Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TÉLI KARBANTARTÁS, FELÚJÍTÁS PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 18. szám Ára: 90 fillér I979. január 23. kedd Gromiko Rómában Hétfőn az olasz kormány meghívására hivatalos láto­gatásra elutazott Rómába Andrej Gromiko, ag SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere. A repülőtéren Gromikót Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja búcsúztatta. A szovjet diplomácia ve­zetőjét Roma Ciampino re­pülőtéren Forlani olasz kül­ügyminiszter fogadta. A szovjet—olasz hivatalos tárgyalások ma kezdődnek el a Farnesina-palotában, az olasz külügyminisztérium épületében. Gromikót ma fo­gadja Pertini köztársasági el­nök, csütörtökön pedig And­reotti kormányfő (MTI) Március 15-re üzemkész A másfél évtizede,működő fajszi öntözőfürt több mint 4 ezer hektár szántót, kertészeti területet és gyepet lát el mesterséges csapadékkal. 1978-ban a fajszi Kék Duna Tsz a fűszerpaprika és zöldség- termesztés fejlesztésére az öntözhető terület növe­lését kérte a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalattól, a fajszi, a szabadszál­lási, a nemesnádudvari öntözőtelepek vízszolgál­tatójától. A rekordidő alatt kiegészített vezetékhá­lózat segítségével a múlt évben már 4127 hektárra nőtt a fajszi öntözőfürt területe, amelynek nyo­másközpontjában a szivattyúk szokásos karbantar­tását, felújítását végzik a vállalat szakmunkásai. Március 15-ig Fajszon, Nemesnádudvaron és Sza­badszálláson is üzemképesek lesznek az öntöző­telepek vízszolgáltató berendezései. (Pásztor Zol­tán felvétele.) TERMELÉSI TANÁCSKOZÁS A TÜZÉP-NÉL kiírsz . ■ ■ v . Uj pályakínálatok Bács-Kiskun megyében­Az 1979—80-as tanévben a me­gyei szakközépiskolák pályakíná­lata három új szakmával bővül. Mezőgazdasági áruforgalmi isme­reteket középfokú képzés kereté­ben tanulhatnak a diákok; akik pedig érettségi bizonyítványuk mellé szakmunkás oklevelet kí­vánnak szerezni, tehetik ezt — az eddigiek mellett — állattartó telepi gépész, illetve építőgép-sze­relő szakon is. Kalocsán, a Dózsa György Me­zőgazdasági Szakközépiskolában az intézmény profiljának megfe­lelő képzés indul a következő tanévben. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődése, a termelés koncentrációja és a fokozódó mi­nőségi követelmények megvalósí­tása érdekébei! a termeléshez, az áruforgalmazáshoz és azok esz­közeinek kezeléséhez értő szak­emberekre egyre nagyobb szám­ban van szükség Bács-Kiskun megyében is. A kalocsai mező- gazdasági áruforgalmi szakközép- iskola olyan középszintű szak­embereket képez, akik önállóan, vagy irányítás mellett részt vesz­nek a termelés, a termékfeldol­gozás szervezési feladatainak el­végzésében, és a termékek elem­zésével, illetve a gazdaságossági értékelésekkel kapcsolatos számí­tások elvégzésében. Foglalkoznak majd tehát a termelés, a feldol­gozás, illetve értékesítés tervezé­sével, az eredmények értékelésé­vel és az ezekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetésével, az adatok rendszerezésével. Jövendő munkahelyük ennek megfelelően mezőgazdasági Nagyüzemek, ter­melőszövetkezetek és állami gaz­daságok lesznek. Az oktatás be­iskolázási körzete Bács-Kiskun és Tolna megye. Ugyancsak ebben a tanintézet­ben szervezik meg az állattartó telepi gépész szakmunkások ok­tatását is. Mint ismeretes, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben a termelési munjkafolyamatok gé­pesítése állandóan fejlődik. A szakosított állattartó telepeken (etetés, itatás, fűtés, szellőztetés és egyéb feladatok elvégzésére) egyre több bonyolult gép, üzemi berendezés szolgálja a fizikai munka megkönnyítését, vagy tel­jes helyettesítését. Egy-egy szak­munkás által kezelt gép értéke gyakorta meghaladja az egymillió forintot. Ez teszi szükségessé az üzemeltetők nagy szakértelmét, hozzáértését. Az állattartó telepi gépészek feladata a szakosított telepek ter­melőberendezéseinek, épületgé­pészeti eszközeinek kezelése, kar­bantartása, a kisebb hibák meg­szüntetése és a szükségessé váló apróbb javítások elvégzése. Ezért tehát a diákok emelt óraszám­ban- tanulnak részint fizikát, ma­tematikát, elektrotechnikát, auto­matizálást és géprajzot, részint pedig megismerkednek az állat­tartás élettani, biológiai tudni­valóival is. Ezért elsősorban azok­nak a fiataloknak a jelentkezését várják, akik kedvelik az említett tantárgyakat. Az intézmény be­iskolázási körzete Bács-Kiskun és Pest megye területe. A harmadik, 1979 szeptember­ben induló a szakmai képzés az építőipari szakmunkások hiányát kívánja enyhíteni. Baján, a Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépisko­lában megteremtették az építő­gép-szerelők oktatásának tárgyi és személyi feltételeit. A szakmai gyakorlatok megszervezésére a BÁCSÉP kínált fel hatékony se­gítséget. Az építőgép-szerelő szakmunká­soknak változatos és sokféle ren­deltetésű berendezés és gép kar­bantartásához, javításához, illetve üzembe állításához kell érteniük. Az építkezéseken gyakorta hasz­nálatos földgyaluk, betonkeverők, targoncák, szállítószalagok, csi­szoló, illetve vakoló berendezé­sek és sok egyéb apróbb-nagyobb szerkezet üzembiztossága múlik rajtuk. Az iskolában elsősorban tehát a műszaki érdeklődésű fiúk jelentkezését várják Bács-Kiskun megyéből, illetve a Dél-Alföldről. A bajai és a kalocsai szakkö­zépiskolák igazgatóságai a múlt év végén megfelelő számú nyomtatott ismertető füzetkét juttattak el az új tanévben meginduló oktatásról a megyei általános iskolákba, valamint a képzésben érdekelt vállalatok­hoz, gazdaságokhoz és szövetke­zetekhez. Ebben felsorolták az al­kalmasság és az iskolába való fel­vétel követelményeit, az egyes tantárgyak jellegét, az elhelyez­kedési lehetőségeket, illetve a diákotthoni elhelyezést és az egyéb diákszociális szolgáltatáso­kat. P. M. Vietnami jegyzék Takarékos yt / r i amerikai iunanoz költségvetés A vietnami külügyminisztérium jegyzékben Utasította vissza Pe­king január 19-i rágalmait, ame­lyek eltorzították a valóságot a két ország közötti vasúti csatla­kozás ügyében történtekkel kap­csolatban. Az ugyancsak jegyzék formájában közzétett pekingi rá­galmakra Válaszolva a VSZK jegyzéke rámutat, hogy a két or­szág közötti vasúti csatlakozási pont a múlt század végén kötött megállapodásoknak megfelelően vietnami területen, Lang Son tar­tomány Bao Lám falvában fek­szik. A vietnami jegyzék kifejti, hogy 1955-ben a kínai fél, kihasználva Vietnam népének barátságát, a két ország közötti vasútvonal helyreállítása kapcsán vietnami területen, a történelmileg kiala­kult határnál 300 méterrel bel­jebb építette fel vasúti pályaud­varát. 1974. december 31-én a VDK külügyminisztériuma azt javasol­ta a kínai félnek, hogy a két or­szág kormánya bízza meg vasúti szerveit az összekötő vonal kiiga­zításával, a történelmi határvo­nalnak megfelelően. A kínai fél akkor úgy nyilatkozott, hogy erre a két kormány határkérdésről folytatott tárgyalásai után kerül­het sor. A vasúti csatlakozás körzetének a történelmi határvonalnak meg­felelő kiigazítására várva és a vonatközlekedés normális mene­tének biztosítására Vietnam, a kí­nai fél kérésére, 1976-tól minden kedvező feltételt megteremtett ahhoz, hogy a kínai hatóságok ki- sebb-nagyobb javítási munkákat végezzenek el a csatlakozási sza­kaszon. A kínai fél azonban arra kíván­ta felhasználni a vonaljavítási munkát — mutat rá a hanoi do­kumentum —, hogy jó néhány új létesítményt építsen fel amelyek a szóbanforgó területet a kínai vasútvonal más részeihez tették volna hasonlóvá. Nem csoda, hogy a vietnami fél nem egyezhetett bele a rossz-szándékú akcióba. Később a kínai fél ismét felvetet­te a javítási munkálatok kérdé­sét, és Vietnam hozzájárult ezek elvégzéséhez azzal, hogy új léte­sítmények építésére nem kerülhet sor. 1978 folyamán azonßan a kínai fél mégsem végezte el a ja­vításokat, a nemzetközi vasútvo­nal azonban ennek ellenére nor­málisan működött. 1978. december 22-én a kínai fél, a vasútvonal megrongálódásá­nak ürügyével, egyoldalúan fel­függesztette a két ország közötti vasúti áru- és személyszállítási forgalmat. A kínai hatóságok kihí­vó eljárása Vietnam-ellenes ter­veik részét képezi — hangsúlyozza a vietnami jegyzék, majd felhív­ja a figyelmet arra is, hogy a kí­nai hatóságok a nemzetközi vas­útvonal forgalmának megbénítása mellett a csatlakozási pont körze­tében fegyveres provokációkat hajtanak végre, véres incidense­ket robbantanak ki. Ezzel párhu­zamosan a kínai külügyminiszté­rium vádaskodásaival Vietnamra próbálja hárítani a felelősséget. A VSZK külügyminisztériuma a leghatározottabban tiltakozik a kínai hatóságoknak a két ország közötti vasútvonal csatlakozási körzetében végrehajtott akciói el­len, csakúgy, mint a közös határ­vonal más pontjain végrehajtott provokációk ellen, amelyek nehéz­ségeket okoznak Vietnam népének és fenyegetik a közös határ biz­tonságát. (MTI) Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: Carter elnök hétfőn „takaré­kos” költségvetést terjesztett be, amely minden korábbinál ma­gasabb katonai kiadásokat irá­nyoz elő, milliárdokkal csökken­ti viszont a népjóléti célokra fordítható összegeket. Az októberrel kezdődő költség- vetési évre szóló javaslat kere­ken 532 milliárd dollár kiadás­sal számol. A közvetlen hadi­kiadások 126 milliárdot tesznek ki, de a hosszú lejáratú fegy­verkezési programokra szánt ki­adásokkal együtt meghaladják a 138 milliárdot. Az összeg (az inflációt is figyelembe véve) több, mint amit az ország béke­időben valaha is katonai célokra költött. Carter elnök a kongresszus­nak küldött üzenetében az ország gazdasági gondjaival, az inflá­cióval indokolta a messzemenő takarékosság jegyében összeállí­tott költségvetést, amelynek ki­adásai — a pénzhígulást leszá­mítva — csak 0,7 százalékkal ha­ladják meg az eddigieket. Az el­nök szerint szinte minden terü­leten csökkenteni kellett a ki­adásokat — kivéve a fegyverke­zést. Az új költségvetés a tavalyi­nál is világosabban tükrözi, hogy' az elnök és tanácsadói kifejezet­ten konzervatív pénzügyi politi­ka mellett kötelezik el magukat s a munkanélküliség csökkenté­se, más égető társadalmi kérdé­sek megoldása helyett a pénz­hígulás megfékezését állítják a középpontba. (MTI) A fő feladat a lakosság zavartalan ellátása Tegnap Kecskeméten az Alföldi TÜZÉP Vállalat párt- és szakszer­vezeti aktivistái, szocialista bri­gádvezetői, telepvezetői termelési tanácskozáson vitatták meg a há­rom megyére kiterjedő cég lakos­sági ellátást javító kereskedelem­politikai irányelveit és 1979. évi feladatait. Szép Károly, a válla­lat igazgatója ismertette a keres­kedelempolitikai irányelveket. Az igazgató beszámolójában utalt arra, hogy az Alföldi TÜZÉP Vállalat áruforgalma 1978-ban, az előző évihez mérten — 9,4 száza­lékkal emelkedett. Ezen belül egy százalékkal több tüzelőanyagot és 11 százalékkal több építőanyagot adtak el. A vállalat nagy gondot fordított a földművesszövetkeze­tek áruellátására, s ennek köszön­hetően az áruforgalom növekedé­si üteme az áfész-telepeken volt erőteljesebb. Az idén — a népgazdaság hely­zetét figyelembe véve — kell a vállalat dolgozóinak az V. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzé­seit végrehajtani — hangsúlyozta Szép Károly. — Éppen ezért nagy gondot kell fordítani az árukíná­lat színvonalának megtartására, illetve javítására; az iparral való kapcsolatok továbbfejlesztésére; a kereskedelmi munka hatékonysá­gának emelésére; a takarékos gaz­dálkodásra. Továbbra is a legfontosabb ke­reskedelempolitikai feladat a la­kosság sokoldalú igényeinek ki­elégítése. Ennek elengedhetetlen feltétele a kereslet gondos felmé­rése — ami által a nem kívána­tos készletnövekedés is elkerülhe­tő. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a vevő részére a megrendelt árut megfelelő minőségben és idő­ben juttassuk el. A fogyasztói ér­dekvédelemhez tartozik tehát, hogy telepeink a termelővállalat­tól érkezett áru átvételénél foko­zott gondot fordítsanak a minőség ellenőrzésére. A rossz áru átvéte­lét akkor is utasítsuk vissza, ha emiatt átmenetileg kisebb hiány keletkezik. Az áruforgalomban különös gondot kell fordítani az alapellátásra, a választék növelé­sére, a vásárlók megfelelő tájé­koztatására, s a vevők udvarias kiszolgálására. A szabályzó rendszer változta­tása, belső tartalékaink fokozot­tabb feltárását igényli. Ezért ügyeljünk arra, hogy a takaré­kosság ne csupán kampányfeladat legyen a vállalatnál. Keresnünk kell a belső munkaerő-tartalékok feltárásának további lehetőségeit is. Erőteljesebben támaszkodjunk mindhárom megyében levő tele-; peinken a dolgozók kezdeménye­zésére, a szocialista brigádok te­vékenységére. Nagy tartalékoló rejlenek dolgozóink továbbképző-; sében, ami által munkájuk szín-; vonala javul. A most indult tan­folyamaikon különösen nagy gon­dot kell fordítani az üzemszerve­zési, • áruismereti és a minőségvé­delmi témákra. Az igazgató beszámolóját azzal fejezte be, hogy a lakosság zavar­talan ellátása érdekében arra kell törekedni, hogy építőanyagokból az előirányzott árukészletek je­lentősebb része már az első fél­évben a telepekre kerüljön. A beszámoló után Szúnyog Ká­roly, fejlesztési igazgatóhelyettes az idei vállalati tervekről tartott tájékoztatót. A beszámolókat követő vitában felszólaltak a meghívott szervek képviselői is. Fábián Jánosné dr.,’ a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője elismerését fejez­te ki a vállalat dolgozóinak az el­múlt évben elért eredményeiért,' majd hangsúlyozta, hogy megfe­lelő készletgazdálkodással lehet biztosítani a lakosság zavartalan ellátását. N. O. Gondolkodva Politikai tanácskozásokon, termelési fórumokon, a tö­megkommunikációs • csatorná­kon keresztül jó ideje ilyen elveket sujkolnak belénk szin­te nap mint nap: Az 1979. évi gazdaságpolitikai célkitű­zések teljesítése minden dol­gozótól fokozott erőfeszítést, jobb munkát igényel... Szük­séges, hogy a szocialista mun- kaverseny-mozgalom a kol­lektívákat a korábbinál ered­ményesebben mozgósítsa a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítását szolgáló legfontosabb feladatok megolr dására... A szocialista mun- kaverseny-mozgalom szervezé­sénél a fő hangsúlyt a mi­nőségi követelmények telje­sítésére kell helyezni. A ver­senyvállalások csak ott irá­nyuljanak a tervek mennyi­ségi túlteljesítésére, ahol azt a piaci igények indokolják, a termelés összhangban van a gazdaságossági követelmé­nyekkel, adottak a termelés bővítésének feltételei. Mert másképp az következik be, hogy a növekedés nem jár gyarapodással, sőt... — De hogy mindezek gyakorlati megvalósulás útjára indulhas­sanak, a gazdasági vezetők gondoskodjanak a helyi cél­kitűzések világos, a munkapa­dokig, egyénekig történő meg­határozásáról. Objektív dolog — mint lát­juk —, hogy a gondolko­dásnak a vezetőktől, irá­nyítóktól kell elindulnia. S mikor ez ilyen célirányosan végbement, lehet kérni, igé­nyelni, hogy most már ne csak a kiszabott tennivalók végrehajtásával járuljanak a brigádok, egyének az ered­mények eléréséhez, hanem a gondolkodás, fejtörés folytatá­sával is. Azaz, hogy a célok ismeretében kezdeményezze­nek ők maguk is, találjanak ki a megszokottnál hatásosabb módszereket, ötletes fogásokat munkájuk megkönnyítésére, még tökéletesebb termék elő­állítására. Lehet — észrevették, hogy az eddig elmondottakban többször is előfordult a gondolkodás szükséges­ségére való hivatkozás. Nem véletlenül. Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára ezt úgy fejezte ki az SZMT legutóbbi ülésén, hogy „Nem­csak végrehajtani, hanem gondolkodni is kell”, ha a megváltozott körülmények, s részben az ezek következtében leszűkült lehetőségek között sikerrel akarunk megbirkózni megnövekedett feladatainkkal. Mondhatjuk, hogy fejünk ed­diginél „intenzívebb” hasz­nálata: korkövetelmény... E téren még bőségesen vannak kimerítetlen tartalékaink. A vállalatoknál, gazdálkodó egy­ségeknél rendelkezésre álló jelentős szellemi kapacitást korántsem hasznosítottuk még — a lehetőségekhez mérten. Ezért is foglalt állást a szak- szervezetek említett megyei testületé, hogy ezt a szellemi energiát, képesség- és te­hetségtömeget — amely beru­házást . sem igényel — még inkább' a műszaki fejlesztés, a termékszerkezet korszerűsíté­se, a hatékonyság növelése szolgálatába állítsuk. Ezért rendkívül időszerű követelmény, hogy a munka­ver seny-mozgalommal össze­függésben nagy figyelmet for­dítsanak mindenütt az újító­mozgalom személyi, tárgyi, ösztönzési feltételeinek javítá­sára. Jobban erre a területre kell irányítani a szocialista brigádok figyelmét is, mint eddig. De hogy e tekintetben is tovább jussunk a buzdító szavaknál, szintén konkrét újítási feladattervek kidolgo­zására van szükség. Ezek bir­tokában és ismeretében tudják céltudatosabban gondolkodva végezni mindennapi teendői­ket a munkások, s ami ed­dig esetleg véletlenen múlott, most célratörő gondolkodás gyümölcse lesz. Tudniillik an­nak a felfedezése, mit lehetne jobban csinálni, mint eddig, min érdemes változtatni. Ami­kor a sok-sok együttes és magántöprengés, fáradság után megvalósul, amit ki­okoskodtak, elterveztek, meg­álmodtak, meglesz a munká­sok sikerélménye. A gondol­kodó emberek öröme, hogy szellemi hozzájárulásukkal, két kezüket okosabbá téve nemcsak a maguk, hanem mások munkáját is könnyebbé tették. Meg gazdaságosabbá, olcsóbbá a gyártmányt, tet­szetősebbé, jobbá a terméket. — Segíti ennek kibontakozá­sát a komplex brigádok nö­velése, a termelési kapcsola­tokban levő brigádok tervsze­rű együttműködése, az „Egy brigád, egy hasznosított újí­tás” mozgalom kiterjesztése. De mint sok más tekintet­ben, itt is erőteljesebb szem­léletváltozásra van szükség a fejlődés érdekében. Szükséges, hogy a szavakon gyorsabban jussanak túl az érdekeltek. Mert bizony még ennek el­lenkezőjét tükrözi két friss példa. Nemrég — központi előadó biztosításával — anké- tot szervezett az SZMT az újítómozgalom erősítésének, az időszerű tennivalóknak a megvitatására. A meghívott 90 vállalati vezető és szb-titkár közül mindössze 18-an men­tek el. A másik: az újítómoz­galom fejlődését sok esetben hátráltatja ügyintézői hozzá- nemértés, amire az utóbbi NEB-vizsgálat is rámutatott. Ezért vették tervbe — az Országos Találmányi Hivatal­lal közösen — iparjogvédelmi tanfolyam szervezését, mely­nek elvégzése után a hallga­tók képesítést kapnak. A fel­hívást 70 vállalathoz juttat­ták el, eddig csupán 9 vál­lalat jelezte, hogy él a lehe­tőséggel. Több vállalat úgy nyilatkozott, hogy nem tart rá igényt. Pedig — hadd emlékeztes­sünk rá — az új idők új kö­vetelményeit tekintve, az újí­tómozgalomról semr gondol­kozhatunk úgy, mint akár egy évvel ezelőtt. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents