Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-10 / 34. szám
PETÖF? NÉPE • 1979. február 10. GÉPESÍTETT ÓRAJAVÍTÁS Halasi mestereknél Egyéni és kollektiv felelősség összevont párttaggyűlés a Volánnál A Volán 9. sz. Vállalat kommunistái a napokban összevont párttaggyűlésen értékelték az elmúlt évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását, elfogadták a vállalat idei évi főbb gazdaságpolitikai célkitűzéseit, a pártvezetőség cselekvési programját. A pártvezetőség beszámolója részletesen elemezte a Központi Bizottság 1977. októberi, az 1978. áprilisi határozataiból adódó feladatok végrehajtását, s hogy mennyiben tudtak eleget tenni a vállalat előtt álló személy- és áru- szállítási követelményeknek, hogyan alakultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Tavaly 5,6 százalékkal több személyt szállítottak, mint egy évvel korábban, kulturáltabb utazási lehetőségeket is tudtak nyújtani, a csúcsforgalmi zsúfoltságon azonban még nem tudtak segíteni. Az elfuvarozott áru mennyisége 11,3 százalékkal növekedett. Tovább bővült és korszerűsödött a járműpark. A vállalat létszáma 3 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, ami egész évben komoly gondokat okozott. A vállalati gazdálkodást kedvezőtlenül befolyásoló körülmény volt egyrészt, hogy a nyereség növelésének lehetőségei nehezebbé váltak, másrészt a személyszállítás kulturáltságát csak a járműkihasználtság rovására lehetett a legtöbb járat viszonylatában javítani. Az ezzel kapcsolatos jövedelemkiesés pótlása, a gazdálkodás más területére rótt fokozottabb terheket, amit újabb gazdasági tartalékok feltárásával igyekeztek megoldani. A vállalatnál a személyi jövedelmek 8,3 százalékkal emelkedtek. Ez önmagában kedvező hatást váltott ki a dolgozók körében, a jövedelem növekedése azonban nem mindenütt kapcsolódott kellően a termelékenység, a vállalati eredmény növekedéséhez. Ezért a taggyűlés erre az évre, a végzett munkával arányos bérfejlesztés kidolgozását javasolta. A vállalat kommunistái olyan gazdasági tevékenység kialakítását jelölték meg, amely az V. ötéves terv végéig szóló gazdaság- politikai célok megvalósítását szolgálja. Ez egyben azt is jelenti, a munka során érvényesüljön az az MSZMP KB 1978. decemberi határozatából adódó követelmény. hogy a vállalati gazdálkodásban a minőségi és a hatékonysági tényezők kerüljenek előtérbe. Eszerint az idei személy- és áruszállítás együttes értéke 5,3 százalékkal növekedjen, s ez 7 százalékos gazdálkodási eredmény elérését tegye lehetővé — hangsúlyozza a párttaggyűlés határozata. Ehhez a minőség javításán túl a költségekkel való észszerű gazdálkodásra van szükség. Kiemelt feladat a városi tömeg- közlekedés fejlesztése, a csúcsforgalmi zsúfoltság csökkentése, amely forgalomszervezési intézkedéseket, a megyeszékhely vonatkozásában pedig a lépcsőzetes munkakezdés bevezetését igényli. Kecskeméten tervbe van véve a számítógépes forgalomtervezés bevezetése, amellyel a közlekedés megbízhatóbbá és pontosabbá tételét kívánja a tröszt élősegíteni. Az árufuvarozás dinamikus fejlesztését — a gazdaságosság és jövedelmezőség figyelembevételével — a fuvarigényeknek megfelelően kívánják bővíteni. Ez megfelelő számú és kapacitású üzemképes járműállományt igényel, ezért a fejlesztési célkitűzések mellett a tmk-munka színvonalának növelését, a technológiai fegyelem erősítését, s ezáltal az üzemképes gépkocsiállomány növelését javasolta a taggyűlés. A beszámoló és a hozzászólók értékelték az alapszervezetek, a párttagság, a társadalmi szervek és munkakollektívák tevékenységét is. A pártvezetőség beszámolójában hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek tagjai élen jártak az 1978. évi cselekvési program végrehajtásában, eredményesen mozgósították a tömegszervezeteket, a vállalat dolgozóit a feladatok végrehajtására. Az 1979. évi vállalati célkitűzések egyaránt szolgálják a nép- gazdasági és a vállalati érdekeket. A feladatok teljesítéséhez a feltételek adottak — szögezi le a kommunisták közös állásfoglalása. Végrehajtásuk azonban igényli a pártszervezet, a gazdasági vezetés és a tömegszervezetek mozgósító erejét, a szocialista brigádok fáradhatatlan munkáját, a kommunisták példamutatását, és valamennyi dolgozó lelkes, körültekintőbb helytállását a munkában. Egyénileg is és kollektíván is felelősek vagyunk a Központi Bizottság határozatának vállalati szintű végrehajtásáért — olvasható a beszámolóban. A feladatok adottak, ezért ez az év cselekvés éve kell, hogy legyen. Amit elhatároztunk, azt határozottan és következetesen kell végrehajtani. Ez jusson kifejezésre a jövőt megalapozó napi munkában. Bene János, a megyei pártbizottság munkatársa — Ne tessék velem viccelni! Hát lehet géppel órát javítani?! A sebészügyességű emberi kézre van ide szükség! — Magamban így reagáltam a halasi mesterek közlésére, miszerint ők gépeket is használnak ’a reparáláshoz. Fennhangon pedig csak ezt kérdeztem: — És milyen masináik vannak? Elsőként az Elma STÄR nevű vibográfot mutatták be, amellyel az órák pontosságát néhány perc alatt lehet ellenőrizni. Nem kell a? órásoknak napokon át járatni a ketyegőket. A mosógép szintén több, jobb és gyorsabb munkát tesz lehetővé. Egy időben hat alkotóelemeire bontott órát lehet benne tisztává varázsolni. A harmadik gép — amely végképp elhitette velem, hogy az időjelző alkalmatosságok javításánál lehet szerepük a gépeknek — a motoros köszörűgép és polírozó volt, amellyel sok, lassú kézi munkát lehet rövid idő alatt helyettesíteni. Fürst József és társai — Azóta kaptuk ezeket a hasznos eszközöket, hogy tavaly február elsején a budapesti Órások Szövetkezetéhez került át az üzletünk a megszüntetett Vegyes és Szolgáltatóipari Vállalattól — dicsekedett Fürst József, aki a megrendelőket a pultnál állva fogadta. Az őszfejű mester huszonhat éven át illesztgette szemére a nagyítót ebben az órásrészlegben, míg betegség miatt leszázalékolták. Most már évente csak egy meghatározott időt dolgozhat le szaktársai körében. Közülük Fehér Istvánná itt tanulta ki a szakmát és már tizenöt esztendeje tagja a közösségnek. Molnár István még fiatal. Balástyáról vezetett az útja Halasra. A város és a kiskunhalasi járás óráinak rend- bentartására hivatott gárda tagja még Sebők Géza, és az Örások Szövetkezete 102. számú fiókjának vezetője, Magosi Vilmos. Schwarzwaldi kakukkóra — A svájci órák még mindig tavtják vezető helyüket a világ- ranglistán — hallottam Fürst Józseftől. — Szeretjük őket javítani is, mert ha azokat megcsinálja az ember, akkor ismét nagyon sokáig és pontosan működnek. Az az egy „hibájuk” van estik, hogy drágák. Egyes automata svájci órák ára felszökik egészen harmincezer forintig. A kvarcórákról az a véleményem, hogy az igazi svájci automatákkal nem versenyezhetnek, mert nem eléggé időtállóak. A halasi órásoknál sokféle javítanivalót láttam. A mesterek úgy vélekednek, hogy az olcsóbb szovjet időmérők szintén jók. Az egyik legjobban bevált típusuk a Pobeda karóra. Megtudtam, hogy tapasztalatuk szerint az ébresztőórák közül a szovjet lepipálja a hazai gyártmányút. A falon ütős ingáórák várták, mikor veszik kézbe őket a szakemberek. — Ez a kakukkóra új és eladó — mutatott egy fafaragással díszített szép órát Fürst József. — Valódi schwarzwaldi kakukkóra. A szerkezete kitűnő és jól javítható. Az Órások Szövetkezete koope• Valódi schwarzwaldi kakukkóra — mutatja FUrst József. rációban szereli ezeket egy nyugatnémet cégnek, az általa szállított alkatrészekből. A tőkés üzletfél órákkal fizet, amelyeket a szövetkezet értékesít, s így bővíti a választékot. A halasi órás üzletben bizsuárut és óraszíjakat szintén lehet vásárolni. Kevesen maradnak a pályán Egy „átlagos” karóra 142 alkatrészből áll. A gyöngébb szeműek ezek egy részét észre sem veszik, ha mondjuk a tenyerükbe szórják őket. A szajkembereknek is nagyító kell hozzájuk, meg speciális, apró csávarhúzók és csipeszek a szerelésükhöz. A szerszámokat érzékeny, könnyű kéznek kell fognia. Azt is mondhatjuk, hogy aki órás akar lenni — nagyon szép ez a mesterség —, annak speciális képességekkel kell rendelkeznie. A népgazdaságnak nincs olyan sok órásra szüksége, mint például lakatosra, kőművesre és másokra. Az utánpótlással még sem áll túl fényesen a szakma. Nem azért, mert kevés fiatal érez hozzá tehetséget, kedvet, hanem, mert elvégezvén a szakiskolát, közülük tízből csak egy marad meg a pályán. Az ok: az órások csak öthatéves szakmai gyakorlat után tudnak rendesebben keresni. Tíz helyett négy százalék Az Órások Szövetkezetének korszerűsített halasi fiókjában évente 4—5 ezer különféle típusú időmérő szerkezetet hoz rendbe a néhány szakember. — Az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalattól és a szövetkezetünktől vásárolt órák egy éven belüli garanciális javításával is foglalkozunk — a.dták tudtomra az üzletben. — A szövetkezet az elvégzett munkára tízszázalékos reklamációt engedélyez számunkra. Mi ezt az arányt 3—4 százalékra szorítottuk le. Ez a tény önmagáért beszél, s érthető, hogy új munkaadójuk elégedett a halasi órásokkal. A. Tóth Sándor VÉLEMÉNYEK AZ ÁPOLÓNŐKÉPZÉSRŐL Mindent megpróbáltam, de hiába... Kíváncsian olvastam az újságot, hogy miért olyan kevés az ápolónő. A tanteremhiány igaz, de saját bőrömön tapasztaltam, hogy más okok is vannak. Két sógornőm húsz éve dolgozik ezen a pályán, nagyszerűen megállják a helyüket. Kislányom elsős kora óta készül a betegek gondozására. Nem csoda, hisz ott volta két nagynéni-példakép, akik gyengébb fizikuma miatt hiába próbálták lebeszélni. Nyolcadikos korában váratlan vakbélműtét nehezítette tanulását. Az operáció utáni ébredéskor ismét kijelentette, „ápolónő leszek, most látom csak, hogy milyen gyönyörű ez a hivatás”. Ha annyira akarja, legyen az, így döntött a család. Sajnos, a sok hiányzás miatt csak 3,6-es átlagot ért el. A kalocsai egészségügyi szakközépiskola be sem hívta felvételire. A tanárok szakiskolát javasoltak. Sajnos, Kecskeméten se vették fel, helyhiányra hivatkoztak. Beszéltem személyesen az igazgatónővel. Mondtam neki, hogy ezen a pályán nagyon sokat számít a hivatástudat, az áldozatvállalás. Hiába. Elutasítottak! Hát ezért nincs elég nővér! Amíg nem lesz olyan rendelet, amely nemcsak a tanulmányi átlagot veszi figyelembe, hanem az elhivatottságot is, sokan távol maradnak ettől a pályától. Ezzel az írással másoknak szeretnék segíteni, nekünk már mindegy. Kislányom biológia tagozatú gimnáziumba jár. Oda ezekkel az osztályzatokkal is megfelelt. Eddig jól megállta a helyét. Tudom, leikéből csinálta volna az ápolónői munkát. Most már csak titkon él benne ez az elhatározás. Én. az anyja, aki először egyedül álltam mellé, most minden erőmmel azon leszek, hogy másfelé irányítsam. A sikertelenségre szinte az egészségem ment rá. Mindent megpróbáltam, hogy gyermekemből ápolónő legyen, mégse sikerült. Hajdú Jánosné Dunapataj KÖNYVESPOLC E. J. Hobsbawm: A tőke kora E. J. Hobsbawm neve nem ismeretlen az érdeklődők előtt. A Primitív lázadók című munkájában a ma is félelmetes hírű maffia bölcsőjéhez kalauzolta el olvasóit. Megismertetett a társadalmi" bandita fogalmával, olvashattunk a brit munkásszelet áról és a társadalmi mozgalmak rituáléjáról, a titkos társaságok klasszikus korának termékeiről. A forradalmak kora című művében biztos kézzel azt rajzolta meg, hogy a nagy francia és az ipari forradalom miként alakította át az európai életformát. A Kossuth Könyvkiadónál a múlt év végén megjelent újabb könyve, A tőke kora történeti szintézis a múlt század harmadik negyedévének megértéséhez, Hobsbawm különleges érzékkel és nagy tudással rendelkezik ahhoz, hogy átfogóan elemezze egy vagy több földrész évtizedeinek történetét és mindezt lebilincselő olvasmányossággal, elgondolkodtató összefüggések jelzésével tárja olvasói elé. Mi jellemzi stílusát? Az egyszerűség. Nem bonyolítja túl sokágú mondandóját, hanem a lényegest kiemeli, ha szükséges, akkor néhány ténnyel markánssá teszi, máskor pedig igazi mesélőként „kiszól" a ma olvasójának. Forradalmi előjáték, A fejlemények, Az eredmények — ez a három rész címe. Fejezetcímei szintén az érdeklődés felkeltése érdekében fogalmazódtak meg az előttük álló rövid idézetek — olykor szarkasztikus humorral — pedig továbblendítik az esetleg fáradó olvasó érdeklődését. A forradalmak kora című munkája folytatása ez a mű, de a kellő háttérismeret miatt kikerülhetetlen, hogy az 1848—49-ig tartó időszakról is rövid összefoglalást ne adjon a neves történész. Az ötvenes évek elejétől kezdődő nagyarányú gazdasági fellendülés, a győztes kapitalista világ drámai gyorsaságú fejlődése, a számok nyelvén is helyt kap a kötetben. Azt is bizonyítja Hobsbawm, hogy az ipari kapitalizmus igazi világgazdasággá, a történelem pedig ettől fogva világtörténetté vált. Szükségszerű, hogy ez a kor szülte a már-már világméretű összeütközéseket, háborúkat is: új technikával és mindent felülmúló agresszivitással. De ez a kor volt a nemzetek születésének ideje is: nemzeti megújulással, és nacionalizmussal. És ez az időszak volt a munkásmozgalomban az elméleti megalapozás, az erőgyűjtés és a szervezkedés időszakka: többek között „A tőke” alapjainak kidolgozásával, a Londonban alapított Internacionáléval és a Németországban teremtett Általános Munkásegylettel. A kor ásta meg igazán azt a mély szakadékot, amely a szegények és gazdagok között húzódik. A mérhetetlenül megduzzadt városok, a sodródó emberek kora is volt ez a néhány évtized. Az a gazdagon árnyalt kép, amit fölrajzol Hobsbauwm, a ma olvasójának maradandó szellemi izgalmat ígér és a szerző más műveknek olvasására is ösztönöz. Számunkra az is érdekes, hogy az angol kutató hogy lát és hogy ismer bennünket, magyarokat. Görgeyről, Kossuthról és Petőfi szerepéről írt megjegyzései, a monarchiáról közölt adatai, a ma- gyúrókról való véleménye vitára is ösztönözhetnek, de méginkább segítik reális helyzetképünk kialakulását, további formálását. A gazdag jegyzetartyag, a név- és tárgymutató, a kép- és térképmellékletek a jobb tájékoztatást, az illusztrálást segítik. A könyvet Zinner Judit fordította élvezetesen, a borító- és kötésterv Szántó Tibor tehetségét dicséri. Komáromi Attila ■.v.v.v.v JliiWIMMWIIlII Jerzy Edigey . MacAreck FORDÍTOTTA: BÁBA MIHÁLY (24.) — Alaszkában is jártál? Nem említetted. — Most mesélek a „fehér lazacról” és Alaszkáról. Alaszka folyói halban nagyon gazdagok. A sokféle hal között él ott egy igen népszerű, az ottaniak által „fehér lazacnak” nevezett hal. Jack London hősei a jeges pusztaságban szárított, fagyasztott hallal táplálkoztak. Fehér lazaccal. Változik az idő. Alaszkát ke- resztül-kasul szántják az autó- sztrádák, és rengeteg repülőtér. London hőseinek utódai nem használnak „az utakon” korbácsot, hogy kutyáikat hajtsák. Autóval száguldoznak. Ha hóakadály keletkezik, a benzinkutaknál meleg motel várja őket. Az autónak pedig nincs szüksége „fehér lazacra”. Elegendő, ha tele a tartály. Kanadától északra ezért a fehér hal a legolcsóbb. Minden tavasszal hatalmas lazacnyájak úsznak a szárazföld belsejébe. Ilyenkor százával, ezrével pusztulnak el. Egyszerűen nem érdemes kihalászni a vízből. Valaki elterjesztette, hogy a Vükön folyó mellett halfeldolgozó gyárat építenek. Mindenekelőtt a fehér lazac feldolgozását tervezték. Ilyen gyár megváltás lenne a folyó partján lakók számára. Rengeteg munkásnak adna kenyeret. Alaszka gazdasági fejlődése főleg az aranybányászatra támaszkodik. A túlzott kitermelés és gépesítés következtében azonban egyre kevesebb embert foglalkoztatnak. Alaszka nagyvárosaiban állandó munkát találni így bizony nem könnyű. Azok az esztendők már elmúltak, amikor az aranylelőhelyeken leverték a cölöpöt és óriási kincsre tettek szert. Észak romantikája engedett a magasfeszültségű tornyok és a mechanikus földhányógépek előtt. A halfeldolgozó gyár építésének javaslatát a helyi hatóság is támogatta. Társulást hoztak létre, amelynek az volt a feladata, hogy felvásárolja és feldolgoztassa a fehér lazacot. Elindították az akcióit. A részvények többsége a kis emberek kezébe került. Különösen a folyóparti települések lakói vásároltak, hogy így biztosítsák jogukat a „fehér lazachoz”. A hatóság nyomására a bankok az újonnan alakult konszernnek középlejáratú hitelt nyújtottak. 'Banki garanciákkal vásároltak gépeket és más berendezéseket. Épületeket emeltek, gépeket szereltek a halfeldolgozáshoz és konzervdoboz-készítéshez. Mivel más ipari, centrumoktól távol voltak, helyben kellett univerzális kombinátokat teremteni, amelyek cinkezett bádoglemezből dobozokat készítettek, konzerwvé dolgozták fel a halat, dobozba zárták, és a hulladékból hallisztet készítettek. 20. Végre minden kész volt, és a gyár termelni kezdett. A munkások gyorsan megtanulták az új szakmát. Autókkal, hajókkal vitték az óriási mennyiségű lazacot. A raktárakban nőttek a dobozhegyek. A kész áru vándorolt tovább az Egyesült Államok üzleteibe. A nagykereskedők már néhány hét múlva értesítették a konszern vezetőségét, hogy a hírek nem a legjobbak, az árura „nem harapnak”. Ezért nagy reklámot csaptak az amerikai sajtóban. Az autósztrádákon hatalmas táblák jelentek meg ezzel a felirattal: Csak alaszkai lazacot vegyél! Az eredmény nullával volt egyenlő. A feldolgozott hal eladása nem csak hogy nem nőtt, hanem a kombinát beindítását követő fellendülés után visszaesett. Még a nagyon drága reklámhadjárat ellenére is csökkent. Az amerikai fogyasztók egyszerűen nem akarták vásárolni az alaszkai terméket. A vezetőség úgy határozott, hogy komoly mértékben leszállítja az árakat és külön prémiumot fizet az eladóknak, ami talán fellendíti a piacot az újabb termékek előtt. Eltelt egy Idő és a kereskedelmi igazgatónak kellemetlen hírt kellett közölnie az igazgatósággal — ahelyett, hogy emelkedett volna az eladás, még jobban csökkent. A gyárnak óriási veszteségei voltak. A további árengedmény lehetetlen volt. Már így is a termelési ár alatt adták el. Ilyen helyzetben a bankokat nyugtalanította a konszern anyagi helyzete és a hatóság nyomása ellenére úgy döntöttek, hogy megtagadják a további hiteleket. Az üzlet, az üzlet. A konszern a csőd szélén állt. Világos volt, hogy még két, három hónapig húzni lehet az Időt és akkor be kell jelenteni a fizetésképtelenséget. Ebben a helyzetben legfeljebb az államkincstár kapja meg az adót, a bankok a hitelt. Ellenben a rengeteg kisember, halász elveszti a megtakarított pénzecskéjét. A konszern vezetősége szünet nélkül tanácskozott. Az egyik viharos ülés idején, amikor kétségbeesetten keresték a katasztrófa elkerülésének módját, a felügyelő hatóság egyik tagja szót kért és furcsa javaslatot tett. Bejelentette, hogy van egy barátja — amerikai pénzember —, aki nagyon ügyes és nagy gyakorlattal rendelkezik. Ide kellene hívni, és megkérni, hogy segítsen. Elvégre ebben nincs semmi rizikó, mert a cég helyzete úgyis reménytelen. A javaslatot elfogadták, és még ugyanazon a napon táviratot küldtek New Yorkba, egy bizonyos Henry MacArecknek. A válasz szintén táviratilag érkezett. Mister MacAreck elfogadta elvben a javaslatot, hogy foglalkozik a konszern megmentésével, csak azt kérte, hogy részletes adatokat küldjenek a cég helyzetéről, mint például a mérlegről, a hitelezőkről, a fizetések határidejéről és a cég készítményének eladási módjáról. Az adatok kézhezvétele után a pénzember két hetet kért, hogy megismerkedjen a helyzettel Ezután megérkezett Alaszkába és kérte, hogy hívják össze a vezetőségi ülést. MacAreck úr referátumában részletes analízist adott a vállalat helyzetéről. A cég hibája, hogy kimondottan hitelekre támaszkodott. Ez tette lehetővé a nagy zuhanást, amikor a bankok felmondták a hiteleket és megtagadták a további kifizetéseket. Saját erőből kellett volna tartalékot teremteni, hogy a gyár túlélje a kritikus időszakot. A vezetőség 'képviselői megmagyarázták, hogy a konszern részvényesei elsősorban halászok és helyi kisemberek. A nagy tőke nem érdeklődött az ilyen befektetés iránt, ami pedig a bankhiteleket illeti, egyedül csak a hatóság nyomásának engedve éltek vele, a hatóságéval, mely érdekelt volt az iparosításban azon a területen, ahol sok munkanélküli van. Éppen ezért a bankok már az első alkalmat megragadták, hogy megtagadják a további hiteleket. MacAreck úr tudomásul vette a magyarázatot, hangsúlyozva, hogy az ő figyelmeztetésének elsősorban elméleti jellege van, mert úgy sincs semmi lehetőség ennek a hibának a helyrehozásához. Mert, ha új részvényeket adnának is ki, nem találnának rá vevőt a piacon. Ki vásárolná meg az olyan cégnek a részvényét, amelyről köztudott, hogy a csőd szélén áll? MacAreck vizsgálata kimutatta, hogy a vásárlók a kedvezményes ár ellenére sem akarják az alaszkai árut vásárolni. Miért? A konzerves dobozokon az igazságnak megfelelő felirat van, hogy lazac-konzervet tartalmaz. A doboz kinyitása után . a vevő fehér húst lát, pedig mindenki tudja, hogy a lazac húsa rózsaszín. Így tehát a vevő úgy érzi, hogy becsapták, mert igazi lazac helyett másféle halat adtak el neki, rosszabbat, valószínűen tonhalat. (Folytatása következik.)
