Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-06 / 4. szám
4 ■-El NÉPE • 1919. január 6. BAROMFIFELDOLGOZÓ, ZIM, AGROBER, PETŐFI NYOMDA Jó példák az elmúlt évről A lakóterületi pártszervezetek és a tanács együttműködése Baján Évtizedek óta járok ritkábban- sűrűbben, ilyen-olyan céllal üzemi kulturális rendezvényekre. Tapasztalhattam, hogy milyen nehéz munka előzi meg a kis eredményeket, tapasztalhattam, hogy mennyi a formalizmus, a látszateredmény. Elszomorító és lelkesítő élményeimnek tulajdonítható, hogy mind nagyobb erőfeszítéssel tudom átrágni magamat a vállalati kulturális tevékenységet rögzítő jelentéseken. Még a legalaposabbakból, leg- őszintébbekből is csak halvány képünk lesz a valóságról. Ki adhatja vissza azt az érzést, amikor az állítólag nagyon várt vendégelőadó rájön, hogy csak néhány kivezényelt ember kíváncsi mondandójára. Kicsit előbb érkezett, hogy körülnézhessen, helyi példákat gyűjthessen és szembe találta magát a műszakról kihömpölygő dolgozókkal. A sikerült rendezvény örömét is csak nyomokban közvetíti a papír. A beszámolók aligha tükrözik azt az örömet, amivel — például — a Kecskeméti Konzervgyár énekkarának tagjai részt vesznek a próbákon. A különféle szempontok (most éppen a „tudományosság” a sikk) gyakran elmossák az igazi, csüg- gesztő, vagy felemelő, mindenképpen tettekre ösztönző élményeket. Mintaszerű kiállítás A most zárult évben jó néhányszor meggyőződhettem arról, hogy a jól előkészített, körültekintően tervezett, színvonalas kulturális összejövetelek milyen sokat jelentenek egy-egy üzem, vállalat életében. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Gyárban tapasztalhattam a legérzékletesebben a munkahelyi képzőművészeti kiállítások hasznát. Zimányi Alajos, a többféle kifejezési eszközzel kísérletező, tehetségét tanúsító grafikus első kecskeméti tárlatát több százan nézték meg. Igen, megnézték és nem csak elsétáltak a képek előtt, hanem szemlélődtek, figyeltek, elgondolkodtak. Láttam az eredeti hangulatú metszetekről, a drámai feszültségű sorozatokról vitatkozókat, hallottam a korábbi kiállításokra való hivatkozást. Ennél a vállalatnál rájöttek arra, hogy egy-egy tárlatmegrendezés több a képek falra akasztásánál, több a megnyitó előkészítésénél, több a munkatervben elhelyezett strigulánál, ezért keltett érdeklődést a megyeszékhelyen működő képzőművészek körében is. Vetélkedők: valahogy így A tervszerű előkészítésnek tulajdonítható elsősorban az AGROBER Vállalatnál és a LAM- PART ZIM kecskeméti gyárában rendezett vetélkedő sikere. Mindkét helyen idejében megkapták az ajánlott forrásmunkákat a vetélkedő szocialista brigádok. A kiírás készítői vigyáztak arra, hogy lehetőleg fontos, hasznos dolgokat tanuljanak, a verseny erőfeszítésre késztesse a résztvevőket, de senkit se riasz- szon az ilyen alkalmakkor előelőforduló maximalizmus. Azt kellett megtanulniuk, ami segít • Az AGROBER győztes brigádja: Baracsi Istvánná, Násfai Istvánná, Zelei Mária, Sudár Dánesné. • A ZIM-ben a Radnóti szocialista brigád bizonyult a legjobbnak. (Tavaszi Andrásná, Sövegjártó Zoltánná, Vörös Péterná, Zöldi Kovács Zoltánná, Cser Ildikó.) (Straszer András (elv.) az eligazodásban. Az AGROBER- nél és a ZIM-ben vetélkedők figyelmét közvetlen környezetük, a megyeszékhely alaposabb megismerésére irányították. Mindkét helyen arra törekedtek, hogy a résztvevők, szurkolók jól szórakozzanak a vetélkedőn. Hol van már az az idő, amikor adatok felsorolásával, igennel vagy nemmel, netán műveltségi totószelvény helyes kitöltésével szerezhettek pontokat. Az AGROBER brigádjai azt a feladatot kapták, hogy rádióriporterként mutassanak be egy- egy kecskeméti városrészt. Olyan leleményesen kalauzolták a képzeletbeli hallgatókat, hogy hivatásosok is megirigyelték volna ötletességüket. A ZIM-nél rendezett vetélkedő döntőjébe került legjobb kilenc brigád egy-egy képzőművész munkásságának ismertetésére vállalkozott. Mindegyik más-más alkotót keresett fel, hogy a beszélgetések során szerzett ismereteket is hasznosíthassák a műsorban. Tartós barátságok alakultak ki a látogatásokból, képzőművészeti szakkönyvekben lapoztak olyanok, akiket máskor a legügyesebb szervező sem csalt el valamilyen tárlatra. Megható volt az a szeretet, amellyel mindegyik brigád igyekezett népszerűsíteni „művészét”. Az izgalmas versengések lepipálták a tévé hasonló kezdeményezéseit. Bárhogyan is töröm a fejemet, nem emlékszem arra, hogy a képernyőn látottak közül szóváltás, vita nélkül egyetlen is befejeződött volna. Itt egyetérA körzeti pártalapszervezetek és Baja város Tanácsának együttműködése évről évre segíti, erősíti a párt befolyását a közigazgatási munkában. Jelentős mértékben ennek az együttműködésnek köszönhető a városfejlesztési törekvések végrehajtása. Baján öt körzeti pártalapszervezetre hárul a lakóterületi pártmunka. Az I-es és a Il-es körzethez tartozó párttagság a városközponton, az V-ös körzeti pártszervezet Kiscsávolyon, a VIII-as az Alsóvárosban, a X-es pedig a szentistváni városrészben fejti ki politikai tevékenységét. A körzeti pártalapszervezetek tevékenysége tehát a város egész területére kiterjed, szervezői és irányítói a lakóterületek politikai és társadalmi életének. tettek a pontozással, a barátságot, az összetartozást erősítette a vetélkedő, noha itt se babra ment a játék. Rózsa Imre, a ZIM-ben működő zsűri elnöke, joggal állapította meg, hogy az ilyen alkalmak élesztik a tanulási kedvet, nagy energiákat terelnek jó irányba: a brigádvetélkedő a művelődésre serkentés leghatékonyabb közművelődési módszere. Klubest, klub nélkül Saját klub nélkül is „össjeho?-,,,, hatja” közös szórakozásra egy vállalat a fiataljait, akkor is, -.i ha nincs saját klubhelyisége. Aki nem hiszi, menjen el egyszer a Petőfi Nyomda vasárnapi táncdélutánjaira. A Zrínyi Ilona Általános Iskola pinceklubjában már a délutáni órákban megkezdődik a vidámság, felhangzik a zene. Régebben kéthetenként találkoztak, mostanában már minden hét végén összejönnek. Persze, itt sem bíztak semmit a véletlenre. Központi fekvése miatt választották a Zrínyit, könnyen megközelíthető még a városkörnyéki községekből is. Számításba vették, hogy több helyiség áll itt rendelkezésükre és nyugodtan beszélgethet, akinek nincs kedve táncolni. Gondoskodnak arról is, hogy időnként egy-egy szellemi fejtörővel, érdekes előadással fűszerezzék a táncestet. Bízom abban, hogy 1979-ben sok hasonló élményről számolhatok be. Helt&i Nándor A város lakossága különösen az 1970-es évektől kezdve, fokozódó érdeklődést tanúsít a városfejlesztés tennivalói iránt. Egyre szélesebb tömegek kívánják megismerni a városfejlesztési elgondolásokat, igénylik a tervezésben és a végrehajtásban való közreműködést. E célok szolgálatára a központi szervek is lehetővé tették a társadalmi erők gazdasági közreműködését. Élő kapcsolat, mindennapi politikai munka A lakosság véleményét, az igényeket az adott területeken közvetlen kapcsolataik révén elsősorban a körzeti pártszervezetek, a tanácstagok, s a népfrontmozgalom aktivistái ismerik. Ez ösztönözte a Hazafias Népfront helyi bizottságát arra, hogy területi szervként lakó- és utcabizottságokat hozzon létre. Egyidejűleg a városi pártbizottság és a tanács Iránymutatásának megfelelően erőteljesebbé vált a körzeti párt- szervezeteknek a városfejlesztéssel összefüggő politikai munkája, illetve a tanácstagok kisebb csoportjaival való, közös célú együttműködése. Nem mellékes körülmény az sem, hogy a körzeti pártszervezetek otthont tudnak adni a tanácstagi csoportoknak. E körzetekhez kapcsolódnak a népfront lakóterületi aktivistái is. Ily módon lehetségessé vált, hogy a népfront szervezésében, a körzeti pártszervezetek közreműködésével rendszeresek a tanácstagi csoportok "félévenkénti megbeszéléséi. Eze- „HßP, gg,elvégzett munka. Áttekintése, értékelése mellett a további feladatokat beszélik meg. Részvétel a tervezésben A pénzügyi tervet és a költség- vetési tárgyalásokat megelőző tanácstagi csoportmegbeszélésen elsősorban az adott tanácstagi körzetek lakosságát érintő gondokat, tennivalókat vitatják meg. így a tanácsüléseken a városfejlesztést átfogóan vizsgálva, a legfontosabb kérdésekre Összpontosíthatjuk a figyelmet. Nagyon hasznosak ezek az előkészítő jellegű tanácstagi csportmegbeszélések azért is, mert a terv és a költségvetés irányelvei ismertetésekor még lehetőség van a tanácstagok által felvetett észrevételek, javaslatok figyelem- bevételére, illetve azoknak a városfejlesztési tervbe és a költség- vetésbe való beépítésére. Természetesen szó esik a csoportmegbeszéléseken a tervezés kérdéseiről, megvitatják egy-egy feladat végrehajtásának lehetséges változatait az adott anyagi lehetőségek határain belül. Tapasztalataink bizonyítják, hogy az előkészítő megbeszéléseket követő tervezéskor a különböző elgondolások közül a legelőnyösebbnek ígérkezők mellett dönt a testület, és évenként azok végrehajtására összpontosítjuk az erőket. Az így előkészített, majd meghatározott feladatainkat rögzítette a „piros füzet”, a városfejlesztés 1978. évi programja, amelyet teljesítettünk. Az imént ismertetett módszer bevezetése óta a tanácsüléseken csökkent az interpellációk száma. Azok viszont, amelyek elhangzanak, nagyon megalapozottak, valóban lényeges, közérdekű problémákat vetnek fel. A körzeti pártszervezetek tevékenyen részt vesznek a tanácstagi beszámolók elkészítésében, hasznosan segítve ezzel is a lakóterületi munkát. Nagy érdeklődést vonzó fórumok Ugyancsak jól bevált formája a körzeti uartszervezetek és a tanács együttműködésének az immár hagyományos fórumrendszer. Kezdeményezője az I-es körzeti pártszervezet volt, s a jó példa a többi lakóterületi alapszervezetben is követésre talált. Az I-es körzeti pártszervezet rendszerint decemberben szervezi meg a fórumot,. ahol a városi tanács, tiszt- ségviselői, szakigazgatási' osztályainak vezetői válaszolnak <e la- * kosságot érdeklő, foglalkoztató kérdésekre. A fórumokon általában több mint százan vesznek részt, s mintegy 60—70 kérdést tesznek fel Baja szinte minden nagy ügye, a városi élet minden területe iránt érdeklődőn. Épp így felvetődnek azonban a kisebb közösségeket érintő problémák, de egyéni gondok is. Minthogy a város életének legkülönbözőbb területeivel összefüggő kérdések sokoldalúan vetődnek fel, a válaszadás jó alkalom az összefüggések megvilágítására. Olykor azonban a város tisztségviselői, s a szak- igazgatási szervek vezetői is felfigyelhetnek a kérdésekben megfogalmazódó új mozzanatokra, amelyeket hasznosítani tudnak munkájukban. A tanács- és a körzeti pártszer- vez.etek együttműködésének további bevált módszere a pártszervezetek taggyűlésein való beszámolás, vagy egy-egy napirendi témában való közreműködés, illetve annak előterjesztése. Ilyen alkalmakkor szintén sok kérdés felvetődik, de itt vélemények is elhangzanak a városfejlesztésről. Hangot kap tehát az elismerés csakúgy, mint az okulásul szolgáló kritika. Nem egy probléma megoldása érdekében a körzeti pártszervezetek vezetői többször felkeresik a városi tanácsot. A közérdektől indíttatva például olyan ügyekkel fordulnak a tanácsi tisztségviselőkhöz, amelyekről úgy érzik, hogy megoldásukban segíteni tudnak a pártszervezetek. Ilyen igények főleg az V-ös és a Il-es körzeti pártszervezet részéről jelentkeztek az elmúlt időszakban. A felvilágosító szó erejével Nagy jelentőséget tulajdonítunk a lakóterületi pártszervezetek ági-, tációs tevékenységének, amely egyebek között a vízműtársulás megszervezését is elősegítette. A tanácstagok mellett elsősorban a körzeti pártszervezeteknek köszönhető a vízműtársulás létrejötte, a vezetékes vízhálózat kiépülése Baján. A körzeti pártszervezetek vezetőségei a párttagság informálása céljából rendszeresen ’ megkapják a tanácsülések anyagait, amelyeket jól hasznosítanak az agitációs, felvilágosító munkában. Tevékeny részesei a körzeti pártalapszervezetek a településfejlesztésnek. A népfront aktivistáival és a tanácstagokkal együtt szervezik a lakóterület szépítését, vagy éppen a gyermekintézményeket segítik. Különösen jó a kapcsolat a körzeti pártszervezetek és az iskolák között. Bízvást állítható, hogy a pártszervezetek segítsége nélkül nagy gondot jelentene ezeknek az oktatási intézményeknek a fenntartása. Jó segítői a szóban forgó párt- szervezetek a körzetük kulturális életének. Például otthont adnak a kulturális rendezvényeknek. A VIII-as és a X-es körzeti párt- szervezet egyben szervező ereje a városban élő nemzetiségiek kulturális életének. Megjegyzem, hogy némely pártszervezetben az adottságokat jobban ki kellene használni, ilyen vonatkozásban - kínálkozik még tennivaló. összegezésként csak megismételhető: a körzeti pártszervezetek és a város tanácsának együttműködése sokféleképpen gyümölcsözik. Baja város Tanácsa az eredményes várospolitikai munkáért, a városfejlesztés elősegítéséért a körzeti pártszervezetek nem egy vezető képviselőjét, tagját találta méltónak a Baja városért kitüntetés odaítélésére. így kapta meg az elismerést Dombi Istvánná, az I-es, Katz Józsefné, az V-ös körzet párttitkára, Gilyán Lajosné, az I-es körzet pártmunkása, Wbz- deczki Anna pártmunkás, valamint Simity István körzeti párt- titkár. Dr. Kincses Ferenc Baja város tanácselnöke Gerencsér Miklós: 1YIIIVIUS. FERDtHÁz (!J0.) Kísértésbe ésett. Éledni kezdett benne a vágy, hogy mégis úgy éljenek, ahogy Károly tanácsolta. Nem is kellett volna hozzá egyéb, csak az elhatározás. Azonnal beléphetnének abba az általa leszólt világba. Igen, de hol a kapuja? Károly .tudja, ö nem fél, ha él-' hetetlennek, ha naivnak, ha különcnek nevezik. Károly komolyan etette a hangyákat a bakonyi tölgy évgyűrűin és akkor sem bolond, amikor fölemel egy kavicsot a Duna-parton és leolvassa róla, hogy mi történt a legutóbbi jégkorszak óta az Alpoktól keletre. Hol hát a kapu? Talán ott, hogy nem velünk kezdődik az időszámítás, és nem velünk ér véget. A mérnöknő gyeplőtlen gondolatai, ezek a fátyolos tudatfoszlányok leoldozták a fájdalmat a homlokáról. Frissítő örvény hozta eléje a képet: néhány éve Pannonhalmán jártak, ahol a katedrába északi fülkéit mutogatták nekik. Leghosszabban a cseppkő- Iboltozatos fülkében időztek, a légbe épített bonyolult bordaíveket bámulták, teihetetlenül csodálva a csipkekönnyű szerkezet tökélyét. Megtudták, hogy a bordaívek felső szélét sűrű bimbó- diszek borítják. Akkoriban fedezték fel a rejtett díszeket. Maguk a bencés szerzetesek sem tudták, hogy félezer éve léteznek azok a díszek. Miért, és kinek cizellálta a láthatatlan magasba ékes faragványait a gótikus idők mestere? A bimBÓdíszeket vastag koromréteg borította, fekete pernye rakódott rá oly sok évszázad mécs- és gyertyafüstjétől. Lehetséges, hogy az a kőfaragó különb ember volt, mint a szintén kőfaragó Dezső, noha nem akart magának Csopakon villát építeni? Ha nincsen Károly, ő soha el nem megy Pannonhalmára, pedig építész, mérnökhallgató korában gótikus ívéket is rajzolt tanulmányi feladatként. De tovább nem törődött a gótikával. Illendőségből egyszer bebarangolta a budai Mátyás-templomot, s ezzel letudta ilyen irányú kötelességét. Hol lehet Károly? Talán a Gitár eszpresszóban üldögél megszokott helyén, ahonnan átlátni a szemközti cipőbolt kirakatára, és azt vitatja barátaival, hogy miért oly sivár a város szellemi élete. Talán a neutronbomba mibenlétéről tanakodnak, hiszen ért a fizikához. Az sincs kizárva, hogy egyedül ment el a gobelinkiállításra, megnézni Ferenczy Noémi tanítványainak munkáit. Észbe kapott, hogy túl messzire ment. De a férjére sugárzott gyengédségéért hálás volt magának. őrizni akarta ezt a gyengédséget, gyengeség nélkül. Érezte, sok erő van még benne. Bármennyire kifárasztotta a napok óta tartó és az utóbbi órákban végsőkig korbácsolt idegesség,, az énje mélyén feltámadtak a tartalékok. Nem férhetett hozzá kétség, hogy véghez viszi az akaratát. Hitte, neki van és neki lesz igaza, mert helyes és önérzetes céllal munkál benne az akarat. Mégpedig a férje által védelmezett távlatok érdekében. Nagy utazás a jövő, épp annyira költséges, mint amennyire bizonytalan. Ekkora útra pénz nélkül csak bohémek, csavargók, vagy tehetetlenek indulhatnak el. <5, Burján Edit nem tartozik közéjük. Sóvárogta a napot, amikor Károly majd ezt mondja neki: köszönöm, amit értem tettél. Köszönöm szerelmesem, ahogy illik — büszke embernek soha nem esik nehezére a hála, amit a szerelmes asszony tékozlón viszonoz. Csak ennyit akart Edit. Felülmúlhatatlan lenni a jóságban. 27. Lótás-futás dobogó hangjaival telt meg a lépcsőház. Szaporább női és lomhább, súlyosabb férfi- léptektől visszhangzottak a falak. Ajtó csapódott a szomszéd lakásban. — Egy kocsi állt meg a ház előtt! — hallotta Edit a szőke Rózsi izgatott híradását. Felpattant a heverőről, kinézett az ablakon. Valóban, ot állt az útszegély mellett egy ezüstszürke Vauxhall. Nikkel díszei a mérnöknő szemébe tükrözték a fényt. Paula láthatóan elfogultan invitálta be a házba a vendéget. Dezső viszont meglepő fesztelenséggel forgolódott körülötte. Szavaiból világosan értette Edit, hogy az ő lakásába készülődnek. Először Paula lépett be, utána a látogató. Érdekes krémszagot hozott magával a gyertyaegyenes, spanyolosán keskeny arcú úr. Elegánsan meghajolt a feléje lépdelő Edit előtt. — Jó napot kívánok. Doktor Velem! Edgár vagyok. A mérnöknő, aki munkakörében megszokta a legkülönfélébb emberekkel való hivatalos érintkezést, gyakorlottan nyújtott kezet a vendégnek. — Danka Károlyné, egyúttal ennek a lakásnak a tulajdonosa. Szíveskedjék helyét foglalni, válogathat. minden hely szabad. — Köszönöm — mondta a fess Velemi, de állva maradt. — Nos, ha nem haragszanak, én elhagynám a bevezetőt és azonnal a lényegre térnék. Mielőtt idejöttem volna, ma délelőtt alaposan megnéztem a környéket. Mert számomra nem csupán a lakás fontos. de a topográfiai miliő is. Olyan elegáns jelenségtől, mint amilyen doktor Velemi Edgár volt, könnyedebb fogalmazást remélt Edit. Túl vasaltnak, kiszámítottnak bizonyult. — Akár jogász a doktor úr, akár orvos, mindenképpen jó benyomást szerezhetett, akár tényállásnak, akár diagnózisnak pevezi a megállapítását. A spanyol arcú férfi igazi közép-európaiként esett ki előkelős- ködő szerepéből. Emberibben közölte : — Természetesen, orvos vagyok. Mégpedig a megyei kórház új szülészfőorvosa. Paula ettől elpirult. Ámulattal forgatta békaszemét. — ó. Gratulálunk. — Köszönöm — mondta a főorvos leheletnyi hálával, majd célszerű közvetlenséggel folytatta. — Épp azért óhajtok lakást vásárolni, mert minél előbb szeretném a városba költöztetni a családomat. Kellemkedőn dicsérte Paula a maga lovát: — A környék igazán előnyös. Mondhatnám villanegyed. — Nem tagadom, jó benyomást tett rám a környék. Nem azért, mert villanegyed, hanem mert kellemesen falusias. Éppen ez tetszik benne. És ha pontosan emlékszem, úgy szól az apróhirdetés, hogy két szoba halloa öröklakások igényesnek eladók. Tehát igényesnek. Az ilyen fogalmazás határozottan felső kategória az ár tekinfetében. — Határozottan — helyeselt Dezső. — Szeretném tudni, több lakás eladásáról van-e szó. — Olyannyira, hogy az egész ház eladó, mind a négy lakással. Akár együtt, akár egyenként — Az egész házra persze nine* szüksége az öttagú családomnak, de két lakást el tudnék képzelni, Lehetőleg az emeleten. Repesve világosította fel Paula a főorvost: — Részünkről semmi akadálya.' — Szó se róla, számomra rokonszenves az ingatlan. Egyelőre persze csak a külsejéről nyilatkozhatok bizonyosan. Módot adnának arra, hogy tüzetesebben megtekintsem az emelet helyiségeit? Velemi doktor egyformán udvarias viselkedése arra bátorította a kőfaragót, hogy fokozatosan fölébe próbáljon kerekedni. (Folytatása következik.)
