Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-06 / 54. szám
1978. március 6.« PETŐFI NÉPE • 5 AZ ÉRETTSÉGIVEL Lakatos és esztergályos középiskolások Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyházán, a vasútállomás felé vezető széles, hatalmas fáktól árnyékolt út mentén áll egy tiszteletet keltő nagy épület. Előtte gondozott gyep, s bokrok a vaskerítés mögött. A klasszikus tagoltságú három emelet, a kiugró homlokzati részhez vezető lépcsősorok az egykori építtetők nagyvonalúságáról és formaérzékéről tanúskodnak. Valamikor tanítókat képeztek a vastag, szilárd falak között, a megye pedagógustársadalmának sok jeles tagja kapta meg itt a nebulók írás—olvasás oktatására jogosító oklevelet. Aztán változtak az idők, változott az épület feladatköre is. Otthont adott sportközépiskolának, normál tagozatú gimnáziumnak, majd 1972-ben gépészeti szakközépiskolát szerveztek az osztálytermekben. Az itt tanuló diákok érettségi oklevelüket kiegészítő bizonyítványt kaptak arról is, hogy elsajátították a gépészeti, elsősorban a lakatos, illetve a forgácsoló szakmák elméleti és gyakorlati alapjait és néhány hónapos üzemi gyakorlást követően már mint szakmunkások dolgozhattak. Tavaly szeptemberben ismét változott a tanintézet oktatási profilja és a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola egy éve úgynevezett szakmunkásképzési céllal indítja új osztályait. A diákok géplakatos, szerkezetlakatos, illetve esztergályos szakmunkásbizonyítványt vehetnek majd át a középiskolai tanulmányaik eredményes befejezését tanúsító oklevél mellett. Az átszervezés előnyei Huszár Ferenc igazgatóhelyettes arról beszél, hogy a legutóbbi átszervezés sok tekintetben előnyös a diákság számára. — A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák elsősorban az elméletigényes, az átlagosnál nagyobb általános és szakmai műveltséget igénylő szakmákban hivatottak a népgazdaság szakember-utánpótlását kielégíteni — magyarázza. — Az átlagosnál nagyobb követelmények pedig különösen jellemzik az olyan vasas szakmákat, mint az esztergályos, a géplakatos, vagy a szerkezetlakatos. Az új tanterv nagyobb lehetőséget teremt mind az egyes szakmák alaposabb elsajátítására, mind pedig a továbbtanulási tervek valóraváltá- sára. Igen komoly a matematika és a fizika tananyaga, az utóbbi tárgyból például a heti két fakultatív órán mélyíthetik tovább ismereteiket a műszaki főiskolákra, vagy egyetemekre pályázók is. Ez szükséges is, hiszen évente a tanulók átlag egy- harmada folytatja tovább tanulmányait. — Ugyanakkor diákjaink élvezhetik a szakmunkástanulók-* na'k járó különféle előnyöket. Így a fiatalok másodikos koruktól ösztöndíjat kapnak, munkaruha-juttatás illeti meg őket és a szakmai tankönyveket is az iskola adja számukra. Az érettségivel egyidőben leteszik a szakmunkásvizsgát, s az üzemekbe már mint teljes értékű, jól képzett szakemberek érkeznek meg. tot. A Fémmunkás, a MEZŐGÉP, a SZiM, a kiskunfélegyházi vegyipari gépgyár, illetve a fémipari szövetkezet tanműhelyében igen sok diák ismerkedik meg az üzemi munkával. A gép- és szerkezetlakatosok egy, az esztergályosok viszont már az első évben is heti kétnapos gyakorlaton vesznek részt, a következő években pedig már mindnyájan két egész napon át dolgoznak a vállalatoknál. — Talán ennek a gyakolati rendszernek köszönhető az is, hogy nálunk a végzősök úgynevezett elhelyezkedési kérdése ismeretlen fogalom — magyarázza az igazgatóhelyettes. — Minden negyedikes diák már jóelőre tudja, hova megy majd dolgozni, Eridig még nem fordult elő, hogy nekünk kellett volna valakinek is állást szerezni, hiszen a környékbeli üzemek, vállalatok kapva kapnak a nálunk tanult diákok alkalmazásán. Ez persze nem is csoda, hiszen a végzősök sokoldalú elméleti és gyakorlati tudás birtokában hagyják el az Iskolát. Bizonyítja ezt az is, hogy válogatunk a jelentkező nyolcadikosok között; a felvétel alsó határa a matematika és a fizika hármas érdemjegye. Kollégium és gyakorlat A szakközépiskola diákotthonában ahol az összdiákság egyhar- madát tudják elhelyezni, sok falusi gyerek is lakik. Napjaikat kötött és szabad programok szabályozzák. Számukra természetesen a legfontosabb a tanulás, de jut idő a sportolásra, művelődésre és szórakozásra is. Az első éves gyakorlati képzés • Egykor tanítóképző volt a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola épületében. • óra a fizika tanteremben. • Még a lányok is megbarátkoznak a gépekkel. nálata során, hogy egy-egy fiatal rádöbben: „6 talán nem ilyen lovat akart”? • A legegyszerűbb fogások... (Straszcr András felvételei) Mit ér a műveltség? N‘ A fiatalember alighanem megsértődött, mert kihúzta magát, és így szólt: „Tudja, kedves tanár úr, tőlem manapság nem azt kérdezik, hogy ki volt Ady Endre, hanem azt, hogy mennyiért festem ki a lakást? Es ha azt válaszolom, hogy ennyi és ennyi „adyért”, akkor én vagyok a jó, és a megrendelők azt sem tudják, hogyan járjanak a kedvembe ...” Majd ezt követően azzal a mély meggyőződéssel állt egyik lábáról a másikra, hogy a társaság valamennyi tagjával sikerült elhitetnie: okosan tette annakidején, hogy inkább a „lapjárást” figyelte a hátsó padban ülve, mint a magyar tanárjának okfejtését Ady költészetéről. Nem tudom, hogy a körülöttem átlók miként vélekedtek a hallottakról. De az a ruhagyári fiatalasszony hirtelen eszembe jutott. aki két óvodáskorú gyermeke mellett is nekivágott a középiskolának, vállalva a késő esti buszozást, a vizsák előtti éjszakai virrasztást, sőt a férji zsörtölődést is, mondván: „Elismerem, hogy a gallért akkor is fel lehet varrni hibátlanul a blúzra, ha az ember nem ismeri mondjuk Raffaello festészetét. Arany János, vagy József Attila költészetét. De gyereket nevelni t nélkül már aligha lehet jól...” lem a gondolat líraisága, hanem annak feltétlen igazsága az, ami a fiatalasszony vélekedésében a fontos: annak felismerése, hogy a műveltség szerepének, fontosságának megítélésekor sok mindent fontolóra kell vennünk, mert ami a gallér felvarrásának esetében igaz lehet (hogy tudniillik nem igényel széles körű tájékozottságot, mélyebben megalapozott műveltséget), az nem biztos, hogy a gyermeknevelés esetében — és még egy sereg más dologban szintén igaz. Hiszen nemcsak általában a világon, de a munkahelyen is az emberi társadalmi kapcsolatok ezernyi szála fonja körül életünket, melyek között lehetetlenség kiismerni magúnkat műveltség nélkül. Csak örülni lehet tehát annak, hogy manapság egyre többen jutnak el addig a felismerésig; s hogy tovább emelkedik a munka melletti tanulók száma a középiskolákban, a főiskolákban, sőt az egyetemeken is. 'T'ény azonban, hogy ezzel egyidejűleg többen akadnak olyanok is, akik gyanakvással, sőt gyakran alig leplezett ellenszenvvel figyelik ennek a folyamatnak a terebélyesedését, s azt kérdezik: vajon nem tört-e ki nálunk valamiféle „diploma- láz?” S hogy nincs-e bizonyos foglalkozási csoportokon belül máris túlképzés? S végül: vajon nem olyan luxus-e bizonyos szakmákban az érettségizett munkás ami társadalmi feszültségforrásá válhat? Kétségtelen, hogy ezek a kérdések néhány valóban létező ellentmondásra irányítják a figyelmet. Nagyon valószínű például, hogy egy magasan kvalifikált — esetleg érettségizett — szakmunkás rosszabbul érzi magát egy olyan műhelyben, üzemben, ahol a technikai fejlettség viszonylag alacsony szintű, mint a kevésbé képzett társak. Kétségtelen, hogy ez a szituáció kialakíthat bizonyos belső feszültséget, ami esetleg munkahely-változtatáshoz vezet. M a még sajnos, sokan úgy vélekednek, hogy a diploma az oka a gyakori munkaerővándorlásnak: mert érettségi bizonyítvánnyal vagy egyetemi diplomával a kezükben önhitté, követelőzővé válnak az emberek. Kétszeresen is tévednek, akik így vélekednek. Egyrészt tévednek abban, hogy a fent vázolt esetben a diploma az oka a feszültségnek, illetve a feszültségekből eredő, esetleges munkahely-változtatásoknak. Megítélésein szerint az ilyesmit egyéb, például a megszerzett, s a munkahely által igényelt tudás közötti különbség idézi elő első- sor ban. Ami pedig az önhittséget illeti; elképzelhető, hogy az ember önértékeléséhez hozzájárulhat a saját tudásának formai elismerése, de nem hinném, hogy ez játszaná benne a főszerepet. Ha ebben az országban egyik napról a másikra „begyűjtenének” minden eddig kiállított bizonyítványt, de egyébként minden változatlan maradna, alig hihető, hogy ettől megrendülne a nemzet önbecsülése. önbecsülésünk kialakulásában sokkal lényegesebb, hogy nap mint nap hogyan ítélnek meg bennünket azok, akikkel összeköt a sorsunk, tevékenységünk, ap- róbb-nagyobb feladataink közös végrehajtása. s ezen a ponton megkockáztatnám a visszatérést a bevezetőben idézett szobafestőhöz: ő ugyanis éppen erre hivatkozva becsülte le a humán ismeretek, illetve ezen keresztül az általános műveltség fontosságát, hogy lám, őt ennek hiányában is megbecsülik, teljes emberként kezelik. Ezt persze vonakodás nélkül elhihetjük: valószínű, hogy egy szobát minden különösebb műveltség nélkül ki lehet festeni. Mint ahogy sok minden mást is lehet csinálni műveletlenül: lehet elzárkózni az új ismeretek elől, lehet megvetést tanúsítani kulturális örökségekkel szemben, lehet a költő nem is olyan régi állapotainkat idéző gondolatával kocsmában lógni, sőt lehet a volt tanárunkat is sértegetni — de egyet biztosan nem lehet: műveletlenül vitatkozni azon, hogy mii ér ma, szocialista társadalmunkban a műveltség. Káposztás János ÓL FIATALOKNAK Iskola és a vállalatok Az igazgatóhelyettes az ösztöndíjakról szólva megemlítette, hogy számos vállalat köt tanulmányi szerződést a diákokkal. Ezek a fiatalok így az állami ösztöndíjat négy-ötszáz forinttal is kiegészíthetik havonta. A tanintézet egyébként kiskunfélegyházi és kecskeméti üzemekkel tart szoros munkakapcsolaaz alapok elsajátításánál kezdődik. A lakatosok reszelnek, fűrészelnek, kalapálnak, az esztergályosok a gépekkel, és az egyszerűbb szakmai fogások, késköszörülés, befogatás megismerésével töltik idejüket. — Milyen az elsősök szakmaszeretete? — kérdezem beszélgetésünk végén. — Előfordul-e a reszelő, vagy a fémfűrész haszAz igazgatóhelyettes megcsóválja a fejét: — Nem tapasztaltunk még ilyen problémát. Azt hiszem, hogy ezeket a vasas szakmákat már ismerik annyira, hogy mindenki, szülő és gyermek egyaránt tudja: mivel és miként dolgoznak az esztergályosok vagy a lakatosok. Ezért még a lányok is gyorsan barátkoznak a gépekkel és a szerszámokkal. Pavlovit! Mikiéi Műszaki múzeumok - Európában A nagy francia forradalom törvényhozása, a Konvent alapította meg 1794-ben egy kisebb gyűjteményből a „mesterségek és szakmák nemzeti főiskoláját”, amely egyúttal a világ első műszaki múzeuma lett. Néhány évvel később már Magyarországon is felvetődött egy technikai „produktumgyűjtemény” létesítésének a gondolata. 1807-ben Ferenc császár levélben közölte József nádorral elhatározását, hogy Bécsben „kabinet”-et állít fel a birodalomban készített termékekből. Elrendelte, hogy a magyarországi ipari termékekből is küldjenek oda egy-egy mintát a termelési adatok kíséretében. Ehelyett azonban egy évvel később a Magyar Nemzeti Múzeumban, a többi osztállyal egyidejűleg technikai tár is létesült. Ez a kezdeményezésünk világszerte is az elsők közé tartozik, hiszen a londoni Science Museum is csak az 1851. évi világkiállításon bemutatott anyagokból, a washingtoni Smithsonian Institution pedig az 1876. évi amerikai centenáriumi kiállítás anyagából alakult. A moszkvai Politechnikai Múzeumot 1872-ben, a leningrádi Híradástechnikai Múzeumot 1877-ben alapították. A müncheni Deutsches Museumot 1903- ban hozták létre. Bécsben a gyári termékek kabinetjének bővülő anyagából 1863-ban alakult ki a műszaki múzeum, és csak 1918-ra készült el ennek végleges épülete a sohönibrunni kastély szomszédságában. Napjainkban valamennyi környező országban van műszaki múzeum. Valójában Magyar- országon is létezik, csak éppen bemutatásra alkalmas épülete nincsen. Prágában az egyik leglátogatottabb múzeum a műszaki múzeum. Csak 1908-ban létesült, de 70 éve alatt rendkívül gyorsan fejlődött és Európa egyik leggazdagabb ilyen irányú gyűjteményét mutatja be. Legnépszerűbb a közlekedési eszközök terme, ahol részben eredeti eszközöket, részben ezek modelljeit láthatják az érdeklődők. • Régi mozdonyok modelljei. • Ez a vasútikocsl-modell most készült. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Esélyekéspontszámok Az idei tanévben megközelítőleg 50 000 diák érettségizik, s ezekben a hetekben kell eldönteniök, hogy milyen életpályát választanak. Várhatóan — a korábbi évekhez hasonlóan -r- ebben az évben is a végzettek több mint fele a felső- oktatási intézményekben szeretne továbbtanulni. A tavalyi adatok szerint — a korábban fel nem veitekkel együtt — összesen 35 697 diák próbálkozott és közülük 16 ezren kezdhették meg tanulmányaikat az egyetemek, főiskolák nappali tagozatain. Közöttük 3700-an olyanok is, akik egy évvel korábban előfelvételivel biztosították a bejutást. Az idén várhatóan hasonló lesz a jelentkezési arány és a felvételi esélyek sem sokat változnak. Szinte minden felsőoktatási intézménybe több lesz a jelentkező — általában két és félszeres a túljelentkezés — mint ahányat fel lehet venni, s így a felvételiken a szerzett és hozott pontszámok mellett ismét nagyon nagy szerepe lesz a pályára való alkalmasságnak és a tehetségnék. A korábbi évek, illetve a tavalyi év adatait elemezve egyre nő az érdeklődés a tudományegyetemek iránt, ezeken a legnagyobb a túljelentkezés. Különösen a bölcsészettudományi karokon nagy a tolongás. Tavaly például különösen sokan jelentkeztek pszichológia, szociológia szakra, illetve a jogtudományi egyetemekre. Bár tavaly a korábbi évekhez képest valamivel kevesebben jelentkeztek az orvosi egyetemekre, mégis továbbra is csak azok pályáznak sikerrel, akik a felvételi vizsgákon is kiválóan szerepelnek. Az egyes karokra a bejutás esélyei azonban nem egyformák. A SOTE általános orvosi karára például három és félszeres volt a túljelentkezés, ugyanakkor a gyógyszerész és fogorvos karra jelentkezők száma lényegesen kevesebb volt. A Marx Károly Közgazdasági Egyetemen évek óta háromszoros a túljelentkezés és a bekerüléshez szükséges pontszámhatár 14—16 között mozog. Az ELTE-n, a túljelentkezés az állam- és jogtudományi karon négyszeres, a bölcsészkaron ötszörös, a természettudományi karon kétszeres. Ennek megfelelően a bejutáshoz szükséges pontszám legalább 16,5, 17—18,5, illetve 14— 16. Szegeden és Debrecenben is hasonlóak a jelentkezési arányok és a felvételhez szükséges minimális pontszámok is azonosak. Kisebb a tolongás a természet- tudományi karokon. Így a Budapesti Műszaki Egyetemen is, ahol másfél-kétszeres túljelentkezés mellett 13—17 ponttal be lehet jutni. Biztató esélyek mutatkoznak a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, ahol szintén másfél-kétszeres és a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán is, ahol viszont alig volt az elmúlt években túljelentkezés. Kedvezőbbek az átlagnál a bekerülés esélyei a Pollack Mihály Műszaki Főiskola építőipari és gépészkarán, illetve az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán is.' Nem számít „menőnek” a fiatalok körében, ezért kedvező lehetőségeket kínál az agrár felsőoktatás. A Debrecenbe jelentkezők például az átlagszint teljesítése esetén is bizakodva várhatják az értesítést hozó postást. Az esélyek latolgatásánál, illet-; ve a pontok számolgatásánál külön kell szólni egy nem elhanyagolható tényezőről. Azokról van szó, akiknek elsőre nem sikerült bejutni az egyetemekre és főiskolákra, és akik újra és újra próbálkoznak. Az elmúlt években több alkalommal is készítettek felméréseket az Országos Pedagógiai Kutatóközpontban, azt vizsgálva, hogy mi lett a fel nem vettek sorsa? Kiderült, hogy a megkérdezettek nagy többsége első kudarca után is tovább akar tanulni.' 73,7 százalékuk már a kővetkező évben újra próbálkozik, 17,4 százalékuk későbbre halasztja a próbálkozást és csak 8,9 százalékuk tett le véglegesen szándékáróL' Hogy a választott szak hogyan befolyásolja majd az idei esélyeket, arra vonatkozóan a korábbi évek tapasztalatai alapján készített táblázat alapján következtethetünk. Természettud. kar Orvostud. Egyetem Jogtud. Egyetem Közgazd. tud. Egyetem Műszaki Egyetem, Főisi Agrártud. Egyetem Tanárképző Főskola Tanító- és óvónőképző Mindezekről az Oktatási Minisztérium által kiadott tájékoztató részletesebb eligazítást ad ismertetve a keretszámokat, szakokat,' szakpárokat. Egyet azonban e kiadvány nélkül is biztosan tudhatunk; kettesekkel, hármasokkal idén is teljesen célszerűtlen jelentkezni. S. J. . Üjra jelentKözülük felLemondott * kezett : % vettek : % szándékáról: % 86;7 60 0 97,1 51,4 0 85,7 23,8 2,9 85,7 35,7 9,6 a 63,2 42,1 9,2 70,7 21,5 10,8 62,7 35,8 17,9 78,8 51.5 9.1 I A felmérések szerint a fel nem vettek újrajelentkezése az egyes szakok szerint a következőképpen alakult (százalékban):
