Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

1979. január 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Jóváhagyta az idei költségvetést és fejlesztési alapot a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) . re 573 millió forintot állapít meg a tervelőirányzat, míg az új me­gyei kórház beruházására 250 millió forintot. Az egyéb beru­házások előirányzata meghaladja a 400 millió forintot. A legfontosabb feladatnak vál­tozatlanul a lakásprogram meg­valósítását tekintjük. Így ennek keretében megépül 820 célcso­portos lakás, csaknem 300 egyéb állami lakás, és felépül mintegy 900 társasházi lakótelepi lakás. Ügy számolunk, hogy ez évben is közel ötezer lakás felépítésére kerül sor, és ezzel a tervidő­szak első négy éve alatt a me­gyében 20 ezer lakás fog meg­épülni. A tervidőszak első három évé­ben már megépült 2300 célcso­portos lakás, az idei tervet és a jövő évi várható teljesítést is figyelembe véve megvan annak a reális lehetősége, hogy az öt év alatt 4000 célcsoportos lakás megvalósuljon. Az első három évben több mint háromezer óvodai hely ké­szült el. Azzal számolunk, hogy a következő években mintegy kétezer óvodai hely felépül, és így ötéves tervünk során megkö­zelítjük az ötezer óvodai hely megvalósítását. Nem ennyire biztató a helyzet az általános iskolai tanterem- építéseknél. Az öt évre tervezett 219 tanteremből az első három évben 106 valósult meg. így a következő két évben 113 tante­rem felépítését kell még elvégez­ni. Az ez évi terv 60—65 tante­rem felépítésével számol. A he­lyi tanácsok minden szükséges intézkedést tegyenek meg ennek érdekében. Szigorúbb követelmények A beruházások eddiginél sok­kal jobb előkészítése egyik leg­fontosabb feladata a tanácsok­nak. A tapasztalatok és felül­vizsgálatok ugyanis azt jelzik, hogy a községekben mintegy 10 —15 olyan beruházás van, ame­lyeknek a megkezdése a tervidő­szak első három évére volt üte­mezve, de azok késnek, és így a megvalósítás a hátralevő két évre marad. Nem teljesen meg­nyugtató a helyzet a városi la­kótelepeken a felépítmény jelle­gű kapcsolódó létesítmények megvalósításánál. Ezek üteme lassú, az elmaradás zavarja a közhangulatot, az ellátást, és időnként megkérdőjelezi a gyors lakásépítés indokoltságát is. A területfejlesztési koncepció­nak megfelelően az összes be­ruházás 85 százaléka a városok­ban valósul meg, de a megyei tanács segíti a községi célokat, és az ott tervezett beruházások megvalósítását is. így az itt köz- pontosításra kerülő bevételekből több mint 100 millió forint tá­mogatást biztosít kisebb részben a városoknak, nagyobb részben nagyközségi, községi tanácsoknak a nem célcsoportos beruházások pénzügyi alapjainak megteremté­sére. Ebből 60 millió forint jut a nagyközségi, községi tanácsok­nak, ami a bevételek több mint egyharmadát jelenti. A tanácsok és intézményeik elmúlt évi pénzügyi munkája ki­egyensúlyozott és eredményes volt. Az 1978. évi bevételi több­letek és egyéb pénzmaradványok megfelelő feltételeket teremtenek ahhoz, hogy az ez évi feszítet­tebb lehetőségek mellett a gaz­dálkodás kellően megalapozott legyen. A népgazdaság teherbí­ró képességével összhangban a mérsékeltebb költségvetés és fejlesztés szigorúbb követelmé­nyeket támaszt a tanácsi gazdál­kodásban is. í Alapvető kérdés, hogy mennyi­re tudunk a rendelkezésre álló pénzeszközökkel úgy gazdálkod­ni, hogy azok a legfontosabb feladatok megvalósítását szolgál­ják, a középtávú terv céljainak megfelelően. A korábbinál fokozottabban kell mérlegelni a fejlesztés terü­leteit, a megtakarítások lehető­ségeit és adottságait. A tevé­kenységek ésszerűbb megszerve­zésével, az időszerűtlen és túl­haladott feladatok visszafejlesz­tésével, a felszabadítható pénz­eszközök célirányos átcsoportosí­tásával is elő kell segíteni az alapellátás színvonalának javítá­sát. Érjük el, hogy az alapfokú feladatokat ellátó intézmények működése zavartalan legyen, mű­ködtetésük pénzügyi feltételeiben visszaesés ne következzen be. Ésszerű szervezéssel és működ­tetéssel az intézményi gazdálko­dásban még sok tartalékot lehet feltárni. A tanácsok fordítsanak nagy figyelmet a bevételek beszedésé­re, gondosabban ügyeljenek a pénzeszközök elköltésére, szigo­rúbban kérjék számon a kivite­lezőket mind a minőség, mind a költségek tekintetében. Szigoríta­ni kell az ellenőrzési munkát, jobban odafigyelni, ahol laza a gazdálkodás, és az állam pénzét nem az elsődleges társadalmi cé­lokra fordítják. Ügy gondolom, hogy ilyenkor következetesebb felelősségrevonásra is szükség van — fejezte be a jelentéshez fűzött szóbeli előterjesztését Szi­geti ■ Péter, a pénzügyi osztály vezetője. * A vitaindító után a megyei ta­nácstagok közül szót kért Kvalla Ferenc megyei tanácstag, aki örömmel üdvözölte a gyermek- és oktatáspolitikai beruházások meg­különböztetett szerepéről szóló el­határozást, majd azokról az isko­latípusokról beszélt, amelyeknek különös szerepe van a termelő munkába bekapcsolódó fiatalok képzésében. Kérte, hogy ezeknél az iskoláknál az oktatást segítő eszközök minél biztonságosabban álljanak rendelkezésre. • A megyei tanácstagok egy csoportja. Benei Sándor megyei tanácstag a gazdálkodás lehetőségeit mérle­gelve a társadalmi erők mozgósí­tásának szerepéről szólott, annak a véleményének adva kifejezést, hogy bár a körülmények nehezeb­Terbe Dezső felszólalása A megyei pártbizottság titkára bevezetőül arról beszélt, hogy ma már több mint három évtizeddel mérjük történelmünk szocializ­must építő korszakának eddig el­telt idejét. Nagyon mélyről in­dultunk el, és bár látjuk a jövőt, azt is tudjuk, hogy a ránk_ váró munka bonyolultabb és nehezebb lesz az eddig elvégzetteknél. Ilyen körülmények között sürgős, elodázhatatlan feladattá vált a gazdasági hatékonyság erőteljes növelése és a gazdasági egyensúly fokozatos, tartós megteremtése. Mindezekhez hosszú távú megol­dásokra van szükség — mondot­ta Terbe Dezső, majd megje­gyezte : — Ennek a hosszú és nehéz munkának azonban csak a kez­detén vagyunk. Jelenleg gazdál­kodásunkban az elismerésre mél­tó eredmények és sikerek mellett olyan gondok és fogyatékosságok is jelen vannak, melyek nehezí­tik a következő évek fejlődését. Tudnunk kell azonban a bonyo­lult helyzetben is eligazodnunk, mert csak ez szolgálhat alapul az egységes cselekvésnek. Felismertük, hogy megyénk V. ötéves tervét megváltozott gazda­sági körülmények között, szűkü­lő erőforrásokkal kell végrehajta­nunk. Megállapítható, hogy az említett körülmények ellenére, a változó közegben, időarányosan 1978-ban is teljesülnek az V. öt­éves terv megyei célkitűzései. A tanácsok a nehezebb feltéte­lek között is kielégítően valósítot­ták meg terveiket, teljesítették gazdálkodási feladatukat. Ebben szerepe van annak is, hogy a leg­fontosabb tennivalókra tudták irányítani figyelmüket. Kiemelt fontosságot kapott a lakásépítés, a gyermekintézmények fejleszté­se, a közműves ellátás javítása. Ügy ítéljük meg, hogy a költség- vetési gazdálkodás biztosította a lakosságot ellátó intézmények megfelelő működését, s az ellátás színvonala mérsékelten javult. A tanácsi gazdálkodást fegyelme­zettség jellemzi. Néhány nagyon fontos területen túlteljesítésről is számot adhatunk, azonban több fejlesztési elképzelésünkről le kell mondanunk. A bevételi for­rások és koordinációs keretátvé­telek szűkülésének kedvezőtlen hatását további rangsorolással, az eddiginél is megfontoltabb, taka­rékosabb gazdálkodással tudjuk ellensúlyozni. Az idei költségvetési és fejlesz­• Szavaz a testület. (Tóth Sándor felvételei.) tési alap terveivel szemben az a követelmény, hogy szerves része legyen a középtávú eredeti ter­vünknek, és számoljon a VI. öt­éves tervhez való átmenet bizto­sításával is. A terv helyzetünk reális megítélését tükrözi, lehető­ségeinket a valóság tényleges kö­rülményeivel méri. A továbbiakban a megyei párt- bizottság titkára összefoglalta az 1979. évi főbb célkitűzéseket, s ezzel összefüggésben hangsúlyoz­ta: Ésszerű és szigorú takarékos­ságot kell megvalósítani a közki­adások minden területén. Nem­csak az újjal, de a meglevők meg­óvásával is lehet elismerést sze­rezni, eredményeket elérni, fel­adatokat megoldani — hangoz­tatta. Változatlan célunknak tekint­jük az életszínvonal fokozatos emelését, erről pártunk nem mond le, és nem is mondhat le. Ezt a fejlődést nyilván nem a mesebeli „hétmérföldes csizma” léptékével lehet mérni, hanem munkával megteremtett, évről évre növekvő léptekkel. Ez pedig a mainál ma­gasabb színvonalú irányító és gyakorlati végrehajtó munkát kö­vetel. Becsüljük meg jobban a jól dolgozó munkást, a szocialista bri­gádok mozgalmát, a közösségért cselekvő embert. A továbbiakban Terbe Dezső a tanácsi munka felelősségéről és feladatairól beszélt, s hangsúlyoz­ta: a megye dolgozó társadalmá­nak eddigi eredményei, az alkotó légkör, a munka szeretete a leg­főbb biztosítéka a megye továb­bi előrehaladásának, fejlődésének. A megyei pártbizottság titká­rának felszólalása után dr.. Gaj- dócsi István fűzött néhány meg­jegyzést a megyei költségvetéshez és a gazdálkodás legfontosabb té­nyezőihez, majd a napirend elő­adója reflektált az előterjesztésre vonatkozó kérdésekre és meg­jegyzésekre. A tanácsülés az írá­sos előterjesztés, a kiegészítő re­ferátum és a hozzászólások alap­ján az 1979. évi köítségvetést és fejlesztési alapot jóváhagyta. A továbbiakban a végrehajtó bizottság 1977—78. évi tevékeny­ségéről szóló beszámolót, mely­nek előadója dr. Gajdócsi István tanácselnök volt, fogadta el a testület. Elfogadásra került a me­gyei tanács 1979. évi munkaterve, valamint a végrehajtó bizottság ez évi munkatervéről szóló tájé­koztató is. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei mun­katervét Miklós Zoltán, a NEB megyei elnöke előterjesztése alap­ján szintén elfogadta a megyei tanács. A megyei tanácstagok további interpellációjára adott válaszokat jóváhagyólag tudomásul vették a testület tagjai. Ez alkalommal in­terpellációval éltek a következő tanácstagok: Baksa Zoltánná és Börcsök Imre közlekedési, Mol­nár Mihályné útkorszerűsítési ügyben, Garai Zoltánná pedig a kereskedelem külterületi gond­jaival kapcsolatosan terjesztett elő interpellációt, melyekre a pa­naszok megvizsgálása után kap­nak választ. wmmmmmmmmmmmmmm TESTVÉRLAPUNK ÍRJA Gyermekekért - a Krímben 1979 — a gyermekek nemzetközi éve. Annak nyilvánította az ENSZ, és aligha tiltakozik ellene bárki. Hiszen legféltettebb kincseinkről van szó, a kicsinyeinkről: az újszülöttektől az iskolásokig. Mit tettek — tesznek a gyermekekért testvérmegyénkben, a krími területen? Erre kerestem választ a Petőfi Népe testvérlapja, a Krímszkaja Pravda hasábjain. Az utóbbi három hónap példányszá­mait néztem át, hogy az információkból, tudósításokból és riportok­ból összeállíthassak egy képet. Olyan képet, amelynek az előzetes kialakítására a szimferopoli szerkesztőségben sem törekedhettek, hi­szen az események-hozta, a napi tájékoztatási igény diktálta híradá­sokat utólag összegeztem. Ki emlékszik arra, hogy három hónapja mit írt az újság a negyedik oldal jobb alsó sarkába? Mi most emlé­kezünk. íme: Jubileum Feodoszijában A feodoszijai gyermekszanató­rium elérkezett fennálásának fél­évszázados jubileumához. Első pá­ciensei elhagyatott, tuberkulózis­ban szenvedő lányok és fiúk vol­tak. Így jött létre a gyermekek te­lephelye. Ez később szanatórium­má alakult át. Napjainkban korszerű eszkö­zökkel, a legmodernebb orvosi műszerekkel van felszerelve az egészségügyi intézmény. Modern diagnosztikai és gyógymódokat kísérleteztek ki, illetve honosítot­tak meg a gyakorlatban. A szana­tórium kollektívája szoros kap­csolatot tart fenn a krími orvos­tudományi intézet gyermekgyó­gyászati tanszékével. Jelenleg azokat a fiatalokat ke­zelik, akik a légzőszervek tuber- kulózisos jellegű betegségeivel ér­keznek ide. Évente ezerszáz gyer­meket gyógyítanak meg. Szanatórium a tengerparton Jevpatorija üdülési övezetében, közel a Fekete-tengerhez emel­kednek a köztársasági gyermek­szanatórium épülettömbjei. Az egészségügyi létesítmény rövide­sen fennállásának 30. évfordulóját ünnepelheti. Az elmúlt esztendőkben gyere­kek ezrei erősítették, edzették egészségüket. Az ifjú vendégek az Orosz Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság minden ré­széből érkeztek. A legutóbbi tur­nusban háromszázan vettek részt. A küldő lakóhelyek között Moszk­va városa és környéke, a Baskír, Csuvas, Udmurt, Komi autonóm köztársaságok, Jakutföld, Kam­csatka, Szahalin és más országré­szek szerepeltek. A szanatórium tovább bővül; építkeznek a területén. Üj búto­rok és iskolai berendezések ke­rülnek a termekbe. Nemrég száz gyermeket befogadó épületszár­nyat avattak a Puskin utcában. Az idén százötven ágyra mérete­zett, háromemeletes, alvási-pi­henési célokat szolgáló épülettömb készítése kezdődik el. Együtt a mamával A szülők és gyerekek körében egyaránt népszerű Gaszpreban a Jasznaja Poljana nevű szanató­rium. Telente itt nem csupán a gyógyulásról, hanem az iskolai előmenetelről is gondoskodnak. Az alapvető tárgyakból konzultáció­kon vesznek részt a tanulók. A szanatóriumban most megje­lentek a jaltai építőipari tröszt dolgozói is. A munkások 196 al­vóhelyet tartalmazó épülettömböt készítenek. A lábazathoz és a hali­hoz követ, a falburkoláshoz és asztalosmunkákhoz fenyőt hasz­nálnak fel. Valamennyi betegszobához, ahol a mamájával lakhat együtt a gyermek, tágas erkély tartozik, hogy a szabad levegőn is alhas- sanak. Az új épülettömb átadásá­val nyolcszázhetven beutaltat fo­gadhat a szanatórium. Akik szülő nélkül maradtak Krím területi székhelyén két­száz olyan apróságnak építe­nek házat, akik szülők nélkül ma­radtak. Az emeletes épületben gondoskodnak a nevelés és az ott­honias környezet valamennyi fel­tételéről. Az építészek kényelmes hálószobákat, étkezőket és játék­termeket, zenehallgatásra, orvosi vizsgálatra alkalmas helyiségeket és mosodát terveztek. A kijelölt területről nem hiányzik majd a játszótér és sportpálya sem. Az épület elkészítését a kom­munista szombatok felajánlásai is segítik. Az öreg park közepén Gaszpre helységben, nem mesz- sze Jaltától, egy öreg park köze­pén húzódnak a nemzetközi mun­kásmozgalom egyik vezetőjéről, Rosa Luxemburgról elnevezett gyermekszanatórium épületei, ahol az ország minden köztársa­ságát képviselő lányok és fiúk pi­hennek, helyreállítják az egész­ségüket. Az utóbbi időben új módszere­ket vezettek be a gyakorlatba a gaszprei orvosok. Mikrohullámú sugárzással küzdenek a légcsövi asztma, egyes fül-, torok- és orr­betegségek ellen. Sikerrel hasz­nálják fel munkájukban az ult­rahangot is. Bábosok sikere Nemrég zajlott le Ogyesszában a bábszínházak fesztiválja. A ta­lálkozót az ukrán színművészeti szövetség területi szervezete rendezte. A házigazdák mellett nyikolajevi, herszoni, kirovográdi és szimferopoli társulatok mutat­ták be produkcióikat. A szimferopoliak az „Amikor a kamillatea virágzik” című darabot adták elő, és a legmagasabb érté­kelést érdemelték ki. A fesztivál­ról a játékért, színlapért, cselek­ményvázlatért, díszletekért és fo­tókért járó díjat vittek haza, ott­hon pedig azóta is az apróságok­ból álló publikum tetszését kap­ják jutalmul. Thália növendékei A közelmúltban fejeződött be az össz-szövetségi szintű, A szín­ház és a gyermekek elnevezésű hét a krími területen. Bár még csak másodszor rendezték meg az eseménysorozatot, máris szép si­kert aratott a legifjabb nézők kö­rében. A területi székhely, Szimfero- pol iskolásai és úttörői szinte el- özönlötték ezekben a napokban a város színházait: megismerkedtek a rendezőkkel, színészekkel és más művészekkel. De vendégül is lát­ták Thália munkásait. Az úttörő­palotába hívták meg a krími báb­színház, valamint a Gorjüj Szín­ház képviselőit, akik beavatták hallgatóikat a műhelytitkokba, megismertették velük a repertoárt és a közelebbi terveket. Ifjú régészek Sok tanulót vonz Keres városá­ban az a régészeti klub, amely az úttörőházban szerveződött. A fog­lalkozásokat a helyi történeti-ré­gészeti múzeum főmunkatársa ve­zeti. A gyerekek ily módon köze­lebbről is megismerkedhetnek a hős város múltjával. Részt vesz­nek például az ősi város, kitej ásatási munkálataiban, sokat tesz­nek a történelmi emlékek védel­méért. Az ifjú régészek szoros kapcsolatot alakítottak ki a helyi múzeummal. Az intézmény mun­katársai előadásokat tartanak, ki­rándulásokat szerveznek a szá­mukra. Repülni tanulnak A kirovszki járás egyik falusi középiskolájában, Zolotopolensz- kában immár második éve műkö­dik a vitorlázó repülősök szakkö­re. A felkészülést P. I. Makarov, egykori pilóta irányítja. Tizen­nyolc tanuló, köztük négy lány, figyeli a szavait és mozdulatait. Télen' elméleti kérdéseket dol­goznak fel, s a várva várt nyár beköszöntével kezdődhetnek majd a vitorlázóedzések. Pillanatnyi­lag saját maguk építenek-szerel- nek egy repülőgépet, a légi „flot­tillájuk” harmadik tagját. Elhatá­rozott szándékuk, hogy az idén részt vesznek a vitorlázó repülő­sök össz-szövetségi versenyén, Moszkvában. Egy elsősnek sikerült Mintha a szerencse sem hagyta volna figyelmen kívül, hogy az idén nemzetközi gyermekév van. A sokféle állami és egyéb segít­ség mellett Fortuna is rámosoly- gott a szimferopoli járás Trudo- voj falujában élő egyik első osz­tályos kislányra: Natasa Homen- ko Zaporozsec személygépkocsit nyert a sorsjegyhúzáson. Az apa, Anatolij Andrejevics, lakatos, és az anya, Nagyezsda Pavlovna nem először tették pró­bára a szerencséjüket. Ez alka­lommal Nagyezsda Pavlovna, be­vásárolva a szükséges iskolai fel­szereléseket, két sorsjegyet vett, és ráírta a nevüket. Natasa szel­vénye nyert. H. F. \ bek, a megfelelő szintek tartásá­ra és bizonyos előrelépésre is nyí­lik lehetőség. A napirendhez kapcsolódóan szót kért Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents