Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-17 / 13. szám
i * PETŐFI NÉPE • 1979. január II. Éltető közösségben — Miska bácsi felesége például nem győz csodálkozni, mert azelőtt hónapszámra alig tudta szólásra bírni a férjét. Néhány hete pedig, hogy a napközibe jár, teli van mesélő kedvvel, mintha kicserélték volna... — magyarázza Csortán Andrásáé, a miskei öregek napközi otthonának vezetője. A tágas üveges verandán, a jókora cserépkályha közelében kártyázó koros férfiakat — megfogadva Baracskai János tanácselnök javaslatát — szlovákul köszöntöm : — Dobry den prajem! — Nech daje, pán boh! — kapják fel fejüket a többnyire ünneplő ruhás, kucsmás bácsik. Lecsapva a kártyát, szétszóródnak a gyufahalmocskák. Mert itt nem babra, gyufaszálra megy a játék. A legügyesebb kártyások már egész skatulyára valót nyertek. Röpke eszmecserénket a szomszédos társalgóból ugyancsak ünneplés, fekete fejkendős, idős nők figyelik mohó-kíváncsian. Mi. után belépünk, nem várnak kérdezésre. Leplezetlen örömmel, szinte egymás szavába vágnak. Egyikük lelkendezve sorolja, hogy milyen áldásos jó a napközi. Másikuk hozzáteszi: milyen kár. hogy nem létezett az intézmény előbb, hiszen itt gondtalanul, oly gyorsan telnek a napok és nagyszerű az ellátás. — Arról nem is szólva, hogy itt legények is vannak! — hozakodik elő huncut kacsintással KaJunoszty típusú televíziókészüléket nyerhet, aki a Bác s- Kiskun megyéről szóló négy keresztrejtvényt helyesen megfejti és a helyes megfejtést beküldi a Lobogó szerkesztőségébe. A Petőfi Népe januárban megjelenő szerdai számaiban (3., 10., 17., 24.) közöljük a keresztrejtvényhálót és a vízszintes sorok szövegét., A rejtvényeket kiegészítő függőleges sorok meghatározását és a beküldendő sorokat a Lobogó január hónapban (4., 11., 18., 25.) megjelenő számaiban találják meg. Kérjük a négy megfejtést egy levelezőlapon február 14-ig küldjék be a Lobogó szerkesztőségébe: 1394 Budapest, Pf. 427. 3. VÍZSZINTES: l. Ebben az épületben alapította 1946-ban Rudnay Gyula tea- tőművész a bajai művésztelepet. 1#. Szép kilátás nyílik Innen nemcsak Bajára, hanem a géménél vadrezervátumra Is. 12. Tejszerű aavanykás folyadék. 13. Pirosodjon. 14. Ezüst vegy- Jele. 15. Német tojás. 1«. Angol királyi dinasztia, de angol város is. 19. Végtag. 21. Szürke, Jól alakítható fém. 22. Félig ápold). 23. Időmérő szerkezet. 24. Egy közép-amerikai köztársaságba való. 26. Kartárs. 27. Ilyen lovag Is van. 28. K. S. P. 30. Spanyol és nyugatnémet gépkocsik nemzetközi jelzése. 31. Római 605. 32. Megfelelő. 33. Üzletkötésre törekvő egyezkedés. 35. Női név. 38. Szamárhang. 39. A. N. I. tica néni Miskei József né. S tovább mókázik ilyenformán: — Bár ,én már hetvenéves vagyok, férjhez akarok menni. Csakhogy van egy nagy kikötésem. Mivel máma a vagyon nem számít, tanult ember legyen! Ki is szemeltem már, de előbb szerezze meg az éretségit! Én kivárom... Katica néni tréfálkozását általános derű honorálja. Aztán a második világháború idején özvegyen maradt Petrecz Mihályné veszi át a szót: — Ismernek-e szlovák népdalokat? Mert én tudok ám! Még a nagyanyámtól tanultam... És meglepően üde hangon, szép népdalba kezd. Bekapcsolódnak a társnői is. Aztán dalt dal követ, dúdolja az is, akinek emlékezete a szövegből már csak egy-egy töredéket őriz. Baracskai János pedig megjegyzi: — Szereznünk kell egy magnót. Ezeknek a daloknak nem szabad feledésbe veszniük. — Szívesen megalakítjuk mi az öregasszonyok kórusát, és fel is lépünk, ha hívnak — vágja rá Petrecz Mihályné. □ □ □ A tiszaalpári öregek lakályos napközi otthona éppen népteleh. Látogatói — számos idős társukkal együtt — a tiszteletükre rendezett ünnepségre hivatalosak. Némi ízelítőt mégis kapunk a pár hete működő otthon életéről. 41. Csuk és ...(Gajdar). 43: Kettősbetü. 44. Nemesgáz. 46. Kenyérgabona. 48. Szélhárfa. 49. Állóvíz: 50. Tud. II. Az MTA Csillagvizsgáló Intézet bajai megfigyelőhelye, amely elsősorban a mesterséges holdak megfigyelésével és légkörkutatásokkal foglalkozik. 54. Személyes névmás. 55. J. I. 56. Kiborul: 57. Mohón Iszik. 59. Zuhant. 62.- Sarok — angolul. 64. Lóerő. 65. Szándék. 67. — Egyelőre csaknem kivétel nél. kül a férfiak látogatják az intézményt. A nők bátortalanabbak, hiszen csúszós az út, meg a távolságok is. A napközi a falukoz - ponton, a község pedig mintegy hat kilométer széles. De a tanács autóbusza majd megoldja a szállítást is — magyarázza az otthon rokonszenves vezetőnője. Aztán arra tereli a szót, hogy első látogatói rendkívül örülnek a napközi nyújtotta kényelemnek, ellátásnak. Máris jó közösséggé ko- vácsolódtak, például színdarabot akarnak betanulni. Külön öröm számukra amikor — Budapestről, a MAHART Folyamhajózási Üzemigazgatóság egyik gőzhajóján dolgozó, Cserhát szocialista brigád által ajándékozott — magnóra mondják az első világháborús katonaemlékeiket. S íme, máris pereg a magnószalag, hallgatjuk Bodor Lajos bácsi izgalmas fordulatokban bővelkedő, érdekfeszítő katonaélményeit, amelyeket, mintha csak tegnap élte volna át, olyan frissen, hitelesen idéz fel az emlékezete. — Lajos bácsi ízig-vérig közösségi ember. Egyébként társai nevében ő köszönte meg a napközi otthon létrehozását a december elején megtartott falugyűlésen. A köszönet tehát ugyanazon a fórumon hangzott el, ahol korábban az intézmény iránti igény megfogalmazódott — jegyzi meg Novák Lajos tanácselnök. □ □ □ Villanásnyi betekintés a megyében működő, immár 45 közül a két legújabb napközi otthon életébe. Ám ennyiből is kiviláglik, hogy a magányos, vagy éppen a munkabíró családtagok napköz, beni törődését nélkülöző idős, többnyire kopott egészségű emberek számára mit jelent az ellátás mellett közösségi életet is nyújtó Intézmény. A miskei és a tiszaalpári öregek napközi otthonát egy napon, 1978. november 4-én avatták fel ünnepélyesen. S bár az előbbi a hajdanvolt főjegyzői lakásként, majd tsz-irodaként szolgált ház újjávarázsolásával az utóbbi pedig tőépítéssel jött létre, a történetük szinte azonos. A fiatalok elpártolnak, elöregednek a községek. Miskén és Ti- szaalpáron is a falugyűléseken fogalmazódott meg az igény, s hangzott el a népfront napközi otthon létrehozását célzó indítványa. A helyi tanácsok a pártvezetéssel együtt felkarolták a javasNémet ária. 69. Otestamentuml hős. 71. Középfrekvencia. 73. ...-Aku. (Heyerdahl műve). 74. Török gépkocsik nk. Jelzése. 76. L. H. 78. Biztató szócska. 79. ugatni — angolul. 81. Hát(í). 83. A. E. 85. Rásegítő. 87. A Mézga család gyermekeinek neve. 92. Palatínus. 93. Kossuth Lajos szülőhelye. 94. Hegyes szerszám. 95. Juttat. 96. Baja kedvelt vendéglátóhelye a Petőfl-szigeten. latot, s a megoldás lehetséges módjának kidolgozásához fogtak. Miskén tavaly körvonalazódott a megoldás útja a régi ház felújításával, bővítésével. A Hazafias Népfront megyei bizottsága 30 ezer forintot utalt át a falunak a célra. A helyi tanács ugyanennyit tett hozzá. A szükségeshez képest azonban a járási hivatal által a felújításra folyósított 200 ezer forinttal együtt is kevésnek bizonyult a pénz. Segített'viszont a társadalmi összefogás. A helyi Március 15. Tsz tizenhat szocialista brigádjának tagjai — szinte minden brigádnak ott a képviselete a 37 tagú helyi népfrontbizottságban — egy emberként cselekedtek. A né- hányszemélyes tanácsi építő, brigád mellett serénykedve 96 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A helyi kisiparosok mintegy 10 ezer forintot érő szakipari munkát adtak. A termelőszövetkezet egy személy alkalmazásával segíti a napközi látogatóinak ellátását. S mint- • hogy a költségvetés huszonöt személyre szóló, az otthont pedig ennél máris többen látogatják, a közös gazdaság magára vállalta a többletköltség finanszírozását. □ □ □ Tiszaalpáron az előzetes igény- felmérés mintegy ötven koros ember napközi ellátásának szükségessége mellett szólt. Pénznek viszont szűkében volt a tanács. Erejét igencsak kimerítette a község születésének 900. évfordulója alkalmából felavatott művelődési ház és a gyógyszertár. Mint nemegyszer, ...ezúttal is, a közösség erejére apellálva, így fogalmaztak tehát: ha igazán akarjuk, összefogunk. És így történt. A tanács adta a telket. A négy helyi szövetkezet vállalta, hogy összeadja az erőt. A község vezetői Kiskunmajsára látogattak az ottani minta megtekintésére, és tanulságos tapasztalattal tértek meg. Pedig a napközi hálás látogatói csak egyetlen mondattal említették: „Ha csináltok napközit, ne zuhanyozósat, kádat tegyetek bele; milyen jó lenne néha áztatni az ízületeinket!” Elkészült az 1,5 millió forint költséggel számoló terv. A falugyűlés kétnapi átlagkereset befizetését határozta el a célra. Ugyanígy a szövetkezeti gazdaságok közgyűlései. S az eredmény: a kétnapi átlagkeresetek befizetéséből 300 ezer forint gyűlt ösz- sze a napközi otthon építésére. A Tiszakunsági Vízgazdálkodá. si Társulás kubikosokból álló Béke szocialista brigádja Krék Sándorral az élen az alapozó munkát adta. A Tiszatáj Tsz építőanyagot gépi munkát, szállítást, a Búzakalász Tsz az ajtókra, ablakokra, vasbeton-gerendákra valót, a Virágzó Halászati Tsz a burkoló- és bádogosanyagokat, a kosárfonó háziipari szövetkezet a parkettára, csempére, födémre valót bocsátotta rendelkezésre. Ki-ki erejéhez mérten. A tanácsi építőbrigád tavaly áprilisban kezdte az építést, nagyszerűen haladtak. A BÁCSÉP Vállalat Zalka Máté szocialista brigádja a szabad szombatok, vasárnapok feláldozásával Tiszaalpáron időzött, elvégezte az intézmény teljes villanyszerelését. A MEZŐGÉP Vállalat helyi telepének dolgozói, Hakk Miklós telepvezető ötletére hulladékanyagból szemrevaló kerítéssel vették körül az otthont. Kitettek magukért mintegy harmincán a helyi kisiparosok. Megépítették a derítőt, üvegeztek, festettek. Fonyó Béla asztalos például a fiával együtt szorgoskodott. A tereprendezéshez pedig Viglási Lajos parancsnokkal az élen kivonult a tűzoltótestület, 22 ezer forint értékű munkával járulva hozzá a nemes ügyhöz. □ □ n Egy bizonyos: mind a miskei, mind a tiszaalpári öregek napközi otthona létrehozásában közreműködőket név szerint felsorolni nagyon hosszú listát tenne ki- S ez a társadalmi készség és felelősségérzet nemcsak szívet melengető, de biztató is. Hiszen az idős emberek jelene a fiatalabb korosztály jövője... Perny Irén ■ ■ ■ KÉRDEZZEN—FELELÜNK ■ ■ ■ A Keserűteleken lakó Pandur Sándor és társai portásként dolgoznak a környékbeli állami gazdaság helyi tehenészeti telepén. Délutáni és éjszakai szolgálatuk után kapnak ugyan műszakpótlékot, ám egy nemrég tudomásukra jutott rendelkezés alapján úgy vélik, a folytonos munkarend szerint végzett tevékenységük után jár még nekik plusz 10 százalék külön juttatás. Minthogy ezt az öszeget reklamációjuk ellenére sem folyósítják részükre, kérdezik: jogos-e a követelésük? A műszakpótlékok kiterjesztéséről és az ezzel kapcsolatos rendelkezések módosításáról szóló 30/ 1978. (VI. 10.) számú minisztertanácsi rendelet tavaly július 1-e óta van hatályban. Ennek értelmében a mezőgazdasági üzemben több műszakos munkaidő-beosztás alapján foglalkoztatott fizikai dolgozókat is megilleti a műszakpótlék, amely egyenlő a délutánonként végzett munka után járó törzsbér 20. s az éjszakánként járó ugyanilyen kereset 40 százalékával. Ezt az összeget — mint az illetékesektől megtudtuk — önök rendszeresen kézhez is veszik. Nem jogosultak azonban a folyto. nos munkarend szerinti tevékenység után járó törzsbér 10 százalékára — ez az említett pótlékokon felüli juttatás —, minthogy a portási beosztásuk ügyeleti jellegű munkakörnek minősül. A jogszabály ugyanis lényegében konkrét termelési munkához köti eme pótlék folyósítását. Az „Érzékeny” jeligéjű levél írója Kecskeméten lakik, a víztorony közelében. Panaszolja, hogy a gyakori klórozásról régóta nem tájékoztatja előzetesen a lakosságot az illetékes vállalat, minek következtében a túlságosan fertőtlenített víz sokszor okozója az ő <*- mások egészségi állapota (gyomot- és bélműködés) kedvezőtlen megváltozásának. Olvasónk úgy gondolja, ha már elkerülhetetlen a nagyarányú klórozás, arról szükséges lenne jó előre értesíteni az embereket, hogy idejében tartalékolhassanak maguknak jó minőségű vizet. „Vajon a vízmű így látja-e a dolgokat?” — kérdi olvasónk.' Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat főmérnökétől, Szekeres Istvántól kapott információ alapján közöljük, hogy a jelenleg már körülbelül 70 ezer kecskeméti fogyasztóhoz igen mély kutakból érkezik a vezetékes víz. Ez bakteriológilag nagyon tiszta. Hogy azonban a benne esetlegesen előforduló mikroorganizmusok, ezek a betegséget okozható legkisebb élő szervezetek, a bakte. riumok se jussanak el az emberekhez, a vállalat állandóan kiorozza a vizet. Amelybe literenként 0,2 milligramm, tehát jelentéktelen mennyiségű fertőtlenítő szer kerül, annyi, amennyi épp elég az említett organizmusok közömbösítéséhez, meg ahhoz is_, hogy a víz kifogástalan minőségű legyen. Az egyébként előfordulhat hogy a víztorony közelében lakók hamarább észreveszik és erősebbnek érzik a klórtartalmat, mint mások, érdekükben természetesen sor kerülhet intézkedésre, feltéve, ha kifogásaikat eljuttatják a vállalat központjába. Ami pedig a hiányolt közleményeket illeti, azok csak akkor szükségesek, ha az átlagosnál számottevőbb mértékű a klórozás, s ez elsősorban akkor következik be, amikor új és hosszú csatornahálózatot kapcsolnak a meglevő vízellátási rendszerhez. S. J. kecskeméti lakos 30 évi szolgálat után került öregségi nyugállományba immár 8 éve. ám azóta is minden évben ledolgozza a számára engedélyezett órákat. Sérelmezi, hogy csupán évi tizenkét nap pótszabadságot kap. Szerinte sokkal több jár neki, tekintettel a hosszú idejű munkaviszonyára. Aziránt érdeklődik: mit írnak elő a vonatkozó jogszabályok? Általános rendelkezés, hogy a munkaviszonyban töltött minden két év után egy, de legfeljebb évi 12 nap pótszabadságra jogosult a dolgozó. Mindez vonatkozik a nyugdíjasként foglalkoztatottakra is, tehát a munkaadója eddig is helyesen állapította meg az ön pótszabadságának mértékét. Kalocsán lakik az a nyugdíjas, akinek a Szelidi-tó mentén van üdülője. E térségben nemrégen épített ki vízhálózatot a dunapa- taji tanács, mely az érintett ingatlantulajdonosokat közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezte. Ilyen címen kell befizetnie olvasónknak is, aki e közművesítést luxusnak tartja, a költségek egy részének a lakosságra való áthárítását tehát kifogásolja. Nem ért egyet a szemét- szállítás díjátalány megállapításával sem, főleg azért, mert erre a szolgáltatásra sem tart igényt mindenki. Azt szeretné tudni: eme ügyekben valójában hogyan rendelkezik a jogszabály? Megközelítőleg egy évtizede van érvényben a miniszteri rendelet, melynek értelmében közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezhetők azok a tulajdonosok, akiknek telke, házingatlana közvetlen közelében vízhálózatot építettek ki. Ez az intézkedés korántsem jelenti azt, hogy az állam egyoldalú érdek alapján hárítja át a teherviselés bizonyos részét a lakosságra, mert köztudott, az ilyen beruházásnak hasznát látják a tulajdonosok is, hiszen ingatlanuk forgalmi értéke számottevően megnő a közművesítés révén. Egyébként csak örülni lehet a ténynek, hogy a nyaranta mind látogatottabbá váló Szelidi-tó és környéke korszerűsödik. A köz- tisztasági szolgáltatás bevezetése, vagyis a rendszeres szemétszállítás ugyancsak közérdeket elégít ki ebben az üdülőkörzetben, ahol az ingatlanok gazdáinak természetesen vannak ezzel kapcsolatos kötelezettségei is, így például gondoskodniuk kell a szemét megfelelő összegyűjtéséről, s a díjtartozás pontos kiegyenlítéséről. A Kecskemétről érkezett „ös. vegy” jeligéjű levél írója, egy édesanya nemrégen mondott fel a munkahelyén. Kérdezi: ha nem biztosított, kaphat-e családi pótlékot továbbra is az árvaellátásban részesülő kiskorú gyermeke után? A társadalombiztosítási törvény szerint elveszti a családi pótlékra való jogosultságát az, akinek megszűnt a munkaviszonya, vagyis a biztosítása. Az ön kisgyermeke ezentúl tehát csupán árvaellátásban részesülhet. Bócsárói fordult hozzánk levélben Mészáros Béla. Mint írta, fia tavaly ősszel vonult be sorkatonai szolgálatra, ám a bevonulási segélyt máig nem folyósította részére a munkahelye, a soltvadkerti keverőüzem. Az illetékesek különféle okokra hivatkozással halogatják a kifizetést. Olvasónk azt kérdezi: mit kell tudni a jogszabályról? ........A A munkaviszonyban álló dolgozó a sorkatonai szolgálatra való behívás esetén egyszeri bevonulási segélyre jogosult. Ezt az összeget — mely megfelel a havi átlagkereset 50 százalékának, illetve eltartott gyermek esetén a teljes havi átlagbérnek — még a bevonulás előtt köteles a munkahely folyósítani az érdekelt dolgozójának. Ha a fia esetében nem került sor ilyesmire, mulasztást, szabály- sértést követett el a munkaadó. Javasoljuk, az ügyben kérje a megyei tanács vb kiskőrösi járási hivatala igazgatási osztályának a közbenjárását! A kiskőrösi Ba Pál szakszövet, kezeti tag, s jelentős területű szőlőt művel. Munkájához rendszeresen használja a K 25-ös erőgépét, amellyel a Damjanich utcai lakásától jár ki a területre és vissza. Most arról hallott, e géppel január 1-től nem közlekedhet a közúton. Sok szövetkezeti tagtársa nevében érdeklődik afelől: valóban érvényben van-e ilyen rendelkezés? A kiskőrösi Városi Tanács V. B. műszaki osztályvezetőjétől tudjuk, hogy a belterület közlekedésrendjében semmilyen változás nincs az új esztendő óta. A régebbi szabályok szerint lehet közlekedni a városi utakon, ahol a szóban forgó erőgépek is elhaladhatnak, feltéve, ha műszaki állapotuk megfelel a KRESZ előírásainak. Egyetlen fontos tudnivaló: a forgalmas Kossuth Lajos utcán csak úgynevezett célirányosan lehet közlekedni a lassú járművekkel* tehát a traktorokkal is. Több olvasónk érdeklődik as örökléssel kapcsolatos legfőbb tudnivalókról, s arról: testvérek igényt tarthatnak-e ilyesféle vagyonra? Ha az elhunyt után végrendelet maradt, az határozza meg az öröklés rendjét. Ennek híján a törvény előírásai a mérvadók. Ekkor a közjegyző végzi a hagyatéki eljárást. Ha ennek során vita támad az örökösök között, a jogász csak ideiglenes hatállyal állítja ki a ha, gyatéki végzést, mely ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet pert indítani. Meghatározott feltételek esetén az örökhagyó testvéreit egyenlő részekben illeti meg a hagyaték. összeállította: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 * ) Straszer András felvételei Két újság - egy rejtvény Bács-Kiskun megyéről
