Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-30 / 307. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 307. szám Ára: 90 fillér 1978. december 30. szombat -----------------“ Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Hafez Al-Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke és Mengisztu Hailé Mariam, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kor­mányzó Tanácsának elnöke ma­gyarországi hivatalos baráti láto­gatásáról készült jelentéseket. Az Elnöki Tanács megállapítot­ta, hogy a látogatások és a lefoly­tatott tárgyalások jól szolgálták az érdekelt országok kétoldalú kap­csolatainak továbbfejlesztését, to­vább erősítették a világ haladó erőinek szolidaritását. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete értelmében a felsőokta­tási szervezeti korszerűsítések ed­digi kedvező tapasztalatai alapján — a műszaki, a mezőgazdasági és a> közgazdasági főiskolákon 1082-ig fokozatosan megszüntetik a karpk szerinti tagozódást. Ezután az Elnöki Tanács bírá­kat mentett lel és választott meg, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. (MTI) A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA Energiatakarékosság és -fejlesztési program A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács pén­teken ülést tartott. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a ma­gyar—lengyel gazdasági együtt­működési állandó bizottság ülés­szakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy te­gye meg a szükséges intézkedé­seket az ülésszakon elfogadott ha­tározatok végrehajtására. A nehézipari miniszter, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, valamint az Orszá­gos Tervhivatal elnöke együttes előterjesztése alapján a Miniszter­­tanács megtárgyalta és jóváhagy­ta az energiatakarékossági prog­ram 1990-ig szóló irányelveit. A kormány megtárgyalta és jó­váhagyta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság új működési és szervezeti szabályzatát, amely a műszaki kutatás és fejlesztés nö­vekvő gazdasági szerepének meg­felelően bővítette az OMFB fel­adatkörét. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, jóváhagyta bizottságai, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1979 első félévére szóló munkatervét. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Megérkezett Havannába a magyar küldöttség B iszku Bélának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével pénteken hajnaliban megérkezett Havannába az a magyar párt­ós állami küldöttség, amely a Kuihai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, a Kubai Köz­társaság Állam- és Miniszterta­nácsa meghívására részt vesz a kubai forradalom győzelme hu­szadik évfordulójának ünnepsé­gein. A delegációt Osvaldo Dorticos Torrado, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának tagja, vala­mint Jose Ramon Fernandez, a Kubai KP Központi Bizottsága és az áLlafmtainács tagja fogadta. (MTI) Jól vizsgázott a szőlőkombájn • A MEZŐGÉP Vállalat szekszárdi gyárában elkészítették a szőlő, valamint a bogyós gyümölcsöt betakarító kombájn prototípusát. A szőlőkombájn itthon, a bogyós gyiimölcsbetakarító gép pedig a Szov­jetunióban vizsgázott sikerrel a nagyüzemi minősítő próbákon. A ta­pasztalatok alapján jövőre elkészül a nullszéria, 1980-tól pedig meg­kezdődik a sorozatgyártás. A képen: a szüretről visszaérkezett szőlő­kombájnt átvizsgálják a szakemberek és elvégzik rajta a szükséges apróbb változtatásokat. (MTI fotó — Bajkor József felvétele — KS) A KOMMUNISTA UJl vVt.l MOZGALOM ZÁSZLÓBONTÁSAXAK ÉVFORDULÓJÁN ■ - - ....... -.................. ............ - ■ ■ ■ ■ Ünnepi ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A magyar kommunista ifjúsági mozgalom zászlóbontásá­nak 60. évfordulója alkalmából a KISZ Központi Bizottsága pénteken kibővített ünnepi ülést tartott Budapesten a Vár­­konyi György Úttörő- és Ifjúsági Házban. Az ünnepi ülésen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, az MSZMP Központi Bizottságának több tagja, a magyar kommunista ifjúsági mozgalom idősebb nemzedékének képviselői, Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára és Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának első titkára, a KISZ KB volt első titkárai, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának korábbi titkárai. Jelen voltak az állami és társadalmi szervezetek képviselői, köztük Polinszky Károly oktatási miniszter, Sólyom Ferenc, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának titkára, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Ma­gyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Nádor György, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság titkára, Harányi György ezredes, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkárhelyettese és Fazekas Sándorné, a Magyar Nők Országos Tanácsának osztályveze­tője. A Himnusz elhangzása után az ülés résztvevői egyperces felállás­sal és a KISZ zászlajának meg­hajtásával tisztelegtek a forra­dalmár elődök, az ellenállás ifjú hősei, mártírjai emlékének. Az ünnepi ülést Fejti György, a KISZ KB titkára nyitotta meg. Ezt kö-A közelmúltban emlékeztünk meg a magyar forradalmi mun­kásmozgalom történelmi jelentő­ségű eseményéről, a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának hat­van évvel ezelőtti megalakulásá­ról. Most- arra emlékezünk, hogy vetően Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, az évforduló alkalmá­ból az ifjúsági szövetség Központi Bizottságát, egész tagságát, Ma­gyarország ifjúságát üdvözlő leve­lét Barsi Tomaj, a KISZ KB tagja olvasta fel. mindössze néhány héttel a párt megalakulását követően, 60 esz­tendeié, 1918. december 30-án, megszületett hazánkban a kom­munista ifjúsági mozgalom. E je­les évfordulón a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­sága, párttagságunk nevében, és a magam részéről megbecsüléssel és szeretettel köszöntőm a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, annak Központi Bizottságát és tagságát. A párttal történelmi útján min­dig együtt menetelt a kommunis­ták ifjabb nemzedékének csapa­ta. Az Ifjúmunkások Országos Szövetsége megalakulása után csatlakozott a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjához. Ez a kap­csolat rendíthetetlen alapokra, a marxi—lenini elvekre, az ember- I hez méltó társadalom megterem­tésének hitére és igényére, ha­zánk és népünk felemelkedéséért folytatott szüntelen munkára és küzdelemre épült. A kommunista ifjúsági mozga­lom hat évtizedes múltja a mi múltunk is; népünk történelmé­nek egy fejezete. Az ifjú kommu­nisták küzdelme, áldozatos helyt­állása értelmet nyer, testet ölt szocialista vívmányainkban, ame­lyeket jövőnk letéteményese, az ifjúság büszkén vallhat magáé­nak. A párt fennállásának egész ide­je alatt nevelte és soraiba _hívta, fogadta az ifjú kommunistáiT leg­jobbjait, az ifjúsági szövetségből kapta természetes utánpótlását. A párt, a munkásosztály, dolgozó népünk a kapitalista rendszer megdöntéséért vívott történelmi harcaiban mindenkor támaszkod­hatott az ifjúsági szövetségre, a haladó fiatalokra, így részesei vol­tak a munkáshatalom megterem­tésének és megvédésének is. Pár­tunk, népünk a szocialista társa­dalom építésének kezdetétől fog­va a gazdasági és kulturális épí­tőmunkában, a szocialista vívmá­nyok fejlesztésében mind:g szá­míthatott az ifjúsági szövetségre, a fiatalokra. Az ifjú kommunisták munkájukkal, tetteikkel igazolták, hogy méltóak a bizalomra. Nap­jainkban is — az ifjúság széles tömegeivel összefogva — tanúbi­zonyságát adják hazafias és inter­nacionalista magatartásuknak. A Kommunista Ifjúsági Szövetség ma méltóan betölti a párt ifjúsági szervezetének,__ egyben az ifjúság tömegszervezetének szerepét és nélkülözhetetlen pillére hazánk, a Magyar Népköztársaság politikai rendszerének. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, pártunk ifjúsági szervezetének feladata továbbra is tagságának nevelése, szervezé­se, a magyar ifjúság képviselete, érdekeinek védelme, jogos igé­nyeinek kifejezése. Az (ifjúsági szövetség fogja össze a 'fiatalok széles tömegeit, ugyanakkor nyújtson minden réteg: a mun­kás-, a paraszt-, az értelmiségi, a tanuló és a katonafiatalok szá­mára sajátos és megfelelő tevé­kenységi lehetőséget. Az ifjú­kommunisták példamutatóan tel­jesítsék kötelességeiket, mozgósít­sák a magyar ifjúságot társadal­mi céljaink elérésére. Pártunk, dolgozó népünk bi­zalommal tekint és továbbra is számít a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájára. Kívánjuk, hogy tagságának és a fiataloknak a megelégedésére tevékenykedjék. Ösztönözze,- támogassa előremu­tató kezdeményezéseiket, törekvé­seiket, jobbító szándékaikat. Ne­velje tagságát, ifjúságunkat azok­nak a példáián. akik néoünk bol­dogulása érdekében áldozatoktól sem riadtak vissza, őrizetlenül, be­csülettel teljesítették vállalt fel­adataikat. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János üdvözlő levele A terv szerint növekedett a termelés a bácskai és a Duna melléki szövetkezetekben rjl&r mim-'. * Az idén kétszázezer vágósertést értékesítettek a bácskai és Duna melléki szövetkezetek, 160 ezret a háztáji és kisgazdaságok. Képünk a jánoshalmi tsz-közi vállalat sertéstelepét mutatja. (Straszer András felvétele) Sikeres gazdasági évet zárnak 1978-ban a bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezetek. Eninek részletes eredményeiről adott számot többek között a területi szövetség második fél­évi küldöttközgyűlése, amelyet pénteken tartottak a bácsalmási művelődési központban. Dr. Varga Antal, a TESZÖV titkára köszöntötte az 59 terme­lőszövetkezet, 5 közös vállalat ünnepi alkalomra összesereglett küldötteit, a közgyűlés vendége­it. Közöttük az MSZMP bajai, kalocsai, kiskunhalasi járási, bácsalmási községi bizottságának képviselőit, dr. Sárai Györgyöt, a TOT főosztályvezetőjét, Mol­nár Mihályt, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjét, valamint a szövetkezetekkel együttműködő vállalatok képvise­lőit. i Ezután dr. Berta Jenő fajszi téeszelnök, a területi szövetség elnöke elemezte a Bácskai és Duna melléki TESZÖV elnöksé­gének, közös gazdaságainak idei munkáját, az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i, az MSZMP megyei bizottsága 1978. október 24-i határozatából adódó feladatokat. — A munka tervezésénél, vég­zésénél mindig figyelembe vet­tük azt, hogy a területi szövet­ség a TOT-tal együtt politikai­lag és erkölcsileg felelős a tag­szövetkezetek, társulások tevé­kenységéért, tervszerű munkájá­ért, a közös gazdaságok működé­sének összehangolásáért, fejlesz­téséért — mondotta a TESZÖV elnöke. — A területi szövetség munkájára jellemző eredmények mellett akadnak olyan kísérője­lenségek, amelyékre a jövőben még több figyelmet kell fordí­tani. Ilyen többek között az, hogy a szövetkezetek, társulások a munkájukban nem hasznosít­ják eléggé az érdekképviseleti szervek javaslatait, a szomszédos gazdaságok együttműködése, tár­sulása, a jó tapasztalatok átadá­sa, felhasználása esetenként nem elég kézzelfogható. Mindezek el­sősorban arra vezethetők vissza, hogy az érdekeltek nem isimerik eléggé a TÖT és a területi szö­vetségekre vonatkozó párt- és kormányhatározatokat. Berta Jenő ezután a közgaz­dasági elemző munka javulásá­nak, a téeszek, társulások gaz­dálkodásának eredményeit is­mertette. A bácskai és a Duna melléki szövetkezetek, közös vál­lalatok termelési «értéke várható­an eléri a népgazdasági tervben 1978-ra előirányzott növekedést. A körzet szövetkezeteiben a bú­za átlaghozama és a termés m mennyisége egyaránt rekordot ért el, hiszen negyedmillió ton­nánál több kenyérgabona lett A kukorica a 4 százalékos vetés­terület-emelkedés mellett hektá­ronként 64 mázsát adott, annyit, mint az 1975-ös termelési rekord idején. Ily módon a körzet szö­vetkezeteiben 40 ezer tonnával több kukorica termett az idén, mint 1977-ben. A rémi Dózsa, a solti Rákóczi, a borotai és a felsősze.ntivá,ni téesz hektáron­ként 80, tizenegy közös gazda­ság pedig 70 mázsánál magasabb átlagtermést takarított be. A gabonaágazatban a komplex gépesítés, a korszerű agrotechni­ka a szövetkezetek többségében a hozam növekedéséivel járt együtt és fokozta a gabonater­mesztés jövedelmezőségét. Az ipari és olajos növények ter­mesztésében folytatódott a ko­rábbi szakosodás, az ágazati kon­centráció. A terven felül termett 2300 tonna napraforgó emelte a térség exportját. A zöldségter­mesztésben a melegigényes pap­rika és paradicsom hozama ke­vesebb lett az előző esztendeinél, a szőlő- és gyümölcstermesztés eredménye is elmaradt a ter­vezett mögött. 1978-ban a bácskai és a Du­na melléki közös gazdaságok ál­lattenyésztése sokat fejlődött. A tehenenkénti tejtermelés 3220 li­terre nőtt, a húshasznú tehénál­lomány megközelíti az ezer da­rabot, a hízottsertés-értékesítés tíz százalékkal magasabb, mint 1977-ben. A közös és háztáji ser­tésértékesítés együttesen 360 ezer, ami az országos felvásár­lásnak 6 százalékát teszi ki. Eb­ből 200 ezer a közös állattenyész­tő telepeik nevelése és 160 ezer a háztáji és kisgazdaságoké. A juhállomány 8—10 százalékos gyarapodása jelzi az ágazat irán­ti érdeklődést a szövetkezetek­ben. A munka fogyatékosságára utal viszont az, hogy a szövet­kezetek gazdálkodási eredményei között indokolatlanul nagy a különbség. A vezetők felelősség­teljesebb munkájával mérsékel­ni, maijd megszüntetni lehet eze­ket A búzatermesztésiben hek­táronként 33, a kukoricatermesz­­téslben pedig 47 mázsa az élen­járó és a hátul kullogó szövet­kezetek terméseredménye közötti eltérés -A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV elnöke ezután a szö­vetkezetek és a vállalatok kap­csolatainak hiányosságait ele­mezte. A korábbi éveikénél na­gyobb arányú volt a vasúti és közúti szállítás kapacitáshiánya. Emiatt a szövetkezetek export­­termékeiket nem tudták az üte­mezés szerint elszállítani — mondotta dr. Berta Jenő. — Több szerv, vállalat nem a szer­ződésben meghatározott időn be­lül egyenlítette ki tartozását a szövetkezetek által átadott ter­ményekért, termékekért. A leg­több gondot a baromfiipar fize­tésképtelensége okozta a szövet­kezetéknek. Egész éven át is­métlődték a viták a megyei ZÖLDÉRT Vállalat és a gazda­ságok között, mert a szövetke­zetek érdekeit nem mérlegelték eléggé. Példaként említhetjük a burgonyatermelési társulás és a ZÖLDÉRT közötti problémát A Bácskai és a Duna melléki TE­SZÖV elnökségének az a véle­ménye — hangoztatta dr. Berta Jenő —, hogy az említett ese­tekben a vállalatok egyes veze­tői nem a népgazdasági érdek figyelembevételével értelmezik a termelő, feldolgozó üzemek, ke­reskedelmi vállalatok egymásra utaltságát. Az illetékes fórumo­kon, és a szerződéses feltételek tárgyalása során, ugyanakkor megfelelő javaslatokat tettünk a nehézségek elhárítására. E ta­pasztalatok arra is ösztönöznek bennünket, hogy a közös gazda­ságok többségében tovább kell erősíteni a beszerzéssel, értéke­sítéssel összefüggő tevékenysé­get, több hozzáértő, felkészült szakembert kell alkalmazni és sokoldalúbbá tenni a közös gaz­daságok tájékoztatását. Ez fej­lesztheti a szövetkezeti gazdasá­gok alkalmazkodó készségét, ja­víthatja munkájuk szervezettsé­gét, amelyre 1979-ben a megnö­vekedett követelmények mellett, még inkább szükség van — hangsúlyozta a területi szövet­ség elnöke. A küldöttközgyűlés ezután az 1979. évi népgazdasági terv elő­irányzataiból adódó teendőket elemezte az előadás, az írásos előterjesztés, továbbá Kun Lász­ló duinaszentbenedeki, Bátyai József jánoshalmi, Marosi Ká­roly homokmégyi, Szurcsik Ist­ván hercegszántói, Takács Ernő sükösdi téeszelnök, valamint dr. Sárai György TOT-főosztályve­­zető hozzászólása alapján és megfelelő határozatot hagyott jó­vá a szövetkezeti munka további javítására. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents