Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-14 / 37. szám

1979. február 14. • PETŐFI NÉPE • I KISKŐRÖS ÉS A JÁRÁS ELLÁTÁSÁÉRT Törekvések az egészségügy további javítására A közelmúltban Kiskőrös ez évi költségvetéséről döntve, az egészségügyi és szociális ágazat feladataira a tavalyit 7 százalékkal meghaladó összeget, több mint_15 millió forin­tot hagyott jóvá a város tanácsa. Hogy ez sok-e vagy kevés, arra viszonyításul hadd említsünk meg két korábbi adatot. A IV. ötéves tervidőszak első évében ugyanilyen célokra 1,7 millió, 1975-ben pedig 9 millió forint állt — az akkor már két éve városi rangot kapott — Kiskőrös rendelkezésére. A lakosság egészségügyi és szo­ciális ellátására szolgáló pénzösz- szeg viszonylag rövid idő alatti ilyen mérvű megnövekedése ön­magában is figyelemre érdemes. S ez nem kis mértékben azzal függ össze, hogy a városi tanács — mint megannyi más 'területen — az egészségügyi ellátásban is, a korábbi elmaradás pótlására, az ágazat gyorsabb ütemű fejleszté­sére törekedett, és törekszik. A jelenlegi tervidőszak első éveiben az előirányzott kisebb beruházá­sok mellett, főleg az intézményi hálózat felújítása valósult meg. Ezekkel együtt napjainkban olyan feltételekkel rendelkezik Kiskő­rös, amelyek lehetővé teszik a járá^ egészségügyi és szociális feladatai szakmai és gazdasági irányításának, ellenőrzésének megfelelő színvonalú ellátását. A megyében a múlt év elején Kis­kőrösön valósult meg először a városi-járási szakigazgatási fel­adatok összevonása; a városi ta­nács egészségügyi osztálya látja el az ágazat városi-járási felada­tainak irányítását. Alapellátás jobb feltételekkel A lakosság elmúlt néhány évi egészségügyi alapellátásának fej­lődésére íme néhány példa. A város orvosi körzeteinek száma ’négyről ötre emelkedett, s így Kiskőrös népességének csaknem ezerrel való növekedése ellenére a több mint háromezerről két­ezer-ötszázra csökkent az egy kör­zeti orvosra jutó lakosok száma. A járás községeiben huszonegy körzeti orvos dolgozik, és gyara­podott a gyermekszakorvosi kör­zetek száma is. Kiskőrösön két, Kecelen, illetve Saltvadkerten egy-egy gyermekszakorvos mű­ködik. A tervidőszak kezdetéhez ké­pest 120 százalékkal emelkedett, az üzemegészségügyi szolgálat óraszáma. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban főfoglalkozású üzemorvos, a többi vállalatnál részfoglalkozásban a körzeti or­vosok látják el napi egy-két-há- rom órában az üzemorvosi teen­dőket. Az idén munkához kezd a második főfoglalkozású üzemor­vos is, aki az IGV és a MEZŐ­GÉP Vállalatnál látja majd el feladatát. 1976-ban 1,3 millió forint költ­séggel megtörtént Kiskőrös kör­zeti orvosi rendelőinek korszerű­sítése. Csengődön tavaly adták át rendeltetésének a 2,8 millió forint költséggel létrehozott, korszerű egészségügyi intézményt. Felülvizsgálat főfoglalkozásban A szakmai ellátásról szólva, 1977 óta a kiskőrösi rendelőinté­zethez tartozik a járás egészség- ügyi intézményeinek szakmai és gazdasági irányítása, a város és a járás lakosságának szakorvosi el­látása. Ez évtől kezdődően a ren­delőintézetben történik a táppén­zes felülvizsgálat is, melyet fő­foglalkozású felülvizsgáló főorvos végez. A szakrendelő intézet sze­mélyi ellátottsága jó; főfoglalko­zású szakorvos szolgálja a lakos­ságot olyan hiányszakmákban is, mint például a szemészet, tüdő­gondozás, onkológia. Ugyanitt említjük, hogy a ren­delőintézet épületének 1975-ben több mint 3 millió forint költség­gel történt kialakítása óta a szak­orvosi óraszámfejlesztések miatt több átalakítás vált szükségessé. Itt alakították ki például az egyik gyermekorvosi rendelőt, bővült a laboratórium stb., s vált egyre zsúfoltabbá a járási-városi szak­orvosi ellátást nyújtó rendelőin­tézet. Ez pedig szinte megszabja a további tennivalót. A teljesség igénye nélkül hadd említsük meg, hogy a múlt év elején napi kát óra orvosi, és há­rom óra nővéri ellátás mellett, megkezdte működését a járási­városi alkoholelvonó rendelés, amelyet az év folyamán több mint száz rászoruló vett igénybe. Kö­zülük harminchétén önkéntesen jelentkeztek gyógykezelésre. A múlt év decemberében pedig megalakult, s megkezdte műkö­dését az alkoholellenes társadal­mi bizottság. Kiskőrös és a járás egészség- ügyi ellátásának szinte csak jel­zésszerűen ismertetett fejlődése mellett, figyelmet érdemelnek azok a további törekvések, ame­lyeket a legutóbbi ülésén hagyott jóvá Kiskőrös város Tanácsa. A lakosság egészségügyi alapellátá­sa színvonalának javítására pél­dául mindenekelőtt a községi kör­zeti orvosi rendelők tárgyi fel­szerelésének javítását, kiegészíté­sét tartja indokoltnak. Nem egy községi körzeti rendelőben ugyan­is az alapvizsgálatokhoz szüksé­ges eszközök sem állnak rendel­kezésre, míg akad község, ahol EKG, mikroszkóp, centrifuga áll a körzeti orvos rendelkezésére. A városi és járási mezőgazda- sági szövetkezetek dolgozóinak üzemegészságügyi ellátása érde­kében rendelő-laboratórium épí­tését célozták meg. A város és a járás mezőgazdasági üzemeinek anyagi hozzájárulásából létreho­zandó intézmény programterve már rendelkezésre áll, készül a kiviteli terve, s az idén megkez­dődik az építése. A Kiskőrösön megvalósuló üzemegészségügyi intézményben a munkaalkalmas­sági vizsgálatok mellett, s mé­reggel dolgozók időszakos vizsgá­latát, belgyógyászati laborvizsgá­latukat is végzik majd. Egy főfoglalkozású fül-, orr-, gégeszakorvos munkába állításá­val tovább bővül a szakorvosi el­látás is. S ami szintén figyelmet érdemel: elkészült a város fürdő­fejlesztésének 15 éves terve, amely a gyógyvíz egészségügyi hasznosításával is számol. Első léspésként még az idén a reumás betegségben szenvedők szakren­delésénél hasznosítják a gyógyvi­zet, s a mozgásszervi betegek gyógyítását szolgálja majd egy szakképzett gyógytornász foglal­koztatása is. További célok A városközponti lakótelephez kapcsolódón folyamatban vannak a negyvenszemélyes bölcsőde és ötvenszemélyes óvoda építésének előkészületei. S itt jegyezzük meg, hogy a járásban működő négy bölcsőde közül csupán a kis­kőrösi ötvenszemélyes intézmény nem bizonyul elégségesnek. Az ötven helyre általában hatvan— -hatvanöt gyermeket vesznek fel, mindemellett évente tizenöt—húsz jelentkezőt el kell utasítani. A kiskőrösi új bölcsőde várhatóan 1980-ban megoldja ezt a gondot. P. I. Jegyzetsorok egy zárszámadó közgyűlésről A dunavecsei művelődési ház nagytermében egy tűt sem lehet leejteni. Igazi telt ház. Korom Fe­renc, a Béke Termelőszövetkezet személyzetise elégedetten mutatja a közgyűlési jelenléti ívet, amely kis híján százszázalékos megjele­nést bizonyít. Előző nap Kovács Katd-est volt ugyanitt, akkor is szorongtak az igencsak felújítás­ra szoruló falak között, de bizto­san nem voltak annyian, mint most — mondják többen is. Az első fontos mozzanat — a vezetőség beszámolója és az 1979. évre vonatkozó feladatterv. Né- medi Miklós tsz-elnök rövidre fo­gott, csak lényegre szorítkozó összegezését a jelenlevők nem először hallják. Ugyanis a rész- közgyűléseken, a brigádokban, a kisebb munkaközösségekben a tagság már egyszer elvégezte az önértékelést. Az elnöki „ismét­lés” mégis fontos, hiszen újra át­gondolható az elmúlt esztendő gondja, öröme és ami a legtermé­szetesebb — az elvégzett közös munka. Az elnök számokat sorol. Fo­rintban, mázsában, százalékban tükröződő eredmények glédája. Az elmúlt évi árbevétel megha­ladja a 120 milliót. Az egy dol­gozóra jutó évi átlagjövedelem 52 és fél ezer, a napi átlagkere­set 188 forint, a mérleg szerinti össznyereség meghaladja a 32 milliót — félmillióval több, mint az előző gazdasági évben. További adatok citálása helyett a beszámoló talán legfontosabb kicsengéséről valamit. A közös gazdaság legalapvetőbb feladata az elért jó eredmények megtar­tása, állandósítása az évről évre történő továbbfejlődés mellett. Sem a vezetőség, sem a tagság körében nem tapasztalható elbi­zakodottság, önelégültség. Némedi Miklós a szóbeli beszámoló végén két kérdést tesz fel önmagának és az egész tagságnak. Hogyan ítéljük meg az elvégzett munkát — hangzik az első felvetés. A választ valamennyi jelenlevő ne­vében is megfogalmazza: közös és eredményes volt a munka. A második kérdés így hangzotj;: „Képesek vagyunk-e a még jobb eredmények elérésére?” Az elnö­ki válasz ezúttal is rövid volt: igen. A szövetkezet ellenőrző bizott­sága is jelentést tett tapasztala­tairól. Az összkép megfelelő, semmiféle különleges szabályta­lanság, vagy figyelmet érdemlő károsodás nem történt az elmúlt időszakban. Vagy talán mégis akad egy dolog, amire ajánlatos lesz figyelni? Igen. Az elmúlt gazdasági évben a szövetkezet dolgozói nem kevesebb, mint 15 ezer (!) miunkanapnyd időt töl­töttek betegállományban. Főként a téli hónapokban. A teremben ülők közül sokan felkapják a fe­jüket, mások hamiskásan össze­néznek — úgy tűnik, mindenki érti. hogy mi a probléma. A nőbizottsági beszámoló meg­erősítette, hogy a közös gazdaság­ban nemcsak szavakban, de a gyakorlatban is sokat tesznek a párt nőpolitikái határozata meg­valósításáért. Mégis a rövid tá­jékoztató egy szélesebb, talán még alapvetőbb feltétel meglété­ről is jelzést adott. A szövetke­zeti demokrácia erősödéséről, a közösségi magatartás fejlődéséről, az „enyém” és „mienk” felfogás differenciáltabb, helyesebb értel­mezéséről. Tervek? összességében előrelé­pést céloznak. Reálisak, de egy­ben feszítettebbek is. Nem ígér­nek könnyű évet, vagy éppenség­gel kevesebb munkát, fáradozást. 116 milliós árbevételt akarnak elérni. Mintegy hétmillióért gé­peket vásárolnak és tovább foly­tatják a gyümölcstelepítést. A csoportérdek és a népgazdasági érdek szükséges összhangjának meglétét jelzi az a bejelentés is, hogy 1979-ben 166 hektárral nö­velik a kukorica vetésterületét. Reális, átgondolt előrelépés a ha­tékonyság a gazdaságosság jegyé­ben — így lehetne jellemezni a megvalósításra szánt közös prog­ramot. Végül a közgyűlés befejező mozzanata. A nyugdíjba kerülők köszöntése, jutalmazása, a kiváló tsz-tag kitüntetések átadása, s egyéb jutalmak, dicséretek ki­osztása — évenként ismétlődő programpontja a zárszámadásnak. Ezúttal félszáznál is többen ré­szesültek a közösség megkülön­böztető figyelmességében. Hogy kik kapták a legnagyobb tapsot? A nyugdíjba menők, az alapító tagok. Ki is vitatná el érdemes munkájukat'és részüket a ma jó eredményeiből, vagy éppen a hol­nap még nagyobb léptékű lehe­tőségeiből. S’ab* AH»-» Abonyi telefonok • A Mechanikai Müvek abonyi gyáregységében új típusú asztali telefonkészülékeket gyártanak, nyolc színváltozatban. Az idén százhúszezer darab korszerű ké­szüléket szállítanak a megrende­lőknek. A kép a szerelőüzemben készült. (MTI fotó — Manek At­tila felvétele — KS.) Együttműködés a növényvédelmi munka javítására Még egy hónap van hátra a növényvédelmi előrejelzési szezon kezdetéig, az Agrokémiai Központ szakemberei azonban már or­szágszerte valamennyi mezőgaz­dasági nagyüzemmel felvették a kapcsolatot a növényvédelmi prognózisok és a növényvédelmi munkák minden eddiginél jobb összehangolása érdekében. A nö­vényvédelmi szakemberek fel­mérték a gazdaságok növényter­mesztési szerkezetét, s ennek alap­ján tájegységenként határozták meg, hogy milyen betegségek, il­letve kórokozók „jelenlétére” le­het a későbbiekben számítani. Az Agrokémiai Központ szak­emberei hatékony együttműkö­dést alakítanak ki a gazdaságok növényvédelmi specialistáival. Idén 30 növényi kultúra 100 kár­tevőjére és növényi betegségére adnak központi előrejelzést. Eb­ből 12 növényre és 45 kártevőre — ezek a legveszélyesebbek és a legnagyobb kárt okozhatják — prognózistérképet is kiadnak, amelyen a gazdaságok figyelem­mel kísérhetik, hogy területüket milyen mértékben veszélyeztetik a kártevők. A növényvédő szerek hatékony felhasználása érdekében az idén nagyobb jelentősége lesz , a helyi megfigyeléseknek. Nem elég ugyanis, ha a központ jelzi a nö­vényi kártevők, betegségek meg­jelenését. Arra lesz szükség, hogy a gazdaságok saját területükön meghatározzák, hogy milyen mér­tékű a fertőzés. Ennek érdekében az Agrokémiai Központ’ Foliográf nevű készülékeket ad át számos mezőgazdasági nagyüzemnek; a berendezésekkel helyben mérhe­tik a növényvédelem' szempontjá­ból fontos hőmérséklet-, levélned­vesség- és. páraadatokat. A ko­rábbinál nagyobb számban alkal­maznak majd növényvédelmi csapdákat is; ezekkel a kirajzó gyümölcsmolyokat és más kárte­vőket tarthatják megfigyelés alatt. Amennyiben számuk meg­haladja a veszélyes mértéket, úgy a gazdaságok késedelem nélkül hozzáláthatnak a permetezéshez. (MTI) A Fáklya februári száma A Fáklya februári száma színes képekkel illusztrált nagy riportban mutatja be Minszket, a Belorusz SZSZK lendületesen fejlődő fővá­rosát. Budapest felszabadulásának 34. évfordulóját összeállítás köszönti — megemlékezéssel és képekkel. Az Agromas nemzetközi szo­cialista mezőgazdasági-gépesíté­si társulás munkájáról szól a lap KGST-emblémával jelzett cikke. A Nap a földi élet táplálója, de vajon mi élteti magát a Napot? — ezzel a kérdéssel foglalkozik a legfrissebb, szovjet csillagászok véleményét, tudományos okfejté­sét is ismertető riport. Mellette más tudományos érdekességekről szóló hírekkel a Tudományos Ka­leidoszkóp kapott helyet. Magyarországot Novák Gyula és — többek között — Újhelyi Ferenc képviselte azon a nagy­szabású moszkvai versenyen, amelyen a szocialista országok legjobb szerszámlakatosai mérték össze tudásukat a közelmúltban, s amelyről riport szól. Hogyan él a mihajlovszkojei Puskin Múzeum igazgató-gondno­ka, milyen együttesek adnak hangversenyt a XVII. századi Znamenszkij-kolostorban, hogyan dolgoznak a moszkvai rajzfilm­stúdióban — minderről olvasha­tunk az új lapszámban. A Fáklya ezúttal is közöl nyelvleckét, Fáklya-fotót, ke­resztrejtvényt, filmelözetest, s ismerteti. a Szovjet Kultúra és Tudomány Há-a kétheti program­ját BARÁTAINK ÉLETÉBŐL A népi mesterségek bolgár városa Bulgária szívében emelkedik az egész félszigetnek nevet adó Bal­kán-hegység. Ez a kétezer méter­nél is magasabb csúcsokkal büsz­kélkedő hegyvonulat a legigazibb bolgár terület, hiszen ez a hegyi folyóktól, szakadékoktól fölszab- dalt^ vidék volt mindig is a bol­gár nép legbiztosabb menedéke, írók, költők, forradalmárok rej­tőztek ott, és onnan keltek útra, hogy a török elnyomók elleni harcra buzdítsák más országré­szek lakóit. Ugyancsak e vad^ szépségű tájról indult útjára a múlt század végén a vazrazsdane, a bolgár újjászületés ... A zord vidéken számos telepü­lés jött létre. A falvak leginkább a hegyi vizek mentén alakultak ki, mivel a patakok, folyócskák energiáját sokféleképpen haszno­sították az ügyes kezű, találé­kony hegyi lakók. Faesztergák, kallózó — szöve­tet tömörítő — műhelyek gépei, malmok, paszománykészítő és fa- zekasműhelyek szerszámai egy­aránt e szaporán • zúduló, fodro­zódó habok jóvoltából pörögtek, és a kardok, kések készítői is a vizet használták fel kalapáláshoz, a köszörüléshez. A hegyvidéki mesterek készítményeit szívesen vásárolták szerte Európában. A Balkán-hegység leghíresebb mesterei Gabrovóban, a Janira folyó menti kisvárosban dolgoz­tak. Egy XVIII. századi francia utazó így emlékezett meg: „Gab­rovo városában minden egyes iparos család a Janira vizének -hajtóerejét használja fel munká­jához ...” A Jantra vize ma is ugyanúgy dolgozik. Kerekeket mozgat, kö­szörűket, korongokat pörget — akárcsak ötven, száz, kétszáz éve... A legősibb vízi berendezések az Etar nevű kisvárosban működnek a legszaporábban. Ez a település Veliko Tirnovóból Gabrovón át a Sipka-szoros felé tartó útvonalon délre haladva közelíthető meg. Etar — manapság eleven nép­rajzi múzeum. A Jantra folyóval párhuzamos utcáiban a vendég szeme láttára elevenedik meg jó pár, hajdan űzött mesterség. Az esztergákon fatálak, fatányérok készülnek; zsebkést kovácsol a hajlott hátú mester; és bőrből szabják, varrják erszényeiket a mind nehezebben mozduló mes­terek. Etar közmosodáját sokkal in­kább csodálják, mint használják. Mi ez a „közmosoda?” Nem más, mint egy jókora fakád, amelybe nagy erővel zúdul be a hegyekből facsöveken érkező víz, és amely­ből — körforgás után — gyorsan el is távozik. Szappan sem kell, • Készül a cserépedény. • Az etari vaskovácsolás egyik szép példánya ez a lámpa. és ragyogó tisztára mos mindent a megpörgetett vízsugár... Az etari paszománykészítők masináit is víz mozgatja: ezekre enyhe eséssel érkezik a vízsugár, és a különböző nagyságú fake­rekek rendszere olyan „okos”, hogy meg is áll, ha a befűzött szál elszakad. A hozzáértők jog­gal mondják, hogy ez a gépezet volt az automaták egyik — ma is működő — őse. Etar a turisták százezreit vonz­za. Okkal, joggal, hiszen hol má­sutt lehetne egyszerre tanulmá­nyozni az ősi mesterségeket meg az azokat éltető, fönntartó szép­séges természetet. A. L. • Eleven néprajzi múzeum. Fiatalok fényszórója Mindössze nyolc évvel ezelőtt kezdeményezték, mégsem jár már gyerekcipőben a Csehszlovák Szo­cialista Ifjúsági Szövetség, az SSM mozgalma, a Fényszóró. 1970 júliusában határozták el az üzemek fiatal dolgozói, hogy ezen­túl figyelmük fényszóróját a munka minőségének javítására, új, ésszerű eljárások bevezetésé­re fordítják. A Fényszóró célki­tűzéseit azóta átvette a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, az intézmények, az iskolák ifjúsága. A „kis” feladatok teljesítéséből nagy eredmények születtek: 1973-ban csaknem hétezer Fény­szóró-csapat 113 millió cseh ko­rona megtakarításról adhatott számot, 1976-ban pedig 15 975 ilyen csapat működött, és ered­ményük már félmilliárd koronát csapatok száma tovább emelke­dett, 20 290-re. A Fényszóró-csapatok figyel­müket a munka hatékonyságára, termelékenysége növelésére, a fé­mekkel és más anyagokkal való takarékoskodásra, az energiata­karékosságra, a helyes munkahe­lyi készletgazdálkodásra fordít­ják. További céljaik között sze­repel a munkaidő még jobb ki­használása, az egészség- és mun­kavédelmi, környezetvédelmi elő­írások jobb betartása, az alkoho­lizmus elleni küzdelem. A Fényszóró-mozgalom az em­berré nevelés jó iskolája: megta­nítja a tanuló, a pályakezdő fia­talokat arra, hogy ne csupán szemlélői legyenek a körülöttük zajló világnak, de tevékeny ré­szesei is, akik a hibákat, hiányos­ságokat r/*toC£ - k felfedezik, d«

Next

/
Thumbnails
Contents