Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-15 / 269. szám
1978. november 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Év vége előtt a bajai és kecskeméti járás községeiben A kisközségek pénzügye nagyon hasonlít a házi asszo ny o kéhoz. A „konyhapénzt”, vagyis a községi bevételeket nagyon jól be kell osztani, hogy mindenre jusson. Ha a községek egy-agy nagyobb, jelentősebb összegű beruházást terveznek, akkor jó előre takarékoskodniuk ikelL Ez egyet jelent azzal, hogy az egyéb kiadásokat esetleg évekig alaposan le- csökkentik. Ilyen feltételek mellett hogyan gazdálkodtak, hogyan teljesítették idei tervüket a kecskeméti és a bajai járás községei? Erre a kérdésre kértünk választ a kecskeméti járási hivatalban és három Baja környéki községben. Kecskeméten Bacsók Ferencné, a járási hivatal pénz-, terv- és munkaügyi osztályának vezetője elmondtál, hogy a járás községei az időarányoshoz képest túlteljesítették a bevételeket, de elmaradás mutatkozik a kiadásokban, mégpedig azért, mert az elvégzett munkák számlázására csak később kerül sor. A járásban legfontosabb feladat az iskolaépítés, -bővítés. Mindez egyrészt természetszerűleg következik a közelmúlt feladataiból, mert míg korábban a bölcsődéket, óvodáikat kellett bővíteni, most, hogy a gyerekek felnőnek, az iskolák bizonyulnak kicsinek és kevésnek; másrészt fokozatosan megszűnnek a tanyai összevont osztályok és helyet kell teremteni az ottani tanulóknak is. Ezért takarékoskodik, vagy éppen már építi, bővíti az iskolát Ágasegyháza, Bugac. Jakabszállás, Kerekegyháza. Lajosmizse és Nyárlőrinc. Ehhez kapcsolódik, hogy Tiszakécskén készen áll a 160 személyes diákotthon — csak apróbb munkálatok folynak —, és a téli szünet után már az új épületbe költöznek be a kollégisták. Szabad- szállás tornateremmel, Lakitelek két napközis tanteremmel gazdagodik. Javul az egészségügyi és szociális ellátás is. Elkészült Szabadszálláson és Lászlófalván az új gyógyszertár, utóbbi helyen szolgálati lakás is épül. Tiszaal- páron a közelmúltban adták át az öregek napközi otthonát. Komolyabb gond csak Kunszent mi ki ős on van, ahol az idén Látszólagos ellentmondás, hogy a népi demokrácia útjára lépő Magyarország gazdasági fejlődése a felszabadulás után szinte tisztán tőkés keretek között indult meg. ..Honfoglalás” című cikkében erről a következőket írja a Szabad Nép: „Magyarország számára 1945-ben, az újrakezdés pillanatában csak a polgári termelési rendszer volt az egyetlen járható út... A nép első igénye nem a .rendszer’ volt, hanem az, hogy élni akar, s ehhez bányászatra, közlekedésre, működő iparra volt szüksége.” A kérdés tehát így állott előttünk: mondjunk-e le a termelés ugrásszerű emeléséről, sőt az új-' jáépítésről, csak azért, mert ezzel a profit is ugrásszerűen nő, és nagyrészt a magántőkét építjük újjá?... A Magyar Kommunista Pártnak teljes erővel a termelés, az újjáépítés oldalára kellett állnia ...” Az idézett cikkrészletből kiderül, hogy a gazdasági feladat is valójában politikai volt: politikai harc kérdése volt, mennyire sikerül az újjáépülő ország gazdasági életét a nagytőke kezéből a nép tulajdonába átadni. Ezért a gazdasági célokért vívott csaták minden esetben politikai küzdelmekkel fonódtak össze, amelyeknek gyakran csak a reakció egy- egy harcba dobott szárnyának teljes megsemmisítése vetett véget. Már a Függetlenségi Front első szegedi programjában szerepelt a követelés, hogy a „föld méhének kincseit” a nép tulajdonába kell venni. Nem véletlen, hogy csak ennyi szerepelt a kezdeti programban az államosításokból. Abban az időszakban, amikor a nemzeti erőknek a fasizmus elleni teljes összefogása volt napirenden, amikor még a nagytőke egyes német- és fasisztaellenes csoportjaival, sőt a nagybirtokos osztály bizonyos képviselőivel is együtt kellett haladnunk, minden szélesebb körű államosítási javaslat felvetése egyenesen zavartkeltőleg hatott volna. Az 1945-ös választások előtt a Magyar Kommunista Párt ezt, az addig megvalósulatlan követelést ismét napiren5re tűzte, majd programja nyomán az egész Függetlenségi Front is felkellett volna elkezdeni 33 lakás építését. A kivitelező, a kecskeméti ÉPSZER Vállalat már a helyszínen van, a felvonulási épületek állnak is, de a munkát még nem kezdték el. A tervekből azt is megtud hat j ük. hogy a lakásoknak jövőre el kell készülniük — ám ez több mimt kétséges. •Folyik a villamos vezetékhálózat építése. A 20 450 méter hosz- szú vezeték egy része több község belterületének közvilágítását javítja, más része a még villany nélküli tanyákba vezeti el az elektromos energiát. Ennek eredményéként például 200 szabad- szállási tanyára jut el a villamos áram. Az ivóvízellátás , megfelelő, mindössze négy községben hiányzik a vízvezeték-hálózat, ám itt saját, fúrt kutakból nyerik a vizet. De itt is szükséges, hogy vízvezeték-hál óza tot épi tsenek. Először Izsákon valósul meg, ahol a 48 milliós beruházás tervei már elkészültek, s a munka megkezdéséhez csak a vízmű-társulat megalakulása szükséges. □ □ □ A bajai járásban három községet kerestünk fel. Nagybaracskán Pétiké István, a községi tanács vb-titkára áriéi számolt be, hogy a község öt évig a fejlesztési alap teljes összegét, azaz évi 240 ezer forintot, a vízmű építésére költi. A készülő új műtárgy nemcsak Nagybaracskát, hanem Bátmonos- torát és Szeremlét is .kiszolgálja és besegít másik két község vízellátásába is. A munkákat a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat végzi, de részt vállalnak belőle a község lakói is. A faluban mintegy 15 kilométeres vezeték épül, és a 24 közkifolyóból, vagyis utcai kútból jövő év közepétől folyhat a víz. E nagy munka mellett másra altig-alig jut pénz. Idén néhány utcai lámpa cseréjét, valamint egy rövid útszakasz korszerűsítését végezték el a járási hivatal és a téesz támogatásával, Csávölyon járda és vízvezeték mindenütt van — tájékoztat Szeile György községi vb-ti.tkár. Itt az előtakarékosság az idei felvetette a bányák köztulajdonba vételének kérdését: „Államosítani a föld méhének kincseit, valamint az erőműtelepeket, hogy biztosítsuk iparunk számára a legfontosabb anyagokat és ezeknek leggazdaságosabb felhasználását a nemzet javára ...” Elsősorban természetesen a szénről volt szó, egész iparunk nekilendülésének fő akadálya a szénhiány volt. A reakció, amely akkor még teljes nyíltsággal nem mert színre lépni, tudta, hogy a széntermelés az a gazdasági kulcspozíció, ahonnan aránylag veszélytelenül szabotálhatja az újjáépítést. A termelés, amelyet az éhezve és rongyosan dolgozó bányászok szeptemberig mégis napi 1700 vagonra emeltek, esni kezdett, és novemberben napi 1300 vagonos átlaggal a mélypontra zuhant. Ráadásul a kitermelt szén nagy része az üzérek, spekulánsok martaléka lett. „A mai súlyos helyzetben — jelentette ki a kommunista párt — csakis az államosítás segíthet!” Ez annyira nyilvánvaló volt, és a tömegek, elsősorban a Magyar Kommunista Párt mögött felzárkózó bányamunkásság annyira az államosítás mellett állt, hogy a reakció nem is merte nyíltan felvenni a harcot és a nemzetgyűlés december 6-án egyhangú határozattal elfogadta az MKP-nak a bányák államosításáról benyújtott javaslatát. 1946. január 1-én a szénbányák állami kezelésbe kerültek. A magyar bányászságnak, de az egész magyar demokráciának is feledhetetlenül dicsőséges napjai következtek ezután. Nagy-Budapest üzemeinek dolgozói felhívásokat intéztek a bányamunkásokhoz: adatszerűén felsorolták, milyen üzemeik tudnának megindulni, milyen iparcikkek gyártását vállalhatják, ha szenet kapnának. Nógrádi Sándor elvtárs, akkor iparügyi államtitkár vezetésével megindult a széncsata, kezdetét vette a széntermelés állandó emelése, amelyet nyomon követett az iparcikkek termelésének növekedése is. Ennek köszönhető, hogy néhány hónap múlva sikerült biztosítani az inflációt megfékező stabilizációhoz szükséges árumennyiséget. adat, a következő évben készülő 100 köbméteres glóbuszra gyűjtenek. Emellett azonban kiisebb- nagyobb munkák azért folynak. A régi orvosi rendelőből központi fűtéses bölcsődét ailaikítottak kg elkészült egy 500 méteres korszerű útszakasz is. Jelentős a társadalmi munka értéke, amely évi 2 millió forint. Ennek keretében végzik a községbeliek a parkosítást — tavasztól őszig 18 ezer tő rózsa virágzik Csávolyon az utcákban, parkokban — építik a töltést, a sportpályát. Sü'kősdön teljes erővel dolgoznak a tornaterem építésén, hogy az év végére, az ígért határidőre átadhassák azt. Bolvári Istvánná tanácselnök és Szabados István vb-titkár a beszélgetés során elmondta hogy nagy társadalmi munkával, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság és a Május 1. Tsz támogatásával, valamint a falubeliek önkéntes vállalásaival sikerül tartani a, 4 millió forintos beruházási összeget. A tornaterem végső munkáival és a terep rendezésével együtt egy utcában vízelvezető rendszert építenek. A faluban nagyon nagy — az országos átlagnál sokkal magasabb — az épülő lakások száma. Tavaly 59 ház készült el, de az ötéves átlag is 41, és fokozatosain emelkedő tendenciát mutat. Ez a nagy lakásépítési kedv három dologgal magyarázható. Egyrészt húsz. évvel ezelőtt lemaradás volt, az emberek inkább földet akartak venni, mintsem házat építsenek. Másrészt manapság jól keresnek a tsz-jben és az állami gazdaságban, harmadrészt szintén jól jövedelmez a háztáji gazdaság, főkénit az állattartás és a fűszerpaprika-termesztés. Ezek után érthető, hogy idén is meglesz legalább az ötévi átlag, a 41 új ház. Nemrég készült el az atlétikai pályával is rendelkező sportpálya, amihez csak az építőanyagot kellett megvásárolni, minden mást társadalmi munkában végeztek. Jövőre útfelújítást, az utcai lámpák korszerűsítését, egy napi kétezer köbméter vízhozamú új kút építését és a cigány lakótelep vízhálózatának bővítését tervezik. Váczi Tamás A dolgozókat sújtó pénzromlás 1946 elején követhetetlen iramot vett és az MKP átfogó gazdasági tervet dolgozott ki megállítására. Kétségtelen, hogy az ország számára a legnagyobb veszélyt a nagy nehézipari gyáraink helyzete jelentette. A gyárak tulajdonosai, vagy azok megbízottai a termelés fokozása és olcsóbbítása helyett az alacsony termelés mellett igyekeztek nagy hasznukat megkeresni és az állam, amely rájuk volt utalva, kénytelen volt hallatlanul magas áraikat megfizetni — a bankóprés igénybevételével. így tehát, az állam számára dolgozó és az állam pénzével újjáépült nagyüzemekből a tőkések óriási hasznot préseltek ki és ráadásul szabotázscselekményekre is alkalmuk nyílott, a termelés növelését is akadályozhatták. Ebben a helyzetben a kommunista párt felvetette nehézipari kulcsüzemek államosításának kérdését. 1946. február 16-án, a Sportcsarnokban ismertette ezzel kapcsolatos álláspontját: „Ami a termelés fokozását illeti, nincs serkentőbb valami a munkás számára, mint az államosítás. A Weiss Manfréd, a Rimamurányi ózdi üzeme, a különböző Ganz- gyárak a következő esztendőkben jobbára állami megrendelésre dolgoznak majd, és ezért természetes és helyes, ha ezeket a gyárakat az állam saját kezelésébe veszi át.” A hallgatóság ezt az indítványt lelkes tapsviharral fogadta. A kisgazdapártban ekkor már egyre nyíltabban fellépő reakció viszont kijelentette, hogy egy tapodtat sem enged tovább az államosítások terén és a közfigyelem elterelésére interpellációk pergőtüzével támadta a feladata magaslatán álló demokratikus rendőrséget. A kommunista párt ekkor a népet hívta segítségül. Az ország minden részét elöntő népmozgalom egybekovácsolta a tevékeny, demokrata tömegeket és megteremtette a Baloldali Blokk pártjait. Ezek és a Szakszervezeti Tanács nyilatkozatban tették magukévá az MKP követelését. A nyilatkozat kimondja: „A reakciós szabotázs letörésére, a termelés fokozása és jóvátételi kötelezettségeink teljesítése érdekében szükségesnek tartjuk a magyar nehézipar legfontosabb üzemeinek sürgős állami kezelésbe vételét...” Kőszegi Frigyes Következik: Végzetes csapás a nagytőkére. Zavartalannak ígérkezik a téli takarmány ellátás Országszerte zavartalan, kiegyensúlyozott a takarmányfor- gailom, a kistermelők november közepén az állami és a szövetkezeti bolthálózatban — összesen 5300 helyen — könnyen beszerezhetik az állatok tartásához, felneveléséhez szükséíges abrakot és a keveréket. Az idei esztendő első. egyelőre még nem hivatalos takarmányösszesítései szerint a Gabona Tröszt vállalatai a tavalyinál 4—5 százalékkal több takarmányt adtak el a kistermelőknek. Az országosan értékesített készlet 38— 40 százalékát kapták: a kistermelők, akik ily módon biztos takarmánybázishoz jutottak, A központi értékesítés nélkül nem is tudták volna felnevelni az állományt. A Gabona Tröszt ellátási kötelezettségének megfelelően messzemenően támogatta a háztáji állattartókat, és így sikerült elérni, hogy — a nyár végi kisebb ellátási zavaroktól eltekintve — egész évben megfelelő árukészlettel rendelkeztek a takarmányboltok. A választék is kedvezőbben alakult, minit 1977-ben. FOGÁSZATI HÓNAP Megszívlelendő jótanácsok Elég-e, ha rendszeresen ellenőriztetjük orvossal a fogsorunkat, a szuvasodottakat azonnal betemetjük, s fogaink ápolását rendszeresen végezzük? Vélhetnénk, hogy ennyivel mindent megtettünk annak érdekében, hogy fogaink minél több éven keresztül épségben szolgálják egészségünket. Holott ez mind kevés! A legfontosabb a fogak romlásának megelőzése, s ennek nyitját az étrend helyes megválasztásában lelhetjük meg. Tévedünk, ha azt hisszük, a fogakat kímélni kell a rágástól, éppen az ellenkezője igaz, minél többet kell őket „dolgoztatni”! Sajnos, azonban a rágástól már kisgyermekkortól kezdve mentesítjük magunkat s gyermekeinket is, puha, pépes ételeket fogyasztunk. Régebben jobb fogúak voltak az emberek, rostdúsabb növényi és állati fehérjékkel táplálkoztak — többet rágtak. No, meg kevesebb szénhidrátot fogyasztottak, nem ettek cukorkát, csokoládéval, agyoncukrozott ételféléket. A pépes ételek nemcsak feleslegesen kímélik a fogakat, de rátapadnak azokra, s a szénhidrátban gazdag ételmaradék munkába veszi a fogat, hiszen a bomlás folyamán savi végtermékek keletkeznek, kikezdik a fogzománcot, utat nyitnak a fog romlásához. Mit tegyünk tehát? Az étrendünkön változtassunk, iktassunk be rostdúsabb — rág- nivaló — ételeket, együnk sok gyümölcsöt. Vasárnap, amikor otthon főzünk, kínáljuk meg a gyereket sárgarépával — „nyuszimódra”, nyersen, káposztatorzsával — idősebbek még talán emlékeznek a gyermekkoruk efféle „csemegéire” ... A fogdolgoztató étrenddel késleltetjük a fogak romlását, természetesen az étkezések utáni rendszeres tisztogatást is végezve. Fogászati hónap van. Mindezek azonban nemcsak novemberre, hanem a többi tizenegy hónapra is érvényes jótanácsok. Megszív- lelésük egész szervezetünk egészségét óvják. dr. Tajthy Sándor megyei főorvos Micsoda cirkusz! • A Vidám Színpad az idei évadban műsorára tűzte a „Micsoda cirkusz” című politikai kabaréját. Rendezte: Horváth Tivadar. A képen: Kabos László, Verebély Iván. (MTI-fotó: Danis Barna felvétele — KS) LETT MAGYAR ÚJJÁSZÜLETÉS BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Bambuszfüggönyök exportra • A Ha Nam Ninh-i szövetkezet 1978-ban megkétszerezte tavalyi termelését. Ennek fő oka, hogy egyre növekvő mennyiségben szállítják külföldre is a Vietnamban igen kedvelt bambuszíüggönyöket. / (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az Urál folyó halállománya Az. Urál folyó a Ka&zpi-ten- ger medencéjének egyik nagy vízi útja, amely bővelkedik az értékes halfajtákban. Itt fogják például a tokfélék jelentős hányadát, itt termelik az ínyencek csemegéjeként sízámontartott fekete 'kaviárt, amely mind az országhatáron belül, mind pedig külföldön igen nagy keresletnek örvend. A mintegy 2,5 ezer kilométer hosszú folyón igen kedvező feltételek alakultak ki a halak gyarapodásához. A halászat ősidők óta a helyi lakosság alapvető foglalkozása. Az utóbbi tíz évben az ipari •központok fejlődése és a nagy hídirotecmkal létesítmények építése kapcsán nemcsak a Kaszpi- tenger és mellékfolyói á'LLaitvilágának megőrzése, hanem szaporítása lett a fő feladat, A Volga és az Urál ökológiai állapota a gazdasági szakemberek és a kutatók figyelmének középpontjába került. Az ipari objektumoknál. a nagyvárosokban szennyvíztisztító állomásokat létesítették. A halállomány újratermelődésével egy sor kutató- és tervezőintézet foglalkozik. Évente nagy mennyiségű, mesterségesen nevelt nővéndék’hala/t engednek a tengerbe, ami kitűnő eredményeket hoz. A fehér lazac természetes feltételek közötti szaporodását mesterséges környezettel felcserélve például a haltenyésztési szakembereknek sikerült jelentős mértékben növelni acz áLlömányt. Sokat tesznek a haltenyésztés fejlesztéséért az Urál folyón is. Megtiltották a nagy téljesítmé- nyű motorokkal járó hajók közlekedését és a folyót állandóan járják a ha'lőrök. A tokfélék tenyésztésével foglalkozó központi kutatóintézet ural-kaszpi részlegének kísérleti halgazdaságában évente sók száz millió tok, viiza és más ha'liva- dékot nevelnek. Még a Donba és a Kubányba is küldenek innen halikrát. (APN—KS) NDK révkalauzok Luandában 1976 óta kilenc révkalauz érkezett az NDK-ból Angola kikötőibe, Luandába és Lobitóba, A rostocki hajózási vállalat ki« tűnőén képzett szakemberei 1976- ban angolai kérésre kezdték meg a segítségnyújtást; az ország függetlenné válása után a portugál révka lauzok a térképeket is magukkal vitték, amikor elhagyták az országot. ■ — Amikor megérkeztünk, dugig volt hajókkal a kikötő környéke — emlékezik vissza ismét Rostockban Willi Jargow, aki kollégájával, Wolfgang Sürgeliel együtt megkezdte a munkát. — Éjjel-nappal dolgoztunk, hogy normál!,záljuk a forgalmait. Először nekünk magunknak kellett tisztába jönnünk a dolgokkal, a „ Ürhajósiskola” A deblini repülőtiszti főiskolát manapság már — amióta az évfolyamelsőként 1964-ben itt végzett lengyel repülőtiszt, Miroslav Hermaszewski szovjet társával együtt sikeres űrutazást tett — úgy becézik, hogy „űrhajósiskola”. Ám a lengyel repülősképzés eredményeit e nagyszerű tényen kívül sok, jóllehet hétköznapinak tűnő, siker is fémjelzi. A J. Krasicki Repülőtiszti Főiskola sok ezer fiatal vágyálmaiban szerepel, de csak a legrátermettebbek remélhetik, hogy az itt folyó képzésben részt vegyenek. S közülük is évente mindössze százan lesznek sugárhajtású vadászgépek vezetői, a többiek mint helikoptervezetők, szállítógép-pilóták. navigációs tisztek vízmélységgel és a hajózható útvonallal. Most már könnyebb dolga van a rév kalauzoknak, akik munkájuk kezdete óta csaknem 50 ország 3300 hajóját vezették Luandában és Lobi'tóban a kikötés! helyre. Angolai kollégáik segítségére is számíthatnak, akiknek kiképzése befejezés előtt áll. A gyarmati időkben a portugálok egyetlen angolai számára sem tették lehetővé, hogy elsajátítsák a révkálauz nehéz szakmáját. Most az NDK szakemberei a forgalmi szól gálát ellátása mellett tanfolyam okait is vezetnek, s arra számítanak, hogy néhány éven belül az angolai kereskedelmi hajózás inem szorul már külső segítségre. Deblinben dolgoznak majd, főiskolai tanulmányaik befejeztével. A leendő pilóták jó előiskolái a repülőklubok, majd a hadsereg légierejében teljesített szolgálat. A főiskolán ezekre az alapokra építve adják meg a specifikus képzést, amelynek munkájában a repülési szakemberek legjobbjain kívül orvosok, pszichológusok, pedagógusok, tudósok, szakmérnökök, katonai parancsnokok egyaránt részt vesznek. A főiskolai oklevél magas „rangot” jelent. Az itt végzők jól képzett pilótái, parancsnokai a repülésügynek, sokan közülük „mesteri” címet elért repülők, versenyek győztesei. A deblini főiskolán erre a listára most még egy minősítés kerül: az űrhajósi... (BUDAPRESS — INTERPRESS) 1. „Csakis az államosítás segíthet!”
