Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-09 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 264. szám Ára í 90 fillér 1978. november 9. csütörtök Fogadás a szovjet nagykövetségen Ünnepélyes zászlólevonások Kedden, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 61. évfordu­lóján Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke. Megjelentek a Politikai Bizottság tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, ott volt a KB, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tagja, szá­mos vezető személyiség. Hétfőn és kedden délben ze­nés őrségváltás volt a Kossuth Lajos téren félvont állami zász­lónál, melyet szerdán délelőtt vontak le az árbocról ünnepélyes külsőségek között, katonai tisz­teletadással. Levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját is a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. SZEMÉLYZETI MUNKA A SZÖVETKEZETEKBEN A JÁNOSHALMI NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANÁCS V. B. MUNKÁJA Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten, dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartott a Bács-Kdisfeun me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A testület és a meghívot­tak elsőként azt a jelentést vi­tatták meg, amely a megye szö­vetkezeteiben folyó káder- és személyzeti munkáról készült. Megállapítja az írásos anyag hogy Bács-Kiskunban a szövet­kezeti szektor valamennyi ága­zatára nagy feladatok hárulnak. Ezeknek a feladatoknak a szö­vetkezetek tagjai és vezetői mind magasabb szinten igyekeznek megfelelni és különösen az utób­bi évékben jelentős eredménye­ket értek el. A káder- és személyzeti mun­ka ma már szerves részét képe­zi a szövetkezeti vezető szervek tevékenységének — állapítja meg a jelentés. A testületek rendsze­resen és tervszerűen, általában kétévenként részletesen értékelik a személyzeti munka tapasztala­tait, kritikusain elemzik a vég­zett munkát. Egyre több vezető ismeri fel, • hogy a szakember- utánpótlás szorosan összefügg a termelési és a fejlesztési tervek­kel. Fontos vezetői állásokra történő kinevezési javaslatoknál törekednék a hármas követelmény betartására, ázonban e téren még sok hiányosság tapasztalható, el­sősorban a vezetői készség meg­ítélésében. Személyi javaslatok­nál betartják a pártba táskörö- ket, figyelembe veszik a társa­dalmi szervek állásfoglalásait, a tagság véleményét. A szövetkezeteknél végbement koncentráció és az állami intéz­kedések hatására kedvezően ala­kult a szakember-ellátottság, ki­alakult a szakapparátus. A veze­tők többsége megfelel a párt ká­derpolitikái elveinek, a vezetők­kel szemben támasztott hármas követelménynek. Többségük he­lyesen él a megnövekedett önál­lósággal. Ezen a téren a legdina­mikusabb fejlődés a mezőgazda- sági szövetkezetekben tapasztal­ható. Hiányosságként kell vi­szont megemlíteni a személyzeti munkában, hogy a szövetkeze­tekben a fiatal és a női vezetők számának növekedésében az elő­rehaladás nem érd el a kívánt mértféket. A végrehajtó bizottság a je­lentést elfogadta és a munka to­vábbi javítása érdekében meg­felelő határozatokat hozott. Második napirendi pontként tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Jánoshalma nagyközség Közös Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának munkáját. A fejlesztési kategória szerint ki­emelt alsófakú központi szerep­kört betöltő Jánoshalmán 1977. április 6. óta működik közös ta­nács Kéleshalimával. A nagyköz­ségben — az elmúlt tervidőszak­ban is az említett szerepkörét alapul véve — céltudatos fej­lesztés valósult meg s ez a jel­lemző napjainkban is. Kialakul­tak a mezőgazdaság az ipar és a kereskedelem főbb ágazatai, s a nagyközség V. ötéves tervének összeállításánál mindezekre már figyelemmel voltak, s ennek meg­felelően igyekeztek összehangol­ni a központi célkitűzéseket a helyi igényekkel. A jánoshalmi tanács végrehaj­tó bizottsága — amint az írásos beszámolóban olvashatjuk — fi­gyelemmel kíséri a különböző tanácsi bizottságok és a tanács­tagi csoport munkáját, az álta­luk hozott határozatokat, javas­latokat megvizsgálja, s a hatás­körébe nem tartozókat az illeté­kes szervhez továbbította és a szükséges intézkedéseket megtet­te. A szakigazgatási szerv mun­kája megfelel a törvényesség kö­vetelményeinek, egyre szélesebb körben alkalmazzák a jogpoliti­kai irányelveket, határozatai megalapozottak. Erre utal az a tény is, hogy például a járási hivatal és a járási ügyészség leg­utóbbi felügyeleti vizsgálata so­rán megállapította: az 1977. év­ben kiadott 2703 határozatból mindössze 44-et fellebbeztek meg, s ezek közül is mindössze egy esetben változtatták meg az el­sőfokú döntést. A harmincnapos elintézési határidőt elenyészően kevés esetben lépték túl, de a késedelem minden esetben indo­kolt és engedélyezett volt. A nagyközség végrehajtó bi­zottsága törekszik az intézmé­nyi hálózat fejlesztésével, fenn­tartásával és irányításával kap­csolatos feladatkörében az ellátás színvonalának állandó javításá­ra. Az elmúlt két évben sike­rült jelentősen előrelépni az al­sófokú oktatás körülményeinek javításában. Három éve nincs külterületi iskola Jánoshalmán, csupán Kéleshaímán, ahol a köz­ség központjában működik egy alsótagozatos tanulócsoport. A közművelődési feladatokat a gaz­daságokra és a szövetkezetekre épített ifjúsági klubokkal, az ok­tatási intézményeknek közműve­lődési célokra történő igénybevé­telével oldják meg. A kulturális és sportcélok megvalósítását nagyban segíti a nagyközségben létrehozott szövetkezeti tanács. A beszámolót — amely a fen­tieken túl elemzi még a nagy­község egészségügyi ellátottságát, a szociális gondoskodás eredmé­nyeit és feladatait, a vb káder- és személyzeti munkáját, kapcso­latait — a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága elfogadta az­zal a kiegészítő jelentéssel együtt, amelyet a kiskunhalasi járási hivatali fűzött a jánoshal­mi nagyközségi közös tanács vb beszámolójához. Ugyanakkor elis­merését fejezte ki Jánoshalma tanácsi vezetőinek, a végrehajtó bizottságnak és az apparátusnak az általánosan kiemelkedő szín­vonalú szervező és végrehajtó munkáért. iA továbbiakban a megyei ta­nács vb karé kedei. mii osztályának tevékenységéről készült beszámo­lót vitatta meg a testület. E na­pirend tárgyalásán részt vett többek között Molnár Károly belkereskedelm i miniszterhe­lyettes is. A megyei tanács vég­rehajtó bizottságának ülése be­jelentések tárgyalásával és elfo­gadásával fejeződött be. Az Edzett Ifjúságért mozgalom tapasztalatait összegezte a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága Németh Ferenc első titkár el­nökletével tegnap hat témát tár­gyalt meg a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Elsőként az Edzett Ifjúságért tömegsport- mozgalom megyei tapasztalatairól hallgatott meg jelentést, majd a megye klubmiozgalmáróL, a továb­bi feladatokról tájékozódott a testület. Ez,t követően a KISZ KB 1975. évi irányítási határozatá­nak végrehajtásáról, egy téma- vizsgálat tapasztalatairól tárgyalt a KISZ-bizottság, majd pedig az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló- napokról hallgatott meg összeg­zést. Tájékoztató hangzott el az éves felkészítésiről, utolsó napi­rendi pontként pedig aktuális ügyekben döntött a testület. Jelentős váLtozást vitt az ifjú­sági szövetség sportmunkájába az Edzett Ifjúságért, mozgalom be­vezetése. Nemcsak a rendezvé­nyek száma nőtt meg, de sikerült bevonni azokat a fiatalokat is egy-egy sportnapba, akik koráb­ban otthon maradtak hasonló al­kalmakkor. Ebben nyilvánvalóan szerepe van annak, hogy általá­ban jó az együttműködés a moz­galom vezetésére hivatott állami szervek, a lebonyolításra képes szakosztályok és a mozgósító KISZ-szervezetek között. Ugyan­akkor sok helyütt még nem ala­kult meg az Edzett Ifjúságért helyi szervező bizottsága, pedig mun­kájára nagy szükség lenne. A fellendülést elősegítette, hogy a megye számos helyén kispályá­kat készítettek a sportkedvelők. Iskolaudvarokban, üzemek mel­lett, lakótelepeken teremtettek alkalmat testedzésre a fiatalok, így ma már — s ez nagy szó — elegendő létesítmény szolgálja á mozgalmat A társadalmi munkák nagyságára talán jellemző ha tudjuk: az idén több mint nyolc­van kispálya épül meg. A kedvező tapasztalatok ellené­re — hangsúlyozza a jelentés — még nem mindenhol megfelelő a szabad területek kihasználása. Különösen a lakótelepek esetében indokolt lenne az anyagi erők megfelelőbb összpontosítása, hogy az, igényekhez közelebb álló lé­tesítmények születhessenek. A mozgalom első évének ta­pasztalatai arra utalnak, hogy nőtt a sportrendezvényeken részt vevő tanulók száma, ami termé­szetesen kapcsolatba hozható a harmadik testnevelési óra beve­zetésével. Valamelyest több kis­községi, gyári, termelőszövetke­zeti fiatal sportol rendszeresen, de gond, hogy nem mindig talál­nak szakembert irányításukra. A sajtó egyre-másra ad hírt az Aranyjelvényesek az olimpiára akció egy-egy országos próbájá­ról. Bács-Kiskunból százharminc igazolványt váltottak ki, ami — Horváth Frigyesnek, a KISZ KB jelenlevő illetékes munkatársá­nak véleménye szerint is — ke­vés. Az akció viszont még nem zárult le. A sport szerves része a turisz­tika. Bár van előrelépés, koránt­sem Jehet elégedett a jelenlegi helyzettel a megye fiatalsága. Sürgető feladattá vált az ifjúsági turizmust szolgáló megyei köz­pontok kialakítása — erre remény csak 1980-tól lesz, A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága megállapította, hogy a mozgalom kezdete óta eltelt egy esztendő alatt jelentősen megvál­tozott a fiatalok és a felnőttek sporttal kapcsolatos szemlélete, s ez örvendetes. Az már kevésbé, hogy néhány helyen — amint er­re már utaltunk — nem megol­dott az állami és a KISZ-sze.rvek együttműködése; ennek mielőbbi javítása az egyik legsürgetőbb feladat. A Nagy Október évfordulóját ünnepelte Bács-Kiskun megye lakossága A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóját Bács-Kiskun megye lakos­sága is méltóképpen ünnepelte. A Nagy Ok­tóber emlékét köszöntő események a megye több városában és községében már napokkal az ünnep előtt megkezdődtek. A szovjet hősi emlékműveknél a párt-, állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek, fegyveres erők képviselői elhelyezték a hála koszorúit, a dolgozók ezrei virágcsokrokkal fejezték ki tiszteletüket, s nagygyűléseken emlékeztek meg a szocialista forradalom győzelmének világtörténelmi jelentőségéről. Több helyütt november 7-e alkalmából adtak át rendelte­tésének egy-egy új létesítményt. Kiskunfélegyházán már no­vember 3-án megkezdődött az ünnepiét köszöntő eseménysoro­zat. Ezen a napion a város első pártszervezetének megalakulását jelző emléktáblán a pártbizott­ság, a .tanács, a KISZ-bizottság és a körzeti alapszervezetek kép­viselői koszorút helyeztek el. A következő napon az 1956-os el­lenforradalom leverésében már­tírhalált halt kiskunfélegyházi elvtársak sírjait koszorúzták meg. November 5-én a szovjet hősi emlékműnél ünnepi nagygyűlé­sen emlékeztek meg a szocialista forradalom győzelmének jelentő­ségéről. Az eseményen részt vett Bujdosó Imre, a megyei párt- végrehajtóbizottság tagja. A nagy­gyűlés után a szovjet hősi em­lékmű talapzatára elhelyezték a hála koszorúit. A Nagy Október évfordulóján a félegyházi vegyigépgyár Lenin szocialista brigádja a_ magyar- szovjet barátságot erősítő mun­kájáért oklevelet kapott. Nem­csak a város üzemei, vállalatai, intézményei, hanem a városkör­nyéki községek lakói is megemlé­keztek az évfordulóról Minit arról miár lapunk olvasói­nak beszámoltunk, november 4- én Kalocsán átadták rendelteté­sének a műanyag-feldolgozó vál­lalat új üzemrészét. Ugyanezen a napom a szovjet hősi emlékmű­nél nagygyűlést tartottak. Az ese­ményen részt vett Pogány Ká­roly, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese. Szvorény János, a városi párt­bizottság első titkára ünnepi megemlékezést tartott, majd a városi pártbizottság, a tanács, a fegyveres erők, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői a hő­si emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el. Kiskunhalason november 5-én a papíripari vállalat dolgozói nagygyűlést tartottak, melyen részt vett Lajtai Benőné, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja. Benke Lajosné, a városi part­végrehajtóbizottság tagja, a vál­lalat pártvezetőségének titkára ünnepi megemlékezést ,tartott majd ezt követően a Szűcs József Általános Iskola énekkara és a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola irodalmi szín­pada kultúrműsort adott. A szovjet hősi emlékműnél a városa és járási pártbizottság, a tanács, a járási hivatal, a fegy­veres erők, a társadalmi és tö­megszervez,etek képviselői elhe­lyezték a hála koszorúit. A teme­tőben megkoszorúzták a hősi ha­lottak sírjait • To hu László elhelyezi a keceli nevelési központ alapkövébe a* okmányokat. (Pásztor Zoltán felvétele.) • Baján november 5-én adtak át egy új, 75 személyes óvódat a KISZ-lakótelepen. (Straszer András felvétele.) Kiskőrösön a Nagy Október év­fordulója alkalmából a MEZŐ­GÉP Vállalatnál átadták rendel­tetésének a 100 négyzetméter alapterületű élelmiszert árusító pavilont. Ugyancsak az évforduló alkalmából az ipari szövetkezet bukósdsakgyáirtó üzemének mű­szaki átadására került sor. November 5-én a szovjet hősi emlékműnél koszorúzási ünnepsé­get tartottak, majd a MEZŐGÉP Vállalat egyik csarnokában nagy­gyűlésen emlékeztek meg a szo­cialista forradalom győzelmének jelentőségéről. Szűcs László, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja mondott ünnepi beszédet. A több mint négyszáz dolgozó ün­nfepi megemlékezése kultúrmű­sorral fejeződött be. Baján is méltóképpen ünnepé-^, ték a Nagy Októberi Szociálisiía Forradalom 61. évfordulóját. A szovjet hősi emlékműnél koszo­rúzási ünnepséget tartottak, ahol a város és a járás párt- és álla­mi vezetői, s az üzemek, válla­latok, intézmények dolgozói fe­jezték ki tiszteletüket. A Duna-par,ti városban novem­ber 5-én átadták rendeltetésének a 75 személyes új óvodát. Kecelen november 7-én egy jelentős létesítmény építésének elindítására kerüLt sor. A kosao­(Folytatás a 2. oldalon.) Városépítők napja 1950 óta minden esztendő­ben november 8-án ünnepel­jük az urbanisztikai, magya­rul: városrendezési világna­pot. E dátum szerte Európá­ban, s a tengeren túl is, egyet­len kérdéssel függ szorosan össze: milyen legyen az ember közvetlen lakókörnyezete, élet­kerete. Tévedés volna azon­ban azt hinni, hogy ilyenkor kizárólag a Hild János-emlék- érem kitüntetettjeire: terve­zőkre, építészmérnökökre, ta­nácsi tisztviselőkre gondolunk nagy-nagy tisztelettel. Egy városért, vagy bármely településért dolgozni, annak gyarapodását, szépülését szol­gálni ugyanis nem csupán hi­vatalból, munkaköri köteles­ségtudatból lehet. Az ember­hez méltó, kulturált infra­struktúra megteremtése min­denkor közügy kell legyen; annak felismerése, hogy a korunknak megfelelő életfor­ma színterei egyre inkább a civilizáció számtalan előnyét felvonultató városok és nagy­községek. Mert miről is van szó, ami­kor urbanisztikáról, helyes várospolitikáról beszélünk? Nem egyébről, mint általános közérzetünkről, melyre, jól tudjuk, minden vonatkozásban óriási hatással van a lakás, a családi ház, s a városrész, a kerület, melyben az megtalál­ható. Hadd tegyük hozzá nyomban: nem feltétlenül az a perdöntő ez ügyben, hogy éppen egy ódon épületben, patinás miliőben, vagy pedig egy új lakótelepen élünk. Itt is, ott is lehetnek kitűnőek és egészen alacsony színvona­lúak az adottságok. A környe­zeti ártalmak, a kommunális­szociális hiányosságok, bár nem egykönnyen, mindenütt felszámolhatók — az ember régi városban is, újban is érezheti magát rosszul, s lel­het valódi otthonra. Ezért ma­napság nemcsak a modern vá­roskép kialakításának, hanem a több évszázados település­mag ész- és célszerű újjá szer­vezésének, átrendezésének út- ját-módját is kutatják a szak­emberek. Az urbanisztikai világnap mindkettőre — és a két fon­tos feladat szoros összefonó­dására, együvé tartozására — irányítja a figyelmet. Miként tavaly Eger és Szolnok, 1976- ban Kecskemét és Szekszárd, úgy az idén Kőszeg és Nyír­egyháza is elsősoi ban hallat­lanul gyors, dinamikus fejlő­déséért, az ebből fakadó tár­sadalmi gondok és igények tartós enyhítéséért, illetve ki­elégítéséért, valamint az érté­kes hagyományok példás meg­őrzéséért, ápolásáért kapott országos elismerést. De vajon dicsekedhet-e ha­sonló erényekkel és eredmé­nyekkel a többi Bács-Kiskun megyei város és rohamosan városiasodó nagyközség? Két­ségkívül sokfelé és szép szám­ban észlelhetők ígéretes, di­cséretre méltó törekvések. Ka­locsán például — ahol új, szellős-parkos lakónegyedek, s hozzá kereskedelmi és szo­ciális létesítmények sora nő ki gombamód a földből — mil­liókat költenek a műemlékek helyreállítására, hasznosítá­sára. Kiskunhalason a köz- művesítési munkálatokba, a belterület csinosításába, von­zóbbá tételébe kapcsolódnak be százak és százak jóformán buzdító szó nélkül, Kiskunfél­egyháza tetszetős új központja pedig egy nagyszabású, me­rész városépítő program folya­matos, tervszerű megvalósulá­sáról árulkodik. És itt kell visszakanyarod­ni e rövid eszmefuttatás ele­jére. Ahhoz, hogy mindenki, egy-egy település valamennyi lakója magáénak érezze szű- kebb környezetét, ott szívesen, sőt boldogan töltse napjait, s élje le akár az egész életét, meg kell teremteni számára a jogot, hogy beleszólhasson, be­segíthessen annak fejlesztésé­be, kellemessé-kényelmessé formálásába. Ezt csak a nyílt, demokratikus szemléletű vá­rospolitika teszi lehetővé, melynek különböző szintű fó­rumain a kisebb-nagyobb kö­zösségek, vagyis a legilletéke­sebbek tulajdonképpen saját létfeltételeikről, maguk és utó­daik életkörülményeiről, jövő­jéről döntenek. Ezért mondhatjuk hát, hogy november 8-a azon energi­kus tanácsi és társadalmi ve­zetők, aktív közéleti szemé­lyek, józan értékrendet köve­tő, kellő felelősségtudattal bí­ró állampolgárok és lelkes kollektívák ünnepe is, akik önzetlenül, magukat nem kí­mélve, hivatali, üzemi elfog­laltságuk mellett áldoznak te­mérdek időt, energiát, olykor pénzt is, szűkebb pátriájuk felvirágoztatására. K. F. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents