Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-29 / 306. szám

IDŐJÁRÁS VirhatA időjárás ma estig; erősen felhős, párás, helyenként átmenetileg ködös Idő. Többfelé eső. záporeső, északon havas eső, hó. Időnként megélénkülő déli, délnyugati, majd északnyugatira, északira forduló szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet : mínusz 2—plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2— plusz 7 fok között. Távolabbi kilátások szerda reggelig: többnyire erő­­sen felhős Idő. A hőmérséklet fokozatosan csökken. (MTI)_________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 306. szám Ára: 90 fillér ms. december89. péntek .vei. Losonczi Pál vezetésével küldöttség utazott Algériába Huari Bumediennek. az Algé­riai Demokratikus és Népi Köz­társaság elhunyt elnökének teme­tésére Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vezetésével csütörtökön magyar küldöttség utazott Algírba. A delegáció tag­ja dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Széphelyi Zoltán, ha­zánk algíri nagykövete. A küldöttség búcsúzitatására a repülőtéren megjelent Borbándi János, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Pullai Árpád köz­lekedés- és postaügyi miniszter, Kárpáti Márta és Nánási László, az Elnöki Tanács tagjai. (MTI) Képzőművészeti kiállítások 1979-ben Sohasem rendeztek annyi képzőművészeti kiállítást Bács- Kiskunban, mint az idén. Értékük, hatásuk, jelentőségük azonban közel sem növekedett számukkal arányosan, noha már megmutatkoztak a sorozatok, jellegzetességek kialakítá­sára irányuló törekvések. A megyei tanács művelődésügyi osztálya ezért különös gonddal, az érdekeltek meghallgatásával, ja­vaslatok készítésével, az elgondo­lások egyeztetésével segítette a művelődéspolitikai irányelveket hatékonyan szolgáló új előzetes tervek készítését. Az összesített program szerint több, megyénkben élő festőművész mutatja be 1979-ben friss alkotá­sait. Schnur József és Kiss István (Tass, művelődési ház), Diószegi Balázs (Kalocsa, művelődési ház), Bozsó János (Baja, múzeum; Nyár­­lőrinc, művelődési otthon; Kis­kunma jsa, művelődési központ), ifj. Éber Sándor (Császártöltés, művelődési ház). Miskolczy Fe­renc életmű kiállítását a bajai szakszervezeti művelődési ház rendezi meg, Göldner Tibor képei­ben a császártöltésiek is gyönyör­ködhetnek. Az innen elszármazottak, vagy munkásságukkal kötődők közül Tóth Menyhértnek a kecskeméti múzeumban nyíló tárlata ígérke­zik a_legjelentősebbnek. Járitz Józsa Kiskunmajsán, Szurcsik Já­nos Hercegszántón ad számot pá­lyafutásáról. Mindkét kiállítás, a helyi művelődési otthonban látha­tó majd. A nagyobb sorozatok közül a kecskeméti MMK rendezvénye, a Körkép érződik a legfontosabb­nak. Kornlss Dezső, majd Martyn Ferenc tárlata módot ad e század két nagy egyéniségének alaposabb megismerésére. A kiskunhalasi Szilády Galéria Schéner Mihály, Németh Éva és Buczkó György iparművészek alkotásait hozza kö­zelebb a helybeliekhez. A teljesség igénye nélkül készü­lő tájékoztatóban is feltétlenül szólni kell az országos áttekintést, segítő rendezvényekről. „A nép­művészet ösztönző hatása a két világháború közötti magyar kép­zőművészetben” kiállítás előmun­kálataiban a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja is részt vesz. En­nek és a Szilikátipari Formater­vezési Triennálénak a Megyei Művelődési Központ ad helyet. Már az eddigiekből is sejthető, hogy nemcsak a festők kapnak nyilvánosságot. Érdeklődéssel várják a szakmabeliek és a műél­vezők Pálfy Gusztáv szobrászmű­vész tárlatát (Megyei Művelődé­si Központ), Kátai Mihály tűzzo­máncait (Kiskunfélegyháza, mű­velődési központ), Nagy Kristóf fafaragó iparművész munkáit (Nyári őrinc). Kecskeméten tekinthetik meg a kerámiastúdió kiállítását az ér­deklődők (Megyei Művelődési Központ), ugyanitt a fiatal ipar­művészek KISZ-szervezetének tárlatát. A Szakszervezetek Me­gyei Művelődési Központja vállal­ta a pedagógus képzőművészek megyei kiállításának a rendezé­sét, a hajósi művelődési ház a megyei képzőművészeti alkotótá­borét. Hagyományosan Kiskunmajsán nyitja meg kapuit a fafaragók megyei kiállítása. Kecelen láthat­juk majd az amatőr képzőművé­szeti körökben készült legjobb al­kotásokat. A Téli Tárlatra ismét a Katona József Múzeumban ke­rül sor. A megye arculatának megfele­lően sok népművész — Pólyák Ferenc, Szőrös József, Skorutyák János és mások — kap nyilvános­ságot. Több újdonsággal szolgál a naiv múzeum és vonzó progra­mot állítottak össze a fotóművé­szek, -körök. H. N. wasmm ag 1979. JANUÁR 1-TÖL Kötelező a talajvizsgálat A magyar mezőgazdaság a magas terméshozamok elérése érdekében, több milliárdos értékben használ fel nagy energia­­ráfordítással gyártott műtrágyát. Éppen ezért írták elő: 1979. január 1-től Magyarországon a húsz hektárnál nagyobb terü­lettel rendelkező földhasználók kötelesek talajvizsgálatot végeztetni. (Amint a közelmúltban tartott tájékoztatójában dr. Kovács Im­re, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának fő­igazgatója elmondotta: ma a mezőgazdasági termelés egyik kulcskérdése az ipari eredetű anyagok hatékonyabb felhaszná­lósa. Miközben az elmúlt 15 esz­tendőben másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság bruttó termelési értéke, a felhasznált ipari ere­detű anyagok értéke négy és félszeresére emelkedett. Ez az arány a jövőben is hasonlókép­pen alakul. Ma a növénytermesz­tési költséglek több mint 40 szá­zalékát a műtrágyázásira .fordít­ják. Nem közömbös telhát, hogy hol, mikor és mennyi műtrágyát, növényvédő szert használnak fel a gazdaságok, s milyen ered­ménnyel. A műtrágya hatékony felhasz­nálásának előfeltétele a pontos talajvizsgálat. Az elmúlt években — amint azt a főiigazgató el­mondta — ennek lehetőségét fo­kozatosan megteremtették. A növényvédelmi központok felké­szülitek a kötelező vizsgálatok el­végzésére. Feltérképezték az or­szág nagyüzemi tábláit és kije­lölték a mintavevő helyeket ia Általában 3 és 6 hektáros terü­leteikről gyűjtik be a mintákat. Az adatok feldolgozását számító­gép végzi. A italajminitálkat jelenleg 9 agrokémiai laboratórium gyűjti össze. Három további központ, Gödöllőn, Kecskeméten és Szol­nokon hamarosan szintén mun­kába álL A mintáikat vegyelem­­zésnek vetik alá és a talaj ösz­­szetételóre jellemző adatokat •közük a gazdaságokkal. Az agrokémiai laboratóriumok 16-féle módon elemzik a rendel­kezésükre álló földmintát A nyert adatok alapján — szolgál­tatásként; — adnak szakvéle­ményt csekély anyagi térítés el­lenében a gazdaságok részére, így lehetőség nyílik arra, hogy a műtrágyát, növényvédő szert feülhasználók pontosabban meg­határozhassák — táblánként és növényenként — a szükséges műtrálgyaaidagokalt. Az előzetes számítások szerint ez a szolgál­tatás esetenként akár 20 száza­lékkal is növelheti a műtrágyá­zás eredményességét. (Termés­növekedés, műtrágya-megtakarí­tási vagy a kettő együtt.) Az idén október végéig mint­egy 780 ezer hektáron végeztek talajvizsgálatot. A január 1-től életbe lépő rendelkezés értelmé­ben évente 2 millió hektárt vizs­gálnak meg. Telhát ez azt jelenti, hogy három év alatt hazánk egléisz mezőgazdaságilag művelt területe mintegy 6 millió hektár — sor­ra kerül. Későlbb, 1980-tól sze­retnék bevezetni nemcsak a ta­laj, hanem a növények vizsgála­tát is. Ez a vizsgálat ad majd egyértelmű választ arra a kér­désre, hogy valójában miként hasznosítják a növények a ta­lajerőpótló kémiai anyagokat A kétfajta vizsgálat együttesen még biztonságosabbá teheti a tervezés, növelheti a műtrágyák és • növényvédő szerek felhaszná­lásának hatékonyságát a mező­­gazdasági nagyüzemekben. Gondoltak az illetékesek a kis­termelőkre és a kiskerttulajdono­sokra is, akik számára nem kötelező a talajvizsgálat. Aki ezt mégisi el szeretné végeztetni, az két helyre küldheti be mintáját: Budapesten, a XI. Ménesisi út 45. szám alá vagy pedig Cegléden (Borz uitca 6.) a termelőszövet­kezeti kémiai közipontba. Nagyobb árbevétel • A Villamos Berendezés és Ké­szülék Művek kalocsai EKA-gyá­­rában az elmúlt héten befejezték az éves tervet. Mintegy három­millió forinttal magasabb lett az árbevétel az előirányzottnál. A gyárban az NSZK részére is ké­szítenek lámpatesteket. A három­éves szerződés évente 400 ezer da­rab szállítását irányozza elő. (Pásztor Zoltán felvételei) Túl az éves terv teljesítésén • A Vegyipari Gépgyárban Szikora István hegesztő, a bronzjelvényes Elektron brigád tagja egy hőcserélő megmunkálásán dolgozik. (Opauszky László felvétele) tegyen a vállalásnak. Sikerült. December 10. óta már a túltelje­sítésen dolgozunk, s várhatóan ez is több lesz a tervezettnél. Külön említést érdemel, hogy például a paksi atomerőmű ré­szére január vége helyett már az idén átadunk 34 különféle beren­dezést. December 20. helyett már 10-én teljesítettünk a Szovjetunió és az NDK részére 25 millió fo­rintos export megrendelést. A debreceni Biogal Gyógyszeráru­­gyár részére ugyancsak december 10-ig adtunk át 12 millió forint értékű különböző berendezést. Jövőre is lesz tennivalónk bő­ven, hiszen már az egész kapaci­tásunk le van kötve. Az atom­­erőmüvl berendezések gyártása a kétszeresére növekszik. Egyre több hőcserélőre lesz szükségük megrendelőinknek, s ez a termék lesz az atomerőművi berendezé­seknek a 40 százaléka. Bízunk abban — mondta befe­jezésül a főmérnök —, hogy a két ünnep közötti tmk-munkák után január másodikén új lendü­lettel láthatunk neki az 1979-es esztendő megnövekedett felada­tainak megoldásához. Túl vannak az idei tervek tel­jesítésén a Jánoshalmi Bácska Építő- és Vegyesipari Szövetke-, zetnél Is. Fialla Ferenc, az épU tőrészleg vezetője elmondta, hogy a napokban adtak át 8 lakást Szánkon az olaj- és földgázkutak dolgozóinak. Befejeződött Kecs­keméten a rendőr-főkapitánysá­gon végzett átalakítási munkájuk is. Jelenleg a Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaságban a szőlőszaporí­tó üzemet, Kalocsán a papxika­­malmot, a kórház hőszigetelését, Jánoshalmán a kenyérgyár re­konstrukcióját, Kecskeméten egy élelmiszer-áruház építését végzik — már terven felül. Fialla Ferenc örömmel újságol­ta, hogy nemcsak az építőrészleg, hanem a többi is eleget tett Idei kötelezettségeinek. A munka azonban mindenütt tovább folyik. A vasipari részleg NDK-exportra dolgozik, a textileseik hazai és külföldi megrendelésre ágynemű­ket készít, a műbőrösök női táská­kat a Centrum Áruházak részére, a faipari részleg pedig a (lyulai Faipari Szövetkezetnek kooperá­cióban bútorvázakat gyárt. N. O.—O. L. A pedagógus szakszervezet emlékülése Az utóbbi napokban egyre több ipari üzemből érkezik a hír, hogy idei termelési cél­kitűzéseiket teljesítették. Nemcsak a megrendelési kö­telezettségeiknek tettek ele­get, hanem árbevételük, ter­mékeik minősége és a határ­időre való szállítás tekinteté­ben is megfeleltek a köve­telményeknek. Ezúttal há­rom olyan üzemből tudósí­tunk, amelyek már tervük túlteljesítésén, jövő évi ter­melési kötelezettségeik meg­valósításán fáradoznak. — Az ÉPGÉP kalocsai gyára már befejezte idei termelési ter­vét — mondotta Szalóki István igazgató. — Jelenleg készülünk a jövő évi tervek megvitatására. Lesz miről beszélni, hiszen a gyár­ban a termékszerkezet lényege­sen változik. Nálunk készülnek majd a torony-, bak- és híddaruk futóművei a hajtóművekkel együtt. Folyik a hatméteres sze­relőállványok gy ártáselőkészí tése. A műhelyekben ezekben a na­pokban is pezsgő munka folyik. Lényegében már az 1979-es ter­mékek gyártásával, vagy gyártás­előkészítésével foglalkoznak. Ki­emelt feladatunk, hogy a 43-as Állami Építőipari Vállalat házgyá­ra részére panelgyártó sablonokat készítsünk. Ezt a munkát jelenleg is soron kívül végezzük. • Az elmúlt hónapokban több esetben beszámoltunk arról, hogy az Április 4. Gépipari Művek kis­kunfélegyházi Vegyipari Gépgyá­rának dolgozói a Láng-gyáriak felhívásához csatlakozva vállalták, hogy idei tervüket december 10-re teljesítik. — Alapos megfontolás, a reális lehetőségek felmérése után szüle­tett a vállalás — mondta Dobó Endre termelési főmérnök. — Szocialista brigádjaink, gyárunk összes dolgozója nagy erőfeszíté­seket tett azért, hogy az év köz­beni akadályokat leküzdve eleget Hatvan évvel ezelőtt, 1918, de­cember 30-án alakult meg a Ma­gyarországi Tanítók Szakszerve­zete. Az évforduló alkalmából csütörtökön tudományos emlék­ülést tartott Budapesten a Fáklya­­klubban a Pedagógusok Szakszer­vezete. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Gosztonyi János oktatási államtit­kár és Csefhák Judit, a SZOT tit­kára, — Voksán József főtitkár méltatta az évforduló jelentőségét. Utalt arra, hogy a pedagógus szervezkedés története a XVIII. század végéig, a Kishonti Taní­tóegyesület 1786. évi megalaku­lásáig vezethető vissza. A tanítók mozgalma, a munkásosztály szer­vezeteinek hatására a századfor­duló táján vált országos mére­tűvé és politikai tartalmúvá. — Az utóbbi három évtizedben a mozgalom megtalálta a helyét, világosak a feladatai és mind eredményesebbek a munkamód­szerei — mondotta a főtitkár. — A közoktatást segítő, nevelő és érdekvédelmi munkánk mellett a társadalmi igényeknek megfe­lelően válik mind gazdagabbá te­vékenységünk. Az emlékülésen a továbbiakban a tanítómozgalmak történetéről, a pedagógusok részvételéről az első magyar szocialista forradalomban, a nevelőknek az ellenforradalmi időszak alatt, a társadalmi hala­dásért folytatott küzdelméről és a szakszervezeti mozgalom felsza­badulás utáni történetéről hang­zottak el tudományos előadások. Az évforduló alkalmából a Fáklya-klulbban kiállítás nyüt a mozgalom hat évtizedes történe­téről. * Koszorúzási ünnepséget rendez­tek csütörtökön a szakszervezet Gorkij fasori székházában a ju­bileum alkalmából. Az 1919-es mártír pedagógusok emléktáblájá­nál Orbán Sándorné titkár mon­dott beszédet, majd az emléktáb­lán elhelyezték a pedagógusok képviselői a kegyelet virágait, (MTI) Tudatos erőfeszítés A sportteljesítmény az elit­nek küzdelem, a közönségnek látvány, izgalom, szórakozás. A gazdaság ezzel szemben el­sősorban nem az egyszeri ki­ugró csúcsokat, hanem az ismétlődő sikereket honorálja. A nagyobb erőfeszítések és a szigorúbb követelmények igényének puszta ismétlésével nem jutunk messzire. A ha­tékonyság fokozásának, a ter­melési szerkezet fejlesztésének jelszavát kell mindenütt he­lyileg, testreszabott feladatok­ban konkretizálni. Ehhez már széles körben megkezdték a különböző iparágak, vállala­tok, termékcsoportok jelenle­gi helyzetének és a jövőbeni fejlesztésének alapját képező felmérő, elemző munkát. Ez az országos méretű és politi­kai jelentőségű műszaki-gaz­dasági kezdeményezés megér­demli a nagyobb nyilvánossá­­got, a társadalmi támogatást. Í A vállalatoknál most össze­gyűjtik valamennyi témába­­vágó információt, ami a szak­emberek „fejében”, a társ­­a szervezeteknél, a statisztikák­ban, a publikációkban fellel­hető. Nagyon fontos az alkotó I légkör, a tárgyilagosság az in­formációk számbavételénél, rendszerezésénél. Fontos to­vábbá, hogy minél több ta­pasztalt szakembert vonjanak be ebbe a munkába. A lényeg persze mégis csak az: meg­ismerik, mit kezdjenek az adott termékkel? Sorozatnagy­sága, műszaki-minőségi szín­vonala, gyártási idő- és költ­ségigénye mennyire marad el a nemzetközi élvonaltól? Mennyi időt, pénzt, eszközt kíván a felzárkózás, milyen a piaci kilátás stb. A kérdések újabb kérdést szülnek. Tárgyilagos lehet-e mindig a vállalat? Képes-e felelősséggel kimondani egy termék halálos ítéletét? A ta­pasztalatok szerint népgazda­ságig jelentős téma esetén, 180 fokos fordulatra az érde­kelt szervezet maga nem ké­pes, kormányzati állásfoglalás szükséges. A kombájn- és a traktorgyártás megszüntetése példa rá, hogy a logikus köz­ponti döntést is csak új ve­zető és új szervezeti felállás­ban tudta végrehajtani. Vagy­is a belső ellenállást minden­kor csak hatásos külső kény­szerítő erő képes legyőzni. Kivételes esetekben központi döntések és intézkedések is kellenek. Többnyire elég azonban a gazdasági nyomás, a jó szabályozás. Feltéve, hogy szakítunk az eddigi gyakorlat­tal, s a szigorú követelmények a jövőben nem képezhetik al­ku tárgyát. Miután pontosan tudjuk, hol vagyunk és hová tartunk, kö­vetkezhet az erők felosztása, a feladatok lebontása, a bel­ső munkamegosztásban, a szervezettségben rejlő lehető­ségek hasznosítása. Az ösztön­zésben tapasztalható egyen­­lősdi elleni harc a tenniva­lók, a felelősség differenciá­lásával kezdődik. A kiugró teljesítményekhez, a közép­­szerűség visszaszorításához kapjanak bizalmat, bátorítást, felhatalmazást a többre képes emberek és kollektívák. A verseny — akár kis kollek­tívákban, akár nemzetközi •, í ■ • méretekben — csak így tör­het ki az érdektelenség szorí­tásából, és válhat spontán, erőtlen próbálkozásból tuda­tos mozgalommá. Az 1979. évi népgazdasági terv szerény egyszázalékos reálbér-növekedést irányoz elő. Pusztán ez nem tesz le­hetővé mindenütt erőteljes anyagi ösztönzést. Azzal is számoljunk, hogy az új év­ben sok család életszínvonala stagnálni, egy szükebb köré némileg csökkenni fog. Mégis nagyon fontos, hogy minden üzemben, műhelyben, brigád­ban o béremelést ne a nö­vekvő fogyasztói árak ellen­­tételezéseként kezeljék, hanem a nagyobb teljesítmény, a jobb munka ösztönzésére for­dítsák. Ezt teszi egyébként a terv is: hatékonyságtól füg­gően differenciál. Lesznek olyan vállalatok, ahol 7, és lesznek olyanok is, ahol csak 3 százalékkal emelkedhet a névleges bérszínvonal az új esztendőben. A jóindulatnál, az igyeke- , * zetnél minden szinten és va­lamennyi poszton többre van szükség. Tudatos erőfeszíté­sekre, céljaink elérését szol­gáló kezdeményezésekre, vál­lalkozásokra, tevékenységünk szüntelen megújítására. Olyan bővített újratermelésre, amely­re nem a rutinelemek puszta megismétlése jellemző, hanem amelyben kifejeződik szocia­lista rendszerünk magasabb­­rendűsége, a kisebb-nagyobb kollektívák, az egyének mind magasabb szintű önmegvalósí­tása. Az ilyen öntevékeny, cselekvőkész, alkotó légkör ki­bontakozását tegye lehetővé és ösztönözze minden irányító és vezető, s az ehhez szüksé­ges politikai, tudati feltételek megteremtésén munkálkodja­nak a párt- és a társadalmi szervezetek. K. J. mmmmmmammmmmmmmü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents