Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-30 / 75. szám

# PETŐFI NÉPE • 1979. március 30. KÖZLEMÉNY 'Hí a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. március 28-i üléséről Losonczi Pál fogadta az osztrák szövetségi hadügyminisztert Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Otto Röscht, az Osztrák Köztár­saság szövetségi hadügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson, katonai küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A találkozón részt vett Czi- nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Jelen volt dr.' Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) ke nem szünteti meg. ellenke­zőleg. .állandósítja a feszültséget a Közel-Keleten. a szolidaritás jutott kifejezésre képviselőinknek az angolai, a kongói, a mozambiki pártokkal és más nemzeti felszabadító mozgal­makkal folytatott megbeszélésein. A Központi Bizottság kifeje­zésre juttatta, hogy a magyar nép szolidáris az összes halad.) arab erővel. Korábbi álláspontját meg­erősítve hangsúlyozta, hogy az át­fogó és igazságos rendezéshez nélkülözhetetlen az izraeli csapa­tok teljes kivonása a megszállt arab területekről, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak hely­reállítása, beleértve az önálló ál­lam létesítésének jogát is. A tar­tós béke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott tárgya­lásokon, a Palesztinái arab nép egyedüli törvényes képviselőjé­nek, a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek az egyenjogú részvé­telével teremthető meg. Párt-, állami és tömegszerve­zeti találkozóink, tárgyalásaink Algéria, a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság, Irak, Kuvait, Líbia, Szíria, valamint a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet kép­viselőivel eredményesen szolgál­ták a kétoldalú kapcsolatok bő­vítését, az arab népekkel való szolidaritás ügyét. Pártunk, népünk érdeklő­dése és rokonszenve kísé­ri a nemzeti függetlenség kivívásáért, illetve megerősítésé­ért, a társadalmi haladásért har­coló afrikai népek küzdelmét. Ez A Központi Bizottság alá­húzta. hogy a társadalmi haladásért vívott világmé­retű harcban meghatározó az azo­nos célokért küzdő kommunista és munkáspártok tevékenysége és szolidaritása. * A Magyar Szocialista Munkás­párt meggyőződése, hogy a nem­zetközi kommunista mozgalom fejlődése és megnövekedett, bo­nyolult feladatai szükségessé te­szik a rendszeres vélemény- és tapasztalatcserét, a kapcsolatok fejlesztését, az akcióegység erősí­tését. Ezt a törekvést jól szolgál­ta 73 kommunista és munkáspárt múlt év decemberi szófiai elmé­leti tanácskozása. Pártunk kétol­dalú kapcsolatainak erősítése so­rán hasznos megbeszéléseket folytatott a francia, a holland, a jugoszláv, az olasz és a portugál kommunista párt vezető képvi­selőivel. Küldöttségünk részt vett a marokkói haladás és szocializ­mus pártjának kongresszusán. A Központi Bizottság nagyra értékelte a magyar tömegszervezetek és moz­galmak aktív nemzetközi mun­káját, az általuk szervezett szoli­daritási akciókat, a nemzetközi fórumokon kifejtett tevékenysé­güket. A Központi Bizottság áttekin­tette belpolitikai életünk főbb jellemzőit, a gazdasági év indu­lásának tapasztalatait, az állami munka, valamint a pártélet egyes kérdéseit. Megállapította, hogy az ország belpolitikai helyzete szilárd és kiegyensúlyozott. A párt vezető szerepe érvényesül; erős a munkásosztály hatalma, s annak legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség; fej­lődik a szocialista nemzeti egy­ség, a párttagok és párton kívü­liek jó egyetértésben dolgoznak a közös célokért. A szocialista tör­vényesség biztosított, a közrend jó. Népünk bizalma a párt es a kormány politikája iránt kifeje­zésre jut a kongresszusi határo­zatok végrehajtásában, az ország­építő munkáért érzett felelősség­ben, a helytállásban, a közügyek­ben való részvételben. A politikai légkör és a közhangulat munkára, alkotásra ösztönöz. n A Központi Bizottság múlt év áprilisi, a XI. kong­resszus határozatainak végrehajtását áttekintő állásfog­lalását közvéleményünk egyetér­téssel fogadta. A több mint 4 millió dolgozót tömörítő szak- szervezetek, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, a Haza­fias Népfront, a tömegszervezetek és -mozgalmak támogatják a párt politikájának megvalósítását, a társadalom fejlődéséért érzett fe­lelősséggel végzik munkájukat. Pártunk szövetségi politikája, a tömegek támogatása jut kifeje­zésre abban, jiogy a társadalom különböző osztályai, rétegei egyet­értésben munkálkodnak a szocia­lizmus építésén. A munkásosztály és a parasztság fegyelmezetten dolgozik, helytáll. Az értelmiség is tevékeny részese eredménye­inknek, növekvő szerepének meg­felelően alkotóképességeit a tár­sadalom szolgálatába állítja. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk fokozódó részvétele a közös gon­dok megoldásában, a közéleti te­vékenységben nélkülözhetetlen feltétele szocialista fejlődésünk­nek. A Központi Bizottság nagyra értékeli a nők tevékenységét a társadalmi élet különböző terü­letein. Felelősen látják el felada­taikat a munkahelyen, vállalják a családi élet terheinek nagy ré­szét, ugyanakkor fokozódik köz­életi szerepük és aktivitásuk. Pártunk politikájának megfelelő­en tovább kell növelnünk a nők társadalmi megbecsülését. A magyar ifjúság széles törne- * gei egyetértenek a párt és a kor­mány politikájával, annak valóra váltását támogatják. Helytállnak a termelőmunkában, a tanulás­ban, részt Vesznek a közéletben, ' becsülettel teljesítik honvédelmi kötelezettségeiket, felelősségtel­jes, hazafias, internacionalista magatartást tanúsítanak. Kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetünk fontos tényezője az ál­lam és az egyházak közötti ren­dezett viszony, amely megfelel a kölcsönös érdeknek, és a szocia­lizmust építő magyar nép egyet­értésével találkozik. Eddig politi­kánkat e vonatkozásban is foly­tatjuk. Az egész nép érdekét szolgáló feladatok megoldásában a jövőben is az állam és az egy­házak együttműködésére törek­szünk, a különböző világnézetű emberek összefogására építünk. Népünk szocialista alapokon megvalósuló egységét erősíti, hogy hazánkban érvényesül a le­nini nemzetiségi politika. A nem­zetiségek- a szocialista Magyaror­szágon otthonra leltek. Szabadon ápolják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat. Az élet minden te­rületén teljes egyenjogúságot él­veznek, alkotóan vesznek részt a szocializmus építésében, a köz­életben. A Központi Bizottság megálla­pította: társadalmunkban erősö­dik a dolgozó tömegek politikai öntudata, a közügyek iránti fele­lősségérzete, áldozatkészsége. Ez kifejezésre jut vívmányaink érté­kelésében és megbecsülésében ugyanúgy, mint az előrehaladá­sunkat akadályozó hibák, fogya­tékosságok bírálatában, a köz­életben való aktívabb részvétel­ben. A közvélemény a korábbinál reálisabban ítéli meg az ország bel- és külpolitikai helyzetét. Egy­re inkább felismeri, hogy népünk, hazánk tekintélyét a világban a hazai építőmunka eredményei alapozzák meg. Ebből kiindulva egyre jobban érti. hogy a fő fel­adat szocialista vívmányaink mfeg- őrzése,' az anyagi termelés ered­ményeinek és az elért életszínvo­nalnak a megszilárdítása, a to­vábbi fejlődés feltételeinek meg­teremtése. Kész az ország fejlő­déséért a magasabb követelmé­nyek szerint dolgozni. Országépí­tő munkánkban, feladataink meg­oldásában bizton támaszkodha­tunk az öntudatos dolgozó töme­gek helytállására. Belpolitikánk. szocialista építőmunkánk legfonto­sabb területe a gazdaság. Az 1979-re kitűzött tervfeladatok végrehajtása nagyobb zökkenők nélkül megkezdődött. A felkészü­lés, szakaszában javult a pád'!-, az állami, a gazdasági és a társa­dalmi szervezetek munkája, s együttműködése. A termelőüze­mekben ütemes munka folyik, az energiaellátás biztosított, a ter­melés anyagi-műszaki megalapo­zottsága általában megfelelő. A trösztök, vállalatok, szövet­kezetek többsége megértette és terveiben a korábbiaknál jobban érvényesítette a népgazdasági tervnek az egyensúly javítására irányuló követelményeit. A vál­lalatok nagy része törekszik a gazdaságosság, a termékszerkezet javítására, a hazai .szükségletek kielégítésére, az exportképesség növelésére. Egyes vállalatok — mindenekelőtt azok. amelyek job­ban gazdálkodnak — a termelést és az értékesítést az igényekhez igazítják, konkrét intézkedéseket tesznek a munkaerő ésszerű fel- használására, átcsoportosítására. Ezeket a törekvéseket politikai­lag is támogatni kell. Tapasztalható az is, hogy a központi, a középfokú, valamint a helyi irányító szervekben dolgo­zó egyes vezetők még nem értik világosan a gazdasági munka je­lenlegi követelményeit. Ez is sze­repet játszik abban, hogy a vál­lalatok. szövetkezetek egy ki­sebb részének termelési, értéke­sítési törekvései eltérnek a nép- gazdasági terv céljaitól. Helyen­ként a lehetőségeket túlértékelik, erejüket meghaladó vállalkozá­sokba fognak, máshol pedig a felsőbb utasításokra várva elma­radnak a helyi, önállóan is meg­tehető intézkedések. Még nem elég erőteljes a törekvés a taka­rékosságra. a szellemi és az anya­gi erőforrások ésszerű felhaszná­lására; még nem általános és még nem elég rugalmas az al­kalmazkodás a gazdálkodás meg­változott feltételeihez. A népgazdaság fejlesztésében, az életszínvonal emelésében el­ért eredményeink megszilárdítá­sa és a további fejlődés megala­pozása a fő feladat. Ennek érde­kében mindent el kell követni, hogy a Központi Bizottság de­cemberi határozatát, az idei terv­ben foglalt célokat maradéktala­nul elérjük, a minőségi és haté­konysági követelményeket min­den területen következetesen ér­vényesítsük. Ezt segítse a politi­kai munka, a pártszervezetek irá­nyító, szervező, nevelő és ellenőr­ző tevékenysége, s ez jusson ki­fejezésre a szocialista munkaver­senyben is. A Központi Bizottság megállapította, hogy álla­mi életünk egészségesen fejlődik, javult az államapparátus munkája. Erősödött a központi irányítás, fejlődött a kormány testületi te­vékenysége és ágazati irányító munkája. Javult a döntések elő­készítése, a végrehajtás szerve­zettsége, tervszerűbb lett az el-- lenőrzés. Jobb az összhang a központi és a helyi állami szer­vek között. Az intézkedések ered­ményeként az eljárások egy ré­sze egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Az állami szervek munkájában tapasztalható fejlődés mellett az is megállapítható, hogy a lehet­ségesnél lassúbb a magasabb kö­vetelményekhez való igazodás. Az állampolgárok részéről gyak­ran hangzanak el jogos kifogá­sok a hosszadalmas és olykor lé­lektelen ügyintézés miatt. Az ál­lami szerveknél az ügyintézés korszerűsítését és egyszerűsítését annak tudatában keli következe­tesen folytatni, hogy ez az állam­polgárok közérzetére is kiható fontos politikai kérdés. Az össztársadalmi és helyi cé­lok megvalósítását segíti a taná­csok népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási jellegének erősödése. A fővárosi, a megyei tanácsok, a járási tanácsi hivata­lok, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok többnyire jól élnek önállóságukkal, hatáskörük­kel. Szükséges azonban, hogy az eddigieknél jobban tárják fel a nelyi anyagi és szellemi erőfor­rásokat, a község- és várospoli­tikában a megye, az ország ter­veihez illeszkedve méginkább építsenek a helybeli tenniaka- rásra. a népfront szerveinek ak­tív közreműködésére. Az előttünk álló feladatok meg­követelik, hogy egyidejűleg erő­sítsük a központi irányítást, a helyi kezdeményezést, önállóságot az állami munkában is. D A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg. hogy a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői egy­mással és a dolgozó tömegekkel szorosan együttműködve védel­mezik népünk szocialista vívmá­nyait, társadalmi rendünket, ha­zánk függetlenségét, a békét. Néphadseregünk a Varsói Szer­ződés szervezetébe tömörült test­véri országok fegyveres erőivel szoros együttműködésben teljesíti feladatát. Néphadseregünkben eredményesen folyik a kiképzés, katonáink elsajátítják a korsze­rű technika alkalmazásához szük­séges ismereteket. A csapatok po­litikai. erkölcsi állapota, harcké­szültsége megfelelő. Katonáink elismerésre méltóan kiveszik ré­szüket a népgazdasági feladatok megoldásából is. A katonák — a többi fegyveres testület tagjaival együtt — példásan helytállnak az elemi csapások, károk elhárításá­ban. A belügyi szervek — a bírósá­gokkal és az ügyészségekkel együtt — rendeltetésüknek meg­felelően. jól látják el • feladatai­kat. Fontos szerepük van abban, hogy Népköztársaságunk belső rendje, a szocialista törvényesség és a közbiztonság szilárd. A rend­őrség és a határőrség hivatása be­töltésében. feladatai megoldásá­ban támaszkodhat az önkéntes rendőrök és határőrök ezreinek önzetlen segítségére. A munkásőrség a munkásosztály önkéntes fegyveres testületéként méltóan betölti hivatását. Tevé­kenységét a rendszerünk melletti áldozatkész kiállás, a munkásőri kötelességek becsületes teljesítése jellemzi. A munkásőrök a munka­helyükön. a köz- és magánéletben tanúsított magatartásukkal politi­kai, erkölcsi tekintélyt vívtak ki. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a fegyveres erők és testületek a jövőben is be­csülettel teljesítik megtisztelő kö­telességüket. Népünk érdekeinek, szövetségesi kötelezettségeinknek megfelelően, az ország gazdasági lehetőségeivel összhangban fej­lesztjük honvédelmünket, gondos­kodunk a fegyveres erők és tes­tületek működéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételekről. Pártunk a XI. kongresszus határozatainak alapján végzi munkáját, irányítja. szervezi a magyar társadalom erőit az időszerű feladatok meg­oldására. Az elmúlt időszak egyik fontos jellemzője, hogy növekedett a párttagság aktivitása a munká­ban, a közéletben, a párt politiká­jának képviseletében. A kommu­nisták túlnyomó többsége párt­szerű magatartást tanúsít, példa­mutatóan él és dolgozik, teljesíti kötelezettségeit. A párt belső életének egészséges fejlődése, a párttagság növekvő aktivitása kedvező hatást gyako­rol egés’z közéletünkre, a szocia­lista demokrácia elmélyülésére, Mindez együtt nélkülözhetetlen feltétele a párt és a tömegek közti kapcsolat további erősítésének, az előttünk álló tennivalók jó elvég­zésének. Pártunk és népünk a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordu­lóján felemelő rendezvényeken emlékezett meg nemzeti történel­münk és a magyar forradalmi munkásmozgalom e kiemelkedő eseményéről. A Szovjetunióban, a szocialista országokban, a fejlődő világban, a kapitalista országokban számos testvérpárt és más haladó szer­vezet méltatta történelmünk e nagyszerű eseményének nemzet­közi jelentőségét. A magyar nép, a magyar munkásosztály forra­dalmi harcának elismerése, a kö­zös küzdelemben megedződött in­ternacionalista barátság jut kife­jezésre abban a magas kitünte­tésben is, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge a jubileum alkalmából a Cse­pel Vas- és Fémművek kollektí­vájának adományozott. A Központi Bizottság ezúton is köszönetét mond a testvérpártok­nak. külföldi barátainknak az in­ternacionalista megemlékezésért. Megköszöni .mindazokat az üd­vözleteket és jókívánságokat, amelyeket a Magyar Tanácsköz­társaság veteránjaitól, munkahe­lyi kollektíváktól, társadalmi és tömegszervezetektől. • párttagok­tól és párton kívüliektől kapott. * A Központi Bizottság szerveze­ti. személyi kérdésekben döntött: — Jakab Sándor elvtársat. a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt, érde­meinek elismerése mellett. fel­mentette osztályvezetői beosztá­sából; — Baranyai Tibor elvtársat, a Központi Bizottság osztályvezető­helyettesét osztályvezetővé ne­vezte ki. A Központi Bizottság ajánláso­kat fogadott et állami tisztségek betöltésére. (MTI) Elutazott Budapestről az indonéz parlamenti küldöttség Csütörtökön elutazott Buda­pestről az indonéz képviselőház küldöttsége, amely Sastrodinoto Kartidjo alelnök vezetésével — az országgyűlés meghívására — hivatalos látogatáson járt ha­zánkban. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés alelnöke búcsúztat­ta. Jelen volt Imrad Idris, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete. A küldöttség vezetője elutazá­sa előtt nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — A látogatás során szerzett tapasztalataim, a különböző tes­tületek. intézmények vezetőivel való eszmecserénk, valamint a vidéki városokban és Budapes­ten látottak alapján elmondha­tom. Magyarország jó eredmé­nyekkel büszkélkedhet az ország­építő munkában. Ahol jártunk, mindenhol építkezések egész so­rát láttuk, s meggyőződhettünk az ipar és a mezőgazdaság dina­mikus fejlődéséről is. — A látogatás során tárgyalá­sokat folytattunk az országgyűlés, az Elnöki Tanács vezetőivel, a Külkereskedelmi és a Külügymi­nisztériumban, találkoztunk a MEDICOR és az Egyesült Izzó vezető szakembereivel. Tárgyalá­saink alapján megállapíthattam, hogy mindkét fél kész a kapcso­latok továbbfejlesztésére. Együtt­működésünket elsősorban a gaz­dasági területen szeretnénk bőví­teni, úgy, hogy mindkét ország érdekeit jól szolgálja. Indonéziá­nak például sok nyersanyaga, számos természeti kincse van, amelyeket feldolgozhatunk. Ezért van szükségünk az ipar fejlesz­tésére olyan beruházásokra, üze­mekre, gyárakra, amelyekkel eze­ket a természeti kincseket az eddiginél jobban hasznosíthatjuk. Kapcsolataink bővítésére tehát adottak a lehetőségek — mon­dotta az elnök. Nemzetközi kérdésekről szólva kijelentette: baráti kapcsolatokra törekszünk minden országgal, függetlenül társadalmi berendez­kedésétől. (MTI) MÁJUS 3-ÁN: Parlamenti választások Nagy-Britanniában James Callaghan miniszterel­nök délelőtt másfél órás kabinet­ülést tartott a Downing street 10-ben. Utána felkereste a Bu­ckingham palotában II. Erzsébet királynőt, felkérte a parlament feloszlatására és közölte vele, hogy május 3-ra írja ki a válasz­tásokat. Az időpontot utána a miniszterelnöki hivatal nyilvá­nosságra hozta. A május 3-i időpont egybeesik Angliában és Wales-ben a köz­ségtanácsi választásokkal, ami a kormány számításai szerint elő­nyös lehet esélyeikre a nagyobb részvétel révén. * A szerda esti bizalmi szavazas során elszenvedett vereség után kiderült, a kormány vereségét egyetlen, súlyos szívrohammal küzdő képviselőjének távolmara­dásé okozta. A szavazategyenlő­ség a házelnök hagyományos dön­tésével a kormány győzelmét je­lentette volna. A szerdai bizalmi szavazással tehát véget ért a brit parlament háború utáni történetének talán legkülönösebb négy és fél éve. A munkáspárti kormány az idő­szak nagyobbik felét parlamenti kisebbségben küzdötte végig. Másfél évig a liberálisokkal kö­tött paktum stabilizálta helyzetét, de ez tavaly nyáron felbomlott. Utána már csak alkalmi, hallga­tólagos megállapodásokra jutott a nacionalista pártokkal, amelyek a döntő pillanatban nagyrészt cserbenhagyták. Szinte elkerül­hetetlen volt. hogy a szakadék szélén egyensúlyozó mutatvány­nak végül egy fatális véletlen, egy képviselő betegsége vessen véget. Az is bebizonyosodott, hogy az Észak-írország helyzete iránti közömbösség megbosszulta magát. ENSZ-határozat Dél-Afrikáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán este határozatban ítélte el a Dél-afrikai Köztársaságnak Angola ellen elkövetett szüntele­nül ismétlődő fegyveres támadá­sait. A határozat egyebek közt kö­veteli a támadások azonnali be­szüntetését, és javasolja Angolá­nak és a többi frontországnak, hogy részesítsék továbbra is ren­díthetetlen támogatásban a dél­afrikai megszállók törvénytelen uralma ellen igazságos és jogos harcol folytató namíbiai népet; felkéri Waldheim ENSZ-főtit- kát't, hogy szerezzen be az An­golai Népköztársaságtól adatokat a dél-afrikai támadások okozta ember- és anyagi veszteségekről: ezekről legkésőbb április 30-ig számoljon be a Biztonsági Ta­nácsnak, hogy az dönthessen a Dél-afrikai Köztársasággal szem­ben a további hasonló cselekmé­nyek megelőzése érdekében ho­zandó leghatékonyabb büntető rendelkezésekről. (UPI, AP) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI • Lázár György fogadta Krsztju Tricskovot Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlament­ben fogadta Krsztju Tricskovot, a bolgár minisztertanács elnökhe­lyettesét, a bolgár állami és népi ellenőrzési bizottság- elnökét. A fo­gadáson jelen volt Szakali József, a KNEB elnöke és Vladimir Vide- nov, Bulgária budapesti nagykövete. (MTI) • SZKP-delegáció Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön elutazott Rómába az SZKP küldöttsége, amely részt vesz az OKP XV. kongresszusán. A küldöttséget Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja vezeti. (TÄSZSZ) • Ugo la. Maifa temetése Szerdán eltemették Ugo la Maifát, az Olasz Köztársasági Párt hétfőn elhunyt elnökét. Ugo la Maifát, röviddel halála előtt neveztek ki miniszterelnök-helyettessé és pénzügyminiszterré. A gyászszertartá­son részt vett Sandro Pertini köztársasági elnök és ott voltak az olasz politikai élet más vezető személyiségei is. • Az idei Ybl-díjasok Alkotásaik és építészeti munkásságuk elismeréseként Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter csütörtökön a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában kilenc építészt tüntetett ki Ybl Miklós-díjja! A kitüntetettek között volt Farkas Gábor (Bócs- Kiskun megyei Tanács Tervező Vállalat), a Kiskunsági Nemzeti Park központi épületének tervezéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents