Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

Ifi ft ADAS» Várható Idójárás ma estig: időnként * ^ ** *' ** felszakadozó felhőzet. Többfelé eső, z&poreső, néhány helyen zivatar. Mér­sékelt, helyenként megélénkülő változó Irányú szél. Legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 3—8, legmagasabb nappali hőmérséklet általában 12—17 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 73. szám Ára: 1,20 forint 1979. március 28. szerda Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését március 28-ra összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzetet átte­kintő előterjesztés és a bel­politikai élet egyes időszerű kérdéseit elemző tájékoztató megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS HÁROM ÉVTIZEDE Időszerű gazdasági kérdésekről tárgyal a KGST Végrehajtó Bizottsága MOSZKVA Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Moszkvában kedden megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságá­nak 89. ülése. Az ülésen a tag­államok állandó képviselői, mi- násztereinök-hel yettesei vesznek részt, a Magyar Népköztársaságot Marjai József miniszterelnök-he­lyettes képviseld. A végrehajtó bizottság ülése a többi közöitt a tanács ülése elé kerülő jelentéstervezettel fog­lalkozik, amely a KGST három évtizedes tevékenységét foglalja össze. Áttekintik a gazdasági együttműködés időszerű kérdé­seit, így a hosszú távú együtt­működési célprogramok végre­hajtását, újabb programok terve­zetét, az energetika fejlesztésé­nek egyes kérdéseit. Az ülésen Konsztantyin Katu- sev, a Szovjetunió állandó képvi­selője, miniszterelnök-helyettes elnököl. A szocialista államok gazdasá­gi együttműködése három évti­zedéről szóló jelentéstervezetet Nyikolaj .Faggyejev, a KGST tit­kára terjesztette elő. A többi között rámutatott: a szocialista országok kommunista pártjai és kormányai kezdeményezésére létrejött tanács ma három föld­rész tíz országát egyesíti, megte­remtette a szocialista államok közötti gazdasági együttműködés minőségileg új formáit, teljesen új típusú gazdasági együttműkö­dést hozott létre. A KGST léte­zése elősegítette az egyes tagál­lamok gazdasági terveinek meg­valósítását, kapcsolataik szoro­sabbra fűzését, előmozdította a világszooializmus ügyét. A szocia­lista munkamegosztás, a szako­sítás és a gazdasági kooperáció eredményeként a KGST ma a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági csoportosulása, fejlő­désének üteme például kétszerte gyorsabb volt, mint az EGK tag­államaié. A tanácskozásban részt vevő államok a három évtized so­rán többszörösre növelték nemzeti jövedelmüket. A végrehajtó bizottság ülése holnap ér véget. (MTI) A bolgár népi ellenőrzés küldöttségének látogatása Kecskeméten A Bolgár Népköztársaság Álla­mi és Népi Ellenőrzési Bizottsá­gának hétfő óta hazánkban tar­tózkodó öttagú küldöttsége Krsztju Tricskovnak, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bi­zottsága póttagjának, a kormány elnökhelyettesének, az állami és népi ellenőrzési bizottság elnöké­nek vezetésével tegnap Kecske­métre látogatott. Ütjukra elkísér­te őket Szakali József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. A foga­dáson részt vett dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei párt-végrehaj főbi­zottság tagja, a megyei tanács el­nöke, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Ár- vay Árpád, a megyei tanács vb titkára. A találkozás elején Horváth István a magyar—bolgár nép hasznos, gyümölcsöző kapcsolatát, az együttműködés sok szálait ele­venítette fel, majd Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi, kul­turális életéről, a fejlődésről adott tájékoztatást. Ezután a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon foly­tatódott a program. Miklós Zol­tán, a megyei NEB elnöke fo­gadta a bolgár delegációt, s a me­gyei, valamint a járási-városi né­pi ellenőrzési bizottságok felada­tait, munkáját ismertette. Mint • Horváth István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadja Krsztju Tricskovot, a Bolgár KP PB póttagját, miniszter- elnök­helyettest, a delegáció vezetőjét. azt egyebek között mondta, az V. ötéves terv sikeres teljesítése ér­dekében a népi ellenőrök lénye­ges feladata, hogy a gazdaságfej­lesztés minőségi tényezőit, első­sorban a munka termelékenysé­gét, a gazdaságosságot, az egyen­súlyi helyzetet javító tényezőket vizsgálják. Emellett természete­sen a társadalompolitikai intézke­dések végrehajtását is ellenőrzik, s a tapasztalt fogyatékosságokra felhívják a figyelmet. A tájékoztató után a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke a vendégek kérdéseire válaszolt. Városnézéssel folytatódott a program. A bolgár küldöttség fel­kereste a Megyei Művelődési Köz­pontot, a Alföld Áruházat, a Tu­domány és Technika Házát, s a Kodály Zoltán Zenepedagógiai In­tézetbe is ellátogatott. Ebéd után a vendégek felke­resték a Szikrai Állami Gazdasá­got, ahol dr. Magyar Ferenc igaz­gató, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatója is­mertette a gazdaság munkáját, eredményeit, s a további felada­tokat. A bolgár népi ellenőrzés kül­döttségének látogatása a gazdaság üzemeinek megtekintésével feje­ződött be» • A bolgár küldöttség a megyei népi ellenőrzési bizottságnál. (Tóth Sándor felvételei.) PEDAGÓGUS KOMMUNISTA AKTIVA Megnőtt a tantestületek felelőssége a párthatározatban megfogalmazott alapvető cél* kitűzések megvalósításáról nem mondhatunk le. A továbbiakban a meghívott előadó részletesen elemezte pedagógiánk jelenlegi helyzetéi, különös tekintettel a korszerűsítési törekvésekre és a tar­talmi munka megjavítására. Azt külön is kiemeltet hogy napjainkban különösen megnőtt a tantestüle­tek felelőssége. Éppen ezért — mondotta — Reaa lehet eléggé hangsúlyozni a tantestületi egység fon­tosságát, a közös érdekeken nyugvó egységes tö­rekvéseket. A továbbiakban bírálta azokat, akik a rutinmunkát részesítik előnyben, s akik bizalmat­lanok az új tanterveikkel szemben. A pedagógus kommunista aktíva jó alkalom volt arra is, hogy a pártközpont helyettes osztályveze­tője válaszoljon azokra a kérdéseikre, amelyek me­gyénk nevelői és irányító szakemberei részéről a témával kapcsolatban felmerültek. Ezek főként az új tantervek bevezetésével, a tankönyvek segédesz­közeivel, az osztályozással, valamint az érettség és az egyetemi -főiskolai felvételi rendszerrel voltak kapcsolatban. Az aktíva Katanics Sándor zárszavával ért vé­get, aki egyebek mellett tájékoztatta a jelenlevő­ket az oktatáspolitikai párthatározat végrehajtása érdekében tett különféle intézkedésekről, s azok eredményeiről. V. M. Mi a teendő a tanulóifjúság személyisógformá- lásában, egyéniségük sokoldalú alakításában? Hol tartunk ma az oktató-nevelő munka korszerűsíté­sében, az új módszerek bevezetésével és elterjesz­tésével? Elegendőek-e a tankönyvek mellé a ki­adott segédletek, a korszerű eszközök, és azokat helyesen, kellő mértékben használják-e a peda­gógusok? A tantestületek légköre mennyire segíti — vagy mennyire akadályozza — az oktató-nevelő tevékenységet ? ■Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozott tegnap Kecskeméten az a pedagógus kommunista aktíva, amelyet az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsá­ga propaganda és művelődési osztálya hívott ösz- sze abból a célból) hogy még inkább ráirányítsa az illetékes vezetők és szakemberek figyelmét az idő­szerű nevelési és oktatási kér désekre, az iskola ügy jelenlegi gondjaira, problémáira, valamint az ezek­kel kapcsolatos további feladatokra. A Megyei Művelődési Központ színháztermében Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára' köszöntötte a megjelenteket, délután három órakor. Külön is üdvözölte, dr. Csendes Lajost, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesét és dr. Major Imrét, a rriegyei tanács elnöikihelyettesét. Hangsúlyozta, hogy a megye minden részéből ér­kezett szakembereknek — az oktatási hálózat irá­nyítását végző párt- és tanácsi vezetőknek, az intézmények vezetőinek, a kommunista pedagógu­soknak — milyen nagy szerepük van az 1972-es oktatáspolitikád párthatározat végrehajtásában. Ez­után átadta a szót dr. Csendes Lajosnak, aki a párthatározat szellemében időszerű oktatási és ne­velési témákról tartott előadást. Leszögezte, hogy • Dr. Csendes Lajos az előadását tartja. (Xótb Sándor felvételei.) • A résztvevők egy csoportja. TÍZ ÉV ALATT NÉGYSZERES Növekszik a textiltisztítás iránti igény A szolgáltatások közül naponta felmerülő igényeket elégít ki, nyilvánvalóan ezért is fejlődik rohamosan a textiltisztítás. Az iránta való igény a 70-es évek elejétől nőtt meg ugrásszerűen. Megyénkben gyakorlatilag ekkor kezdődött e szolgáltató hálózat kiépítése. Az ellátást napjainkban 3 központi üzem — Kecskemét. Baja, Kiskunhalas —, 5 mosó­vegytisztító szalon és több mint 50 felvevőhely szolgálja. A tevé­kenységben meghatározó szerepe van a szövetkezeti szektornak. Bázisszervezetnek a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövet­kezetei jelölték ki illetékes taná­csi szervek, s a RUVESZ jelen­leg is már a megye nagyobb ré­szén tevékenykedik. Mellette még 2 szövetkezet lát el főleg helyi igényeket Kiskunhalason és Kis­kőrösön. A megyei ellátási színvonal — vegytisztítás terén közel áll az országos vidéki átlaghoz. Mosás­ban az egy lakosra jutó szolgál­tatás kétharmada a vidéki át­lagnak. A színvonal megítélésé­nél figyelembe kell venni a me­gye sajátosságait — életforma, hagyományok hiánya, település- szerkezet, városiasodottság mér­téke. A megyeszékhelyt illetőleg — összességében azt mondhatjuk, hogy textiltisztítás vonatkozásá­ban — amiből a vegytisztítás szintén jóval kedvezőbb képet mutat — az 1970-től 1980-ig ter­jedő időszakban az egy főre jutó teljesítményértékkel meghalad­tuk az országos átlagot, csökken­tettük a fővárossal szemben mu­tatkozó elmaradásunkat. Ám a tíz év alatti közel 400 százalékos fejlődést sem szabad túlértékel­nünk. Számításba kell vennünk, hogy egyre többen ismerik és kedvelik meg a korszerű szolgál­tatásokat, rohamosan nőnek az igények, így az eddiginél is lé­nyegesen nagyobb fejlődésre lesz szükség. Ez a szüntelen növeke­dést jelző tendencia jól szemlél­hető például a kecskeméti hely­zet alakulásán. Amikor — a IV. ötéves tervidőszakban — megnyi­tották az I. sz. mosószalont a Luther udvarban, szinte napok alatt elérte teljes kapacitásának igénybevételét. Tavaly adták át a Petőfi utcában a II. sz. mosósza­lont, s ez ugyanolyan gyorsan közkedveltté vált, mint az I. szá­mú. Még ebben a tervidőszakban, 1979 harmadik negyedében mű­ködni kezd a széchenyivárosi szolgáltató központban a III. sz. szalonmosoda, s tovább bővül a központi telephely. Baján, Bácsalmáson és Tisza- kéeskén pedig 1980-ban készül el újabb szalon. Négynek az építése pedig a következő tervidőszakra húzódik át. Üj szolgáltatási formaiként meg­kezdődött a bérágynemű-kölcsön- zés, amelyre a növekvő igények miatt a tervezett összeg több mint háromszorosát költi a RU­VESZ. Kecskeméten ezt a szol­gáltatást 1977. III. negyedében vezették be — 2000 garnitúrával. A lakosság kedvező fogadtatására emelik ezt többszörösére. Üj szol­gáltatásként valósítja meg a kecs­keméti RUVESZ — terven felül — a helyszíni szőnyeg-, illetve szőnyegpadló-tisztítást. Amikor aláhúzzuk, hogy lénye­gesen erőteljesebb fejlődés kívá­natos a textiltisztításban, és nem­csak a volumen növelésében, hi­szen a szalonok egy része ma már túlterhelt — akkor hangsúlyoz­zuk a szolgáltatások körének bő­vítését, azok minőségének, kultu­ráltságának javítását, az átfutási idők csökkentésének szükségessé­gét — tekintettel az új városré­szek ellátására, a felvevőhálózat bővítésére is. *. I.

Next

/
Thumbnails
Contents