Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-01 / 50. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évf. so. szám Ára: 1,20 forint 1979. március 1. csütörtök Apró Antal fogadta Herbert Wehnert Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán a Parlamentben fogadta Herbert Wehnert, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának elnökét, a párt elnökségének tagját, aki Gyenes Andrásnak, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen áttekintették a két ország törvényhozó testületéinek tevékenységét és kapcsolatait. A tárgyaláson részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke, Darvasi István, a külügyi bizottság titkára és Horn Gyula, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt dr. Johannes Balser, az NSZK magyarországi nagykövete. (MTI) A közlekedés és hírközlés távlatai a megyei tanács napirendjén Az emberiség történelmében mindig nagy szerepet játszott a közlekedés, a szállítás és a hírközlés. Napjainkban a termelés, az elosztás és fogyasztás szférájában a technika, a motorizáció és a tömegkommunikáció soha nem látott és igényelt fejlődésében a közlekedésnek és hírközlésnek meghatározó jelentősége van. Találó hasonlat szerint a közlekedési hálózat az ország érrendszere, a hírközlés pedig az idegrendszere, s ez jól jellemzi rendkívül fontos szerepüket, de azt is, hogy milyen rendellenességekhez vezet, ha e létfontosságú szervek fejlődésükben elmaradnak, vagy nem teljesítik maradéktalanul funkciójukat. Megyénkben a közlekedési ágak fejlődése — bár jelentősen felgyorsult az elmúlt tíz évben —. még nem tudott lépést tartani az általános gazdasági fejlődés által diktált igényekkel, s jelentősen elmarad az ország más területein megvalósult fejlődéshez képest. Ez nincs összhangban azzal a ténnyel, hogy megyénk az ország közlekedési hálózatát tekintve központi helyen fekszik mind a nemzetközi, mind a belföldi forgalom szempontjából. Bács megye földrajzi elhelyezkedése és növekvő gazdasági jelentősége egyaránt indokolja, hogy a jövőben gyorsabban fejlődjenek mind a közlekedés, mind a hírközlés feltételei, s fokozatosan szűnjenek meg, vagy legalább mérséklődjenek az egyenlőtlen fejlődés következtében felhalmozódott feszültségek. Közel másfél évtizede kezdődött meg országosan és megyénkben is a közlekedéspolitikai koncepció konkrét célkitűzéseinek kidolgozása. Visszatekintve erre az időszakra, megállapíthatjuk, hogy reális helyzetértékelésből indultunk ki, s a megfogalmazott célkitűzések többsége is helytállónak bizonyult. Néhány esetben nem voltunk elég bátrak az igények és a fejlődés mértékének előrevetítésében, vagy információink voltak hiányosak, de arra is akad példa, hogy az élet által diktált változó követelmények módosították a célok közötti fontossági sorrendet, s ennek következtében a megvalósítás ütemét is. Az eredeti célkitűzések a változó körülményekhez és lehetőségekhez igazodva néhány területen változtak. Előtérbe kerültek az országos és regionális érdekeket szolgáló beruházások, míg a helyi érdekeltségű létesítményeknél lemaradások tapasztalhatók. Terv szerint megvalósul a vasútvonalak és a közúthálózat korszerűsítése, a tehergépkocsi- és autóbusz-állomány növelése és minőségének javítása, létrejött a solti rádiadó nagyberuházása. Terven felül valósul meg a vasútvonalak villamosítása. A tervtől jelentősen elmarad viszont a vasútállomások rekonstrukciója, a közúti felüljárók, és hidak építése, valamint több fontos postai beruházás. Az eddigi elmaradások az V. ötéves terv hátralevő részében mérsékelhetők. Ehhez azonban javítani kell a műszaki előkészítő és kivitelező munkát. Vonatkozik ez mindenekelőtt a kecskeméti Halasi úti felüljáróra és a telefonközpont építésére. A kialakult helyzet, az igények és lehetőségek várható alakulása határozza meg a további teendőket, a koncepció továbbfejlesztésének körvonalait. A megye közlekedési hálózata fő vonalakban kialakultnak tekinthető. Néhány kiegészítő útvonal megépítése mellett elsősorban a meglevő hálózat további korszerűsítésére lesz szükség. A megye földrajzi elhelyezkedése következtében az országos hálózatfejlesztés néhány nagyon fontos célkitűzése érinti megyénk területét is. A koncepció lényege, hogy az ország jelenlegi alapvetően sugaras rendszerű közlekedési hálózatát Budapest tehermentesítése és az országrészek rövidebb kapcsolatának megteremtése érdekében körgyűrűs hálózatokkal kell kiegészíteni. Ez mind a vasútra, mind á közútra vonatkozik. A vasúthálózat kelet—nyugat irányú összeköttetéseinek javítását szolgálja a Kecskemét—Du- naföldvár közötti korszerű vasútvonal kiépítése, amely a meglevő pályaszakaszok rekonstrukcióján túl szükségessé teszi Fülöp- szállás és Solt között új vasútvonal megépítését. Mindez tovább növeli Kecskemétnek, mint vasúti csomópontnak a jelentőségét. Nagyobb távlatokban indokolt lehet egy külső körgyűrű kialakítása is, amely a Szeged— Baja—Pécs közötti vasúti kapcsolat megteremtését szükségessé teheti. A közúthálózat korszerűsítésében óriási horderejű fejlődést jelent az M 5-ös autópálya megépítése, amely része az európai észak—déli főközlekedési útvonalnak, de összegyűjti a keletről és nyugatról dél felé áramló tranzitforgalmat is. Az autópálya leginkább terhelt része a Budapest— Kecskemét közötti szakasz lesz, mivel a kecskeméti csomópont gyűji össze, illetve osztja szét az ország kelet—nyugati irányú forgalmának jelentős részét. A közúti körgyűrűk közül egyre növekvő jelentőségűvé válik a kecskémét—dunaföldvári, illetve a Békéscsaba felől érkező 44- es főútvonal, amelyek gyorsforgalmú úttá való fejlesztése szerepel a hosszú távú tervekben. A külső körgyűrű kialakítása pedig a Szeged—Baja—Pécs közötti közutak korszerűsítését igényli. Ezekkel összefüggésben szükségessé válik a bajai és a dunaföldvári közúti hidak megépítése a Dunán, és korszerű csomópontok kiépítése az említett utak mentén. Hosszabb távon számolni lehet a víziút-hálózat további bővítésével is a Duna—Tisza csatorna megépítése révén. A tervezett -hálózatfejlesztésekkel együtt tovább folytatódik a vasútvonalak és közutak korszerűsítése, teherbírásának és áteresztő képességének növelése. Mindez együttjár a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyak és berendezések kiépítésével, s megalapozza a közlekedés-szállítás növekvő feladatai teljesítésének lehetőségét. A vasúti fejlesztéseknél a folyamatban levő vonalvillamosítások befejezésére, az elmaradt pályaudvari korszerűsítések fel- gyorsítására kell törekedni, s meg kell kezdeni a továbbra is megmaradó mellékvonalak felújítását, korszerűsítését, javítani a közlekedési, utazási körülmények kulturáltságát. A forgalomátterelés előfeltételeinek megteremtése után a VI. ötéves terv elején sor kerülhet a Kecskemét—Törökfái—Kiskőrösvés a Törökfái—Kis- kunmajsa közötti keskeny nyomközű vasút leállítására. A közúti fejlesztéseknél a megye kiemelt településeit összekötő kétszámjegyű főutak folyamatos korszerűsítése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a többi település összeköttetését biztosító alsóbbrendű utak szélesítésére, burkolatmegerősítésére és forgalombiztonságának növelésé(Folytatás a 3. oldalon) • Országgyűlési képviselők és megyei tanácstagok hallgatják a vitaindító beszédet. (Tóth Sándor felvétele.) Teljesíthetők I a szőlő- és gyümölcstelepítési tervek Bács-Kiskunban ^HI ■Ilin Id III I I II II iii'ur in——m»iiiii m„i i i iiiiI.iiiiiimiiiiii i 111 111 um i i.é.i- I i ■mm—— mammm 1 ----- —— - : — ■■■■ — A népgazdaság teherbíró képességének messzemenő figyelem- bevétele mellett is határozottan szükséges fogalmazni, amikor nemcsak Bács-Kiskun, hanem az egész ország szőlő- és gyümölcs- termelésének jövőjét meghatározó új megyei telepítésekről van szó. Ugyanis a megyében termelik meg jelenleg az ország szőlőjének 27—30, a gyümölcsnek 15, az árubornak pedig 40—50 százalékát. Bács-Kiskunban a szőlőterület az ’elmúlt évben 20 ezer hektárral, a gyümölcsé pedig egyötödével csökkent, elsősorban az elöregedett, művelésre nem alkalmas telepítések kivágása, elhagyása, gazdaságtalan termelése ■miatt. A területkieséseket pótolni kell annak érdekében, hogy az országban a szőlő- és gyümölcstermelés mennyisége ne csökkenjen. Ez az elvi döntés már többször megszületett, most azonban többről van szó. Arról, hogy a telepítő mezőgazdasági üzemeknek lehet-e biztosítani mindazokat a feltételeket, amelyek szükségesek a tervek megvalósításához. Mindezt úgy, hogy a gazdaságok dinamikus fejlődése ne szenvedjen csorbát, ne kerüljenek például hátrányos pénzügyi helyzetbe a telepítéseket nem végző üzemekkel szemben. A további feladatokról és lehetőségekről tanácskoztak tegnap a megyei pártbizottságon, ahol Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettest, dr. Páles Gyulát, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesét, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét és Krucsai Balázst, a MÉM pénzügyi főosztályvezetőjét. Szólt arról, hogy Bács-Kiskunban a szőlő- és gyümölcstelepítés az egész ország szempontjából fontos, s a terveknek megfelelően az eddigi mérsékelt telepítési munka ebben és az elkövetkező esztendőben felgyorsult, amikor is két esztendő al'att kétszer olyan területen telepítenek a megye gazdaságai szőlőt és gyümölcsöt, mint az ötödik ötéves terv első három esztendejében. A nagy feladat, és a pénzügyi gondok, némi bizonytalanságot okoznak jelenleg a telepítésre vállalkozott szövetkezeteknél, s ezért szükség van arra, hogy megtalálják a lehetőségeket a telepítések további zavartalan folytatásához. A korábbi esztendőkben elhangzott állásfoglalásokra emlékeztetett dr. Király László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, témát vázoló előadásában. Arról beszélt, hogy mindig, és minden fórumon szükségesnek tartották a megyei szőlőtelepítéseket, s ezek megfelelő támogatását. Miért van szükség továbbra is arra, hogy a mezőgazdasági üzemek hosszú lejáratú hiteleket, a telepítési beruházásokhoz viszonylag kis arányú saját pénzfedezetet biztosíthassanak a következő években? Erről szólva elmondotta, hogy egy hektár szőlő telepítése lgO—220 ezer forintba kerül, a gyümölcsültetvényé pedig száz-száztízezer forint közötti. A beruházás megtérülési ideje az üzemeknél 12— • A megyei pártbizottságon megtartott tanácskozáson Horváth István bevezetőjét hallgatják a résztvevők. (Tóth Sándor felvétele.) 14 év. A telepítési végző 78 szövetkezetből 46 kedvezőtlen adottságú, pénzügyi hihetőségei szerények. Mégis vállalkoznak a telepítésekre, mive 1 hagyományos ezekben a gazdaságokban a két kertészeti kultúra, ugyanis a megye szőlőültetvényeinek 90, gyümölcsöseinek 75 százaléka körzetükhöz ta rtozik. Arra vállalkoztak a megye szőlő-, gyümölcstermelő gazdaságai, hogy a;; ötödik ötéves terv időszakában .szőlőből 6 ezer, gyümölcsből 3200 hektáron telepítenek új ültetvényt. Terveik egységben vannak a népgazdaság igényével. Vállalásokat időarányosan eddig 82,4 százalékra tudták teljesíteni, nagyobb lemaradás a gyümölcsültetvények terén van. Évenként más és más tényezők hátráltatták a munkát. Így 1977-ben az ültetvénytervezéshez, a talajvizsgálatokhoz nem voltak meg a feltételek, de a múlt évben ez megoldódott. Tavaly viszont hiányzott a szaporítóanyag, a KERTFORG Vállalat nem tudta teljesíteni az üzemek megrendeléseit. Az idén ezek az akadályok is elhárulnak. A jelenlegi legnagyobb gondot a tel építésekkel kapcsolatos pénzügyi helyzet okozza. A jmúlt évben életbe léptetett pénzügyi és beruházási szabályozás, a hitelfelvételekkel kapcsolatos elbírálási. rend, ami az ültetvényeket létesítő üzemeket nyugtalanítja, ugyanis éppen a telepítések megvalósításának legalapvetőbb, tehát pénzügyi feltételeit nem látják biztosítottnak. Emiatt több üzemben a telepítés elhar lasztását, csökkentését, sőt teljes törlését is fontolgatják. De vajon hasznos lenne-e a népgazdaságnak, ha a telepítési elképzelések nagy része nem valósul meg? Megengedheti-e az ország, a megye azt, hogy a több millió forintért, 6661 hektáron elvégzett meliorációs munka, a telepítésre előkészített terület ne töltse be funkcióját, vagyis telepítetlenül maradjon? Természetesen nem — ezt hangsúlyozták a tanácskozás résztvevői is — fel kell tehát tárni azokat a lehetőségeket, amelyek segítik a további folytatást. Mire lenne szükség? Az állami támogatásra, az úgynevezett saját erő optimális meghatározására, és a hosszú lejáratú hitelre, elbírálásának — a jelenlegi gyakorlattól eltérő — kedvező módosítására. A tanácskozáson több megnyugtató megállapítás hangzott el. Egyebek között Villányi Miklós elmondta, hogy a szőlő- és gyümölcstőlepítéseknél az állami támogatás változatlan marad a következő esztendőkben is, s ez alapot ad a munka folytatására. Nem csökken a szőlő- és gyümölcságazatok jövedelmezősége a következő ötéves terv időszakában sem, s ez a hitelek visszafizetését biztosíthatja a gasxlaságoknak. Dr. Páles Gyula áriról beszélt, hogy az ország egyensúlyi helyzetét mindenképpen! szem előtt kell tartani, s a •hitelezés feltételrendszerének változtatása nem lenne indokolt. Annál is inkább, mivel a megye Szőlő- és gyüimölcstelepítő gazdaságai megkapják a telepítésekhez szükséges hiteleket, amelyhez nemcsak úgynevezett ágazati, hanem — kellő indokolás és garancia birtokában — export- fejlesztő hiteleket is felvehetnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ahol nincs a telepítésekhez elegendő pénz, vagyis saját erő, azonban államilag támogatott, népgazdasági érdeket szolgáló egyéb beruházást valósítanak meg, ott megfelelő körültekintéssel kell a saját erő mértékét meghatározni. Ugyancsak említést tett arról, hogy a telepítéseknél már a körútiban kialakított hitelkedvezmények a következő esztendőkben is érvényben maradnak. Bács megyében dicséretesen valósulták meg 3i telepítések, mondotta Krucsai Balázs, s a hosszú távú érdekeket figyelembe-véve az a kívánatos, ha a jövőben is hasonló úton jár a megye. Az országbein 1985 végéig a kivágásra kerülő ültetvényeket pótolni kell, ugyanakkor a borexportban és a. belföldi ellátásban vállalt kötelezettségeknek is szükséges eleget tenni. Horváth István összefoglalójában hasznosnak mondotta a tanácskozást, ugyanakkor megnyugtatónak is, hogy a telepítésekhez a mogye mezőgazdasági üzemei a következő időszakban megkapják a szükséges állami támogatást és a hiteleket, s így elkezdett munkájukat folytathatják, terveiket megvalósíthatják! Cs. I. A tapasztalatokon okolva Olvasóinkat tájékoztattuk arról, hogy ez év első hónapjaiban megyénkben is sor kerül a lakó- és utcabizottságok újjáválasztására. A megyei népfrontbizottságnál kapott tájékoztatás szerint Bács-Kiskun megye hat városában 483 ilyen bizottságot választanak újra, Előrebocsátva, hogy Kiskőrösön már befejeződtek a választások — eddig mintegy 130 bizottság újult meg a megyében. Jóllehet, a tapasztalatok összegezése még nem időszerű, néhány jellegzetességre eddig is felfigyelhettünk. Többfelől befutott információk arra mutatnak, hogy körülbelül „egyharmadukban” erősödtek új, aktív, a tömegpolitikai munkában jártas személyekkel a lakó- és utcabizottságok — a többségükben újraválasztott tapasztalt tagok mellett. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a fiatalok bekapcsolódása a lakosság e képviseleti szerveinek munkájába nem éri el a kívánt szintet. Kormegoszlásuk szerint középkorúáké, s azon belül a nőké a nagyobb szerep. Mindamellett a lakosság foglalkozás — réteg — szerinti képviselete arányosan érvényesül. Az is megállapítható, hogy az érdekeltekkel — tehát régi és újonnan javasolt tagokkal, jelöltekkel — alaposabban, s mindegyikükkel elbeszélgettek. A választási folyamat tart, s az is egyik jó gyakorlat, hogy legtöbb helyen együtt történik a tanácstagi beszámoló gyűlésekkel. Többségében — megfelelő kapcsolat alakult ki a lakóbizottságok és a különböző szervek között. Eredményes ez a tanácsokkal is, melyek szak- igazgatási szervei intézkedésekkel, hatósági eljárásokkal, jogpropaganda és szervező munkával törekednek a lakóbizottsági felvetések megoldására. Ez azonban még nem rendszeres, s nem terjed ki mindazokra a területekre, ahol a társadalmi vélemény erejével megnyugtatóbban lehetne kialakítani a különböző intézkedéseket. A lakóbizottságok munkáját hátrányosan befolyásolja az is, hogy a házkezelőségek jelentős része nem tekinti partnernek a bizottságokat, ja vaslataikat sokszor nem veszik figyelembe, s előfordult, hogy azokra nem is válaszoltak. Gondolható, hogy ilyen esetlek ismétlődése kedvét szegite egyik-másik bizottságnak. Ámbár azt se hallgassuk e l, hogy némelyikük részéről türelmetlenség, meg nem értés mutatkozott, mikor nem leí.t mindjárt látszatja kezdem ényezésüknek. Megtörtént, hogy a lakóbizottságiok tájékoztatásának elmaradása, vagy rendszertelensége — minthogy emiatt nem látták tisztán feladataikat — vezetett tevékenységük elhal- ványvilásához. Ez intő jel a jövőre nézve is, és ezen okulva már a választások lebonyolítása után gondoskodnak arról a he lyi tanácsok, hogy össze- híva az újjáválasztott lakó- és utca bizottságokat, indításnak is cilaj>os tájékoztatást adnak számukra. Konkrétan ráirá- nyí tva figyelmüket legfontosabb teendőikre. Elmondják, mi re kérik segítségüket. Másként kifejezve: a tanácsi és népfrontszervek együttes felelősséggel segítik a bizottságokat, hagy azok is segíteni tudják a k özérdekü feladatok elvégzését — a lakosság közreműködésével. T. I. Tohai László vitaindítója Tegnap ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke üdvözölte a megjelent országgyűlési képviselőket, tanácstagokat és meghívottakat. Külön is köszöntötte dr. Molnár Frigyest, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnö- két és Klézl Róbert közlekedés- és postaügyi miniszter- helyettest, majd előterjesztést tett a végrehajtó bizottság által javasolt napirendre: — Beszámoló a megye közlekedésének és hírközlésének helyzetéről. Javaslat a közlekedéspolitikai koncepció korszerűsítésére. — Tájékoztató a Társadalom az idősekért mozgalom megyei bizottságának tevékenységéről. — Bejelentések és interpellációk.
