Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-30 / 24. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. január SO. SZOCIALISTA KCYÍ TTMÜKÖOÍIS A KGST-célprogramok a hatékonyság növelésének eszközei FOLYTATÓDIK A SZAKOSODÁS Még javítható a szarvasmarha-hizlalás a szövetkezetekben • Régi gazdasági épületekben kiváló minőségű vágómarhát hizlalnak az orgoványi Sallal Tsz gazdái. A szocialista közösséghez tartozó országok társadalmi-gazdasági fejlesztési stratégiája, amelyet a vezető marxista-leninista pártok jelöltek ki, előirányozza a dolgozók élet- és kulturális színvonalának a következetes emelését. Ennek alapja, vagyis a társadalmi termelés dinamikus, arányos fejlődése, hatékonyságának gyors ütemű emelése, szorosan összefügg a testvéri országok sokoldalú együttműködésének a bővülésével, továbbfejlődésével, a fejlődő szocialista gazdasági integráció előnyeinek a kiaknázásával. Sokféle hatás A sokrétű gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a nemzetközi munkamegosztás, a szocialista gazdasági integráció sokféleképpen hat a testvéri országok társadalmi termelésének hatékonyságára. E hatások legfontosabb megnyilvánulásai a következők : — mindegyik testvéri országban, annak méreteitől, lakosságának létszámától és egyéb sajátosságoktól függetlenül lehetőség nyílik korszerű nagyüzemek, s mind belső felhasználásra, mind szocialista és más államokba irányuló exportra gyártott termékek tömeges, nagy sorozatú kibocsátására berendezkedő, olyan koncertrált és szakösított üzemek építésére, eredményes üzemeltetésére, amelyek gazdaságilag is, műszaki-tudományos szempontból is előnyösek; — a sokoldalú tudományos és műszaki együttműködés elmélyíté- tése és továbbfejlesztése alapján a tudomány és a technika fejlődésének meggyorsítása, eredményeinek gazdaságos hasznosítása a különböző népgazdasági ágazatokban; — minden egyes országban a termelés szerkezetének folyamatos tökéletesítése, olyan ésszerű, igen hatékony népgazdasági komplexumok létrehozása, amelyek a nemzetközi munkamegosztás, az államközi gyártásszakosítás és kooperáció, valamint a gazdasági együttműködés egyéb formáinak alapján fejlődnek, egészítik ki egymást; — különféle nemzetközi gazdasági szervezetek és — különösen a tüzelőanyag-energetikai és nyersanyagbázis területén — közös gazdasági objektumok létrehozása útján az erők egyesítése összetett népgazdasági problémák megoldására; — a legfontosabb berendezések, tüzelőanyagok. nyersanyagok, alapanyagok, fogyasztási cikkek kölcsönös szállításának szerkezeti A vegyipar fejlődése javítása, továbbá a természeti kincsek, a munkaerő, a meglevő kapacitások jobb kihasználását elősegítő valutáris és pénzügyi, valamint hitelkapcsolatok fejlesztése. Természetesen, a fenti felsorolás nem meríti ki a gazdasági együttműködés pozitív hatásának valamennyi megnyilvánulását. Itt eme objektív folyamatnak csupán az alapirányait jelöltük meg. Külön alá kell húznunk a KGST-tagállamok együttműködésének hatalmas, s egyre fokozódó jelentőségét a tervező munka területén — miután ez a sokrétű gazdasági együttműködés szervezésének, tökéletesítésének a .fő módszere. Itt elsőrendű szerepet játszik a népgazdasági tervek, a hosszú távú gazdasági programok összehangolása, az egyes iparágak, termelési ágak fejlődésének együttes prognosztizálása és tervezése, s ezen az alapon a tervszerű fejlődés törvénye, működésének kiaknázásának az egész szocialista világgazdaság méreteiben. Tudományos kutatások Nagy jelentőségű a szakosítás és a kooperáció. Számítások mutatják, hogy a részegység-szakosítás pl. 6—10-szeresére növelheti az alkatrészek gyártásában a sorozatszámot, viszont 30—50 százalékkal csökkentheti ezek önköltségét, és 3—5-szörösére emelheti a munka termelékenységét. A munkatermelékenység és a termelési hatékonyság gyorsított növelését illetően nagy jelentőségű a testvéri országok tudományos és műszaki együttműködése, erőfeszítéseik egyesítése a tudományos kutatásban, a tervezésben és a szerkesztésben, a szakemberek képzésében, továbbképzésében. Manapság a KGST-tagálla- mokban kb. 2200 tudományos kutatóintézet, tervezési-szerkesztési szervezet, felsőoktatási intézmény működik együtt sokoldalú alapon. Eredményesen munkálkodik több nemzetközi tudományos koordinációs központi, tudományos kutatási, illetve tervezési-szerkesztési szervezet, laboratórium, tudóskollektíva. Csupán a komplex program elfogadása óta eltelt időszakban több mint 10 ezer tudományos kutatómunka fejeződött be közös erővel Kifejlesztettek több mint 1500 új gépfajtát, berendezést, készüléket, több mint 1300 új anyagot, készítményt, terméket, kidolgoztak, tökéletesebbé tettek több mint 1200 gyártási folyamatot. 1975-ben a KGST történetében először fogadtak el egyeztetett tervet a sokoldalú integrációs intézkedésekről, s ez 28 nagyarányú tervezetet foglal magában az 1976. és 1980. közötti időszakra. Űj szakasz A KGST-országok előtt álló társadalmi-gazdasági feladatok megoldására, gazdasági integrálódásuk elmélyítésére és továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítések egyesítésében új szakasz az anyagi termelés legfontosabb ágazatainak fejlesztésére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozása és ezek gyakorlati végrehajtásának a megkezdése. Miként a testvérpártok kongresszusainak, központi bizottsági üléseinek a dokumentumai rámutatnak, ezek a programok a maguk összességében hosszabb távra meghatározza a részt vevő országok egyeztetett együttműködési stratégiáját. A hosszú távú együttműködési célprogramok fő célja, hogy közös erővel biztosítsák a KGST-orszá- gok gazdaságilag indokolt . igényeinek kielégítését energiából, tüzelőanyagból, nyersanyagból, élelmiszerből, fogyasztási cikkekből, hogy tovább emelkedjék a gépgyártás színvonala, meggyorsuljon a közlekedés fejlődése. A KGST gyakorlatában első ízben tűztek ki jelentőségüket tekintve ily hatalmas gazdasági és társadalmi feladatokat, s ezek megoldása befolyást fog majd gyakorolni a szocialista államok egész további gazdaságpolitikájára. A hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozása és végrehajtása új lehetőségeket tár fel a szocializmus előnyeinek megnyilvánulásához és kiaknázásához, s a testvéri országok együttműködésének népeik javára. A programok és az államközi gyártásszakosítás és kooperáció bővítéséről, több új nagy létesítmény közös építéséről, a sokoldalú és kétoldalú együttműködés más formáinak a fejlesztéséről a programok alapján megkötött egyezmények elő fogják segíteni a társadalmi-gazdasági feladatok további eredményes megoldását, a szocialista országok közeledését, fejlettségi szintjük kiegyenlítődését. Többek között hozzá fognak járulni ahhoz, hogy meggyorsuljon a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, továbbá a KGST újonnan felvett tagja, a Vietnami Szocialista Köztársaság gazdaságának fejlődése, s fokozódjék hatékonysága. (APN—MTI) A szarvasmarha-tenyésztés kiemelkedő hasznosítási iránya a hústermelés. Jelentősége az utóbbi években fokozatosan nőtt. A hazai fogyasztók igényeinek kielégítése mellett az exportlehető, ségek fokozott mértékű kiaknázásával számottevő bevételhez juttatja a népgazdaságot. A Minisztertanács intézkedései 1975. január 1-től kedvező feltételeket teremtettek a vágóállat-nevelésre. A kettős hasznosítású tehenek után egyszeri támogatásban, a meglevő épületek e célra történő átépítéséhez árkedvezményben részesültek a mezőgazdasági üzemek. Azóta folyamatos a szakosodás. 1977 végén 7,5 ezer húshasznú tehenet és 22,3 ezer hízómarhát tartottak a megyében (az állatállomány 21 százalékát). A húshasznú tehenek száma 18 százalékkal, a hízómarháké 10 százalékkal emelkedett két év alatt. Főleg a nagyüzemek foglalkoznak vágóállatokkal. 1977 végén a húshasznú és hízómarha-állomány 87 százalékát itt tartották. Bács-Kiskun több gazdasága tért át a külterjes tartáson alapuló kevés eszközt — és munkát — igénylő húshasznosítású szarvasmarha nevelésére. A Homokhátságon gazdálkodó kiskun- halasi, izsáki, kiskőrösi és városföldi állami gazdaság bugaci kerületében a magyartarka és he- reford keresztezésű állományt istállózás nélkül, szabadon tartják. A marhahizlalás eredményessége 1967 és 1977 között mérsékelten javult. Az állami gazdaságokban 1977-ben a napi 98 dekagramm súlygyarapodás csupán 2 dekagrammal több, mint 1967- ben, ugyanakkor a termelőszövetkezetekben 8 dekagrammal magasabb. A szövetkezetek hízó- állományának napi átlagos 100 dekagrammos súlygyarapodása viszont nagyon eltérő: a közös gazdaságok mintegy fele a megyei átlag alatt van. A szeremlei Dunagyöngye Termelőszövetkezetben 209 hízómarha átlagos súlygyarapodása 45 dekagramm volt naponta, ugyan• Szárítás nélkül, vermelve tárolt kukoricából olcsó és jó minőségű tápot gyártanak a csávo- lyi Egyesülés Tsz takarmányüzemében. (Straszer András felvétele.) akkor a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz-ben 170, a pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezetben viszont 438 hízómarha átlagosan 145 dekagramm súlygyarapodást ért el. 1977-ben a hízómarhákkal etetett szemes abrak, takarmány- keverék és táp mennyisége az állami gazdaságokban 1 százalékkal csökkent, a termelőszövetkezetekben 10 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az állatok és a takarmányozási napok száma mindkét szektorban számottevően emelkedett az előző évhez képest. A gazdálkodó egységek törekedtek a takarmányok beltartalmi értékének növelésére, a tenyésztés színvonalának javítására. A gazdaságok többsége vizsgáltatja a takarmány minőségét, azonban sok esetben már késve, az etetés után kapják meg a vizsgálati eredményt. A TAURINA hízómarha nevelési rendszerhez Bács-Kiskun megyében 8 termelőszövetkezet csatlakozott. Az 1977. évi hizla- lási eredményük nem volt jobb a megyei átlagnál. A rendszerhez társult városföldi Dózsa, az öregcsertői Petőfi és a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben a hízómarhák átlagos súly- gyarapodása ugyan meghaladta a 100 dekagrammot, viszont hat termelőszövetkezetben ennél kevesebb volt (kunpeszéri Parasztbecsület, kunadacsi Barátság, ho- mokmégyi Aranykalász, a duna- pataji Petőfi és az Üj Élet Mezőgazdasági Tsz). A vágómarha felvásárlása a IV. ötéves tervidőszakban átlagosan 21,1 ezer tonna volt. Az utóbbi két évben lassú emelkedés eredményeként 9 százalékkal nőtt. A megyei felvásárlás további eredményeihez azonban folyamatos, hosszabb időszak céltudatos, összehangolt tenyésztői munkája szükséges. Az állomány két fő hasznosítási irány szerinti szétválasztása — a megye adottságait, a jövedelmezőséget és az eddigi eredményeket figyelembe véve — kedvezőnek bizonyult. A KGST-országok vegyipara — amint a szocialista közösségek moszkvai titkárságának legfrissebb adatai mutatják — 1977-ben gyorsabban fejlődött, mint a tőkés világ legfejlettebb országcsoportjainak ez a szektora. A termelés átlagosan 7,2 százalékkal bővült, s az előállított termékek értéke — a nyugati szakértők szrint — 92 milliárd dollárra becsülhető. Az Interchim Egyesülés keretein belül a KGST-országok bővítik a termelés szakosítását és a kooperációt, mindenekelőtt a növényvédő szerek, a színezékek és az intermedierek gyártásában. Adria kőolajvezeték Az Adria kőolajvezték magyar szakaszán befejeződött a magyar—csehszlovák közös beruházás első építési üteme. Ebben az állapotában a vezeték évi 5 millió tonna kőolajat szállíthat. A tervek szerint 1980-ra keli teljesen elkészíteni a vezetéket, a hozzátartozó szivattyúállomásokat és a telemechanikai rendszert. A jugoszláv tengerparttól kiinduló vezeték déli szomszédunknál évi 34 millió tonna kőolajat szállít, s Magyarország és Csehszlovákia felé pedig 1980-tól majd évi 10 millió tonnát továbbít. Dr. Nagy Lajosné a KSH közgazdásza • Egész évben működik a kerekegyházi Dózsa Tsz darálója. A szövetkezet több száz mázsa takarmánnyal segíti a háztáji szarvasmarha- és sertéshizlalást. A MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP KÖNYVEI Az év elején gazdagabb mindig a mezőgazdasági könyvtermés. Nemcsak azért, mert ilyenkor több idejük van a falusi embereknek az olvasásra, hanem azért is, mert február a mezőgazdasági könyvek hónapja már esztendők óta. Az idén ismét sok hasznos könyv jelent meg abból a célból, hogy segítse a mezőgazdasági termelést. Ezek közé tartozik a Földműveléstan című munka is, amelyet Lőrincz József szerkesztett. A mű a tudást és a korszerű gyakorlatot ötvözve teljesíti hivatását. A hozzáértés, a tudomány és gyakorlat kapcsolata napról napra erősödik. A növénytermesztési rendszerek mindezeket már tudományos megalapozottsággal használják fel. Ebben nyújt nagy segítséget ez a könyv. NSvéojrvédetan A korszerű növénytermesztés elképzelhetetlen növényvédelem nélkül. Erre sok hatásos módszert dolgoztak ki, de kérdés, hogy az adott körülmények között melyik a legjobban megfelelő, amely a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt adja? Erre válaszol dr. Sándor Ferenc szerkesztésében megjelent Növény- védelmi technológiák című könyv. A szerzők külön-külön foglalkoznak a zöldségfélék, a gyümölcsös, a szőlő, az erdészet növény- védelmével és a vegyszeres gyomirtással. Az anyag növényenként külön taglalja az egyes károsító- kat és a védekezést. Ugyanazon kártevő ellen többféle technológiát közöl, mert másképpen kell védekezni a kiskertekben és a közös gazdaságokban. A nagyüzemi állatállomány egészségvédelméről a MÉM állategészségügyi irányelvei alapján készült könyv a nagyüzemi állattartásban dolgozók, főleg technikusok és üzemmérnökök tájékoztatására szolgál. A könyvben, amelynek dr. Szovátay György a szerzője, az állategészségügyi munkaprogramok is megtalálhatók. A szőlő gépi szüreteléséről és feldolgozásáról Göblös Gábor és Jakab Barnabás írt vaskos könyvet sok-sok rajzzal és képpel. Közli a könyv a jelenleg üzemelő és a közeljövőben beszerezhető valamennyi betakarító és termésszállító géptípus műszaki adatait. Ez a munka azért is hasznos, mert a nagyarányú szőlőrekonstrukció telepítéseinek tervezésekor már jó előre gondolni kell a gépi szüret feltételeinek megteremtésére. Mindezt megtanulhatják ebből a könyvből azok, akik szőlő- termesztéssel foglalkoznak. A betakarítás és a feldolgozás komplex gépesítését a Bács-Kiskun megyében is szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján dolgozta ki a szerzőpár. Kertünk, házunk, otthonunk A paprikatermesztésről Zatykó János műve szerepel a könyvhónapon. A Kertünk, házunk, otthonunk sorozatban jelent meg Basa János és Géléi István Gazdaságos sertéstartás a ház körül című munkája. Széky Pál az állatok viselkedésével foglalkozik Etológia című könyvében. Szórakoztató stílusban ismerteti meg a fiatal tudományággal a természettudományt kedvelő olvasókat. A növények táplálkozás-élettana ma a gyakorlati termesztőket leginkább érdeklő tudomány. Bergmann, az NDK híres tudósa lefényképezte a növénybetegségek legjellemzőbb tüneteit, ezek a színes nyomatok alkotják a könyv legnagyobb értékét. A vaskos kötet címe: Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése. A mezőgazdasági szakmunkás- sorozatbari az öntözésről jelent meg könyv, Bartha—Csákvári— Povázsai műve, a címe: Öntözéssel több termést. A Mezőgazdasági Kiadó és a SZÖVOSZ közös kiadásában a hagymafélék termesztéséről írt Borka Miklós és Gubicza Józsefné. Bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot Gonda Irén munkája, amelynek címe: Ezer kérdés, ezer válasz. A ház körüli állattartásról szól: a szarvasmarha, a sertés, a juh, a baromfi, a vágógalamb és a nyúl háztáji tartásának és tenyésztésének legfontosabb tudnivalóit dolgozza fel a szerző kérdés-felelet formájában. A február 2-án Kalocsán tartandó rendezvénnyel megnyíló könyvhónapra Varró József szerkesztésébe^ jelent meg a Mező- gazdasági szaktanácsadók kézikönyve. Egyed László szerkesztésében pedig az Üveg és fólia alatt hajtatott zöldségfélék növényvédelme című könyv, amely meghatározza zöldséghajtatás komplex növényvédelmi technológiáját nagy- és kisüzemi termesztők számára egyaránt. Építészet Tomory László a mezőgazdasági építészetről írt könyvet, amelyben minden gazdaság megtalálhatja a számára legalkalmasabb szerkezetű és elrendezésű épületet a hozzátartozó technológiával. Bócsa Iván szerkesztésében jelent meg A lucerna termesztése című munka, amely a korszerű termesztés átfogó ismereteit tartalmazza. A könyvhónapi könyvek választéka igen bőséges. Minden termelési ág képviselve van és szerepel közöttük a Natura néhány új kiadványa is. Ezek közül az egyik a növények és rovarok preparálásával foglalkozik és útmutatást ad a növény- és rovargyűjtemények tematikai összeállításához, megóvásához. A Visztula- program A lengyel kormány nemrég döntést -hozott a Visztula szabályozására, amely lehetővé teszi az áruszállítást Oswiecimtől (Auschwitz) egészen a tengeri kikötőkig. A számítások szerint a Visztulán évi 100 millió tonna áru szállítható, a jelenlegi szállítások hússzorosa. Elsősorban a sziléziai és a lublini szénmedencéből származó szén szállítását tervezik azokhoz a nagy ipari objektumokhoz, amelyek a folyó mentén helyezkednek el. A folyón felfelé importáruk, elsősorban tömegáru és nagy kiterjedésű áruk szállítását tervezik. A szabályozás keretében a folyó felső folyásánál 18 vízlépcső építését tervezik, ebből három már megvalósult, hármat most építenek. A középső szakaszon a San és a Narew folyók között kilenc vízlépcső épül, vízi erőművekkel. A folyó alsó folyásán öt ilyen létesítmény építését tervezik. A Visztulán 12 korszerű kikötőt és átrakodóhelyet építenek. A teljes program befejezése után a folyót IV. osztályú víziútnak nyilvánítják majd. A távlati tervek szerint felépül a Visztula—Odera csatorna, amely csatlakozást biztosít az európai víziutakhoz.
