Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-09 / 264. szám

1 2 • PETŐFI NÉPE, • 1978. november 9. Lázár György az NDK-ba látogat Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa elnökének meghívására ma baráti látoga­tásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. (MTI) Katonai küldöttség utazott Mozambikba Albert» Joaquim Chipainde, a Mozambiki Népi Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének meghívására Czimege Lajos had­ser egtá bornak, honvédelmi mi­niszter vezetésével szerdán, hiva­talos látogatásra katonai küldött­ség utazott Mozambikba. (MTI) Budapestre érkezett a svájci külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerda este hivata­los látogatásra Budapestre érke­zett Pierre Aubert, a Svájci Ál­lamszövetség külügyminisztere. Pierre Aubert-t és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Púja Fri­gyes, valamint a Külügyminisz­térium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt Zágor György, hazánk berni, illetve August Geiser, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövete. (MTI) események sorokban BUDAPEST ___________________ A november 9-én Madridban kezdődő chilei szolidaritási világ- konferenciára — dr. Szentistvá- nyi Gvulánénaik, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csa titkárának vezetésével — szerdán küldöttség utazott a spa­nyol fővárosba. A delegációban részt vesznek a magyar szalidari- r isi bizottság, a SZOT, a KISZ, az OBT, a chilei akcióbizotitság, valamint a magyar katolikus egy­ház képviselői. (MTI) MADRID ~ Santiago GarriMo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára hét­főn az SKP Központi Bizottságá­nak épületében fogadta Luis Cor- valánit, a Chilei KP főtitkárát, aki a chilei szolidaritási napokra érkezett Madridba. (EFE) MÜNCHEN A bajor parliament hétfőn nagy többséggel választatta tartomá­nyi minisztere,lnöklké Franz-Josef Strausst, a CSU elnökét.. (DPA) Amerikai választások WASHINGTON Parlamenti és ikormányzóvá- lasztásokat tartottak kedden az Egyesült Államokban. A választó polgárok megújították a 435 ta­gú képviselőházait és dönthettek a száztagú szenátus egyharmadát jelentő harmincöt szenátusi* hely újbóli betöltéséről, valamint har­minchat állam kormányzójának személyéről. Szerdán, közép-európai idő sze­rint a kora reggeli órákban is­mertté vált részleges — egyelőre nem végleges — eredményeikből ítélve a kongresszusban lényegé­ben nem történt változás az ed­digi erőviszonyokban: bár a re­publikánusok némi nyereséget könyvelhetnek el, megmarad a demokrata párti többség. A 435 tagú képviselőházban a demokraták, ákik eddig 285 man­dátummal rendelkeztek, a részle­ges eredmények szerint 174 he­lyet, a korábban 146 mandátum­mal rendelkezett republikánusok pedig 86 mandátumot mondhat­nak magukénak. A számítógépes előrejelzések szerint a republiká­nusok végül tizenegy új mandá­tumhoz jutnak majd a képviselő­házban, ahol tehát várhatóan nem változik a szilárd demokrata pár­ti többség. A szenátusban, ahol eddig 62:38 volt a helyek megoszlása a de­mokraták javára, a harmincöt megújítandó mandátumból a de­mokraták eddig tizenötöt szerez­tek meg — nyertek néev új he­lvet. ám elveszítették hat régit —. a republikánusok pedig tizen­nyolcat. A harminchat úiiáválaszit.andó kormányzói posztból eddig csak 12 sorsa dőlt el: nyolc a demok­ratáké. négy a republikánusoké lett. (Reuter, AFP) Impozáns díszszemle és felvonulás Moszkvában A hagyományoknak megfele­lően. impozáns katonai díszszem­lével, a moszkvai dolgozó fia­talok színpompás felvonulásával köszöntötte a szovjet főváros a Nagy Októberi Szocialista Forra- ciaiom 61. évfordulóját. Röviddel tíz óra előtt foglalták el helyüket a Lenin-mauzóleum mellvédjén az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Erezsnyewel, az SZKP KB fő­titkárával, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nökével. Velük együtt tekintette meg a díszszemlét és a felvonu­lást a vietnami párt- és kor­mányküldöttség Le Duain.nal, a VKP KB főtitkárával és Pham Van Dong miniszterelnökkel az élen. Pontban 10 órakor gördült ki a Kreml Szpasszkij tornyának ka­puján Dmitrij Usztyinov mar­sallnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjet­unió honvédelmi miniszterének gépkocsija. A miniszter fogadta, a díszszemle parancsnokának. Go­vorov hadseregtábornoknak, a moszkvai katonai kerület, pa-' rancsnokának jelentését, majd üd­vözölte a felsorakozott egysége­ket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóján. A ('■ -/szemlén részt vevő csapatok dörgő hurrával válaszoltak Usz- tvinov marsall üdvözlésére. A Szovjetunió honvédem: mi­nisztere ezután a mauzóleum mellvédjéről intézett beszédet a katonákhoz. a vendégekhez. Hangsúlyozta: a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet ál­lam következetes harcot folytat a békéért, a népek biztonságáért, a nemzetközi feszültség enyhíté­séért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért. Feltartóztatha- taUlanul folytatódik aiz erőviszo­nyok vá'lozása a béke, a demok­rácia, és a szocializmus javára — mondotta Usztyinov marsall —, a nemzetközi helyzet azonban ugyanakkor továbbra is bonyo­lult. Komolyan veszélyezteti a béke és a szocializmus ügyét a kínai vezetők politikája. Nagyha­talmi, hegemonisztikus céljaik megvalósítása érdekében az im­perializmus legreakciósabb erői­vel szövetkeznek, kárt akoznak a forradalmi és a nemzeti felsza­badító mozgalmiaknak. Pántunk és kormányunk, az egész szovjet nép realista módon értékeli a világhelyzetet, magas fokú éber­séget tanúsít, megfelelően gon­doskodik az ország védelmének szilárdításáról. Ezután következett a katonai alakulatok felvonulása. A 45 per­ces. erőt sugárzó katonai dísz­szemle után a moszkvai fiatalok, spoikcllók vették birtokukba a Vörös teret. A látványos bemu­tatót a szovjet főváros dolgozói­nak vidám, derűs felvonulása kö­vette. Este ragyogó tűzijátékkal bú­csúzott Moszkva a novemberi ün­neptől. Egyszerre tucatnyi helyen röppenték magasba a rakéták. A hűvös idő ellenére is százezrek tekintették meg a szabadtéri szín­padok műsorait: ötvenöt helyen léplek a parkokban, tereken kö­zönség elé a hivatásos és öntevé­keny művészek, ötszáz amatőr együttesi, 44 művészbrigád és nagyszámú szólista szórakoztatta a főváros lakóit. — nemcsak a szabadtéri színpadokon, hanem a művelődési házakban, kultúrpalo­tákban is. A színházak, mozik ugyancsak ünnepi műsorral vár­ták vendegeiket. Ünnepi nagygyűléseken, szín­pompás, vidám felvonulásokon emlékeztek meg a Szovjetunió szinte valamennyi nagyobb váro­sában a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 61. évforduló­járól. Moszkván kívül Lenin- grádban és valamennyi szövetsé­gi köztársaság fővárosában is tar­tottak nagygyűlést és ünne­pi felvonulást. Leningrádban a történelmi eseményekkel egy­beforrt Palota tér volt az ünnepi felvonulás színhelye. Az ukrán főváros dolgozóinak felvonulásán büszkén hirdette az egyik transizparens, hogy a kije­viek október 27-re teljesítették az esztendő tíz hónapjának tervét is, hogy a X. ötéves tervidőszak első felében 265 miiKlió rubel ér­tékű terméket állítottak elő ter­ven -felül és 2,6 milliárd rubelt fordítottak beruházásra. Az ünnepi fevonulásókat köve­tően a nap második felében min­denütt gazdag kulturális program váita az ünneplőket. # Harci eszközök a katonai parádén. (Telefoto — TAS2SZ —MTI — KS.) FRANCIÁK ÉS MAGYAROK 1. Kérdések Párizsban KÉTÓRÁS REPÜLÖÜT — 1800 kilométer — után ér Párizsba a magyar utas. A francia és a magyar főváros között fél konti­nens: Közép-Európa. Mégsem volt ez soha legyűrhetetlen tá­volság, s különösen nem az ma, az expresszak, sugárba jitásos gé­pek idejében. S az emberi gon­dolat, a népék, nemzetek együtt­élésének évezredes hétköznapjai finom szájakkal át meg átszőt­ték egymás kultúráját, gazdasági életét. Jámbor Saint Giües-i szerzete­sek telepedték le már a XI. szá­zadban a dunántúli Somogyvá- ron, s követték őket vallon mes­terek, ötvösök, gyertyaöntők, sző­lőművelők. Három évszázados je­lenlétük kisugárzó, erjesztő ha­tását csak sejthetjük. A XVIII. század végén Batsá­nyi és társai vetették „vigyázó szemüket” Párizsra, hagyományt kezdve és teremtve az egy nem­zedékkel későbbi reformkori ge­nerációnak. A múlt század har­mincas-negyvenes éveitől már vízválasztónak számított a ma­gyar pol'iitilkai-szeHílemi életben a francia eszményekhez, a francia kultúrához való viszony. Petőfi, Vasvári és a plebejus demokra­táik a jakobinusok forradalmi eszméin nevelkedtek, s amikor a szabadságharc bukása után le­szűkültek a politikai cselekvés lehetőségei, írók, festők, szob­rászok sokasága mérte önnön művészetét, korszerű világlátásét, szellemi magatartását az Euró­pában leghailad óbbnak számító franciához. E francia hatás nél­kül ma szegényebb volna egy színnel, fejezettel a magyar mű­vészeit-, gondolkodás- és iroda­lomtörténet. Az első világháború tragikus eseményei és az azt követő évek lehűtötték ezt az évszázadok óta termékeny kapcsolatot, s a má­sodik világégés után, a hideghá­borús évek pedig mélyen a fagypont alatt tartósították azo­kat. Az olvadás, a kölcsönös kö­zeledés csak a hatvanas évek de­rékén kezdődött. Magyar részről a békés egymás mellett élés fon toss ágának, lehetőségének gyakorlati — politikai síkon va­ló — megvalósítása volt a kö­zeledés alapja. A francia politi­kát pedig De Gaulle tábornok nyitottabb, rugalmasabb koncep­ciója vezette. Péter János kül­ügyminiszter 1985-ben járt Pá­rizsban, s rá egy évre kollégája, Couve de Murvillle Budapesten. Ez és az aláírt három megálla­podás volt a szélesebb körű francia—magyar kapcsolatok legújabb kori nyitánya. Követték ezt a szakminiszterek látogatásai. Legutóbb 1978-ban Lázár György mini sízte nelniölkümik járt a párizsi Matignon-, palotában, s tavaly Barre professzor, francia kor­mányfő tárgyalt Budapesten az Országházban. Új FEJEZETET írunk több mint egy évtizede a kéit nép év­ezredes kapcsolatának történeté­ben. Nem közömbös, milyen gyorsan telinek a „lapok”, s fő­leg, milyen tartalommal... Hol tartanaik ma e kapcsolatok, me­lyék azok a területek, ahol köl­csönös érdeklődésre számot tar­tó kérdéseikről tárgyalhatunk, ahol mindkét félnek előnyös üz­letek köthetők, s ahol terméke­nyen meríthetünk egymás kultú­rájából, m űvészetéből ? Párizs... A tízmilliós francia metropoliszban kerestünk , választ a kérdésekre. Itt, ahol a kor­mányhivatalok, a vállalatok mun­káját összefogó központok, a nagy lapok szerkesztőségei, kul­turális létesítmények vannak. Ahol a párizsiak kétharmada al­kalmazotti minőségben, hivatali, oktatói, egészségügyi foglalkozta­tottként dolgozik. A különbség észlelésén túl meghökkentő, hogy a tízmilliós francia főváros sok tekintetben hasonló cipőben jár, mint Buda­pest vagy néhány vidéki — mé­reteiben természetesen jóval sze­rényebb — városunk. A múlt század vége óta emlékezetünk­ben, s irodalmi művökben, úti- beszámolókban, festményeken élő Párizs-lkép mintha szakadozna. A belváros most is nyüzsgő, ele­gáns, a fények ragyogóak, a bouivard-ok az esti órákban is tömöttek, s vidám társasággal te­le a csaknem tízezer kisvendég­lő. De ez a belváros, 2 millió ember otthona. A többi párizsi — a városi lakosság négyötöde — 'külvárosokban él. Párizs lé- lékszáma a második világháború után kezdett nőni ugrásszerűen. 1964-ben már 8,4 millió ember élt e régióban. S a gondoik — az emberi létfeltétélek megteremté­se, közművesítés, lakás stb. — úgy látszik azonosak mindenütt, a Szajnától a Dunáig, s a gyors megvalósítás is ugyanolyan gyer­mekbetegségekkel jár. 1954-ben indítotfták el egy nagyszabású építkezési tervet a városatyák — ma már látszik, hogy megfe­lelő előkészítés és elképzelés nél­kül. Ez volt a nagy lakótömbök korszaka^ a jellegtelen, egyforma betonóriásak születésének törté­nete. Ugyanakkor épült sok ki­sebb lakóház is, meglehetősen el­lenőrizhetetlenül és építészeti- városrendezési koncepció híján. NAGYOBB jelentőségűek azok a változások, amelyek a város ilyen gyors és mohó kiterjedésé­ből következtek. A városköz­pontban már-már elviselhetetlen a túltelítettség, a peremkerüle­tekben pedig az álmos alvóváro­sok, az állító nap élet nélküli ház­tömbrengeteg. Kétségkívül szegé­nyedig a Párizsra oly annyira jellemző társadalmi elvegyülés sokrétű gazdasága és a minden­fajta ember és tevékenység szí­nes szomszédsága. Alvóvárosok, hivataJinakutcák, üzletközpontok, éjszákai mulatóik, mozik, szex- shop-ok negyede — az elkülönü­lés ma is tart, sőt mindennapi realitás. Cs. T. Következik: Tokaji és libamáj. A FÜGGETLENSÉG 60. ÉVFORDULÓJÁN A lengyel szejm ünnepi ülése Lengyelország függetlensége visszanyerésének 60. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott hétfőn este a lengyel szejm (par­lament). Az ünnepi ülésen részt vett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jab- lonski, az államtanács, és Piotr Jaroszewicz, a minisztertanács elnöke. Ünnepi beszédéiben Edward Gierek kiemelte, hogy az ország függetlenné válásával lengyelek nemzedékeinek álma vált valóra, rámutatott arra, hogy az Októbe­ri, Forradalom és a Lenin vezet­te Szovjet-Oroszország Interna­cionalista politikája nyitotta meg az utat az álmok megvalósulásá­hoz, és Szovjet-Oroszország kor­mánya volt az első, amely elis­merte a lengyel nemzet önálló álil'amaLapítási jogát. Felmérve a háború utáni évti­zedek eredményeit, a szónok hangsúlyozta: a nemzet jól hasz­nálta fel azokat a lehetőségiekeit, amelyeket a felszabadulás és a szocializmus építése nyitott meg számára. Az ország külpolitikájával fog­lalkozva, Edward Gierek hitet tett a békés egymás mellett élés és az együttműködés folytatása mellett. * Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságáinaik főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke Len­gyelország független államisága visszanyerésének 60. évfordulója alkalmából üdvözletét intézett a lengyel vezetőkhöz. A Nagy Október évfordulóját ünnepelte Bács-Kiskun megye lakossága (FolytcUjs az 1. oldalról.) rúzási ünnepség után a keceliek közül több százan vettek részt a nevelési központ alapkövének le­tételén. Mint az,t dr. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese mondta, szép szimbólum, hogy éppen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepén kerül sor a nevelési központ alapkövének letételére, amely ki­emelkedő jelentőségű létesítmé­nye lesz a nagyközségnek. Kor­szerű elvek alapján úgy épül meg. hogy több célra is haszno­síthatók, a feladat ellátásában ésszerűen összekapcsolhatók az épületek. Tiszaalpáron az új öregek nap­közi otthonánál gyülekezett va­sárnap délután a lakosság. Nó­rák Lajos tanácselnök köszön­tötte a nagyközség termelőszö­vet keze,telnek és ipari üzemeinek dolgozóit, valamint a vendége­ket, köztük Gera Sándort, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­jét és dr. Kiss Margitot, a kecs­keméti járási pártbizottság tit­kárát. Ünnepi beszedet dr. Szikszai István, a megyei tanács szociál­politikai csoportvezetője mondott. Dr. Bognár Lajosné, a Hazafi­as Népfront megyei bizottságá­nak munkatársa Kiváló Társa­dalmi Munkáért és Érdemes Tár­sadalmi Munkás kitüntetéseket nyújtott át a napközi otthon épí­tőinek. Sportcsarnokavatás Jánoshalmán Vasárnap került sor Jánoshal­mán a sport- és tornacsarnok át­adására. Az új, nagyszerű létesít­ményt zsúfolásig megtöltötték a nagyközség lakói, az, építőik. A sporté sainmokiavató-ünnepség el­nökségében; ott voltak a kiskun- halasi .járás, és Jánoshalma, -nagy­község párti- és (tanácsi vezetői. A Nagy Októberi " Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkal­mából dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese tartott ünnepi beszédet. Méltatta a 61 évvel ezelőtti forradalom viliág- történelmi jelentőségét, útmuta­tását, Szólt népünk előrehaladá­sáról, szocialista építőmunkánk eredményeiről, feladatainkról. A társadalmi összefogás sizép példájaként beszélt a jánoshalmi sportcsarnok építéséről. A község — mondta a többi között dr. Ma­jor Imre — rangjához méltó ott­hont adott az iskolai testneve­lésinek, a tömegsportnak, s utat nyitott a versenysport fejlődésé­nek. Ezenkívül lehetőség nyílik majd a nagyobb szabású közmű­velődési rendez,vények megtartá­sára is. Kívánom — mondta be­fejezésül- —, hogy -töltsék meg tartalommal, s szolgálja a sport­csarnok a testkultúra gyarapodá­sát. A 43x24 méteres alapterületű, 400 ülő- és mintegy 600 állóhely- lyel rendelkező létesítmény 18 millió forintba került. Az ünne­pélyes avatást követően kitünte­téseket, jutalmakat adtaik át az építésben kimagasló munkát vég­zett dolgozóknak. Végül János­halma ifjúsága vette birtokába a a szép sportcsarnokot, s színvo­nalas torna-bemutatóval ünnepel­te a testnevelés és sport új ob­jektumának átvételét. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Pozsgay Imre Prágában Pozsgay Imre kulturális miniszter szerdán hivatalos csehszlovákiai látogatásra Prágába érkezett. A repülőtéren vendéglátója, Milan Klu- sák, a cseh kormány kulturális minisztere és a minisztérium több vezető munkatársa üdvözölte, s a fogadtatáson jelen volt Barity Miklós prágai magyar nagykövet is. Pozsgay Imrét tegnap fogadta Matej Lucan, a csehszlovák szövetségi kormány elnökhelyettese. Meg­beszélésükön értékelték a magyar—csehszlovák kulturális kapcsola­tok jelenlegi helyzetét. • Átadták a Hild-emlékérmeket Az urbanisztikai világnap alkalmából a Pilvax étteremben rende­zett szerdai ünnepségen Bondor József, a Magyar Urbanisztikai Tár­saság elnöke adta át az 1978. évi Hild János-emlékérmet városfej­lesztési munkásságának elismeréseként Korompai György építészmér" nőknek, a műszaki tudományok kandidátusának és Erdély Sándor­nak, Sopron város tanácselnökének. (A városok részére adományozott idei Hild-emlékérmet a következő napokban kapja meg Kőszeg és Nyíregyháza.) • A rendőrség kérése November 5-én 20 óra 25-kor a Budapest, XII. kerület, Szilágyi Erzsébet fasor és Nyúl utca kereszteződésében a kijelölt gyalogátkelő­helyen egy ismeretlen forgalmi rendszámú személygépkocsi elütötte Franczenzovits László 16 éves tanuló, budapesti lakost, aki a baleset következtében súlyos sérülést szenvedett. Az ismeretlen jármű veze­tője a baleset után megállás nélkül tovább haladt. A rendőrség kéri azokat, akik a balesetet látták, valamint annak a Zsiguli-gyártmányú személygépkocsinak a vezetőjét, aki a balesetei okozott személygép­kocsit üldözőbe vette, hogy jelentkezzenek a BRFK közlekedésrendé­szet baleset-helyszínelő és vizsgálati osztály vizsgálati alosztályán, Budapest, XIV., Hungária körút 149, III. 304-es szobában, vagy tele­fonon a 220-848, 174-es mellékállomáson. (MTI) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents