Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-23 / 69. szám

Várható időjárás ma estig: keleten megnövekvő, később délnyugat felől ismét csökkenő felbőzet. Többfelé eső, záporeső, egy-két helyen zivatar. Időnként megélénkülő, néhány he­lyen megerősödő délnyugati, nyugati szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—7, legmagasabb nappali hőmérséklet: általában 12—17 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 69. szám Ára: 1,20 forint 1979. március 23. péntek Elutaztak a testvérmegyei küldöttségek A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójára a megyei pártbi­zottság meghívására a hét eleje óta Bács-Kiskun megyében tar­tózkodó testvérmegyei küldöttsé­gek tegnap hazautaztak. Elutazásuk előtt az Ukrán Kom­munista Párt Krím területi Bi­zottságának, a Vajdasági Kommu­nisták Szövetsége Tartományi Bi­zottságának, a Román Kommunis­ta Párt Álba megyei Bizottságá­nak, az Olasz Kommunista Párt Modena megyei Bizottságának küldöttségétől a megyei pártbi­zottság vezetői elköszöntek. A Krím területi delegáció Bu­dapesten megnézte a Munkásmoz­galmi Múzeum kiállítását, s este a Keleti pályaudvarról a Tisza expresszel utazott el. Az olasz küldöttség magyarországi prog­ramja Zalakaroson fejeződött be. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kor­mányt Kuvait államban tett hi­vatalos látogatásáról, A Miniszter- tanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését, amelyben javasla­tot tett természeti erőforrásaink hasznosításának fokozására. A nehézipari miniszter jelen­tést tett a paksi atomerőmű létesí­tésének elmúlt évi munkálatai­ról és az idei feladatokról a KNEB elnöke beszámolt az atom­erőmű megvalósításának helyze­téről. A kormány a jelentéseket tudomásul vette, egyben kötelezte az illetékes minisztereket, hogy megfelelő intézkedésekkel bizto­sítsák a megvalósítás tervszerűsé­gének javításához szükséges felté­teleket. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentést tett az idei mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A Minisztertanács a jelentést tudomásul veite, és ha­tározott a feladatok végrehajtásá­hoz szükséges intézkedésekről. A Minisztertanács megtárgyalta a Fővárosi Tanács elnökének elő­terjesztését, Budapest 15 éves la­kásépítési tervének koncepcióját. A kormány határozott a Ma­gyar Népköztársaság Kiváló mű­vésze és Érdemes művésze kitün­tető címek 1979. évi adományozá­sáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Sokoldalú segítség a partnergazdaságoknak UJ SZOLGÁLTATÁSI FORMÁK Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemei közül ez év ta­vaszáig harminc szövetkezet 30,9 ezer hektár szántóval társult a szolnoki GITR-hez. A rákóczifalvi Rákóczi Tsz által kezdeményezett, s tíz megyében 240,9 ezer hektáron működő Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszere feltételeit itt a kiskunsági téeszek, szakszö­vetkezetek találták számukra a legkedvezőbbnek. A Homokhátság széttagolt, 14—15 vagy ennél alacso­nyabb aranykorona értékű földjén gazdálkodók, ugyan­is előnytelen talajadottságaik miatt általában kívül estek más szántóföldi növénytermelési rendszerek ér­deklődési körén. A GITR-hez társult kiskunsági szövetkezeteknek azonban pár év alatt sikerült bebizonyítaniuk, hogy az adottságaikhoz alkalmazkodó termelési technológiával, amelyhez a megfelelő biológiai alap- és a műszaki fel­tétel párosul, a korábbinál sokkal többet képesek ter­melni. A Kiskunsági TESZÖV körze­tében tavaly 26 ezer hektár búzát termesztettek. 14 ezer hektáron a GITR technológiáját alkalmazva 44 mázsás átlagtermést értek el. A kukorica hektáronkénti hozama 55 mázsa lett, ami 20 mázsával magasabb a rendszeren kívül ku­koricát termesztők termésátlagá­nál. Az ugyancsak GITR-technoló- giát alkalmazó helvéciai Petőfi Tsz-nek 320 hektár kukoricaföld­jén 74 mázsa lett az átlagos ter­méshozam. A Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszere Bács-Kiskun megyei tagszövetkezeteinek és a szolnoki GITR-nek a vezetői csü­törtökön Kecskeméten a Tudo­mány és Technika Házában tar­tották közgyűlésüket. Bozsik Zol­tán igazgató számolt be a terme­lési rendszer 1978. évi együttes eredményéről, működésének ta­pasztalatairól, majd a GITR idei terveit ismertette. A termelési rendszer továbbfejlesztette szer­ződéses kapcsolatait. Részvéteié­vel megalakult a Gabonamag-tár- saság, amely a szegedi Gabona- termesztési Kutató Intézet által nemesített őszi búza, kukorica, napraforgó és más növények vető­magjának termeltetésére, a nyers- fnag feldolgozására, fémzárolásá­ra, a kiváló minőségű vetőmag tá­rolására vállalkozott, a forgalma­zást pedig a Vetőmagtermeijető és Értékesítő Vállalat végzi. Ez utób­bi szerzi be a Gabonamag-társulás számára azokat a külföldi vető- magtajtákat, hibrideket is, ame­lyeknek elszaporítására, honosítá­sára, hazai előállítására a társa­ság vállalkozik. A szolnoki termelési rendszer szerződést kötött az NDK-beli Fortschritt Kombináttal, amely az országszerte jól bevált E—512-es és E—516-os típusú gabonabeta­karító gépeket gyártja. Az NDK- beli vállalat részt vesz a GITR pótalkatrész-raktárának tervezé­sében, segítséget nyújt az alkat­rész-felhasználási normák kidol­gozásához, és az idénymunkákra gondoskodik a GITR-hez társult gazdaságok NDK-gyártmányú ga­bonakombájnjai pótalkatrészeiről. A GITR a partnergazdaságok te­lephelyére szállítja a megrendelt alkatrészeket. Az idén a lejtős te­rületen, valamint a homokhátsá­gokon gazdálkodó szövetkezetek számára a tájkörzetnek még in­kább megfelelő termelési techno­lógiákat dolgoz ki a silókukorica-, a cukorrépa-termesztésre, továbbá az őszibúza-vetőmag előállítására is. Alkatrészraktárakat rendez be a GITR a K—700-as és T—150-es típusú erőgépek javítására, meg­szervezi az IFA tehergépkocsik szükségszerű szolgáltatását az üze­men kívüli javítástól kezdve a közúti vizsgáztatásig. Ezen kívül részt vesz a takarmánytáp-kon- centrátumot gyártó társaság ala­pításában, amely a növényolaj- feldolgozás melléktermékeinek hasznosítására vállalkozik. K. A. • Gondos növényápolással, vegyszeres gyomirtással segítik az őszi kalászosok fejlődését a kiskunsági szövetkezetekben. (Straszer András felvétele.) KMBf Liftvezérlő-berendezések Bajáról • Baján a Ganz Készülékek Gyárában évente 70 millió forint értékben gyártanak liftvezérlő' berendezéseket, a Ganz-MÁVAG részére. Az összeszerelt készülékeket szimulátoros próbapadon el' lenőrzik a szállítás előtt. AZ OKTATÁSI BIZOTTSÁG MEGTÁRGYALTA T aneszközök Bács-Kiskun iskoláiban Van-e elég oktatási eszköz az általános és középiskolák­ban? Milyen a meglevők minősége, kihasználtsága, iskola­típusonként? Van-e a különböző területeken — városokban, járásokban — javítási, karbantartási lehetőség? Ezekről a kérdésekről tárgyalt tegnap délelőtt Kecskeméten a megyei tanács oktatási bizottsága. Fekete Zoltán a Pedagógus To­vábbképző Intézet munkatársa beszámolójában összegezte az ed­digi tapasztalatokat, s az e téma­körben végzett újabb felmérések eredményeit. A vizsgálat alapján megállapították hogy megyénk oktatási intézményeiben van ele­gendő audiovizuális szemléltető eszköz, s az ellátottság az utóbbi években jelentősen javul. Meg­jegyzendő azonban, hogy minősé­gük nem mindig megfelelő. Bizo­nyítja ezt az a tény, hogy 1973 óta összesen 66 millió forintot költöttek az oktatási, eszközök javítására. Rádiókészülék egyetlen iskolá­ból sem hiányzik. Gond azonban, hogy a tananyag különböző ré­szeihez kitűnően hasznosítható is­kolarádió adásait jóformán csak a harmadik műsor sugározza, ám a készülékek többsége technikai­lag nem alkalmas az URH-sáv vételére. Televízió is — bár keve­sebb számban — minden intéz­ményben megtalálható. Jelentő­sége elsősorban az általános isko­lákban van. Tizenhat millimé­teres hangosfilmvetítővel az alsó és középfokú oktatási intézmé­nyek nyolcvan százaléka rendel­kezik, a filmkópiák ingyenes köl­csönzése pedig a Bács-Kiskun me­gyei Filmtár feladata. Probléma azonban, hogy az oktatási filmek közül sok a régi, témájában el­avult, s így nem mindig illeszt­hető a folyamatosan korszerűsí­tett új tantervek anyagába. A Népi Ellenőrzési Bizottság felmérése szerint sürgető problé­ma az oktatási eszközök minősé­gének, tárolásának, javításának megoldása. Tovább nehezíti a helyzetet a TANÉRT tervszerűt­len árukínálata. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a bonyolul­tabb javításokat jelenleg sok eset­ben csak Budapesten tudják el­végezni. Mindemellett már me­gyénkben is születtek jó kezde­ményezések. Kiskőrösön, Baján, és Kiskunhalason már javarészt megoldották a javítási problémá­kat. Központi műhelyeket szer­veztek, s van olyan város, ahol igénybe veszik a helyi szakmun­kásképző intézet segítségét is. Fel­merült az is, hogy gondoskodni kell a pedagógusok hatékonyabb, folyamatosabb oktatástechnikai továbbképzéséről, mert a bonyo­lultabb gépek kezelése komoly gondot okoz. A technika azon­ban nem mindenható, a televí­ziós, rádiós, magnós órákat — lehetőség szerint — az eddigiek­nél alaposabban elő kell készíteni, az oktatás nagyobb hatékonysága érdekében. _, Az oktatási bizottság ülésének második felében dr. Molnár János, a bajai Városi Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője tartott tájékoztatót a város alsó és kö­zépfokú oktatási intézményeinek, valamint a kisegítő iskoláinak audiovizuális. eszközellátottságá­ról. Javasolta a többi közt, hogy a megyében legalább egy közpon­ti javító műhelyt kapcsoljanak be az Országos Oktatástechnikai Központ szervezetébe, a folyama­tos karbantartás érdekében. Fi­gyelmet érdemel az a tény, hogy Baja város tudta egyedül megol­dani a megyében — szinte tökéle­tesen — az oktatástechnikai esz­közök karbantartását, javítását, sőt, íjiég a szaktanácsadást is, a vásárlások alkalmával. A bajai példa követendő más városokban, járásokban is. A beszámolókat követő javas­latok között szerepelt a szaktan- termek, s az ezekhez kapcsolódó szertárak számának növelése. Szó­beli javaslatként felvetődött az is, hogy a megye északi és déli részében — Baján és Kecskemé­ten — két központi oktatástech­nikai műhelyt, javító-szolgáltató egységet hozzanak létre. Ez ugyan költséges, de a továbbiak­ban a befektetés többszörösen megtérül. Hiszen az új tantervek teljes bevezetésével egyre inkább nőtt az oktatásban a taneszközök szeiepe. P. E. Elkészült az egészséges életmódra nevelés és a tisztasági mozgalom középtávú terve A Magyar Vöröskereszt Bács-Kiskun me­gyei vezetőségének szerdai ülésén az egész­séges életmódra nevelés, valamint a tisztasá­gi mozgalom továbbfejlesztésének vöröske­resztes feladatait összegző középtávú tervet vitatták meg. Részt vett a vezetőség tanácskozásán dr. Kaposvári Júlia, a Magyar Vöröskereszt fő­titkárhelyettese is. Dr. Szendrei József egészség- nevelési felelős előterjesztésében idézett az egészségügyi törvényből: „ ... az egészségügy az egész tár­sadalom ügye, ezért szükséges, hogy a társadalmi szervek, a dol­gozók széles tömegei tevékenyen vegyenek részt a feladatok megol­dásában.” Az egészséges életmód­ra nevelés a Vöröskereszt számá­ra két irányú feladatot jelent: az ismeretterjesztés, tájékoztatás mellett a szemlélet és magatartás formálását, valamint a társadal­mi munkatársak, az aktivisták képzését. / Szerteágazó, sokirányú tevé­kenység ez. Magában foglalja a személyi higiénia kérdését, az egyes betegségek és munkahelyi egészségkárosodások, a települé­sek egésszégügyi ártalmainak megelőzését, a korszerű táplálko­zás, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását, a túlzott gyógyszerfogyasztás veszélyeit és az egyes járványokkal szembeni védekezés módjait épp úgy. mint a családpolitikai munka bokros feladatait. A rendszeres és állandó tevé­kenységek mellett a középtávú terv foglalkozik az évenként ki­emelt feladatokkal is: így az idei esztendőben a gyermekek nemzet­közi évéhez kapcsolódón a gyer­mek- és ifjúságvédelem kerül elő­térbe. Jövőre az ipari és mezőgaz­dasági dolgozók egészséges élet­módra nevelése kap hangsúlyt, 1981- ben a balesetek megelőzése, 1982- ben pedig a bekövetkező de­mográfiai hullámvölgy az ifjúság családi életre nevelésének kérdé­sét indokolja kiemelten kezelni. Az egészséges életmódra való nevelésnek része a 25 éves tapasz­talatokkal rendelkező tisztasági mozgalom továbbfejlesztése is. A hatékonyabb szervező munka le­hetőségét nyújtja a Hazafias Nép­fronttal, a tanácsokkal, valamint a köztisztasági és rendészeti szer­vekkel való szorosabb együttmű­ködés. El kell érni — szögezte le Ágoston András megyei titkár a szervezési feladatok legfontosab­bik célkitűzéseként —, hogy a tisz­tasági mozgalom a VI. ötéves terv folyamán váljon a lakókerülete­ken a településfejlesztési, az ipa­ri és mezőgazdasági üzemekben pedig a szocialista versenymozga­lom szerves részévé. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a tisztasági moz­galom eredményesebbé tételére a közlekedési vállalatoknál, az élel­miszert előállító és . forgalmazó üzemeknél, az egészségügyi és ok­tatási intézményekben. A környe­zetvédelemhez kapcsolódva az üdülő-övezetekben és a lakótele­peken végzendő tisztasági mozga­lom eredményességének növelésé­re kell törekedni. A járási és városi vöröskeresz­tes szervezetek a megyei vezető­ség útmutatása alapján készítik el éves programjukat, amely a konk­rét feladatokat tartalmazza, egyez­tetve céljainkat a mozgalomban közreműködő valamennyi állami és társadalmi szervezettel. V N. M.

Next

/
Thumbnails
Contents