Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. március IS. HÁROM ÉVTIZED UTÁN Korszerű módszer az állattenyésztésben EMELKEDETT AZ ÁRBEVÉTEL Sikeres évet zárt a kiskunhalasi fogyasztási szövetkezet Manapság már a legöregebb tehenek is csak homályosan emlékeznének — ha tudnának emlékezni a csendesen kérődző Ris- ka mama panaszos méltatlankodására, hogy álmai netovábbját, a daliás Kormost már évek óta nem látta, mégis rendre jönnek a világra „a tisztára Kormos formájú” kisbocik. Harminc év telt el azóta, hogy hazánkban is hosszas kísérletezés után megkezdték, intézményes keretek között, a háziállatok mesterséges termékenyítését. Mint minden új, ez a módszer is a maradiság elleni harcban nyert csatát. A csata katonái a termékenyítést végző gyakorlati szakemberek, az inszeminátorok, valamint a gépkocsivezetők, tisztjei az állatorvosok és az agrármérnökök voltak. A hátországot a laboránsnők, az állatgondozók, az adminisztratív és kisegítő dolgozók képezték. A nyertes az egész népgazdaság, mert a mesterséges termékenyítés elterjedése óta jelentősen csökkent egyes fertőző betegségek kártétele. Sok, feleslegessé vált apaállat tartási költségét megtakarítjuk és a kiváló ■ tulajdonságú utódok az egész állatállomány tenyészérté- két gyorsan növelik. Jelenleg a mesterséges termékenyítést az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség irányítása alatt hat főállomás végzi, kormányhatározatban rögzített tenyésztési irányelvek szerint. Munkájuk nagy pontosságot igényel, az úgynevezett párosítási terveket szigorúan meg kell tartani, ami azt jelenti, hogy minden egyes szarvasmarha-állományban csak az oda beosztott bika termékenyítőanyagát lehet felhasználni. Ezek a világ legjobb fajtáitól, többek között az USÁ-ból és Kanadából származó holstein-friz fekete és vöröstarka változótól, a francia limou- sintól származnak a szarvasmarháknál. A sertéseknél a legtermelékenyebb fehér hús- és lapály típusoktól, valamint hibridektől. így alakul ki a lehető leggyorsabban a népgazdasági céloknak megfelelő arány, a tej-, a hús- és vegyeshasznosítású fajták között. Ez az arány akkor jó, ha a hazai fogyasztásra — mivel nincs lehetőség exportra — szükséges tejet és tejtermékeket minél kevesebb tehén, a lehető legnagyobb hozammal termeli meg. így lesz olcsóbb az állomány tartása, mert a kevesebb állathoz kevesebb takarmány, épület, emberi és gépi munka, tehát kisebb ráfordítás szükséges. A vágómarhát és a marhahúst — a tejtermelő állomány húshozamán kívül — a nagyüzemekben külön erre a célra tenyésztett, a lehető legolcsóbban tartható húshasznosítású állomány adja, az exportigényeknek is megfelelő minőségben. A kisgazdaságokban az. exportra is kiváló vegyeshasznosítású magyartarka állomány fenntartása a cél. Sertéseknél egyrészt arra törekszünk, hogy a húsipari igényeknek minél jobban megfelelő típusok tenyésztése váljon uralkodóvá, másrészt — a tenyésztési kedv fentartása végett — teljes mértékben figyelembe vesszük a kistermelők fajtaigényeit is. A már említett hat főállomás közül megyénkben — a kecskeméti székhellyel működő — Dél- Alföldi Mesterséges Termékenyítő Főállomás látja el a termékenyítőanyag-termelést és -forgalmazást, a mesterséges termékenyítést, valamint a meddőség elleni küzdelem állatorvosi teendőinek erre a szervezetre háruló feladatait. Főállomásunk a korábban önálló Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei főállomások egyesítése útján 1978. január 1-én alakult. Fél év alatt sikerült egységesen, gördülékenyen működő szervezetet létrehozni. 1978-ban mind a három megyében túlteljesítettük terveinket, megtartottuk a korábbi jó eredményeket, sőt az előző évinél lényegesen több sertés lett mesterségesen megtermékenyítve. Bács-Kiskun megyében jelenleg a szarvasmarha-állomány döntő többségét, mintegy 65 ezer tehenet és üszőt mesterségesen termékenyítenek. Ezt a módszert alkalmazzák a nagyüzemi sertés- állományok zömében is, mintegy 50 ezer állatnál, a kisgazdaságok kocái közül pedig 15 ezernél, ami csak 35—40 százalékos arányt jelent. A kiterjedt tanyavilágban ugyanis a rossz útviszonyok miatt nem tudjuk vállalni a mesterséges termékenyítést. A szarvasmarhák mesterséges termékenyítését összességében rendben levőnek tartjuk, a sertéseké pedig elsősorban a nagyüzemekben az idén jelentősen fejlődik. A juhászaiban az ágazat kedvezőtlen helyzete miatt > ez a módszer az utóbbi években háttérbe szorult, s az állománynak csak 10—12 százalékára korlátozódik. Mivel a juhászat fellendítése napirendre került, újbóli elterjesztésére megkezdtük a felkészülést. Céljaink elérése érdekében szoros kapcsolatban dolgozunk az állattenyésztési társintézményekkel, valamint a különböző állattenyésztési rendszerekkel, társulásokkal. Arra törekszünk, hogy munkánkat eredményesen végezve hozzájáruljunk a megye állat- tenyésztésének tervszerű fejlesztéséhez. dr. Bulla Géza a főállomás általános igazgatóhelyettese A napokban tartotta évzáró küldöttgyűlését a megye egyik legnagyobb általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete, a Kiskunhalasi ÁFÉSZ. A mintegy nyolcezer szövetkezeti tagot képviselő kétszáz küldött az igazgatóság gondosan összeállított írásos beszámolójából, Mészáros Imre elnök szóbeli kiegészítéséből, továbbá a felügyelő bizottság kritikus jelentéséből átfogó képet szerezhetett az elmúlt évi munkáról, de azokról a gondokról is értesülhetett, amelyek kísérő jelenségei voltak sokrétű gazdasági és társadalmi tevékenységüknek. Az országos átlagot meghaladó eredmények Az 1977. évi eredmények alapján kiváló címmel kitüntetett szövetkezet tavaly is bebizonyította, hogy rászolgált a magas elismerésre. Megyei és országos átlagot meghaladó eredményei e dinamikus fejlődést tükrözik. A szövetkezet 580 millió forint árbevétele kereken százmillióval, 22 százalékkal több az előző évinél. Az igazgatóság beszámolójából megtudhattuk, hogy a bolti kiskereskedelem csaknem 340 milliós forgalmat ért el, 12,5 százalékkal többet, mint 1977- ben. Azt pedig a városi tanács értékelése is alátámasztotta, hogy a lakosság áruellátását a javuló forgalmi munka, a kínálat színvonalának javítása, a választék bővülése, továbbá az értékesítési feltételek korszerűsítése jellemezte. Ez a kedvező minősítés olyan szerv részéről hangzott el, amely gazdája és felelőse Kiskunhalas ellátásának és amely mindig számíthatott a város élelmiszer-szükségletét biztosító szövetkezetre. A vendéglátás árbevétele is jelentősen fejlődött, 8 százalékkal magasabb a megyei átlagnál. Ebben a szövetkezetben kellően ellensúlyozták — a másutt a tervtől való lemaradást magyarázó — szeszesi tal-árus ítás korlátozását. Ez annak is köszönhető, hogy jelentősen növelték a vendéglátó iparban a saját készítésű ételek forgalmát, amely az elmúlt évben 16 százalékkal növekedett, az alkoholmentes italoké pedig 26 százalékkal, a presszókávé-forgalom 45 százalékkal nőtt. Megtették a szükséges intézkedéseket és már kedvező eredményekről adhattak számot az iskolai tanulók reggeliztetésében és ebédeltetésében. Felvásárlás és értékesítés A szövetkezetnek a városban és környékén jelentős szerepe van a mezőgazdasági termékfelvásárlásban és az azzal összefüggő termelésszervezésben. A zöldség-, gyümölcsfelvásárlási és értékesítési tevékenységet önállóan végzik. Az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére mintegy 70 millió forint értékű árut vásároltak fel, csaknem 50 százalékkal többet, mint az előző évben. Ezek a számok nem tartalmazzák a szövetkezet által átvett mintegy 23 ezer sertés 80 millió forintot képviselő értékét, a jószágok felét saját vágóhídjukon dolgozták fel. A megye legnagyobb szövetkezeti húsüzeme Kiskunhalason van. Elmúlt évi teljesítményük értéke 115 millió forint, amely, 64 százalékkal több az előző esztendeinél. A kistermelőknek 26 millió forint értékű tápot adtak el, a néhány éve megnyitott gazdabolt forgalma pedig meghaladta a 12 millió forintot. Megfelelő mértékben növekedett a szövetkezet gazdálkodási nyeresége is, amely azt mutatja, hogy a korábbi évek fejlesztései már gyümölcsöznek. A tavalyi,' csaknem 19 millió forint nyereség 20 százalékkal több az előző évinél. Mindez azt mutatja, hogy a szövetkezet 750 dolgozója az elmúlt esztendőben is becsülettel helytállt a munkában.' Az eredményekhez természetesen jelentős mértékben hozzájárult a sok irányú és széles körű hálózatfejlesztési és korszerűsítési munka is, amelyet az elmúlt évben a szövetkezet megvalósított. Hosszú lenne ezeket felsorolni. Többek között Harkakö- tönyben korszerűsített vendéglátó egységet és önkiszolgáló élelmiszerboltot létesítettek. Kiskunhalason új könyvesbolt épül. Május 1-én kerül átadásra szintén a városban a megye legnagyobb szövetkezeti ABC-áruháza, amelynek alapterülete 1300 négyzetméter. Korszerűsítik az ipari üzemeket, számos új egység kapott az elmúlt évben is modern berendezést, javultak a szociális és egészségügyi feltételek is. Az idei feladatok sem kisebbek A küldöttgyűlés hozzászólói az elismerés hangján nyilatkoztak a szövetkezet munkájáról. Nem hallgatták el a gondokat sem, hiszen van még tennivaló a bolti munka javításában, a vagyon- és a fogyasztói érdekvédelem tekintetében. Gondosabb szervező munkával megszüntethetök azok a termelői panaszok is, amelyek a táptakarmány-ellátás és a fel- vásárlási árakkal összefüggésben hangzottak el. A városi pártbizottság első titkára. Szabó Miklós is elismerését tolmácsolta a szövetkezet vezetőinek, valamennyi dolgozójának a kiemelkedő munkáért. Méltatta a szövetkezet jelentős ’ szerepét a város ellátásában, valamint az áruellátás korszerűsítésében. Megemlítette, hogy a város vezetése mindig fokozott íigyelemmel kísérte a szövetkezet fontos gazdaságpolitikai tevékenységét. Az e területen végzett munkát, a szövetkezet elnökének kitüntetésével is kifejezésre juttatta. Az idei feladatok sem kisebbek az előző évinél. A küldöttgyűlés 630 millió forintban határozta meg a szövetkezet éves árbevételi tervét. Ez, valamint az egyéb feladatok teljesítése a továbbiakban is körültekintő szervezést, folyamatos és lelkiismeretes munkát igényel, valamennyi dolgozótól, mert csak így tudnak megfelelni annak a bizalomnak, amelyre a korábbi évek munkájával rászolgáltak. Bedő Tibor Meddig ölhet még a pálinka? Egy tévériport kiegészítéséül A televízió március 13-i, esti riportjából az egész ország értesült a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti raktárházának területén bekövetkezett halálos és életveszélyes üzemi balesetről. Az ok: alkoholmérgezés ... No és az odáig vezető körülmények egymást erősítő hatása, ami végül is tragédiába torkollott. 1979. február 22-én Schiszler Mihály, a fent nevezett vállalat — korábbi nevén FÜSZÉRT — kecskeméti lerakatának munkavédelmi megbízottja személyesen jelentette az SZMT munkavédelmi osztályának, hogy Tóth János (1952) raktárházi dolgozó február 21-én délután, körülbelül 17.10 órakor a vállalat területén meghalt. Tapodi Tibor (1961) raktárházi segédmunkást pedig életveszélyes állapotban szállították a megyei kórházba. A bejelentésre Rebek József megyei munkavédelmi felügyelő nyomban megkezdte a vizsgálatot. Elmondása és a jegyzőkönyvi meghallgatások alapján igyekszünk az üggyel összefüggő eseményeket, előzményeket, legfontosabb mozzanatokat felvázolni. Húsz perc alatt 4 és 7 deci Február 21. — ebédidő. Ügy egy óra tájt Tóth János azt mondja munkatársának, Tapodi Tibornak. — Ebédszünetben átmegyek az 5-ös raktárba. Pálinkám van ott, tarts majd velem. 13.15 órakor együtt is indulnak. Lakatos Jenő raktárosnak megmondják, hol akarják az ebédidőt eltölteni. Az nem is kérdezi, miért a másik raktárba mennek, csak a raktár bezárása közben jegyzi meg nekik. — Harminc percig tart az ebédidő, gyertek vissza idejében. Az 5-ös számú raktár irodájába Tóth János lép be elsőnek, társa követi. Habár bent van Farkas István raktáros és társaságában Tapodi Attila (Tibor bátyja), meg egy bizonyos Imre bácsi, Tóth János senkihez se szól. Egyenesen az asztal végénél földön elhelyezett műanyag flakonhoz megy. Felemeli, az asztalon levő 1,5—2 deciliteres kávéspoharakból kettőt elvesz, megtölti a flakonból. — Igyunk, egészségünkre! — biztatja Tapodi Attilát. Isznak, Tóth János újra tölt, megint lehajtják. Tapodi maga se tudta, hány pohárral nyakait be, csak arra emlékszik, hogy fenékig csupán legutoljára itta ki. A kórházban az orvosok azt állapították meg, hogy 4 deci körül volt az általa fogyasztott pálinka. Tóth Jánosnál, a mérgezettség mértékéből mintegy 7 deciliterre lehetett következtetni. Mindez húsz perc alatt ment végbe. Amellett Farkas István raktáros és már említett két beszélgető társa szeme láttára. Húsz perc — és minden bizonnyal a szeszhatás nyilvánvaló jelei — után tessékelte ki őket Farkas István és Tapodi Attila. — Most már elég volt, többet ne igyatok. Menjetek vissza a ti raktárotokba. Ök szót fogadtak — odáig, hogy a helyiségből távoztak. Mert munkahelyükre nem tértek vissza. Közvetlen főnökükkel, Lakatos Jenővel, a 6-os számú könnyű- vegyi-raktár vezetőjével később Tánczos Tibor főraktáros közölte, hogy Tapodi Tibor egy raklapon fekszik az 5-ös raktárban. Együtt mentek át oda — ahol jelen volt Farkas István raktárvezető és a ,.sérült” bátyja is —, s miután Lakatos meggyőződött róla, hogy beosztottja vattakabáttal betakarva alszik, ébresztését meg se kísérelte. Visszaindult raktárába, hogy folytassa munkáját. Visz- szaútjában a főraktárossal együtt keresték Tóth Jánost is. Nem találták. Vége a munkaidőnek, tovább nem érdekel Lakatos Jenő dolgozott hát tovább. Műszak végeztével az öltözőbe ment, hogy lefürödjön, s induljon haza. Ott tartózkodó munkatársai hívták fel a figyelmét, hogy mentő jött Tapodi Tiborért és Tóth Jánosért. Ezután már őt is hajtotta a — bizonyára kényelmetlen — kíváncsiság, és igyekezett a helyszínre. A mentőorvos éppen Tapodi Tiborral foglalatoskodott. — Láttam Tóth Jánost is, sőt a kezét is megérintettem — mondta jegyzőkönyvbe az 5-ös sz. raktár vezetője. — Ügy észleltem, hogy hideg. Miután Tapodit a mentő elvitte, akkor mi is eljöttünk a helyszínről. Tóth Jánost otthagytuk. Azon csodálkozom, hogy kerülhetett arra a raklapra, amelyiken holtan feküdt. Mikor kerestük, nem volt azon. No igen... Tapodi Attila is csak akkor látta már a pálinkázás után először Tóth Jánost, árúikor Farkas István és Kelecsényi Imre a fűből-gazból emelte őt fel, és helyezte a raklapra. Gondoljuk, már az olvasóban is előkövetkezik a kérdés: de hogy került egyáltalán pálinka a FÜSZÉRT raktárába? Hát még 5 literes flakonnal oda az asztal vége alá, ahonnan nem messze mindjárt kávéspohár is volt kéznél, s nem is a legkisebb űrtartalmú! A közömbösség mellett —, ahogy tudniillik az 5-ös számú raktár vezetője, s társai elnézték az ebédidő alatti alapos szivor- nyázást — más előzmény is kellélt ahhoz, hogy szeszes ital bejuthasson. Miként a tévériportból is tudja a közvélemény, az ominózus 5 iiteres flakon pálinkát Gubacsi László túrázó hozta Tóth Jánosnak — Kiskőrösről. (A túrázó jár be Kecskemétre — s más központokba — áruért, s viszi a le- rakatokhoz, ahonnét kikerül az üzletekbe. Úgy 2 hónappal azelőtt a szerencsétlenül járt Tóth János is túrázó volt, s mivel — elsősorban könnyen rákapható embereknél — ez a beosztás azzal is jár, hogy itt is. ott is gyakran kínálják dókával, ő is több alkalommal jött be túrázásról ittas állapotban a vállalathoz. Mióta — vezetőinek a döntésére és saját azonnali beleegyezésével — a raktárba került dolgozni, ott megemberelte magát.) Fel se tűnik már 1979. február 20-án Gubacsi László kollégájával. Szabó János túrázóval indult Kecskemétre a kiskőrösi súlyraktárból. Ütközben megálltak még a lakásuknál, ahol Gubacsi egy műanyag flakont tett fel a kocsi platójára. Kérdezés nélkül is mondta. — A srácoknak viszek pálinkát Kecskemétre. Ezt éppen Tóth János megrendelésére. A mostani ügyet tisztázó meghallgatásokkor kiderült, hogy a múlt év őszén — többek között — Farkas Istvánnak is hozott pálinkát. — Én ezt megláttam, ezért kértem meg Gubacsit, hogy nekem is hozzon 5 liter pálinkát — ismerte el jegyzőkönyvben is Tapodi Attila, s hozzáfűzte. — Hálószatyorban vittem ki a flakon pálinkát a vállalat portáján, senki nem kérdezte, mit viszek ... Ami a legutóbb is hozott műanyag kanna pálinkát illeti, arról például Szabó János túrázó így vélekedett. — Nekem azért nem feltűnő, hogy egy kannában pálinka van, merj Kiskőrösön és környékén egy flakon pálinkát látni mindennapos dolog. Ott sok helyen folytainak pálinkafőzést, s ezzel az üzérkedést. Következetes eréllyel! Úgy gondoljuk, a megdöbbentő következmény, a kecskeméti példa eléggé meggyőzően szemlélteti, hogyan folytatja társadalmilag veszélyes romboló útját a titkos pa- linkáfőzőktől ..per ötven forint” feketepiacra kerülő szesz. Erre sajnos, még az esetek,' drámai következmények beláthatatlan példasorát tudnánk idézni. Ezért is szélesebb, mondhatni társadalompolitikai vetületben — kívánkozik reflektorfénybe állí-i tásra ez a FÜSZÉRT-eset is. Ami csak mini) egyik legújább eset. „egyedi”, mert — ugyancsak- sajnálatos — a hasonló ok miatt bekövetkezett halálesetek ebben az évben is folytatódtak. Eddig öf tragédia történt, s abból három alkohol következtében. A legmesszebbmenőkig egyet kell érteni Princz László SZlVIT-titkár televízióbeli „kommentárjának ’ szigorú határozottságával, hogy tudniillik, ha szép szóval, fegyelme el nem megy. a legradikálisabb lépéssel kell elejét venni ilyen tragédiák bekövet kezesének. Nem megbocsátásnak, hanem elbocsátásnak van helye, amikor valaki ismétlődően ittasodik le munkahelyén, vagy úgy áll le dolgozni. Álemberség, egyenesen a tisztességes nagy többség elleni bűn, ha felelős vezetők olyan -címen hunynak szemet az. ilyen fe- gyelmetlenkedések fölött, hogy „nem szólunk, mert itthagynak bennünket”. Ez. — mint következményeiben. kisugárzásában, a mulasztások láncolatos növekedésében megmutatkozik — nem munkaerőkérdés. Hát miért áldozzunk egyfelől száz- és ezermilliókat a munkakörülmények szüntelen javítására, a munkásvédelmet szolgáló berendezésekre, ha másfelől egy szűk, fegyelmezetlen kör — az alkohollal szövetkezve folyvást lerombol eredményeinkből. Azzal, hogy a legdrágábbat, az életet dobja oda áldozatul. Ha nem szakítunk következetesen az elnéző. álhumánus és bátran kimondhatjuk. cinkosan — tehát vétkesen — megbocsátó szemlélettel, a jelen eseménysorban is jól nyomén. kísérhető közömbösségnek teremtenek — szinte — létjogosultságot ... Pláne, ha az engedmény megadását önmagán kezdi a felelős vezető .. . Hol van akkor az erkölcsi alap mások köny- nyelműségének számonkérésé- le” S mikor lenne megállás a végzetes esetek bekövetkezésében ? 1 Tóth István • A fogyasztási szövetkezet többféle ipari tevékenysége között a sapkakészités is szerepel. Tcrmékenyítőanyag-vizsgálat a főállomáson.
