Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
1979. március 16. • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT-SPORT Ez történt az NB I-ben Ferencváros—Tatabánya 5— 1 (4—0) Tatabánya, 15 000 néző, vezette: Lauber. Góllövők: Nyilasi 4, Szokolai, illetve Schmidt. Békéscsaba—Vasas Izzó 6— 0 (1—0) Békéscsaba, 9000 néző, vezette: Kuti. Góllövők: Tulipán 2, Pogács 2, Tisza, Bánáti. Diósgyőr—Zalaegerszeg 4—0 (2—0) Diósgyőr, 7000 néző, vezette: Makó. Góllövők: Tatár, Borostyán, Teodoru V., Teodoru B. Bp. Honvéd—Haladás VSE 1—1 (0—0) Szombathely, 700 néző, vezette: Tompa. Góllövők: Kocsis, illetve Horváth I. Vasas—Pécsi MSC 3—1 (2—0) Fáy u., 400 néző, vezette: Palotai. Góllövők: Váradi (11-esből), Kiss, Zombori, illetve Nagy. Dunaújváros—Salgótarján 4—2 (2—0) Dunaújváros, 500 néző, vezette: Tátrai. Góllövők: Szepesi 3, Kuti (11- esből), illetve Földi 2. Csepel—MTK-VM 1—0 (1—0) Hungária körút, 400 néző, vezette: Mohácsi. Góllövő: Vincze. C. Dózsa—Székesfehérvári MÁV Előre 3—0 (1—0) Megyeri u., 10 000 néző, vezette: Győri. Góllövők: Nagy, Fekete, Törő- csik. Videoton—Rába ETO 2—0 (0—0) Székesfehérvár, 6000 néző, vezette: Tóth. Góllövők: Szabó, Burcsa. Az NB I. állása 1. Ü. Dózsa 20 12 6 2 51—22 30 2. FTC 20 12 5 3 45—23 29 3. Bp. Honvéd 20 11 6 3 45—18 28 4. DVTK 20 12 2 6 33—25 26 5. Tatabánya 20 8 6 6 35—31 22 6. Rába ETO 20 7 7 6 23—18 21 7. Videoton 20 6 8 1 23—25 20 8. Békéscsaba 20 7 5 8 26-21 19 9. STC 20 6 7 7 30-30 19 10. Dunaújváros 20 6 7 7 30-32 19 11. PMSC 20 5 9 6 18—26 19 12. Vasas 20 5 8 7 28—33 18 13. ZTE 20 5 7 8 19—24 17 14. MÁV Előre 20 6 4 10 23-27 16 15. MTK-VM 20 6 4 10 23—27 16 16. Csepel 20 4 8 8 22—27 16 17. Haladás 20 5 4 11 21—48 14 18. Vasa3 Izzó 20 2 6 12 18—41 10 BIRKÓZÁS Kocsis nyert a nemzetközi mezőnyben Bács-Kiskun mégyében sok jó birkózó „gyűri egymást” a szőnyegen, bár nemzetközi szinten nem kényeztetik el a közönséget. Most úgy tűnik, a télegyházi „Besze-iskola” új hatása, a 70 kg-os ifjúsági kötöttfogású Kocsis László személyében meglesz Réczi utóda. Kocsis olyan versenyző, aki bárhol -és bármilyen körülmények között „hozza magát”. Budapesten a Száraz István nemzetközi ifj. II. kcs. kötöttfogású versenyen öt ország legjobbjai között nyert olyan versenyben, ahol elindult a magyarok mellett a teljes bolgár, lengyel és NDK ifjúsági válogatott is. Kocsis öt mérkőzést vívott. Először Magyar (Ú. Dózsa) leléptetéssel, majd Banyárt (Honvéd) tussal verte. A harmadik mérkőzésén Konstantinov bolgár bajnok ellen 4—3 arányú —, majd a negyediken Hans Jürgen (NDK) ellen 8—2 arányú pontozással győzött. Az utolsó mérkőzésén a diósgyőri Kopcsek ellen mindössze 10 másodpercre volt szüksége a kétvállas győzelemhez, s ezzel a súlycsoportjában első lett. Ugyanezen a versenyen 56 kg-ban Szabó (KSC) ötödik, a 65 kg-ban Kovács M. (KSC) hatodik, a 75 kg-ban Tokai (KSC) is hatodik volt. ÉRTÉKES HELYEZÉSEK A DÉLTERÜLETI birkózöbajnoksAgon Szegeden rendezték meg a felnőtt szabadfogású délterületi bajnokságot, ahol megyénkből szokatlanul sok birkózó vett részt, s kitűnő helyezéseket értek el. 48 kg-ban Dudás (Soltvadkert) első helyen végzett, 52 kg-ban Bállá (KSC) nyert bajnokságot. 82 kg- ban nagy meglepetésre bemérlegelt a kiskunfélegyházi Seres János, és simán meg is nyerte a bajnokságot. Harmadik helyen végzett a kunszentmiklósi Loson- *czi. 90 kg-ban a „veterán” Balosa -(KSC) háromévi kihagyás után újra megvert mindenkit. Az egykori sokszoros válogatott versenyző összesen alig 1 percet töltött szőnyegen a négy ellenfelével. Mindet tussal verte. Ugyanitt Kosa (Soltvadkert) 3. 100 kg7ban Mészáros (Soltvadkert) szintén 3. helyen végzett. Nehézsúlyban Csatári (Soltvadkert), Vajda (SZVSE) és Borgusa (Szarvas) előtt szerezte meg az első helyet. Valamennyien jogot szereztek a vidéki bajnokságon való indulásra. Így láttuk a fordulót • Jellemző kép a jánoshalmi rangadó első feléből. Gulyás kapus lehúz egy beívelt labdát, s körülötte néhány négyzetméternyi területen a pályán játszó 22 játékosnak csaknem a fele látható. (Farkas Tibor felvétele.) Csalódást okozott a mintegy 3000 főnyi szurkolónak a KSC első hazai NB Il-es mérkőzése. Talán nem is annyira az eredmény, mert hiszen a döntetlen ebben az osztályban még hazai környezetben is elfogadható eredmény, hanem maga a játék, ami igazán nem volt látványosan csillogó, sem gólokban gazdag. A KSC ugyanis azt játszotta, amit az ellenfele rákényszerített. A gólok különösebb gazdagságáról a megyei bajnokságban sem beszélhettünk, hiszen itt három mérkőzésen döntötte el a két pont sorsát egyetlen gól, s Császártöltésen pedig egyszer sem találtak hálóba a csapatok. Valóban sok a kiállítás? A megjelent tudósításokban talán a valóságnál nagyobb hangsúlyt kapott a KSC—Vác mérkőzés után, hogy mindkét csapat védekező felfogásban játszott. A teljes igazság helyesebben talán az lehetne, hogy a Vác valóban elsősorban védekezni akart, s ennek érdekében a mérkőzés nagy részében még a komoly ellenakciók indításának lehetőségéről is lemondott. A KSC ezzel szemben nyilván szeretett volna támadni, gólt rúgni, csak éppen nem tudott. Az első rohamok után, amelynek során Puskásnak, Sörösnek és szabadrúgásból Prikidáno- vicsnak is lett volna alkalma a gólszerzésre, mindinkább kitűnt, hogy a háromtagú kecskeméti csatársor aligha tud majd megbirkózni a mindig többszörös létszámfölényben levő váci védelemmel, akik ezenfelül még túlságosan nem is válogattak az eszközökben, s a labdával, vagy labda nélkül beinduló támadót pillanatokon belül ellökték, felrúgták, vagy csak éppen „finoman” buktatták. Ahogy a helyzet éppen kívánta. A váci taktika következteben a játék súlypontja a pálya középső harmadára terelődött, ahol pedig — mivel a váci támadók nem is próbáltak beékelődni a kecskeméti védelembe — ugyancsak a vendégek voltak létszámfölényben. Nem csoda hát, hogy egy félidőn keresztül szinte állandóan náluk volt a labda. Hogy ez ellen mit lehetett volna tenni? Nyilván, ha a fociban is lehetne időt kérni, mint a kosárlabdában vagy a röplabdában, Molnár edző is előbb rendezhette volna a sorokat, hiszen sok keresztbemozgással,' legalább négy csatárral és a széleken támadva be lehetett volna venni a váciak keményen őrzött kapuját is. Igaz, a második félidőben változtattak is a játék képén, de addigra már Puskásék ereje felőrlődött, Sörös meg is sérült, s nem volt már igazi lendület a kecskeméti csapatban. Nos, ez a dolgok egyik oldala. A másik viszont kapcsolódik a Népsport szerdai NB Il-es összeállításához, amelyben éppen a második vonalban történő sok kiállításról esik szó. Itt is az az igazság, hogy embere — illetve játékvezetője — válogatja. Mert lehet, hogy az ősszel sök volt a kiállítás, s ebbe jócskán beleesett a KSC gárdája is. De láttunk mi is jó néhány kiállítást, például a S2EOL AK-ból Kádárt, vagy a Ganz-MÁVAG-ból Janiga kapust olyasmiért, amiért inkább nevetni kellett volna mint kiállítani, s mivel ezt maga a játékvezető is érezte, minden esetben jött egy „egyenlítő” kiállítás is, ugyancsak semmiért. Ezzel szemben például a BKV Előre elleni mérkőzésen a játékvezető szabadon engedte Petényit és Tóthot garázdálkodni. Az eredmény — 'hárman hosz- szabb időre kórházba kerültek. Most vasárnap a váci védők kezdetben még ügyeltek arra, hogy a sorozatos taktikai szabálytalanság ne sikerüljön túlságosan nagyra. Később ez mindinkább nehezebben ment, s ahogy fokozódott az iram, Garaba, Varga, majd Gere is mind keményebb belépőkre kényszerült, amelyek bizony többszörösen is túllépték MA: KÖZGYŰLÉS A Kalocsai SE közgyűlése : Kalocsa, Művelődési Központ, 16 óra. RÖPLABDA NB I-es férfimérkőzés az 1—6. helyért: Bp. Spartacus—Kecskeméti SC, Bp. 15 óra. azt a határt, amit általában keménységnek szoktak címezni, ami az NB Il-n kívül mindenütt súlyos durvaságnak számít, s egyből kiállítás jár érte. Kulcsár játékvezetőnek — bár termete alapján eléggé magasból szemlélhette az eseményeket — mindez rendjénvaló volt. Szóval — ezt szögezzük le — lehet, hogy sok a kiállítás az NB II-ben, de olykor mégis kevés. Csak egy kicsit pihentek Jánoshalmán, a megyei rangadónak számító Jánoshalma— Honvéd Kun Béla SE mérkőzésen eléggé nagy volt a tét. Hiszen, ha a félegyházi csapat győz, lényegesen csökken a hazaiak pontelőnye, s még döntetlen esetén is lehetett volna reménye a honvéd együttesnek, hiszen az élen álló jánoshalmiakra, a közeljövőben további nehéz rangadók várnak. Nos, úgy indult, hogy a félegyháziak reményeiből aligha lesz valami. A jánoshalmi csapat az első félórában azt csinált amit akart. Túlságosan is könnyen lőtte a gólokat. Talán ezért történt, hogy a 32. perc után, amikor Gulyás már harmadszor kaparta ki a hálóból a labdát, a hazai csapat egy kis szusszantást engedélyezett magának. Lehet, hogy nem sokat, csak néhány percet akartak pihenni, de utána már valahogy nem tudtak visszatalálni az előbbi hangulatba. Pedig a félegyháziak még korántsem adták fel. Annyira nem, hogy 3—2 után ugyancsak nehéz perceket élt át a jánoshalmi csapat és a szurkolók, s bizony nem sok hiányzott ahhoz, hogy az egyik pontot elvigye a jobb napokat látott vendégcsapat. Szabó Zoltán A rendszeres testmozgás hatása a szervrendszerekre Irta: Dr. Balázs Tibor megyei sportfőorvos A mai élet lüktető irama, a gépesítés és a technika rohamos fejlődése az „ülve rohanó ember” idegrendszeri túlfeszítettségét hozza létre, ugyanakkor a civilizáció — sok áldása mellett — túlzott kényelmet nyújt és így az ember fizikai tétlenségét segíti elő. Az urbanizáció megváltoztatja a természetes környezetet, a tömeges együttélés feszültségét, állandó tartós ingerhatást, például x zajártalmat idéz elő. Az életforma átalakulása és a fejlődés okozta változás különösen az utóbbi évtizedekben olyan gyors, hogy az emberi szervezet biológiailag nehezen tud ehhez alkalmazkodni. A változás gyorsasága nem veszi figyelembe a természetes alkalmazkodáshoz szükséges időt. Ehhez kell segítséget nyújtani, mert ha a szervezet nem tudja kiiktatni az állandó túlfeszítettséget, a tétlenség és egyoldalúság ártalmait ezekhez nem tud alkalmazkodni, akkor előbb működésbeli, majd alaki és szervezeti eltérések is jelentkezhetnek. Ezek súlyos következményeit a nagy statisztikák már mutatják. Az ily módon létrejövő betegségek, mint civilizációs ártalmak ismeretesek. Egyre emelkedik a neurosisok, vegetatív idegrendszeri zavarok, a magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívinfarktusos megbetegedések száma. Ezeket a betegségeket elsősorban a civilizációs életforma, mozgásszegény életmód, zsíros túltápláltság, élvezeti szerek fokozott használata, alakítja ki, de kifejlődésüket a betegség kezdetén a megfelelő életmód-változtatás nélkül a folyamat tovább halad és végül vissza nem fordítható állapot alakul ki. Van lehetőség A védekezés lehetősége megvan, és ennek egyik leghatásosabb tényezője a szakszerűen alkalmazott mozgás, illetve testedzés. Van tehát lehetőség arra, hegy a mai élet teremtette, egészségügyi szempontból nem mindig előnyös környezetben is biztosítsuk azokat a természeti ingereket és lehetőségeket, amelyekkel a szervezet alkalmazkodó és védekező képességét fokozva kondicionáljuk az egyént, hogy ezzel egészségét megóvja, vagy a meglevő ártalmakat leküzdhesse. Ezt a lehetőséget a rendszeresen, egyénre szabott testedzés biztosítja az ilyen módon megszerezhető előnyös biológiai változások útján. A rendszeres testmozgás, edzés mélyreható változást okoz az egész szervezetben. A különböző szervrendszereken észlelhető változás nem egyenlő. Elsősorban attól függ, mennyire veszi igénybe a rendszeres edzés ezeket a szerveket. Magát a mozgást a mozgatórendszer végzi. Ennek aktív részei az izmok, passzív részei a csontok és ízületek. Hogy mennyire szükséges a mozgás maguknak az izmoknak, azt akkor láthatjuk, ha valamilyen betegség miatt hosszabb időre ágyhoz kötődik valaki. A mozgáshiány miatt satnyulnak az izmok. Ha például valaki eltöri a lábát és gipszbe helyezik azt, a gipsz levételekor szabad szemmel is jól látható, hogy a mozgásból kikapcsolt láb igencsak elvékonyodott. A rendszeres mozgás hatására az izmok megerősödnek, nő az izom tömege és ereje. Kevesebb lesz a zsír az izomállományban, javul az izom vérkeringése is, mert az edzett izomban dúsabb a hajszálérhálózat. Ezenkívül gazdaságosabbá válik a glykogén (cukor) felhasználása is. Meg kell jegyezni, hogy rendszeres edzés hatására nem az izomrostok száma szaporodik, hanem csupán az izomrostok vastagodnak meg és ezzel egyenes arányban nő az izom ereje is. Nagyon fontos változás még, hogy az edzett izomban megszaporodik az oxigént megkötő, a vér hemoglobinjához hasonló miglobin meny- nyisége is. Így javul az izom oxigénellátása. A mozgás jótékony hatása Minden mozgásnál megnövekszik a szervezet, az izomzat energia- és oxigénszükséglete. Ugyanakkor az izomban anyagcseretermékek is keletkeznek, és ezeket el kell onnan szállítani. A vér szállítja ezeket az anyagokat, és ezért mozgás közben a vérkeringés is fokozódik, más szóval a vérkeringés meggyorsul. Ezt a következő tényezők idézik elő: a gyűjtőerekben a szív felé a visszaáramló vér mennyisége megnövekszik, tehát nagyobb lesz a szív felé a vénás vérkínálat. Ezt az összehúzódó izom okozza, mert összenyomja a hajszálereket és visszereket, így a vért a gyűjtőerekben az*izomösz- szehúzódás a szív felé hajtja. A másik tényező, ami a gyűjtőeres vér keringését meggyorsítja, a mellkas szívóhatása. A légzőmozgások a mellüregben nyomásváltozásokat idéznek elő. A belégzés kezdetén a mellűri negatív nyomás kifejezettebb. A fokozott negatív nyomás szívóhatást gyakorol a mellkas közelében haladó nagy gyűjtőerekre, és ez elősegíti a gyűjtőeres vér tovahaladását a szív irányába. A sportoló testgyakorlatoknál erőteljesebb légzőmozgásokat végez és ezért belégzéskor fokozottan érvényesül a szívóhatás. A mozgás másik következménye, hogy megnövekszik a szív perctél fogata (a bal kamra által egy perc: alatt kilökött vér mennyisége). A szív a fokozott vérkínálatot kétféle módon továbbíthatja: a) pulzusszaporulattal, b) verőtérfogat-növekedéssel. Testmozgás hatására a pulzus többé-ke- vésbé meggyorsul, azonkívül egy összehúzódás alatt több vért lök ki magából a szív, tehát a verőtérfogat is növekszik. A szívizomra nézve sokkal gazdaságosabb, ha a perctérfogat fokozása elsősorban a verőtérfogat növelésével történik. Ugyanis minél szaporább a szív működése, annál rö- videbb a szív elernyedés! ideje, és annál kevesebb idő jut a kamrák telítődésére. Azonkívül ekkor telítődnek a szív saját erei, a koszorúserek vérrel, melyek a szív- izomzatot táplálják. Ha tehát az elernyedés túl rövid ideig tart, a koszorúserek keringése is zavart szenvedhet. Általában 180-as pulzusszám az a határ, amely felett a szív telődése fokozatosan gyengül és a vérkeringés a nagyobb igényeknek már nem tud tökéletesen eleget tenni. Láthatjuk tehát, hogy mozgás közben a perctérfogat megnövekszik, és ennek eredményeképpen több vér jut ugyanazon idő alatt az izomzat- hoz. mint nyugalomban. Tartós változások Testmozgások közben megváltozik a vérelosztás, mert kiürülnek a vérraktárak. Ezek nyugalomban tekintélyes mennyiségű vért fogadnak magukba, és amikor mozgás hatására kiürülnek, a keringő vér mennyisége körülbelül 15 százalékkal emelkedik. E téren a máj, a tüdő erei, a bőr alatti hajszálerek fontos szerepet töltenek be. A lép kisebb jelentőségű vérraktár. Ez a mechanizmus nagyon fontos, mert így több vörösvértest és hemoglobin állhat a vérkeringés rendelkezésére, ami fokozottabb oxigénellátást tesz lehetővé. A működő izomban a nyugalomban levőhöz viszonyítva több hajszálér nyílik ki. Nyugalomban ugyanis sok hajszál nem vesz részt a keringésben. A megváltozott vérelosztás miatt’ a működő szervek részesülnek nagyobb oxigén- és tápanyagellátásban. Testgyakorlatnál az izomzat végez nagy munkát és a vérelosztás olyan módon változik meg, hogy a működő izomzat vérellátása a lehető legjobb legyen. A nem működő szervek erei szűkebbek lesznek, és így kevesebb vért kapnak. Az eddig tárgyalt változások nem tartósak, csak a testgyakorlatok végzése közben figyelhetők meg, nyugalmi állapotban nem. De a rendszeres edzés hatására kifejlődnek tartós változások is a vérkeringési rendszerben. Főképpen állóképességi testgyakorlatokban (kerékpározók, hosszútávfutók és úszók, evezősök) edzett sportolók szívnagyobbodása kifejezett. (Folytatjuk.) A területi bajnokság sorsolása Kecskeméti csoport Március 18.: K. MFSC—KTE II, K. MÁV—! Kkfh. Vasutas, Kkfh. Húsos—; Szabadszállás, Laki telek—Kkfh) Szöv., Kerekegyháza—Hetényegyháza, Ballószög—Kunszállás,' Helvécia—Tiszaalpár. Március 25.: KTE II.—Helvécia, Kkfh. Vasutas—Kk MFSC, Tiszaalpár—Ballószög, Kunszállás—Kerekegyháza, Lakitelek—Szabadszállás,1 Hetényegyháza—Kkfh. Húsos; Kkfh. Szöv.—K. MÁV. Április 1.: KTE II.—Ballószög, K. MFSC— Szabadszállás, Tiszaalpár—Kkfh,’ Húsos, Hetényegyháza—K. MÁV,’ Kunszállás—Lakitelek, Helvécia —Kerekegyháza, Kkfh. Szöv.— Kkfh. Vasutas. Április 8.: KTE II.—Kkfih. Szöv., K. MFSG —Hetényegyháza, Szabadszállás —Kkfh. Vasutas, Kkfh. Húsos—; Helvécia, K. MÁV—Kunszállás,’ Lakitelek—Tiszaalpár, Kerekegyháza—Ballószög. Április 15.: K. MFSC—Tiszaalpár, Kkfh.' Vasutas—Kunszállás, K. MÁV— Helvécia, Kkfh. Húso6—Kerekegyháza, Szabadszállás—KTE II, Hetényegyháza—Kkfh. Szöv., Lakitelek—Ballószög. Április 22.: KTE II.—Kkfh. Húsos, Helvécia—K. MFSC, Tiszaalpár—KkfhJ Vasutas, Ballószög—K. MÁV,' Hetényegyháza—Szabadszállás, Kunszállás—Kkfh. Szöv., Kerekegyháza—Lakitelek. Április 30.: K. MÁV—Kerekegyháza, Kkfh.1 Vasutas—Helvécia, K. MFSC— Ballószög, Hetényegyháza—KTE II, Lakiteleik—Kkfh. Húsos, Kkfh. Szöv.—Tiszaalpár, Szabad- száll ás—Kunszállás. Május 6.: KTE II.—Lakitelek, Kkfh. Húsos—K. MÁV, Kerekegyháza— K. MFSC, Ballószög—Kkfh. Vasutas, Helvécia-—Kkfh. Szöv., Tiszaalpár—Szabadszállás, Kunszállás—Hetényegyháza. Május 13.: Kkfh. Húsos—K. MFSC. K. MÁV—Lakitelek, Kkfh. Vasutas —Kerekegyháza, Kunszállás— KTE II, Hetényegyháza—Tiszaalpár, Kkfh. Szöv.—Ballószög, Sza badszál lás—Hel vécia. Május 20.: KTE II.—K. MÁV, Kkfh. Húsos*—Kkfh. Vasutas, Lakitelek— K. MFSC, Kerekegyháza—Kkfh. Szöv, Ballószög—Szabadszállás, Helvéciái—Hetényegyháza, Tiszaalpár—Kunszállás. Május 27.: KTE II.—Tiszaalpár, K. MÁV— K. MFSC, Kkfh. Vasutas—Lakite- lek, Hetényegyháza—Ballószög, Szabadszállás—Kerekegyháza, Kunszállás—Helvécia, Kkfh. Szöv.—'Kkfh. Húsos. Június 3.: Kkfh. Vasutas—KTE II, K. MFSC—Kkfh. Szöv., Szabadszállás—K. MÁV, Kkfh. Húsos—Kunszállás, Kerekegyháza—Tiszaalpár, Ballószög—Helvécia, Laki- telék—Hetényegyháza. Június 10.: KTE II.—Kerekegyháza, Kkfh. Vasutas—Hetényegyháza, Kkfh. Szöv.—Szabadszállás, Helvécia— Lakitelek, Tiszaalpár—K. MÁV, Kunszállás—K. MFSC, Ballószög —Kkfh. Húsos. Területi bajnokság BAJAI CSOPORT N agybaracska—Hercegszántó 1—2, Dávod—Szeremle 2—1, Nemesnádudvar—Tataháza 1—0, Honvéd Kinizsi SE—Katymár 1 —2, Bátmonostor—Gara 0—3, Csátalja—Felsőszentiván 4—1, Bácsalmás—Madaras 1—1, Bács- torsód—Bácsbokod 0—1, Vaskút— Bajai SK II. 1—1, Csávoly—Bajai Tsz SK 1—3. Ifjúságiak: Nagybaracska—Hercegszántó 5—0, Dávod—Szeremle 3—3, Nemesnádudvar—Tataháza 2—1, Bátmonostor—Gara 1—7, Csátal- ja—Felsőszentiván 9—1, Bácsalmás—Madaras 1—1, Bácsborsód— Bácsbokod 1—0, Vaskút—Bajai SK II. 2—0, Csávoly—Bajai Tsz SK 0—3. A TERÜLETI BAJNOKSÁG ALLASA Bajai csoport 1. Bajai Tsz SK 21 16 2 3 59-17 34 2. Vaskút 21 15 3 3 46—21 33 3. H. Kinizsi SE 22 13 6 3 65—24 33 4. Hercegszántó 22 14 4 4 58-26 33 5. Csátalja 22 11 5 6 51-41 27 6. Madaras 22 10 6 6 32—25 28 7. Katymár 22 11 3 8 41—30 23 8. Nagybaracska 22 9 7 6 26—23 23 9. Bácsbokod 21 9 5 7 37-38 23 10. Gara 22 8 6 6 45—35 23 11. Bácsalmás 22 7 9 7 40-42 21 12. Dávod 22 7 5 10 40-38 19 13. Tataháza 22 6 7 9 33—48 19 14. Nemesnádudvar 22 7 5 10 35—52 19 15. Szeremle 22 6 5 11 31—48 17 16. Felsőszentiván 22 5 5 12 35—43 15 17. Csávoly . 21 5 2 14 19—44 11 18. Bátmonostor 22 2 3 17 11—55 7 19. Bácsborsód 22 2 20 29—83 4 Bajai SK II. 23 11 9 3 49—23 31 Ifjúságiak (élcsoport) \ 1. Bajai Tsz SK 22 18 3 1 90— 8 39 2. Gara 22 18 3 1 75—14 39 3. vaskút 22 11 5 3 67—13 33 4. Csátalja 22 15 3 4 65—33 33