Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 28. szám Ára: 1,20 forint 197». február 3. szombat Megnyílt a BVT ülésszaka Mintegy 100 országból érkezett küldöttségek jelenlétében péntek délelőtt Berlinben Romes Chand­ra elnök megnyitotta a Béke-vi- lágtanács 4 naposra tervezett rendkívüli ülésszakát. A magyar békemozgalom kül­döttségét Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-világtanács elnökségének tagja vezeti. A rendkívüli tanácsülés plená­ris üléseinek napirendjén első he­lyem a leszerelés és az enyhülés alapkérdései, a tömegpusztító fegyverekkel és a neutronfegyver­rel szemben kibontakozott világ­méretű kampány további erősíté­sére vonatkozó javaslatok szere­pelnek. Megrendezik a helsinki záróok­mányt aláíró országok küldöttei­nek. a latin-amerikai és karibi térség delegátusainak, az afrikai, illetve az ázsiai és óceániai kül­dötteknek a találkozóit. Plenáris ülést szentelnek a gyermekek nemzetközi évének. (MTI) A termelékenység fokozása ipari üzemekben A népgazdaság 1978. évi fejlődését vizsgálva a Miniszter- tanács megállapította, hogy a társadalmi termék mennyisé­gének növekedése teljes egészében az élőmunka termelé­kenységének javulásából származott. Azonban az eszközök kihasználtsága rosszabb volt, mint korábban, s az anyagi rá­fordítások a termelést meghaladóan növekedtek. A népgaz­daság idei tervében éppen ezért hangsúlyozták, hogy az ipari termelés 4 százalékos bővítésénél legyen döntő szerepe a munkaidővel és az eszközökkel való hatékonyabb gazdál­kodásnak, a termelékenység fokozásának. Kalocsa egyik évek óta egyen­letesen fejlődő ipari üzeme a BU- DAMOBIL telepe. Termékei — a nyergesvonfcatókhoz készített, félpótkocsis járművek — ideha­za és külföldön egyaránt kere­settek. Évente körülbelül 600 da­rab ipari lakókocsit, konténerszál­lítót, üzemanyagszállító kocsit és más, speciális járművet állítanak elő az üzemben. , Tesch Rezső üzemvezető tájé­koztatója szerint tavaly 160 mil­lió forintos termelési tervet tel­jesítettek, az előirányzott gazda­ságosság mellett. Az export érté­ke meghaladta a százmillió forin­tot, aminek egyharmada szárma­zott tőkés kivitelből. A telepen jelenleg is exportra termelnek 25 tonnás konténerszállító kocsikat, amelyekből az idén 100 darabot készítenek. Ezt a gyártmányt lég­rugós kivitelű bútorszállítók, majd pedig a szovjet tajgára rendelt lakókocsik követik. Száz Kalo­csa típusú lakókocsit hazai meg­rendelésre gyártanak. A BUDAMOBIL kalocsai üze­mében szalagrendszerben állítják elő a minőségi reklamációt nem ismerő kocsikat. Az újabb ter­mékre való áttéréseknél sem ve­szítenek időt, mert az előkészítést jól megszervezték. Az idénre ter­vezett 180 millió forintos terme­lést változatlan létszámmal, a termelékenység fokozásával vég­zik el. » A Kereskedelmi Berendezése­ket és Gépeket Gyártóvállalat 1. számú gyárának bácsalmási üze­mében tavaly áprilisban bevezet­ték a teljesítmény szerinti bére­zést. Ennek az lett az egyik kö­vetkezménye, hogy tavaly az át­laglétszám harminckettővel csök­kent, mert a norma szerinti bére­zést nem minden dolgozó vállal­ta. A teljesítménybér bevezetése viszont magával hozta a termelé­kenység növekedését, csökkent létszámmal is kétmillió forinttal magasabb termelési értéket állí­tottak elő, eszközfejlesztés nél­kül. Takács György főművezető el­mondta, hogy tavaly egyedi be­rendezéseket gyártottak a kapos­vári ifjúsági háznak és a margit­szigeti Thermál szállónak. Az egymilliárdos termelést megva­lósító vállalat bácsalmási egysé­ge szériában készített — szakmai nyelven F és D modul — üzlet- berendezéseket szállított az NDK-ba. Az idén új munkájuk lesz a ta­tabányai szálloda és a békéscsa­bai posta berendezéseinek elké­szítése. A KERIPAR berendezés gyára nagyjából a tavalyival azo­nos mennyiségi feladatot állított bácsalmási üzeme elé. Ezt azon­ban a termelékenységet, haté­konyságot fokozva kell teljesíte­nie a kollektívának. Elhatározták, hogy a több műszakos gépkihasz­náláson kívül az időt és anyagot megtakarító újítások bevezetésé­vel is javítják az eredményeket. • — Alaposan felkészültünk az idei év megnövekedett feladatai­nak teljesítésére — mondja Far­kas Jenöné, a Habselyem Kö­töttárugyár kiskunfélegyházi 5. számú gyárának igazgatója. — Mindent el kell követnünk azért, hogy az új gazdasági szabályzók előírásai szerint dolgozva terve­inket teljesítsük. Legfőbb célki­tűzésünk a gazdaságosság növe­lése és a termelékenység fokozá­sa. Bízunk abban, hogy a gon­dosan elkészített komplex intéz­kedési tervünk szerinti munka meghozza a várt eredményeket. Az év elején több új gépet vet­tünk használatba. Közülük külö­nösen nagy jelentőségű az úgy­nevezett „szűkítő apparát” — amelynek alkalmazása növeli a termelékenységet és csökkenti a normaidőt. Ugyancsak jól segítik céljaink elérését a már végrehajtott és megvalósítás előtt álló belső át­szervezések. A gátári telepünket február közepén megszüntetjük, mert a csökkenő létszám miatt a fenntartása már nem gazdaságos. Az ott dolgozók bejárnak majd Félegyházára, s ehhez minden feltételt biztosítani tudunk. Nem feledkezhetem el termé­szetesen gyárunk 23 szocialista brigádjának tevékenységéről sem. Terveink megvalósításában igen számottevő az, hogy az önkéntes kollektívák vállalásaiban fő he­lyet foglal el a termelést segítő munka. A. T. S. — O. L. Körülöttünk Ahány ház, annyi szokás. A környezet tisztaságáról vagy tisztátalanságáról, úgy hiszem, mindenki idézhetne példákat. Rengeteget. En se vagyok ki­vétel. Láttam a Népstadiont egy-egy sportesemény után (üres üvegek, újságok, szemét mindenütt), elhaladtam kibo­rított kukák mellett, ebédel­tem már olyan étteremben, ahol pecsétes, piszkos volt az abrosz. Ugyanakkor van ta­pasztalatom mindennek az el­lenkezőjéről is. Csak hát a rend, a tisztaság kevésbé tű­nik fel< mint az ellenkezője. Mert ez a természetes, ez — sajnos — még csak a köve­tendő példa. Sajnos, mert az előzőekben citált mondást kevesebben kö­vetik, mint szükséges lenne ahhoz, hogy elmondhassuk: munkahelyünk, otthonunk környezete rendezett. Aki vállalkozik fá, hogy szabad idejében a környezet védelméért szorgoskodjék, nem kell félnie tőle, hogy munka nélkül marad. Sok helyütt és sokszor tartanak előadásokat o témáról. 1976-ban megszü­letett a 11. törvény is az em­beri környezet védelméről, mely általánosan rendezte a legfontosabb tennivalókat — a végeredmény azonban egye­lőre még nem mondható ideá­lisnak. Jogszabály határoz például róla, hogy a környezetet szeny­nyező vállalatok, üzemek bír­ság fizetésére kötelezhetők. Fizetnek is (rendesen, a telje­sítésben nincs hiány, ám el­gondolkoztató, mi helyett te­szik ezt. Egy gazdasági veze­tő mesélte nemrég, hogy kifi­zetődőbb időről időre állni a büntetést, mint megrendelni, s működtetni a szennyeződést elhárító berendezést. Azt hi­szem úgy mondta, a bírság könnyebben. egyszerűbben betervezhető a költségvetésbe, mint egy bizonytalan határ­időre elkészülő, s ki tudja mennyire hatásosan működő szűrőberendezés. Inkább fizet­nek. Helyreáll egyfajta egyen­súly, s felborul egy másik. A követelés fizetést eredményez, ám laz üzem, a gyár környé­kén lakók továbbra is kényte­lenek szívni a kormot, a port. Tennivaló tehát akad jócs­kán a környezet védelméért. A társadalmi szervezetek kö­zül különösen a Hazafias Népfront érzi feladatának a lakóhely tisztaságát, rendjét. Munkabizottságokat alakítot­tak, környezetvédelmi őrsöket szerveztek, ankétokon számol­nak be a változásokról és a változtathatatlanról. Csupán a főváros VII. kerületében 273 bejelentést tettek egyetlen fél évben a környezetvédelem őrei az észlelt szabálytalanságok­ról. A leggyakoribb vétkek: a hulladékok eldobálása, az au­tók a parkokban való szó sze­rinti „parkolása”, a kutyatar­tók felelőtlensége, az üres telkek gondozatlanul hagyá­sa. És ezek csupán az észlelt környezetkárosítások. Mind­ehhez hozzászámíthatok még a „gazdátlan” parkrongálások, a fák, a bokrok megcsonkítS- sa. a virágok „átültetése”. A kép korántsem mondható rózsásnak, különösen, ha hoz­zátesszük mindehhez: a fenti tapasztalatok csupán a közte­rületekről mesélnek. A saját kert, a saját porta tisztasága, vagy gondozatlansága nem számíttatott be az összesítés­be. Mód sem volt rá, hiszen a háztulajdonosok többsége kikéri magának, hogy egy kí­vülálló — ha hivatalos ember, ha nem — szól emeljen az ellen, amit a kerítésen belül lát. Pedig, valljuk be, a kapun túl sem mindenütt az ápolt­éiig, a gondozottság az úr. Tippeket, tanácsokat szinte lehetetlen adni ez esetben. Előadásokat már régóta tar­tanak a témában, jogszabály is született, megalakultak a környezetre vigyázó őrsök. A környezet nem tehet többet a környezetért. Kívülről alig­ha jöhet íöbb segítség, ösz­tönzés. A minőségi fordulat­hoz most már az egyes em­ber közreműködése szükségel­tetik. Haladéktalanul, mert a természet, a föld, a levegő, a víz egyszer csak nem bírja to­vább. Elveszti a „türelmét", s megszűnik az lenni, ami. Deformálódik, eltorzul, a kör­nyezet beleolvad környezeté­be. A por, a piszok, a szürke­ség uralma pedig nem éppen az áhított biztató jövő. M. P. mmmm j „A TUDÁSSZERZÉS FŐ FORRÁSA A KÖNYV .. A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója • Kalocsa város kiállítótermében rendezték meg a mezőgazdasági könyvkiadás reprezentatív bemutatóját. nek, egyszóval kulturáltságának emelése nélkül — mondta. — Ez éppúgy feltétele a haladásnak, mint a termelőeszközök és a tu­lajdonviszonyok fejlesztése. Ezért tartjuk számottevő eredménynek a hagyományos mezőgazdasági könyvhónapot, amely az idén immár huszonkettedik alkalom­mal hívja fel az olvasók figyel­mét a mezőgazdasági szakiroda- lom gazdag választékára. Mezőgazdasági szakkönyvki­adásunk figyelemreméltó érdeme, hogy igyekszik jól és gyorsan közvetíteni az újat, kielégíteni az igényeket, kapcsolatokat építeni a tudomány és a gyakorlat kö­zött. A művek és az eladott pél­dányok számának emelkedése arra enged következtetni, hogy a tudásszerzés fő forrása a tömeg­kommunikáció rohamos fejlődé­sének korszakában is a könyv, s feltehetően még hosszú ideig az is marad. Most, amikor egész népgazdaságunk összetett, _ nehéz feladatok előtt áll, a mezőgazda­ságban is nagy szükség van a munkájukat jól értő, a fejlődés­hez önképzéssel alkalmazkodni képes szakemberekre — hangsú­lyozta a Politikai Bizottság tag­ja. majd hozzátette; az új igé­nyek kielégítésében, a szemlélet- változásban komoly szerep vár a fiatalságra, az iskolázottabb, képzettebb új nemzedék képvi­selőire. A KISZ programjai első helyen mozgósítanak a tudás megszerzésére, a jobb, a lelkiis­meretesebb termelőmunkára, a gazdasági feladatok megoldására. Az ünnepi beszédet követően kitüntetéseket vettek át a mező- gazdasági könyvkiadás legki­emelkedőbb munkát végző szer­kesztői, szerzői, nyomdászai, ter­jesztői. Dr. Romány Pál Kiváló Munkáért kitüntetést adott át tíz dolgozónak, köztük Kapitány Józsefnek, a Kertészeti Kutató- intézet tudományos munkatársá­nak és Preiszinger Andrásnak, a Bács megyei Lapkiadó Vállalat igazgatójának. Dr. Marczali Lász­ló miniszterhelyettes szocialista kultúráért kitüntetést adott át Geri Istvánnak és Dániel Gézá­nak, a kalocsai városi tanács el­nökének, illetve osztályvezetőjé­nek és Deák István bátyai fő­mezőgazdásznak. Dinnyés József, a SZÖVOSZ elnökhelyettese pe­dig Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetéseket nyújtott át az el­ismerésre méltó terjesztőknek. A vendégek ezt követően meg­tekintették az Élelmiszeripar Ma­gyarországon és a Kalocsai rap­szódia című ismeretterjesztő fil­meket. A városi kiállítóteremben meg­rendezett reprezentatív könyvki­állítást dr. Sárkány Pál, a Me­zőgazdasági Kiadó igazgatója nyitotta meg. Elmondta, hogy & tizennyolc tárlón sorakozó mező- gazdasági szakkönyvek, kiadvá­nyok és szaklapok jó áttekintést adnak a kiadók munkásságáról. Az ötödik ötéves tervben eddig már négyzászötvenféle könyv hagyta el a nyomdákat, összesen 4,3 millió példányban. Ez a ha­talmas mennyiség és választék pedig egyre nagyobb felelősséget jelent a mezőgazdasági jellegű szakirodalom közreadására társult nyolc kiadó szerkesztőinek, veze­tőinek. A kiállítás látogatói nagy ér­deklődéssel tekintették meg a te­matikus csoportosításban bemu­tatott könyveket, folyóiratokat, és igen sokan mindjárt vásárlá­si céllal válogattak a teremben berendezett alkalmi könyvesbolt pultján sorakozó könyvhónapi új­donságok közül. A kalocsai népi együttes ének­számai és egy Nagy László-vers elhangzása vezette be teg­nap délelőtt Kalocsán az 1979. évi mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját. Az Otthon Filmszínház zsúfolásig megtelt nagytermében az országos rende­ző szervek, s a városi pártbizott­ság és a tanács nevében Szvo- rény János, az MSZMP városi bizottságának első titkára üdvö­zölte a megjelenteket. Külön is köszöntötte az elnökségben he­lyet foglaló dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkárát, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, Hor­váth Istvánt, az MSZMP Bács- Kiskun megyei bizottságának el­ső titkárát, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettest, és dr. Gajdócsi Istvánt, a Bács- Kiskun megyei tanács elnökét. A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójának ünnepi szónoka dr. Maróthy László volt. Beszédében elmondta, hogy a népek kulturáltságának egyik hagyományos fokmérője a föld­művelés színvonalának fejlett­Szocialista mezőgazdaságunk mai teljesítőképességének elérése is elképzelhetetlen lett volna egész népünk — ezen belül a mezőgazdaságban dolgozók — műveltségének, szakképzettségé­• A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitójának ünnepi szónoka dr. Maróthy László volt. • A megnyitó ünnepség elnöksége. (Straszer András felvételei.) P. M. DOLGOZNAK A LÁNGOK ELFOJTÁSÁN Dr. Szekér Gyula a zsanai gázkitörésnél Továbbra is messzire látszanak Zsana határában a gázkitörés lángjai. Tegnap délelőtt az oltási kísérletek már-már sikerrel ke­csegtettek. A tűzoltók vízfüggö­nye és a két turbóreaktív repülő­gépmotor által a kútfejre irányí­tott hatalmas erejű vízsugarak hatására, több mint 15 percre si­került elfújni a tüzet. Ám a kút körül uralkodó hőség hatására is­mét fellobbantak a lángok. Az újabb oltási akció előkészí­tése — a kút és környékének víz­függönnyel való hűtése — dél­után 3 órakor kezdődött. Nem sokkal később a helyszínre érke­zett dr. Szekér Gyula miniszter­elnök-helyettes és dr. Simon Pál nehézipari miniszter, akik a me­gye vezetőinek — Erdélyi Ignác- nak, a megyei pártbizottság tit­kárának, és Tohai Lászlónak, a megyei tanács általános elnökhe­lyettesének társaságában meg­szemlélték a gázkitörés elfojtásá­nak munkálatait. A miniszterel­nök-helyettest és kíséretét dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató­ja tájékoztatta a kitörés körül­ményeiről, az elfojtására tetterő­feszítésekről, valamint a további tűzoltási és -elfojtási variációk­ról, azok előkészítésének helyze­téről. Dr. Szekér Gyula elismeré­sét fejezte ki a tűz megfékezésén több mint egy hete dolgozók ke­mény, áldozatos helytállásáért. (Tóth Sándor felvétele) jg, q

Next

/
Thumbnails
Contents