Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-14 / 37. szám
1979. február 14. • PETŐFI NÉPE • I KISKŐRÖS ÉS A JÁRÁS ELLÁTÁSÁÉRT Törekvések az egészségügy további javítására A közelmúltban Kiskőrös ez évi költségvetéséről döntve, az egészségügyi és szociális ágazat feladataira a tavalyit 7 százalékkal meghaladó összeget, több mint_15 millió forintot hagyott jóvá a város tanácsa. Hogy ez sok-e vagy kevés, arra viszonyításul hadd említsünk meg két korábbi adatot. A IV. ötéves tervidőszak első évében ugyanilyen célokra 1,7 millió, 1975-ben pedig 9 millió forint állt — az akkor már két éve városi rangot kapott — Kiskőrös rendelkezésére. A lakosság egészségügyi és szociális ellátására szolgáló pénzösz- szeg viszonylag rövid idő alatti ilyen mérvű megnövekedése önmagában is figyelemre érdemes. S ez nem kis mértékben azzal függ össze, hogy a városi tanács — mint megannyi más 'területen — az egészségügyi ellátásban is, a korábbi elmaradás pótlására, az ágazat gyorsabb ütemű fejlesztésére törekedett, és törekszik. A jelenlegi tervidőszak első éveiben az előirányzott kisebb beruházások mellett, főleg az intézményi hálózat felújítása valósult meg. Ezekkel együtt napjainkban olyan feltételekkel rendelkezik Kiskőrös, amelyek lehetővé teszik a járá^ egészségügyi és szociális feladatai szakmai és gazdasági irányításának, ellenőrzésének megfelelő színvonalú ellátását. A megyében a múlt év elején Kiskőrösön valósult meg először a városi-járási szakigazgatási feladatok összevonása; a városi tanács egészségügyi osztálya látja el az ágazat városi-járási feladatainak irányítását. Alapellátás jobb feltételekkel A lakosság elmúlt néhány évi egészségügyi alapellátásának fejlődésére íme néhány példa. A város orvosi körzeteinek száma ’négyről ötre emelkedett, s így Kiskőrös népességének csaknem ezerrel való növekedése ellenére a több mint háromezerről kétezer-ötszázra csökkent az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma. A járás községeiben huszonegy körzeti orvos dolgozik, és gyarapodott a gyermekszakorvosi körzetek száma is. Kiskőrösön két, Kecelen, illetve Saltvadkerten egy-egy gyermekszakorvos működik. A tervidőszak kezdetéhez képest 120 százalékkal emelkedett, az üzemegészségügyi szolgálat óraszáma. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban főfoglalkozású üzemorvos, a többi vállalatnál részfoglalkozásban a körzeti orvosok látják el napi egy-két-há- rom órában az üzemorvosi teendőket. Az idén munkához kezd a második főfoglalkozású üzemorvos is, aki az IGV és a MEZŐGÉP Vállalatnál látja majd el feladatát. 1976-ban 1,3 millió forint költséggel megtörtént Kiskőrös körzeti orvosi rendelőinek korszerűsítése. Csengődön tavaly adták át rendeltetésének a 2,8 millió forint költséggel létrehozott, korszerű egészségügyi intézményt. Felülvizsgálat főfoglalkozásban A szakmai ellátásról szólva, 1977 óta a kiskőrösi rendelőintézethez tartozik a járás egészség- ügyi intézményeinek szakmai és gazdasági irányítása, a város és a járás lakosságának szakorvosi ellátása. Ez évtől kezdődően a rendelőintézetben történik a táppénzes felülvizsgálat is, melyet főfoglalkozású felülvizsgáló főorvos végez. A szakrendelő intézet személyi ellátottsága jó; főfoglalkozású szakorvos szolgálja a lakosságot olyan hiányszakmákban is, mint például a szemészet, tüdőgondozás, onkológia. Ugyanitt említjük, hogy a rendelőintézet épületének 1975-ben több mint 3 millió forint költséggel történt kialakítása óta a szakorvosi óraszámfejlesztések miatt több átalakítás vált szükségessé. Itt alakították ki például az egyik gyermekorvosi rendelőt, bővült a laboratórium stb., s vált egyre zsúfoltabbá a járási-városi szakorvosi ellátást nyújtó rendelőintézet. Ez pedig szinte megszabja a további tennivalót. A teljesség igénye nélkül hadd említsük meg, hogy a múlt év elején napi kát óra orvosi, és három óra nővéri ellátás mellett, megkezdte működését a járásivárosi alkoholelvonó rendelés, amelyet az év folyamán több mint száz rászoruló vett igénybe. Közülük harminchétén önkéntesen jelentkeztek gyógykezelésre. A múlt év decemberében pedig megalakult, s megkezdte működését az alkoholellenes társadalmi bizottság. Kiskőrös és a járás egészség- ügyi ellátásának szinte csak jelzésszerűen ismertetett fejlődése mellett, figyelmet érdemelnek azok a további törekvések, amelyeket a legutóbbi ülésén hagyott jóvá Kiskőrös város Tanácsa. A lakosság egészségügyi alapellátása színvonalának javítására például mindenekelőtt a községi körzeti orvosi rendelők tárgyi felszerelésének javítását, kiegészítését tartja indokoltnak. Nem egy községi körzeti rendelőben ugyanis az alapvizsgálatokhoz szükséges eszközök sem állnak rendelkezésre, míg akad község, ahol EKG, mikroszkóp, centrifuga áll a körzeti orvos rendelkezésére. A városi és járási mezőgazda- sági szövetkezetek dolgozóinak üzemegészságügyi ellátása érdekében rendelő-laboratórium építését célozták meg. A város és a járás mezőgazdasági üzemeinek anyagi hozzájárulásából létrehozandó intézmény programterve már rendelkezésre áll, készül a kiviteli terve, s az idén megkezdődik az építése. A Kiskőrösön megvalósuló üzemegészségügyi intézményben a munkaalkalmassági vizsgálatok mellett, s méreggel dolgozók időszakos vizsgálatát, belgyógyászati laborvizsgálatukat is végzik majd. Egy főfoglalkozású fül-, orr-, gégeszakorvos munkába állításával tovább bővül a szakorvosi ellátás is. S ami szintén figyelmet érdemel: elkészült a város fürdőfejlesztésének 15 éves terve, amely a gyógyvíz egészségügyi hasznosításával is számol. Első léspésként még az idén a reumás betegségben szenvedők szakrendelésénél hasznosítják a gyógyvizet, s a mozgásszervi betegek gyógyítását szolgálja majd egy szakképzett gyógytornász foglalkoztatása is. További célok A városközponti lakótelephez kapcsolódón folyamatban vannak a negyvenszemélyes bölcsőde és ötvenszemélyes óvoda építésének előkészületei. S itt jegyezzük meg, hogy a járásban működő négy bölcsőde közül csupán a kiskőrösi ötvenszemélyes intézmény nem bizonyul elégségesnek. Az ötven helyre általában hatvan— -hatvanöt gyermeket vesznek fel, mindemellett évente tizenöt—húsz jelentkezőt el kell utasítani. A kiskőrösi új bölcsőde várhatóan 1980-ban megoldja ezt a gondot. P. I. Jegyzetsorok egy zárszámadó közgyűlésről A dunavecsei művelődési ház nagytermében egy tűt sem lehet leejteni. Igazi telt ház. Korom Ferenc, a Béke Termelőszövetkezet személyzetise elégedetten mutatja a közgyűlési jelenléti ívet, amely kis híján százszázalékos megjelenést bizonyít. Előző nap Kovács Katd-est volt ugyanitt, akkor is szorongtak az igencsak felújításra szoruló falak között, de biztosan nem voltak annyian, mint most — mondják többen is. Az első fontos mozzanat — a vezetőség beszámolója és az 1979. évre vonatkozó feladatterv. Né- medi Miklós tsz-elnök rövidre fogott, csak lényegre szorítkozó összegezését a jelenlevők nem először hallják. Ugyanis a rész- közgyűléseken, a brigádokban, a kisebb munkaközösségekben a tagság már egyszer elvégezte az önértékelést. Az elnöki „ismétlés” mégis fontos, hiszen újra átgondolható az elmúlt esztendő gondja, öröme és ami a legtermészetesebb — az elvégzett közös munka. Az elnök számokat sorol. Forintban, mázsában, százalékban tükröződő eredmények glédája. Az elmúlt évi árbevétel meghaladja a 120 milliót. Az egy dolgozóra jutó évi átlagjövedelem 52 és fél ezer, a napi átlagkereset 188 forint, a mérleg szerinti össznyereség meghaladja a 32 milliót — félmillióval több, mint az előző gazdasági évben. További adatok citálása helyett a beszámoló talán legfontosabb kicsengéséről valamit. A közös gazdaság legalapvetőbb feladata az elért jó eredmények megtartása, állandósítása az évről évre történő továbbfejlődés mellett. Sem a vezetőség, sem a tagság körében nem tapasztalható elbizakodottság, önelégültség. Némedi Miklós a szóbeli beszámoló végén két kérdést tesz fel önmagának és az egész tagságnak. Hogyan ítéljük meg az elvégzett munkát — hangzik az első felvetés. A választ valamennyi jelenlevő nevében is megfogalmazza: közös és eredményes volt a munka. A második kérdés így hangzotj;: „Képesek vagyunk-e a még jobb eredmények elérésére?” Az elnöki válasz ezúttal is rövid volt: igen. A szövetkezet ellenőrző bizottsága is jelentést tett tapasztalatairól. Az összkép megfelelő, semmiféle különleges szabálytalanság, vagy figyelmet érdemlő károsodás nem történt az elmúlt időszakban. Vagy talán mégis akad egy dolog, amire ajánlatos lesz figyelni? Igen. Az elmúlt gazdasági évben a szövetkezet dolgozói nem kevesebb, mint 15 ezer (!) miunkanapnyd időt töltöttek betegállományban. Főként a téli hónapokban. A teremben ülők közül sokan felkapják a fejüket, mások hamiskásan összenéznek — úgy tűnik, mindenki érti. hogy mi a probléma. A nőbizottsági beszámoló megerősítette, hogy a közös gazdaságban nemcsak szavakban, de a gyakorlatban is sokat tesznek a párt nőpolitikái határozata megvalósításáért. Mégis a rövid tájékoztató egy szélesebb, talán még alapvetőbb feltétel meglétéről is jelzést adott. A szövetkezeti demokrácia erősödéséről, a közösségi magatartás fejlődéséről, az „enyém” és „mienk” felfogás differenciáltabb, helyesebb értelmezéséről. Tervek? összességében előrelépést céloznak. Reálisak, de egyben feszítettebbek is. Nem ígérnek könnyű évet, vagy éppenséggel kevesebb munkát, fáradozást. 116 milliós árbevételt akarnak elérni. Mintegy hétmillióért gépeket vásárolnak és tovább folytatják a gyümölcstelepítést. A csoportérdek és a népgazdasági érdek szükséges összhangjának meglétét jelzi az a bejelentés is, hogy 1979-ben 166 hektárral növelik a kukorica vetésterületét. Reális, átgondolt előrelépés a hatékonyság a gazdaságosság jegyében — így lehetne jellemezni a megvalósításra szánt közös programot. Végül a közgyűlés befejező mozzanata. A nyugdíjba kerülők köszöntése, jutalmazása, a kiváló tsz-tag kitüntetések átadása, s egyéb jutalmak, dicséretek kiosztása — évenként ismétlődő programpontja a zárszámadásnak. Ezúttal félszáznál is többen részesültek a közösség megkülönböztető figyelmességében. Hogy kik kapták a legnagyobb tapsot? A nyugdíjba menők, az alapító tagok. Ki is vitatná el érdemes munkájukat'és részüket a ma jó eredményeiből, vagy éppen a holnap még nagyobb léptékű lehetőségeiből. S’ab* AH»-» Abonyi telefonok • A Mechanikai Müvek abonyi gyáregységében új típusú asztali telefonkészülékeket gyártanak, nyolc színváltozatban. Az idén százhúszezer darab korszerű készüléket szállítanak a megrendelőknek. A kép a szerelőüzemben készült. (MTI fotó — Manek Attila felvétele — KS.) Együttműködés a növényvédelmi munka javítására Még egy hónap van hátra a növényvédelmi előrejelzési szezon kezdetéig, az Agrokémiai Központ szakemberei azonban már országszerte valamennyi mezőgazdasági nagyüzemmel felvették a kapcsolatot a növényvédelmi prognózisok és a növényvédelmi munkák minden eddiginél jobb összehangolása érdekében. A növényvédelmi szakemberek felmérték a gazdaságok növénytermesztési szerkezetét, s ennek alapján tájegységenként határozták meg, hogy milyen betegségek, illetve kórokozók „jelenlétére” lehet a későbbiekben számítani. Az Agrokémiai Központ szakemberei hatékony együttműködést alakítanak ki a gazdaságok növényvédelmi specialistáival. Idén 30 növényi kultúra 100 kártevőjére és növényi betegségére adnak központi előrejelzést. Ebből 12 növényre és 45 kártevőre — ezek a legveszélyesebbek és a legnagyobb kárt okozhatják — prognózistérképet is kiadnak, amelyen a gazdaságok figyelemmel kísérhetik, hogy területüket milyen mértékben veszélyeztetik a kártevők. A növényvédő szerek hatékony felhasználása érdekében az idén nagyobb jelentősége lesz , a helyi megfigyeléseknek. Nem elég ugyanis, ha a központ jelzi a növényi kártevők, betegségek megjelenését. Arra lesz szükség, hogy a gazdaságok saját területükön meghatározzák, hogy milyen mértékű a fertőzés. Ennek érdekében az Agrokémiai Központ’ Foliográf nevű készülékeket ad át számos mezőgazdasági nagyüzemnek; a berendezésekkel helyben mérhetik a növényvédelem' szempontjából fontos hőmérséklet-, levélnedvesség- és. páraadatokat. A korábbinál nagyobb számban alkalmaznak majd növényvédelmi csapdákat is; ezekkel a kirajzó gyümölcsmolyokat és más kártevőket tarthatják megfigyelés alatt. Amennyiben számuk meghaladja a veszélyes mértéket, úgy a gazdaságok késedelem nélkül hozzáláthatnak a permetezéshez. (MTI) A Fáklya februári száma A Fáklya februári száma színes képekkel illusztrált nagy riportban mutatja be Minszket, a Belorusz SZSZK lendületesen fejlődő fővárosát. Budapest felszabadulásának 34. évfordulóját összeállítás köszönti — megemlékezéssel és képekkel. Az Agromas nemzetközi szocialista mezőgazdasági-gépesítési társulás munkájáról szól a lap KGST-emblémával jelzett cikke. A Nap a földi élet táplálója, de vajon mi élteti magát a Napot? — ezzel a kérdéssel foglalkozik a legfrissebb, szovjet csillagászok véleményét, tudományos okfejtését is ismertető riport. Mellette más tudományos érdekességekről szóló hírekkel a Tudományos Kaleidoszkóp kapott helyet. Magyarországot Novák Gyula és — többek között — Újhelyi Ferenc képviselte azon a nagyszabású moszkvai versenyen, amelyen a szocialista országok legjobb szerszámlakatosai mérték össze tudásukat a közelmúltban, s amelyről riport szól. Hogyan él a mihajlovszkojei Puskin Múzeum igazgató-gondnoka, milyen együttesek adnak hangversenyt a XVII. századi Znamenszkij-kolostorban, hogyan dolgoznak a moszkvai rajzfilmstúdióban — minderről olvashatunk az új lapszámban. A Fáklya ezúttal is közöl nyelvleckét, Fáklya-fotót, keresztrejtvényt, filmelözetest, s ismerteti. a Szovjet Kultúra és Tudomány Há-a kétheti programját BARÁTAINK ÉLETÉBŐL A népi mesterségek bolgár városa Bulgária szívében emelkedik az egész félszigetnek nevet adó Balkán-hegység. Ez a kétezer méternél is magasabb csúcsokkal büszkélkedő hegyvonulat a legigazibb bolgár terület, hiszen ez a hegyi folyóktól, szakadékoktól fölszab- dalt^ vidék volt mindig is a bolgár nép legbiztosabb menedéke, írók, költők, forradalmárok rejtőztek ott, és onnan keltek útra, hogy a török elnyomók elleni harcra buzdítsák más országrészek lakóit. Ugyancsak e vad^ szépségű tájról indult útjára a múlt század végén a vazrazsdane, a bolgár újjászületés ... A zord vidéken számos település jött létre. A falvak leginkább a hegyi vizek mentén alakultak ki, mivel a patakok, folyócskák energiáját sokféleképpen hasznosították az ügyes kezű, találékony hegyi lakók. Faesztergák, kallózó — szövetet tömörítő — műhelyek gépei, malmok, paszománykészítő és fa- zekasműhelyek szerszámai egyaránt e szaporán • zúduló, fodrozódó habok jóvoltából pörögtek, és a kardok, kések készítői is a vizet használták fel kalapáláshoz, a köszörüléshez. A hegyvidéki mesterek készítményeit szívesen vásárolták szerte Európában. A Balkán-hegység leghíresebb mesterei Gabrovóban, a Janira folyó menti kisvárosban dolgoztak. Egy XVIII. századi francia utazó így emlékezett meg: „Gabrovo városában minden egyes iparos család a Janira vizének -hajtóerejét használja fel munkájához ...” A Jantra vize ma is ugyanúgy dolgozik. Kerekeket mozgat, köszörűket, korongokat pörget — akárcsak ötven, száz, kétszáz éve... A legősibb vízi berendezések az Etar nevű kisvárosban működnek a legszaporábban. Ez a település Veliko Tirnovóból Gabrovón át a Sipka-szoros felé tartó útvonalon délre haladva közelíthető meg. Etar — manapság eleven néprajzi múzeum. A Jantra folyóval párhuzamos utcáiban a vendég szeme láttára elevenedik meg jó pár, hajdan űzött mesterség. Az esztergákon fatálak, fatányérok készülnek; zsebkést kovácsol a hajlott hátú mester; és bőrből szabják, varrják erszényeiket a mind nehezebben mozduló mesterek. Etar közmosodáját sokkal inkább csodálják, mint használják. Mi ez a „közmosoda?” Nem más, mint egy jókora fakád, amelybe nagy erővel zúdul be a hegyekből facsöveken érkező víz, és amelyből — körforgás után — gyorsan el is távozik. Szappan sem kell, • Készül a cserépedény. • Az etari vaskovácsolás egyik szép példánya ez a lámpa. és ragyogó tisztára mos mindent a megpörgetett vízsugár... Az etari paszománykészítők masináit is víz mozgatja: ezekre enyhe eséssel érkezik a vízsugár, és a különböző nagyságú fakerekek rendszere olyan „okos”, hogy meg is áll, ha a befűzött szál elszakad. A hozzáértők joggal mondják, hogy ez a gépezet volt az automaták egyik — ma is működő — őse. Etar a turisták százezreit vonzza. Okkal, joggal, hiszen hol másutt lehetne egyszerre tanulmányozni az ősi mesterségeket meg az azokat éltető, fönntartó szépséges természetet. A. L. • Eleven néprajzi múzeum. Fiatalok fényszórója Mindössze nyolc évvel ezelőtt kezdeményezték, mégsem jár már gyerekcipőben a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség, az SSM mozgalma, a Fényszóró. 1970 júliusában határozták el az üzemek fiatal dolgozói, hogy ezentúl figyelmük fényszóróját a munka minőségének javítására, új, ésszerű eljárások bevezetésére fordítják. A Fényszóró célkitűzéseit azóta átvette a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az intézmények, az iskolák ifjúsága. A „kis” feladatok teljesítéséből nagy eredmények születtek: 1973-ban csaknem hétezer Fényszóró-csapat 113 millió cseh korona megtakarításról adhatott számot, 1976-ban pedig 15 975 ilyen csapat működött, és eredményük már félmilliárd koronát csapatok száma tovább emelkedett, 20 290-re. A Fényszóró-csapatok figyelmüket a munka hatékonyságára, termelékenysége növelésére, a fémekkel és más anyagokkal való takarékoskodásra, az energiatakarékosságra, a helyes munkahelyi készletgazdálkodásra fordítják. További céljaik között szerepel a munkaidő még jobb kihasználása, az egészség- és munkavédelmi, környezetvédelmi előírások jobb betartása, az alkoholizmus elleni küzdelem. A Fényszóró-mozgalom az emberré nevelés jó iskolája: megtanítja a tanuló, a pályakezdő fiatalokat arra, hogy ne csupán szemlélői legyenek a körülöttük zajló világnak, de tevékeny részesei is, akik a hibákat, hiányosságokat r/*toC£ - k felfedezik, d«
