Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1978. november 2. (Folytatás az 1. oldalról.) zel összhangban a (kötelező munkaerő-közvetítés bevezetése. Ma már számot adhatunk ezeknek a lényegében kényszerintézkedéseknek kielégítő tapasz talaitairól. Valamelyest mérséklődött a fluktuáció és sikerült biztosítani a kiemelt beruházások munkaerőigényét. (Házgyár, Halasi Kötöttárugyár.) Az alapvető megoldást azonban elsősorban az üzemeknél már dolgozók ,munkájának jobb szervezése, nagyobb hatékonysága és az errs ösztönző gazdasági szabályozó rendszer kialakítása biztosíthatja. Mindenekelőtt a vállalatvezetés érdekeltségét, felelősségét kell fokozni annak érdekében, hogy a legfontosabb termelőerő, az ember tudását, alkotókedvét, munkaerejét eredményesen mozgósítsuk szocializmust építő feladataink teljesítésére. Az irányító és felügyeleti szervek fontos feladata, hogy segítsék a korszerűtlen, rossz hatékonyságú termelés megszüntetését, és az itt lekötött munkaerő átirányítását olyan munkahelyekre, ahol a népgazdaság igényeinek megfelelően hasznosabb feladatot végezhet. Ezt figyelembe véve kell felülvizsgálnunk és szükség szerint módosítanunk a vállalatok, üzemek jelenlegi kategória-besorolását a tervidőszak hátralevő éveiben. A megyében a beruházások az országoshoz hasonlóan alakultak. A fejlesztésekre fordított pénzek mindkét évben jelentősen meghaladták a tervezettet. A beruházásokat korlátozó központi intézkedések hatását pontosan felmérni ma még nem lehet, de várható, hogy így is 5—10 százalékkal több fejlesztés valósul meg a számítottnál. A terv jóváhagyása után döntött az Állami Tervbizottság a kiskunhalasi olajmező másfél mijliárd forintos beruházásáról, de terven felül valósul meg a Cegléd—Kiskunfélegyháza vasútvofial villamosítása is. E két jelentős tételen kívül még szép számmal vannak olyanok, amelyek indokolttá teszik a terv beruházási előirányzatainak módosítását. A megye iparáról általában és joggal fogalmazunk úgy, hogy kulcsszerepe volt és van Bács- Kiskun társadalmi, gazdasági fel- emelkedésében. Elég itt utalni a foglalkoztatás gondjainak megoldására, a városiasodási folyamatokra, az infrastruktúra színvonalának javítására és az általános fejlődés nyomán létrejött fellendülésre. A megye ipara 1976-ban valamelyest elmaradt a tervcéloktól, 1977-ben viszont túlteljesítette a termelési előirányzatot. Mindkét évben az élelmiszeripar teljesítése volt a meghatározó tényező, ami viszont a mezőgazdasági terméseredmények függvénye. Javult az exportértékesítés, bár az exportnövelő fejlesztési lehetőségekkel nem éltek megfelelően a megye ipari üzemei. A szükségesnél lassúbb a termékszerkezet átalakítása, még nem elég konzekvensek a minőség javítását célzó törekvések, több vállalatnál romlott a termelőeszközök kihasználtsága és hatékonysága. Az ipari létszám tervezett növekedésének a fele sem valósult meg; alig több mint ezer fővel nőtt a szocialista iparban foglalkozta tolták létszáma. Már most egyértelműen ki kell mondani, hogy nem számíthatnak ipari üzemeink a nagyon szerénynek minősített évi ezer fős létszám- növelés felére sem — de különösen nem az általuk tervezett több miint évi kétezerre. Sürgősen felül kell tehát vizsgálni a vállalati létszámterveket, s a realitásokhoz kell igazítani azokat. A valóság pedig kényszerítőén diktálja, hogy azonos — sőt sok vállalatnál csőikként — létszámmal 'kell a növekvő termelési feladatokat megoldani. Fokozott jelentősége van (tehát a megalapozott és magas színvonalú műszaki fejlesztésnek, a munka- és üzemszervezésnek minden vállalatnál és szövetkezetnél kivétel nélkül. Ma már csak ez lehet a növekedés forrása és eszköze. Az iparban van legtöbb tennivaló a külgazdasági kapcsolatok változó követelményeihez igazodó termékstruktúra átalakítására. E nem könnyű feladat alaposan átgondolt és előkészített végrehajtását lényegesen gyorsítani kell, mert az élet nem tűri a halogatást. Ezt követően a megyei tanács elnöke az élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság fejlődéséről és fejlesztési gondjairól beszélt, amelyet a Központi Bizottság március 15-i határozata alapján a megyei pártbizottság legutóbbi ülése tárgyalt részletesen. Gajdócsi elvtárs a figyelmet a tanácsok ezzel kapcsolatos feladataira .irányította, majd így folytatta: Nemcsak gazdasági kérdés Ismeretes, hogy a kereskedelem, bár gazdasági szféra, sok tekintetben ad más figyelemre méltó információt is. Nyilvánvaló, hogy a vásárló és eladó napi találkozásai nyomán sokszor formálódik politikai hangulat, hogy a forgalom növekedése vagy visz- szaesése jelezheti az életszínvonal alakulását, a vásárlóerő forrását, mennyiségét, törekvéseinek irányát. A megye kisikeresikedelmének forgalma a terveknek megfelelően nőtt, de elmaradtunk a bolthálózat fejlesztésében. Enneik olka részben a pénz, részben a kivitelező hiánya. A tervidőszak hátralevő éveiben több nagyon jelentős létesítmény átadására került sor, és a hálózatfejlesztési tervet megközelítően teljesíteni lehet. Gondot okoz viszont, hogy a lakótelepek kereskedelmi ellátása jelentős hátrányt szenved — de erre később és komplex módon még vissza kell térni. • A szolgáltatások szerepe, társadalmi jelentősége napjainkban egyre inkább fontossá válik. Indokolja ezt a teljes foglalkoztatottság, az életszínvonal emelkedése, a szabad idő ésszerű_ eltöltésének igénye. A szolgáltatás fejlesztése érdekében kétségkívül sokat tettünk, de az ellátottság néhány területen csak kullog az igények után. A lakossági szolgáltatások közül terv szerint fejlődik a gépkocsijavítás, a híradástechnikai és háztartási gépek javítása, viszont elmaradt a textiltisztítás. Lassan kibontakozik a lakáskarbantartási tevékenység, amelyben a szövetkezeti ipar mellett jelentős szerepet kaptak a tanácsi vállalatok is. A szolgáltatási tevékenység teljesítményértéke a hátralevő években is a terv szerint fog növekedni. Kedvezőtlen viszont, hogy a fejlődést megalapozó, a szolgáltatások színvonalát növelő beruházások megvalósítása — ismét csak kapacitás- hiány miatt — messze elmarad az időarányostól. A tervidőszak végéig javul a helyzet e téren, de néhány fontos szolgáltató létesítmény nem készül el határidőre. Lakásépítési tervünket mindkét évben túlteljesítettük. 1976— 77-ben mintegy tíz és fél ezer lakás épült a megyében — több mint 30 ezer ember költözhetett új otthonba. A lakások egyötöde éoült állami pénzekből, a többi — zömmel hiteltámogatással — magánerőből létesült. Szándékainknál lassabban tud- iuk segíteni a nagycsaládosok, lakásgondjainak megoldását, annak ellenére, hogy mindenütt előtérbe heivezik tanácsaink ezeket az ieónveket. A vámosokban az állami célcsooortos lakások nem kielégítő száma gátolja a gyorsabb előrehaladást. A községeknél oe- dig nincs megfelelő támogatási konstrukció és anyagi fedezet e fe’ndat megoldásához. Eddig elmaradt a tervezettől a munkas- lakásévítési akcióban megéoült lakások szama. E fontos területen több munkáltatói segítségre lenne szükség, hiszen sok jogos lakásigényt csak ebben a formában lehet kielégíteni. A lakásépítés eredményei mellett nem javult kielégítően a helyzet a lakótelepek kiszolgálására hivatott, úgynevezett kapcsolódó létesítmények időarányos megépítésében. Továbbra is 2—3 éves késéssel kezdik el működésüket a gyermekintézmények, az általános iskolák, és úgy tűnik, ennél is többet késnek a kereskedelem és a szolgáltatás létesítményei. Ez a helyzet az érintett lakosság körében elégedetlenséget vált ki. Az évek óta halmozódó feszültségek enyhítésére tettünk erőfeszítésieket, de a lakásépítés és a kapcsolódó létesítmények összhangját csak több év alatt lehet ma már megteremteni. Ehhez mindenekelőtt több pénzre és építési kapaoitásra van szükség. Megújuló gond a tanácsok számára az is, hogy a sürgető lakásigényeik miatt nem egyszerű eldönteni, hogy a lakások, vagy a kapcsolódó létesítményeik építését sorolják előre az adortt beruházási lehetőségeken belül. A lakosság körében is nyilván másként ítélik meg a fontossága sorrendet azok, akik még lakásra várnak, és másként azok, akik az új lakótelepek hiányos ellátásának problémáit érzik. Fontos, hogy a tanácsok az adott helyzetben és a lehetőségeket figyelembe véve helyesen mérlegeljenek és ésszerű arányokat alakítsanak ki. Melyik a jobb megoldás? A megyei tanács elnöke ezzel összefüggésben egy alternatív javaslatot terjesztett a testület elé megvitatásra, illetve döntés- hozatalra. A kérdés lényege, mint mondotta, a következő: Hosszabb idő óta ismert előttünk, hogy a rendelkezésünkre álló pénzügyi keretekből nem vagyunk képesek megépíteni minden olyan létesítményt, ami a lakótelepek zavartalan üzemeltetéséhez elengedhetetlen,. Eddig a hiányzó fedezetet terven felüli bevételekkel, hitelekkel és központi támogatással kívántuk biztosítani, amiben el is értünk bizonyos eredményeket. Ma azonban már egyértelmű, hogy nem számíthatunk további többletforrásokra, sőt ez évben — a népgazdasági egyensúly javítása érdekében — a tervezett állami támogatást is csökkentették a tanácsoknál, s ez a mi megyénket is több tízmillió forinttal érintette. Ebben a helyzetben két megoldás között választhatunk. Az egyik lehetőség a következő: — Megépítjük változatlan számban az eredetileg tervezett célcsoportos lakást és pénzeszközeinket elsősorban erre használjuk fel. Ebben az esetben egy sor fontos kapcsolódó létesítmény — elsősorban a kereskedelmi, szolgáltató üzlet és gyermekintézmény — megépítése elmarad, azonkívül nem lesznek pénzügyi lehetőségeink a következő tervciklus előkészítésére. Vagy előnyben részesítjük a másik megoldást: — Annyival csökkentjük a cél- csoportos lakásszámot, hogy a legfontosabb kapcsolódó beruházásokat meg tudjuk valósítani, s egyben elő tudjuk készíteni a VI. ötéves tervi lakásépítés területeit az építkezés folyamatossága érdekében. Ez esetben az eredetileg tervezett 4270 helyett 4000 célcsoportos lakás épülhet. Az itt kieső lakásszámot elsősorban a munkáslakás-építés keretében OTP-beruházású lakásokkal maradéktalanul pótolni kell. A megye fejlődéséért felelős párt és társadalmi testületekkel, szervekkel együtt mi a második változat elfogadását javasoljuk, mert a jelenlegi helyzetben ez látszik a járhátó útnak. Komplex módon A megyei tanács elnöke ezután több más megoldásra váró kérdésre is felhívta a figyelmet. Mint mondotta: A közművek — s ezen belül a vízközművek — kapacitása és az általános településfejlesztés üteme között jelentős feszültségek halmozódtak fel az elmúlt, évek során. Egyrészt öröklött gondjaink nem biztosítottak e téren kedvező pozíciót, másrészt a kevésbé látványos, de igen nagy költségeket felemésztő közmű- beruházások gyakran háttérbe szorultak más, ugyancsak fontos és égető szükségletekkel szemben. Különösen kiéleződött a helyzet legnagyobb városainkban, s elsősorban Kecskemétem Ma már úgy kell fogalmazni, mert ez a valóság, hogy nem lehet e városokban semmilyen további fejlesztést megvalósítani anélkül, hogy a legkritikusabb alapközmű-elmaradásokat pótoljuk. Ezután is csak az összes körülményt mérlegelő gondolkodással, a közművonzatok gondos kimunkálásával lehet dönteni más fejlesztések ügyében. Vonatkozik ez a legnagyobb horderejű lakótelepi beruházásokra is. Ebből a szempontból tanácsaink jelenlegi fejlesztési tervei, a rendelkezésükre álló pénzeszközök korlátozottsága és a fel- használás kötöttségei miatt, messze nem tekinthetők összetettnek. Az alapközművek elmaradása az igényekhez mérten ebben a tevidőszakban is csak fokozódik, annak ellenére, hogy a tanácsok mindent elkövetnek a hiányzó pénzeszközök megszerzése érdekében,. A gazdasági koordináció mellett Kecskemét és Baja több mint 200 millió forintos bankhitelt vesz fel közművesítés céljára. Az első két évben a tervezettnél több fejlesztés valósult meg. Az igényektől való lemaradások pótlása azonban csak az eddiginél lényegesen nagyobb ütem elérésével válik lehetővé, ami saját erőforrásokból már nem lehetséges. Terveink között szerepelt a jelentősebb települések közműves vízellátásának befejezése, vízműtársulatok szervezésével. Vizsgálataink szerint több kis település adottságainak és igényeinek megfelelően mélyfúrású kútról közkifolyóval lehet célszerűen megoldani az egészséges ivóvízellátást. Csák hat-hét olyan község van, ahol indokolt lenne a vezetékes vízellátás megvalósítása, de ennek anyagi feltételeit sem a lakosság, sem a helyi tanács nem tudja ebben a tervidőszakban biztosítani még támogatás mellett sem. Ezeknél a településeknél számolni kell a feladat megvalósításának' a VI. ötéves tervre való áthúzódásával. Az ismertetett helyzet ellenére megyénk az országos állapotokhoz és az alföldi megyékhez viszonyítva sincs rossz helyzetben a községek vízellátását tekintve. 1975-ben országosan a községek 39,4 százaléka rendelkezett közüzemi vízellátással. A nagyobb lélekszámú alföldi megyék átlagában ez 70 százalék körül volt, megyénkben pedig 85,4 százalék. Csongrád és Szolnok megye jár előttünk ebben a programban az alföldi megyék közül; Békés, Hajdú, Pest és Szabolcs megyékben: viszont rosszabb a helyzet. Mindezt nem megnyugtatásul mondom, csupán a reális helyzetértékeléshez. Feladatunk változatlanul a községek egészséges ivóvízellátásának mielőbbi megoldása, teljessé tétele. Óvodák, iskolák Az oktatás fejlesztési céljai közül az óvodai elhelyezés lehetőségeinek bővítését szeretném kiemelni. Ebben a tervidőszakban is nagy a társadalmi igény az óvodák iránt, de ezzel összefüggésben jelentős a társadalmi segítség is. A kommunista szombatok, a társadalmi munkavégzés eredményeivel legtöbbször az óvodaépítést támogatták a megye dolgozói, szocialista brigádjai, s ebben igen nagy segítséget adtak mozgósító munkájukkal a szakszervezeti szervek és a Hazafias Népfront bizottságai. Döntően az összefogásnak köszönhető, hogy az öt évre tervezett fejlesztések kétharmadát sikerült már az első két évben megvalósítani. Várható, hogy 1980-ig a tervet jelentősen túlteljesítve elérjük, vagy megközelítjük az ötezer óvodai helybővítést. Az általános iskolák (tantermek) építése a tervidőszak elején, lassan indult, s az első két évben alaposan elmaradt az időarányostól. Az okok itt is az előkészítés késedelmeire, a pénz- és kapacitáshiányra, továbbá a tervben rögzített és eleinte szűkített ütemezésre vezethetők vissza. Ez évben a tanévkezdésig több iskola megépült és teljesítettük a középtávú tervnek több mint felét. A legkritikusabb helyzetben levő kecskeméti Széchenyivárosban a 16 tantermes iskola tantermi része elkészült. Már most fokozni kell a tempót a következő 16 tanterem jövő évi átadása érdekében. A hátralevő időben minden érdekelt tanácsi vezetővel egyeztetve, felelősen, a tervezett fejlesztés teljes megvalósítására kell törekednünk. Mindenekelőtt a városokban, továbbá néhány rosszul ellátott nagyközségben kell kiemelt segítséget adni a tantermek megépítéséhez A VI. ötéves terv kialakításánál már most fel kell készülni a tovább növekvő iskoláslétszám fogadására. A körzetesítést 1980-ig a terv szerinti időben befejezzük, annak ellenére, hogy egy 120 fős kollégium Kiskunfélegyházán csak a VI. ötéves tervben készül el pénzhiány miatt. Addig iskolabusszal oldjuk meg a tanulók behozatalát a körzeti iskolába. A szakmunkásképzés tervezett fejlesztése már eddig jórészt megvalósult. A hátralevő években nem lépnek be újabb szakmunkásképző létesítmények, s így összességében kisebb elmaradás várható a tervtől. Hasonló a helyzet a középiskolai diákotthonoknál. A fejlesztési tervcéloktól való elmaradást azzal kompenzáljuk, hogy megerősítés és átalakítás után Kecskeméten a leninvárosi toronyházakból egyet az egészségügyi szakiskola részére, egyet pedig szakmunkásképző és középiskolai kollégium céljára adunk át. Ilyen módon a tervet nemcsak teljesítjük, de annál valamivel többet, is megvalósítunk. A feltételek biztosításán túl legfőbb törekvésünk, hogy a szakmunkásképzés szerkezetét az eddiginél jobban igazítsuk a megye adottságaihoz és igényéhez. Az oktatás szolgálatában a különböző iskolatípusokban 2072 diákotthoni hely létesítését terveztük az V. ötéves tervben. Ilyen nagyarányú diákotthoni fejlesztés még nem volt a megyében, s ebből eddig már megépült 2001 hely, az előirányzat 97 százaléka. Mindez azt eredményezte, hogy lényegesen enyhültek a kollégiumi elhelyezési gondok erre a tanévre. A közművelődés fejlesztésére lényegében a terveknek megfelelő összeget fordítjuk, de az eredeti tervtől eltérően néhány létesítmény objektív, okok miatt nem valósulhat meg időre, míg különböző forrásokból más létesítmények terven felül „belépnek”. Az áthúzódó létesítmények közül a kiskunfélegyházi művelődési otthon a keretátvételek korlátozása következtében pénzügyi fedezetlenség, a kecskeméti O- kollégiumból kialakítandó képtár pedig az Üjkollégium felújításának elhúzódása miatt nem indulhat a tervezett időben, A számos egyéb forrásból megvalósuló közművelődési objektum közül a legjelentősebb a kalocsai művelődési központ, amely a megye egyik legszebb és legcélszerűbben hasznosítható létesítménye. Az ingyenes, egyenlő és korszerű betegellátás nálunk állam- polgári jog. Bács-Kiskunban az egész lakosság igényeinek kielégítése a sajátos, szétszórt településhálózatot is figyelembe véve, az ágazatokra hatalmas feladatokat hárít. Az egészségügyi fejlesztések közül kiemelkednek jelentőségükkel, nagyságrendükkel és költségeikkel a kórházi beruházások. A tervezett 1197 kórházi ágy fejlesztés öt létesítményben va- lósul meg. amelyből kettő készült el eddig 278 ággyal. A beruházások közül legfontosabb a Kecskeméten épülő 680 ágyas megyei kórház, amelynek építésében a kivitelező az első évi nagy lemaradásból sokat pótolt, de továb-, bi határozott gyorsítás szükséges a tervezett 1980. év végi határidőre történő üzembe helyezés érdekében. A párhuzamosan épülő délpesti kórház kivitelezése például lényegesen előbbre tart. A kórház 710 millió forint tervezett költsége ár- és technológiaváltozás miatt 225 millió forinttal emelkedett, fedezetéről az Állami Tervbizottság gondoskodott. Kizárólag a kivitelezőkön múlik tehát, hogy ez a nagy jelentőségű egészségügyi intézmény a tervezett időben és módon szolgálja a gyógyítást. Hiszünk és bízunk abban, hogy az ügyhöz méltó felelősséget értik és érzik a kivitelezők, s ennek megfelelően végzik munkájukat. A megye városaiban, községeiben tölbb hasznos létesítmény javítja a körzeti orvosi ellátást. A tervektől elmaradt a szakorvosi ellátás fejlesztése, lényegében a tárgyi feltételek hiánya, illetve késése miatt. Az üzemorvosi ellátás fejlesztésének üteme meghaladja a tervezettet, de azt is látni kell, hogy e gyógyító munka jelentősége nő, s kiterjesztése az eddiginél gyorsabb intézkedéseket sürget. Kisebb lemaradás tapasztalható a bölcsődei fejlesztéseknél, amely azonban a tervidőszak végéig pótolható. A reális képhez hozzátartozik, hogy V. ötéves tervünkben 2,5-szer több bölcsődei fejlesztést terveztünk, mint ami a IV. ötéves terviben megvalósult. A várható túlteljesítéssel pedig ebben a tervidőszakban több mint háromszor annyi bölcsődét építünk, mint az előzőben. Ezzel együtt egyes városainkban, s főleg Kecskeméten, az igények jelentősen meghaladják az elhelyezési lehetőségeket. Az emberért Azt hiskem, szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy szociálpolitikánk a világon minden országgal kibírja az összehasonlítást. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szocializmus sem mentes szomorú emberi sorsoktól. Az idős, magárahagyatott emberekről való gondoskodás Bács-Kiskunban, különösen a szétszórt tanyavilágban nagy feladat elé állítja a tanácsokat. A szocializmus lényegéből fakadó humanizmus nem kenetteljes szócséplés nálunk, hanem naponta megújuló cselekvés, amely sokszor a család felelősségét is átvállalva, enyhíti az elhagyott idős emberek gondjait. A társadalmi felelősségtudatot jó néhány megyei kezdeményezés bizonyítja, elég csak utalni olyan intézményekre és szervezeti formákra, mint az öregek napköri otthonai, a gondozói hálózat kiépítése, amelyekre a kezdeményezés innen indult el és nőtt országossá. A „Naplemente” című megrázó erejű domukentumfilm hatására a társadalom segítőkészségének szép példáival találkozhattunk. A segítséget, a támogatást nagy tisztelettel köszönjük. Azt azonban jó tudni, hogy a megye gondjait a mi felelősségünkkel és nekünk kell elsősorban megoldani, mert ez a kötelességünk. Ma a helyzet az, hogy az összefogás hatására is a tervezett száz fős szociális otthoni bővítés helyett kétszázötven—háromszáz fős fejlesztést indítunk és fejezünk be folyamatosan. Az előadó a vitaindítója befejezéseként utalt arra, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság október 17-én megtárgyalta és állást foglalt a területfejlesztés eddigi teljesítésében és a további feladatokban, szeptemberben a Szakszervezetek Megyei, Tanácsa is értékelte a végrehajtás állását,, a megyei tanács vb pedig a közelmúltban vitatta meg a tanácsülés elé kerülő anyagot. Az állásfoglalást, észrevételeket, javaslatokat a jelentés készítése során figyelembe vették. Kérte, hogy a jelentést vitassák meg a tanácsülés résztvevői, véleményükkel, javaslataikkal segítsenek a sokoldalú és reális értékelés kialakításában és a további feladatok meghatározásában. * A megyei tanács elnökének vitaindítója után, az elhangzottak és az írásbeli előterjesztés színesítésére, illetve azokat mintegy kiegészítve 15 perces diafilmvetí- tésre került sor, bemutatták azokat a létesítményeket, amelyek az ötéves terv első felében valósullak meg, vagy megvalósításuk jelentősen előrehaladt. Ezt követően kezdődött meg a vita. amelyben elsőként Maqony Imre. megyei tanácstag kért szót. A felszólaló a lakossági ellátás néhány kérdésével és a mezőgazdaság helyzetével foglalkozott. Geri István megyei tanácstag a városi gondokról szólt, amelyek felölelik a lakásépítéstől kezdve az intézményhálózat fejlesztéséig a tanácsi munka széles területét. Felhívta a figyelmet a helyi eszközök még célirányosabb hasznosítására, a városkörnyéki községek bevonására a területi tervek elkészítésénél. Ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács