Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-09 / 264. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 264. szám Ára í 90 fillér 1978. november 9. csütörtök Fogadás a szovjet nagykövetségen Ünnepélyes zászlólevonások Kedden, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóján Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Megjelentek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, ott volt a KB, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tagja, számos vezető személyiség. Hétfőn és kedden délben zenés őrségváltás volt a Kossuth Lajos téren félvont állami zászlónál, melyet szerdán délelőtt vontak le az árbocról ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással. Levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját is a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. SZEMÉLYZETI MUNKA A SZÖVETKEZETEKBEN A JÁNOSHALMI NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANÁCS V. B. MUNKÁJA Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten, dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartott a Bács-Kdisfeun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület és a meghívottak elsőként azt a jelentést vitatták meg, amely a megye szövetkezeteiben folyó káder- és személyzeti munkáról készült. Megállapítja az írásos anyag hogy Bács-Kiskunban a szövetkezeti szektor valamennyi ágazatára nagy feladatok hárulnak. Ezeknek a feladatoknak a szövetkezetek tagjai és vezetői mind magasabb szinten igyekeznek megfelelni és különösen az utóbbi évékben jelentős eredményeket értek el. A káder- és személyzeti munka ma már szerves részét képezi a szövetkezeti vezető szervek tevékenységének — állapítja meg a jelentés. A testületek rendszeresen és tervszerűen, általában kétévenként részletesen értékelik a személyzeti munka tapasztalatait, kritikusain elemzik a végzett munkát. Egyre több vezető ismeri fel, • hogy a szakember- utánpótlás szorosan összefügg a termelési és a fejlesztési tervekkel. Fontos vezetői állásokra történő kinevezési javaslatoknál törekednék a hármas követelmény betartására, ázonban e téren még sok hiányosság tapasztalható, elsősorban a vezetői készség megítélésében. Személyi javaslatoknál betartják a pártba táskörö- ket, figyelembe veszik a társadalmi szervek állásfoglalásait, a tagság véleményét. A szövetkezeteknél végbement koncentráció és az állami intézkedések hatására kedvezően alakult a szakember-ellátottság, kialakult a szakapparátus. A vezetők többsége megfelel a párt káderpolitikái elveinek, a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelménynek. Többségük helyesen él a megnövekedett önállósággal. Ezen a téren a legdinamikusabb fejlődés a mezőgazda- sági szövetkezetekben tapasztalható. Hiányosságként kell viszont megemlíteni a személyzeti munkában, hogy a szövetkezetekben a fiatal és a női vezetők számának növekedésében az előrehaladás nem érd el a kívánt mértféket. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta és a munka további javítása érdekében megfelelő határozatokat hozott. Második napirendi pontként tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Jánoshalma nagyközség Közös Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkáját. A fejlesztési kategória szerint kiemelt alsófakú központi szerepkört betöltő Jánoshalmán 1977. április 6. óta működik közös tanács Kéleshalimával. A nagyközségben — az elmúlt tervidőszakban is az említett szerepkörét alapul véve — céltudatos fejlesztés valósult meg s ez a jellemző napjainkban is. Kialakultak a mezőgazdaság az ipar és a kereskedelem főbb ágazatai, s a nagyközség V. ötéves tervének összeállításánál mindezekre már figyelemmel voltak, s ennek megfelelően igyekeztek összehangolni a központi célkitűzéseket a helyi igényekkel. A jánoshalmi tanács végrehajtó bizottsága — amint az írásos beszámolóban olvashatjuk — figyelemmel kíséri a különböző tanácsi bizottságok és a tanácstagi csoport munkáját, az általuk hozott határozatokat, javaslatokat megvizsgálja, s a hatáskörébe nem tartozókat az illetékes szervhez továbbította és a szükséges intézkedéseket megtette. A szakigazgatási szerv munkája megfelel a törvényesség követelményeinek, egyre szélesebb körben alkalmazzák a jogpolitikai irányelveket, határozatai megalapozottak. Erre utal az a tény is, hogy például a járási hivatal és a járási ügyészség legutóbbi felügyeleti vizsgálata során megállapította: az 1977. évben kiadott 2703 határozatból mindössze 44-et fellebbeztek meg, s ezek közül is mindössze egy esetben változtatták meg az elsőfokú döntést. A harmincnapos elintézési határidőt elenyészően kevés esetben lépték túl, de a késedelem minden esetben indokolt és engedélyezett volt. A nagyközség végrehajtó bizottsága törekszik az intézményi hálózat fejlesztésével, fenntartásával és irányításával kapcsolatos feladatkörében az ellátás színvonalának állandó javítására. Az elmúlt két évben sikerült jelentősen előrelépni az alsófokú oktatás körülményeinek javításában. Három éve nincs külterületi iskola Jánoshalmán, csupán Kéleshaímán, ahol a község központjában működik egy alsótagozatos tanulócsoport. A közművelődési feladatokat a gazdaságokra és a szövetkezetekre épített ifjúsági klubokkal, az oktatási intézményeknek közművelődési célokra történő igénybevételével oldják meg. A kulturális és sportcélok megvalósítását nagyban segíti a nagyközségben létrehozott szövetkezeti tanács. A beszámolót — amely a fentieken túl elemzi még a nagyközség egészségügyi ellátottságát, a szociális gondoskodás eredményeit és feladatait, a vb káder- és személyzeti munkáját, kapcsolatait — a megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta azzal a kiegészítő jelentéssel együtt, amelyet a kiskunhalasi járási hivatali fűzött a jánoshalmi nagyközségi közös tanács vb beszámolójához. Ugyanakkor elismerését fejezte ki Jánoshalma tanácsi vezetőinek, a végrehajtó bizottságnak és az apparátusnak az általánosan kiemelkedő színvonalú szervező és végrehajtó munkáért. iA továbbiakban a megyei tanács vb karé kedei. mii osztályának tevékenységéről készült beszámolót vitatta meg a testület. E napirend tárgyalásán részt vett többek között Molnár Károly belkereskedelm i miniszterhelyettes is. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése bejelentések tárgyalásával és elfogadásával fejeződött be. Az Edzett Ifjúságért mozgalom tapasztalatait összegezte a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága Németh Ferenc első titkár elnökletével tegnap hat témát tárgyalt meg a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Elsőként az Edzett Ifjúságért tömegsport- mozgalom megyei tapasztalatairól hallgatott meg jelentést, majd a megye klubmiozgalmáróL, a további feladatokról tájékozódott a testület. Ez,t követően a KISZ KB 1975. évi irányítási határozatának végrehajtásáról, egy téma- vizsgálat tapasztalatairól tárgyalt a KISZ-bizottság, majd pedig az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló- napokról hallgatott meg összegzést. Tájékoztató hangzott el az éves felkészítésiről, utolsó napirendi pontként pedig aktuális ügyekben döntött a testület. Jelentős váLtozást vitt az ifjúsági szövetség sportmunkájába az Edzett Ifjúságért, mozgalom bevezetése. Nemcsak a rendezvények száma nőtt meg, de sikerült bevonni azokat a fiatalokat is egy-egy sportnapba, akik korábban otthon maradtak hasonló alkalmakkor. Ebben nyilvánvalóan szerepe van annak, hogy általában jó az együttműködés a mozgalom vezetésére hivatott állami szervek, a lebonyolításra képes szakosztályok és a mozgósító KISZ-szervezetek között. Ugyanakkor sok helyütt még nem alakult meg az Edzett Ifjúságért helyi szervező bizottsága, pedig munkájára nagy szükség lenne. A fellendülést elősegítette, hogy a megye számos helyén kispályákat készítettek a sportkedvelők. Iskolaudvarokban, üzemek mellett, lakótelepeken teremtettek alkalmat testedzésre a fiatalok, így ma már — s ez nagy szó — elegendő létesítmény szolgálja á mozgalmat A társadalmi munkák nagyságára talán jellemző ha tudjuk: az idén több mint nyolcvan kispálya épül meg. A kedvező tapasztalatok ellenére — hangsúlyozza a jelentés — még nem mindenhol megfelelő a szabad területek kihasználása. Különösen a lakótelepek esetében indokolt lenne az anyagi erők megfelelőbb összpontosítása, hogy az, igényekhez közelebb álló létesítmények születhessenek. A mozgalom első évének tapasztalatai arra utalnak, hogy nőtt a sportrendezvényeken részt vevő tanulók száma, ami természetesen kapcsolatba hozható a harmadik testnevelési óra bevezetésével. Valamelyest több kisközségi, gyári, termelőszövetkezeti fiatal sportol rendszeresen, de gond, hogy nem mindig találnak szakembert irányításukra. A sajtó egyre-másra ad hírt az Aranyjelvényesek az olimpiára akció egy-egy országos próbájáról. Bács-Kiskunból százharminc igazolványt váltottak ki, ami — Horváth Frigyesnek, a KISZ KB jelenlevő illetékes munkatársának véleménye szerint is — kevés. Az akció viszont még nem zárult le. A sport szerves része a turisztika. Bár van előrelépés, korántsem Jehet elégedett a jelenlegi helyzettel a megye fiatalsága. Sürgető feladattá vált az ifjúsági turizmust szolgáló megyei központok kialakítása — erre remény csak 1980-tól lesz, A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága megállapította, hogy a mozgalom kezdete óta eltelt egy esztendő alatt jelentősen megváltozott a fiatalok és a felnőttek sporttal kapcsolatos szemlélete, s ez örvendetes. Az már kevésbé, hogy néhány helyen — amint erre már utaltunk — nem megoldott az állami és a KISZ-sze.rvek együttműködése; ennek mielőbbi javítása az egyik legsürgetőbb feladat. A Nagy Október évfordulóját ünnepelte Bács-Kiskun megye lakossága A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóját Bács-Kiskun megye lakossága is méltóképpen ünnepelte. A Nagy Október emlékét köszöntő események a megye több városában és községében már napokkal az ünnep előtt megkezdődtek. A szovjet hősi emlékműveknél a párt-, állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek, fegyveres erők képviselői elhelyezték a hála koszorúit, a dolgozók ezrei virágcsokrokkal fejezték ki tiszteletüket, s nagygyűléseken emlékeztek meg a szocialista forradalom győzelmének világtörténelmi jelentőségéről. Több helyütt november 7-e alkalmából adtak át rendeltetésének egy-egy új létesítményt. Kiskunfélegyházán már november 3-án megkezdődött az ünnepiét köszöntő eseménysorozat. Ezen a napion a város első pártszervezetének megalakulását jelző emléktáblán a pártbizottság, a .tanács, a KISZ-bizottság és a körzeti alapszervezetek képviselői koszorút helyeztek el. A következő napon az 1956-os ellenforradalom leverésében mártírhalált halt kiskunfélegyházi elvtársak sírjait koszorúzták meg. November 5-én a szovjet hősi emlékműnél ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a szocialista forradalom győzelmének jelentőségéről. Az eseményen részt vett Bujdosó Imre, a megyei párt- végrehajtóbizottság tagja. A nagygyűlés után a szovjet hősi emlékmű talapzatára elhelyezték a hála koszorúit. A Nagy Október évfordulóján a félegyházi vegyigépgyár Lenin szocialista brigádja a_ magyar- szovjet barátságot erősítő munkájáért oklevelet kapott. Nemcsak a város üzemei, vállalatai, intézményei, hanem a városkörnyéki községek lakói is megemlékeztek az évfordulóról Minit arról miár lapunk olvasóinak beszámoltunk, november 4- én Kalocsán átadták rendeltetésének a műanyag-feldolgozó vállalat új üzemrészét. Ugyanezen a napom a szovjet hősi emlékműnél nagygyűlést tartottak. Az eseményen részt vett Pogány Károly, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Szvorény János, a városi pártbizottság első titkára ünnepi megemlékezést tartott, majd a városi pártbizottság, a tanács, a fegyveres erők, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői a hősi emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el. Kiskunhalason november 5-én a papíripari vállalat dolgozói nagygyűlést tartottak, melyen részt vett Lajtai Benőné, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja. Benke Lajosné, a városi partvégrehajtóbizottság tagja, a vállalat pártvezetőségének titkára ünnepi megemlékezést ,tartott majd ezt követően a Szűcs József Általános Iskola énekkara és a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola irodalmi színpada kultúrműsort adott. A szovjet hősi emlékműnél a városa és járási pártbizottság, a tanács, a járási hivatal, a fegyveres erők, a társadalmi és tömegszervez,etek képviselői elhelyezték a hála koszorúit. A temetőben megkoszorúzták a hősi halottak sírjait • To hu László elhelyezi a keceli nevelési központ alapkövébe a* okmányokat. (Pásztor Zoltán felvétele.) • Baján november 5-én adtak át egy új, 75 személyes óvódat a KISZ-lakótelepen. (Straszer András felvétele.) Kiskőrösön a Nagy Október évfordulója alkalmából a MEZŐGÉP Vállalatnál átadták rendeltetésének a 100 négyzetméter alapterületű élelmiszert árusító pavilont. Ugyancsak az évforduló alkalmából az ipari szövetkezet bukósdsakgyáirtó üzemének műszaki átadására került sor. November 5-én a szovjet hősi emlékműnél koszorúzási ünnepséget tartottak, majd a MEZŐGÉP Vállalat egyik csarnokában nagygyűlésen emlékeztek meg a szocialista forradalom győzelmének jelentőségéről. Szűcs László, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja mondott ünnepi beszédet. A több mint négyszáz dolgozó ünnfepi megemlékezése kultúrműsorral fejeződött be. Baján is méltóképpen ünnepé-^, ték a Nagy Októberi Szociálisiía Forradalom 61. évfordulóját. A szovjet hősi emlékműnél koszorúzási ünnepséget tartottak, ahol a város és a járás párt- és állami vezetői, s az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói fejezték ki tiszteletüket. A Duna-par,ti városban november 5-én átadták rendeltetésének a 75 személyes új óvodát. Kecelen november 7-én egy jelentős létesítmény építésének elindítására kerüLt sor. A kosao(Folytatás a 2. oldalon.) Városépítők napja 1950 óta minden esztendőben november 8-án ünnepeljük az urbanisztikai, magyarul: városrendezési világnapot. E dátum szerte Európában, s a tengeren túl is, egyetlen kérdéssel függ szorosan össze: milyen legyen az ember közvetlen lakókörnyezete, életkerete. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy ilyenkor kizárólag a Hild János-emlék- érem kitüntetettjeire: tervezőkre, építészmérnökökre, tanácsi tisztviselőkre gondolunk nagy-nagy tisztelettel. Egy városért, vagy bármely településért dolgozni, annak gyarapodását, szépülését szolgálni ugyanis nem csupán hivatalból, munkaköri kötelességtudatból lehet. Az emberhez méltó, kulturált infrastruktúra megteremtése mindenkor közügy kell legyen; annak felismerése, hogy a korunknak megfelelő életforma színterei egyre inkább a civilizáció számtalan előnyét felvonultató városok és nagyközségek. Mert miről is van szó, amikor urbanisztikáról, helyes várospolitikáról beszélünk? Nem egyébről, mint általános közérzetünkről, melyre, jól tudjuk, minden vonatkozásban óriási hatással van a lakás, a családi ház, s a városrész, a kerület, melyben az megtalálható. Hadd tegyük hozzá nyomban: nem feltétlenül az a perdöntő ez ügyben, hogy éppen egy ódon épületben, patinás miliőben, vagy pedig egy új lakótelepen élünk. Itt is, ott is lehetnek kitűnőek és egészen alacsony színvonalúak az adottságok. A környezeti ártalmak, a kommunálisszociális hiányosságok, bár nem egykönnyen, mindenütt felszámolhatók — az ember régi városban is, újban is érezheti magát rosszul, s lelhet valódi otthonra. Ezért manapság nemcsak a modern városkép kialakításának, hanem a több évszázados településmag ész- és célszerű újjá szervezésének, átrendezésének út- ját-módját is kutatják a szakemberek. Az urbanisztikai világnap mindkettőre — és a két fontos feladat szoros összefonódására, együvé tartozására — irányítja a figyelmet. Miként tavaly Eger és Szolnok, 1976- ban Kecskemét és Szekszárd, úgy az idén Kőszeg és Nyíregyháza is elsősoi ban hallatlanul gyors, dinamikus fejlődéséért, az ebből fakadó társadalmi gondok és igények tartós enyhítéséért, illetve kielégítéséért, valamint az értékes hagyományok példás megőrzéséért, ápolásáért kapott országos elismerést. De vajon dicsekedhet-e hasonló erényekkel és eredményekkel a többi Bács-Kiskun megyei város és rohamosan városiasodó nagyközség? Kétségkívül sokfelé és szép számban észlelhetők ígéretes, dicséretre méltó törekvések. Kalocsán például — ahol új, szellős-parkos lakónegyedek, s hozzá kereskedelmi és szociális létesítmények sora nő ki gombamód a földből — milliókat költenek a műemlékek helyreállítására, hasznosítására. Kiskunhalason a köz- művesítési munkálatokba, a belterület csinosításába, vonzóbbá tételébe kapcsolódnak be százak és százak jóformán buzdító szó nélkül, Kiskunfélegyháza tetszetős új központja pedig egy nagyszabású, merész városépítő program folyamatos, tervszerű megvalósulásáról árulkodik. És itt kell visszakanyarodni e rövid eszmefuttatás elejére. Ahhoz, hogy mindenki, egy-egy település valamennyi lakója magáénak érezze szű- kebb környezetét, ott szívesen, sőt boldogan töltse napjait, s élje le akár az egész életét, meg kell teremteni számára a jogot, hogy beleszólhasson, besegíthessen annak fejlesztésébe, kellemessé-kényelmessé formálásába. Ezt csak a nyílt, demokratikus szemléletű várospolitika teszi lehetővé, melynek különböző szintű fórumain a kisebb-nagyobb közösségek, vagyis a legilletékesebbek tulajdonképpen saját létfeltételeikről, maguk és utódaik életkörülményeiről, jövőjéről döntenek. Ezért mondhatjuk hát, hogy november 8-a azon energikus tanácsi és társadalmi vezetők, aktív közéleti személyek, józan értékrendet követő, kellő felelősségtudattal bíró állampolgárok és lelkes kollektívák ünnepe is, akik önzetlenül, magukat nem kímélve, hivatali, üzemi elfoglaltságuk mellett áldoznak temérdek időt, energiát, olykor pénzt is, szűkebb pátriájuk felvirágoztatására. K. F. B. J.
