az eltelt időszak tapasztalatai alkalmasak arra, hogy — miként ezt az MSZMP megyei bizottsága is tette — ellenőrizzék, az elvek és a gyakorlat kölcsönhatását. Az alapvető feladat változatlan: a lenini kulturális forradalom végigvitele, a tömegek kulturálódúsának elősegítése.

Az eltelt időszakban a mennyi- sápi mutatók mellett a minőségi változások fontossága kapta a nagyobb hangsúlyt. Növekedett a jólét, és ezzel együtt a szabad Idő is, ám ez nem minden esetben jelenti a művelődésre fordított idő növekedését. Ez azért is okoz problémákat, mert a megye iparában dolgozó munkások fele nem végezte el az általános iskolát. A termelőszövetkezeti parasztság

képzése is megoldásra váró feladat. ■'

Jelentős az ifjúság aránya, a művelődési intézmények látogatóinak 60 százaléka fiatal. Érdeklődésük erősödik, szélesedik, de egyenetlenül fejlődnek a művelődési házak klubjai. Növekszik a nők társadalmi és művelődési aktivitása is* bár a hagyományos tanfolyamok és klubok mellett kevéssé hódítottak tért a korszerűbb művelődési formák.

A tanácskozás előadója hangsúlyozta, hogy a munkahelyekre és a vezetőkre fontos feladatok várnak a jövőben is. A gazdaság irányítói szorgalmazzák a gyárt- mánystruktúra-változással, a gazdaságos termeléssel kapcsolatos szakmai képzési formákat, ugyanakkor a megvizsgált üzemekben az tapasztalható, hogy a már képzett szakmunkások és középszintű vezetők tanulási kedvével szemben a segéd- és betanított munkások oktatási aránya elmarad a kívánalmaktól. Sokfelé formális a közművelődési munka, a vetélkedők versenyei mértéktelenül divatosakká váltak, az értékrendet pedig túlzottan meghatározza a számok bűvölete. Jobban kell gazdálkodni a kulturális alapok pénzeszközeivel, hiszen a közösségi művelődésre szánt anyagiak

1975—78 között jelentős mértékben, 13,2 százalékkal növekedtek a vállalatoknál.

Egyre több üzemben készülnek közművelődési munkatervek, ha egyenletlen "területi eloszlásban is, de sokfelé támogatják a községi,- városi művelődési házak működését. A művészetpártolásban jó példát mutat a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, vagy a kecskeméti Fémmunkás Vállalat.

A Bács-Kiskun megyei közművelődési intézmények az eltelt években különös figyelmet fordítottak tevékenységük színvonalának emelésére. A könyvtári hálózat fejlődése egyes területeken meghaladja az országos átlagot, növekedett a munkásolvasók aránya, s az egyéb rendezvények száma tavaly megközelítette a kétezret. Sikeres új filmforgalmazási módszereket vezetett be a megyei moziüzemi vállalat.

Az előadó részletesen szólt a népi kultúra kérdéseiről is.

Az amatőr művészeti csoportok létszáma meghaladja az országos átlagot. Több helyen kiemelkedő a néptánc, a magyar és nemzetiségi népművészeti mozgalom. De ezen a területen érzékelhetőek gondjaink is. Néhol a folklór divattá vált, másutt az elsekélye- seclés, a rutin jelei mutatkoznak, de vannak olyan csoportjaink is, amelyek szakmai vezetése nem megfelelő színvonalú. Ügy véljük, hogy a népművészet megőrzése, továbbfejlesztése érdekében mind a tárgyi, mind a szellemi néprajz és a közművelődés szakembereinek mélyebb és rendszeresebb együttműködése feltétlenül szükséges.

A különböző művészeti alkotások megítéléséről Katanics Sándor a következőket mondta: Vannak, akik lebecsülik, mások egyéni joguknak tartják, megint mások abszolutizálják az ízlés szerepét a közművelődés egészében. Pedig világosan kell látnunk, hogy a művészeti produkciók jobb megértését, átélését, a jóízlés kialakulását elsősorban az általános képzés segítheti. Az iskolázottság és az ízlés, a műveltség és az ízlés elválaszthatatlanul összefügg. Látnunk kell, hogy az ízlésformálás szempontjából alapvető gondjaink vannak. És ez nem pusztán esztétikai kérdés, hanem fontos ideológiai, politikai ügy is ... Nem lehet magánügynek tekinteni a társadalom ízlésszintjé• A vitaindító előadást Katanica Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartotta.

nek alakulását, mert az ízlés bizonytalansága, amely ma elég gyakori jelenség, az ítélőerő gyengüléséről, bizonytalanná válásáról tanúskodik. Az ítélet bizonytalansága azért veszedelmes, mert az nem csupán a kultúra, vagy a magánélet területén mutatkozik meg, hanem a társadalmat érintő kérdésekben is. Amíg a fogékonyság és az ízlés fejlesztése széles körűvé nem válik, a valódi kultúrát az elszigetelődés veszélye fenyegeti. Természetesen a szocialista társadalom objektív fejlődési folyamata megteremti a következetes szocialista tudatosság kialakulásának lehetőségét.' De ez a lehetőség nem önműködően valósul meg, hanem csakis a szocializmus fejlődését biztosító új ideológiai „szabályozók” kiala(Folytatás a 2. oldalon.)

• A tanácskozás résztvevői. (Tóth Sándor felvételei)

' A gy^r dolgozói az ünnepségen.