Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-20 / 299. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: túlnyo­móan borult idő havazással. Később a havazás ónos esőbe, esőbe megy át. Mérsékelt, fokozatosan megélénkülő, helyenként megerősödő délke­leti, keleti szél. A hőmérséklet emelkedik, napközben olvadás várható. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában 0, mínusz 5 fok között, egy-két helyen még kevéssel mínusz 5 fok alatt, legmagasabb nappali hőmérséklet: 0, plusz 5 fok között. (MTI)_________________ _______ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 299. szám Ára: 90 fillér 1978. december 20. szerda Brezsnyev kitüntetése Lenin-renddel és — haimadíz­­ben — a Szovjetunió hősé­nek járó Arany Csillag érdem­éremmel tüntette ki a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége Leonyid Brezsnyevet, az SZKP főtitkárát, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökét, a Szovjetunió marsallját születés­napja alkalmából. A kitüntetést azokért a kimagasló érdemekért adományozták; amelyeket Brezs­nyev a kommunista párt és a szovjet állam szolgálatában szer­zett, elősegítve a Szovjetunió gazdasági és katonai potenciáljá­nak megszilárdítását, mind a Nagy Honvédő Háború idején, mind a háború utáni években. Külön kiemeli a kitüntető okirat Brezsnyevnek a béke érdekében végzett fáradhatatlan munkáját. A Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének megbízásából a kitüntetést Michail Szuszlov, az SZKP KBPo­­liitikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át. Szuszlov méltatta Brezsnyev munkásságát, amely a szocialista haza önfeláldozó szolgálatának példája. Az SZKP KB titkára rámuta­tott, hogy Brezsnyev személyében a világ népei a Szovjetunió béke­szerető lenini külpolitikájának megszemélyesítőjét, és vezetőjét látják. Ez a politika a Szovjet­unió számára nagy nemzetközi tekintélyt biztosít, kivívta a Föld minden haladó, becsületes embe­rének elismerését. — A Szovjetunió a szocialista közösség testvérországaival együtt szilárdan és következetesen vé­­delmezü a békét, a népek bizton­ságát, harcol azért, hogy kikü­szöböljék az új világháború fe­nyegetését. Szuszlov beszéde Végén a kom­munisták, a szovjet emberek ne­vében szívből jövő üdvözletét tol­mácsolta Leonyid Brezsnyevnek születésnapja, valamint a magas kitüntetés alkalmából. Ezután a jelenlevők nagy tapsa közepette átnyújtotta Leonyid Brezsnyev­nek a Lenin-rendet és — harmad ízben — a Szovjetunió hősének járó Arany Csillag érdemérmet. Válaszbeszédében Leonyid Brezs­nyev egyebek közt kijelentette: — Nemrég az egyik külföldi elvtárssal folytatott beszélgetés alkalmával őszintén, elmondottam, hogy két olyan dolog van, amely mindiig a legközelebb állt és áll most is szivemhez, amelyre min­dig a legnagyobb gondot fordí­tottam és fcwdítok most is. E két dolog a nép kenyere és a haza biztonsága. Életem során olyan idők tanú­ja is voltam, amikor aiz országot romlás pusztította, amikor ember­­millióík hihetetlen mértékben kényszerültek elszenvedni az éh­séget és a hideget. Dicső hadse­regünkkel együtt átjutottam a Nagy Honvédő Háború tüzén is. Mindezen túljutva, megfogad­tam, minden tőlem telhetőt meg­teszek azért, hogy ez soha ne is­métlődhessék meg, hogy pártunk lenini politikája, a népjólét ál­landó növelésének, az ország bé­kéje és biztonsága biztosításának, boldog kommunista jövőnk fel­építésének politikája teljes dia­dalt arasson. (Azokban a magas tisztségek­ben, amelyekkel a párt és nép bízott meg, arra törekszem, hogy a lehető legjobban teljesítsem ezt a fogadalmamat. Ma sem isme­rek ennél szentebb célokat. Ma és a továbbiakban is minden tő­lem telhetőt megteszek azért, hogy a szovjet emberek nyugod­tan és mind nagyobb jólétben él­jenek, hogy a Szovjetunió védel­me megbízható és legyőzhetetlen legyen, hisz,en e védelem célja az. hogy lehetetlenné tegye az új háborút, hogy a szovjet állam külpolitikája a béke és a haladás politikája, az államok együttmű­ködésének, a népek közötti barát­ság politikája új sikereket érjen el. (MTI.) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága december 19-én ülést tartott. A pártbizottság tag­jait és az ülésen részt vevő Benke Valériát, a Politikai Bi­zottság tagját Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte, majd előterjesztette a végrehajtó bizottság által javasolt napirendét, melyet a pártbizottság elfogadott: 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1978. december 6-i üléséről. Jelentés az 1978. évi gazdasági célkitűzések teljesí­téséről és javaslat az 1979. évi Bács-Kiskun megyei gazda­sági feladatokra. Előadó: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. 2. Javaslat a pártbizottság 1979. évi munkatervére. Előadó: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. Az első napirendi pont tár­gyalásán meghívottként részt vet­tek a megyei pártbizottság és a megyei tanács osztályvezetői, a járási, városi pártbizottságok el­ső titkárai, a társadalmi szerve­zetek és a megye nagyobb gaz­dasági egységeinek, intézmé­nyeinek vezetői. Horváth István előadói beszé­dében részletesen ismertette a Központi Bizottság december 7-i ülésén meghatározott feladatokat és szóban is megindokolta a me­gyei pártbizottság elé terjesztett írásos anyagot. Az előadói be­szédet vita követte, melyben részt vettek: dr. Körös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizott­ság első titkára, Tóth Pálné, a BRG kecskeméti gyáregységének dolgozója. Bujdosó Imre, az Áp­rilis 4. Művek kiskunfélegyházi gyárának csoportvezetője, Papp György, a bajai városi pártbi­zottság első titkára. Moravecz Imre, a Helvéciái Állami Gazda­ság párttitkára, a megyei párt­­bizottság tagjai, dr. Mező Mihály, a megyei tanács osztályvezetője. Magyar Ferenc, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet főigazga­tója, dr. Szűcs Endre, a SZIM igazgatója, dr. Molnár Isiván, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója. Hónig Ferejsc, a jánoshalmi Haladás Tsz elnö­ke, a megyei pártbizottság tagja, írásban nyújtotta be felszólalását. A tanácskozás vitájában részt vett Benke Valéria, aki felszóla­lása bevezetőjeként a Központi Bizottság üdvözletét és jókíván­ságait tolmácsolta az ülés részt­vevőinek, majd meggyőző erővel és igen sokrétűen előrehaladá­sunk további lehetőségeiről és a kommunisták felelősségéről, a közös feladataink megoldásával kapcsolatos helytállásról beszélt. A vitát Horváth István foglal­ta össze, majd a pártbizottság az előre kiadott írásos anyag, a szóbeli előterjesztés és a vita alapján hozta meg határozatát. A fenti téma kibővített ülésen való megtárgyalása után a párt­­bizottság a testület 1979. évi munkatervére vonatkozó javas­latát tárgyalta meg, melyet Ter­be Dezső, a megyei pártbizottság titkára terjesztett elő. A munka­tervet a pártbizottság elfogadta. K Ö Z L E M É N Y ■ a gazdaságszervező és ellenőrző munka 1979. évi feladatairól (Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának a gazdaság­­szervező és ellenőrző munka 1979. évi feladataira vonatkozó határo­zata többek között megállapítja: A középtávú tervidőszak főbb termelési és életszínvonal-politi­kai célkitűzései az eddig eltelt három évben — annak ellenére, hogy 1978-ban néhány területen mennyiségileg elfért a fejlődés a számítottól — időarányosan meg­valósultak. A termelés növekedése viszont csak részben járt együtt a gaz­dasági fejlődés minőségi követel­ményeinek megvalósításával, az egyensúly javításával, a haté­konyság előirányzott emelkedésé­vel, a termelési szerkezet szük­séges ütemű és irányú változásá­val. A beruházások és .a készle­tek a tervezettet meghaladó ütemben 'nőttek, s ez, kedvezőt­lenül hatott a népgazdasági egyensúly alakulására. A Központi Bizottság 1978. de­cember 6-án értékelte az ország gazdasági helyzetét és határoza­tot hozott az 1979. évi gazdaság­­politikai feladatokra. Ennek szel­lemében, a pártmunka eszközei­nek hatékonyabb felhasználásá­val, lelkiismeretes helyi munka­végzéssel kell a Központi Bizott­ság határozatának végrehajtását elősegíteni. A főbb célokat 1979-re úgy kell meghatározni, hogy a gazdasági egyensúly javuljon. Ez a felada­tok hatékonyabb és következete­sebb végrehajtását igényli. A ter­melés növekedési ütemét, a gaz­dasági szerkezet korszerűsítését ennek kell alárendelni. Minden gazdasági ágazatban érvényesíteni kell a gazdálkodás minőségi kö­vetelményeit. A központi intézkedéseket — beleértve a szabályozó változá­sokat — következetesen és fe­gyelmezetten hajtsák végre a gazdálkodó egységek. Éves ter­veiket a népgazdasági terv cél­jaival összhangban alakítsák ki, rugalmasan alkalmazkodjanak a változó feltételekhez. A tervek jóváhagyása előtt a gazdasági ve­zetés igényelje a pártszervezetek véleményét, velük egyetértésben alakítsák ki a végrehajtás helyi tennivalóit. A feladatok megha­tározásánál ■ messzemenően ve­gyék figyelembe a Központi Bi­zottság 1978. december 6-i hatá­rozatát. A termelés bővítését csak azo­kon a területeken és termékfaj­táknál szabad szorgalmazni, ahol a piaci feltételek kedvezőek, az anyagellátás biztosított, a meg­térülés gyorsítható, és az árbe­vételen belül a tiszta jövedelem növelhető. A termelés és értékesítés jobb megszervezésével, a készletgaz­dálkodás ésszerűsítésével lassít­ják a készletek növekedését. A kooperációs fegyelem javítá­sával. takarékosabb anyag- és energiagazdáik odássa 1 b i z.t osítsák, hogy az elsősorban nem szocia-. lista országokból származó anya­gok, alkatrészek felhasználása mérséklődjön. Törekedjenek a .hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra, a mun­kaszervezés, a munkafegyelem ja­vítására. Foglalkozzanak az elő­készítő és kisegítő munkafolya­matokban dolgozók számának csökkentésével, az ösztönzési rendszerek továbbfejlesztésével. Az adminisztratív tevékenység csökkentése érdekében indokolt a számítástechnika alkalmazásának to vábbszélesí tése. I A gazdasági ágazatok kö­­zül az ipar termelését job­ban összhangba kell hozni a fi­zetőképes kereslettel és a gazda­ságos külpiaci értékesítési lehe­tőségekkel. Ezért az, V. ötéves tervidőszakra előirányzott évi 7—7.5 százalékosnál mérsékeltebb ipari termelésnövekedési ütemet is pozitívnak lehet minősíteni, ha az a termelés, illetve a termék­szerkezet ésszerű módosításával van összefüggésben. Az iparban foglalkoztatottak száma csak mérsékelten növel­hető, ezért a meglevő munkaerő­­állomány hatékonyabb foglalkoz­tatása mellett a gazdaságtalan termelés visszaszorításával fel­szabadítható létszámot maradék­talanul át kell csoportosítani a fejlesztendő területekre. Az ipar termelési és termék­­szerkezetének korszerűsítése, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állítása érdekében: azok­nál a megyei gépipari és köny­nyűipari vállalatoknál, szövetke­zeteknél, ahol a termelés, a ke­reslet hiánya miatt stagnál, az irányító szervekkel együttműköd­ve a fő figyelmet a nem rubel elszámolású importot helyettesítő termékek, alkatrészek, részegysé­gek gyártására kell összpontosí­tani. A jelentős megyei gépipari egységeknél — MEZŐGÉP, Ápri­lis 4. Vegyipari Gépgyár — to­vábbra is fordítsanak fokozott fi­gyelmet a termelési szerkezet korszerűsítésére, a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari gépgyártás, illetve az atomerőművi berende­zések gyártásának fejlesztésére. A megye kiegyensúlyozott gazdasági fejlődése, a befe­jezetlen beruházások állományá­nak csökkentése érdekében szük­séges, hogy az építőipar — a technikai felszereltség és a mun­kaszervezés javításával, a mun­kafegyelem erősítésével — to­vábbra is dinamikusan fejlődjön. Az, építőipari vállalatok, szö­vetkezetek új beruházások kivi­telezésébe csak akkor kezdjenek, ha képesek a már vállalt szerző­dések határidőre történő teljesí­tésére. Kiemelt feladat a 680 ágyas megyei kórház, a bajai húsfel­dolgozó, a kecskeméti posta, és a kiskunhalasi szénhidrogén-me­zőkkel kapcsolatos beruházások eredeti program szerinti elvégzé­(Folytatás a 2. oldalon.) kásosztályhoz. a dolgozó pa­rasztsághoz.” Jelképesnek tekinthető, hogy amikor holnap a ne­gyedszázados fennállásra em­lékeznek, egyúttal, ezt köve­tően, az V. ötéves terv cél­jait, és hatékony végrehajtá­sát segítő ismeretterjesztő te­vékenység tapasztalatait elem­zik. Az előterjesztés megálla­pításai az immár Tudományos Ismeretterjesztő Társulat né­ven működő szervezet munká­jának megváltozott körülmé­nyeit is mutatják. Eszerint a szocialista építés gazdasági, politikai és ideológiai felada­tainak, a párt politikájának, valamint a párt és kormány határozatainak népszerűsíté­sében, tudatosításában, fontos, sajátos helyet tölt be. A tár­sulat — az állami intézmé­nyekhez, társadalmi szerveze­tekhez képest — a befogadó­kat tekintve is eltérő helyet tölt be. A TIT megnövekedett sze­repét tagjainak száma is bi­zonyítja. Bács-Kiskunban ezerszázan kérnek és több­nyire kapnak szerepet a kor­szerű ismeretek továbbadásá­ban. A városi, járási szerveze­tek mellett létrejöttek a nagy­községiek is. Ebben az évben hozzávetőlegesen kilencezer alkalommal hirdettek me. gyénkben TIT-rendezvényt. örvendetes, hogy a 25 év­vel ezelőtt tartott ülés részt­vevői közül jó néhányon ma is aktív tagjai a társulatnak, még örvendetesebb, hogy mel­lettük, velük egyre több fiatal szakember segíti e fontos szervezetet. H. N. Hosszú, az ügy jelentőségé­hez méltó vezércikkel köszön­tötte 1953. december 5-én a Bács-Kiskun megyei Népújság az értelmiség új tömegszerve­zetét. „A megalakuló szerv magába tömöríti az értelmiség legjobbjait, hogy tudásukat, tapasztalataikat egymás kö­zött kicseréljék, hogy tudásu­kat, tapasztalataikat átadják a kultúrát szomjazó munká­soknak és parasztoknak, meg­teremtsék a tudomány és a termelő munka elképzelhetet­lenül szoros egységét.” A Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesz­tő Társulat Bács-Kiskun me­gyei szervezete már az új kormányprogram után kezdte meg tevékenységét. Előtérbe került a meggyőzés, az isme­retek terjesztése, mint a szo­cializmus építésének fontos feltétele. Az alakulás hónapjá­ban a megyei pártlap öt nép­műveléssel foglalkozó vezér­cikket közölt a pártbizottságok és -szervezetek fontos politi­kai feladatnak kapták a téli oktatás előkészítését, a kultu­rális élet ,fellendítését. Nyilvánvaló volt, hogy a közműveltség terjesztésében nagy részt kell vállalniuk a diplomásoknak. Hasonló jelle­gű, de jóval kisebb kör ben mozgó, lényegesen kisebb le­hetőségekkel leszorított, több­nyire társadalmi kezdemé­nyezésre létrejött haladó szel­lemű egyletek tapasztalatait is felhasználták a program ki­alakításakor. A december 6-án, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsá­nak székházában megrendezett alakuló értekezlet főelőadója, dr. Thurzó Tamás érdemes orvos is joggal hivatkozott a példamutató elődökre. Baján, Kalocsán, Kecskeméten és a megyében mindenütt éltek, dolgoztak olyan értelmiségiek, akik szívügyüknek tekintették az iskolán kívüli népművelést, az ismeretek terjesztését. Hangsúlyozták azonban, hogy az eltérő politikai, tár­sadalmi, gazdasági körülmé­nyek közepette csak az új cé­lok: a fejlődés szolgálatában töltheti be hivatását a TTIT, a haladó magyar értelmiség önként vállalt munkára ala­kult tömegszervezete. Már ak­kor érezték, hogy szűnőben van bizonyos osztályok, réte­gek műveltségi monopóliu­ma, a tagság, nemcsak ad a népnek, hanem kap is, még­hozzá egyre többet. I é „Az ismeretterjesztő munka során az értelmiséghez is el­jutnak mindazok a nagyszerű tapasztalatok', melyeket a doh gozók széles tömegei minden­napi munkájukban a szocialis­ta építés során szereznek. Ez a kölcsönösen termékeny kapcsolat az, amely közelebb hozza a múltban mestersége­sen elzárt értelmiséget a mun­Benke Valéria látogatása • Benke Valéria a Piros Arany ételízesítő készítésével ismerkedik. (Tóth Sándor felvétele.) A megyei pártbizottság tegnapi ülésén részt vevő Ben­ke Valéria, az MSZMP Politi­kai Bizottságá­nak tagja az ülést követően, a délutáni órák­ban ellátoga­tott a kecske­méti UNIVER ÁFÉSZ hetény­­egyházi kon­zervüzemébe. A vendéget elkí­sérte Horváth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbi­zottság első tit­kára. dr. Gaj­­dócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Kö­rös Gáspár, a kecskeméti vá­rosi pártbizott­ság első titká­ra és Ispánovits Márton, a MÉ­SZÖV elnöke. A tíz éve működő kon­zervüzemben Bordás Lajos, az UNIVER elnöke fogadta a Poli­tikai Bizottság tagját, majd az ételízesítők gyártásáról, a mun­káról adott tájékoztatást. Benke Valéria ezután a ter­meléssel. a termékek készítéseivel ismerkedett. A látogatás során Szarka Balázs üzemvezető egye­bek között megmutatta az auto­mata gépsort, melyen egy mű­szak alatt 30 ezer tubust tölte­nek meg a Piros Arany ételízesí­tővel. Az. ebédlőben rendezett termék­­bemutatón is kiderült, hogy a konzervüzemben jelenleg tizen­nyolcfajta terméket gyártanak, s ezek országszerte ismertek. Elő­nyük egyebek között, hogy hi­deg tartósítással készülnek, így ízük eredetibb. A látogatást követő beszélgetés során Fehér Sándor községi párt­­titkár, az alapszerveaetek munká­járól adott tájékoztatást. A hetényegyházi látogatás után Benke Valéria Budapestre uta­zott. B kih (TkrjflufSlH

Next

/
Thumbnails
Contents