Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 7o. szám Ára: 1^20 forint 1979. március 24. szombat Holtai Imre felszólalása az ENSZ-ben . Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön este ellenszavazat nélikül — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Norvégia tar­tózkodása mellett — határozat­ban ítélte el Izraelnek a meg­szállt arab területeken folytatott településpolitikáját, és úgy dön­tött, hogy háromtagú vizsgáló- bizottságot küld a helyszínre. A szavazást (követően Izrael ENSZ-képviselője azonnal beje­lentette: országa elutasítja a határozatot, és nem fogja meg­engedni a bizottságnak, hogy a megszállt területekre látogasson. A nemzetközi terrorizmussal foglalkozó ENSZ-bizottság ülésén csütörtökön felszólalt Hollai Im­re nagykövet, Magyarország ál­landó ENSZ-képvisdlője. Hang­súlyozta, hogy hazánk elvi ala­pon ítéli el a terrorista csele­kedeteket, kiemelte, hogy a nemzeti és nemzetközi intézke­dések összhangja elősegítheti a nemzetközi terrorizmus megféke­zését. Budapestre érkezett Ramalho Eanes, a Portugál Köztársaság elnöke Antonio dos Santos Ramalho Eanes tábornok, a Portugál Köz­társaság elnöke, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására, pénteken — felesége társaságában — hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezett. A Portugál Köztársaság elnöké­nek kíséretében hazánkba érkezett Joao de Freitas Cruz külügymi­niszter, Rodrigo Manuel Sousa e Castro, a Forradalmi Tanács tag­ja, dr. Abel Repolho Correia ke­reskedelmi és idegenforgalmi mi­niszter. Fernando Delfim Maria Lopes Vieira, a Portugál Köztár­saság budapesti nagykövete a magyar fővárosban csatlakozott az elnök kíséretéhez. A Portugál {köztársaság elnöké­nek és kíséretének fogadására megjelent Losonczi Pál és felesé­ge, Púja Frigyes külügyminiszter, Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Markója Imre igazságügyminisz­ter, továbbá az Elnöki Tanács több tagja, politikai, gazdasági, kultu­rális életünk sok más vezető sze­mélyisége. A gépből kilépő vendégeket Lo­sonczi Pál és felesége, Púja Fri­gyes és Csaba Ferenc üdvözölte. A díszzászlóalj parancsnoka je­lentést tett a Portugál Köztársa­ság elnökének, majd felcsendült a portugál és a magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövést ad­tak le a portugál államfő tiszte­letére. Antonio dos Santos Ramalho Eanes Losonczi Pál társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt, s kö­szöntötte a katonákat. Úttörők vi­rágcsokrokat nyújtottak át a por­tugál köztársasági elnöknek és fe­leségének. A portugál államfő ez­után üdvözölte a fogadására meg­jelent magyar közéleti személyi.? ségeket, és a diplomáciai testület tagjait. Az ünnepélyes fogadás után a köztársasági elnök és kísérete vendéglátóik társaságában rendőri diszmotorosok kíséretében szállá­sára hajtatott. Eanes elnök és kísérete délután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, majd megkezdődtek a magyar—portugál tárgyalások. (MTI) MEGYEI ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A tudományos ismeretterjesztés és az értelmiség „A társadalmi fejlődéssel és a tudományos-technikai forradalom kibontakoztatásával összhangban növekszik az értelmiség szerepe... Értelmiségünk a nép részeként, alkotó tevékenységében eggyé forr, céljaiban azonosul a mun­kásosztállyal”. Az MSZMP XI. kongresszusának idézett megfo­galmazása adta a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat megyei Elnöksége tegnapi ülésének a té­máját, melyen a többi között meg­vitatták az értelmiség körében végzett társulati tevékenységről készült jelentést. A beszámolóban megállapítást nyert, hogy az előzetes felmérések szerint Bács-Kiskunban csaknem tizenhétezerre tehető a felsőfokú végzettségű szakemberek száma. A legnépesebb a pedagógusok tár­sadalma; több mint ötezren taní­tanak az iskolákban. A mezőgaz­dasági üzemekben kétezren, az iparban ezerkilehcszázan, az egészségügyi intézményekben pe­dig ezerszázan dolgoznak. A jelentés szerkesztői megálla­pítják, hogy a lakóközösségek gondjai iránt a legérdeklődőbbek, a kapcsolatkeresésben legnyitot­tabbak a tantestületek tagjai. Az agrárszakemberek többsége fiatal, s már csak koruknál fogva is fo­gékonyak. Bár rétegüknek nincse­nek régi, kulturális-közösségi ha­gyományai, a falusi közvélemény mégis nyíltnak és megnyerhetőnek tartja őket. A műszakiak gondol­kodására sajátos öntudatosság, az orvosokra, gyógyszerészekre pedig a társadalmi problémák iránti ér­zékenység a jellemző. Megállapí­tást nyert, hogy valamennyi fog­lalkozási ág képviselői szívesen vesznek részt a közéletben, bár ami a közművelődési munkába való bekapcsolódásukat illeti, van még fejleszteni való. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenységéhez kötődő értelmiségiek száma az utóbbi há­rom évben négyszázzal növeke­dett, és elérte az 1680-at a me­gyében. A legnépesebb az egész­ségügyi, a mezőgazdasági, a peda­gógiai-pszichológiai, illetve az iro­dalmi szakosztályok tagsága. Szak­mai képzésük és továbbképzésük évek óta rendszeres. A társintéz­ményekkel gyakorta közösen ren­dezett szakmai, illetve módszerta­ni TIT-előadói konferenciák nép­szerűek, Kalocsán és Szabadszál­láson értelmiségi klubok egyesítik a tagságot, Kecskeméten pedig a „TIT-asztal” beszélgetései jelentik a közösségi élet egyik népszerű, változatos érdeklődést kielégítő formáját. Az elnökségi tagok a jelentést követő vitában megállapították, hogy törekedni kell a TIT-mun- kába még be nem kapcsolódott értelmiségiek megnyerésére. Fo­kozni kell az előadói képzést, an­nak hatékonyságát, hogy a tudo­mányos ismereteket minél haté­konyabb módon továbbíthassák az ipari és mezőgazdasági munkások számára is. Egyben hangsúlyozták a TIT-tagoknak az általános mű­veltség elmélyítésében való köz­reműködésének fontosságát is. Az idei év első elnökségi ülé­sének második napirendi pontja a tavalyi munkaeredmények érté­kelése volt. Bács-Kiskun megyé- * ben 1978-ban kilencezer-száz is­meretterjesztő előadást szervez­tek, s ezeken összesen háromszáz- kilencvenkétezer ember jelent még. Az előadások átlagos láto­gatóinak száma Kiskunhalason volt a legmagasabb: 57, míg a ba­jai járásban csupán 31. Ugyanak- k°r más összefüggésben a bajai járás községei vezetnek a statisz­tikai összesítésben; itt tartották meg tavaly ugyanis a legtöbb, ösz- szesen ezerötszáz előadást 47 ezer érdeklődő jelenlétében, és a hall­gatóság között ugyancsak itt kép­viseltették magukat a legnagyobb arányban a fiatalok. A Bács-Kiskun megyei falvak­ban ötezer, a városokban 4100 ren­dezvényt szerveztek, változatos formák, módszerek alkalmazásá­val. Gyakoriak az úgynevezett tu­dományági, illetve vegyes soro­zatok, és a szabad-, illetve nyári egyetemek. Több mint ezer egye­di előadást is tartottak, gyakorta korszerű szemléltető eszközök hasznosításával. Az említetteken kívül még városon és községek­ben is egyaránt kedveltek a film­klubok előadássorozatai, a külön­féle jellegű tudományos vetél­kedők, speciális szakkörök, kiálí- tások, és a tanulmányi séták. r. M. Korszerűsödő termékszerkezet a megye gépipari üzemeiben • A Ganz-MÁVAG halasi gyárában az egyik fő termékcsaládhoz, a szivattyúkhoz szükséges alkatrészeket készítik a forgácsolóban. (Straszer András felvétele) Szűkebb hazánk ipari termelé­séből a gépipar jelentős hányad­dal, 31 százalékkal részesedik. Az elképzelések szerint a nyolcvanas években is ez lesz az arány. Napjainkban száz megyénkbeli munkás közül 32—33-an keresik kenyerüket gépipari üzemben. Az ipar állóeszközeinek — a ter­melést szolgáló épületeknek, gé­peknek — a 26,2 százaléka van a gépipari egységek birtokában. Na­gyon fontos tehát, hogy a kapa­citásukat korszerű gyártmányok előállításával használják ki. Ter­mészetesen korszerű terméken nem pusztán újszerű és jó mi­nőségű produktumot értünk, ha­nem olyat, amelyre találni vevőt nerpcsak idehaza, hanem külföl­dön is. A gépipar termelési és termék- szei kezeiének korszerűsítését már a hatvanas évek elején párthatá­rozat sürgette, s ez máig napi­renden levő feladat maradt. A termékszerkezet átalakításának segítésére az irányító szervek ki­jelölték azokat a gyártmánycso- poi tokát, amelyeket hosszabb tá­von versenyképesnek ítéltek meg. A megye vállalatai és gyárai ezek figyelembevételével szelektálták gyártmányaikat. Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának vezetője és munkatársa, Árkossy Lehel arról tájékoztatott, hogy Bács-Kiskun jelentős gépipari üzemeinek jó részében most van felgyorsulóban a termékstruktúra átalakitása. Mivel jó minőséget eredményező és gazdaságos termelés csak mo­dern gépi és egyéb feltételek mel­lett valósítható meg, a korszerűbb termékek készítésére való áttérés több helyütt beruházással párosul. A fejlesztéseknek körülbelül a fe­le csak a következő tervidőszak­ban lép majd be a termelésbe, csak akkor várhatók tőlük ered­mények. Nagymértékben átalakul többek közt a MEZŐGÉP Vállalat gyárt- rnányösszetétele. A tervek, sőt már a részbeni megvalósítás sze- i'int a mezőgazdasági gépek rész­egységeinek és alkatrészeinek ké­szítését fejlesztik a vállalat kis- kunmajsai, kiskőrösi és kecske­méti egységében. A komplett me­zőgazdasági gépek és berendezé­sek mellett konzerv- és élelmi- szeripari gépek előállítását kezdte meg a MEZŐGÉP. A termékszer­kezet-korszerűsítéshez licenceket vásároltak, és felhasználják a hazai gyártmányfejlesztő munka eredményeit is. A paprikacsumá- zó, fedéljelölő és más cikkek ké­szítését megszüntetik. Az Április 4. Gépipari Művek Vegyipari Gépgyára az atomener­getikai berendezések KGST- egyezményen alapuló előállításá­ban kapott feladatot, amely hosz- szabb távra szól. Ez meghatároz­za profiljának változását. Bekap­csolódik a szocialista export mel­lett a Paksi Atomerőmű berende­zéseinek előállításába is a fél­egyházi kollektíva. Már 1976-ban megszüntették a lakk- és festék­ipari berendezések gyártását, s helyettük atomerőművi vízkezelő berendezéseket készítenek. E ter­mékek értéke 1980-ban már eléri majd a 350—400 millió forintot. A megyei gépipar egyik legkor­szerűbb egysége a Szerszámgép­ipari Művek kecskeméti gyára. 'Pneumatikus munkaszerszámok­kal országos igényt elégít ki. A termelés nagyobbik hányadát a KNORR licenc alapján gyártott közúti légfékszerelvények adják. A változtatásra nem szoruló ter­mékszerkezet a tőkés piacon is jól értékesíthető golyósorsókkal egészül ki. A Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárában az elmúlt években hajtottak végre gyökeres profil- tisztitást. Jelenleg komplett csar­nokokat, egyedi acél épületszer­kezeteket és más épületlakatos­ipari termékeket gyártanak. A csarnokszerkezetek készítése évről évre növekszik. A halasi Fémmunkás gyárban most folyik egy fejlesztés, amely- lyel felkészülnek a több szintes FII.LOD könnyűszerkezetes épü­letek előállítására. Az elképzelé­sek szerint a VI. ötéves terv vé­gén már körülbelül hetven száza­lékát alkotják ezek a termékek az éves termelésnek. Jelentős termékszerkezet-átala­kítás van folyamatban az Egye­sült Villamosgépgyár bajai gyárá­ban. A Ganz-MÁVAG halasi gyá­rában már befejeződött ez a be­ruházással egybekötött folyamat. A tanácsi ipart képviselő Du- navecsei Fémipari Vállalatnak is sikerült a fúrógépek és az etázs- fűtéshez használt kazánok készí­tésével előbbre lépni. A szövetke­zeti iparban viszonylag nehezebb a helyzet ezen a téren. A megyei tanács ipari osztályán hallottak szerint a gépipari üze­mek — az összképet tekintve — sok korszerű terméket készítenek már. A gyártmányösszetétel át­alakításánál ugyanakkor elsőren­dű fontosságú, hogy azzal előse- Vgitsék a tőkés export növelését is. A. t. S. NAGYOBB TERMÉS, JOBB MINŐSÉG Pirosabbra érik ételízesítőnk Az ország fűszerpaprika termő- területének 80 százalékán terem­nek az új nemesítésű hazai fajták. Elterjedésükkel — az utóbbi tíz év alatt — kétszeresére nőttek a hozamok, s javult a világhírű őr­lemény minősége. Ebben nagy ré­sze van a hat évtizedes múltú ka­locsai fűszerpaprika-nemesítő ál­lomásnak, ahonnan az elmúlt években tíz új fajta került a köz­termesztésbe, az elfáradt régi faj­ták leváltására. E héten a Dunapataj melletti Szelidi-tónál az ágazat továbbfej­lesztésének újabb feladatairól ta­nácskoztak a paprikanemesítők, a -termelők és a feldolgozóipar kép­viselői. Megállapították, hogy van még tartaléka a hazai fűszer­paprika-termesztésnek, és a minő­ség javításának. A fajtaváltással egyidejűleg ugyanis módosult, kor­szerűsödött a termesztéstechnoló­gia és a kézimunka-igényes ága­zatban megjelentek a gépek. Ki­maradt a tenyészidőt rövidítő pa­lánta-előnevelés, s ma már az or­szág termőterületének 60 százalé­kán helyrevetéssel termesztik a fűszernövényt, ami a fajták jobb megválasztását, a csapadékpótlás és a talajerő-gazdálkodás célszerű időzítését teszi szükségessé. A je­lenlegi fajtaválaszték módot ad arra, hogy a természeti adottsá­goknak, valamint a technikai fel­tételeknek megfelelő hibridek szolgálják az árutermelést. Fon­tos, hogy biztonságosan beérjenek és a színképzéshez elegendő nap­fényt kapjanak a csövek. A ho­zamnöveléssel egyidejű követel­mény a minőség megőrzése, foko­zása. Az élénkpiros, a tartós fes­tékanyag teszi versenyképessé a magyar fűszerpaprikát a világpia­con, s ehhez megfelelő fajták álla­nak a termelők rendelkezésére. Az új kalocsai hibridek kilogrammon­ként 2—3 százalékkal több fes­tékanyagot tartalmaznak, illatuk, zamatuk is gazdagabb a régeb­bieknél. A termelő gazdaságok (Folytatás a 2. oldalról) EMELETES CSECSEMŐSZÁLLÍTÓ Egészségügyi újítók tanácskozása Mozgalommá nőtt a betegség- megelőzést, a gyógyítást segítő egészségügyi újítás Bács-Kiskun megyében, ahol az ötletek kivite­lezésére újítók klubja működik a megyeszékhelyen. Pénteken Kecs­keméten, a Technika Házában be­mutatóval egybekötött tanácsko­záson értékelték az egészségügyi intézmények képviselői az újító­munka jelentőségét. A nagy érdeklődéssel kísért újí­tó-találkozót dr. Gubacsi László, a Bács-Kiskun megyei Tanács egészségügyi osztályvezetője nyi­totta meg, s méltatta a 30 éves szocialista újítómozgalom ered­ményességét. E szerint 1954-ben már 400 ezer újítót tartottak szá­mon az országban és ötleteik 1,5 milliárd forintos megtakarítást jelentettek, s ez az összeg 1974- ben már 2,2 milliárdra nőtt. Az egészségügyi intézmértyek dolgo­zói is részesei a mozgalomnak. Bács-Kiskun megyében például az utóbbi három év alatt több mint a kétszeresére nőtt az elfogadott újítások száma, s kár, hogy az in­tézmények falai között maradnak és csak helyileg hasznosulnak az egészséget, a gyógyulást szolgáló ésszerűsítések. Példaszerű a megyében az is, hogy a helyi ipar és a gyógyinté­zetek között kialakult szocialista együttműködés lehetővé teszi az orvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi műszakiak ötleteinek kivitelezését, megvalósulását. Így készültek el többek között a röntgenképernyős csontreperátor műtőasztalok az ország jelentő­sebb traumatológiai intézeteinek. A Kecskeméten újított gyógyá­szati eszközzel megrövidíthetik a balesetből eredő roncsolásos mű­tétek idejét, s a röntgenképernyő segítségével pontosabban tudják illeszteni az orvosok az eltört csontrészeket. Ugyanitt mérnökök és orvosok, dolgozták ki a csont egyesítésénél, illetve pótlásánál alkalmazott fémes módszerek új alkalmazását, amit már több mint kétszáz esetben igazolt a gyakor­lat. Új eljárással „tesztelik” a vért a megyei kórház laboratóriumá­ban, elsősorban a koleszterin­szint megállapítására, amelynek elterjesztése országosan sem ér­dektelen. Az 1978-ban benyújtott 35 egészségügyi újítás közül figye­lemre méltó a bajaiak, a kiskun- félegyháziak, valamint a gyógy­szerészek műszaki és betegellátá­si ötletmegvalósítása. Jó néhányat országos bevezetésre is javasol­tak, s egyben felhívták a figyel­met a tanácskozás alkalmával be­mutatott eszközök, műszerek szé­lesebb körű használatára. Ezek egyike a kecskeméti kórház ötlet­adóinak emeletes csecsemőszállí­tója is. A kétszintes kocsin 20 kis­babát mozgathatnak a gondozók a korábbi tíz helyett, s a folyosói jármű pedálos fékkel, manővere­ző kerekekkel van felszerelve. V. E. • Losonczi Pál, fogadja a portugál vendéget. (MTI-fotó, Tóth István felvétele.) ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents