Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-16 / 296. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 296. szám Ára: 90 fillér 1978. december 16. szombat Szocialista munkaverseny az építőiparban « Az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága a napokban a szocialista munkaverseny idei eredményeit értékelte. Az erről szóló jelentés megállapította, hogy Bács-Kiskun megyében az építőipar az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött és növelte termelését. Ez részben annak köszönhető, hogy jelentősen bővült és korszerűsödött a kivitelező vállalatok eszközállománya, s lényegesen emelkedett a munka szervezettségének színvonala. Sőt, az sem hagyható figyelmen kívül, hogy — az országos helyzettől eltérően — növekedett az építőiparban dolgozók száma. Mindemellett a termelékenység gyorsütemű emelkedésében, a létesítmények tervszerűbb, ütemesebb, minőségileg jobb átadásában. nagy szerepe van a szocialista murtkaversenynek. A szocialista brigádok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyt nem. hagyták abba, hanem csatlakozva a Láng gépgyári dolgozók felhívásához, újabb versenyfelajánlásokat tettek. Nagy segítséget nyújtott ehhez, hogy áz üzemi demokrácia fórumain a szocialista brigádok vezetői, s a többi dolgozó egyre növekvő aktivitással és szakértelemmel vett részt. Megismerve a vállalati, valamint a saját munkaterületükre háruló feladatokat, tették meg vállalásaikat. A tervfeladatok brigádokra történő lebontásához a gazdasági vezetők a szükséges segítséget is megadták. Elsősorban a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál és a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál volt ez tapasztalható. A szocialista brigádmozgalom másik két jelszavának-érvényesítéséihez már alig kaptak segítséget a brigádok. A tanulni jelszó vállalásánál például irányítás nélkül maradtak a kis kollektívák, s a vállalati közművelődési tervet például már nem kapcsolták össze a brigádok tevékenységével, lehetőségeivel. ■Hasonló gondok vannak a verseny értékelésével is. Nem rendszeres az eredmények negyedévenkénti értékelése és nyilvánosságra hozása. Sőt, nem egy vállalatnál csak a kitüntető címek adományozása előtt kerül erre sori Jó módszer — például az ÉPSZER Vállalatnál. —, hogy a brigádok .naplóikban önértékelést végeznek. Emellett azonban elengedhetetlenül fontos a gazdasági vezetés rendszeres értékelése is. A szociálista munkaverseny szerves része az újítómozgalom. Az idei első háromnegyed évi adatok szerint a beadott újítások száma, és azök gazdasági eredménye a korábbi időszakhoz mérten jelentősen csökkent. Ez alól kivételt csak a BÁCSÉP képez, amelynél jóval több — és nem egy találmányszámba menő — újítást nyújtottak be. Érdemes idézni a jelentés felett kialakult, igen élénk vitából is. A megyei bizottság tagjai megállapították, hogy az építőiparban dolgozó szocialista brigádok lehetőségeikhez mérten lelkesen dolgoznak vállalásaik teljesítésén. Ám a jelentésből is kitűnik, hogy a verseny értékelése rendszertelen és az erre vonatkozó információk emiatt ígérj szűkszavúak. Annyi azonban mégis kiderül, hogy a verseny, lendülete nem csökkent. Igazolja ezt, hogy a kivitelező vállalatok éves terveiket túl fogják teljesíteni, több lakást adnak át a tervezettnél, s pótolják ' lemaradásaik jó részét is egyes létesítmények építésénél. Az is megállapítható azonban, hogy bár a verseny lendülete valóban nem csökkent, de nem is fokozódott. Ehhez több segítségre lett volna szükség a vállalatok vezetősége részéről, s e tekintetben még a szakszervezeti bizottságok sem tettek meg rhinden tőlük telhetőt. Az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága ezért a jövő évi munkaverseny minőségileg jobb megszervezésére hívta fel a szakszervezeti alapszervezeteket és a gazdasági vezetőket. Olyan munkaverseoyre, amely konkrétan szabja meg a tennivalókat, magába foglalja a feladatokkal való értelmi és érzelmi azonosulást, az ügy iránti odaadást, a tehetség, a tudás hasznosítását, a dolgozó ember formálódását, s a hangsúlyt a minőségre, a takarékosságra, a hatékony munkára helyezi. N. O. • A BÁCSEP dolgozói december első felében befejezték idei lakásépítési tervüket. Képünk Kecskeméten, a széchenyivárost építkezést mutatja, ahol éjszakai műszakokban is dolgoznak — jelenleg már — a terv túlteljesítéséért. (Tóth Sándor felvétele.) Gyenes András látogatása Kecskeméten Tegnap Kecskemétre látogatott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vendéget Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. A fogadáson részt vettek: Erdélyi Ignác, Katanics Sándor, Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára. Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatást adott Bács-rKiskun megye gazdasági, társadalmi fejlődéséről, az ipari, mezőgazdasági termelés eredményeiről, valamint a települési viszonyokról, a lakosság életkörülményeiről. Ezt követően Gyenes'' András felkereste a Megyei Művelődési Központot, majd ellátogatott a városi tanácsházára, ahol Gödör József tanácselnök fogadta a Központi Bizottság titkárát, s Kecskemét fejlődéséről adott tájékoztatást. A program városnéző sétával folytatódott, s ennek során a vendég megtekintette az új piaccsarnokot. Délután Gyenes András a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalalatot kereste fel, ahol Csizmadia István igazgató ismertette a vállalat termelési eredményeit, s a további törekvéseiket. Ezt követően a vendég megtekintette az üzemet. • Fél négykor a kecskeméti Tudomány és Technika Házában kommunista aktívaülés kezdődött. Az eseményen a járási, városi pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi tanácsok és járási hivatalok elnökei vettek részt. A kommunista aktíván Gyenes András időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatást. Ezt követően a Központi Bizottság titkára a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet katonatelepi üzemébe látogatott el. A vendéget Magyar Ferenc főigazgató és dr. Szegedi Sándor főigazgató-helyettes fogadta, és az országos intézmény munkájáról adtak tájékoztatást. A program üzemlátogatással fejeződött be. T. L. • Üzemlátogatás a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. • Jobb oldali képünkön: séta közben Gyenes András megnézte a Kéttemplom közt. (Tóth Sándor felvételei.) ÚJ GYÜMÖLCSÖSÖK A KISKUNSÁGON Nagyobb arányú is lehetne a telepítés • Az őszibarack-ültetvény téli metszését végzik a mezőgazdasági nagyüzemben. (Pásztor Zoltán felvétele.) A kertészeti ágazatok fejlesztésére hozott kormányhatározat — az adottságai folytán — az országos átlagnál jobban érinti j Kiskunságot. A határozat nyomén kidolgozott ültetvényprogram nemcsak a népgazdaság, hanem Bács-Kiskun gazdasági és társadalmi érdekeivel is összhangban van. A megyei terv 5 ezer hektár gyümölcsös létesítését irányozta elő 10!!2-ig. A mezőgazdasági üzemek pedig az eddigi szándékaik szerint 3850 hektár gyümölcsöst telepítenek a VI. ötéves terv első feléig. Ebből 2168 hektár a kiskunsági szövetkezetek gyümölcstelepítési része. 1976-ban, majd a következő évben a korábbinál előnyösebb közgazdasági feltételek — a megnövelt állami támogatás, az alacsonyabb kamattal járó hitel és más kedvezmény — hatására vállalkoztak a gazdaságok a kertészeti ágazatok fejlesztésére. Ez a munka az ültetvények területi növekedésével egyidejűleg, az ágazatban műszaki és termeléstechnológiai előrelépést is jelent. Lényeges mozzanat, hogy az új ültetvények főként ott alakulrfak ki, ahol leginkább megvan a környezeti és a közgazdasági feltételek összhangja. A kecskeméti, a kiskőrösi járásban, Kiskunfélegyházán és környékén, valamint a kiskunhalasi járás északi felében a telepítés folytán, a gyümölcsösök átlagos üzemi területe a szövetkezetekben eléri a 200 hektárt. Ez előmozdítja a szakosodást, a korszerű üzemszervezést, növeli a termelési színvonalat. Jó jel, hogy 40 százalékát a szövetkezetek a termelési rendszerekkel, a feldolgozó, forgalmazó vállalatokkal öszszefogva létesítik. Az együttműködés kiterjed a telepítést előkészítő tervezésre és a kivitelezésre is. A kiskunsági szövetkezeitek 2168 hektár telepítési programjából 1200 hektár alma, a többi csonthéjas és bogyós gyümölcs. Sajnos, kajszitelepítést mindössze 166 hektáron terveznek 1982-jg az egész körzetben. Az idegenkedés oka a kedvezőtlen termelési, értékesítési tapasztalait, továbbá a kézi munkaigényes termésszedés, amely munkaerőhiány miatt mind nagyobb gondot okoz a szövetkezeteknek. A termesztési munkacsúcs kétségkívül fennáll, de a betakarítás, termésválogatás, osztályozás kézi munkájának aránya mérsékelhető a megfelelő gépek, eszközök beszerzésével, hűtőtárolök létesítésével. Ehhez azonban sok •pénz kell. Ezért a gazdaságok egymás közötti, további, a kereskedelmi vállalatokkal, állami gazdaságokkal történő együttműködésével lehet gyorsabb ütemben tovább lépni. A szövetkezetenként több tízmillió forintot érő és a közös gazdaság termelésének fő irányát két évtizedre meghatározó beruházást azonban akkor vállalják az érdekelt nagyüzemek, ha a közgazdasági feltételek előnyösek. Ha ezek megváltoznak, akkor csökken a telepítési kedv, A kiskunsági szövetkezetek az 1978-ra előirányzott 409 hektárból az első félévben 162 hektár gyümölcsöst telepítettek, érv végéig várhatóan még 124 hektár új gyümölcsös létesül. Vagyis nem éri el a tervezettet Ez már jelzi a közgazdasági körülmények változásának hatását. Az idén elvégzett tereprendezés, talajjavítás legnagyobb részt már az 1979-re előirányzott telepítést készítette elő. Ezért remélhető, hogy jövőre a terület előkészítése nem fogja hátráltatni a munkát, mint az idén, legfeljebb a szaporítóanyag beszerzésének bizonytalansága. A kiskunsági téeszek, szakszövetkezetek gyümölcstelepítésének 1979. •évi előirányzatában viszonylag jelentős az őszibarack, a meggy, a szilva aránya, bár a csonthéjas és bogyós gyümölcsök még nagyobb mértékű telepítése lenne a szükségszerű. Indokolja ezt a feldolgozó üzemek, valamint a hűtőtárolók teljesítő képességének tervezett növelése is a következő esztendőkben. A kiskunsági szövetkezetek területi szövetsége pénteken elnökségi ülésen vitatta meg az ültetvénytelepítési program teljesítésének tapasztalatait. A TESZÖV itermelés-tervezési bizottságának tanulmánya jó alapot adott a testületnek az elemző munkára, a további -teendők meghatározására. K. A. Á falvak téli kereskedelmi ellátása Bács-Kiskun megye kereskedelmi forgalmának felét — az idén több mint hétmilliárd forintot — a szövetkezeti kereskedelem bonyolítja le. A városokban a szövetkezeti kereskedelem mintegy húsz százalékban részesedik, s községekben-, kisebb településeken!, szállásokon ez az arány megközelíti a nyolcvan százalékot, a tanyavilágban pedig szinte kizárólag az áfész boltok a „végvárak”, ha nem számoljuk a néhány — a vállalati és szövetkezeti üzletekhez viszonyítva elenyésző számú — magánkereskedőt. E tényeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a falvak, a tanyavilág téli ellátása — tekintettel, hogy az időjárás, az utak állapota is nehezíti a munkát — igen nagy feladat minden esztendőben a szövetkezeti kereskedelem számára. Az idei télre a megye két tucat áfésze hétszázmillió forintos árukészlettel készült, ez százmillió forinttal több a tavalyinál. Főleg a közszükségleti cikkekből került a boltok raktáraiba nagyobb mennyiség erre ösztönzik is a boltok vezetőit. A törzs készletek kialakításánál is figyelembe veszik az évszakot, minden üzletben legalább 21 napi árusításra elegendő árut tartalékolnak, hogy ha valami oknál fogva késik is a szállítás* az ellátásban ne legyen fennakadás. Mert nemegyszer baj van a rendszeres túrajáratok érkezésével. Közismert okok: kevés a rakodómunkás!, a szállítóeszköz, gondban vannak a FÜSZÉRT- fiókok, hogy a „menetrendet” tartani tudják, különösen a kecskeméti és a kiskunhalasi körzet üzletei érzékelik ezt. Tagadhatatlan, hogy a szállítási nehézségekben közrejátszik a megnövekedett forgalom is, a szükséges az évtizedek alatt kialakult szállítási rendszer megújítása, átszervezése. Jelentős lépés volt e téren, hogy Kiskörösön központi raktárát hoztak létre, a FÜSZÉhT ide szállítja (Folytatás a 2. oldalon.)é Fogadás a megyei pártbizottságon.
