Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-23 / 69. szám
1979. március 23. • PETŐFI N£PE • 3 Sajátos eszközeivel segít a népfrontmozgalom Beszélgetés Farkas Józseffel A tanfolyam résztvevői. (Tóth Sándor felvétele) A tanfolyam jelentőségéről, a népfrontmozgalom előtt álló feladatokról Farkas Józsefjei, a megyei népfrontbizottság titkárával beszélgettünk. — A népfrontbizottság először szervez ilyen tanfolyamot, vagy hagyománya van már a népfrontvezetők év eleji széles körű tájékoztatásának? — Évről évre megrendezzük a népfront társadalmi vezetőinek a továbbképző tanfolyamot, amely a tapasztalatok szerint jó segítséget ad a további felelősségteljes munkájukhoz — mondta Farkas József. — A felkért előadók részletesen ismertetik a legfontosabb gazdasági, társadalmi, művelődés- politikai feladatokat, s azt, hogy ezek megvalósításához a népfrontmozgalom milyen segítséget adjon. Nagy jelentősége van például annak a módszernek, miszerint a népfront rendszeresen szervez fórumokat, előadásokat, melyeken a lakosság megérti a gazdaságpolitikai célkitűzéseket, az ezzel kapcsolatos intézkedések összefüggéseit, a társadalom előtt álló feladatokat. — Az előbb említette a művelődéspolitikai feladatokat. A megyei népfrontbizottság nemrég éppen ezzel, vagyis a közművelődés, közoktatás helyzetével, az ezzel kapcsolatos további tennivalókkal foglalkozott. A népfrontmozgalom milyen segítséget ad? — Igen, e témát március elején tárgyalta a megyei népfrontbizottság. A mozgalom sajátosságaiból eredően továbbra is segítjük megvalósítani az oktatáspolitikai határozat tételeit. Nagyon jelentős feladatunk egyebek között a szülők pedagógiai ismereteinek bővítése, a hátrányos helyzetű és a fizikai dolgozók gyermekei tanulási feltételeinek javítása, a pályaválasztási, pályairányítási akciók szervezése. A jövőben is indítunk társadalmi munkaakciót az oktatási feltételek javításáért. — A megyei népfrontbizottság azt javasolta a községi, nagyközségi, városi testületeknek, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a szülői munkaközösségekkel, megkülönböztetett figyelemmel gondozzák a tankötelezettségi törvény betartását a szülők körében, rendszeresen foglalkozzanak a pályairányítási, pályaválasztási kérdésekkel. — A fiatalokról volt szó az előbb, ezért megkérdezzük, a népfrontmozgalom hogyan vesz részt a nemzetközi gyermekév eseményeinek szervezésében? — Tettekkel a nemzetközi gyermekévért jelszóval. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például társadalmi munkát szervezünk, játszóterek, kirándulóhelyek kialakításáért. A -gyermekévvel kapcsolatban hangsúlyozom azt a törekvésünket, amely az olvasás megszerettetésére irányul. Nagyon jó lenne például azt elérni, hogy a gyermeknapon az ajándékok között könyvek is legyenek, s a rendszeres olvasásra neveljük a gyerekeket. Mint már említettem, a szülői munkaközösségekkel, a szülőkkel az eddigeknél szorosabb kapcsolatot alakítunk ki, s ez minden bizonnyal nagy segítséget ad a törekvésünk megvalósulásához, vagyis ahhoz, hogy a jövőben a jelenleginél jóval több gyermek olyas majd rendszeresen. — Milyen események rendezésére készUl a mozgalom? — Elsőként a már hagyományosan megrendezésre kerülő béke és barátsági hónapot említeném. Programjaink sorából kiemelkedik a kalocsai esemény. A városban a lakosság társadalmi munkájával negyedszázaddal ezelőtt készítették el a lidicei emlékművet, ahol nagyszabású ünnepségre kerül sor. A béke és barátsági hónap keretében különböző fórumokat szervezünk, ahol a résztvevők a nemzetközi eseményekről tájékozódhatnak. — A népfront helyi testületéinek rendszeres feladata, hogy más, egyéb témákban is szervezzen fórumokat. Ezeken az eseményeken a lakosság például megismeri a településfejlesztés legfontosabb célkitűzéseit. Ezeken a beszélgetéseken jó alkalmunk van arra, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy szabad idejükben segítsék az óvodák bővítését, új iskolai tantermek építését, utak. járdák kialakítását, parkosítást, fásítást. — Hogyan bővítik a népfront és a lakosság eddigi kapcsolatának formáit? — Mint ismeretes, a tanácstagi beszámolókkal párhuzamosan most választják meg az utca- és lakóbizottságokat. Baján és Kiskőrösön már befejeződtek a választások. Örömmel számolhatok be arróT, hogy eddig mintegy két és fél ezer népfrontaktivistát kértek fel az utca- és lakóbízottságok tagjainak. Ezáltal természetesen még közvetlenebbé válik a népfront és a lakosság kapcsolata. — Az is örvendetes, hogy a népfront társadalmi vezetőinek együttműködése is rendszeressé vált, ami azért lényeges, mert ezáltal a bevált jó kezdeményezéseket. ötleteket hasznosítani tudják munkájukban. Ez a háromnapos tanfolyam is egyebek között ezt a célt is szolgálja — fejezte be a beszélgetést Farkas József. T. L. JAVUL A TELEFON Automata hibakeresők Jelentősen javul a telefonösszeköttetés biztonsága a magyar szabadalom alapján, a Posta Kísérleti Intézetében kifejlesztett automata berendezésnek a felhasználásával. A készülék a beprogramozás szerint vonalvizsgálatot tart, s jelzi a zavart. Egy nap alatt 1500 vonal ellenőrzését látja el. A telefonösszeköttetés üzembiztonságának vizsgálata a jelenlegi ellenőrzéssel hosszadalmas, munkaigényes feladat, ráadásul az időlegesen fellépő hibák sokszor ki sem deríthetők. Ez is hozzájárul, hogy gyakran bosszankodunk a sikertelen tárcsázás miatt. A statisztika szerint a hívások mintegy 20 százaléka eredménytelen marad. A vonalak biztonságának fokozására az intézet olyan készüléket fejlesztett ki, amely az egymástól eltérő rendszerű postai telefonberendezések mindegyikénél egyaránt alkalmazható. Az automata két részből áll, ezek akár több száz kilométernyi távolságból is önműködően felhívják egymást, s regisztrálják az esetleges üzemzavarokat. Az éjjel-nappal működtethető, hordozható készülék húszféle hibalehetőséget észlel, például az áthallást, a ki nem menő csengetést, s azt, ha csak az egyik fél hallja a másik beszédét. Ezekre a hibákra a hagyományos módszer- íel különösen nehéz volt rábukkanni, mert gyakran csak időlegesen fordultak elő. A berendezés használatával a jelenlegi üzemzavarok egyharmadára csökkenthetők. Az automata hibakereső gyártását a Telmes Műszergyártó Ipari Szövetkezet kezdte meg. A tervek szerint az idén tíz készül belőle. A posta budapesti telefon-, főközpontjait és a -megyeszékhelyeken működő telefon-főközpontokat folyamatosan felszerelik ezekkel a készülékekkel. Így javul a telefonösszeköttetés. (MTI) Fásítási hónap A felszabadulás óta több mint félmillió hektárral növekedett az ország erdőterülete. A következő években is 10—11 ezer hektár új erdő telepítésére kell felkészülni. Az állami szaporító telepeken évente előállított mintegy százmillió csemetéből jut mindenkinek, aki ki akarja venni részét az ország fásításából — mondták el a fásítási hónap országos megnyitóján, amelyet tegnap tartottak Zalaegerszegen. Az idei tervben 10 ezer“ hektár fásítás és erdősítés szerepel, ennek kétharmadát a termelőszövetkezetek végzik. A telepítések súlypontja az alföldi homokvidék. Az ötödik ötéves terv fásítási célkitűzései között kiemelt feladatként szerepel a mezőgazdasági majorfásítás. (MTI) Össznépi szemetelés Hallhatunk, olvashatunk híreket az ország legkülönbözőbb településeinek tisztasági heteiről, hónapjairól. A tudósító rendre beszámol arról, hogy a városukért, községükért mindenre kész polgárok patikatisztaságúra suvickoltak minden talpalatnyi földet, áldozatvállalásukért a legkiválóbbak kitüntetésben részesültek, s aztán, hogy letelt a kampány, vígan folyik .tovább az össznépi szemetelés. Az átlag szemetelő (próbáljon a legjobb barátja utcai cipőben belépni a szobájába!) a kuka mellé önti a szemetet, unottan köpködi a járdára a tökmag héját (vajon mennyibe kerülhet egy stadion takarítása, egy-egy telt ház után?), rendre a hulladékgyűjtő kosár mellé dobja elhasznált autóbusz- jegyét, kiürült cukorkászacskóját, kiolvasott újságját, miközben megmosolyogja a szöszmötölő utcaseprőket, narancssárga mellényüket, amely pedig fontos munkavédelmi felszerelés. Szóval, az átlagszemetelő, aki alkalmasint felháborodik pátriája tisztátalan- ságán, amondó, hogy „nem érdemes lelkizni ezen az egészen, a szemetet össze kell szedni, el kell szállítani és kész”. Van mit eldobni Kecskeméten például a városi tanács vb kommunális költség- vetési üzemének köztisztasági dolgozói 75 ezer köbméter szemetet szállítanak a lerakodóhelyre, de a feladat másutt sem kisebb. Ez egyrészt átlagon felüli erőfeszítést igényel a munkaerőgondokkal küszködő üzemtől, másutt pedig a városgazdálkodási, illetve a községgazdálkodási vállalatoktól; másrészt örvendetes is, hiszen köztudott, hogy a szemétmennyiség arányosan nő az életszínvonallal. Vagyis: hál’istennek, van miből szemetelnünk ... Olyannyira, hogy nem ritkán nagyvonalúan kiterjesztjük a szemét fogalmát. így aztán valamirevaló háznak van saját guberálója. A miénk eleinte csak odasettenkedett a kukához, s mustrál- gatta a kínálatot. Két napra rá előkerült a felöltőjéből egy zsák, s abba villámgyors mozdulatokkal különböző holmikat rakott át a kukából. Néhány nap múlva már asszonyostul jött a hajnali szemlére, méghozzá kerékpáron. Az egyik zsákba a kenyér- és ételhulladék (megtudtam, tíz hízót etetnek belőle), a másikba a hasznosítható hulladék kerül; sértetlen üveg, konzervdoboz, újságok, kidobott cipők, ruhanemű. Mikor mi van. Jelentős anyagi forrás lehetne A kukásautó rakodói, de a szeméttelepek dolgozói is „válogatják” a szemetet. Nincs tiltva, legfeljebb a szemet bántja a. guberálás — valamikor ez volt a legszegényebbek aranybányája. Ma persze távolról sem az, mindösz- sze annak felismerése, hogy a hulladék nem szemét, hanem újra feldolgozható érték, s mint ilyen, jelentős anyagi forrás lehetne. Lehetne, mert ma még távolról sem az. Á lakótelepi szemét 38 százaléka papír, 4—5 százaléka műanyag. E fantasztikus érték javarésze azért is kerül a szemétbe, mert a lakótelepeken nincs MÉH-felvevőhely, vagy egyéb értékesítési lehetőség. Márpedig a honi papírtermeléshez felhasznált rosttömeg 44 százaléka papírhulladék, s ez az arány még fokozható. S ha netán valamilyen csoda folytán egyik napról a másikra papírhulladék-felesleggel rendelkeznénk. külkereskedőink minden mennyiséget játszva értékesíthetnének. Nem kevésbé aggasztó a mű- anyagpocsékolás. A műanyag hulladék 1975-ben 60 tonna volt, 1980-ban 130 ezer, 1985-ben pedig várhatóan 200 ezer tonnára rúg majd. Ugyanakkor a műanyaghulladék elégetve magas kalóriaértékű tüzelőanyag, keverhető bitumenbe, kitűnő minőségű hőszigetelő, vagy akár paplan is készíthető belőle, s nem utolsósorban: beolvasztás után úgynevezett másodnyersanyag- gyanánt bármire (akárcsak előző életében) hasznosítható. Nem túlzás azt állítani, hogy — szemérmességünket félretéve — üdvös lenne végre termelékenyebbé tenni a rossz emlékű guberálást, hiszen milliókat dobunk ki esztendőről esztendőre a szemétbe. Hogy mást ne mondjak: egy tonna vashulladék felhasználásával 4 tonna vasérc és 2 tonna feketeszén takarítható meg. Egy tonna használt papír 2,5 köbméter fát ment meg, 12—15 élő fábó^kivonható cellulózt pótol. Az 1977- ben begyűjtött 155 ezer tonna papírhulladék — hála az úttörőknek — közel két millió fát mentett meg a kivágástól, s ez 2000 hektár erdőnek felel meg. Alumíniumhulladékból tizedannyi energiával állítható elő új alumínium, mint bauxitból. És így tovább. Ki ellenőrizzen? Lám, mi mindenre nem terjed ki a szemetelő ember figyelme. A szemetelő emberé, akinek manapság, mondjuk meg őszintén, meglehetősen könnyű dolga van. Hiszen mindenki kedvére kiélheti szemetelhetnékjét, s jóformán csak a saját lelkiismerete akadályozhatja meg ebben. Sokan a társadalmi ellenőri hálózat létrejöttét sürgetik, pedig ebben az országban minden kinevezéstől vagy választástól függetlenül tíz- millióan érezhetjük magunkat társadalmi ellenőrnek, s tehetünk feljelentést az első arra járó rendőrnél, vagy a tanács szabálysértési csoportjánál. Mégis, az utcai feljelentések 99 százaléka (a helyszíni bírság megtagadását követően) rendőrtől származik. Budapesten évente átlagosan ötezer köztisztasági szabálysértéssel kapcsolatos feljelentés került nyilvántartásba. Felbecsülni sem lehet, hogy a ténylegesen elkövetett szabálysértéseknek valójában hány százaléka ez. A szabálysértések tárgya: szemetelés — sittet vagy szénport lefújt a teherautóról a szél, sörösüveget dobtak ki az ablakon. Négyből három bejelentett szabálysértést elmarasztaló határozat követ, a bírság összege átlagosan negy-ötszáz forint. Hazánkban több mint negyedszázaddal az intézményesített szemétszállítás honosítása előtt, 1830- ban „testi fenyítéssé' büntették a szemét és hó kijelölt területeken kívüli lerakását”. K. P. PANORÁMA Guruló laboratórium • Kilenc méter hosszú „guruló laboratórium.” Egyike azoknak, amelyek az USA nagyvárosait, azok környékét járják. Folyamatosan mérik a levegőben levő szénmonoxidot, telített szénhidrogének, kéndioxid, nitrogénoxid, ózon mennyiségét, és egy sereg nem állandó szennyeződés jelenlétét. A szél sebességét, a csapadék mennyiségét, s(b> is tigyelik. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Korunk technikája számtalan jótéteményt áraszt az emberiségre, de van néhány súlyos ártalma is, például a légkör egyre nagyobb mértékű beszennyezése füsttel, porral és egyéb káros anyagokkal. Technikai kultúránknak ezek az árnyoldalai ma már olyan mértéket kezdenek ölteni, hogy sür-' gős ellenintézkedéseket követelnek. A feladat egyrészt abból áll, hogy olyan újabb eljárásokat kell kidolgozni, amelyek kevesebb szennyeződéssel, kevesebb zajjal, füsttel és porral hozzák létre a termékeket. Másrészt olyan tisztítási, szűrési módszereket kell kialakítani, amelyek az egyenlőre megváltoztathatatlan technológiákhoz alkalmazhatók. Harmadrészt meg kell oldani, hogy az ipari tevékenységből származó szennyezések egy részét olyan helyeken éa olyan időpontokban bocsássák a levegőbe, hogy azok a lakott területeket legkevésbé veszélyeztessék. Légkörünk ugyanis, amely 5000 billió tonna levegőből áll, jelentős mennyiségű szennyezést meg tud „emészteni”. A veszély mindig akkor fenyeget, amikor a szennyezések a légkör alsó rétegeiben maradnak, ott összetömörülnek és szélcsend idején mozdulatlanul „megülnek”. A levegőszennyezés elleni harcban elsőrendű követelmény, hogy ki lehessen mutatni, mérni lehessen a légkört szennyező, az egészséget károsító anyagok koncentrációját. E célra a különösen veszélyeztetett Jielyeken figyelő- és mérőállomásokat létesítenek, vagy műszerekkel felszerelt mérőkocsikkal végeznek rendszeres vizsgálatokat, mindig más helyen. Hordák a majmoknál A biológia új ága, az etológia, az állatok viselkedésének törvény- szerűségeit kutatja. Nagyon sok állatcsoporton folytatnak vizsgálatokat, mégis változatlanul az egyik leghálásabb kísérleti alany a majom. Az állatkerti tartás során sok tapasztalatot szereztek a majmok viselkedéséről, és most természetes környezetükben vizsgálják csoportos életük szabályait. Angol kutatók a Nyugat-tanzániai vadrezervátumban több mint hét éven át figyelték a páviánok életmódját, hordáikon belül érvényesülő magatartási szokásaikat. A negyven-hatvan főből álló hordák külön-külön területen élnek, ahol más páviáncsoportokat nem tűrnek meg. A felnőtt hímek között meghatározott rangsor alakul ki. A horda élén a vezér, a legerősebb hím áll. A hímek nemi érése ötéves korukban kezdődik, és hét és fél éves korukra fejlődnek ki teljesen. A fiatal állatok ebben az időszakban a hordán belül már elkülönült csoportokban élnek, majd hat- és nyolcéves koruk között elhagyják a hordát, és születési helyüket. A.kutatók húsz fiatal hímet kísértek figyelemmel születésüktől kezdve, és azt tapasztalták, hogy felnőtt kor elérése után egy állat sem maradt meg abban a hordában, ahol született. Tizenöten együtt távozva új csoportot alakítottak, míg a többi elpusztult, vagy eltűnt a megfigyelők szeme elől. Néhány más fiatal hím is csatlakozott hozzájuk más hordákból és két fiatal nőstény. A legtöbb nőstény ebben az életkorban még a saját hordájában marad. A távozott hímek időnként még csatlakoznak a szülők hordájához. Ezek a látogatások azonban egyre ritkábbak, majd végleg elmaradnak. A látogatások alkalmával gyakran egy-két nőstény is elkíséri a távozót, így az új horda lassan teljessé válik. (KS) Hidegből származó meleg A hőszivattyú tulajdonképpen nem új találmány, de addig nem tudott elterjedni, amíg olcsó volt az energia. Napjainkban viszont az energiával való takarékosság már az egész világot foglalkoztatja, s így előtérbe került a hőszivattyús fűtés lehetőségének a kérdése is. A szakemberek szerint alkalmazásával az emberiség előtt egy új energiaforrás, a környezeti energia felhasználásának korlátlan lehetőségei nyílnak meg. A hőszivattyú tulajdonképpen egy olyan hűtőgép, amelynek hideg elpárologtatója egy hőforrásból hőt vesz fel, és azt a körfolyamatban részt vevő közeg kompressziójával magas hőfokszinten leadja. De úgy is fogalmazhatjuk, hogy a hőszivattyú olyan hűtőberendezés, amelynél nem az elpárologtatóval elvont, hanem a kondenzátorban leadott hőmennyiséget hasznosítja. Vagyis hőszivaty- tyúval alacsony hőfokszintről energiát lehet magas hőfokszintre szállítani, külső munkavégzés felhasználásával. Ez egyben a különbséget is megadja a két berendezés .között, mert míg a hűtőgépet valamilyen tér vagy folyamat hűtésére használják, addig a hőszivattyút elsősorban fűtésre alkalmazzák, egyre fokozódó mértékben. A hőszivattyú hőforrása a külső levegő, folyóvíz, mély kutak vize, alacsony hőmérsékletszintű ipari hulladékhő lehet. Ezek olyan szerepet töltenek be, mint például a hűtőszekrénybe helyezett anyagok. A kompresszor által termelt hőenergia, amit itt hasznosítanak, tulajdonképpen nem nagy, ám arra mégis elég, hogy 25—30 C-fokos • Egy svéd feltaláló „csináld magad” hőszivattyúja, amely 1,65 kilowattóra energiáért 8,79 kWó-t ad cserébe, ami fedezi egy átlagos családi ház melegvíz-szükségletét. (MTI külföldi képszolgálat — KS) vizet szolgáltasson egy központi fűtőrendszer részére. Ez a vízhőmérséklet természetesen túl ala^ csony az ablak alá szerelt fűtőtestek üzemeltetéséhez, de padlófűtéshez például teljesen kielégítő. Természetesen nem lehet teljesen ingyen fűteni, de az elérhető, hogy egy kilowattóra árammal négy kilowattóra hőenergiát nyerjenek. A megyei népfrontbizottság rendezésében tegnap Kecskeméten, a községi, nagyközségi, városi népfront vezetőknek háromnapos tanfolyam kezdődött. A program szerint a résztvevők tájékoztatást kapnak egyebek között a megye politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, az idei feladatokról, a népfrontmozgalom legfontosabb tennivalóiról, például a lakóterületeken végzett mozgalmi munkáról, a közművelődés, közoktatás segítéséről.
