Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 11. szám Ára: 1,20 forint 1919. márcins 25. vasárnap N. K. Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Odessza Területi Bizottsága első titkára, az SZKP Központi Bizottságának tagja magyarországi látogatása során, tegnap, megyeszékhelyünkre érkezett. Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a kedves vendéget, aki hosszú éveken át testvérmegyénk, a Szovjetunió Krím Területe pártbizottságának első' titkára volt. Kiricsenko elvtárs, mint ismeretes, kezdettől fogva sokat tett a testvérmegyei kapcsolatok ápolásáért, fejlesztéséért, mostani látogatása alkalmával is őszinte baráti szeretettel érdeklődött Bács-Kiskun megye előrehaladása, fejlődése iránt. A fogadáson jelen voltak a megyei pártbizottság titkárai is. N. K. Kiricsenko I Kecskeméten Magyarportugál egyezmények Két egyezményt írtak alá szombaton délben a Külügyminisztériumban tartott magyar— portugál külügyminiszteri tárgyalások eredményeként, Púja Frigyes, valamint Joao de Freitas Cruz magyar—portugál konzuli egyezményt írt alá. Az egyezményt- a két ország között évről évre növekvő idegenforgalom tette szükségessé. A megállapodás rögzíti az egymás területén tartózkodó állampolgárok érdekvédelmével kapcsolatos feladatokat, jogokat, kötelezettségeket. Ugyancsak a Külügyminisztériumban Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a portugál külügyminiszter magyar—portugál kereskedelmi—tengerhajózási együttműködési megállapodást írt alá. A két ország kölcsönösen előnyöket biztosít egymásnak a kikötői áruforgalomban, bővíti a magyar—portugál hajózási kapcsolatokat, s segítséget nyújt a két ország között növekvő áruforgalom vízi úton való zavartalan lebonyolításához. * Antonio dos Santos Ramalho Eanes, a Portugál Köztársaság elnöke, valamint kíséretének több tagja szombat' délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Először a kelenföldi lakótelepre hajtatták, ezután megtekintették a Mátyás-templomot, majd a Halászbástyáról Budapest panorámájában gyönyörködtek. Ezt követően ellátogattak a Nemzeti Galériába. Szege Bálint, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese fogadta a vendégeket, akik megtekintették a XIX. és XX. századi festészeti és szobrászati kiállítást. A vendégeket elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Csaba Ferenc, hazánk lisszaboni nagykövete. (MTI) Hatvan éve történt 3. (»dal A vezetők utánpótlása I. oldal Gromiko Szíriába utazott MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP PB KB tagja, külügyminiszter szombaton rövid baráti látogatásra Damaszkuszba utazott. Gromiko a Szíriái Arab Köztársaság vezetése meghívásának tesz eleget. A repülőtéren Andrej Gromi- kót Arvid Pelse, az SZKP KB PB tagja, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára és más hivatalos személyiségek búcsúztatták, köztük volt Szíria moszkvai nagykövete is. (TASZSZ) ..., ... . 9 : • - .1- , Szakmai műveltség I Gyorsan változó világunkban, a tudományos technikai forradalom korszakában egyre növekvő jelentősége van a szakmai műveltség állandó, folyamatos növelésének. Ez a megállapítás nem új, más és más megfogalmazásban sokszor elhangzik napjainkban. Lényegében arról vari' szó, hogy a tudományos kutatások eredményei minél gyorsabban váljanak a gyakorlati élet eszközeivé, a termelés lendítői- wé. Manapság már a gyermekkorban elkezdődik bizonyos szakmai ismeretek elsajátítása, hiszen a technika megany- nyi vívmánya veszi körül még a lakásban is az ifjú emberpalántákat. Mégsem lehet a továbbiakban csupán a spontaneitásra bízni a tanulást, illetve az érzék kifejlődését. Az általános és középiskolákban ezért különböző szakkörök működnek az érdeklődés felkeltésére. A szakmák elsajátítása pedig a szakmunkásképzőktől az egyetemekig, különféle intézetekben fejeződik be ma már eléggé magas szinten. Bács-Kiskun megye nemrég még hazánk legelmaradottabb területei közé tartozott. Ha azonban a ma ifjúságának általános és szakmai műveltségét tesszük mérlegre, óriási fejlődésnek lehetünk tanúi. Akkor sem kapunk rossz képet, ha az ország más részeivel teszünk e tekintetben öszszehasonlításokat. A szakma kiváló tanulója versenyek országos döntőiről például számos értékes helyezéssel érkeztek haza fiataljaink az utóbbi években. Nem egy figyelemreméltó kezdeményezés is elindult Bács-Kiskun- ból. Itt rendezték meg tavaly — az országban először — a számítástechnikai vetélkedőt. Ez azt jelenti, hogy a megye ifjúsága korunk új tudományága iránt is érdeklődik. Az is örvendetes, hogy a középiskolások (tehát még nem szakmunkástanulók) most az elektrotechnikai ismeretekben készülnek megyei szintű vetélkedőre. Mindez elégedettséggel tölthet el bennünket, a fő figyelmet mégis a szakmunkásképzőkből, egyetemekről, főiskolákról már kikerült szakemberekre kell fordítani. Természetesen az alapokat már itt is leraktuk. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségén belül működő 16 tudományos egyesület a mérnökök, technikusok zömét tömöríti. A MTEsznek oktatási bizottsága is van, amely számos lehetőséget teremt a szakmai műveltség elmélyítésére. A tagegyesületek különböző rendezvényekkel segítik tagjaik szakmai továbbképzését. Az önképzéshez műszaki könyvtárakkal, gazdag szakirodalommal áll rendelkezésükre. Országos szaktekintélyek tartanak előadásokát, ugyanakkor a műszaki klubokban az azonos érdeklődésű szakemberek kicserélhetik gondolataikat, tapasztalataikat. Ma már ott tartunk, hogy sok témában a világ legfejlettebb technikáját is ismerik elméletileg, s ha ide telepítenék a berendezéseket, a gyakorlatban is tudnák alkalmazni. Am mégis felmerül a kérdés, minden a legjobb irányban halad-e? Vajon párhuzamosan fejlődik-e a szakmai műveltség az igényekkel, a tervezett fejlesztéssel. Sokat beszélünk mostanában a termékszerkezet változtatásáról, annak egyre sürgetőbb voltáról. Erre az is késztet bennünket — ha tetszik, ha nem —, hogy a világpiacon csak korszerű, jó minőségű, gazdaságosan értékesíthető termékekkel állhatjuk meg helyünket. Ez egyben arra kell, hogy figyelmeztesse szakembereinket, hogy sok olyan árucikket gyártunk, amely már nem, vagy legalábbis nem sokáig • kelendő sem a bel-, sem a külföldi piacon. A termékszerkezet változtatása tehát állandóan napirenden levő téma, amelynek egyik legfontosabb előfeltétele a szakmai műveltség folyamatos növelése. E tekintetben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szakmunkásokat, a szocialista brigádokat. Törekvéseket a továbbképzésre náluk is találunk, hiszen egyik jelszavuk így hangzik: tanulni. A műszaki értelmiség pedig ennek megvalósításához is kinyújthatja segítő kezét. » N. O. TAPASZTALATOK HÁROM ÜZEMBŐL Sikeres volt az első negyedév • Az MMG-Automatika Művek kecskeméti gyárában telepítik a jé— pékét az új műhelycsarnokban. Képünkön a numerikus vezérlési élhajlító gépet programozzák be. (Straszer András felvétele.) Az első negyedév termelési eredményeit azért fontos figyelemmel kísérni az ipari üzemekben, mert azokból már messzemenő következtetéseket lehet levonni az esztendő további alakulására vonatkozóan. Ilyenkor még általában nem zökkenőmentes a kapcsolat az anyagellátó, az együttműködő vállalatokkal, az üzemen belüli bajok is kiütköznek. Ám a tapasztalatok tanulságait levonva, idejében hozzá lehet látni a hibák kijavításához. Az MMG AUTOMATIKA MÜVEK kecskeméti vezérléstechnikai gyárának igazgatója, Vári Csaba arról tájékoztatott, hogy mozgalmas volt náluk az esztendő első három hónapja. Megkezdték az új, 4300 négyzetméteres üzemcsarnok berendezését. Itt gyártják majd a műszerek vázszerkezeteit, s itt kap helyet az elektronikus szerelde is. Sőt, a vázszerkezetgyártást már el is kezdték. Az év elején a vállalati központból hozzájuk telepítették a szovjet olaj- és földgáz-szivattyúállomások teljes tervezését, s azóta a tervezői létszámot kétszeresére növelték. Április közepétől náluk végzik majd a Zsiguli-mű- szerfal komplett szerelését, s erre is fel kellett készülni az elmúlt hónapokban. Volt munkájuk tehát bőven, mégsem ez volt az oka annak, hogy 80 millió forintos első negyedévi termelési tervüket 95—96 százá- lékra teljesítik. A lemaradás oka sokkal inkább az anyaghiány, s az. hogy kooperációs partnereiktől nem kapták meg mindig idejében a félkésztermékeket. Értékesítési tervüket lényegében teljesítették, vagyis a megrendelők igényeit idejében kielégítették. Ä tizennégy olaj- és földgáz-szivatv- tyúál lomás utolsó tételeit is elszállítják március végéig a Szovjetunióba. A gázveszélyt jelző berendezések is úton vannak már. A lemaradás tulajdonképpen az elő- regyártásban mutatkozik, ami természetesen fontos előfeltétele a további termelésnek. — Első negyedévi értékesítési tervünk 63 millió forint volt, amit kb. 68 millióra teljesítünk — mondotta Fábián Kálmán, a Fémmunkás kiskunhalasi gyárának főmérnöke. — Vasszerkezeteket szállítottunk a budapesti metró, a paksi atomerőmű építkezéséhez, a lakásépítkezésekhez pedig házgvá- ri szerelvényeket. Gyárunkon tehát nem múlik a fontos népgazdasági létesítmények határidőre való felépítése. Termelési sikereink elérése azonban nem volt könnyű üzemünk kollektívája számára. Közben ugyanis építkezünk, s az 5200 négyzetméteres nagycsarnokban még az idén meg akarjuk kezdeni a termelést. S mint a festőnek a szobában hagyott bútort, úgy kell kerülgetnünk sokszor az építőket. A munkaszellem azonban jó, szocialista brigádjaink számos felajánlást tettek az éves tervek teljesítésére. A GANZ VILLAMOSSÁGI MÜVEK bajai készülékgyárának fő termékei az INTEGRA DOMINO rendszerű vasútbiztosító berendezések, amelyeket svájci licenc alapján készítenek. Rajtuk kívül a villamos vasúti járműgyártás részére készülékeket szállítanak, s gyártanak még liftvezérlő berendezéseket is. Ebben az évben a gyár dolgozói 745 millió forintos tervet valósítanak meg, miközben termékeikkel hozzájárulnak a vállalat dollárt hozó exportfeladatainak megoldásához. Az első negyedévre 180 millió forint termelési értéket irányoztak elő. Ebből — mint Nemes János termelési főmérnök tájékoztatott — januárban és februárban 118 milliót teljesítettek. A harmadik hónapban á termelés és az árukibocsátás üteme valamelyest gyorsult, s várható, hogy április elsejéig 5—10 millió forinttal több értékű gyártmányt szállítanak ki, mint amennyit az első negyedévre terveztek. Abban, hogy a következő időszakot egy kis előnnyel kezdhetik meg, közrejátszott a jobb munkaszervezés, és a szocialista brigádok folyamatos versenye. Az ÉPÍTÖGÉPGYÁRTÓ VÁLLALAT kalocsai gyárának kollektívája tavaly 100 millió forintos árbevételi és 14 millió forintos nyereségtervet valósított meg. Az idén 6 százalékkal növelik a termelést, úgy, hogy közben átalakítják a gyártmányösszetételt. Ez azzal függ össze, hogy az építőipar eszközigénye megváltozott, az emelőgépek és sablonok iránt nőtt meg a kereslet. / A vállalat a korábban kisgépeket készítő kalocsai gyárának az emelőgép-előállításban adott új feladatot: futóműveket gyárt a kollektíva különféle darukhoz. Az idei termelési értéknek már mintegy harminc százalékát hozzák létre futóműgyártással. A régi termékek, a zsaluvibrátorok választékát szűkítik, négyről kettőre, de a megmaradó, fejlesztett típusokkal valamennyi igényt ki tudnak elégíteni. Az első negyedévi feladatát — Szalóki István igazgató tájékoztatója szerint — teljesíti a kalocsai kollektíva. A román zsaluvibrá- tor-megrendelésnek már eleget tettek. A következő negyedévtől hatméteres emelőállványokat gyártanak sorozatban. Ezek — & a tizenkét méteres, amelynek még a prototípusánál tartanak — szintén új termékei a kalocsai ÉPGÉP- gyárnak. A sok új gyártmány jó minőségű előállítása próbára teszi a kollektívát szakmailag, de nem „félnek” tőlük, vállalják a továbbfejlődéssel járó nehézségeket, tanulást. N. O.—A. T. S. BÁCSALMÁSI, HELVÉCIÁI, DUSNOKl KEZDEMÉNYEZÉS Példát mutatnak a termőföld hasznosításában Utcasorok, lakótelepek, vízügyi létesítmények és ipari üzemek terjeszkednek a hajdani zárt kertek helyén. Másutt fenyő- és lomboserdők foglalják el a közeli és távoli szántóföldeket a városok, falvak szomszédságában. A legutóbbi évtizedben több ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági terület Bács-Kiskun megyében. Ennek a legnagyobb részén erdőt ültettek. Igen számottevő a kommunális és egyéb célra igénybe vett szántó is. A termőföld csökkenésével megváltozott a művelési ága^ aránya. Nagyobb lett az erdő, a szőlő, a gyümölcsös és kisebb a szántóföld. Mindebből az következik, hogy a korábbinál kisebb mezőgazda- sági területen kell több gabonát, kerti veteményit, egyéb mezőgazdasági terméket előállítaná. A mezőgazdasági termelés fejlődésének lényeges kérdésévé vált a termőföldnek, mint nemzeti kincsnek az ésszerű hasznosítása. A Dunai—Tisza-közénefc sajátos természeti viszonyai folytán, Bács-Kiskun megyében százezer hektár olyan termőterület van a mezőgazdasági üzemek tulajdonában, amelyet minőségük, aranykorona értékük szerint a hatodik, hetedik osztályba soroltak. Felmerül a kérdés, vajon szabad-e ekkora területet különböző okok miatt, a mai követelményeknek nem megfelelő mértőkben és módon hasznosítani. A kiskunsági homoktalajon kimagasló színvonalon termelő Helvéciái, Kiskunhalasi, Izsáki Állami Gazdaság szőlő-, gyümölcstermesztő, állattenyésztő ágazatának több éves sikere, a helvéciai Petőfi, a városföldi Dózsa Tsz 70 mázsát meghaladó kukorica termésátlaga, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság, a kiskunfélegyházi Lenin, a tompái Kossuth, a kisfcumimajsai Jonathán Tsz több termelési ágiban elért nyereséges gazdálkodása, az izsáki Sárfehér, a császártöltési Kossuth Tsz, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet kertészeti ága- zatfejlesztő tevékenysége, és számos homokhátsági közös gazdaság nyereséges működése bizo• A talaj tápanyagtartalmának, a növényzet igényének megfelelően műtrágyáznak a bátyai Piros Paprika Tsz-ben. nyitja azt, hogy az átlagosnál kedvezőtlenebb természeti adottság sem lehet akadálya a magas színvonalú gazdálkodásnak, a mai követelményeknek megfelelő élelmiszer-termelésitek. (Folytatás a 2. oldalon.) _ , • Felmelegedett az idő, alkalmas a talaj hőmérséklete, vetik a fűszerpaprikát a kalocsai táj legnagyobb paprikatermesztő szövetkezetében, Dusnokon. (Pásztor Zoltán felvételei.)