Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. november 2. (Folytatás az 1. oldalról.) zel összhangban a (kötelező mun­kaerő-közvetítés bevezetése. Ma már számot adhatunk ezeknek a lényegében kényszerintézkedések­nek kielégítő tapasz talaitairól. Valamelyest mérséklődött a fluk­tuáció és sikerült biztosítani a kiemelt beruházások munkaerő­igényét. (Házgyár, Halasi Kö­töttárugyár.) Az alapvető meg­oldást azonban elsősorban az üzemeknél már dolgozók ,mun­kájának jobb szervezése, nagyobb hatékonysága és az errs ösztön­ző gazdasági szabályozó rendszer kialakítása biztosíthatja. Minde­nekelőtt a vállalatvezetés érde­keltségét, felelősségét kell fokoz­ni annak érdekében, hogy a leg­fontosabb termelőerő, az ember tudását, alkotókedvét, munkaere­jét eredményesen mozgósítsuk szocializmust építő feladataink teljesítésére. Az irányító és felügyeleti szer­vek fontos feladata, hogy segít­sék a korszerűtlen, rossz haté­konyságú termelés megszünteté­sét, és az itt lekötött munkaerő átirányítását olyan munkahelyek­re, ahol a népgazdaság igényei­nek megfelelően hasznosabb fel­adatot végezhet. Ezt figyelembe véve kell felülvizsgálnunk és szükség szerint módosítanunk a vállalatok, üzemek jelenlegi kate­gória-besorolását a tervidőszak hátralevő éveiben. A megyében a beruházások az országoshoz hasonlóan alakultak. A fejlesztésekre fordított pénzek mindkét évben jelentősen meg­haladták a tervezettet. A beru­házásokat korlátozó központi in­tézkedések hatását pontosan fel­mérni ma még nem lehet, de vár­ható, hogy így is 5—10 százalék­kal több fejlesztés valósul meg a számítottnál. A terv jóváhagyása után döntött az Állami Tervbi­zottság a kiskunhalasi olajmező másfél mijliárd forintos beruhá­zásáról, de terven felül valósul meg a Cegléd—Kiskunfélegyháza vasútvofial villamosítása is. E két jelentős tételen kívül még szép számmal vannak olyanok, ame­lyek indokolttá teszik a terv be­ruházási előirányzatainak módosí­tását. A megye iparáról általában és joggal fogalmazunk úgy, hogy kulcsszerepe volt és van Bács- Kiskun társadalmi, gazdasági fel- emelkedésében. Elég itt utalni a foglalkoztatás gondjainak megol­dására, a városiasodási folyama­tokra, az infrastruktúra színvona­lának javítására és az általános fejlődés nyomán létrejött fellen­dülésre. A megye ipara 1976-ban vala­melyest elmaradt a tervcéloktól, 1977-ben viszont túlteljesítette a termelési előirányzatot. Mindkét évben az élelmiszeripar teljesí­tése volt a meghatározó tényező, ami viszont a mezőgazdasági ter­méseredmények függvénye. Ja­vult az exportértékesítés, bár az exportnövelő fejlesztési lehetősé­gekkel nem éltek megfelelően a megye ipari üzemei. A szüksé­gesnél lassúbb a termékszerke­zet átalakítása, még nem elég konzekvensek a minőség javítá­sát célzó törekvések, több válla­latnál romlott a termelőeszközök kihasználtsága és hatékonysága. Az ipari létszám tervezett nö­vekedésének a fele sem valósult meg; alig több mint ezer fővel nőtt a szocialista iparban foglal­kozta tolták létszáma. Már most egyértelműen ki kell mondani, hogy nem számíthatnak ipari üzemeink a nagyon szerénynek minősített évi ezer fős létszám- növelés felére sem — de külö­nösen nem az általuk tervezett több miint évi kétezerre. Sürgő­sen felül kell tehát vizsgálni a vállalati létszámterveket, s a realitásokhoz kell igazítani azo­kat. A valóság pedig kénysze­rítőén diktálja, hogy azonos — sőt sok vállalatnál csőikként — létszámmal 'kell a növekvő ter­melési feladatokat megoldani. Fokozott jelentősége van (tehát a megalapozott és magas szín­vonalú műszaki fejlesztésnek, a munka- és üzemszervezésnek minden vállalatnál és szövetke­zetnél kivétel nélkül. Ma már csak ez lehet a növekedés forrá­sa és eszköze. Az iparban van legtöbb tenni­való a külgazdasági kapcsolatok változó követelményeihez igazo­dó termékstruktúra átalakítására. E nem könnyű feladat alaposan átgondolt és előkészített végre­hajtását lényegesen gyorsítani kell, mert az élet nem tűri a ha­logatást. Ezt követően a megyei tanács elnöke az élelmiszeripar, vala­mint a mezőgazdaság fejlődésé­ről és fejlesztési gondjairól be­szélt, amelyet a Központi Bizott­ság március 15-i határozata alap­ján a megyei pártbizottság leg­utóbbi ülése tárgyalt részletesen. Gajdócsi elvtárs a figyelmet a ta­nácsok ezzel kapcsolatos felada­taira .irányította, majd így foly­tatta: Nemcsak gazdasági kérdés Ismeretes, hogy a kereskede­lem, bár gazdasági szféra, sok te­kintetben ad más figyelemre mél­tó információt is. Nyilvánvaló, hogy a vásárló és eladó napi ta­lálkozásai nyomán sokszor for­málódik politikai hangulat, hogy a forgalom növekedése vagy visz- szaesése jelezheti az életszínvonal alakulását, a vásárlóerő forrását, mennyiségét, törekvéseinek irá­nyát. A megye kisikeresikedelmének forgalma a terveknek megfele­lően nőtt, de elmaradtunk a bolthálózat fejlesztésében. Enneik olka részben a pénz, részben a kivitelező hiánya. A tervidőszak hátralevő éveiben több nagyon jelentős létesítmény átadására került sor, és a hálózatfejlesztési tervet megközelítően teljesíteni lehet. Gondot okoz viszont, hogy a lakótelepek kereskedelmi el­látása jelentős hátrányt szenved — de erre később és komplex módon még vissza kell térni. • A szolgáltatások szerepe, társa­dalmi jelentősége napjainkban egyre inkább fontossá válik. In­dokolja ezt a teljes foglalkozta­tottság, az életszínvonal emelke­dése, a szabad idő ésszerű_ eltöl­tésének igénye. A szolgáltatás fej­lesztése érdekében kétségkívül so­kat tettünk, de az ellátottság né­hány területen csak kullog az igé­nyek után. A lakossági szolgáltatások kö­zül terv szerint fejlődik a gépko­csijavítás, a híradástechnikai és háztartási gépek javítása, vi­szont elmaradt a textiltisztítás. Lassan kibontakozik a lakáskar­bantartási tevékenység, amelyben a szövetkezeti ipar mellett jelen­tős szerepet kaptak a tanácsi vál­lalatok is. A szolgáltatási tevé­kenység teljesítményértéke a hát­ralevő években is a terv szerint fog növekedni. Kedvezőtlen vi­szont, hogy a fejlődést megalapo­zó, a szolgáltatások színvonalát növelő beruházások megvalósí­tása — ismét csak kapacitás- hiány miatt — messze elmarad az időarányostól. A tervidőszak végéig javul a helyzet e téren, de néhány fontos szolgáltató léte­sítmény nem készül el határidőre. Lakásépítési tervünket mind­két évben túlteljesítettük. 1976— 77-ben mintegy tíz és fél ezer la­kás épült a megyében — több mint 30 ezer ember költözhetett új otthonba. A lakások egyötöde éoült állami pénzekből, a többi — zömmel hiteltámogatással — ma­gánerőből létesült. Szándékainknál lassabban tud- iuk segíteni a nagycsaládosok, la­kásgondjainak megoldását, annak ellenére, hogy mindenütt előtérbe heivezik tanácsaink ezeket az ieónveket. A vámosokban az álla­mi célcsooortos lakások nem ki­elégítő száma gátolja a gyorsabb előrehaladást. A községeknél oe- dig nincs megfelelő támogatási konstrukció és anyagi fedezet e fe’ndat megoldásához. Eddig el­maradt a tervezettől a munkas- lakásévítési akcióban megéoült lakások szama. E fontos terüle­ten több munkáltatói segítségre lenne szükség, hiszen sok jogos lakásigényt csak ebben a formá­ban lehet kielégíteni. A lakásépítés eredményei mel­lett nem javult kielégítően a helyzet a lakótelepek kiszolgálá­sára hivatott, úgynevezett kap­csolódó létesítmények időarányos megépítésében. Továbbra is 2—3 éves késéssel kezdik el működé­süket a gyermekintézmények, az általános iskolák, és úgy tűnik, ennél is többet késnek a keres­kedelem és a szolgáltatás létesít­ményei. Ez a helyzet az érintett lakosság körében elégedetlenséget vált ki. Az évek óta halmozódó feszültségek enyhítésére tettünk erőfeszítésieket, de a lakásépítés és a kapcsolódó létesítmények összhangját csak több év alatt lehet ma már megteremteni. Ehhez mindenekelőtt több pénz­re és építési kapaoitásra van szükség. Megújuló gond a tanácsok szá­mára az is, hogy a sürgető la­kásigényeik miatt nem egyszerű eldönteni, hogy a lakások, vagy a kapcsolódó létesítményeik épí­tését sorolják előre az adortt be­ruházási lehetőségeken belül. A lakosság körében is nyilván más­ként ítélik meg a fontossága sor­rendet azok, akik még lakásra várnak, és másként azok, akik az új lakótelepek hiányos ellá­tásának problémáit érzik. Fon­tos, hogy a tanácsok az adott helyzetben és a lehetőségeket fi­gyelembe véve helyesen mérle­geljenek és ésszerű arányokat alakítsanak ki. Melyik a jobb megoldás? A megyei tanács elnöke ezzel összefüggésben egy alternatív ja­vaslatot terjesztett a testület elé megvitatásra, illetve döntés- hozatalra. A kérdés lényege, mint mondotta, a következő: Hosszabb idő óta ismert előt­tünk, hogy a rendelkezésünkre álló pénzügyi keretekből nem vagyunk képesek megépíteni minden olyan létesítményt, ami a lakótelepek zavartalan üze­meltetéséhez elengedhetetlen,. Ed­dig a hiányzó fedezetet terven felüli bevételekkel, hitelekkel és központi támogatással kívántuk biztosítani, amiben el is értünk bizonyos eredményeket. Ma azonban már egyértelmű, hogy nem számíthatunk további több­letforrásokra, sőt ez évben — a népgazdasági egyensúly javítá­sa érdekében — a tervezett ál­lami támogatást is csökkentették a tanácsoknál, s ez a mi me­gyénket is több tízmillió forint­tal érintette. Ebben a helyzetben két megoldás között választha­tunk. Az egyik lehetőség a kö­vetkező: — Megépítjük változatlan számban az eredetileg tervezett célcsoportos lakást és pénzeszkö­zeinket elsősorban erre használ­juk fel. Ebben az esetben egy sor fontos kapcsolódó létesítmény — elsősorban a kereskedelmi, szolgáltató üzlet és gyermekin­tézmény — megépítése elmarad, azonkívül nem lesznek pénzügyi lehetőségeink a következő terv­ciklus előkészítésére. Vagy előnyben részesítjük a másik megoldást: — Annyival csökkentjük a cél- csoportos lakásszámot, hogy a legfontosabb kapcsolódó beruhá­zásokat meg tudjuk valósítani, s egyben elő tudjuk készíteni a VI. ötéves tervi lakásépítés te­rületeit az építkezés folyamatos­sága érdekében. Ez esetben az eredetileg tervezett 4270 helyett 4000 célcsoportos lakás épülhet. Az itt kieső lakásszámot első­sorban a munkáslakás-építés ke­retében OTP-beruházású laká­sokkal maradéktalanul pótolni kell. A megye fejlődéséért felelős párt és társadalmi testületekkel, szervekkel együtt mi a máso­dik változat elfogadását javasol­juk, mert a jelenlegi helyzet­ben ez látszik a járhátó útnak. Komplex módon A megyei tanács elnöke ez­után több más megoldásra vá­ró kérdésre is felhívta a figyel­met. Mint mondotta: A közművek — s ezen belül a vízközművek — kapacitása és az általános településfejlesztés üteme között jelentős feszültsé­gek halmozódtak fel az elmúlt, évek során. Egyrészt öröklött gondjaink nem biztosítottak e téren kedvező pozíciót, másrészt a kevésbé látványos, de igen nagy költségeket felemésztő közmű- beruházások gyakran háttérbe szorultak más, ugyancsak fontos és égető szükségletekkel szem­ben. Különösen kiéleződött a helyzet legnagyobb városaink­ban, s elsősorban Kecskemétem Ma már úgy kell fogalmazni, mert ez a valóság, hogy nem lehet e városokban semmilyen további fejlesztést megvalósítani anélkül, hogy a legkritikusabb alapközmű-elmaradásokat pótol­juk. Ezután is csak az összes körülményt mérlegelő gondolko­dással, a közművonzatok gondos kimunkálásával lehet dönteni más fejlesztések ügyében. Vonat­kozik ez a legnagyobb horderejű lakótelepi beruházásokra is. Ebből a szempontból tanácsa­ink jelenlegi fejlesztési tervei, a rendelkezésükre álló pénzesz­közök korlátozottsága és a fel- használás kötöttségei miatt, messze nem tekinthetők összetett­nek. Az alapközművek elmara­dása az igényekhez mérten eb­ben a tevidőszakban is csak fo­kozódik, annak ellenére, hogy a tanácsok mindent elkövetnek a hiányzó pénzeszközök megszer­zése érdekében,. A gazdasági ko­ordináció mellett Kecskemét és Baja több mint 200 millió fo­rintos bankhitelt vesz fel köz­művesítés céljára. Az első két évben a tervezettnél több fej­lesztés valósult meg. Az igények­től való lemaradások pótlása azonban csak az eddiginél lé­nyegesen nagyobb ütem elérésé­vel válik lehetővé, ami saját erőforrásokból már nem lehet­séges. Terveink között szerepelt a jelentősebb települések közmű­ves vízellátásának befejezése, vízműtársulatok szervezésével. Vizsgálataink szerint több kis település adottságainak és igé­nyeinek megfelelően mélyfúrású kútról közkifolyóval lehet célsze­rűen megoldani az egészséges ivóvízellátást. Csák hat-hét olyan község van, ahol indokolt lenne a vezetékes vízellátás megvaló­sítása, de ennek anyagi felté­teleit sem a lakosság, sem a he­lyi tanács nem tudja ebben a tervidőszakban biztosítani még támogatás mellett sem. Ezek­nél a településeknél számolni kell a feladat megvalósításának' a VI. ötéves tervre való áthú­zódásával. Az ismertetett helyzet ellenére megyénk az országos állapotok­hoz és az alföldi megyékhez vi­szonyítva sincs rossz helyzetben a községek vízellátását tekintve. 1975-ben országosan a községek 39,4 százaléka rendelkezett köz­üzemi vízellátással. A nagyobb lélekszámú alföldi megyék átla­gában ez 70 százalék körül volt, megyénkben pedig 85,4 százalék. Csongrád és Szolnok megye jár előttünk ebben a programban az alföldi megyék közül; Békés, Hajdú, Pest és Szabolcs megyék­ben: viszont rosszabb a helyzet. Mindezt nem megnyugtatásul mondom, csupán a reális hely­zetértékeléshez. Feladatunk vál­tozatlanul a községek egészséges ivóvízellátásának mielőbbi meg­oldása, teljessé tétele. Óvodák, iskolák Az oktatás fejlesztési céljai kö­zül az óvodai elhelyezés lehető­ségeinek bővítését szeretném ki­emelni. Ebben a tervidőszakban is nagy a társadalmi igény az óvodák iránt, de ezzel összefüg­gésben jelentős a társadalmi se­gítség is. A kommunista szom­batok, a társadalmi munkavég­zés eredményeivel legtöbbször az óvodaépítést támogatták a megye dolgozói, szocialista bri­gádjai, s ebben igen nagy se­gítséget adtak mozgósító munká­jukkal a szakszervezeti szervek és a Hazafias Népfront bizottsá­gai. Döntően az összefogásnak köszönhető, hogy az öt évre ter­vezett fejlesztések kétharmadát sikerült már az első két évben megvalósítani. Várható, hogy 1980-ig a tervet jelentősen túl­teljesítve elérjük, vagy megkö­zelítjük az ötezer óvodai hely­bővítést. Az általános iskolák (tanter­mek) építése a tervidőszak ele­jén, lassan indult, s az első két évben alaposan elmaradt az idő­arányostól. Az okok itt is az előkészítés késedelmeire, a pénz- és kapacitáshiányra, továbbá a tervben rögzített és eleinte szű­kített ütemezésre vezethetők vissza. Ez évben a tanévkezdé­sig több iskola megépült és tel­jesítettük a középtávú tervnek több mint felét. A legkritiku­sabb helyzetben levő kecskemé­ti Széchenyivárosban a 16 tan­termes iskola tantermi része elkészült. Már most fokozni kell a tempót a következő 16 tante­rem jövő évi átadása érdekében. A hátralevő időben minden ér­dekelt tanácsi vezetővel egyez­tetve, felelősen, a tervezett fej­lesztés teljes megvalósítására kell törekednünk. Mindenekelőtt a városokban, továbbá néhány rosszul ellátott nagyközségben kell kiemelt segít­séget adni a tantermek megépí­téséhez A VI. ötéves terv ki­alakításánál már most fel kell készülni a tovább növekvő is­koláslétszám fogadására. A kör­zetesítést 1980-ig a terv szerin­ti időben befejezzük, annak elle­nére, hogy egy 120 fős kollégi­um Kiskunfélegyházán csak a VI. ötéves tervben készül el pénzhiány miatt. Addig iskola­busszal oldjuk meg a tanulók be­hozatalát a körzeti iskolába. A szakmunkásképzés tervezett fejlesztése már eddig jórészt megvalósult. A hátralevő évek­ben nem lépnek be újabb szak­munkásképző létesítmények, s így összességében kisebb elmara­dás várható a tervtől. Hasonló a helyzet a középiskolai diákott­honoknál. A fejlesztési tervcélok­tól való elmaradást azzal kom­penzáljuk, hogy megerősítés és átalakítás után Kecskeméten a leninvárosi toronyházakból egyet az egészségügyi szakiskola részé­re, egyet pedig szakmunkásképző és középiskolai kollégium céljá­ra adunk át. Ilyen módon a ter­vet nemcsak teljesítjük, de an­nál valamivel többet, is megva­lósítunk. A feltételek biztosítá­sán túl legfőbb törekvésünk, hogy a szakmunkásképzés szer­kezetét az eddiginél jobban iga­zítsuk a megye adottságaihoz és igényéhez. Az oktatás szolgálatában a kü­lönböző iskolatípusokban 2072 diákotthoni hely létesítését ter­veztük az V. ötéves tervben. Ilyen nagyarányú diákotthoni fejlesztés még nem volt a me­gyében, s ebből eddig már meg­épült 2001 hely, az előirányzat 97 százaléka. Mindez azt ered­ményezte, hogy lényegesen eny­hültek a kollégiumi elhelyezési gondok erre a tanévre. A közművelődés fejlesztésére lényegében a terveknek megfe­lelő összeget fordítjuk, de az eredeti tervtől eltérően néhány létesítmény objektív, okok miatt nem valósulhat meg időre, míg különböző forrásokból más léte­sítmények terven felül „belép­nek”. Az áthúzódó létesítmények kö­zül a kiskunfélegyházi művelő­dési otthon a keretátvételek kor­látozása következtében pénzügyi fedezetlenség, a kecskeméti O- kollégiumból kialakítandó kép­tár pedig az Üjkollégium felújí­tásának elhúzódása miatt nem indulhat a tervezett időben, A számos egyéb forrásból megvalósuló közművelődési ob­jektum közül a legjelentősebb a kalocsai művelődési központ, amely a megye egyik legszebb és legcélszerűbben hasznosítható létesítménye. Az ingyenes, egyenlő és kor­szerű betegellátás nálunk állam- polgári jog. Bács-Kiskunban az egész lakosság igényeinek kielé­gítése a sajátos, szétszórt telepü­léshálózatot is figyelembe véve, az ágazatokra hatalmas feladato­kat hárít. Az egészségügyi fejlesztések közül kiemelkednek jelentősé­gükkel, nagyságrendükkel és költségeikkel a kórházi beruházá­sok. A tervezett 1197 kórházi ágy fejlesztés öt létesítményben va- lósul meg. amelyből kettő készült el eddig 278 ággyal. A beruházá­sok közül legfontosabb a Kecs­keméten épülő 680 ágyas megyei kórház, amelynek építésében a kivitelező az első évi nagy lema­radásból sokat pótolt, de továb-, bi határozott gyorsítás szükséges a tervezett 1980. év végi határ­időre történő üzembe helyezés ér­dekében. A párhuzamosan épü­lő délpesti kórház kivitelezése például lényegesen előbbre tart. A kórház 710 millió forint ter­vezett költsége ár- és technoló­giaváltozás miatt 225 millió fo­rinttal emelkedett, fedezetéről az Állami Tervbizottság gondos­kodott. Kizárólag a kivitelezőkön múlik tehát, hogy ez a nagy je­lentőségű egészségügyi intézmény a tervezett időben és módon szol­gálja a gyógyítást. Hiszünk és bízunk abban, hogy az ügyhöz méltó felelősséget értik és érzik a kivitelezők, s ennek megfele­lően végzik munkájukat. A megye városaiban, községei­ben tölbb hasznos létesítmény javítja a körzeti orvosi ellátást. A tervektől elmaradt a szakor­vosi ellátás fejlesztése, lényegé­ben a tárgyi feltételek hiánya, illetve késése miatt. Az üzemor­vosi ellátás fejlesztésének üteme meghaladja a tervezettet, de azt is látni kell, hogy e gyógyító munka jelentősége nő, s kiter­jesztése az eddiginél gyorsabb intézkedéseket sürget. Kisebb lemaradás tapasztalha­tó a bölcsődei fejlesztéseknél, amely azonban a tervidőszak vé­géig pótolható. A reális képhez hozzátartozik, hogy V. ötéves tervünkben 2,5-szer több bölcső­dei fejlesztést terveztünk, mint ami a IV. ötéves terviben meg­valósult. A várható túlteljesítés­sel pedig ebben a tervidőszak­ban több mint háromszor annyi bölcsődét építünk, mint az elő­zőben. Ezzel együtt egyes váro­sainkban, s főleg Kecskeméten, az igények jelentősen meghalad­ják az elhelyezési lehetőségeket. Az emberért Azt hiskem, szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy szo­ciálpolitikánk a világon minden országgal kibírja az összehason­lítást. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szocializmus sem mentes szomorú emberi sorsoktól. Az idős, magárahagyatott emberek­ről való gondoskodás Bács-Kis­kunban, különösen a szétszórt tanyavilágban nagy feladat elé állítja a tanácsokat. A szocializ­mus lényegéből fakadó humaniz­mus nem kenetteljes szócséplés nálunk, hanem naponta megúju­ló cselekvés, amely sokszor a család felelősségét is átvállalva, enyhíti az elhagyott idős emberek gondjait. A társadalmi felelősségtudatot jó néhány megyei kezdeményezés bizonyítja, elég csak utalni olyan intézményekre és szervezeti for­mákra, mint az öregek napköri otthonai, a gondozói hálózat ki­építése, amelyekre a kezdemé­nyezés innen indult el és nőtt országossá. A „Naplemente” című megrázó erejű domukentumfilm hatására a társadalom segítőkészségének szép példáival találkozhattunk. A segítséget, a támogatást nagy tisztelettel köszönjük. Azt azon­ban jó tudni, hogy a megye gond­jait a mi felelősségünkkel és nekünk kell elsősorban megol­dani, mert ez a kötelességünk. Ma a helyzet az, hogy az össze­fogás hatására is a tervezett száz fős szociális otthoni bőví­tés helyett kétszázötven—három­száz fős fejlesztést indítunk és fejezünk be folyamatosan. Az előadó a vitaindítója befe­jezéseként utalt arra, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság október 17-én megtárgyalta és állást foglalt a területfejlesztés eddigi teljesítésében és a továb­bi feladatokban, szeptemberben a Szakszervezetek Megyei, Taná­csa is értékelte a végrehajtás ál­lását,, a megyei tanács vb pedig a közelmúltban vitatta meg a tanácsülés elé kerülő anyagot. Az állásfoglalást, észrevételeket, javaslatokat a jelentés készítése során figyelembe vették. Kérte, hogy a jelentést vitassák meg a tanácsülés résztvevői, vélemé­nyükkel, javaslataikkal segítse­nek a sokoldalú és reális érté­kelés kialakításában és a továb­bi feladatok meghatározásában. * A megyei tanács elnökének vi­taindítója után, az elhangzottak és az írásbeli előterjesztés színe­sítésére, illetve azokat mintegy kiegészítve 15 perces diafilmvetí- tésre került sor, bemutatták azo­kat a létesítményeket, amelyek az ötéves terv első felében való­sullak meg, vagy megvalósításuk jelentősen előrehaladt. Ezt követően kezdődött meg a vita. amelyben elsőként Maqony Imre. megyei tanácstag kért szót. A felszólaló a lakossági ellátás néhány kérdésével és a mezőgaz­daság helyzetével foglalkozott. Geri István megyei tanácstag a városi gondokról szólt, amelyek felölelik a lakásépítéstől kezdve az intézményhálózat fejlesztéséig a tanácsi munka széles területét. Felhívta a figyelmet a helyi esz­közök még célirányosabb haszno­sítására, a városkörnyéki közsé­gek bevonására a területi tervek elkészítésénél. Ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács

Next

/
Thumbnails
Contents