Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-06 / 287. szám

1978. december 6. # PETŐFI Nf PE • 3

A kiskorúakról való gondoskodás - a gyámügyi munka tükrében

Nemrégiben egyik ülésén a kiskorúakról való állami gondoskodás körébe tartozó gyámügyi feladatok ellátását vette szemügyre Kecskemét város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A gyámügyi csoport tevékenységét néhány évre visszamenőleg áttekintve megállapította, hogy az 1974. évihez képest, tavaly nagymértékben — 43,5 százalékkal —

emelkedett az ügyforgalom. Míg 1974-ben 5059, tavaly 7264 hatáskörbe tartozó ügyiratot iktattak. És szemben a korábbi 1145-tel, a/, elmúlt évben 1336 határozatot adott ki a megyeszékhely gyámhatósága.

Az említett számok a gyámügyi csoport munkájának megszaporodását jelzik. Vajon jellemzöek-e a megyére is a kecskeméti tapasztalatok? S egyáltalán: melyek a kiskorúakról való állami gondoskodás fogalomkörébe tartozó legfőbb gyámhatósági feladatok? Ezekről érdeklődtünk a megyei tanács gyámügyi főelőadójánál. dr. Pataky Imre pedig előrebocsátotta, hogy a megyei tapasztalatok többé-kevésbé egyezőek a kecskemétiekkel, általában nagy a gyámügyi munkakörben dolgozóit leterhelése.

Majd elmondta: az állami gondoskodás körébe tartozó gyámhatósági intézkedések egyazon célt, a veszélyezteteTt gyerekek érdekét, védelmét szolgálják. Napjainkban mintegy háromezer ilyen gyermekről tudnak a gyámhatóságok a megyében.

— Említésre kívánkozik — jegyezte meg —, hogy a gyámhatósági védő-óvó Intézkedések hatására tavaly az előző évihez képest hát százalékkal csökkent a veszélyeztetett gyerekek száma. Ez azért is figyelemre méltó, mert először történt meg.

A védő-óvó intézkedésekkel a gyámhatóságok a szülői felelősség érvényesítésére törekednek. Mindenkor megkülönböztetetten járnak el, szűkig szerint figyelmeztetést. pénzbírságot alkalmazva, ha kell, a gyermektartásra kötelezés céliából például bírósági eljárást kezdeményeznek. Ifjúság elleni Éűncselekmény miatt tavaly negyvfcn bírósági eljáráson túl. több miit 150 esetben a sgülő alkoholelvonó kezelésre, illetve nyolc személynek munkaterápiás intézetben való gyógykezelésre kötelezését indítványozták.

Az említett intézkedések sorába tartozik a párfogó kirendelése. A megyében 151 tagú társadalmi pártfogói hálózat segíti a gyámhatóságok munkáját, illetve a hat hivatásos pártfogó tevékenységét.

További gyámhatósági feladat a fiatalkorú bűnelkövetők utógondozása. Az előző évihez képest tavaly 26 százalékkal növekedett az utógondozásra szoruló fiatalok száma. Jelenleg 339-en vannak (közülük 101-en kecskemétiek!). s így nagy munka hárul a hivatásos pátfogókra.

Az állami gondoskodásra szoruló gyermek érdekét szolgálja a xendkívüli segély. Ezt rendszerint sürgős szükség esetén, a családban bekövetkezett váratlan, átmeneti körülmény miatt, meghatározott célra — például ruha, tanszer, tüzelő, napközi otthoni térítés a szülők helyett — folyósítja a gyámhatóság.

Viszonylag új intézménye a gondoskodásnak az 1975-ben bevezetett rendszeres nevelési segély, amely a kiskorúnak a saját családjában való nevelését hivatott elősegíteni. Ilyenben kizárólag azok a minden szempontból kiiogástalan magatartású szülők részesülhetnek, akiket az önhibájukon kívüli alacsony (a saját jogon szerzett nyugdíj minimum összeget el nem érő) jövedelem akadályoz a gyermekről való megfelelő gondoskodásban. Napjainkban a megyében 264 gyermeket érintően 94. család részesül ilyen segélyben.

— Ahol az eddig vázolt intézkedések nem vezetnének eredményre, ott kerül sor a gyermek állami gondozásba vételére—magyarázta a gyámügyi főelőadó, hozzátéve, hogy erre általában a vétkes, nevelési kötelezettségeiket elmulasztó szülők gyermekei esetében kerül sor. Jelenleg 1810

megyebeli gyermek van állami gondozásban.

Ez. a kedvező változás, mint megtudtuk, annak köszönhető, hogy a gyámhatóságok a társadalmi pártfogói hálózat értékes közreműködésével mind többet, s főleg érdemlegesebben foglalkoznak a szülőkkel, nemikülönben az állami gondozásba vétel okainak feltárásával. Eredményeként tavaly 30 százalékkal több esetben szüntettek meg állami gondozást, mint 1976-ban.

A kiskorúakról való állami gondoskodás eredményességében megfigyelhető fejlődés nem kis mértékben a társadalom felelősségérzetével függ össze. Azzal például, hogy kiteljesedtek, mind több tapasztalat birtokában tevékenykednek a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok. Számos településen minden eddiginél szorosabb és célzatosabb a gyámhatóságok együttműködése a művelődési és egészségügyi szervekkel, hasonlóképpen a rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, s a társadalmi szervekkel, például a Vöröskereszttel. Mint ahogyan azt is számos példa tanúsítja a megyében, hogy a gyámügyi hatóságok gyakran a munkahelyektől kérnek és kapnak segítséget: nemegyszer szocialista brigád veszi pártfogásba a rászoruló fiatalkorút.

P. I.

KÉPERNYŐ

Fantázia a televízióban

A jó színházi előadásokon, nagyhatású filmeken, csodálatos nyelvű drámákon csiszolódott ízlés vagy hasonló élményre szomjazik a képernyőn, vagy merőben mást, újat, frisset szeretne, csak egyelőre vitatott, hogy milyen legyen ez az új? így aztán könnyen élőfordulhat, hogy az útkeresések sem találkoznak megértéssel.

A közönség és a kritika is gyanakodva fogadja például a tévéelektronika megjelenését.

Nem vitás, hogy a műfaj hazai megteremtői: Rajnai András rendező, Jánosi Antal dramaturg és Kecskés László vezetőoperatőr, nem símán, egyenletesen felfelé

ívelő tempóban dolgozták ki az elektronika alkalmazásának öszszes lehető variációit. Kudarcok és sikerek tarkítják ezt a mindenképpen figyelemreméltó vállalkozást, amely tévedéseivel együtt, a televíziós tömeggyártás új lehetőségeit kínálja.

Erről volt szó nemrég azon a nemzetközi televíziós szakmai konferencián is, amely Fantázia a televízióban címet viselte. A konferencián részt vevő szakemberek leszögezték, hogy a tévéelektronika a televízió két legfontosabb kulturális követelményét elégíti ki: tömegműsort ad, de nem olcsó szórakoztatást. Művészi műsorok előállítására alkalmas, de nem csupán _ a „vájtfülűekhez” szól, hanem tömegekhez.

Ezeknek a szempontoknak, lényegében a pénteken látott, Don Juan és a kővendég című színes,

elektronikus tévéjáték is megfelelt. Gyengeségei éppen abból adódták, hogy helyenként, a saját műfajból kizökkentő, úgynevezett művészieskedő megoldásokra törekedtek a készítők. Az elszíntelenedő, zavaróan vibráltatott képek nem illettek a pokolban játszódó, de főleg hálószobák, szépasszonyok körül bonyolódó cselekmény stílusához. A műsor ott volt jó, ahol szenvedélyek mozgatták a fantáziát és nem mesterkéltnek ható ötletekkel igyekeztek felerősíteni, kihangsúlyozni a-(Világhírű' nőcsábász kárhozatát. • Mindenesetre mély együttérzéssel bocsátottunk meg Juhász Jácint Don Jüanjának, hiszen olyan szép asszonyoknak, mint a legendás történet nőalakjait megelevenítő Moór Mariann, Miklósy Judit, Szalay Edit és Balogh Zsuzsa — valóban lehetetlenség ellenállni. V. Zs.

Jön a karácsonyfa

Csúcsforgalom van ezekben a napokban a hegyvidékek fenyveseiben és az ültetett karácsonyfatelepéken. Vas megyéből, főleg Szentgotthárd környékéről, az őrség erdeiből, valamint a Szombathely, Kőszeg és Körmend környéki fenyvesekből az idén minden eddiginél több. összesen 255 ezer karácsonyfa kel útra. A fenyőfák zömét a fővárosba szállítják. de jut belőle az Ailföüdre is.

A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bükki, tornai és zempléni erdőségeiből az első karácsonyi szállítmányt kedden indították útnak Debrecenbe. Az erdőgazdaság az idén mintegy százezer karácsonyfát vág ki, elsősorban a korábbi években ültetett telepekről.

A lakossági igényeket figyelembe véve zömmel három-ötéves, egy- és másfél méteres fákat szállítanak. Ezek jól elhelyezhetők a házgyári ilakásokban is.

mmmmm

Tizenegy nap Mongóliában

11. Jelen és jövő

Mongólia hatalmas területen fekszik, .tizenhétszer akkora, mint Magyarország, lakosainak száma azonban a másfél milliót sem éri el. Mezőgazdaságilag művelt területe nem számottevő, a lakosság közel 80 százaléka állattenyésztéssel foglalkozik. Ipara is az extenzív fejlődés szakaszában van. Természeti kincseinek feltárása épp hogy megkezdődött. Ilyen körülmények között érthető, hogy ma még gazdasági támogatásra szoruló szocialista ország. amely segítséget kap többek között Magyarországtól is. A szocialista országok — köztük hazánk — gazdasági kapcsolatairól tájékoztatott C. Szugarragcsa, a Mongol Tervhivatal nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának elnökhelyettese.

— Jelenlegi ötéves népgazdasági tervünk alapoélkitűzése a gazdasági fejlődés és a kulturális felemelkedés meggyorsítása — mondotta bevezetőül C. Szugarragcsa. — Köztudott, hogy Mongólia fő népgazdasági ágazata a mezőgazdaság, azon belül is az állattenyésztés. A tervidőszak kedvezően indult, az 1976-os és 1977- es nagyon kemény tél azonban súlyos károkat okozott az állatállományban. Sok állat elhullott, s a tervezett 25 milliós állomány 1,7 millióval lett kevesebb. Még nagyobb lett volna a veszteség, ha a Szovjetunió nem siet a segítségünkre.

Az idei esztendő már kedvezőbben alakult. Az első félévi adatok szerint 9,3 millió állat született, ami igen jó eredmény.

A terv ipari, közlekedési és kulturális célkitűzéseink megvalósítása már kedvezőbben halad. Megfelelő ütemben fejlődik a

• C. Szugarragcsa. a Mongol Tervhivatal nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának elnökhelyettese.

szénbányászat, az elektromos ipar, a magasfeszültségű távvezetékek, transzformátor-állomások építése. Mongol—szovjet együttműködéssel épül Erdenet városa, ahol ércdúsító létesül, moílibdén és réz feldolgozására.

Ásványi kincseink feltárása is ütemesen folyik. Ebben nagy segítséget jelent számunkra az a nemzetközi geológiai expedíció, amelyet a KGST-országok küldtek Mongóliába. Ezenkívül hús-, textil- és bőrfeldolgozó üzemeket építünk ugyancsak a baráti országok közreműködő segítségével.

A nép egészségügyének fejlesztésére új kórházak épülnek. A tervidőszak végére tízezer lakosra száz kórházi ágy és húsz orvos jut. Gyors ütemben fejlődik az iskolahálózat. Jelenleg minden tízezer mongolból 2600 tanul. Általános iskolai rendszerünket most állítjuk át a nyolcosztályosról a tíz, később pedig a 12 osztályosra. s ezek foglalkozási ágakra lesznek szakosítva.

Évente 750 ezer négyzetméter lakást építünk. S bár az urbanizáció gyorsulása miatt még nem csökken a városok körüli jurták száma, egyre többen laknak már kő. illetve házgyári elemekből épült, hideg, meleg vízzel ellátott, összkomfortos lakásokban.

Az ötéves terv időszakában 14 milliárd tugrik (a turistaforgalomban egy tugrik 3.50 Ft) beruházást hajtunk végié. Ennek közel felére a Szovjetunió és a KGST-országok nyújtanak hosszú lejáratú hitelfedezetet, s nem kis mértékű gazdasági segítséget.

A baráti országok segítsége azonban nemcsak hitel- és anyagi segítségnyújtásból áll — folytatta C. Szugarragcsa —. hanem az objektumok terveinek elkészítéséből, berendezések szállításából és szakértők kiküldéséből is. A szakértők például segítik az új üzemekben a termelés elindítását. s a gyakorlatban tanítják meg mongol kollégáikat a hatékony üzemeltetésre, s a különböző technológiák alkalmazására.

Ami közvetlenül a .mongol— magyar együttműködést illeti — mondotta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának elnökhelyettese —, 1965-ben szélesedtek ki, amikor hazánkba látogatott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Ekkor kötöttük meg az együttműködési szerződést. J. Cedenbal. a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára 1974-ben vezetett hivatalos küldöttséget Magyarországra. s akkor már továbbfejlesztett szerződést látták el kézjegyükkel.

— A magyar nép segítsége sokféle formában nyilvánul meg. Szakembereket, munkásokat képeznek Magyarországon, egyes gyárak tervezését, berendezését,

felszerelését, végül üzemeltetését magyar szakemberek irányítják stb. A szonginói biokombinátban például jelenleg hatvannyolc magyar dolgozik. A hatvanféle állategészségügyi terméket előállító üzem rendkívül fontos szerepet játszik állatállományunk megóvásában. A négy éve működő — ugyancsak magyar segítséggel létesített — Darhani Húskombinát az ország hústermelésének 16 százalékát dolgozza fel. Az Ulártbátoni Ruhagyár a mongol könnyűipar termelésének 7,6 százalékát adja. Magyar vízügyi szakemberek 427 vizet adó kutat fúrtak.

Nyolc év óta a magyar geológusok is bekapcsolódtak természeti kincseink feltárásába. Szalaa mellett például magyar és mongol kutatók wolfram-lelőhelyre bukkantak, amelynek közös kiaknázását tervezzük.

A KGST 32. ülésszakán határozat született Mongólia távlati fejlesztésének támogatásáról. Ami máris valóság, a baráti országok anyagi és szakmai segítségével működő üzemek mellett még a tudományos és technikai segítség. Számos tudományos laboratórium létesült KGST-támogatással. Magyarország rádió- és elektrotechnikai. valamint kőolaj- és kenőanyagokat vizsgáló laboratóriumot szerelt fel.

A Magyar Népköztársasággal működünk együtt vadállományunk felmérésében, szaporodásuk szempontjából megfelelőbb helyre való áttelepítésének vizsgálatában. s a vadgazdálkodás alapján létrehozható ipar létesítésében. Ezenkívül a két ország tizennégy minisztériuma, főhatósága és számos intézménye tart munkakapcsolatot. Országaink magas szintű vezetőinek kölcsönös (látogatásai minden esetben a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés további szélesítését jelentették.

A sorozatot irta és fényképezte: Nagy Ottó

„IGEN, EZÉRT A VILÁGÉRT KÜZDÖTTEM”

Kilencven éve született Szakasits Árpád

Szakasits Árpád 1888. december 6-án született Budapesten. Apja, aki lelkes, szocialista meggyőződésű józsefvárosi szegény cipész volt, korán meghalt. Szakasits Árpád már 13 éves korában önmaga kereste kenyerét. Először faszobrász egy képzett szociáldemokrata mesternél, majd kőfaragó tanoncnak állt. Ekkoriban épült a Halászbástya és az Országház, s ezeken az építkezéseken ő is dolgozott. 47 évvel később ebben a Parlamentben választották meg — 1948. augusztus 3-án — a harmadik magyar köztársaság második elnökévé, majd egy év múlva a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökévé. Addig azonban hosszú, nehéz, harcokkal és próbatételekkel teli utat' kellett megtennie.

A munkásmozgalommal 15 éves korában jegyezte el magát. 1903- ban lett tagja és egyszerre könyvtárosa is a szocialista ifjúmunkások szervezetének a Szabadság Munkásképző Egyletnek. Az építőmunkások szakszervezete nevelte, oktatta a fiatal fiút, aki hatalmas szorgalommal tanult.

Húszéves, amikor megválasztották a Magyarországi Szociáldemokrata Párf angyalföldi pártszervezetének titkárává. Az 1912. május 23-i nagy tüntetésben ö is részt vett és tudósítást írt róla a Népszavában. A munkásosztály Magyarországon is egyre erősebb lett és harcai mind szervezettebbé váltak. Ez magarai ragadta a fiatal Szakasits Árpádot is, aki ezekben a harcokban edződött szakszervezeti és munkásmozgalmi vezetővé. Az első világháború alatt bírálóként lépett fel saját pártja, az MSZDP választójogi politikájával szemben. Részt vett az 1918-as sztrájkok és tüntetések szervezésében, amiért letartóztatták.

A polgári demokratikus forradalom győzelme után a Budapesti Munkástanács tagjává választották. A Tanácsköztársaság idején a Belügyi Népbiztosság közigazgatási osztályvezetője, valamint a Szövetséges Központi Intéző Bizottság és a Központi Forradalmi Katona- és Munkástanács tagja. A proletárdiktatúra leverése után megszakításokkal újságíróként tevékenykedik, de közben több ízben letartóztatták feleségével együtt. Részben a Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért, részben egy 1922-ben írt újságcikkért kétévi börtönre ítélték.

1925-től a MÉMOSZ alelnöke 1938-ig, és a szociáldemokrata pártvezetőség tagja 1948-ig. A Népszavában ez időszakban írt cikkeiben hangot adott a munkásosztály követeléseinek, a parasztságról szóló riportsorozatában pedig megrázó szociográfiai képet festett a falun élők nyomorúságos helyzetéről. Ugyanakkor kifejezte cikkeiben e dolgozó osztályok vágyait és reményeit. Szakasits Árpád a szociáldemokrata párt baloldalához tartozott mindvégig, de néhány, ezekben az években írt cikkében, állásfoglalásában tükröződnek a párt politikai hibái, gyengeségei is.

A fasizmus előretörése őt is önvizsgálatra késztette. Fokozatosan felismerte a munkásegység jelentőségét és fontosságát. A párton belül a jobboldali vezetéssel szemben erősödött a baloldal befolyása. 1938. novemberétől lett a szociáldemokrata párt főtitkára, 1940. januártól pedig a Népszava főszerkesztője is. A baloldali szociáldemokraták vezetőjeként szoros kapcsolatot alakított ki a kommunistákkal. Lehetőséget teremtett arra, hogy kommunista eszmeiségü írások jelenhettek meg a Népszavában, s arra, hogy a lap egyre inkább a népfrontpolitika szócsöve legyen. Történelmi jelentőségű ma már a Népszava 1941-es karácsonyi száma, amely a függetlenségi mozgalomban részt vevő pártok és haladó gondolkodású személyiségek nagy nyilvános megnyilatkozása volt a háború ellen. Szakasits Árpád bekapcsolódott a Történelmi Emlékbizottság munkájába. Ott volt ő is a Kerepesi úti temetőben rendezett néma tüntetésen Táncsics és Kossuth sírjának megkoszorúzásakor. A függetlenségi mozgalomban való részvétele miatt ismét letartóztatták, a párt jobboldali vezetői pedig leváltották a főtitkári tisztségből.

1943 tavaszán az MKP (Békepárt) és az SZDP együttműködéséről tárgyalt Kádár Jánossal. 1944. október 10-én a szociáldemokrata párt nevében aláírta a kommunista és a szociáldemokrata párt együttműködéséről szóló okmányt. (Az MKP részéről Kállai Gyula irta alá a dokumentumot.)

A főváros felszabadulása után azonnal bekapcsolódott a politikai életbe. Az újjászervezett szociáldemokrata párt főtitkára, nemzetgyűlési képviselő, dllammjniszter, miniszterelnök-helyettes, a népi demokratikus Magyarország egyik vezetője, aki mindvégig a koalíciós harcokban a kommunisták fegyvertársa, szövetségese. El nem halványuló érdemeket szerzett a két munkáspárt egyesítéséért vívott harcban, amelynek eredményeként létrejött a magyar dolgozók egységes marxista—leninista pártja. Az egyesülési kongresszus a párt elnökévé választotta. Augusztusban lett a köztársaság elnöke, majd egy év múlva, 1949. augusztus 25-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.

Hamis vádak alapján 1950 áprilisában letartóztatták, majd börtönbüntetésre ítélték. 1956. márciusában szabadlábra helyezték, és ezt követően a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta. A börtönben vezetett naplója bizonyítja, hogy a szocializmus eszméi iránti hűsége a megpróbáltatások éveiben sem ingott meg egy pillanatra

sem. Az ellenforradalom idején is az első sorokban védelmezte a munkáshatalmat. 70. és 75. születésnapjára megkapta a Munka Vörös Zászló rendet, s ugyancsak 75. születésnapjára a Béke-világtanács Joliot Curie-aranyérmét.

1965. május 3-án bekövetkezett halála előtt egy évvel írta le a következő sorokat: „Több mint hatvan esztendőt töltöttem eddig a munkásmozgalomban, és azt hiszem, nagyobb ajándékot nem kaphat valaki életének őszén, mint annak bizonyosságát, hogy biztosan célhoz ér, nem harcolt hiába. — Igen, ezért a világért küzdöttem.”

V. S.

Fekvőhelyes, új vasúti kocsik

• Harminc frkvőhelyes. új vasúti kocsit üzemeltet a nemzetközi for Halomban 1979 elejétől az Utasellátó Vállalat. Budapest és Berlin. Illetve Varsó és Bukarest között közlekednek majd az NDK ban gyártott kocsik. (MTI fotó. Bajkor József felvétele — KS.)