Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-23 / 69. szám
im március 23. • PETŐFI NÉPE • S Kőszegi cégérek Uzletházak • főtéré*. Kőszeg — fenyvesek, szálas bükkösök, tölgy és gesztenyeerdők ölében megbújó kisváros Vas megye nyugati peremén. Kanyargós utcáit alpesi szelek söprik, levegője .friss, tiszta. Természeti szépségekben gazdag környéke, a város történelmi nevezetességei sok kül- és belföldi turistát vonzanak. A Jurisich vár, az erődszerű öreg házak, a boltíves kút, a gótikus templomok a középkor hangulatát idézik. A kőkeresztes, szemöldökdíszes copfkapuk, a reneszánsz és barokk stílű oromfalak, a sgraffitó- díszítésű homlokzatok építészeti, har-r * móníája' any- rtyira leköti a figyelmet, hogy az utcákat járva alig vesz- szük észre a kovácsoltvas remekműveket: kapukat, állatfejes vízköpőket, kerítéseket, kandelábereket. figurákkal díszített cégtáblákat. Pedig a díszkovács mesterségnek itt nagy múltja van: a stájerországi vashámorok közelségének köszönhető a vasművesség hajdani felvirágzása. Kőszegen 1603-ban alakult az első kovács céh, s a legkorábbi utcanevek között is szerepel a Magyar Hóstádban • Mai cégér, antik miliőben. (MTI-fotó: Sándor felvételei — K9) Rózsás levő Schmiedgasse (Kovács utca). A Köztársaság téri barokk és klasszicista üzletházakon ma is ott díszlenek a vendégcsalogató, vevőhívogató cégérek. A felsőoktatás felvételi rendszerének korszerűsítése A felsőoktatási intézmények felvételi rendjének jelenleg érvényes alapelvei 1968-ban alakultak ki. Történtek azóta is tartalmi és szervezési módosítások, mégsem szűntek meg a felvételi rendszerrel kapcsolatos viták. A közvélemény mindenekelőtt azt nehezményezi — tegyük hozzá teljes joggal —, hogy a pályázók felkészültségéből, tehetségéből, rátermettségéből és a magatartásból leginkább csak az elsőt képes egzakt módon értékelni a jelenlegi felvételi rendszer. A közvélemény tehát érthető várakozással tekint a tervezett változások elé, melyekről elsőként az országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott miniszteri jelentésből szerzett tudomást. Nagyon is világos, hogy mi teszi szükségessé napjainkban a felvételi rendszer korszerűsítését. Az, hogy az eddigi felvételi vizsga — és az azt megelőző érettségi! — nem segíti elő a leendő felsőfokú szakemberek általános műveltségének emelését. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy például a történelem érettségi vizsga megszüntetése egyértelműen a társadalmi-történelmi ismeretek gyengüléséhez vezetett, s ez kihatott a világnézeti felkészültségre is. Az a tény pedig, hogy a felvételi pontszámok felét adó, III., IV. osztály végén szerzett érdemjegyek a továbbtanulás szempontjából „rangosabbak” lettek, óhatatlanul a tanulók érdeklődésének beszűkülésével járt. Csak azokra a tantárgyakra összpontosítottak, amelyeknek érdemjegye beszámított a felvételi eredményébe. Jobb pályairányítás Ismeretes már, hogv ebben, illetve az ősszel kez3ő3o tanévben már valamennyi középiskolában új nevelési és oktatási tervek alapján kezdődik a munka. A gimnáziumokban bevezetik a fakultációt, s ezzel — igaz, nem csekély többletmunka árán — lehetővé válik a merev egyöntetűség feloldása, s nem különben a tanulók jobb pályairányítása. A szakközépiskolák pedig az eddiginél nagyobb segítséget adnak a szakirányú továbbtanuláshoz. E korszerűsítések ugyancsak megkövetelik a felvételi rendszer felülvizsgálatát, módosítását, hiszen a felvételinek tartalmában és követelményében szorosan kell igazodnia a középiskolai oktatáshoz. A közép- és felsőfokú oktatási forma találkozópontja az érettségi, majd a felvételi. Nos, ennek a kettős tehernek csökkentését szolgálná az elképzelések szerint, ha kibővülne a közös érettségi— felvételi vizsgák tantárgyainak köre. A korábbiakból kitetszik, hogy a történelem tantárgy nem nélkülözhető sem az érettségin, sem pedig a felvételin. Magyar, matematika, történelem Az eddigi javaslatok szerint az új felvételi rendszerben két tantárgycsoport osztályzatait vennék figyelembe. Az elsőt azok a tantárgyak képeznék, amelyek valamennyi középiskola típusban szerepelnek, s bármelyik felsőfokú intézménybe történő jelentkezéskor mértékadóul szolgálnának. Ide tartozna a magyar nyelv és irodalom (a nemzetiségi gimnáziumokból kikerülők számára esetleg a nemzetiségi nyelv és irodalom), továbbá a matematika és a történelem. E három tantárgynak a harmadik és negyedik osztály végén szerzett érdemjegye adná a középiskolából vitt pontok felét. A másik tantárgycsoport iskolatípusonként változó. A gimnáziumban érettségizőnek a magyar, a matematika, és a történelem mellett egy idegen nyelv, a fizika, valamint a továbbtanulás alapján meghatározott tantárgy. Aki például Testnevelési Főiskolára kéri felvételét, annak ez az utóbbi vizsgatantárgy természetesen a testnevelés. A szakközépiskolások másik tantárgycsoportját viszont a szaktantárgyak és a szakmai gyakorlat képeznék. Az érdekeltek elégszer panaszolták, hogy a jelenlegi pontozási rendszer nem alkalmas a jelöltek megfelelő differenciálására, gyakran nagy a különbség húsz és húsz, vagy tizenkilenc és tizenkilenc pontot elérők között. Az elképze- iések szerint szakítanak a korábbi gyakorlattal. Tizenöt pont — vizsgánként Az eddig összegyűjtött javaslatok kitérnek rá, hogy valamennyi felsőoktatási intézményben lehetőleg két — a középiskolában tanított :és ©Bztályzott — tárgyat kell felvételi vizsgaként meghatározni, melyekből írásbelit és szóbelit tesznek a pályázók. Az írásbelin és a szóbelin vizsgánként 15 pont érhető el, s így a felvételi össz- pontszáma a két tantárgycsoport tagjaival együtt 120 lenne. Ez a számítási forma kétségkívül lehetőséget adna a nagyobb differenciálásra, s elsősorban azokon a szakokon könnyítené meg a felvételi bizottságok értékelő munkáját, ahol nagy a túljelentkezés. Persze a most készülő változásokat semmiképp sem lehet végleges megoldásként értékelni. A számos ellentmondás, gond megoldása csak hosszabb távon képzelhető el. Mindenekelőtt a tehetség, a rátermettség vizsgálatának és mérésének módszereit kell a szakembereknek tovább kutatniuk, hogy azok egy későbbi átfogó rendezés elemei lehessenek. F. Gy. Törőcsik Jolán faintarziái Az elmúlt hetekben több kecskeméti intézményben rendeztek kiállítást Törőcsik Jolán faintarziáiból; a megyei kórház klubjában, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán. Jelenleg a Zöldségtenmesztési Kutató Intézet tanácstermében tekinthetik meg az érdeklődök és művészetpártolók alkotásait. Az intarzia fénykorát a, XIV —XVII. században Olaszországban és Németországban élte — elsősorban mint díszítési műfaj, különösen bútorok dekorálására használták. A közvélemény többnyire ma is ebben a formában ismeri a szó jelentését. Az utóbbi évtizedekben többen próbálkoztak faintarzia-készítéssel — önálló alkotásként, faintarzia- képekként — több-kevesebb sikerrel. Akik megtékintik, illetve megtekintették Törőcsik Jolán kiállítását ama élményben részesülhettek, hogy a tehetség és az alkotásvágy egy igen nehéz és ritkán használt technikában kel életre. Tehetségét már több alkalommal bizonyította, többek közt 1974-ben a Bács megyei fiatal képzőművészek tárlatán, amikor tusrajza első díjban részesült. Intarziával 1967 óta foglalkozik. Képein — összehasonlítva korábbi alkotásaival — a folyton útkereső, képről képre a tökéletesebb kifejezésre törekvő művész egyéniségét leljük meg. Tökéletes technikával párosul tábláin a művészi igényesség. Alkotásain a legmegragadóbb az elvonatkoztatások egyszerűsége. A fa érzékenysége, a dolgok rendjére, • Érdeklődők a tárlaton. törvényszerűségeire ráérezve, mesterien bontakoztatja ki a fában rejlő meséket. A sűrű sötét erdőről, a mesebeli házikóról, a szerelem fájáról mesél. Más képein az emberi tulajdonságok és érzések nyernek ábrázolást. A bogáncs hegyes szúrós — gyakran magát a r galmazót körbefogó, eltorzi emberi tulajdonságot, az irig séget, álnokságot jelképezi. A kotásai mindig megőrzik a m vészi igényességet. D. E. • Március 15-én a fajszi Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjai koszorúi helyeztek el a kiskőrösi Petőfi-szülőházban, így tisztelegtek a költő emléke előtt. (Tóth Sándor felvétele) Gondolatok a konferencia előtt Pajtások! Nagyszerű esemény színhelye lesz Kecskemét április 9—11. között: a mi megyeszékhelyünkön találkozik hatszáz út- törővezető, hogy a csapat-, a járási-városi és a megyei konferenciák után számot adjanak az elmúlt évek munkájáról, és körvonalazzák a következő évek feladatait. Azt, hogy ennek az eseménynek milyen nagy jelentősége van, — bizonyára valamennyien érzékelitek, tudjátok. Most az esemény jelentőségén kívül a három nap programját ismertetjük előttetek. Az április 8-án érkező küldötteket nyolc kecskeméti úttörőcsapat tagjai fogadják, igazítják majd útba, kísérik szállásukra, szükség szerint — ha nem ismerősök Kecskeméten — megmutatják az események színhelyeit, a Megyei Művelődési Központot, a Tudomány és Technika Házát, illetve az MHSZ-székházat. A vendégek szállása három kollégiumban illetve az Aranyhomok Szállóban lesz. A konferencia megkezdése előtt, tehát még nyolcadikén a megyei úttörőelnökökkel a Művelődési Központban megbeszélést tartanak a megye ifjúsági vezetői. A köbben folyamatosan érkező küldötteket a pajtások szálláshelyükre kísérik, illetve azután csapatukhoz látogatóba hívják. Április 9-én, hétfőn, délelőtt a kiskunfélegyházi úttörők fúvőú zenekara köszönti a vendégeket, akik a művelődési központba gyűlnek össze, a konferencia plenáris ülésére. Az eseményen az ÉZI úttörőinek kórusa, illetve a szünetben a lakiteleki pajtások citerazenekara szerepel. Sor kerül — a tervek szerint — úttörőkoszcntésre is a délelőtt folyamán. Ezen az estén színházba indulnak majd az úttörővezetők, egy nagyszabású gyermekműsort tekintenek meg. Címe: Körtánc ’79. Kedden a szekcióüléseket bonyolítják le, a művelődési központban, a Technika Házában, illetve az MHSZ-székházban. Délután játékos sportvetélkedőn vehetnek majd részt vendégeink, a sportcsarnokban, „Játsszunk együtt” — címmel. Az Országos Űttörőelnökség tagjait választják meg szerdán, a késő délutáni órákban a konferencia küldöttei, majd közösen tekintik meg a megyénkről készült „Város a homokon” című filmet. A konferencia kapcsán több, érdeklődésre számot tartó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. A művelődési központban az úttörőtörténeti kiállítást, az Ezermester- és Üttörőbolt Vállalat bemutatóját, és a MABÉOSZ ifjúsági .bélyegkiállítását nézhetik felnőttek, úttörők. A Tudomány és Technika Házában a zánkai gyermekalkotások galériájának bemutatóját és az országos konferencia előkészítésének folyamatát bemutató kiállítást rendezik meg. , Az ünnepélyes búcsúztató, illetve fogadás szerdán, a késő esti órákban lesz —, természetesen a távoli megyék küldöttei közül többen csak csütörtökön reggel kelnek útra. Pajtások! íme a nagy esemény vázlata, sorrendje. Az elhangzottakról, a konferencia minden mozzanatáról tudósítunk benneteket, hiszen az itteni események határolják körül a következő esztendők mozgalmi munkáját, a nektek szóló politikai feladatokat. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Kiskunfélegyházáról, a József Attila Iskolából kisdobos tudósító, Kőhalmi Tamás jelentkezett, nagyszerűen sikerült farsangi karneválról írt levelében. „Hetek óta rettentő lázban égett az iskola minden kisdobosa, úttörője. A farsangi karneválra, hogy kifejezzék a nemzetközi gyermekév szép gondolatát, a világ különböző tájain élő társaik viseletét öltötték fel. Maguk ia meglepődtek, amikor törökök, indiánok, cowboyok, japánok, vietnamiak, eszkimók, arabok, hollandok és természetesen a hazánkat képviselő juhászlegények, kalocsai népi ruhába öltözött lányok érkeztek a mulatságra. Az első helyezettek tortát nyertek, és együtt örültek a többiekkel a tombolának, ahol még mikroszkóp is szerepelt a nyeremények között.” * Karneválról tudósított beszámolójában Supka Éva ifivezető Is Tahiból. Náluk már hagyomány a farsangi mulatság és a jelmezes felvonulás. Az idén az első helyezést a második osztályos Nagy- púi Zsolt nyerte el, nagyszerű bohócjelmezéért. A második helyezést Balázs Csilla jelmeze érdemelte ki —. csizmás kandúrnak öltözött. Balázs Lacika kisdobos napocskának öltözött, és került a harmadik helyre. Volt néhány nagyon ötletes jelmez: hóember, krumpliszsák, szellem. ♦ Érdekes, eddig még nem hallott eseményen .vettek részt a jánoshalmi Mácsai Sándor raj tagjai, közös név- és születésnapot tartottak. A raj ünnepségre szendvicset készítettek —, és ették meg jó étvággyal, majd táncoltak. Re- iinekül érezték magukat valamennyien —, írja a raj nevében Keresztes Hajnalka. * A dunavecsei nyolcadikos úttörők kerékpárral indultak a szomszédos Szalkszentmártonba, március 15-ét ünnepelni. Majsai Károly, a Petőfi-emlékmúzeum igazgatója vezette végig a pajtásokat a gondosan karbantartott, értékes tárgyakkal berendezett épület helyiségein. Valamennyi résztvevő úgy érezte, hogy jobban megértette, közelebb került a márciusi eseményekhez. • Ötszázötven úttörő énekelt hétfőn az összevont városi énekkar bemutatóján Baján, az Éneklő Ifjúság városi szemléjén. A bemutatón részt vettek a mélykúti úttörő fúvós zenekar tagjai is. A város hét kórusának legjobbjai rádióban is szerepelhetnek a közeljövőben. Selmeci Katalin Emlékeztető Holnap, március 24-én lesz 61 éve, hogy Moszkvában az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja megalakult. Ezen a napon, 83 évvel ezelőtt született Korvin Ottó, az MKP egyik alapítója, a munkás- mozgalom mártírja. Vasárnap, 25-én, a magyar Vörös Hadsereg megalakulásának hatvanadik évfordulójára emlékezünk. Ezen a napon, 34 évvel ezelőtt Bu-' dapesten megjelent az MKP központi lapjának, a Szabad Népnek első legális száma.
