Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-08 / 289. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 8. KEVÉS A KORSZERŰ CSOMAGOLÓANYAG Almaexport Bács-Kiskunból A megye üdülőhelyeinek fejlesztése Néhány évvel ezelőtt Bács- Kiskun megye friss zöldség- és gyümölcsexportjában az alma külföldre szállítása mintegy 40 százalékot tett ki. Ez a szám ebben az évben már 60 százalék. Nemcsak a mennyiség növekedése örvendetes az idén. Az időjáiás más vidékeknél valamivel kedvezőbb alakulása, n kevesebb jégverés. és a csupán itt-ott előforduló kora tavaszi fagy e vidéken megkímélte ezt a gyümölcsöt, így hazánkban az idén ez a megye termesztette a legjobb minőségű almát. A HUNGAROFRUCT megyei kirendeltségének tíz állami gazdasággal, a lajosmizsei Kossuth, az Izsáki Sárfehér, a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezettel és a ZÖLDÉRT Vállalattal van szerződése, amely szerint 1978-ban 53 300 tonna almát szállítottak volna külföldre. A tervezett mennyiségnél azonban 2400 tonnával többet exportáltak Bács- Kiskun megyéből december elejéig. A Szovjetunióban például mintegy másfélszeres mennyiséget fogadtak eddig, azaz majdnem 17 ezer tonnát. Ezt a szállítást segítette nagymértékben a HUNGAROFRUCT új tuzséri fedett vasúti rámpájának beállítása. Csehszlovákiában és az NDK-ban is szívesen látott a magyar alma. a két országban együtt mintegy 23 ezer tonnányit fogadtak az idén. Az NDK-partnerek most először szállítottak nagy tar-Bács-Kiskun megyében nincs országos és nemzetközi jelentőségű, kijelölt üdülő- és idegenforgalmi táj. Bőségesen van azonban természeti szépségekben gazdag síkvidéki, erdős, vízi és ártéri terület, amely kirándulásra, sportolásra, üdülésre alkalmas! Ennek megfelelően a kialakított üdülőhelyek regionális, illetve helyi jelentőségűeknek minősíthetők. Az 1971-ben elfogadott településhálózat-fejlesztési terv 15 üdülőhelyet jelölt ki a megye területén. Többségükben az 1960-as évektől tapasztalható jelentősebb fejlődés. Néhány területen, például a foktői Duna-parton, a bajai Vén- Duna mentén, azonban további fejlesztés nem várható, sőt, a kiskunhalasi Sós-tó környékén szinte el sem kezdődött. Regionális jelentőségű üdülőhelyeink közül kiemelhető: a bajai Petőfl-sziget, a dunapataji Szelidi-tó, a lakiteleki Tőserdő, a soltvadkerti Vadkerti-tó, a kunfehértói Fehér-tó. Helyi jelentőségű üdülőtelepek, kirándulóhelyek főként a Duna- és Tiszapart mentén helyezkednek el, például Tasson, Tiszakécskén, Tiszaalpáron. Szálláshelyek, táborok, nyaralóházak A Kecskemét szikrai Állami Gazdaságban dolgozik a súly szerint válogató gépsor. tólyládákban ömlesztve, úgynevezett tárolási almát, amit itt minősítettek és vettek át. Az osztrák és a? olasz feldolgozóiparnak kétezer tonnányi léalmát, az NSZK és finn partnereknek majd 500 tonna étkezési almát szállított eddig a HUNGAROFRUCT megyei kirendeltsége. A következő időszakra gondolva, tőkés árualapnak mintegy 7300 tonna almát tároltak be a megyei ZÖLDÉRT hűtőházakba, valamint szállítottak ugyané célból Szabolcsba. A Starking fajta pedig a HUNGAROFRUCT budaörsi hűtőházában kapott helyet, ahonnan feldolgozás után Brazíliába, Venezuelába utaztatják majd. A Bács-Kiskun megyei almatermés jól sikerült az idén, kiemelkedően szép a színe, nagysága, zamata. Néhány gazdaságnak, így a Hosszúhegyi Állami Gazdaságnak, a Bajai Mezőgazdasági Kombinátnak, a tervezetten felüli átlagtermések szedése, feldolgozása, szállítása gondot okozott. De nemcsak a termelő üzemekben van probléma a kapacitással. A HUNGAROFRUCT kirendeltségének változatlanul évek óta gondja, hogy kevés a hűtőterület, és ugyancsak kevés a feldolgozó gépsor. A külföldi partnereknek egyre inkább igénye a kartonsúlyra válogatott alma. Ezt a munkát végzi a Kecskemétszikrai Állami Gazdaságban nemrégen beállított válogató gépsor. A versenyképesség megtartása érdekében sok mindenre kell gondolniuk úgy a termelő, mint a forgalmazó szakembereknek, sőt a kutatóknak is. Egy. a következő időszakban megoldásra váró gond az, hogy a magyar Jonatán almák leromlottak, a tárolást kevéssé bírják. A külföldi piacokon ugyan kedvelt ez a gyümölcs, a vevők mégis óvatosak a vásárlással, inkább a folyamatos szállítást kérik, igénylik. Csakhogy ebben az esetben a hazai tárolókban romlik meg ez a fajta. A megoldást egyrészt a termelőknek, kutatóknak kell megtalálniuk, másrészt^ megfelelőbb fajtaszerkezetet szükséges kialakítani. A megyei almások telepítése már e terv jegyében zajlik. Körülbelül tíz év múlva válik ideálissá az almások fajtaszerkezete, amikor mintegy 30 százaléknyi területet a Jonatán. 60 százalékot a Starking fajták foglalnak majd el. Ugyancsak a versenyképesség megtartásának módja az ízléses, minőségromlástól óvó csomagolási módszer. Az idén a göngyölegellátással nem volt gond, bár ez nem egyértelműen öröm. hiszen más gyümölcs- és zöldségfélék terméskiesését jelzi. November elejétől minden almát kartondobozba csomagolva szállított a megrendelőkhöz a megyei kirendeltség. Csakhogy ezekből a dobozokból keveset gyártanak hazánkban, így, hogy a partnerek Igényeinek mégis megfeleljen a csomagolás, kénytelenek vagyunk dobozokat külföldön vásárolni. ^' Gál Eszter Az üdülőhelyek kialakításának, fejlesztésének és forgalomnövekedésének feltételeit a helyi adottságok, az idegenforgalmi vonzástényezők és a szolgáltatások határozzák meg. Az adottságok közül kiemelkedőek a természeti tényezők, például a földrajzi fekvés, vízrajzi, domborzati viszonyok. Idegenforgalmi vonzástényező lehet valamilyen speciális sportolási lehetőség, egyegy történelmi nevezetesség, vagy kulturális rendezvény. A fenti tényezők önmagukban még nem teszik üdülésre alkalmassá az adott települést; csak egymással szoros összefüggésben, megfelelő infrastruktúrát alkotva Válhatnak azzá. Az infrastruktúra legfontosabb elemei közé sorolhatók: a szálláslehetőség, a kereskedelmi egységek, a vendéglátós létesítményei, a település közművesítése. a közlekedési lehetőség és úthálózat, a kulturális létesítmények és az egészségügyi ellátás. Az üdülőhelyeken — Lakitelek és Tiszaalpár kivételével -r kereskedelmi szálláshelyek is működnek, szálloda, nyaralóház, fizetővendég-ellátás, vagy kemping formájában. 1977 végén közel 1900 hely állt az üdülők rendelkezésére, ami valamivel meghaladja a megye összes szálláslehetőségének a felét. A férőhelyek több mint háromnegyede a kempingekben található. 1977 elején megközelítően 4150 üdülőtelek volt a vizsgált településeken, s ennek 95 százaléka magántulajdonban van. A 2700 körüli üdülőház nem egészen kétharmados beeépítettséget jelent. Ezen belül Is igén nagyok az. eltérések: a megvásárolt telkeknek Kunfehértón mindössze 29. a bajai Duna-part és Petőfi-sziget területén pedig több mint 80 százalékán építették fel az üdülőházat. A közületi telkek beépítettsége összességében 77 százalék körüli. A megye üdülőhelyeinek jelentőségére utal, hogy — a hivatalos kereskedelmi szálláshelyeken túl — becslések alapján, több mint 11 ezen ember egyidejű üdülését teszik lehetővé. Az üdülési lehetőségek mellett a Vadkerti-tónál úttörőtábor, Kunfehértón és Baján KlSZ-tábor működik, nyaranként. Nagyobb aranyú gyrmeküdültetésre van lehetőség a Tisza-parton és a Szelidi-tónál is. Az utóbbi né-Magyar építők külföldönkülföldiek Magyarországon Haldenslebenben kerámiagyárat, Pozsonyban szállodát építünk, miközben hazai építkezéseken lengyelek, csehek, jugoszlávok dolgoznak. Építőipari kivitelünk dinamikusan nőtt az elmúlt esztendőkben. Míg 1971—75 között évi 1,2—1,5 milliárd forint értékben építettünk külföldön, az idén már értéke eléri a 4 milliárd forintot. Ennek nagy részét a KGST Komplex Programjában meghatározott közös létesítményeken végzett munkák adják, amelyek népgazdaságunk jövője szempontjából meghatározó jelentőségűik. Sokan kérdezik, hogy miért építünk szállodákat Csehszlovákiában, mikor idehaza sincs elegendő építőanyag? Egy házgyár üzemeltetése csak akkor kifizetődő, ha bizonyos mennyiségű panelt készít. De mivel a győri házgyár termékeit hazánkban nem tudjuk bizonyos körzeten belül felhasználni, a tetemes szállítási költségek miatt, érdemesebb Pozsonyban építeni szállodát, mint Magyarország túlsó felébe vinni a paneleket. Az építés iparosodása, az előregyártott szerkezetek, elemek sokasodása, a különböző célú létesítmények szerelése, ma már mindinkább speciális képzettségű szakembert, különleges szakmunkát igényel. Sokkal hatékonyabb lehet annak a vállalatnak a tevékenysége, amelyik bizonyos fajta létesítmények építésére szakosodik, mint azé, amelyik egyik héten gyárat, másik héten pedig lakást épít. Ez a folyamat pedig mindinkább ahhoz vezet, hogy a specializált építési szervezetek nemcsak idehaza, hanem a jobb kihasználtság végett külföldön is dolgozzanak. Ez a szakosodás már megkezdődött a szocialista országok között. Megállapodásokat kötöttünk például a könnyűszerkezetes programhoz kapcsolódóan csakúgy, mint különleges építmények, silók, hűtőházak, ipari kémények, alagútkemencék létesítésére. De nemcsak a szocialista országokban építünk szállodákat, munkásotthonokat, hűtőházakat. Mindinkább növekszik a tőkés, ezen belül is a fejlődő országokba irányuló komplett, kulcsrakész létesítmények exportja. A vevők ma már mindinkább elvárják a gépekkel és a berendezésekkel együtt az építőipari exportot is, amit jól meg is fizetnek. Malmokat, kenyérgyárakat, lakáselemgyárakat, vízierőművet, öntözőberendezéseket, vágóhidakat adunk el. amelyek Iparunk nemzetközi hírnevének növelése mellett, jelentős devizabevételeket biztosítanak népgazdaságunk számára. Azt azonban, hogy meddig növelhető e Jövedelmező tevékenység, mindenképpen mérlegelni kell, hiszen csakis ésszerű határok mellett vonhatunk el a hazai iparfejlesztéstől munkaerőt. A nemzetközi szakosodás bővülésével természetesen nemcsak mi építkezünk más országban, hanem számos hazai létesítmény kivitelezésébe bevonunk külföldieket. Erre az egyik legismertebb példa a Kábái Cukorgyár építése. Igaz, ezt magunk is, megtehettük volna. De a lengyelek már tö^b mint 60 cukorgyárat építettek külföldön, nagy tapasztalattal rendelkeznek, így bizonyos, hogy saját erőből lassabban, drágábban, nehezebb feltételek mellett tudtuk volna megépíteni ezt a létesítményt. Azért, hogy tízévenként felépítsünk idehaza egy cukorgyárat, nem érdemes ezt a munkát megtanulni. Hasonló a helyzet például az épülő Beremendi Mészüzemmel, amelyet szintén lengyelek építenek. Idehaza nem működik mészhidrát gyár, importáljuk ezt a nyersanyagot, most ezért vásárolunk kulcsrakészen külföldről. Nemcsak gyárakat vásárolunk, hanem ipari nagyüzemek építési, szerelési 'munkálataiban is igénybe vesszük a szocialista országok munkásait. A lengyelek például nemzetközi tekintélyt vívtak ki kohók, üzemek, gyárak építésében. Éppen ezért olyan speciális szerelési munkákra akarjuk igénybe venni őket, mint például a Ganz-MÁVAG gyár rekonstrukciójára, kábelgyár építésére, ércelőkészítő-mű. papír- és kábelgyár létesítésére. Nemcsak lengyelek, NDK-bell és jugoszláv munkások hány évben váltak rendszeressé (főleg a Tőserdőben és a Szeliditónál) az egy két napos Ifjúsági tömegrendezvények. Kereskedelem, vendéglátás A szálláshely mellett az infrastruktúra fontos eleme a kereskedelmi és vendéglátó hálózat. A megfigyelt hét településen 1977 végén száz vendéglátó és 259 kereskedelmi egység igyekezett biztosítani az ott tartózkodók ellátását. Az utóbbiaknál csak az olyan szakjellegű boltokat vettük számításba, amelyekre üdüléskor szükségük lehet az embereknek. Kisebb települések esetében sem húzható merev határvonal az egész község és az, üdülőtelep kereskedelmi ellátása közé. Külön üdülőhálózat létrehozása ezekre a — viszonylag kicsi — területekre nem célszerű, nem gazdaságos az üdülés idényjellege miatt. Ezt figyelembe véve, tónak tekinthető Tiszakécske és Soltvadkert ellátottsága is: előbbi 44, az utóbbi 31 bolttal rendelkezett a múlt év végén. Tiszaalpár. Dunapataj, sőt Lakitelek helyzete is megfelelő, csupán Kunfehértón hiányosabb a kereskedelmi hálózat, mindössze egy ABC-kisáruháza, gyógyszertára és zöldség-gyümölcs boltja működik állandó jelleggel. A községek egészének ellátásán túl, a szorosan vett üdülőtelepeken is jó az alapvető élelmiszer-ellátás. Közművek és egészségügy A közművesítésben a .megfigyelt településeken éppúgy jelentősek a hiányosságok, mint megyei szinten. A villany- és vízvezeték-hálózat mindegyik üdülőhelyen kiépült, minőségük azonban jó néhány helyen kifogásolható. A Szelidi-tónál például a legutóbbi esztendőig gondot okozott az ivóvíz minősége. A vízvezeték-hálózatba kapcsolt lakások aránya az alacsony megyei átlagot Dunapatajon éppen eléri, Kunfehértón pedig jóval kevesebb annál. Az ivóvíznyerés másik forrását a közkifolyók képezik, amelyek — az ideiglenes vendégforgalom miatt — különösen fontosak az üdülőhelyeken. Leszámítva a vízhálózatba kapcsolt lakásokat az egy-egy közkifolyóba jutó lakásszám nagyon változó: Lakiteleken mindössze 15, Kunfehértón pedig 60, ami ugyancsak az ellátottságbeli nagy színvonalkülönbségre utal. A viszonylag magas (48-as) bajai mutatószámot ellensúlyozza az egyenletesebb beépítettség, a nagyobb lakóház-, illetve lakássűrűség. A településeken a zárt közcsatorna hossza — ahol egyáltalán van — szintén minimális. Az egészségügyi alapellátás, az elemi higiéniai feltételek megteremtése is nélkülözhetetlen tényezője az infrastruktúrának. Körzeti orvosa és gyógyszertára van mindegyik településnek; mentőállomás pedig 10—40 kilométeres körzetben található. A járdák, utak portalanítása, a rendszeres szemétszállítás. az üdülőhelyek rendezettsége és tisztasága még kevésbé valósult meg. A Tőserdőben például éppen a kijelölt szabadstrand területére vezetik a melegvizes fürdő szennyvizét, ami nyilvánvalóan ellentmond a higiénia előírásainak. Gyógyfürdő és hévíziorrás Üdülőhelyekben szegény országrészeken, így Bács-Kiskun megyében is, értékes természeti adottság, jelentős vonzástényező a gyógyfürdő, vagy hévízforrás. Jelenleg — a természetes vizek szabadstrandjait figyelmen kívül hagyva — a megye 13 településén van strandfürdő, s közülük 9 kapja hévízkútból a meleg vizet. Jó néhány strand, például a kerekdombi, dávodi, keceli értékét különféle (szénsavas, kénes, jódos és egyéb) gyógytényezők növelik. Az elmúlt évben 930 ezren keresték fel a megye fürdőit. A megye V. ötéves tervidő■izaki célkitűzései között szerepel a már kialakult helyi és regionális jelentőségű üdülőhelyek fejlesztése, a szállás, a kereskedelmi és közműellátás javítása. Ehhez azonban — az anyagi lehetőség megteremtésén túl — a helyi és magasabb szintű tanácsok, helyi termelőszövetkezetek (ahp^ vá esetleg területileg tartozik áz üdülőtelep), a DUTIB, az Idegenforgalmi Tanács és más intézmények együttműködése, valamint az üdülőhelyeket igénybe vevők szemléletváltozása is szükséges. Ágó Erzsébet a KSH közgazdásza EGER ÉS PÉCS PINCÉI is dolgoznak Magyarországon. Veszprémben például NDK-ból vásárolt könnyűszerkezetes acélvázakból és elemekből német munkások építenek óvodákat, bölcsődéket, mentőállomást. A lengyelek is részt vesznek gyermekintézmények létesítésében. Külföldi segítség nélkül bizony jóval tovább tartana, míg a környéken lakók gyermekeit el tudnák helyezni a közeli iskolákban, óvodákban. A lengyel szakemberek filmszínházak, kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző intézet, tisztítóüzem és kisáruház építésében is részt vesznek, meggyorsítva a lakosság jobb ellátását. Jugoszlávia jó tapasztalatokkal rendelkezik, üzletközpontok, áruházak, kórházak és más kommunális létesítmények kivitelezésében. Felajánlották már, hogy szállodát, motelt is építenének Magyarországon. Kísérletképpen már elkészült Szombathelyen egy 6400 négyzetméteres áruház. Szó van arról, hogy az új budapesti belklinika jugoszláv vállalkozásban létesülne. Egyelőre egy kezdődő folyamatnak vagyunk szemtanúi. Hiszen külföldi építőipari tevékenységünk, külföldi munkások hazai alkalmazása viszonylag még csak kisméretű, de ez a megoldás várhatóan évről évre gyakoribbá válik. Érdemes az olyan építőipari tevékenység egy részét, amelyekben már nagyobb tapasztalatra tettünk szert, exportálni, s a hazai munkák egy részét, amelyben nincs kellő gyakorlatunk, külföldiekre bízni. B. M. É. A pécsi Technika Házában november közepén rendezték meg a II. Országos Pincekonferenciát. Pécs és Eger városát 1974-ben a kormány elemi csapás sújtotta területnek nyilvánította az egyre gyakrabban beomló pincék miatt. Az első konferencia (1975) a helyzetelemzéssel és a kutatás feladataival foglalkozott. A mostani — amire fctilföldi előadókat is meghívtak — a megerősítés és megszüntetés eddigi tapasztalatait és feladatait vitatta meg. • A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat mérnökei szabatos geodéziai mérésekkel térképezik fel as egri pincéket. • Pécs: a Kossuth utcában 1974 nyarán sorozatos pincebeomlások miatt az utcát az autóforgalom előtt le kellett zárni. (Fotó: MTI—KS) • A ZÖLDÉRT kecskeméti hűtőházában csomagolják az almát.
