Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. február 23. Kutatási eredmények a gyakorlatban A mezőgazdaság egyik legjelentősebb tartaléka, s a terme­lés eredményeinek fokozását is segíti a tudomány eredmé­nyeinek gyors alkalmazása. E téren már tapasztalható a fel­felé ívelés, a kutatók és gyakorlati szakemberek egyre gör­dülékenyebb együttműködése. Növekedik azoknak az üze­meknek a száma, ahol segítik a kísérletezőket és bevezetik, alkalmazzák új módszereiket. Ezf megalapozta annak felis­merése is, hogy csakis akkor maradhatnak versenyképesek a piacon — bel- és külföldön egyaránt —, ha olcsón, jó minő­ségű árut termelnek. A kertészeti növényeknél az is döntő, hogy mikor kerül piacra a termés. Aki korán kínálja áruját, az többet kap érte, mint a dömping idején. A Kertészeti Egyetem Kecske­méti Főiskolai Karán az oktatás­sal párhuzamosan folyik a kutató­munka, amelynek legtöbb terü­letén éppen az úgynevezett idő­tényező, vagyis a korai, jöve­delmezőbb termesztés került a középpontba. Mint ahogyan dr. Filius István, a főiskolai kar igazgatója elmondotta, felsőokta­tási intézménnyé alakulásuk óta részt vesznek a különféle kutatá­sokban. Véleményük szerint csak az lehet jó oktató, aki részesévé válik a tudomány fejlesztésének, s ily módon is lépést tart a fej­lődéssel, valamint a gyakorlattal, amitől így nem szakadhat el. Al­kotói törekvését valamennyi ok­tató, munkatárs a népgazdaság hasznára, ugyanakkor személyes előrehaladására is kifejtheti. E munkájuk az oktatásban ugyan­csak fontos, mivel a főiskolások is részt vesznek a kutatásokban — egyebek között a tudományos diákkörökben — a kísérletekben, s az eredményeket megismerve, hasznukat tudva, az üzemi gya­korlati munkájuk során ezek ter­jesztőivé válnak. Az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek figyelembevételé­vel dolgozták ki kutatási prog­ramjukat, amelyben a gyümöűcs, szőlő-, zöldség- és dísznövény- termesztés fejlesztése a központi téma, de ehhez az alaptudomá­nyok — kémia, biológia stb. — művelői is kapcsolódnak. A korán érő, jó (minőségű sza­móca termesztésének lehetőségei­vel nemrég foglalkoztak. A vizs­gálatok kiterjedtek a fólia alatti termesztésre, a szaporításra, a fajtákra, valamint a vegyszeres lombtalanításra. Ez utóbbinak ak­kor lesz jelentősége, ha hazánk­ban is alkalmaznak szamócabeta- karító gépet. Kidolgozták azt a technológiát, amellyel az általá­noshoz képest két héttel korábban szedhető a jó minőségű gyümölcs, s a termesztési többletköltségek többszörösen megtérülnek. A ház­tájikban — főként Lajosmizse és Kecskemét környékén — kama­toztatják a kutatási eredményt, mivel a nagyüzemek a szedés ké­zimunka-igénye miatt jórészt fel­hagytak a szamóca termesztésé­vel. A különféle gyümölcsök meg- termékenyülésével, így a termés­hozásuk vizsgálatával foglalkozó munkájuk ugyancsak eredmény­nyel zárult. Az új alma-, meggy-, cseresznye- stb. telepítésekhez már megbízható útmutatást tud­nak adni: milyen arányban ül­tessenek az üzemek porzós fajtá­kat. Az időcsökkentés, a talaj víz­készletének megőrzése, valamint a gyomirtás redukálása mint leg­fontosabbak szerepeltek a szőlő­telepítési kutatásokban. A főis­kolai karon dolgozták ki, elsőként pedig a Kecskemét-szákrai Ál­lami Gazdaságban alkalmazták a fóliás talajtakarásos szőlőtelepí­tést, amelynek során teljesültek a már felsorolt célok, s az így tele­pített szőlő egy esztendővel ko­rábban termőre fordult. A cse­megeszőlő korai, fólia alatti ter­mesztésében is jelentős sikereket értek el. Módszerük elterjedése csak akkor várható, ha a cseme­geszőlő-termelés jövedelmezősége általában javul, eléri a borszőlő­ét. Érdekes kísérlet kezdődött há­rom éve, amelynek legvégső ösz- szegzésére mintegy húsz esztendő múlva kerül sor, természetesen a részeredmények addig is haszno­síthatók. Azt vizsgálják a Kecs- kemét-szikrai, a Városföldi, az Izsáki és a Balatonboglári Állami Gazdaságban a kísérleti parcel­lákon, hogy a homokos talajon az oltványok, vagy a saját gyökerű szőlőfajták részesíthetők-e előny­ben. Országos hírnevet szerzett a főiskolai kar a váz nélküli fólia alatti, korai zöldségtermelési módszer kidolgozásával. Hat esz­tendővel ezelőtt kezdődtek a kí­sérletek, majd a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban nagy­üzemi körülmények között is ki­próbálták az új technológiát. Ta­valy az országban már kétszáz hektáron, az idén pedig ezer hek­táron termelik így a káposztafé­léket, fejes salátát, dinnyét, pa­radicsomot, paprikát, uborkát. A részletes számításokat, a kis- parcellás és nagyüzemi kísérletek igazolták. Egyebek között egy-két héttel korábban takarítható be a termés a szabadföldi termeléshez képest, vagyis abban az időszak­ban, amikor a piac „üres”, mert a fűtés és enélküíi üveg és fólia alatti zöldségfélék leértek, már értékesítették ezeket, a szabad­földi termesztésből pedig még nincs piacra való zöldségféle. Igen nagy összefogásnak köszönhető a jó módszer sikeres elterjedése. A kecskeméti MEZŐGÉP elkészítet­• Több bemutatót tartottak a kecskeméti főiskolai kar kutatói, amelyen az érdeklődők nagy figyelemmel nézték a váz nélkUIi fólia gépesített lefektetését. te a fóliafektetéshez alkalmas gé­pet, az AGROKER gondoskodott a speciális fólia beszerzéséről és az országos ellátásról, a ZÖLD­ÉRT pedig a módszer ismerteté­sében, a partnerhálózat szerve­zésében segített. Az idén a fóliakfektető gépet korszerűsítették, s így elvégzi majd a fólialyuggatást is, gyor­sabbá és egyszerűbbé téve a mun­kát. Nagy előny, és a zöldségter­mesztés fellendítésének népgaz­dasági szükségességét, segítését is mutatja, hogy a fólia fektetésére használatos gépet 70 százalékos állami támogatással vásárolhat­ják meg a mezőgazdasági üze­rint a heíyrevetétt fűszer-"'és'ét-" kezési paprika, valamint paradi­csom termesztésénél is jól alkal­mazható a váz nélküli fólia. E té­ren is megkezdődtek a nagyüze­mi kísérletek a szabadszállási Lenin Tsz-ben és a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban. S hogy milyen jelentős és több hasznú e módszer, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy még a virágkertészetekben is elter­jedt, a hagymás növények, példá­ul a tulipán, termesztéséhez hasz­nálják az ország több termelőszö­vetkezetében. Már eddig is feltűnhetett, hogy a kecskeméti főiskolai kar kutatói által kidolgozott eljárások mind­egyikét elsőként alkalmazta a Kecskemét-szikrai Állami Gaz­daság, amely nagy segítséget nyújt ezzel a tudomány mielőbbi gyakorlattá válásához. A gazda­sággal együttműködve dolgozták ki a zöldség- és gyümölcslevek gyártástechnológiáját, s ugyan­csak itt, valamint még tíz mező- gazdasági üzemben próbálják ki azt a tranzisztoros készüléket, amely a kártevők előrejelzésére ...9JkáAtpa?.;;.:Több . mezőgazdasági ' *ÜzéiűHí'eT,''®Sfetí^WáiSft<Slj'**'k6zőt- tük a Zöldségtermesztési Kutató Intézettel is, együttműködik a főiskolai kar. Az utóbbival pél­dául a Kecskeméti Konzervgyár optimális termeltetési körzetének meghatározásában. Törekvéseik, munkájuk jól illeszkedik a me­gye arculatához: a kertészeti ter­melés mennyiségi és minőségi eredményeinek, valamint jövedel­mezőségének javításáért dolgoz­nak. Csabai István »v.v.v» •••••••••• v»v.. v» v« v» ••••••••••••*• Sikeres esztendő után • Az év végéig 100 ezer tv-antenrr hagyja el a szövetkezet műhelyeit. Lesi Fcreocré egy antenna alkatrész rcjrrcrnkálásán dolgozik. Az ipari szövetkezetek ezekben a hetekben tartják mérlegzáró közgyűlésüket, melyen értékelik a múlt esztendő eredményeit és meghatározzák az idei feladato­kat. — Miről ad számot a vezetőség beszámolója? — kérdeztük a na­pokban Sándor Józseftől, a Kecs­keméti Fémipari Szövetkezet el­nökétől. — Dolgozóink lelkiismeretes munkájának eredményeként a múlt évi árbevételünk elérte a 223 millió forintot — mondta az elnök. — Ez kereken 9 százalék­kal haladja meg az 1977. évit. Említésre méltó, hogy a termelési többletet azonos létszámmal, a termelékenység fokozásával, az anyag- és energiatakarékossággal értük el. Tagjaink már a múlt évben anyagilag is hasznát lát­ták a szorgalmas munkának, ugyanis 8,3 százalékos bérfejlesz­tést tudtunk végrehajtani. Már­cius 10-én tartjuk a mérlegzáró közgyűlést, ezt követően tagjaink közel háromheti fizetésnek meg­felelő összeget vehetnek fel nye­reségrészesedésként. — Az idei feladatok? — A termékeink iránti keres­let jellemzi, hogy már az egész évre van megrendelésünk. A ter­vei-. szerint növekszik az expor­tunk. A szocialista országokba 16 millió forint értékű termékünk kerül, mfg közvetett export for­májában 13 millió forint értékű húzott csövet . készítünk szíriai megrendelésre. Reméljük — mondta befejezésül az elnök — hogy idei terveink megvalósítá­sát már nem akadályozza alap- anyaghiány stb., és sikerül majd a tervezett mintegy 4 százalékos bérfejlesztést is megvalósítani. O. L. • Az idén hatféle ülőbútorvázból 1700 at gyárta­nak egy NSZK-cég részére. Fehér János egy fotel alumínium vázát csiszolja. (Opauszky László fel­vételei.) Mit ér a gyorsszolgálat, ha lassú ? Hogy a nem rendeltetésszerű WC-használatból adódó csatorna­dugulások mielőbb megszüntethe­tek legyenek, a városi ingatlan- kezelő vállalat létrehozta a gyors- szolgálatát, ' mely bár valamics­két drágábban, ám — mint ígér­ték — nagyon rövid időn belül végzi e javítómunkát. A gyors- szolgálat dolgozói a kezdet kezde­tén valóban sietősen megjelentek a helyszíneken, s tették, amit kell, egy idő óta azonban már úgy dolgoznak, mintha kifejezet­ten a lassú szolgáltatási részleg­hez tartoznának. Íme a legutóbbi eset: Január 23-án, kedden délelőtt jelentette az IKV-nek a Lenin tér 8-as számú házban lakó Sza­bó János, hogy a földszinten levő lakásának fürdőszobájából öm­lik kifelé a szennyvíz. Az esetet és a lakcími adatokat feljegyző vállalati ember közölte: rövide­sen kiszállnak a gyorsszolgálato­sok. A lakó várt. Néhány órán át türelmesen. Aztán kevésbé. Egy nap múltán már dühös volt és elkeseredett is. Panaszkodott a lakótársainak. Közülük többen látták a már a mellékhelyiség padlózatát is beborító szennylét, s érezték az orrfacsaró bűzt, az­tán munkához láttak. Nem szak­szerűen, csupán a bajba jutot­ton való kötelező segítés szelle­mében. Azért eredménnyel járt a tisztító ténykedésük, melynek nyomán előkerült a lefolyócső aknájából a dugaszolást előidéző háztartási hulladék, s ezt köve­tően nyomban megszűnt a hiba. Olvasónk teljesen fertőtlenített, szépen kitakarított helyiséget mu­tathatott csak meg az ingatlan- kezelő munkásainak, akik a be­jelentést követő második napon, 25-én, csütörtökön érkeztek meg a helyszínre. (Még rágondolni is szörnyű, milyen látvány fogadta volna őket, ha az e pillanatig el­telt 48 órán át zavartalanul öm­lött volna mindenfelé a földszinti lakásban a magasabb emeletek­ről lezúduló szennyvíz!) Nekik mindössze annyi dolguk akadt, hogy aláírassák a kirendelésükkel kapcsolatos, illetve a hiba helyre­hozását igazoló iratot. A rubrika azonban üresen ma­radt. Mert Szabó János nem tar­totta korrekt eljárásnak aláírásá­val is igazolni a tulajdonképpen fölöslegessé vált megjelenést, s az elvégzett munkát, melyhez a gyorsszolgálat gazdájának, az IKV-nak valójában semmi köze sem volt! KÉRDEZZEN - FELELÜNK Kunszentmiklóson lakik a nyugállományban levő Kovács Erzsébet, akinek havi 1600 forint­nál kevesebb a társadalombizto­sítási ellátása. Kérdezi: mint be­dolgozó, végezhet-e munkát kor­látozás nélkül? 1979. január elsejétől csakis azok a nyugdíjasok foglalkoztat­hatók munkaviszonyban, szövet­kezeti tagként, vagy bedolgozó­ként korlátozás nélkül, tehát a nyugdíjuk folyósítása mellett, akiknek eme havi ellátása nem haladja meg az 1470 forintot. Fontos tudni, hogy a határösszeg­be nem számítandó be a nyug­díjjal együtt kapott baleseti já­radék, családi és házastársi pót­lék stb. Figyelembe kell azonban venni a havonkénti 50, illetve 60 forintnyi összegű jövedelemki­egészítést. Tájékoztatásul elmond­juk még, hogy a közölt keretnél magasabb összegű nyugellátásban részesülők évente maximum 840 órát tölthetnék 'Béd’öTéÓ’zrÓi' jö'g-" viszonyban. Minthogy az ilyes- léle munkakapcsolatnál nincs előírva kötelező munkaidő, az el­számolási rendszer is sajátos: a kifizetett munkabér minden 14 forintját kell egy órai foglalkoz­tatásnak minősíteni. A nyugdíjas bedolgozó az előírt órakerete alapján évente összesen 11760 forintot kaphat munkabérként anélkül, hogy a társadalombizto­sítási ellátását csökkentenék, vagy megvonnák. Egyik kiskunhalasi olvasónk házingatlanának megvételére pénzbeli foglalót adott a vevő. Később meggondolta magát, s el­állt vásárlási szándékától. A tu­lajdonos az iránt érdeklődik: ez esetben köteles-e visszaadni az összeget? A Polgári Törvénykönyvben foglaltak értelmében nem kell visszaadnia a foglalót az eladó­nak, ha az adásvétel meghiúsu­lásáért a vevő a felelős. Ha ez­zel kapcsolatban vita merül fel, annak eldöntése a bíróság hatás­körébe tartozik. Közöljük még, az ilyen kellemetlen helyzetek elkerülhetők,, ha a vonatkozó szerződések megkötése előtt mind­két fél alaposan mérlegeli, mire vállalkozik és kötelezi el magát. A kunadacsi Kemény András mezőgazdasági szövetkezeti tag­sági idő alapján részesül jára­dékban. Meggyengült egészségi állapota szükségessé teszi, hogy az 55 éves felesége állandóan mellette legyen, s ápolja, aki emiatt másutt nem vállalhat munkát. Olvasónknak az alacsony összegű társadalombiztosítási el­látása következtében megélheté­si gondjai vannak, ezért szeretné tudni: házastársa után kaphat-e pótlékot? Válaszunk: sajnos, nem. Ugyanis a társadalombiztosítási törvény előírja, csak az a jára­dékos jogosult a szóban forgó pótlékra, akinek házastársa már betöltötte a 65. életévét, vagy teljesen munkaképtelen. Persze az ilyen kedvezőtlen helyzetben sem maradhatnak önök — és a hasonló sorsúak — segítség nél­kül, hiszen a szocialista társa­dalmunk lényegéből következik a bajba jutott emberekről való szervezett gondoskodás. Javasol­juk, forduljanak a helyi tanács vb szakigazgatási szervéhez a szo­ciális segély iránti kérelemmel. Ennek alapján megvizsgálja élet- körülményeiket a hatóság, amely indokolt esetben haladéktalanul intézkedik a rendszeres, vagy a rendkívüli segély folyósítása ér­dekében. A bugaci K. J.-nének rövide­sen lejár a gyermekgondozási szabadsága, s azt követően nem a régi munkahelyén, hanem be­dolgozóként szándékozik megke­resni a kenyerét. Ám nemsokára szeretné megszülni a második gyermekét is. „Ha mindvégig be­dolgozó maradok, vajon igényt tarthatok-e az újabb gyes-re?’’ — kérdezi. A bedolgozó — minthogy a te­vékenysége sem azonos a rendes munkaidőben foglalkoztatottaké­val — nem jogosult gyermekgon­dozási segélyre. Ha azonban a jogviszonya napi hatórás, vagy annál hosszabb idejű alkalmazta­tásnak felel meg, annak tartama beszámít a gyes engedélyezéséhez szükséges tizenkét havi jogszer­ző időbe, feltéve, ha a nő a szü­lés, illetve a szülési szabadság idején már nem bedolgozói, ha­nem olyan munkaviszonyban áll, mely után a Munka Törvény- könyvében és a végrehajtási ren­delkezéseiben előírtak szerit\tvve-. heti igénybe a gyermek három­éves koráig történő gondozására, nevelésére biztosított szabadságot, illetve segélyt. Lajosmizsén lakik Tóth Ottói aki termelőszövetkezeti alkalma­zott és juhászként dolgozik. Jöve­delme a rendszeres havi kerese­tet biztosító gondozási díjból, va­lamint az évente egy-két alka­lommal kapott nagyobb összegű juttatásból — ennek mértékét az átadott gyapjú mennyisége, mi­nősége és a felnevelt bárányok súlya határozza meg — tevődik össze. Olvasónk sérelmesnek tart­ja, hogy a szabadsága idejére csak a havi bére alapján számít­ják ki az átlagkeresetet, a többi pénzét pedig nem veszik figye­lembe. „Szabályos-e a közös gaz­daság eljárása?” — kérdezi. A szabadság idejére járó át­lagkereset megállapításánál kizá­rólag a bért, illetve a részesedési alap terhére kifizetett bérjellegű juttatást lehet alapul venni. Ha az ön munkaszerződésében ilyetén van feltüntetve a bérezésének rendje, akkor az átlagkereset va­lóban az évi javadalmazási ösz- szege alapján kell kiszámítani. Ez esetben az ügye rendezéséhez kérje a szövetkezet vezetőinek ■intézkedését, kedvezőtlen vála­szuk után pedig forduljon a gaz­daság munkaügyi döntőbizottsá­gához. Amennyiben csak a gon­dozás havi díját kapja a bérke­retből, s a többi juttatásban pe­dig az egyéb pénzügyi elszámo­lási rendszer szerint részesül, át­lagkeresetének jelenlegi összege megfelel a törvényes előírások­nak. A soltvadkerti Nagy István mo- torkerékpárjához oldalkocsit akar kapcsolni. Tudni szeretné, hogy az átalakított gépjárművét a forgalomba helyezés előtt köte­les-e műszakilag levizsgáztatni? A forgalom bizotonsága és a közúti balesetek megelőzése cél­jából miniszteri rendelkezések szabályozzák a közúti közlekedés­ijén részt vevő gépjárművek mű­szaki feltételeit. Az egyik ilyen előírás, hogy az átalakított gép­járművet — így az említett mo­torbiciklit is — kötelező bemu­tatni műszaki vizsgálat végett a KPM Autófelügyeleténél. Ha az átalakítás megfelel a követelmé­nyeknek, kézhez kapja a forgalmi engedélyt a tulajdonos, s ő, vagy az üzemben tartó akadálytalanul használhatja közlekedési eszkö­zét. Egyéb esetben e jármű köz­úti forgalomban való részvételét nem engedélyezi a hatóság. Összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-518

Next

/
Thumbnails
Contents