Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

1978. november 6. • PETŐFI NÉPF. • I Kitüntetések november 7. alkalmából Díszüraaepség Kecskeméten A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 61. év­fordulója alkalmából tegnap, a megyei pártbizottság székházaban ünnepi megemlékezést tartottak, melynek keretében kitüntetések átadására került sor. Az egybe­gyűlteket Horváth István, a me­gyei pártbizottság első titkára kö­szöntötte, majd megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmének jelentőségé­ről. Mint mondta, az elmúlt hat évtizedben a szocializmus eszméi­ből valóság lett, világformáló erő­vé, s egyre inkább az egész em­beriség történelmének meghatáro­zójává vált. — Nekünk jogos büszkeségünk, hogy a Szovjetunióval egy sor­ban haladhatunk""1— hangsúlyozta Horváth István. — Hazánk a szo­cializmus útján évről évre kima­gasló eredményeket ér el. Az MSZMP Központi Bizottsága az áprilisban megtartott ülésén is erről adott számot, megállapította, hogy hazánkban a szocializmus jól fejlődik, jelentős eredmények születnek a gazdasági építő mun­kában, a kulturális színvonal emelkedésében. — Amikor számot adunk az eredményekről, köszöntenünk kell azokat is, akik mindennapos mun­kájuk során kiemelkedő eredmé­nyeket értek el szocialista cél­jaink megvalósításában — mond­ta a megyei pártbizottság első tit­kára. — A megyei pártbizottság javaslatára a Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmé­nek 61. évfordulója alkalmából ki­tüntetéseket adományozott. A kitüntetettek nevében dr. • Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője mondott köszönetét. A Szocialista Magyarországért Érdemrend 'kitüntetést kapta: Szabó Imre, az MSZMP Baja-Já­rási Bizottságának első titkára. (Szabó Imre a kitüntetést a Par­lamentiben vette át.) A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta: dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP Kecs­kemét, városi Bizottságának első titkára, (dr. Kőrös Gáspár a ki­tüntetést a Parlamentben vette át), Török Sándor, az MSZMP Kecskemét járási Bizottságának politikai munkatársa, dr. Wei­ther. Dániel, a Petőfi Népe fő­szerkesztője, Zority József, avas- kúti Bácsika Termelőszövetkezet párfalapszervezetének ti tikára. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést kapta: Bujdo­só Imre, az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi vegy­ipari gyárának lakatos csoportve­zetője, Dobák Ernő, az MSZMP Kiskunfélegyháza városi Bizott­ságának politikai [munkatársa. Fekete László, az MSZMP Kecs­kemét városi Bizottságának tit­kára, Major Pál, a Kecskeméti Katona József Színház pártalap- szerveze.tének titkára, dr. Németh Ferenc, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkári re­ferense. Pető János, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak politikai munkatársa, Zseni Benőné, az MSZMP Kiskunha­las városi Bizottságának politikai munkatársa. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta: Ba­laton József, az öregcsentői Pető­fi Termelőszövetkezet pár,talap­szervezetének titkára (Balaton József a kitüntetést a Parla­mentben vette áit), Bán Rezső, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának garázsvezetője. Bo­ros Sándorné, a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat csoport- vezetője. Galántha Tibor, az MSZMP Kiskunhalasi járási Bi­zottságának politikai munkatár­sa, Kiss Gyula, az MSZMP Kecs­kemét járási Bizottságának poli­• Zority József átveszi a kitüntetést Horváth Istvántól. itikai munkatársa, Kormos Mik­lós, az MSZMP .Kalocsa városi Bizottságának politikai munka­társa, Krascsenics József, az MSZMP Baja városi Bizottságá­nak politikai munkatársa, dr. La­katos István, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának po­litikai munkatársa, Lusztig Jó­zsef, a Jánoshalma és Vidéke ÁFÉSZ nyugdíjasa. Pálinkás Já­nosáé, a keceli ÁFÉSZ nyugdí­jasa. Az országos Vízügyi Hivatal el­nöke az eredményes, jó munká­ja elismeréséül Papp Györgynek, az MSZMP Baja városi Bizott­sága első titkárának Kiváló Mun­káért kitüntetésit adományozott. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter az eredményes jó munkája elismeréséül Borbély Lászlónak, az MSZMP Bajai já­rási Bizottsága politikai munka­társának Kiváló Munkáért kitün­tetést adományozott, A Magyar Szovjet Baráti Tár­saság aranykoszorús kitüntetését kapta: Farkas Ernő, a Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat pártvezetöségének titká­ra, dr. Ili Mártonná, a Bajai Ta­nítóképző Főiskola párttitkára, Vázsonyi Miklós, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának MSZBT ügyvezető elnöke. A Balesetmentes közlekedésért jelvényt és a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapta: Sza­bó István, a megyei pártbizott­ság gépjárművezetője, Bartalis Tamás, az MSZMP Kiskunhalasi járási Bizottságánák gépjármű- vezetője, Faddi Kálmán, az MSZMP Kiskunhalasi járási Bi­zottságának gépjárművezetője. A megyei pártbizottság vezeté­se a Magyar Szocialista Munkás­párt Bács-Kiskun megyei Bizott­sága apparátusában eltöltött 25 éves tevékenységéért köszönetét és elismerését fejezte ki Szabó Sándornak, az MSZMP Oktatási Igazgatósága tanárának. Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának technikai ap­parátusában eltöltött tevékenysé­ge elismeréséül négyen törzsgár­da jelvényben és jutalomban, a pártapparátusban végzett munká­juk éli Ismeréséül tizenegyen pénzjutalomban részesültek. * * * A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa által a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelmének 61. évfordulója al­kalmából adományozott kitünte­téseket a Parlamentben, minisz­tériumi és intézményi ünnepsé­geken még a következők vették át: A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Juhász Tibor, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke, Miklós Zoltán, a Bács- Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Szemők József, az izsákii Sárfehér Tsz elnöke, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának alelnölke, dr. Szenti Já­nos, az Alsó-dunavolgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Záray Gé­za, a Lampart Zamáncipari Mű­vek kecskeméti gyárának igazga­tója. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapta dr. Bányai Endre, a Magyar Nemzeti Bank Bács- Kiskun megyei igazgatósága he­lyettes vezetője. Budavári Antal, a Petőfi Népe tördelőszerkesztője, Csorvási Sándor, a Helvéciád Ál­lami Gazdaság igazgatója. Nagy Sándor, a Kiskőrösi Ipari Szö­vetkezet üzemegységvezetője, Né­meth Ferenc, a KISZ Bács-Kis­kun megyei Bizottságának első titkára, Rácz Aron, a Volán 9. számú Vállálat osztályvezetője, dr. Sárközi István, a Bajai Já­rásbíróság elnöke. Sirok József, a Csátálja és Vidéke ÁFÉSZ el­nöke, Szabó Pál, a Zománcipari Művek kecskeméti gyárának fő­könyvelője, a Szaikszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa számvizsgáló bizottságának elnö­ke. Vas Lajosné, a Kiskunhalasi Sziílády Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola ta­nára. A Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapta Angyal László, a Kalocsai Fegyveres Erők Klub­jának étkezdevezetője, Balogh József, a Városföldi Állami Gaz­daság hegesztője, Csapiár Vil­mos, a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház szb-ititkáira. Ekker Lajos, a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsának mun­kavédelmi felügyelője, Kiss Gyu­la, az MSZMP Kecskeméti járá­si Bizottságának munkatársa, Mák Sándor, a Bács-iKiskun me­gyei Gábonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat szakmunkása, Nas­ser Elemér, a Kecskeméti Épü­letkárban, tart ó-Szo lgá Itató Szö­vetkezet elnöke és Tóth András, a Kereskedelmi Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszer­vezete Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának szervező titkára. A Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke Pásztor Zoltánt, a Petőfi Népe rovatve­zetőjét a Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesítette. Befejeződött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kongresszusa Vasárnap befejeződött a Ma­gyarországi Németek Demokrati­kus Szövetségének V. kongresz- szusa. A kétnapos tanácskozás tanul­ságait összegezve Réger Antal a szövetség főtitkára hangsúlyozta: sok tekintetben a németajkú la­kosságtól függ, milyen mértékben valósul meg a kongresszus hatá­rozata, amelyben megjelölték a legfontosabb tennivalókat. A kongresszus elfogadta az alapszabály módosítására tett ja­vaslatokat, amelyekre — amint Krauth János elnök megindokol­ta — azért volt szükség, mert az utóbbi időben több, a nemzetisé­gek életét is érintő jogszabály je­lent meg, s új feladatok hárulnak a szövetségre is. Ezenkívül meg­változott a szövetség és az orszá­gos választmány német neve is. A kongresszus levelet küldött Kádár Jánoshoz, az MSZMP KB első titkárához, s ebben hangsú­lyozta: erősödött a németajkú la­kosság ragaszkodása szocialista rendszerünkhöz, lelkiismeretesen és becsületesen tesz eleget állam- polgári kötelességének, tevéke­nyen vesz részt a szocializmus építésében, a politikai, a társadal­mi, a kulturális életben. Pártunk és kormányunk a jövőben is biz­ton számíthat részvételére közös hazánk, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásában, a fejlett szo­cializmus építésében. A tanácskozás második napján megválasztották a két kongresszus között tevékenykedő választmány 99 tagját, a munkabizottságokat, s a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének elnök­ségét. A tiszteletbeli elnök Wild Frigyes, az elnök újra Krauth Já­nos lett. Az alelnökök: Hambuch Géza, Röckl József, Böhm András. A főtitkár továbbra is Réger An­tal, a titkár Klotz Miklós, a Neue Zeitung új főszerkesztője Leipold Péter, a nyugállományba vonult Gráber György helyett. A kongresszus ' Krauth János zárszavával fejeződött be. (MTI) Vasárnap délután a Gépipari és Automatteálási Műszaki Főis­kola nagytermében tartották meg a Nagy Okttóberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója tisz­teletére rendezett díszünnepséget. Az elnökségben helyét foglalt Tér be Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke. Borsodi György, az SZMT veze­tő titkára, Németh Ferenc a KISZ megyei bizottságának első titkára, Dörner Henrik, a BÁCS- ÉP vezérigazgatója, Miklós Já­nos, az Állami Gazdaságok Bács- Kiskun megyei Főosztályának vezetője, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagjai, Alekszan- der Mihajlovics Szircov és Artur Pavlovics Szemjonov gárdaezre­desek, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, Mészá­ros János, a városi pártbizottság titkára, Gádor József, a városi tanács elnöke, dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka, dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke, Szepe­si József ezredes, helyőrségpa­rancsnok, dr. Fehér Géza rendőr ezredes, a megyei rendőr-főka­pitányság vezetője, Somogyi Jó­zsef, a munkásmozgalom régi harcosa, Katona Gyula, Szimfe- ropól díszpolgára, Bori Gyuláné, a Kecskeméti Konzervgyár dolgo­zója, országgyűlési képviselő. Bartha Imréné, -a Hazafias Nép­front városi titkára, dr. Molnár Benedek, a GAMF főigazgatója. Kapitány Sándor, a GAMF párt- titkára, és Rozgonyi Andrea, a GAMF hallgatója, A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Ladányi Mihály, Lenin című költeményét Jeney István, a Katona József Színház művésze, majd a Ko­dály Zoltán Ének-Zenei Iskola kórusa Alekszandrov: Fel küz­delemre hős haza című művét adta elő. Ezután Kapitány Sán­dor megnyitotta a díszünnepsé­get, köszöntötte a város üzemei­nek, vállalatainak, intézményei­nek mintegy négyszázhúsz meg­hívott dolgozóját, majd Borsodi György, a megyei pártt-végrehaj­tóbizottság tagja, az SZMT ve­zető titkára emelkedett szólásra, s mondott ünnepi beszédet. — A 61 évvel ezelőtt elkezdő­dött és győztesen befejeződött Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom megrázta a világot és új távlatokat nyitott az emberiség számára — kezdte beszédét az ünnepi szónak. — Oroszország munkássága és parasztsága Le­nin pántjának vezetésével meg­döntötte a tőkések, a földesurak hatalmát, s létrehozta saját, el­nyom ást ól. ki zsákmá nyolástól mentes, új rendszerét. Ezzel utat mutatott az egész világ proleta­riátusának. Valamennyi azóta létrejött szocialista ország — köztük a Magyar Népköztársaság is — a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelméig vezetheti vissza szabadságának gyökereit, s minden igazi forradalom ebből meríti eszméjét, erejét napjaink­ban is. Tisztelettel, szeretettel gondolnak e napra és a Szovjet­unióra mindazok, akik hívei a társadalmi haladásnak, a nem­zeti függetlenségnek, a békének és ellenségei a kizsákmányolás­nak. az elnyomásnak, a háborús uszításnak, az imperializmusnak. Lenin látnoki szavai teljes egé­szében igazolódtak. A forrada­lom utáni napokban azt írta: „Az emberiség története nap­jainkban egyik legnagyobb, leg­nehezebb fordulatát teszi meg. amelynek mérhetetlenül nagy — a legkisebb túlzás nélkül mond­hatjuk — viliágszabadító a Jelen­tősége.” Az azóta eltelt idő egy­értelműen bebizonyította: új tör­ténelmi korszak kezdődött, a vi­lág 'forradalmi újiászületésének. a szocializmusba és a kommu­nizmusba való átmenetnek a korszaka. Megnyílt aiz az út, amelyen ma százmilliók halad­nak és amelyre sorsszerűén rá­tér az egész emberiség. A Szovjetunió hat évtized alatt elért eredményei meggyőzően ta­núsítják, hogy a szocializmus a történelemben soha nem látott ütemű haladást tett lehetővé a társadalom minden területén. Jog­gal állapította meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága: „A felismerhetetlenségig meg­változott az ország népgazdasága, noha a szovjet állam fennállásá­nak hatvan évéből két évtized a népünkre kényszerített háborúk ideiére és az azt követő gazda­sági helyreállításra jutott. 1976- ban az ország nemzeti jövedelme a forradalom előttinek hatvanöt­szöröse volt. Az ÍDar ma két és fél nap alatt termel annyit, mint 1913-ban.” A szovjet gazdaságban végbe­ment pvot-s feilődés alapján új vonásokkal gazdagodott a társa­dalom szociális arculata, kialakult az új történelmi közösség — a szovjet nép. A szovjet társadalom egészét áthatja az SZKP XXV. kongresz- szusának lelkesítő hatása. A szov­jet nép a legnagyobb derűlátással tekint előre, sikerrel oldia meg történelmi jelentőségű feladatát; a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtését. Lehetetlen túlbecsülni azt a be­folyást, amit Lenin októbere g nemzeti felszabadító mozgalmak fejlődésére gyakorolt, öntudatra ébresztette a gyarmati népeket, segítette őket abban, hogy hatal­mas győzelmeket érjenek el az imperialista elnyomás elleni harc­ban. A burzsoázia ellen harcoló kom­munista pártok forradalmi harci stratégiájuk és taktikájuk tökéle­tesítésére törekednek. Igyekeznek összefogni az összes demokratikus erőt a monopóliumok elleni harc­ban. A győztes októberi forradalom első külpolitikai tette az volt, hogy a béke olajágát kínálta fel a hosszúra nyúlt imperialista há­borúktól vérző emberiségnek. A békés egymás mellett élés elvét a szovjet allam megalapítója, Le­nin fogalmazta meg. A békedek­rétumból ered a szovjet békepo­litika, amelynek zászlaja alatt küzd a Szovjetunió, a szocialista közösség, s az egész világ béke­szerető népe. A hat évtizedes bé­kepolitika meggyőzően bizonyítja, hogy a béke és a szocializmus édestestvérek. A magyar nép újkori történel­mében meghatározó szerepe volt a Nagy Októberi Szocialista For­radalomnak. Nagy nemzeti büsz­keségünk, hogy elsőnek követve a példát, a magyar munkásosztály 1919 tavaszán kikiáltotta a Ma­gyar Tanácsköztársaságot. Ezt az imperialisták külső erői verték le. A negyedszázados ellenforradalmi terror, majd a fasiszta német megszállás szenvedéseitől a dicső szovjet hadsereg katonái szaba­dították fel a magyar népet. Né­pünk élni tudott a történelmi le­hetőségekkel, s hazánkban ma a lejlett szocialista társadalom épül. Lenin és a nagy október eszméi termékeny talajra hullottak, mély gyökereket eresztettek, s jó ter­mést hoznak hazánkban. Büszkék vagyunk a magyar nép elmúlt három évtizedben elért po­litikai, gazdasági és társadalmi eredményeire. Gazdasági fejlett­ségünk szintje mintegy öt és fél­szerese a háború előttinek. Gyö­keresen megváltoztak népünk életkörülményei. Létbiztonságban élünk, régen elfeledtük a munka- nélküliséget, a tömeges nyomort, nélkülözést. Jelenleg a XI. párt- kongresszus határozatainak végre­hajtásán, V. ötéves tervünk meg­valósításán munkálkodunk. Szocialista építőmunkánk jó ütemben halad. Látnunk kell azonban, hogy egyre nehezebb külső gazdasági feltételek között kell dolgozni, ezért a fejlett szo­cialista társadalom építésének so- ronlevő feladatait csak szervezet­ten, hatékonyan, gazdaságilag eredményesebb munkával tudjuk végrehajtani. Bács-Kiskun megye városainak, községeinek fejlődését vizsgálva megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a lakosság alkotó módon va­lósítja meg október eszméit. Az elmúlt három évtizedben jelentő­sen átalakult a megye arculata. Ipari termelésének értéke ma már meghaladja a 20 milliárd forintot, ugyanakkor továbbfejlesztettük a mezőgazdaságot is. A búza hek­táronkénti termése 1960-hoz mér­ten több mint kétszeresére, a ku­korica és a hús termelése duplá­jára növekedett. A megye mező- gazdasága gabonával, hússal, ál­lati termékekkel, kertészeti kul­túrájával az egész ország élelmi­szer-ellátásában jelentős szerepet játszik. A megye ipari termelésé­nek közel egynegyedét exportál­ja. A mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termékek exportja az emlí­tett időszakban az ötszörösére nőtt. A megye gazdasági struktúrájá­ban bekövetkezett változás átala­kította a társadalom szerkezetét is. Az aktív keresők megközelí­tőleg egyharmada az iparban és az. építőiparban dolgozik. Hasonlóan gyors fejlődésről ad­hatunk számot a megyeszékhe­lyen, Kecskeméten. Ma már csak­nem százezerre növekedett a vá­rosban élők száma, s évente két­ezerrel gyarapodik. Ez önmagá­ban is kifejezi a fejlődést, amely­nek természetesen nemcsak elő­nyeit, hanem gondjait is érez­zük, s amelyek megoldására mind a megyei, mind a városi vezetés nagy erőfeszítéseket tesz. Az V. ötéves terv időszakában 9 mil-‘ liárd forint értékű beruházást hajtanak végre Kecskeméten, amelyből két és fél év alatt 5 milliárd forintot használtak fel. A tervidőszak élső három évé­ben 30 százalékkal emelkedik a város ipari termelése. Különösen gyors az építőipari termelés fej­lődése, ami a tervidőszakban el­éri az 50 százalékos növekedést. Kecskemét mezőgazdaságának termelése az elmúlt három évben 27—28 százalékkal növekedett. Búzából az idén a gazdaságok hek­táronként csaknem 50 mázsás termésátlagot értek el. Kecskemét rohamos fejlődéséről az ide látogatók is elismeréssel szólnak. A legnagyobb elismerés a város lakosságát illeti, amely a várospolitikai célok megvalósí­tásáért az elmúlt három évben 115 millió forint értékű társadal­mi munkát végzett. Kecskeméten a tervidőszakban eddig 3234 lakás épült, bővült az út- és közmű- • hálózat, tizenhat tantermes isko­lát adtak át a Széchenyivárosban, s 750 qvodai hellyel gyarapodott a város. Mindemellett továbbra is a legnagyobb gond a lakás, a gyermekintézmények építése, a közművek bővítése, annak ellené­re, hogy központi, megyei és he­lyi eszközökből a jelenlegi terv­időszakban annyit fordítunk vá­rosfejlesztési célokra, mint 1960— 1975 között, 15 év alatt. Hasonló a helyzet a megye többi városá­ban és helységében is. A felada- ' tunk az, hogy még tervszerűbben gazdálkodjunk anyagi, eszközeink­kel, s minden erőt mozgósítsunk a lakosság jobb, zavartalanabb ellá­tásának biztosítására.-Borsodi György ünnepi beszé­dének végén szólott Bács-Kiskun megye és a szovjet Krím terület, valamint Kecskemét város és Szimferopol testvéri kapcsolatá­ról. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ezek a kap­csolatok nagymértékben szolgál­ják a magyar és a szovjet nép barátságát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóját né­pünkkel együtt Bács-Kiskun me­gye és Kecskemét lakossága azzal az elhatározással ünnepli, hogy tántoríthatatlanul hű marad a marxizmus—leninizmus eszméi­hez, a szocializmus, a kommuniz­mus céljaihoz, a megbonthatatlan magyar—szovjet barátsághoz. A szónok beszédét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, s a két nép barátságának éltetésével fe­jezte be. A beszéd elhangzása után foly­tatódott az ünnepi műsor. A. Biok: Tizenketten című verséből Egyed Klára, a Katona József Színház művésze adott elő részletet. Ezt kővetően Kapitány Sándor mon­dott zárszót, majd a Kodály Zol­tán ének-zenei iskola kórusa énekelte el az Internacionálét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents