Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-07 / 31. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: felhős, vagy erősen felhős idő. eleinte keleten, délkeleten helyenként még eső, majd országszerte elszórtan rövid ideig tartó hózápor, élénk, többször erői, a Dunántúlon egy-két alkalommal viharos északias szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1, mínusz 4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0, plusz 5 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAk NAPILAPJA XXXIV. évf. 31. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 7. szerda Szocialista javaslat a Leszerelési Bizottság előtt GENF Közösen kidolgozott munkaokmányt terjesztett hét szocialista ország a genfi Leszerelési Bizottság elé. A Bugária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, NDK és Szovjetunió küldöttségei által kidolgozott dokumentum tárgyalásokat javasol minden fajta nukleáris fegyver gyártásának megszüntetéséről és a felhalmozott nukleáris fegyver- készletek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes körű felszámolásukig. A szocialista országok hangsúlyozták, hogy halaszthatatlan feladat a nukleáris fegyverek terén tapasztalható fegyverkezési hajsza megállítása, és egyben javasolták az előkészítő konzultációk megkezdését, hogy a lényegi kérdésekről már az idén megkezdődhessenek a tárgyalások. (TASZSZ) MŰTRÁGYA, NÖVÉNYVÉDŐ SZER, ALKATRÉSZ Kihasználják az előszállítások lehetőségét a mezőgazdasági üzemek A korszerű mezőgazdasági termelés ma már elképzelhetetlen a különböző kémiai anyagok fel- használása nélkül. Ugyanúgy nélkülözhetetlenek ezek, mint a nagy teljesítményű gépek, eszközök; amelyek — gyakori panasz ez — azért állnak, mert egyik-másik darabjukhoz, vagy csekély értékű alkatrészükhöz lehetetlen hozzájutni. v A Bács-Kiskun megyei AGRO- KER-nél számontartott megrendelések szerint az idén a mezőgazdasági üzemek mintegy 550 ezer tonnányi műtrágyára számítanak. Ezt az óriási mennyiséget a kellő időre a gazdaságokba juttatni csak úgy lehet, hogy az előszállítások lehetőségét kihasználják, ezért a múlt év utolsó negyedében már nagy mennyiségű műtrágyát fogadtak az üzemekben. A felhasználási időn kívül gyártott, illetve az import műtrágyák elhelyezését sem a kereskedelem, sem az ipar nem tudja megoldani raktárhiányok miatt. Az egyszeri, átrakodás nélküli, közvetlenül a gazdaságokba szállítás ugyan költségekben előnyösebb népgazdasági szinten, de a tárolás így a felhasználó üzemekre vár. Ott pedig nem minden esetben sikerül optimális körülményeket biztosi- tar i a műtrágyáknak. A megyei AGROKER az idén 15 százalékkal több műtrágya-hatóanyaggal számol, mint tavaly, bár az összetett, gyárilag bekevert műtrágyák mennyisége előreláthatóan íjém fedezi a gazdaságok igényét. A vállalatnál gondoltak erre, és a gyáraktól úgy rendeltek, hogy a kért mennyiség fedezi azt, amely• Az alkatrészraktárba most érkezett szállítmány még ládákban, dobozokban várja, hogy a polcokra, majd a mezőgazdasági üzemekbe kerüljön. (Straszer András felvétele) bői a gazdaságok felhasználás előtt maguk állíthatnak elő megfelelő arányú talajerő-utánpótló anyagokat. A növényvédő szerek forgalmazásánál valamivel előnyösebb helyzetben Van az AGROKER, mivel a kecskeméti, a kiskőrösi, a kiskunhalasi és a bajai raktárak kapacitása lehetővé teszi, hogy folyamatosan fogadják a mintegy 500-féle gyomirtó, rovar-és gombaölő szert. A megyében most tárolt mennyiséggel 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági kultúrát lehet biztonságosan megvédeni. A vállalat a beszerzési tervét úgy állította össze, hogy még rendkívüli fertőzés esetén is biztosítani turijq a kórokozók elleni megfelelő védekezést. (Folytatás a 2. oldalon.) Egy szelet hús A jól táplálkozó Európában, Észak-Amerikában és más hasonlóan ellátott övezetekben jobbára a túltápláltság és az ebből származó civilizációs betegségek, sőt halálozási okok nyugtalanítanak, az itt lakóknak naponta egy szelet hússal kevesebbet enni — életmentő cselekedet. Ugyanez a darab hús másutt, az éhségövezetekben a szükséges fehérjeadagot nyújthatja az éhező embereknek. Nyilvánvaló igazság, de a megoldás mégsem ilyen egyszerű. Több mint ötszázmillióan éheznek Latin-Amerikában, Afrikában és Dél-Azsiában, s ez annak ellenére így van, hogy például az idén 1380 millió tonnával, három százalékkal nőtt a világ élelmiszer-termelése, nemcsak a korszerűen termelő, hanem az elmaradott tájakon is. Mégsem beszélhetünk javulásról. ENSZ-felmérések szerint ugyanis legalább négy száza-. lékkai kellene növekednie a világ élelmiszer-termelésének, hogy az átlag három százalékos népességszaporulattal ne csak lépést tartson, hanem esztendőről esztendőre több élelmiszert juttasson mindenkinek. De a három százalékos termelésnövekedés — ez is csak jó esztendőkben — gyakorlatilag azt jelenti, hogy csökken az egy főre eső élelmiszer. A másik ok a rossz termésű évek hatása, a szárazság és az árvíz, a sáskajárások, a természeti csapások sora. A természet még a fejlett országok mezőgazdaságának is kiszámíthatatlan, s a harmadik világ még kevésbé tud védekezni ellene. S végül — ez a harmadik ok — a meglevőt, a megtermettet sem tudják mindig jól elosztani. Gyakran az utak hiánya, a rossz közlekedés, a gazdasági kapcsolatok hiánya miatt nem tudnak élelmiszert szállítani az egyik országból, ahol jó volt a termés, a másikba, amelyben éhség dühöng. Igaz, vannak már kísérletek, hasznos törekvések e tekintetben is. India például, ahol az utóbbi esztendőkben gazdag volt az aratás, új rendszert próbál ki: kölcsönad gabonaféléket olyan szomszédos államoknak, amelyekben éppen rossz a helyzet, s amikor neki lesz szüksége ilyesmire, visszakéri. Nemzetközi szervezetek is, fejlett és fejlődő országok kormányai is tudják: félelmetes problémával állnak szemben. S törik a fejüket a megoldáson. Nagy összegek, segélyek áramlanak Európából és Észak-Amerikából a harmadik világba, de félmilliárd ember még mindig éhezik. Segélyekkel csak pillanatnyi hatás érhető el, csak 'egy-egy esetben menthetnek meg az éhhaláltól embereket. Csak úgy lehet meggyógyítani az emberiségnek ezt a betegségét, ha ezek az országok gazdaságilag, technikailag, tudományosan fölfejlődnek, saját lábukra állnak, és meg tudják majd termelni azt, amire szükségük van: fejlett mező- gazdaságot hoznak létre, megfelelő ipari hátteret, képzett és a munkához értő emberekkel. Ehhez azonban tervszerű támogatás kell nemzetközi síkon, tervszerű gazdaságpolitika és társadalmi haladás az adott országokban. Van még egy szempont, amelyre a segélyt és a támogatást adók nem mindig gondolnak, a közvéleményben pedig egyáltalán nem terjedt el. Nemcsak Latin-Amerika, Afrika és Ázsia szorul Európára és Észak-Amerikára, fordítva is igaz a tétel: nekünk is szükségünk van a harmadik világra. Nyersanyagkincsére, piacaira, munkaerejére. A fejlett tőkés országok egyes közgazdászai már évek óta mondják, hogy gyorsan növekvő termelési kapacitásukat csak a harmadik világ segítségével tudják levezetni és a munkanélküliség felszámolásának egyik módját is abban látják, hogy föltárulkoznak a „színes földrészek” árut és szellemi termékeket fölvevő gigantikus piacai. A szocialista országok több tekintetben másként, a társadalomfejlődés egészének szempontjából szemlélik a problémát, de készek összefogni a nyugatiakkal is, hogy a harmadik világ problémáit megoldó új gazdasági világstruktúrát hozzanak létre. T. L Tanácskoznak Moszkvában a Szövetség gáztávvezeték építői Moszkvában, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának székházában, kedden megnyílt a Szövetség gáztávvezeték építésére létrehozott kormányközi együttműködési bizottság ötödik kibővített ülése. Az ülésen az építésben részt vevő KGST-országokat megbízottaik, a kormányok miniszterelnök-helyettesei képviselik. A magyar küldöttséget Szekér Gyula, a kormány elnökhelyettese vezeti. A kibővített ülést Konsztan- tyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a kormányközi bizottság elnöke nyitotta meg. Megállapította : a tanácskozásnak külön jelentőséget ad az a tény, hogy egyrészt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa létrejöttének 30. évfordulójával esik egybe, másrészt most helyezték üzembe a közös munkával készült távvezeték első szakaszát. A vezeték építésére Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió pártjai, kormányai hoztak határozatot, s ez az első nagyszabású nemzetközi építkezés a KGST történetében. A munkában a részt vevő országok 15 ezer építője, munkása, szakembere vett részt a helyszínen. A 2750 kilométeres vezeték évi 24 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz alkalmas. Január elsejétől a Szovjetunió vállalt kötelezettségeinek megfelelően megkezdte az orenburgi földgáz szállítását. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese meleg szavakkal szólt az építők nemzetközi kollektívájáról, kiemelte, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke, az építőkhöz intézett üzenetében külön is kiemelte a nemzetközi . kollektíva kimagasló sikerét. A távvezeték építéséről Borisz Jevdokimovics Scserbina, a Szovjetunió Kőolaj- és Gázipari Vállalat építési minisztere tarr tott beszámolót. A vezeték építése a Szovjetunió gazdasága szempontjából is igen nagy jelentőségű: az 1420 milliméter átmérőjű, 75 attmosz- féra nyomással működő vezeték minőségileg újat jelenít. Ma az országban a különböző szállító csővezetékek együttes hossza már megközelíti a 200 ezer kilométert, s ezek juttatják el a fogyasztókhoz a fűtőanyag több mint kétharmadát. Az ülésen felszólaltak az építésben részt vevő országok megbízottjai, a kormányok miniszterelnök-helyettesei. Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes kijelentette: — Az elmúlt hónapokban több nagy jelentőségű eseménynek voltunk tanúi az országaink közötti kialakuló integrációs együttműködésben. Néhány évvel ezelőtt született az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagál- lamok szocialista gazdasági integrációjának szélesítését célzó komplex program. Ez már olyan nagy jelentőségű objektumokban öltött testet, mint a világ jelenleg működő legnagyobb összefüggő energiarendszerei, a 750 kilovoltos villamosenergia-veze- ték és a Szövetség gázvezeték. Szekér Gyula emlékeztetett arra, hogy a gáztávvezeték . építésének terve 1973-ban merült fel, az erről szóló egyezményt 1974-ben írták alá — 1978 végére pedig már el is készült a nagyszabású munka. Ez a világviszonylatban is kiemelkedő létesítmény a kivitelezésben részt vevő hat ország munkásainak és mérnökeinek együttes erőfeszítésével alig há- (Folytatás a 2. oldalon.) A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA CÍMÉRT Megkezdődtek a megyei döntők Már hagyomány, hogy a szakmunkásképző iskolák végzős hallgatói részére minden évben megrendezik a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyeket, a szakmai és közismereti tantárgyakból. Az iskolai elődöntőket 1978. decemberben már megtartották. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya a tanintézetekkel abban állapodott meg, hogy a megyei döntőket február 1 és 10 között tartják. A bútorasztalos szakmában február 1-én, a női fodrászoknál 3—4-én volt, a többi szakmákban tegnap kezdődött a verseny a bajai, a kecskeméti és a kiskunfélegyházi szakmunkásképző iskolákban. A megyei döntők győztesei márciusban az országos versenyeken mérik össze tudásukat. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 1. számú ipartelepének kitűnően felszerelt tanműhelyében zajlott le a villany- szerelő szakmunkás-jelöltek gyakorlati versenye. Kátékét fiatal mérte össze itt tudását Kalocsáról, Bajáról, Kiskunhalasról, Kiskőrösről és Kecskemétről, három pedig Kiskunfélegyházáról. Míg a zsűri dr. Máté Istvánnak, a 623-as Szakmunkásképző Intézet tanárának vezetésével az előző nap megoldott írásbeli feladatokat értékelte, a fiúk négyféle gyakorlati munkát végeztek el a tanműhel y ben. A zsűri elnökétől az írásbeli feladatok megoldása iránt érdeklődtem. — A tételeket Budapestről küldték, s íjnondhatom, hogy nagyon nehezek és terjedelmesek — mondotta. — Az elérhető legmagasabb pontszám 285. Eddig körülbelül felét bíráltuk el, van már közöttük 150 pont felett értékelt megoldás is. — Melyik tanuló érte el eddig a legjobb eredményt? — Ezt nem tudhatjuk, hiszen nem ismerjük a versenyzőket, csak számozásukat. Valameny- nyiüket tegnap láttuk először, nevük és hogy melyik intézettől vannak itt, pedig csak borítékjuk felbontása után derül ki. Az írásbeli és a gyakorlati eredmények összegzése után kerül erre sor. A délutáni órákban dr. Tóth Lászlótól, a 623-as Szakmunkás- képző Intézet igazgatójától tudtuk meg a végeredményt. Ezek szerint első lett — s mint ilyen, az országos döntő résztvevője is — Kovács József, második Terei Gellért (mindketten a kecskeméti 623-as Szakmunkástanuló Intézet növendékei), harmadik Körösi István, a kiskunfélegyházi 608-as Szakmunkásképző Intézet tanulója. A 609. számú bajai Türr István Ipari Szakmunkásképző Intézet szervezésében hétfőn és kedden három szakma tanulói mérték össze erejüket a Szakma Kiváló Tanulója címért folyó országos verseny megyei döntőjében. A hét első napján ä próba írásbeli részére került sor. — Az írásbeli versenyben, sajnos, volt olyan tanuló is, aki egy pontot sem ért el — tájékoztatott Galántai János, a bajai intézet igazgatója. — Az általában gyenge szereplés oka az elégtelen felkészültség és nem a versenyláz volt. A keddi gyakorlati versenyt a gépjármű-villamossági műszerészeknek az intézet tanműhelyében, a géplakatosoknak az Egyesült Villamos- gépgyár helyi gyárában, a mezőgazdasági gépszerelőknek pedig a Bajai Mezőgazdasági Kombinát telephelyén rendezték meg. Az utóbbiaknak MTZ—50 típusú traktor első futóművének szerelése és sárvédőlemez készítése volt a feladatuk. A géplakatosok nagy pontosságot igénylő munkát kaptak, a villamossági műszerészek pedig személygépkocsikon végeztek különféle műszeres vizsgálatokat és javítást. A Baján rendezett versenyek elnöki tisztét Gay Mihály, a 609. számú intézet tanára töltötte be. A megye intézeteiből szakmánként két-két tanulót küldtek a döntőre. A verseny megyei döntőjén^a gépjármű-villamossági szerelők közül Szabó Gábor (Rác Ferenc bajai kisiparos tanulója) az első, Kiss Mihály (a kecskeméti 9. sz. Volán tanulója) a második, a géplakatosok közül az első Bársony József (a kiskunfélegyházi intézet tanulója), a második Jónás Mihály (a halasi intézet tanulója). A mezőgazdasági gépszerelők közül az első Matos István (a Bácsalmási Állami Gazdaság tanulója), a második Sári László (a tassi Dózsa Tsz tanulója) lett. * A Habselyem Kötöttárugyár kiskunfélegyházi gyárának korszerűen berendezett tanműhelyében rendezték a Szakma Kiváló Tanulója verseny megyei döntőjét a női és férfiszabó szakmában. A tizenhét harmadéves tanuló délelőtt két órán keresztül az írásbeli feladatok megoldásával volt elfoglalva, majd öt órán át dolgoztak a vizsgamunkák elkészítésén. A férfiszabóknak egy zakót, míg a női szabóknak egy lánykaruhát kellett varrniuk az előre kiszabott anyagból. A bizottság az értékelés során gondosan megvizsgálta a versenyzők munkáját, majd kihirdette az eredményt: a férfiszabók közül az első helyet szerezte meg Szécsi Ildikó, második lett Fekete Krisztina, harmadik pedig Szentpéteri Horváth Illés. Mindhárman a kiskunfélegyházi 608. számú Szakmunkásképző Intézet tanulói. A női szabók versenyében ismét félegyházi sikerek születtek.' Udvardi Júlia, a gyár jövendő dolgozója az első, míg Kun Mária a harmadik helyet szerezte meg. Második lett Kullai Éva, a kecskeméti 623. számú intézet tanulója. A kiskunfélegyházi Szakmunkásképző Intézet tanulói közül már a múlt héten is szereztek ketten első helyet. A bajai 609. számú intézetben február 2-án rendezett szakmai tantárgyi versenyen elektrotechnikából Czin- kóczi József lett a megyei első, a női fodrászok közül pedig Kecskeméten, a február 3—4-én tartott vetélkedőn Grohóczki Mária szerezte meg az első helyet. • A villanyszerelők versenyének résztvevői Kecskeméten, a BÁCSEP tanműhelyében a szerelőfalnál dolgoznak. • Kiskunfélegyházán a férfi- és női szabók versenyének végén a zsűri minősíti a lánykaruhákat. (Opauszky László felvételei)
