Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-05 / 286. szám
1978 december 5. * PETŐFI NÉPI • S A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ^ggg888gg^^^wo<^-«figfeai^^TOaMKHBnTTT?TOTmTTmTT^^ LtllJlii kílDO.-'..'íJJIjj BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜNNEPI ÜLÉSE •:-Xv:::x:::v::Xv építő munkánk külső és belső feltételei biztosítottak. A .nemzetközi helyzet ma is bonyolult, de a világ a szocializmus és a velük együttműködő haladó, békeszerető erők javára, a mi javunkra változott meg. A kapitalizmus ma már nem egyeduralkodó nagyhatalom a világon. A hazai feltételek kozott a munkásosztály hatalma, népi demokratikus rendszerünk erősödött, a népünk szocialista összefogása és tömörülése fejlődött, gazdaságunk alapjai tovább szilárdultak. Alapvetően sikeresen oldjuk meg a gazdasági életünkben az intenzív fejlődésre való áttérés és a számunkra nehezebbé vált nemzetközi gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás nagy erőpróbáját jelentő és összetett feladatát. Sikeresen munkálkodunk és érezhető a fejlődés a kultúra, a tudományos élet, a közoktatás, a közművelődés terén jelentkező feladatok végrehajtásában. A Központi Bizottság 1978. áprilisi ülésén kritikusan és önkritikusan szóltunk arról, hogy objektív és részben szubjektív okok miatt a végrehajtás helyenként egyenetlen, mégis fejlődésünk töretlen, népgazdasági terveink és elképzeléseink fő vonalakban megvalósu Inak. Pártunk XI. kongresszusi határozatának megvalósításán, miként az ország más tájain, itt, a Duna—Tisza közén, Bács-Kiskun megyében is eredményes munka folyik. Most, amikor pártunk megalakulásának 60. évfordulóját ünnepeljük, örömmel jelenthetjük a megye lakosságának, hogy Bács- Kiskun egyre korszerűbbé válik, jó irányban és ütemesen fejlődik. Miután megoldottuk a megye gazdaságfejlesztésének alapvető gondjait, az extenzív fejlesztés lehetőségei kimerültek, áttértünk az intenzív módszerekre. Előtérbe került a hatékonyságot fokozó, korszerű gépi berendezések felszerelése és hasznosítása. Erőfeszítéseink nyomán a valaha szinte kizárólag mezőgazdasági jellegű, elmaradott vidéken alakult át Bács-Kiskun dinamikusan fejlődő ipari-agrár megyévé. A futóhomok és a szikesek világában a fellendült élelmiszer- és könnyűipar mellett meghonosodott a híradástechnikai ipar, a gép- és közi ek edés i eszköz-gyá r tás. Innen kerül az országos vezetékhálózatba a hazánkban kitermelt kőolaj és földgáz csaknem egytizede. A kisárutermelő parasztgazdaságok helyén ma már olyan fejlett szocialista nagyüzemi gazdaságok működnek, amelyek élen járnak az iparszerű és szakosított termelési rendszerek kialakításában. Több ilyen korszerű termelési rendszer Bács-Kiskunból indult ki, nem egyszer az ország határain túlra. Ma már elismert, hogy a megye — megőrizve és továbbfejlesztve a kertészeti kultúrák kiemelkedő hagyományait — mezőgazdasági szempontból a legfejlettebb területek közé tartozik, ahol a legfontosabb növények hozamai kedvezőbbek az országos átlagnál. Búzából, burgonyából, paradicsomból háromszorosára, kukoricából, cukorrépából és fűszerpaprikából több minit kétszeresére nőtt a termésátlag a felszabadulás előtti időkhöz képest. Kiemelkedő eredményeikről beszélhetünk laz állattenyésztés egyes ágazataiban is. Gazdasági fejlődésünkkel párhuzamosan jelentősen javalltak a lakosság élet- és munkakörülményei. Megszüntettük megyénkben is a műnk a.nélküliséget, felszámoltuk a létbizonytalanságot. A hatvanas éveiktől fokozatosan megszüntettük a megyénkből való elvándorlásit és megoldottuk a munkaerő helyi foglalkoztatását. Az országos szociálpolitikai intézkedések hatására ma már megyénkben is mindenkire kiterjed az általános és ingyenes orvosi ellátás, öregség esetére a nyugdíjbiztosítás. Haladásunk töretlen, eredményeink biztatóak. Azonban azt is számon tartjuk, hogy — a világgazdaságban. lezajló^ számunkra is kedvezőtlen folyamatok ellenére —, ha a munkánkban kevesebb volna a hilba és a gyengeség, lehetőségeinket, adottságainkat jobbam kibaszna Imánk, többet is elérhettünk volna. Erőt és biztatást ad számunkra, hogy miként az egész országban, ebben, a megyében is érdemes dolgozni, van értelme, van haszna a jó célért végzett, becsületes munkának. Most, amikor Bács-Kiskun megyében is visszatekintünk pártunk hat évtizedes történetére, tisztelettel gondolunk a párt itteni alapító tagjaira, a felszabadulást követő évek egykori kiemelkedő harcosaira, az ellenforradalom idején helytállt kommunistákra, azokra, ákilk részesei voltak pártunk újjászervezésének, akik a megye pártszerveiben és a pártszervezetekben dolgozva részesei voltak annak, hogy pártunk a szocialliista haza e területén is betöltse hivatását Pártunk itteni területi szerveinek irányításával Bács-Kiskun megyében is jó célokért, jó eszikozökkel, szerénységgel és emberi tisztességgel káli dolgoznunk tovább. Azt • várjuk megyénk kommunistáitól, hogy továbbra is járjanak éjen a fejlett szocialista társadalmat építő, becsületes munkáiban. Mutassanak példáit céljaink következetes valóra váltásában. Kérjük a megye munkásait, szövetkezeti parasztjait, értelmiségeit, a nemzetiségi dolgozókat, Bács-Kiskun lakosságát, hogyfel- Wisimieiretes, szorgalmas munkájúikkal továbbra is járuljanak hozzá ahhoz, hogy erősödjön, gazdagodjon hazáink, a Magyar Népköztársaság. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! * A megyei pártbizottság első titkárának nagy tapssal fogadott szavai után Pécsi Mihály kiskunfélegyházi veterán, a párt alapító tagja szólalt fel. A párt veteránjainak nevében Hatvan évvel ezélőtt alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, a magyar munkásosztály forradalmi élcsapata. Abban a megtisztelő helyzetben voltam, hogy személyesen részt vehettem a Városmajor utcai házban, ahol kimondtuk pártunk megalakulását — mondotta Pécsi Mihály bevezetőjében. Most a méghatódottság fog el, hogy szólhatok a 60. születésnap ünnepségén, harcostársaim előtt. '1918 őszén a társadalom életét súlyos ellentmondások jellemezték. Kiutat a magyar nép számára csak a szocialista forradalom hozhatott. Pártunk rövid idő alatt megnyerte a munkások és parasztok nagy itömegét, maga mellé állította a nemzet sorsáért aggódó érteOimiiségieket. Kun Béla elvtársitól az.t a feladatot kaptam, hogy szolgálati helyemen is hozzuk létre a párt helyi szervezetét, s erről azonnál értesítsem őt. öt nappal később, 1918. november 29-én Sásdon, a Kaposvári utcában létrehoztuk a pártszervezetet. Ma emléktábla jelzi ezt a helyet. Ezzel is bizonyítani szerettem völna, hogy a párt Budapesten kívüli szervezetei milyen gyorsan alakultak meg, hiszen a történelmi idő, az események siettetitek bennünket. Valamennyien ismerjük a történelmi eseményeiket. A kivívott proletárdiktatúrát — .mely népünk évezredes történelmének dicső időszaka volt — a nemzetközi imperializmus túlereje verte,le. Idegen fegyverek juttatták hatalomra az ellenforradalmi rendszert, mely kegyetlen terrorral igyekezett megsemmisíteni a vívmányainkat, s bennünket is. Én is 369 napig voltam börtönben, ahol megkínoztak. A legkegyetlenebb terror sem tudta azonban megtörni elkötelezettségünket és nem tudta megakadályozni a párt újjászervezését. Pártunk az illegalitás negyedszázada után harcoktól edzetten, határozott programmal lépett 1944 őszén a munkásosztály, a dolgozó nép elé. Ma, amikor a kommunista párt 60. évfordulójának születését ünnepeljük, elmondhatjuk, hogy az MSZMP vezetésével gyors ütemben bontakoznak ki szocialista államunk építő, termelő funkciói. Ebben a nagy munkában mi is részt veszünk, ennek mi is részesei vagyunk. Talán csak az a fájdalmas néha, hogy korunk miatt nem tudunk annyit tenni, mint ahogyan szívünk szerint szeretnénk. Ügy érzem, hogy érdemes volt harcolni, élni és dolgozni, mert megvalósulni látom azt a célt, amelyért 60 évvel ezelőtt még csak reménykedtünk. Ezen az úton haladva munkásosztály urak, népünk, a társadalmi fejlődés élvonalában menetel nemzeti célunkért, az egyetemes emberi haladás ügyéért. Magam és harcostársaim nevében további sikereket kívánok ahhoz a munkához, amit a magyar nép és közötte Bács-Kiskun megye dolgozó népe a párt vezetésével végez az emberek még boldogabb életéért, a fejlett szocialista társadalom építéséért. * Pécsi Mihály felszólalása után Pokornyi Józsefné, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat munkása kért szót. Az új nemzedék követi a pártot A mi nemzedékiünk — hazánk lakosságának több, mint a fele — a felszabadulás után született. Számunkra már a felszabadulás utáni ópítőmunka is történelem. Azok nevében szólok, akik nemcsak ismerik és tisztelik elődeik nagyszerű harcát, hanem követni is akarják útjukat — kezdte felszólalását Pokornyi Józsefné. A párt mindig és mindenütt nagy gondot fordított az ifjúság nevelésére, megnyerésére, mozgósítására; így van ez napjainkban is. Nem közömbös számára az. miként formálódik a felnövekvő nemzedék eszmei, politikai, erkölcsi arculata. Forradalmi feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése. Ismerjük tennivalóinkat itt, Bács- Kiskunban is, és azokat a törté,ne Imi jelentőségű eredményeket iSk amelyéket megyénk népe a párt vezetésével elért, örökségünk ma már nemcsak a járt út és annak ismerete, hanem a járni tudás képessége is. Az ifjúság csák a párt vezetésével viheti továb elődei harcát és valósíthatja meg az emberiség legnemesebb célját, a kommunista társadalmat. Megyénk fejlődésének nagyszerű eredményeiből a fiatalók, köztük a ma már több mint 31 ezer KISZ-tag is kivette és kiveszi a részét. Egyre nyilvánvalóbbá válik előttünk, fiatalok előtt is a termelési feladatok teljesítésének gazdasági, politikai és társadalmi fontossága. Az elért eredmény dk igazolják, hogy megyénk ifjúsága is magának érzi a szocializmus felépítésének mai és távlati feladatait. A mi generációnk is hozzáértő örököse és tudatos folytatója alkar lenni a szocializmus ügyének, ezért' az elődök példájából merítve, s a jövőbe vetett hittel vállaljuk a reánk váró feladatokat. A szocializmus maii valóságát eredményeivel és (gondjaival együtt a magunkénak érezzük. Képviselni, védeni, terjeszteni a párt politikáját, küzdeni az igazságtalanság, a lazaság a hanyagság ellen, ez ma is forradalmi tett. Mai és jövőbeni feladatainkat a XI. kongresszus határozata, valamint a programnyilatkozat határozza meg. Ezen célok megvalósításához magasabb színvonalú és hatékonyabb alkotó munkára, mind tartalmasabb közéleti tevékenységre, a szocialista életmód érvényesülésére van szükség. Mi is felelősek vagyunk szeretett hazánk jövőjéért. Munkánkban, küzdelmeinkben a 60 éves kommunista párt, a kommunisták, történelmet formáló harcának folytatói vagyunk Sikereink az ő dicsőségüket is hirdetik. Tartozunk ezzel hős elődeink'nek, népünknek, a szocializmus építésének és kommunista jövőjének Amikor a fiatalok és iifjúkarnrmmisták: nevében köszöntőm Bács-Kiskun megye legmagasabb politikai testületét, ezen keresztül megyénk valamennyi kommunistáját, kívánok valamennyi üknek további eredményes munkát, ahhoz jó erőt én egészséget. * A felszólalások elhangzása után az elnöklő Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság ünnepi ülését a következő szavakkal zárta; — Hat évtized történelmi tapasztalata tanúskodik arről, hogy pártunk azért válhatott a nemzet hivatott vezetőjévé mert megalakulásától kezdve a munkásosztály, a nép, a haza ügyének önzetlen szolgálata vezérli. Ez erejének, politikai és erkölcsi hitelének fő forrása. A párt vezetésével népünk nagyszerű eredményeket ért eL Hazánk a szocialista országok közösségének megbecsült tagja. A szocializmusért és a bókéért folyó küzdelem élvonalában halad. Ezért köszönetét mondunk történelmi jelentőségű vívmányaink megalkotóinak; a munkásoknak, parasztoknak, értei miségieknek, pártunk valamennyi tagjának, és minden honfitársunknak. A megyei pártbizottság ünnepi ülése az Internacionálé eléneklésével ért véget. A megyei pártbizottság kibővített ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Horváth István első titkár elnökié tévéi, délután kibővített ülést tartott, amelyen részt vett Rátkai Ferenc, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese és Czank János a Központi Bizottság instruktora. A megyei párt-végrehajtóbizottság a következő napirend megtárgyalását javasolta: 1. A közművelődés továbbfejlesztésiére hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatai, különös tekintettél a munkásság és az ifjúság művelődésének helyzetére. Előadó: Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. 2. Tájékoztató a Petőfi Népe szerlkesZtőségének munkájáról. Előadó: dr. Weither Dániel főszerkesztő. A napirend első pontjával kapcsolatosan a megyei pártbizottság tagjai írásos jelentést kaptak, amelyhez Katanics Sándor vitaindítót fűzött. Az írásos és a szóbcOi jelentés fölötti vitában részt vett dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Széchényi László, a megyei tanács kecskeméti járási hivatalának művelődési osztályvezetője dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója, Kerti Istvánná, a solti községi könyvtár könyvtárosa, dr. Molnár Benedek, a Kecskeméti Gépipart és Automatizálási Műszaki Főiskola főigazgatója, Konfár Sándor, a TIT megyei titkára. Martonosi Pál, a kiskunhalasi könyvtár vezetője, Rátkai Ferenc, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, Pásztor Géza, művelődésiház-iigazgató, Gila János, a Megyei Művelődési Központ igazgatója, és dr. Varga Antal, a Bácska Tsz-szövetség titkára. A megyei pártbizottság az írásos és szóbeli jelentést határozattá emelte. Ezután a megyei pártbizottság tájékoztatót vett tudomásul a Petőfi Népe szerkesztőségének munkájáról, amelynek dr. Weither Dániel főszerkesztő vodt az előadója. A megyei pártbizottság végül a hatáskörébe tartozó személyi ügyekben döntött. m Kongresszusi jegyzetek T ehet, hogy a szervezők saá•*-' moltak rosszul, lehet, hogy a baranyai és békési „békeharcosok” voltak egy kicsit szemfülesebbek a kelletéméi, így adódott, hogy a Bács-Kiskun megyei küldöttek egy csoportja a hátsó sorokba szorult, az oszlopos és árkádos helyre, a folyosóra nyíló ajtók közelébe. Később beigazolódott, hogy ez az igazi jó hely a parlamentben, legalább is ilyen ünnepi alkalmakkor. Rálátni a teremre, az elnökségre, s a vakító reflektorok elől is elbújhat az ember, és jön egy kis friss levegő ig nem úgy, mint a lenti „katlanban”, ahol pár óra múlva már pihégnék az ott ülők a melegtől. Az utolsó sorban ül a szélen Farkas József megyei népfronttitkár, az Országos Béke tanács elnökségének tagja is, szándékosan, mivel beválasztották a kongreszszusi állásfoglalást szerkesztő bizottságba, így aztán gyakran elsaólongatják ez ügyben. Mellettünk dr. Szegedi Sándor, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgató-helyettese, most egyszerű küldőt ti minőségben nézegeti egész, csomagnyi szerzeményét, az előcsarnokban vásárolt, és a IX. Magyar Békekongresszus külön pwsta bélyegzőjével ellátott gyönyörű szép bélyegeket- és borítékokat. Az előttünk levő sorban a bajai Kismotor és Gépgyár küldötte, a fiatal Fischer Mihályné izgul, mert valaki megsúgta neki, hogy odafönt az elnökségben máris besorolták a szólásra jelentkező céduláját. Harmadik felszólaló lesz, ami annyit jelent, hogy a szünet után elsőnek következik. Az ajtó közelébe húzódott a kongresszuson megkülönböztetett tisztelettel övezett várandós kismamái, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó üzemmérnöke, Szecsődi Györgyné is; akit ide még elengedett az orvos, tehát biztonsággal ül most a nagyteremben. Kicsit ugyan nehezen, mert nem valami kényelmesek ezek a parlamenti padok, de igazán derűs, kedves nyugalommal és kitartó figyelemmel. A megyei pártbizottság osztályvezetője, Gera Sándor is közibénk telepedett, így hát megnyugodtunk, senki sem mondhatja, hogy akarattal húzódtunk félre. Igaz, egy „stábunk” lent van a harmadik, negyedik sorban Laci bácsival, bocsánat, dr. Dobos Lászlóval, a népfront megyei elnökével egyetemben, őrizve a Bács-Kiskun jelenlétét igazoló táblát. Biztosan nem véletlenül foglalt helyet ugyanitt dr. Molnár Frigyes, a megye országgyűlési képviselője, mintegy erősítve kis csapatunkat. Ml még szerencsések is vagyunk, hiszen az ábc utolsó betűsei — Veszprém, 2ala — küldöttsége ott ül az erkélyen, ellég távol a terem centrumától. Hiába, ennyi emberre még a gyönyörű szép parlament hajdani építői sem számították. így méregetjük egymást, a je-*• lenlévőket, ismerősöket kutatunk, neves színészek, írók, művészek ülnék szemben velünk: Kállai Ferenc, Juhász Ferenc és mások, tudósok, egyházi személyiségek, az elnökségben Boldizsár Ivánt, Varga Imre szobrászt látjuk. A 800 küldöttből — jelentik — 791 van jelen, elkészült a statiszti ka is, mely szeriint a küldöttek 20 százaléka fizikai munkás, 10 százalék termelő- és egyéb szövetkezeti tag, 30 százalék értelmiségi, 17 százalék politikai és más vezető, 6 százalékuk egyházi személy stb., bizonyítandó, hogy a magyar társadalom minden rétege képviselve van ezen a nagy horderejű eseményen. A küldöttek egyébként a kényelmes Szabadság szállóban laktak, itt volt az étkezés H s mi tagadás, nem kis feltűnést keltett, amikor több, mint húsz autóbusszal — elől a tilos jelzéseken is áthaladást biztosit'* szirénázó rendőrautóval — végigvonultak a parlamentig vivő utcákon. A Bács-Kiskun megyeiek is hamar összeismerkedtek, gyorsan összeszoktak, és mindvégig szorgosan részit vettek a kongresszus munkájában. Az állhatatosságra nagy szükség is volt, mert a jó másfél órás kiegészítő referátum után, amit Sebestyén Nándorné főtitkár tartott meg, egymást követték, rövid, szünetekkel tarkítva a felszólalások. Ha jól számoltam 52, s huszonöt jelentkező már nem is kapxrtt szót. "Mihány monoton, színtelen, hi’ vatalos ízű felszólalástól eltekintve igen változatos és gyorsan pergő volt a másfél napion át tartó tanácskozás. Nagy tapsot kapott a mikrofonok mögött szinte elvesző, törékeny megjelenésű, mégis nagy belső energiát sugárzó asszpny, a párt üzenetét is közvetítő Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, aki új feladatokat és a változó körülményekhez való igazodás követelményét vázolta fel a magyar béfkemoagalom ellőtt. Bizonyára a szuggesztív egyéniség személyes varázsa is közrejátszott abban, hogy a magyar békemozgalomról igen nagy elismeréssel szóló Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke szavalt oly forró lelkesedéssel fogadták a kongresszus résztvevői. Színesebbé vált a felszólalások sora, amikor egy-egy tudós; művész, okosan és szépen beszélő fiatal, vagy a béke és az országépítés iránti elkötelezettségét is hangoztató egyházi személy lépett a mikrofon eLé. Somlyó György költő verset írt és mondott el a kongresszuson, Juhász Ferenc nagy hatású gondolatait pedig Szabó Gyula színművész tolmácsolta, szűnni nem akaró tapsot érdemelve ki a jelenlevőktől Nekünk, Bács-Kiskun megyeieknek külön örömet jelentett, hogy a felszólaló bajai küldött, Fischemé Mihálovits Teréz igazán jóíl képviselte a megyét, kedvező visszhangot keltett a szűkebb hazáját, gyári munkahelyét dók szeretettel említő, a béke gondolatát is ezzel ötvöző szavaivá!. Sajnáltuk, hogy a másik jelentkezőre, Faragó Józsefre, a szabadszállási Lenin Tsz szocialista brigádvezetőjére már nem került sor. Biztosan nem vigasznak szánta a jelölő bizottság, hanem munkája elismerésének, hogy őit is javasolták az Országos Békemozgalom soraiba. Így tehát a békemozgalom országos vezető testületének a tagja lett: Faragó József, Farkas József, Fischer Mihályné, dr. Ijjas József kalocsai érsek és dr. Szegedi Sándor. Közülük Farkas Józsefet és dr. Ijjas Józsefet azOBT elnökségébe is beválasztották. A televízió .képernyője talán el** titkolta, de mégsem tapintatlanság elmondani, hogy Sebestyén Nándorné, akit főtitkári tisztsége után most elnökének választott meg a magyar békemozgalom — a főtitkár dr. Kovács Béla lett —, bizony alaposan meghatódott és elérzékenyült azokban a percekben. Mint későbbi köszönő szavaiban mondotta; a nagy előd, Sík Endre példáját érzi oly felemelőnek, s mi tagadás, felelősséget is árasztónak. Csak a szűnni nem akaró taps nyugtatta meg, a bizalom és őszinte elismerés, ami kicsendült ebből is, a másfél évtizedes békemozgalmi vezetői múlt kedvező visszhangjaként.. A munka és a béke, a gyárakban és a földeken dolgozók elígénkezése, a tudósok — fizikusok, biológusok — nagy felelőssége, az emberekre érzelmileg is hatni tudó írók, művészek tevékenysége, a vallásos rétegek tudatait alakító magyar piapi személyek elkötelezettsége a békemozgatam támogatására — ilyen gondolatokat sugallt a szombat délig tartó tanácskozás. A hivatalos értékelési, összegezés, a vita tanulságait is mérlegelő pontos feladat-meghatározás még hátra van. Bizonyára könyvek, kiadványok születnek majd ezekből, s a küldöttek is elmondják odahaza munkatársaik körében tapasztalataikat, élményeiket. Erről beszélgettünk, »miikor a delegátusokat szállító autóbuszok utasaikkal elindultak hazafelé az ország miniden részébe. A parlament épniléte előtt álló rendőr még ismerős mosollyal tisztelgett, de a forgalom már nem vált szabaddá előttünk az utakon. Valaki nevetve megjegyezte: — Jó lesz vigyázni gépkocsivezető elvtárs. nehogy azt higgye, szabad az út! ’Talán jelképesnek is f elfoghat - * juk ezt. A két fényes, ünnepnek is beillő nap, a kongresszus után a magyar béke mozgatom számára Is a csöndes, de nem akadálytalan héflköznap>ok következnek. F. Tóth Pál
