Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-12 / 292. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 12. események sorokban BUDAPEST Sztane Dolanc, a JKSZ Közpon­ti Bizottsága elnökségének titkára, a Lengyel Népköztársaságból ha­zatérőben, vasárnap átutazott Budapesten. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára találkozott Sztane Do­­lanccal. Szívélyes légkörben meg­beszélést folytattak az MSZMP és a JKSZ együttműködésének idő­szerű kérdéseiről. Jelen volt VÍ- tomlr Gasparovics, a JSZSZK bu­dapesti nagykövete. (MTI) ' SZÓFIA Todor Zslvkov, a BKP KB első titkára hétfőn Szófiában fogadta Herbert Miest, a Német Kommu­nista Párt elnökét. (MTI) BECS Az osztrák szövetségi kormány meghívására hétfőn három na­pos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett Taha Mohieddin Maaruf, az Iraki Köztársaság alelnöke. A Rudolf Kirchschläger ’szövetségi • elnökkel, illetve Kreisky kancel­lárral folytatandó tárgyalások kö­zéppontjában elsősorban gazdasá­gi kérdések állnak majd, tekin­tettel arra, hogy Trak a Szovjet­unió után Ausztria második leg­jelentősebb olajszállítója. (MTI) KARACHI .Pakisztánban nyolc haladó párt részvételével, Pakisztáni Népi Mozgalom néven, új politikai cso­portosulás alakult, amelynek cél­ja, valamennyi haladó erő moz­gósítása az ország demokratikus átalakítása érdekében. A mozga­lom követeli a sajtócenzúra eltör­lését, az ellenzéki személyek ül­dözésének beszüntetését, a sztráj­kokra és a szakszervezetek műkö­désére vonatkozó tilalmak felol­dását, valamint az általános vá­lasztások kiírását. (TÁSZSZ) BUDAPEST Nyilvánosságra hozták az Olasz KP kongresszusi téziseit NAPI KOMMENTÁR íMeraphM mozaik Simó Endre, az MTI tudósí­tója jelenti; A rUnitá, az Olasz Kommunis­ta Párt lapja vasárnapi számá­nak mellékletében nyilvánosság­ra hozta a párt kongresszusi té­ziseit, amelyeket a központi bi­zottság ülésén fogadtak el. A hét fejezetre meg egy bevezető részre tagolódó dokumentum az OKP 1979. márűius 20—25. kö­zött Rómában megtartandó XV. kongresszusához nyújt vitaaia­­pat. A tézisek bevezető részében az OKP stratégiájáról és áiltalémois céljairól esik szó. Az OKP az ország mélyreható megújhodásá­ért harcol, azért, hogy elindítsa Olaszország társadalmát a szo­cialista átalakulás útján. A párt elkötelezett az európai és a nemzetközi béke és a szocializ­mus előmozdításáért vívott küz­delemben — szögezik le az el­ső bekezdésben. Az OKP KB hangsúlyozza, hogy az emberiség jövőjét és haladását csak a békés egymás mellett éléssel; a különböző tár­sadalmi rendszerű országok EN SZ-NYIL ATKOZ AT Az ENSZ közgyűlésének politi­kai bizottsága felhívást fogalma­zott meg arról, hogy ki kell ter­jeszteni a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatát a világ minden térségére, lehetővé téve ezzel a nemzetközi problémák igazságos és tartós megoldását va­lamennyi állam részvételével. Ez a felszólítás része a bizottság egy határozatának. A testület megvi­tatta, hogyan hajtották végre a nemzetközi biztonság erősítéséről 1970-ben, szovjet kezdeményezés­re jóváhagyott ENSZ-nyilatkoza­­tot. Ez a nyilatkozat — hangoztatja a határozat — változatlanul fon­együttműködésével, az enyhülés elmélyítésével, a konfliktusok békés rendezésével, leszereléssel, új nemzetközi gazdasági rend ki­alakításával lehet szavatolni. Az OKP olyan nemzetközi szo­lidaritás és internacionalizmus híve, amely nem szorítkozik a kommunista pártokra, hanem számol azokkal a felszabadító mozgalmakkal és áramlatokkal is, amelyek a nemzetközi forra­dalmi folyamat résztvevői. A tézisek ezután méltatják és elismerik a Nagy Októbert Szocialista Forradalom történel­mi jelentőségét. Ebből a forra­dalmi folyamatból olyan álla­mok születtek, amelyek ma dön­tő szerepet játszanak, a világpo­litikában és hozzájárulásuk nél­külözhetetlen a nemzetközi kér­dések megoldásához Az OKP úgy látja, Nyugat- Európálban mód nyűik a kom­munista, a szocialista—szociálde­mokrata és a keresztény erők közötti párbeszédre, akcióegység­re. A „közös történelmi felada­tot” abban jelöli meg, hogy „új utakat” tárjanak fel Nyugat­tos alap és ösztönző a nemzetközi közösségnek a béke és a biztonság erősítésére irányuló további ak­cióihoz. A politikai bizottság is­mételten leszögezte: az ENSZ el­lenzi az erővel, intervencióval, ag­resszióval, külföldi megszállással, katonai és gazdasági kényszerítő eszközökkel való fenyegetés min­den formáját, mivel ezeknek célja az államok szuverenitásának, te­rületei integritásának, független­ségének és a biztonságának meg­sértése, az államok ama jogának semmibe vétele, hogy szabadon hasznosítsák erőforrásaikat. A határozat megerősíti a még gyarmati és külföldi uralom alatt Európa megújhodása, a szocia­lizmus felé mutató átalakulás előtt. A tézisek hangsúlyozzák, hogy Olaszországban szükségessé vált a társadalom demokratikus, szo­cialista átalakítása. Hiszen nap­jainkban a tőkés fejlődés széttör­deli a demokratikus élet alapja­it. A munkás- és a demokrati­kus mozgalom minden térnyeré­se nemcsak ellenállásba, erősza­kos reagálásba ütközik, hanem a demokratikus rendszer ellen irányuló merényletekbe, terror­akciókba (utalnak Aldo Moro elrablására is), nyílt, vagy lep­lezett puccskísérletekbe. Az an­tidemokratikus erők összefogásá­val, a lakosság demokrácia irán­ti elkötelezettségével lehet visz­­szavenmi. Az OKP továbbra is stratégiai feladatának tartja az egységpo­litikát. Alapvető összetevőjét a szocialistákkal való egység épí­tésében és a katolikus ihletésű népi, haladó erőkkel való meg­értés kutatásában, látja; „Ez a ,történe Imi kompromisszum’ vo­nala” — írják (MTI) békéhez álló népek szabadságharcának törvényességét és felszólít vala­mennyi államot, erősítse a szoli­daritást a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. A bizottság a lengyel küldött­ség által előterjesztett javaslat alapján nyilatkozatot bocsátott ki, amely szerint fajra, világnézetre, nyelvre és nemre való tekintet nélkül minden népnek és egyén­nek elidegeníthetetlen joga, hogy békében éljen. A nyilatkozat minden államot felhív arra, hogy vessen véget a faji gyűlölet, az erőszak és a há­borús propaganda minden formá­jának. (MTI) Memphisben véget ért az Ame­rikai Demokrata Párt kongresszu­sa. A helyszínnek önmagában is féltét len üfl van némi politikai tartalma. A fajüldöző hagyomá­nyairól ismert déli Tennessee ál­lam székhelyét nem véletlenül választották ki az elnök környe­zetében. Az Egyesült Államok gazdasági — és ezért politikai — életében jól nyomon követhe­tő a dél előretörése. A georgiai Carter elnökké választása ugyan­csak e folyamat egyik megnyilvá­nulása. 4 A kongresszusra olyan közeg­ben került sor, amelyre a követ­kező tényezők tekinthetők a leg­­. jellemzőbbeknek: 1. Carter népszerűsége Camp David óta javult, de mivel a meg­állapodás aláírása enyhén szólva késik, nem lehetetlen a vissza­esés. 2. A közvéleményt továbbra is komolyan foglalkoztatják a gaz­dasági és szociális problémák, el­sősorban az infláció és a munka­nélküliség megállíthatatlannak tűnő növekedése. 3. Á 'külpolitikai érdeklődés homlokterében a SALT áll, amely — a gyakran használt fogalma­zással —. „a szovjet—amerikai vi­szony kemény magja”. Hétfőre újabb békés tömegtün­tetésre szólított, fel Iránban a vallási és politikai ellenzék. A vasárnapi megmozduláson, amely különösebb összetűzések nélkül zajlott le, Teherán több mint egy­millió lakosa vett részt. Irán más városaiban hasonló méretű meg­mozdulások voltak, de rendbon­tásról sehonnan nem érkezett je­lentés. Egyes feltevések szerint a Nem­zeti Front titkos egyezségre lépett a hadsereggel, mérsékletet ígérve a katonák távoltartása ellenében. A több mint nyolcórás megmoz-4. A kongresszus afféle félidős tanácskozás, az elnökválasztásig még két esztendő van hátra, de a delegátusok zöme már 1980-ra pillant. Ezek a tényezők határozták meg a kongresszus forgatóköny­vét, jórészt lefolyását is. Carter — és ez méltányolandó — a téma jelentőségének megfelelő súllyal foglakozott a SALT-tárgyalások­­kal, hangsúlyozva, hogy meggyő­ződése szerint Leonyid Brezsmyev gyors megállapodásra törekszik. Nemcsak a kommentárokat, ha­nem Cartert is meglepte, milyen erős csoportok bírálják a kabi­netet amiatt, hogy továbbra is mammutösszegeket költ hadiki­adásokra — a szociális költségve­tés rovására. Érthetően nagy érdeklődés vár­ta Edward Kennedy szenátor sze­replését a kongresszuson. Egye­lőre folytatódott az a szemmel­­láthatóan tudatos visszafogottság, ami a szenátor politikai ambí­cióit az utóbbi időben jellemzi. És mégis, sőt annak ellenére is, hogy Kennedy korábban azt mondta, nem indul az 1980-as elnökválasztáson, Memphisben a delegátusok jó része „trónkövete­lőként”, sőt trónörökösként üd­vözölte ... H. E. dulás után Szandzsabi a tüntetők fegyelmezettségét méltatta. A po­litikai ellenzék vezetője hangoz­tatta: a résztvevők bizonyították eltökéltségüket, hogy véget vet­nek „a diktatúra, a zsarnokság és a korrupció rendszerének,”. Szandzsabi azonban nem támad­ta magát a monarchiát. A Pentagon öt C~141-es típusú csapatszállító gépet küldött Irán­ba, amelyen az amerikai hadsereg tisztjeinek és a polgári szemé­lyeknek a hozzátartozóit szállítot­ták haza. Minden népnek joga van a Békés tömegtüntetés Iránban Adolf Kohoutek, a Cseh Szocia­lista Köztársaság munka- és szo­ciálisügyi miniszterhelyettesének vezetésével, hétfőn munkaügyi küldöttség érkezett Budapestre, hogy Nagy Imre munkaügyi mi­niszterhelyettessel tárgyalásokat folytasson időszerű munkaügyi, bérezési kérdésekben. (MTI) AJACCIO Raymond Barre francia mi­niszterelnök vasárnap Korzika szigetére érkezett, azzal a céllal, hogy leszerelje a mind hevesebbé váló szeparatista törekvéseket. Barre a mezőgazdaság és a kis­kereskedők támogatását célzó ter­vekkel igyekszik rávenni a sziget lakosságát, hogy adják fel önálló­sulási szándékaikat. (Reuter, AFP) OSLO Mintegy hatezren tüntettek va­sárnap Oslóban a norvég királyi palota előtt — Szadat- és Begin­­ellenes jelszavakat hangoztatva —, miközben a palotában a Nobel­­békedíjat átvevő Begin izraeli mi­niszterelnök „élete egyik legszebb napjának” nevezte december 10-ét. (UPI, AP, AFP) N\POLY BEJRUT Szaddam Husszein hétfőn megérkezett Moszkvába Két ismeretlen terrorista va­sárnap gyújtószerkezetet hajított az Olasz Kommunista Párt nápo­lyi központjára. A merénylet kö­vetkeztében az épület ablakai be­törtek, a bejárat súlyosan megron­gálódott, de személyi sérülés nem történt. A „fegyveres forradalmi osztagok” elnevezésű szélsőséges csoport ugyanakkor a munkanél­küliek segélyszervezetét gyújtotta fel. A rendőrség közlése szerint a tűz csak kisebb kárt okozott. (UPI) dd 6ü DAR ES SALAAM Hétfőn hivatalos baráti látoga­tásra Moszkvába érkezett Szad­dam Husszein, az Iraki Forradal­mi Parancsnokság Tanácsának al­elnöke, az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártjának helyettes fő­titkára. Az iraki vezető találko­zik a Szovjetunió vezető politikai személyiségeivel, tárgyal véltük a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzetről, különös te­kintettel a Közel-Keleten kiala­kult körű'Ítmény ikre. Szaddam Husszein moszkvai megbeszéléseinek külön jelentő­séget ad az a tény, hogy foko­zódnak az amerikai kísérletek az egyiptomi-izraeli különbéke meg­állté podás megkötésének kierő-Libanonban a szombati össze­csapásokat követően változatlanul feszült a helyzet. Bejrutban el­szórt lövöldözések hallatszanak; a szembenálló felek olykor a nehéz­tüzérséget is bevetik. A libanoni jobboldal folytatja állásainak ki­építését az általa megszállt kerü­letekben. Ugyanakkor a jobboldali „dél-libanoni hadsereg” ellenőrzé­se alatt álló területen erőltetett ütemben katonai repülőteret és kikötőt építenek. (TASZSZ, INA) szákolására;: Vsrtex amerikai fc(H-. .ügyminiszter jelenleg is erről tár­gyal Kairóban. Az arabellenes tartalmú különbékét mind a Szov­jetunió, mind frak határozottan elítélte. A Pravda, amely hétfői számá­ban közli Szaddam Husszein fény­képét és életrajzát, a látogatást köszöntve rámutat: „A szovjet emberek bizonyosak abban, hogy látogatása és tárgyalásai a Közel- Kelet igazságos és tartós békéjét, a Szovjetunió és Irak barátságá­nak. gyümölcsöző kölcsönös együttműködésének elmélyítését, szolgálják — írja üdvözlő cikké­ben az SZKP lapja. (MTI) Szófiába utazott az MSZMP KB küldöttsége Vasárnap Szófiába utazott az MSZMP Központi Bizottságának küldöttségé, övári Miklós, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KB titká­ra vezetésével. A delegáció, mely­nek tagja Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Lakos Sándor, a KB tagja, az MSZMP KB társadalomtudomá­nyi intézetének igazgatója, részt vesz a Béke és Szocializmus cí­mű folyóirat és a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsága ál­tal rendezett nemzetközi konfe­rencián. (MTI) Husszein jordániai király Párizsban tknói , >#■ V XvIvXvl'ffivXviX'iXvÄWiiiiii^ CDU-elnökjelölt: a feledékeny Carstens Julius Nyerere tanzániai elnök bírálta az Afrikai Egységszerve­zetet, amiért Nimeri szudáni ál­lamfő, a szervezet soros elnöke nem ítélte el Idi Amin ugandai elnököt. Nyerere hangoztatta, hogy az AESZ alapokmánya már nem az afrikai népeket védel­mezi. hanem csupán az államfő­ket. Kijelentette: „Áz alapokmány védelmet nyújt az államfőknek tettártttőt'függetlenül, és nem szá­mít,'thány embert gyilkolnak m«g sajáLországukban.” (Reuter, AFP) Hosszú vajúdás után megszüle­tett a bonni uniópártok döntése: Karl Carstenst, a Bundestag je­lenlegi elnökét jelölik a jövő év május 23-án sorra kerülő szö­vetségi elnökválasztásra. S mivel az elnödcvállasztó testületben á CDU—CSU pártszövetségé a több­ség, megválasztása szinte bizo­nyosra vehető. A jelölésnek egyet­len .szépséghibája” Carstens náci múltja — és még egy „apróság”. No de nézzük sorjában. Carstens — okulva az eltitkolt náci múltja miatt nemrég meg­buktatott Fil'binger Baden- Württenberg-i miniszterelnök pél­dáján, mindent gondosan előké­szített és az adatokat nyilvános­ságra hozta. Az okmányok tanú­sága szerint egy 1948. június 3-i esküdtbírósági ítélet Carstens ja­vára írta, hogy „elöljárói nyomá­sára 1937-bén kérte ugyan a fel­vételét a hitlerista pártba, de a szükséges iratokat ..előrelátásból” késve nyújtotta be és így felvé­teli kérelmét 1939. május 12-én elutasították. A tagfelvételi zárlat feloldása után 1940 elején mégis felvették a pártba. „Minthogy azonban a háború végéig katona volt, gyakorlatilag csupán tagje­löltnek volt tekinthető”, — így az adenaueri igazságszolgáltatás. Az, hogy 1933-461 1935-ig az SA- hoz, a hírhedt rohamosztagosok­­hoz tartozott — úgymond — nem írható a terhére, mert csak ez biztosította továbbtanulását. Mint-» hogy az SA-tagsága 1935.-ben megszakadt — az esküdtíüíróság szerint — Carstens szint® a ná­cizmus üldözöttje lett Ez már CatstensÉPk ■ksoifcvolt. Egykori elvbarátaiTM s»ló ífckin­tettel élénken tiltakozott az el­len, hogy ő „ellenálló” lett volna. Szerényen csupán azt jegyzi meg, hogy elutasítólag állt szemben a rendszerrel. (Igaz ugyan, hogy ■ mialatt felvételi kérelme az „el­utasított” pártnál volt, brémai la­kóhelyén a párttagdíják beszerzé­sével igyekezett magát hasznosí­tani.) Carstenst 1939-ben behívták a hadseregbe, de a frontszolgálat alól felmentették. így alkalma volt jogászként működni. Érdekes módon azonban erre az időre nem képes visszaemlékezni. Minden­esetre „nem zárja ki”, hogy 1943- ban részt vett a brémai katonai bíróság több ülésén. De hogy ott mi történt, arról csak homályos emlékei vannak: „Halálos ítélet meghozatalában azonban nem vettem részt — állítja, a Spiegel című nyugatnémet hetilap szerint — mert erre bizonyára emlékez­nék”. És most az „apróság”: Carstens ellen hamis tanúzás vádjával bí­rósági eljárás folyik, amelynek tárgyalását jövő tavaszra tűzte ki a kölni fellebbviteli bíróság. Carstens ugyanis egy korábbi par­lamenti vizsgálat során tagolta, hogy annak idején mint Kiesinger­­konmányának államtitkára tudott volna arról, hogy a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) részt vett az illegális nemzetközi fegy­verkereskedő cég közötti együtt­hallgatták, azt mondta: „Most haliok erről először!” Günther. Metzger, a vizsgálóbizottság szo­­cláldemdkrata tagja hazugságnak minősítette Carstens vallomását, és bizalmai Ifátokat terjesztett elő a Szövetségi Nyomozó Szolgá­lat főnöke és a Merex bonni fegy­verkereskedő cég közötti együtt­működésről. A papírok némelyi­kén Carstens szignója és meg­jegyzései olvashatók. Carstens, úgy látszik, ezekről is... elfeled­kezett. Hogy ezek után miért mégis Carstenst jelölték szövetségi eíl­­nöknek a kereszténydemokraták? Nyilván azért, mert emlékeznek rá, hogy korábbi jelöltjeik és ve­zetőik, a náci múlttal nem kevés­bé terhelt Heinrich Lübke szövet­ségi elnök, Hans Globke, Ade­nauer közeli munkatársa, továbbá Kurl Georg Kiesinger és Hans. Filbinger miniszterelnökök is be­­tölthettak — állam- illetve kor­mányfői pozíciókat. Hogy ehhoz . mit szól a külföldi és az NSZK,; ’ demokratikus közvéleménye, az megint más kérdés. G. I. Hétfőn délután háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba, európai kőrútjának első állomására érkezett Husszein király, jordániai ural­kodó. A párizsi Orly repülőtéren Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök fogadta a Nur királyné kíséretében érkezett hasemita uralko­dót. A hivatalos tárgyalások kedden délután kezdődnek a két állam­fő között. A francia fővárosban azt várják, hogy a megbeszélések középpont­jában a közel-keleti helyzet áll. (MTI) A jövő évi költségvetésről tárgyaltak az országgyűlés bizottságai Tegnap Pap János elnökletével ülést tartott az országgyűlés hon­védelmi bizottsága. A parlament­ben lezajtlott tanácskozáson — amelyen részt vett Madarasi At­tila pénzügymlnisztériurna állam­titkár is — Kárpáti Ferenc ve­zérőrnagy, honvédelmi miniszter­helyettes és Pál Antal bel ügy­­miniszter-helyettes a honvédel­mi, illetve a belügyi tárca jö­vő évi költségvetésének terveze­téről tájékoztatta a képviselőket. Az ülésen felszólalt Csömör Fe­renc; Kalló István, Mérten La­jos, Takács Imre és Úszta Gyu­la országgyűlési képviselő. Ugyancsak tegnap ülésezett, és az építésügyi, valamint a küzle­­„kadési ágazat idei munkájáról, és a Jövő évi költségvetésről tár­gyait az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A minisz­tériumi beszámolók megállapítot­ták: az építőipar főbb irányza­taiban, teljesítette idei tervét, ám arányaiban nem megnyugta­tó az eredmény, hiszen a beru­házásokra a tervezettnél hatmil- Liárd forinttal többet, a fenn­tartási munkálatokra viszont há­­rommiiUiiárd forinttal kevesebbet költöttek. A szállításon belül mind a tömegközlekedés teljesít­ménye, mind az áruszállítás nö­vekedett az 1977. évihez képest, és az ágazat jól szolgálta a kül­kereskedelmi forgalom bővülé­sét is. A hírközlésben, nem ja­vult jelentősen a szolgáltatások minősége, sőt az előző évinél még többen, jelenleg már 270 ezren várakoznak telefonra. A távolsági hívásokban — az új központok ellenére — gyakori a torlódás, a foglalt jelzés.

Next

/
Thumbnails
Contents