Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-05 / 286. szám
» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 286. szám Ára I 90 fillér 1978. december 5. kedd Megkezdődtek a hivatalos magyar-etióp tárgyalások Kádár János fogadta Mengisztu Hailé Mariam alezredest Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására vasárnap délelőtt hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Mengisztu Hailé Mariam alezredes, a szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke, állam- és kormányfő. Mengisztu Hailé Mariam vasárnap délután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Ezután a Parlamentben Losoncai Pál és Mengisztu Hailé Mariam rövid megbeszélést folytatott. majd megkezdődtek a magyar—etióp hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Losonczi Pál; tagjai: Huszár István, Púja Frigyes, Bíró József. Keserű Jánosné, Romany Pál, Garai Róbert, Reményi Gyula és Várkonyi József. Az etióp tárgyalócsoport vezetője Mengisztu Hailé Mariam; tagjai: Berhanu Bajeh, Gesszesz Volde Kidart. Jehualaset Gemma, Mengiszrtu Gemecsu, dr. Asagere Jigletu, Tefena Volde Szemajet, dr. Feleke Gedle Giongisz, Ato Teszfaje Dinika, Getacsev Ki'bret és Teszfaje Volde Szelasszié A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson a felek tájékoztatták egymást Magyarország és Etiópia helyzetéről, az országépítés eddigi tapasztalatairól. Eszmecserét folytattak a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről. majd áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. A magyar —etióp hivatalos tárgyalásokat a teljes nézetazonosság jellemezte. Kádár János, a Magyar (Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ' hétfő délelőtt a KB szókházában fogadta a hazánkban hivatalos baráti látogatáson tartózkodó Mengisztu Hailé Mariam alezredest, a szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnökét, állaim- és kormányfőt. A szívélyes, baráti, légkörű találkozón Kádár János és Mengisztu Hailé Mariam megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatairól, fejlesztésének lehetőségeiről, a szocialista építőmunka eredményeiről. Megtárgyalták a nemzetközi élet kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseit, különös itekintettel az afrikai földrész helyzetére. A haladó erőik harca az imperializmus és az új gyarmatosítás ellen a békéért és a társadalmi haladásért közös érdek — hangsúlyozták. Magyarország támogatja az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmakat, szolidáris a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népekkel. A találkozón jelen volt Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter és Várkonyi József, hazánk Addisz- Abeba-i nagykövete. (MTI) • Losonc/.i Pál és Mengisztu Haile Mariam (balról a második) a Parlamentben. (MTI-fotó) Megnyílt a téli tárlat Aki a jövő esztendő legelső napjáig a rendszeres nyitvatartási idő alatt ellátogat a kecskekernéti Katona József Múzeumba, színes, érdekes kép fogadja. Már a bejárati elérésiben műfaji sokarcúsáigávail „néz rá” a téli tárlat Szellemes, faragott gyermekjátékok, nagyméretű gobelinek, festmények és kifejező szobrok csalogatják, hívogatják beljebb a művészetek barátait. Vasárnap délelőtt tizenegy órára zsúfolásig megteltek érdeklődőikkel az i ntézmény bemutató termei. Bánszky Pál művészettörténész, a múzeum megbízott igazgatója üdvözölte a megjelenteket a rendező szervek nevében. Elmondta, hogy Sümegi György művészettörténész rendezésében ez alkalommal összesen negyvenkilenc fiatal és idősebS alkotó százhuszonhét művét láthatjuk a szokásos év végi bemutatkozáskor. Ezután Hatvani Dániel költői, a Forrás főszerkesztője mondott megnyitó beszédet. A megyei tanács közművelődési csoportvezetője, Kiss Márta ezután a zsürri javaslata alapján átadta a legjobb művészi teljesítményt nyújtó alkotóknak a jutalmakat. A Bács-K/isIkiuin megyei Tanács idei nívódíját az alábbiak kapták: Tóth Menyhért festőművész, Borbély Ferenc grafikusművész és Nagy Kristóf népi iparművész. A téli tárlat megnyitásán jelen volt Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Fekete László, a városi pártbizottság titkára. V. M. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRTI BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜNNEPI ÜLÉSE Erdélyi Ignác megnyitója Horváth István ünnepi beszéde l-i felvonulásokon, tüntetéseken és abban is, hogy egymás utám jöttek létre a földmunkások, az építőik, a bőrösök szakegylétéi, a szociáldemokrata párt helyi szervezetei. A magyar proletariátus egyik legjelentősebb forradalmi megmozdulása 1912 májusában a „vérvörös csütörtök”, a kecskeméti munkások körében is harcos visszhangot váltott ki, százak tüntettek és sztrájkoltak. Takács György és Horváth Ambrus vezetésével a budapesti munkásokkal való szolidaritás jegyében. A háború okozta nyomor és a belőle fakadó elégedetlenség 1917-18- ban Kiskunfélegyházán, Lajosmizsérv. Kecelem, Kiskőrösön,, Dunavecsén és a megye más településein tüntetéseikben, a helyi hatalmasságok elleni fellépésekben jutott kifejezésre. A szociális elégedetlenség és munkanélküliség miatti megmozdulások szervezői elsősorban a Szovjet-Orosaországból 1918 őszén hazatértek soraiból kerülték ki. Például a kecskeméti Hajma József, a kiskunhalasi Bar Ambrus, Hódi Géza, a jánoshalmi Balázs Antal A párt vidéki szerveződ többször jártak a mai Bács-Kiskum megye területén is. A párt szervezeteinek k i alakítását azonban Rt nehezítette, hogy az ország egyik legkevésbé iparosított részei közé tartozott ez a terület, ahol a gépi .nagyipar és a nagyüzemi proletariátus hiányzott, sőt a kisüzemekben dolgozó munkásság is csak a lakosság kisebb hányadát tette kli. A mezőgazdasági munkásság sokezres tábora is szétszórtan élt a megyében. Nem maradt hatás nélkül az sem, hogy a mai megye déli része 1918. november elejétől francia—szerb megszálló csapatok ellenőrzése alá került, így a Duna—Tisza közén a forradalmi mozgalmak alakulását jelentősen befolyásolta, hogy az akkori határt délről és keletről is a tulajdonképpeni demarkációs vonal jelentette, amelyen át az elleniforraidalmi elemek állandó jelleggel erkölcsi bátorítást és anyagi támogatást kaptak. Ezért azoknak, akik ezt a vidéket és népét ki akarták mozdítani ebből a viszonylagos elmaradottságból nagyon bonyolult nehézségekkel kellett megküzdeniük. De éppen ezek a kedvezőtlen adottságok és körülményeik (Folytatás a 2. oldalon.) Hatvan évvel ezelőtt alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Azért gyűltünk most össze, hogy megemlékezzünk a magyar munkásmozgalom e kiemelkedő eseményéről A Kommunisták Magyarországi Pártjának létrejötte történelmi jelentőségű népünk életében. Ez az évforduló nemcsak a kommunisták ünnepe. Ünnepe a munkásosztálynak. a magyar népnek, amely pártja vezetésével építi hazánkban a szocialista társadalmat. A párt és a munkásosztály, a párt és a nép élete sok szállal kötődik össze. Ezért természetes, hogy együtt vannak a kommunisták, a párton kívüli harcostársak, a különböző nemzedékek képviselői a közös cselekvésben és az ünnepi percekben is. Felemelő érzés látni, hogy hová is jutottunk azon az úton, amelyen 60 évvel ezelőtt elődeink elindultak. A párt, a kommunisták becsülettel teljesítették népünk, hazánk és az általános emberi haladás érdekében vállalt kötelezettségeiket. Fájdalmas, hogy azok közül akik elkezdték, majd az üldöztetést is vállalva folytatták a küzdelmet, leglnhben már nincsenek közöttünk. Kegyelettel gondolunk rájuk. Meghajtjuk a vörös és a nemzeti színű lobogót a kommunista párt, a magyar munkásmozgalom, a nemzeti függetlenségért vívott harc mártírjainak emléke előtt. Hálával emlékezünk a fehérterror és a fasizmus elleni harc, az ellenállási mozgalom hőseire, a személyi kultusz, az ellenforradalom áldozatául esett elvtársakra. Mindazokra, akik életüket adták igaz ügyünkért. Az ő életük, helytállásuk és nevük örökre összeforrt a párt és a haza történetével. Kérem, egyperces néma felállással áldozzunk emléküknek! Köszönöm! Kedves Elvtársak! Ünnepi ülésünkön tisztelettel köszöntőm a megyei párbizottság tagjait, minden kedves vendégünket. Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! A mai ünnepi páutbiaottsági ülésünkön a magyar nép nemzeti és forradalmi múltjának kiemelkedő évfordulójára, a Kommunisták Magyarországi Pártja 60 esztendővel ezelőtti megalakulására emlékezünk. A szocialista forradalmak hajinalán, népünk életében, 1918. november 24-én Olyan erő született, amely magasra emelte a marxizmus—leniniizmus zászlaját és hat évtizede vezeti mu nkásos ztá lyurtfc, dolgozó népünk nehéz, küzdelmes harcát az igazságosabb társadalmi rendért, a szebb, boldogabb hoLnapért, a szocialista Magyarország megteremtéséért, A Nagy Októberi Szooialllista Forradalom ‘lángja, amely új korszakolt nyitott az emberiség történetében, nemcsak Oroszország dolgozóinak, hanem az elnyomottak sz.ázimil Hóinak világszerte megvilágította azt az utat,’ amely a békéhez, a kizsákmányolás nélküli társadalom megteremtéséhez vezet. A Nagy Október példája, az első munkáshatalom létrejötte a magyar munkásmozgalom történetében is új fejezetet nyitott. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulására hazánk történetének olyan sorsdöntő időszakában került sor, amikor a nemzeti katasztrófa és a forradiailmii felemelkedés lehetősége együtt volt jelen. Ekkor már négy éve tombolt a népek érdekei ellen kirobbantott imperialista világháború, amely soha nem látott Szenvedéseket zúdított Európa kizsákmányolt tömegeire, s amely végül is a központi hatalmák teljes katonai vereségével, a népek börtöneként ismert Oszínák—Magyar Monarchia összeomlásával ért véget. A végsőkig elkeseredett, békére szomjazó milliókban fe Robbant a gyűlölet a földbirtokos, nagytőkés renddel szemben. M ind ezek következtében kialakult az a forradalma helyzet, amelyben az uralkodó osztályok már nem tudtak a régi módon kormányozni, az elnyomottak pedig már nem akartak a régi módon élni. A magyar munkásosztály — amely az előző évtizedek harcaiban edződött, s a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelentős hozzájárulásával osztállyá szerveződött és megismerkedett a szocialista eszmékkel —, élére állt a társadalmi átalakulásért indított küzdelemnek. Száz- és százezrek indultak elszánt harcba és a munkásosztály vezetésével 1918. október utolsó napjaiban győzelemre vitték a polgári demokratikus forradalmat, majd megdöntötték a monarchiát, kivívták a nemzeti függetlenséget és kikiáltották a köztársaságot. Az osztály harc nagy kérdései, a dolgozók alapvető gondjai azonban ezzel még nem oldódtak meg. A nép követeléseit már csak a szocialista forradalom elégíthette ki. Ehhez pedig olyan politikai vezető erő kellett, amelyben megvan a képesség a munkásosztály, a parasztság és a többi dolgozó réteg harcának vezetésére. A magyar proletariátus nem haladhatott tovább forradalmi elmélettel rendelkező, vezető és szervezőerő nélkül A történelem új, olyan forradalmi párt létrehozását tette szükségszerűvé, amely nem egyszerűen a szocializmus elméleti híve, hanem felismeri a munkásság élőit, álló forradalom lehetőségét is, amely a szocializmust nem a távoli jövőbe helyezi, hanem a forradalmi helyzetben kész cselekedni is a proletár iátus hatalmának kivívásáért Hatvan, évvel ezelőtt a magyar munkásosztály, népünk legjobbjai: a baloldali szociáldemokraták, a forradalmi szocialisták és az Oroszországiból hazatért forradalmárok találtak egymásra, és megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját. Az alapítók között volt Kuin Béla, az oroszországi magyar internacionalisták legkiemelkedőbb vezetője, ákit a pórt első Központi Bizottságának elnökévé választattak meg A pórt széles körű propagandával, céljainak megismertetésével és elfogadtatásával; a dolgozó tömegeket feszítő gondok megfogalmazásával, történelmileg rövid idő alatt megteremtette a szocialista forradalom szubjektív feltételeit is. A régmúlt évtizedek nehéz harcai Ezekben a hetekben, hónapokban a Duna—Tisza közén — a mái Bács-Kiiskun megye területén is —, megmozdult a föld. Itt már a múlt század uitolsó esztendeiben erős agrárszocialista mozgalom bontakozott ki. Bácsbokodon, Du na partiajon. Kiskunhalason és a megye más helységeiben sztrájkoltak az aratók, Kecskeméten a kőművesek és ácsmunkások, Kiskunfélegyházán az asztalosok és szabók léptek tel egységesen a nagyabb darab kenyérért. De a mozgalmak ereje kifejezésre jutott a harcos május Szeretettel köszöntőm a párt jelenlevő veteránjait, az illegális munka, a fasizmus elleni harc, a magyar nép szabadságáért, a munkásosztály hatalmáért, a szocialista Magyarországért folyó küzdelem részeseit. Köszöntőm az ülésünkön részt vevő párton kívüli harcostársainkat, barátainkat, akikkel osztoztunk a küzdelmes évek gondjaiban, akikkel együtt munkálkodunk szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Köszöntőm a magyar ifjúság képviseletében ünnepi ülésünkön megjelent fiatal barátainkat. A megyei pártbizottság ünnepi ülését megnyitom, felkérem Horváth István elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát ünnepi beszédének megtartására. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága a Kommunisták Magyarországi pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt ünnepi ülést tartott. Az ülés elnökségében helyet foglaltak a megyei pártbizottság titkárai, valamint Pécsi Mihály, és Farsang Péter, a munkásmozgalom veteránjai. A Himnusz elhangzása után rövid ünnepi műsor következett, amelyben közreműködött az Óvónőképző Intézet énekkara és Major Pál, a kecskeméti Katona József Színház tagja, majd Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára megnyitotta az ülést. Pártunk irányításával Bács-Kiskun megyében is jó célokért, jó eszközökkel dolgozunk tovább
