Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-17 / 40. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. február 17.

KIVÁLÓ ALEGYSÉGEK, PARANCSNOKOK

Mi a siker titka?

Aki volt katona, az jól tudja: a kiváló címet nem adják ingyen. A szocialista versenymozgalom időszakában és a záróvizsgákon nemcsak a harckészültségi feladatok megoldását, a katonák politikai ismereteit mérik föl, de nagy súly- lyal esik latba a testnevelés is. Az egyéni cím persze nem elérhetetlen, számos példa bizonyítja. Más azonban a helyzet, ha kisebb vagy nagyobb alegységről van szó, s a katonák kollektív cím — kiváló raj, szakasz stb. — megszerzését vállalják. Ebben az esetben a siker a közösségen múlik, hiszen egyetlen rossz eredmény, egyetlen fegyelmezetlenség kétségessé teheti a vállalás teljesítését.

Kollektív címet megszerezni: igazi férfimunka, s jó közösség nélkül sohasem sikerülhet. A legutóbbi szocialista versenymozgalom vizsgáin az egyik megyénkben állomásozó repülőalakulatnál hat alegység kapta meg a kitüntető kiváló címet. Mi volt a siker titka? — tettük fel a kérdést két parancsnoknak.

A parancsnok és a beosztott - munkatárs

Avramu.cz Tivadar százados:

— A legnagyobb gond általában a testnevelési követelmények (teljesítése, mert a bevonuló állomány fizikai állóképessége — csekély kivételtől eltekintve — nem jó. Az iskolákban még mindig elég könnyen lehet torna alóli felmentést szerezni, ami nemcsak azzal jár, hogy az addig is ügyetlen fiatal még jobban elpu- ihul, de azzal ds, hogy amikor bizonyos feladatok elé állítják, meghátrál. Mi katonáik vagyunk, S szükség van arra, hogy kitartók legyünk — a helytállás pedig egyszerűen elképzelhetetlen a rendszeres testnevelés néjkül.

— Azt, hogy beneveznek-e kollektív címre, alegységgyülésen döntik el. Önök beneveztek ...

— Az alegység eddig nem ért el különösebb kollektív elmet, s az induláskor komolyan meggondoltuk, benevezzünk-e. Az alegységgyűlés előtt elbeszélgettem a parancsnokokkal, a KlSZ-akti- vistákkal: azt kellett eldönteni, hogy vállaljuk-e a folyamatos munkát. A benevezésnek csak akkor van alapja, ha céltudatosan dolgozunk; annak nem sok értelme van, ha a vizsgáik előtti hetekben hónapok lemaradását akarjuk % pótolni. Megbeszéltük: vállaljuk a folyamatos munkát. Az aktivisták — KISZ-tagok, rajparancsnokok — előkészítették társaikat: erre készülünk, ezt kell tenni érte. Mindenkinek volt ideje . gondolkozni azon, hogy akarja-e, vállalja-e. Amikor a vállalást tettük, a hivatásos és a sorállomány egyként nevezett be — egyénileg is — a versenybe.

— Az igazi munka csak. ezután kezdődött el...

— Bizony. Némelyik harcos úgy futott, mint egy lány, a másik soha az életben nem látott korlátot, s így nem tudta megcsinálni a saslengést. Nehézséget okozott az akadálypálya leküzdése is. Le merek-e ugrani az ablakból? Volt, aki azt mondta: százados elvtárs, én mindent megcsinálok, csak ezt nem. Meg kellett mutatni, tanítani az alapokat, ezután támaszthattunk fokozatosan egyre nagyobb ^követelményeket. Kihasználtuk a reggeli tornát: hetente kétszer sok ezer métert futottunk, hogy megszerezzük a szükséges erőnlétet. Folyamatosan értékeltük a teljesítményeket, hogy mindenki javíthasson is azokon.

— Egy kiváló címük már van. Mit hoz a jövő?

— Egyszer-egyszer véletlenül is sikerülhet jó eredményt elérni, de a folyamatos munka csak akkor lehetséges, ha mindenki ismeri az elérendő célt és tudatosan dolgozik érte. És ez a cél természetesen nem kizárólag a testnevelés, a kollektívának sok egyéb, embert próbáló feladatot kell megoldania. A mi alegységünknél a siker egyik eszköze a parancsnok és a beosztott között kialakult munkatársi kapcsolat lett; ez olyan állapot, amikor mindenki belátja — például — a fegyelem szükségszerűségét, azt. hogy a feladatok végrehajtására minden pillanatban készen kell állni.

Nem ,,előre!”-,,utánam!”

Páll István őrnagy:

— Tizennégy éve vagyok parancsnok, kollektív címet most sikerült először elérni. Nem mondom, hogy könnyen. Hiszen, ahogy telnek az évek, úgy nőnek a követelmények. Az állomány cserélődik, a munkát elölről kell kezdeni. Korábban a katonáim fele ért el címet, most majdnem mindegyikőjük kiváló vagy élenjáró lett. Nincs ebben semmiféle titok: sikerült elfogadtatni-meg- értetni mindenkivel, hogy sikert csak a folyamatos, közös munka hozhat. Ebben nagy szerep>e volt a KISZ-vezetőségnek, amely eredményesen tudta mozgósítani a fiatalokat a feladatok végrehajtására. Nyolc sorállományú párttagunk ivan, természetes, hogy ők mindig az elsők között voltak. A példamutatás meggyőző szereprét nem kell különösen bizonygatnom. Egy pszichológus azt mondta egyszer: a parancsnok nem akkor ér el eredményt, ha azt mondja „előre!”, hanem, ha azt kiáltja: „utánam!”.

— Mindenki vállalta a kemény munkát?

9 Avramucz Tivadar.

9 I’áll István.

— Nálunk nincsenek befelé fordulók, együtt van az alegység. A katonák nemcsak a saját érdeküket tartják szem előtt. Ko- lozsi István honvéd például bár kisebb sérüléssel bajlódott, szolgálatot vállalt, azaz kivette részét a munkából. Nagyszerű helytállásról tett tanúbizonyságot Kovács Sándor honvéd, aki szolgálati ideje alatt emberéletet és nagy értékű technikai eszközt mentett meg bátorságával, helyzetfelismerésével. — őrmesterré léptették elő. Még egyszer hangsúlyozom a példamutatás szerepét. Ezúttal más szempontból. Én párttitkár vagyok, s ha az alegységem nem produkálna, bizonyítana, nehezen tudnék agitálni. Persze az a parancsnoki stílus, amelyet egyes egyedül a nagy hang jellemez, semmit sem ér. Eredményt elérni csak jó szóval, emberi hanggal lehet.

— Kiválóak lettek. Elégedettek?

— Igen is, nem is. Sok tapasztalatot szereztünk és jól tudjuk: ahhoz, hogy megvédhessük a címünket, az eddigieknél is többet kell tenni. Az az elvünk, ha vállaljuk, csináljuk a legjobban.

B. J.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN

2. Utazás és étkezés

A szovjet—magyar gépkocsigyártási együttműködés három évtizede alatt a magyar IKARUS Gyár — a világ egyik legnagyobb autóbuszgyára — 50 ezer autóbuszt szállított a Szovjetuniónak. A tavalyi terv 12 800 jármű előállításával számolt, s ennek 90 százaléka a külföldi megrendelőkhöz került — nagyabb része a Szovjetunióba.

Az Ikarusok családja népes. Vannak közöttük kényelmes városi és elővárosi autóbuszok, légkondicionáló berendezéssel ellátott; hosszú utakra szánt különleges autóbuszok.

Az elegáns, kényelmes és tágas magyar autóbuszok a technika legújabb vívmányai szerint épülnek. A gyár jól képzett tervező kollektívája, amely szorosan együttműködik a szovjet szakemberekkel, a járművek állandó tökéletesítésén dolgozik: szüntelenül modernizálja a karosszériát, a motor, a futómű szerkezeti részegységeit.

A gyár tervezői — a szovjet megrendelések teljesítésén dolgozva — kialakították az új típusú, ellővárosi szállításra alkalmas, nagyobb utasterű — 18 méter hosszú — autóbuszt. Az 1980. évi moszkvai nyári olimpiai játékok résztvevőit és vendégeit IKARUS márkájú, speciális „olimpiai” autóbuszok szállítják majd. (APN—BUDAPRESS)

UNESCO-védnökség

alatt

A Jugoszlávia déli részén fekvő Prizren város rendkívül népszerű a hazai és a külföldi turisták körében. Messze földön híresek a város mestereinek fafaragásai, ötvösmunkái, szőnyegei. De nemcsak ez vonzza ide a turistákat. A XII—XIV. században ez a város volt a szerb királyok rezidenciája, ezért nagyon gazdag történelmi emlékekben, építészeti remekművekben. Nemrég Prizren az UNESCO védnöksége alá került. A közeljövőben a nemzetközi szervezet jelentős anyagi és műszaki segítséget nyújt a város műemlékeinek restaurálásához. (BUDAPRESS — APN - TANJUG)

S ha már utaltunk a szolgáltató vállalatra, jegyezzük meg azt is, hogy tevékenységi köre sajátos módon kibővült: a köz- művelődéssel. Átvállalta az Építők Szakszervezetétől a könyvtárak gondozását, a klubok, szakkörök működtetését, az előadáspk és filmvetítések megszervezését- rendezését (a nagyobb szállodákban hetente van mozielőadás; a belépőjegy ára: 2 forint), a .kihelyezett általános iskolák fenntartását. Mindezért a lakók az I—IV. kategóriájú szállókban

— néhány kivételtől eltekintve

— havonta 75—135 forintot fizetnek. Az ideiglenes jellegű, s a kategóriába nem sorolt állandó szállásokon (fogyatékosságuk, hogy a szobákban nincs hidegmeleg víz) nem kell térítést fizetni.

Utaltunk rá: mind többen vállalják az ingázást, mint, hogy egész héten távol legyenek a családjuktól. Természetes, hogy az igények ma már meghaladják a „fekete vonatok” nyújtotta komfortot. Mintegy 50 ezren utaznak menetrend szerinti járatokkal, 70 ezren pedig a csoportos munkásszállítással élnek (a térítés: a személyvonat II. osztályának megfelelő, kedvezményes — a tarifa 14 százalékát kitevő — összeg). Talán nem is meglepő ezek után, hogy a csoportos munkásszállítás többe kerül a vállalatoknak, mint a munkásszállók fenntartása. Egy ember szállítása — átlagosan — 15 —20 ezer forintba kerül évente, miközben a szállásköltség csupán öt-hatezer forintra rúg. Az ÉVM vállalatai 40 ezer építőt fuvaroznak szinte háztól házig — 919 autóbusszal és 285 tehergépkocsival. Ám a tehergépkocsik búcsúznak immár; az állami építőipari vállalatok 1978—80. között 400 buszt vásárolnak, s a kormányhatározatoknak megfelelően törekszenek a jövő év végéig kivonni a teherjárműveket a személyforgalomból.

Valaha „kőműves-betegség” volt a gyomorhumt, a fekély — az építők reggeltől estig csalk hideg étéit ettek. Jelenleg naponta átlagosan 170 ezren veszik igénybe az üzemi étkeztetést — arányát tekintve többen, mint az iparban. Évente 33—34 millió adag ebéd fogy el, s ez 300 milliójába kerül a vállalatoknak, nem egészen 200 millió forintba pedig — átlagosan 6 forintba kerül egy ebéd — a munkásoknak. Miniszteri rendelet írja elő, hogy a vállalatok kötelesek megszervezni az étkeztetést, s 1980 végéig mindenütt biztosítani kell a rögzített, egységes nyersanyag- normákat. Eszerint a menü: főétkezéskor 1400 kalória, napi háromszori étkezés esetén pedig — erre elsősorban a szállásokon van mód — 3500 kalória. A táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek szerint ez megfelel a közepesen nehéz fizikai munkát végzők kalóriaigényének.

De hogyan juthat meleg ételhez az, aki esetleg lakott településektől távol építkezik? Az előírások szerint mindenütt meg kell teremteni a munkahelyi szociális ellátás körülményeit, vagyis szükség van öltözőkre, mosdókra, étkezőhelyiségekre,' melegedőre. Olykor csupán barakkot emelnek, de mind gyakoribb az újmódi megoldás: elsőként a majdani irodák, vagy lakások épülnek meg, hogy a továbbiakban — ideiglenesen — az építők szociális ellátását szolgálják. Emellett mozgatható lakó-, öltöző- és fürdőkocsikat, lakókonténereket is szállítanak az építkezések helyszínére. Mindehhez segítség a két esztendeje létrehozott munkásellátási alap ...

S ahogy az életkörülmények javulnak, úgy változnak a munkafeltételek is. Az építésiparosítás törekvései — és eredményei — ismertek. A házgyárak nemcsak az otthonteremtés idejét rövidítik le, hanem a kivitelezést is megkönnyítik — a panelgyártók fedett üzemben dolgoznak, a szerelők munkáját pedig a daruk segítik. (Persze még így is sokan dolgoznak szabad ég alatt, vagy félig kész, fűtetlen épületben. Ezt tükrözik a bér-kategóriák is: az építőmunkások csaknem 80 százalékát a 2-es és a

3-as kategóriába sorolták.) Folytatva a példákat: automatizált gyártósorokon készülnek a köny- nyűszerkezetek, az állami építőiparban a földmunkák 99 százalékát gépek végzik, még a hagyományos építésnél sem kézzel keverik a habarcsot. Hogy egyszersmind ez a termelékenyebb megoldás? Kétségtelen. Ám ahogy az iparosítás az építésben is teret hódít, úgy tűnik el a különbség az iparvállalatoknál és az építés területén dolgozók élet- és munkakörülményei között. F. T.

A KONTÉNERES SZÁLLÍTÁSÉ A JÖVŐ

A szállíttatok egyre gyakrabban használják a korszerű konténeres szállítási módot. Ezt jelzi a MÁV Budapest-Józsefváros pályaudvarán feladott, illetve áthaladó konténerek évről évre növekvő számai. Ebben az évben csaknem százezer konténert fogadnak. illetve továbbítanak. A forgalomnövekedés korszerűsítést kíván: még az idén három sínpályát „átölelő” daru kezdi meg a munkát, amely gyorsítja és könnyíti a rakodást.

(MTI-fotó

— Bajkor József felvétele

— KS.)

mmmmmmmmm

Jerzy Edigey

MocAreck

FORDÍTOTTA: BÁBA MIHÁLY

(30.) A cég tulajdonosai megígérték MacAreck úrnak, hogy megfelelő villát keresnek. Ha a tisztelt ügyfelük holnap reggel befáradna, együtt mehetnének Nizzába és a közeli Cannes-ba körülnézni. MacAreck közölte, hogy reggel néhány ügyet kell elintéznie, de délután egy órakor már szabad, és elmehetnének megnézni azokat a villákat, amelyeket Le Chaps urak figyelemre méltóknak tartanak. Az amerikai ekkor elővette pénztárcáját és kivett belőle egy ezerfrankost és letette az asztalra.

— Mi, üzletemberek — mondta —, az előlegtől kezdjük számítani az üzletet. Nagyon sajnálom, hogy ebben a pillanatban nem tudok nagyobb összeggel szolgálni önöknek, mert még nem intéztem el minden formalitást, hogy a csekkszámlámat megnyissák a Crédit Lyonnaisben.

Az ingatlankereskedő cég tulajdonosai elismervényt adtak az összegről.

— Nem tudnak véletlenül egy eladó sport Ferrarit? Kész vagyok komoly összeget fizetni érte.

— Arra időt kell áldoznia, uram — tanácsolta Le Chaps úr —, meg kell érdeklődnie minden használtautó-kereskedőtől, hogy nem rendelkeznek-e vele. A francia Riviérán és Monacóban sok ilyen cég van. Gondolom, ezekben a garázsokban talál megfelelőt. Hogy éppen Ferrarira akad-e? Szerencs dolga. Viszont, ha hosszabb ideig óhajt megtelepedni nálunk, akkor érdemes megrendelni a gyártól.

— A francia egy nagyszerű nép — állapította meg mister MacAreck, amikor búcsúzott. — Ilyen udvarisassá^gal és segítőkészséggoi csak önöknél lehet találkozni.

Rfggel óta érzem a franciák jóindulatát, minden megkérdezett francia nagyszerű, praktikus tanácsot ad.

Az azúrkék tengerpart új lakója ezután meglátogatta Jean Charbonneau ügyvédet. A fiatal ügyvéd biztosan megnyerte tetszését, mert az amerikai egy rövid beszélgetés után megbízta minden ügyének intézésével Franciaország területén.

— Igaz, ebben a pillanatban nincs semmiféle ügyem — mondta mister MacAreck —, de kérem, fogadjon el ezer frankot előlegként elszámolásra. Ó, kérem, ne tiltakozzék,, lesz velem éppen elég munkája. A legközelebbi napokban házat veszek. Nem tudom még, hogy milyet, de gondolom, elegendő három nap, hogy megfelelőt keressek és le kell bonyolítania a formalitásokat. Legkésőbb kedden, vagy szerdán a saját szemétdombomba akarok költözni.

Az ügyvéd udvariasan azt válaszolta, hogy Franciaországban a pénteki napot peches napnak tartják, ö, Charbonneau ügyvéd, hajlandó ettől a pillanattól kezdve a pénteki napot a legszerencsésebbnek elismerni. Hiszen éppen pénteken kapott olyan jó ügyfelet, aki még el sem látta munkával, s máris fizetett.

Az amerikai megkérdezte újdonsült jogtanácsosát, hogy nem hallott-e eladó Ferrari sportkocsiról. Az ügyvéd is azt tanácsolta MacArecknek, hogy a megálmodott kocsit a garázsokban, vagy a használtautó-kereskedőnél kell keresni.

Mister MacAreck ezután végig- száguldott a tengerparton. Útközben megállt az autókereskedők üzletei előtt ás nézegette a szemlére kitett kocsikat. Az Ambasa- dor szállóba csak este tért meg.

25.

MacAreck úr útlevele ugyanebben az időben került a nizzai rendőrfőnök kezébe. Egész sor útlevelet pecsételt le és írt alá, de ezt az egyet kiemelte a többi közül és behívatta1 helyettesét, André Lesout.

— Nem tudom, hogy olvastad-e, a Párizsból érkezett táviratot? — kérdezte a rendőrfőnök. — Figyelmeztettek egy hírhedt amerikai szélhámosra.

— Igen. Furcsa, rövid név: „Mac”.

— Ez az ostoba Gareau biztosan tévedett, amikor felírta. Ennek a fickónak a neve nem „Mac”, hanem MacAreck. Itt az útlevele. A foglalkozási rovatba gyáriparos vnn írva. Ezek mind gyáriparosnak, vagy kereskedőnek adják ki magukat. Már megtisztelt bennünket a látogatásával.

— Hol szállt meg?

— Természetesen az Ambasador Szállodában. Mindig a legdrágább szállodában laknak. A portás, aki elhozta az útlevelét, azt mondta, hogy nagyon gavallér vendég. Megérkezése után mindenkinek magas borravalót adott Elmondta, hogy házat akár venni és itt óhajt letelepedni.

— Házat nem vesz, de ami a megtelepedést illeti, lehetséges, hogy néhány évre itt marad nálunk államköltségen — nevetett a rendőrfőnök. — A szélhámosok, ha apierikaiak .is, mindig arra számítanak, hogy átverhetik a francia rendőrséget. Pedig néhá- nyan már megjárták. Miheztartás végett értesíteni kell a szálloda igazgatóságát.

— Éppen ezt akartain javasolni. Holnap a kerületieknek is beszámolok erről a madárkáról. Általában hamis és fedezetlen csekkekkel manipulál. Csak készpénzért adjanak el neki mindent. Amíg valamin el nem kapjuk, nem nyúlhatunk hozzá, még a szállodából sem tudjuk kirakni.

— Az Ambasador igazgatójával szívesen beszélek — mondta a rendőrfőnök. — A többi szállodát is figyelmeztettem. Az egész Riviérán nem kap a fickó egyetlen szobát, ahol megaludjon, és kénytelen lesz bevonni a vitorláját. Keressen szerencsét máshol.

Másnap kora reggel a Crédit Lyonnais portása elhozta Mac- Aieck úrnak a lepecsételt borítékol. A csekk-könyvecske mellett egy levél is volt, amelyben értesítik, hogy számlát nyitottak, és hogy a Crédit Lyonnais félmillió új frankot jóváhatgyott a számlájára.

Az amerikai figyelmesen megtekintette á csekk-könyvet, és zsebébe tette, a levelet apró darabokra tépte és a kosárba dobta. Fütyörészve hagyta el a szobát, és lement a hallba.

A portás már nem olyan udvariasan köszöntötte, mint tegnap amikor visszaadta az útlevelét.

— Elnézését kérem, uram — mondta a főportás. — Mennyi ideig óhajt a szállodánkban vendégeskedni ?

— Kérem, a számlám egy hétre előre ki van fizetve.

— Nagyon sajnáljuk, de egy fatális félreértés történt. Véletlenül kiadtuk önnek, a már valakinek előre lefoglalt szobát. •

— Nem tesz semmit. Nem vagyok fintorgó, sem sértődékeny. Átköltöztethetnek egy másik szobába. Nekem mindegy.

— Nagyon sajnáljuk, de már minden szobát lefoglaltak. Egyetlen szabad szobánk sincs. Ha a tisztelt vendég kiköltözne, akkor visszafizetnénk a teljes összeget.

— Uram, ne bosszantson — mister MacAreck hangja haragos volt. — Villát keresek, ha találok, azonnal kiköltözöm az önök istállójából. Ha nem, akkor egy hétig itt lakom, megértettük?

A főportás meghajolt és kissé gúnyosan megjegyezte:

— Tisztelt uram, különféle dolgok történnek. Mindenesetre figyelmeztetjük, hogy egy órával sem tudjuk meghosszabbítani az itt-tartózkodását. Azt tanácsoljuk, korábban utazzon el innen. Az itten. klíma nem mindenki számára egészséges.

— Kérem, hagyjon békén, és ne legyen szemtelen. Elő van készítve a kocsi?

— Sajnos, nem rendelkezünk autóval. Elromlott a motor.

(Folytatása következik.)

Ikarusok az utakon