Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-23 / 69. szám

1979. március 23. • PETŐFI N£PE • 3 Sajátos eszközeivel segít a népfrontmozgalom Beszélgetés Farkas Józseffel A tanfolyam résztvevői. (Tóth Sándor felvétele) A tanfolyam jelentőségéről, a népfrontmozgalom előtt álló fel­adatokról Farkas Józsefjei, a me­gyei népfrontbizottság titkárával beszélgettünk. — A népfrontbizottság először szervez ilyen tanfolyamot, vagy hagyománya van már a népfront­vezetők év eleji széles körű tájé­koztatásának? — Évről évre megrendezzük a népfront társadalmi vezetőinek a továbbképző tanfolyamot, amely a tapasztalatok szerint jó segítséget ad a további felelősségteljes mun­kájukhoz — mondta Farkas Jó­zsef. — A felkért előadók részle­tesen ismertetik a legfontosabb gazdasági, társadalmi, művelődés- politikai feladatokat, s azt, hogy ezek megvalósításához a nép­frontmozgalom milyen segítséget adjon. Nagy jelentősége van pél­dául annak a módszernek, misze­rint a népfront rendszeresen szer­vez fórumokat, előadásokat, me­lyeken a lakosság megérti a gaz­daságpolitikai célkitűzéseket, az ezzel kapcsolatos intézkedések összefüggéseit, a társadalom előtt álló feladatokat. — Az előbb említette a műve­lődéspolitikai feladatokat. A me­gyei népfrontbizottság nemrég ép­pen ezzel, vagyis a közművelődés, közoktatás helyzetével, az ezzel kapcsolatos további tennivalókkal foglalkozott. A népfrontmozgalom milyen segítséget ad? — Igen, e témát március elején tárgyalta a megyei népfrontbizott­ság. A mozgalom sajátosságaiból eredően továbbra is segítjük meg­valósítani az oktatáspolitikai ha­tározat tételeit. Nagyon jelentős feladatunk egyebek között a szü­lők pedagógiai ismereteinek bőví­tése, a hátrányos helyzetű és a fizikai dolgozók gyermekei tanu­lási feltételeinek javítása, a pá­lyaválasztási, pályairányítási ak­ciók szervezése. A jövőben is in­dítunk társadalmi munkaakciót az oktatási feltételek javításáért. — A megyei népfrontbizottság azt javasolta a községi, nagyköz­ségi, városi testületeknek, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a szülői munkaközösségekkel, megkülönböztetett figyelemmel gondozzák a tankötelezettségi tör­vény betartását a szülők körében, rendszeresen foglalkozzanak a pá­lyairányítási, pályaválasztási kér­désekkel. — A fiatalokról volt szó az előbb, ezért megkérdezzük, a nép­frontmozgalom hogyan vesz részt a nemzetközi gyermekév esemé­nyeinek szervezésében? — Tettekkel a nemzetközi gyer­mekévért jelszóval. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy például társadalmi munkát szervezünk, játszóterek, kirándulóhelyek ki­alakításáért. A -gyermekévvel kap­csolatban hangsúlyozom azt a tö­rekvésünket, amely az olvasás megszerettetésére irányul. Nagyon jó lenne például azt elérni, hogy a gyermeknapon az ajándékok kö­zött könyvek is legyenek, s a rendszeres olvasásra neveljük a gyerekeket. Mint már említettem, a szülői munkaközösségekkel, a szülőkkel az eddigeknél szorosabb kapcsolatot alakítunk ki, s ez minden bizonnyal nagy segítséget ad a törekvésünk megvalósulásá­hoz, vagyis ahhoz, hogy a jövőben a jelenleginél jóval több gyermek olyas majd rendszeresen. — Milyen események rendezésé­re készUl a mozgalom? — Elsőként a már hagyományo­san megrendezésre kerülő béke és barátsági hónapot említeném. Programjaink sorából kiemelkedik a kalocsai esemény. A városban a lakosság társadalmi munkájával negyedszázaddal ezelőtt készítet­ték el a lidicei emlékművet, ahol nagyszabású ünnepségre kerül sor. A béke és barátsági hónap kere­tében különböző fórumokat szer­vezünk, ahol a résztvevők a nem­zetközi eseményekről tájékozód­hatnak. — A népfront helyi testületéi­nek rendszeres feladata, hogy más, egyéb témákban is szervez­zen fórumokat. Ezeken az esemé­nyeken a lakosság például meg­ismeri a településfejlesztés leg­fontosabb célkitűzéseit. Ezeken a beszélgetéseken jó alkalmunk van arra, hogy felhívjuk a lakos­ság figyelmét, hogy szabad idejük­ben segítsék az óvodák bővítését, új iskolai tantermek építését, utak. járdák kialakítását, parkosítást, fásítást. — Hogyan bővítik a népfront és a lakosság eddigi kapcsolatának formáit? — Mint ismeretes, a tanácstagi beszámolókkal párhuzamosan most választják meg az utca- és lakóbizottságokat. Baján és Kis­kőrösön már befejeződtek a vá­lasztások. Örömmel számolhatok be arróT, hogy eddig mintegy két és fél ezer népfrontaktivistát kér­tek fel az utca- és lakóbízottságok tagjainak. Ezáltal természetesen még közvetlenebbé válik a nép­front és a lakosság kapcsolata. — Az is örvendetes, hogy a népfront társadalmi vezetőinek együttműködése is rendszeressé vált, ami azért lényeges, mert ez­által a bevált jó kezdeményezése­ket. ötleteket hasznosítani tudják munkájukban. Ez a háromnapos tanfolyam is egyebek között ezt a célt is szolgálja — fejezte be a beszélgetést Farkas József. T. L. JAVUL A TELEFON Automata hibakeresők Jelentősen javul a telefonössze­köttetés biztonsága a magyar sza­badalom alapján, a Posta Kísér­leti Intézetében kifejlesztett auto­mata berendezésnek a felhaszná­lásával. A készülék a beprogra­mozás szerint vonalvizsgálatot tart, s jelzi a zavart. Egy nap alatt 1500 vonal ellenőrzését lát­ja el. A telefonösszeköttetés üzembiz­tonságának vizsgálata a jelenlegi ellenőrzéssel hosszadalmas, mun­kaigényes feladat, ráadásul az időlegesen fellépő hibák sokszor ki sem deríthetők. Ez is hozzájá­rul, hogy gyakran bosszankodunk a sikertelen tárcsázás miatt. A statisztika szerint a hívások mint­egy 20 százaléka eredménytelen marad. A vonalak biztonságának fokozására az intézet olyan ké­szüléket fejlesztett ki, amely az egymástól eltérő rendszerű postai telefonberendezések mindegyiké­nél egyaránt alkalmazható. Az automata két részből áll, ezek akár több száz kilométernyi tá­volságból is önműködően felhív­ják egymást, s regisztrálják az esetleges üzemzavarokat. Az éjjel-nappal működtethető, hordozható készülék húszféle hi­balehetőséget észlel, például az áthallást, a ki nem menő csen­getést, s azt, ha csak az egyik fél hallja a másik beszédét. Ezekre a hibákra a hagyományos módszer- íel különösen nehéz volt rábuk­kanni, mert gyakran csak időle­gesen fordultak elő. A berende­zés használatával a jelenlegi üzemzavarok egyharmadára csök­kenthetők. Az automata hibakereső gyár­tását a Telmes Műszergyártó Ipa­ri Szövetkezet kezdte meg. A tervek szerint az idén tíz készül belőle. A posta budapesti telefon-, főközpontjait és a -megyeszékhe­lyeken működő telefon-főközpon­tokat folyamatosan felszerelik ezekkel a készülékekkel. Így ja­vul a telefonösszeköttetés. (MTI) Fásítási hónap A felszabadulás óta több mint félmillió hektárral növekedett az ország erdőterülete. A következő években is 10—11 ezer hektár új erdő telepítésére kell felkészülni. Az állami szaporító telepeken évente előállított mintegy száz­millió csemetéből jut mindenki­nek, aki ki akarja venni részét az ország fásításából — mondták el a fásítási hónap országos meg­nyitóján, amelyet tegnap tartot­tak Zalaegerszegen. Az idei terv­ben 10 ezer“ hektár fásítás és er­dősítés szerepel, ennek kétharma­dát a termelőszövetkezetek vég­zik. A telepítések súlypontja az alföldi homokvidék. Az ötödik ötéves terv fásítási célkitűzései között kiemelt fel­adatként szerepel a mezőgazdasá­gi majorfásítás. (MTI) Össznépi szemetelés Hallhatunk, olvashatunk híreket az ország legkülönbözőbb telepü­léseinek tisztasági heteiről, hónap­jairól. A tudósító rendre beszámol arról, hogy a városukért, közsé­gükért mindenre kész polgárok patikatisztaságúra suvickoltak minden talpalatnyi földet, áldo­zatvállalásukért a legkiválóbbak kitüntetésben részesültek, s aztán, hogy letelt a kampány, vígan fo­lyik .tovább az össznépi szemetelés. Az átlag szemetelő (próbáljon a legjobb barátja utcai cipőben belépni a szobájába!) a kuka mel­lé önti a szemetet, unottan köpkö­di a járdára a tökmag héját (va­jon mennyibe kerülhet egy stadion takarítása, egy-egy telt ház után?), rendre a hulladékgyűjtő kosár mellé dobja elhasznált autóbusz- jegyét, kiürült cukorkászacskóját, kiolvasott újságját, miközben megmosolyogja a szöszmötölő ut­caseprőket, narancssárga mellé­nyüket, amely pedig fontos mun­kavédelmi felszerelés. Szóval, az átlagszemetelő, aki alkalmasint felháborodik pátriája tisztátalan- ságán, amondó, hogy „nem érde­mes lelkizni ezen az egészen, a szemetet össze kell szedni, el kell szállítani és kész”. Van mit eldobni Kecskeméten például a városi tanács vb kommunális költség- vetési üzemének köztisztasági dolgozói 75 ezer köbméter szeme­tet szállítanak a lerakodóhelyre, de a feladat másutt sem kisebb. Ez egyrészt átlagon felüli erőfe­szítést igényel a munkaerőgon­dokkal küszködő üzemtől, másutt pedig a városgazdálkodási, illetve a községgazdálkodási vállalatok­tól; másrészt örvendetes is, hiszen köztudott, hogy a szemétmennyi­ség arányosan nő az életszínvo­nallal. Vagyis: hál’istennek, van miből szemetelnünk ... Olyannyira, hogy nem ritkán nagyvonalúan kiterjesztjük a sze­mét fogalmát. így aztán valami­revaló háznak van saját guberá­lója. A miénk eleinte csak odaset­tenkedett a kukához, s mustrál- gatta a kínálatot. Két napra rá előkerült a felöltőjéből egy zsák, s abba villámgyors mozdulatokkal különböző holmikat rakott át a kukából. Néhány nap múlva már asszonyostul jött a hajnali szem­lére, méghozzá kerékpáron. Az egyik zsákba a kenyér- és ételhul­ladék (megtudtam, tíz hízót etet­nek belőle), a másikba a haszno­sítható hulladék kerül; sértetlen üveg, konzervdoboz, újságok, ki­dobott cipők, ruhanemű. Mikor mi van. Jelentős anyagi forrás lehetne A kukásautó rakodói, de a sze­méttelepek dolgozói is „válogat­ják” a szemetet. Nincs tiltva, leg­feljebb a szemet bántja a. gube­rálás — valamikor ez volt a leg­szegényebbek aranybányája. Ma persze távolról sem az, mindösz- sze annak felismerése, hogy a hul­ladék nem szemét, hanem újra fel­dolgozható érték, s mint ilyen, je­lentős anyagi forrás lehetne. Lehetne, mert ma még távolról sem az. Á lakótelepi szemét 38 százaléka papír, 4—5 százaléka műanyag. E fantasztikus érték ja­varésze azért is kerül a szemét­be, mert a lakótelepeken nincs MÉH-felvevőhely, vagy egyéb ér­tékesítési lehetőség. Márpedig a honi papírtermeléshez felhasznált rosttömeg 44 százaléka papírhul­ladék, s ez az arány még fokozha­tó. S ha netán valamilyen csoda folytán egyik napról a másikra papírhulladék-felesleggel ren­delkeznénk. külkereskedőink min­den mennyiséget játszva értékesít­hetnének. Nem kevésbé aggasztó a mű- anyagpocsékolás. A műanyag hulladék 1975-ben 60 tonna volt, 1980-ban 130 ezer, 1985-ben pe­dig várhatóan 200 ezer tonnára rúg majd. Ugyanakkor a mű­anyaghulladék elégetve magas kalóriaértékű tüzelőanyag, kever­hető bitumenbe, kitűnő minőségű hőszigetelő, vagy akár paplan is készíthető belőle, s nem utolsó­sorban: beolvasztás után úgyne­vezett másodnyersanyag- gyanánt bármire (akárcsak előző életében) hasznosítható. Nem túlzás azt állítani, hogy — szemérmességünket félretéve — üdvös lenne végre termelékenyeb­bé tenni a rossz emlékű guberá­lást, hiszen milliókat dobunk ki esztendőről esztendőre a szemét­be. Hogy mást ne mondjak: egy tonna vashulladék felhasználásá­val 4 tonna vasérc és 2 tonna fe­keteszén takarítható meg. Egy tonna használt papír 2,5 köbméter fát ment meg, 12—15 élő fábó^ki­vonható cellulózt pótol. Az 1977- ben begyűjtött 155 ezer tonna pa­pírhulladék — hála az úttörők­nek — közel két millió fát men­tett meg a kivágástól, s ez 2000 hektár erdőnek felel meg. Alumí­niumhulladékból tizedannyi energiával állítható elő új alumí­nium, mint bauxitból. És így to­vább. Ki ellenőrizzen? Lám, mi mindenre nem terjed ki a szemetelő ember figyelme. A szemetelő emberé, akinek manap­ság, mondjuk meg őszintén, meg­lehetősen könnyű dolga van. Hi­szen mindenki kedvére kiélheti szemetelhetnékjét, s jóformán csak a saját lelkiismerete akadá­lyozhatja meg ebben. Sokan a tár­sadalmi ellenőri hálózat létrejöt­tét sürgetik, pedig ebben az or­szágban minden kinevezéstől vagy választástól függetlenül tíz- millióan érezhetjük magunkat tár­sadalmi ellenőrnek, s tehetünk fel­jelentést az első arra járó rendőr­nél, vagy a tanács szabálysértési csoportjánál. Mégis, az utcai fel­jelentések 99 százaléka (a hely­színi bírság megtagadását köve­tően) rendőrtől származik. Buda­pesten évente átlagosan ötezer köztisztasági szabálysértéssel kap­csolatos feljelentés került nyilván­tartásba. Felbecsülni sem lehet, hogy a ténylegesen elkövetett sza­bálysértéseknek valójában hány százaléka ez. A szabálysértések tárgya: szemetelés — sittet vagy szénport lefújt a teherautóról a szél, sörösüveget dobtak ki az ablakon. Négyből három bejelen­tett szabálysértést elmarasztaló határozat követ, a bírság összege átlagosan negy-ötszáz forint. Hazánkban több mint negyed­századdal az intézményesített sze­métszállítás honosítása előtt, 1830- ban „testi fenyítéssé' büntették a szemét és hó kijelölt területeken kívüli lerakását”. K. P. PANORÁMA Guruló laboratórium • Kilenc méter hosszú „guruló laboratórium.” Egyike azoknak, ame­lyek az USA nagyvárosait, azok környékét járják. Folyamatosan mé­rik a levegőben levő szénmonoxidot, telített szénhidrogének, kéndi­oxid, nitrogénoxid, ózon mennyiségét, és egy sereg nem állandó szennyeződés jelenlétét. A szél sebességét, a csapadék mennyiségét, s(b> is tigyelik. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Korunk technikája számta­lan jótéteményt áraszt az em­beriségre, de van néhány súlyos ártalma is, például a légkör egyre nagyobb mértékű be­szennyezése füsttel, porral és egyéb káros anyagokkal. Tech­nikai kultúránknak ezek az árnyoldalai ma már olyan mér­téket kezdenek ölteni, hogy sür-' gős ellenintézkedéseket követel­nek. A feladat egyrészt abból áll, hogy olyan újabb eljáráso­kat kell kidolgozni, amelyek ke­vesebb szennyeződéssel, keve­sebb zajjal, füsttel és porral hozzák létre a termékeket. Másrészt olyan tisztítási, szűré­si módszereket kell kialakítani, amelyek az egyenlőre megvál­toztathatatlan technológiákhoz alkalmazhatók. Harmadrészt meg kell oldani, hogy az ipari tevé­kenységből származó szennyezé­sek egy részét olyan helyeken éa olyan időpontokban bocsássák a levegőbe, hogy azok a lakott te­rületeket legkevésbé veszélyez­tessék. Légkörünk ugyanis, amely 5000 billió tonna levegő­ből áll, jelentős mennyiségű szennyezést meg tud „emészte­ni”. A veszély mindig akkor fe­nyeget, amikor a szennyezések a légkör alsó rétegeiben maradnak, ott összetömörülnek és szélcsend idején mozdulatlanul „megül­nek”. A levegőszennyezés elleni harcban elsőrendű követelmény, hogy ki lehessen mutatni, mérni lehessen a légkört szennyező, az egészséget károsító anyagok kon­centrációját. E célra a különösen veszélyeztetett Jielyeken figyelő- és mérőállomásokat létesítenek, vagy műszerekkel felszerelt mé­rőkocsikkal végeznek rendszeres vizsgálatokat, mindig más helyen. Hordák a majmoknál A biológia új ága, az etológia, az állatok viselkedésének törvény- szerűségeit kutatja. Nagyon sok állatcsoporton folytatnak vizsgála­tokat, mégis változatlanul az egyik leghálásabb kísérleti alany a majom. Az állatkerti tartás so­rán sok tapasztalatot szereztek a majmok viselkedéséről, és most természetes környezetükben vizs­gálják csoportos életük szabályait. Angol kutatók a Nyugat-tanzá­niai vadrezervátumban több mint hét éven át figyelték a páviánok életmódját, hordáikon belül érvé­nyesülő magatartási szokásaikat. A negyven-hatvan főből álló hor­dák külön-külön területen élnek, ahol más páviáncsoportokat nem tűrnek meg. A felnőtt hímek kö­zött meghatározott rangsor ala­kul ki. A horda élén a vezér, a legerősebb hím áll. A hímek ne­mi érése ötéves korukban kezdő­dik, és hét és fél éves korukra fejlődnek ki teljesen. A fiatal ál­latok ebben az időszakban a hor­dán belül már elkülönült csopor­tokban élnek, majd hat- és nyolc­éves koruk között elhagyják a hordát, és születési helyüket. A.kutatók húsz fiatal hímet kí­sértek figyelemmel születésüktől kezdve, és azt tapasztalták, hogy felnőtt kor elérése után egy állat sem maradt meg abban a hordá­ban, ahol született. Tizenöten együtt távozva új csoportot ala­kítottak, míg a többi elpusztult, vagy eltűnt a megfigyelők szeme elől. Néhány más fiatal hím is csatlakozott hozzájuk más hor­dákból és két fiatal nőstény. A legtöbb nőstény ebben az élet­korban még a saját hordájában marad. A távozott hímek időnként még csatlakoznak a szülők hordájához. Ezek a látogatások azonban egy­re ritkábbak, majd végleg elma­radnak. A látogatások alkalmá­val gyakran egy-két nőstény is el­kíséri a távozót, így az új horda lassan teljessé válik. (KS) Hidegből származó meleg A hőszivattyú tulajdonképpen nem új találmány, de addig nem tudott elterjedni, amíg olcsó volt az energia. Napjainkban viszont az energiával való takarékosság már az egész világot foglalkoztat­ja, s így előtérbe került a hőszi­vattyús fűtés lehetőségének a kér­dése is. A szakemberek szerint al­kalmazásával az emberiség előtt egy új energiaforrás, a környeze­ti energia felhasználásának kor­látlan lehetőségei nyílnak meg. A hőszivattyú tulajdonképpen egy olyan hűtőgép, amelynek hi­deg elpárologtatója egy hőforrás­ból hőt vesz fel, és azt a körfolya­matban részt vevő közeg komp­ressziójával magas hőfokszinten leadja. De úgy is fogalmazhatjuk, hogy a hőszivattyú olyan hűtőbe­rendezés, amelynél nem az elpá­rologtatóval elvont, hanem a kon­denzátorban leadott hőmennyisé­get hasznosítja. Vagyis hőszivaty- tyúval alacsony hőfokszintről energiát lehet magas hőfokszint­re szállítani, külső munkavégzés felhasználásával. Ez egyben a különbséget is megadja a két be­rendezés .között, mert míg a hűtő­gépet valamilyen tér vagy folya­mat hűtésére használják, addig a hőszivattyút elsősorban fűtésre alkalmazzák, egyre fokozódó mér­tékben. A hőszivattyú hőforrása a külső levegő, folyóvíz, mély kutak vize, alacsony hőmérsékletszintű ipari hulladékhő lehet. Ezek olyan sze­repet töltenek be, mint például a hűtőszekrénybe helyezett anya­gok. A kompresszor által termelt hőenergia, amit itt hasznosítanak, tulajdonképpen nem nagy, ám ar­ra mégis elég, hogy 25—30 C-fokos • Egy svéd feltaláló „csináld ma­gad” hőszivattyúja, amely 1,65 ki­lowattóra energiáért 8,79 kWó-t ad cserébe, ami fedezi egy átla­gos családi ház melegvíz-szükség­letét. (MTI külföldi képszolgálat — KS) vizet szolgáltasson egy központi fűtőrendszer részére. Ez a vízhő­mérséklet természetesen túl ala^ csony az ablak alá szerelt fűtő­testek üzemeltetéséhez, de padló­fűtéshez például teljesen kielégí­tő. Természetesen nem lehet tel­jesen ingyen fűteni, de az elérhe­tő, hogy egy kilowattóra árammal négy kilowattóra hőenergiát nyer­jenek. A megyei népfrontbizottság rendezésében tegnap Kecskeméten, a községi, nagyközsé­gi, városi népfront vezetőknek háromnapos tanfolyam kezdődött. A program szerint a résztvevők tájékoztatást kapnak egyebek között a megye politikai, társadalmi, gazda­sági helyzetéről, az idei feladatokról, a nép­frontmozgalom legfontosabb tennivalóiról, például a lakóterületeken végzett mozgalmi munkáról, a közművelődés, közoktatás segí­téséről.

Next

/
Thumbnails
Contents