Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

Győri Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának rádió- és televízióbeszéde A haladó emberiség legnagyobb ünnepe haladó emberiség legna- /% gyobb ünnepének, a Nagy / \ Októberi Szocialista For­radalom hatvanegyedik évfordulójánál* előestéjén a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevében köszöntőm önöket, hazánk la­kosságát, minden magyar állam­polgárt. Az 1917 óta eltelt évtizedekben mind teljesebben kibontakozott a szocialista forradalom embert, társadalmait, világot formáló, a népek sorsát új történelmi útra vezérlő ereje, hatása. Tisztelettel adózunk azoknak, akik e törté­nelmi tettet véghezvitték; azok­nak, akik október eszméjét dia­dalra juttatták; azoknak, akik október ügyét folytatva és vé­delmezve megmentették a máso­dik világháború viharában az emberi civilizációt és népeket, nemzeteket segítettek hozzá, hogy elinduljanak a szabadság, a tár­sadalmi felemelkedés útján. Az ünnep alkalmából tiszta szívből, valamemnyiőnk nevében köszön­tőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Nagy Október örökö­seit, ügyének méltó folytatóit, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének népeit. Kívánok minden szovjet embernek továb­bi sok sikert a kommunista tár­sadalom építésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példájára és hatásá­ra új tartalommal telítődött a vi­lágforradalmi folyamat. A mar­xista—leninista pártok megjele­nése, a szocialista világrendszer kialakulása, a gyarmatb iroda Írnak felbomlása, az imperializmus, a tőke hatalmának visszaszorítása — mind-mind elválaszthatatlan október győzelmétől. Az ünnepen méltán emléke­zünk jogos büszkeséggel azokra a magyar internacionalistákra, akik Szovjet-Oroszországban a polgárháború frontjain küzdöttek híven nemcsak a szovjetek ha­talmának védelméért, hanem a magyar munkások és parasztok felszabadításáért, is. Idehaza a társadalmi haladásért vívott harcnak a 60 esztendeje megala­kult Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja állt az élére és változ­tatta a forradalmi helyzetet szo­cialista forradalommá 1919 ta­vaszán. Népünk legjobb hagyo­mányainak folytatói dicsőséget szereztek a magyar hazának. Apáink, nagyapáink nemzedéké­nek akkori tettei is tanúsítják, hogy a szocialista eszmék or­szághatároktól függetlenül válnak emberek, közösségek, népek éle­tét meghatározó, egyszerre nem­zeti és internacionalista erővé. 1945 tavaszán a győztes októ­ber fiai, a szovjet katonák hoz­ták el népünk számára a szabad­ságot. Ezzel lehetőség nyi.lt rá, hogy másodszor is immár vég­érvényesen a munkásosztály ki­vívja hatalmát Magyarországon. Népünk egy emberöltőnél rövi- debb idő alatt két keze munká­jával, képességeinek szabad ki­bontásával mélyreható társadal­mi, gazdasági, kulturális átalaku­lást vitt végbe, új, igazságos éle­tet teremtett hazánkban. Küzdel­mes és áldozatokat is kívánó munkánk eredményeként kiala­kultak, megerősödtek a szocia­lista társadalmi viszonyok váro­son és falun egyaránt. A magyar nép emberhez méltóan él, dolgo­zik, alkot. Hi JT inden eredményünket a l/fi lenini október útját jár­J. v JL va> népünk nemzeti ■ egységét kovácsolva, al­kotó energiáit a szocializmus épí­tésére összpontosítva vívtuk ki. értük el. A továbbiakban is erre alapozva oldhatjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket a pártunk XI. kongresszusán elfogadott ha­tározat és programnyilatkozat megjelöl. Ma, amikor gazdasági építő­munkánk külső feltételei a ko­rábbinál kedvezőtlenebbek, hazai feladataink pedig bonyolultab­bak, különösen fontos, hogy erő­inket jól hasznosítsuk, adottsá­gainkkal, lehetőségeinkkel meg­felelően éljünk. Ötödik ötéves népgazdasági tervünk eddigi tel­jesítése azt bizonyítja, hogy egy­séges akarással úrrá leszünk gondjainkon, nehézségeinken, tennivalóinkat rendben elvégez­zük. Közös erőfeszítéssel, megőriz­zük népünk elért életszí>n vana lát, s a jövőben is • gazdálkodásunk, termelésünk eredményeivel össz­hangban javítjuk rendszeresen tovább. Most annak van itt az ideje, hogy hazánkhoz, rendsze­rünkhöz való hűségünk, orszá­gunk boldogulásáért érzett fele­lősségünk a jobb, eredményesebb munkában, gazdálkodásban feje­ződjék ki. Ez további nemzeti felemelkedésünk legfőbb záloga. Erőinket növeli, hogy magunk mellett tudhatjuk a Szovjetuniót, a szocialista közösség testvéri or­szágait. Kapcsolataink szilárd alapokra épülnek: elveink, cél­jaink, érdekeink azonosságára. T örténelmünk során először a szocialista közösség or­szágaival kialakított kap­csolatainkban jut érvény­re a kölcsönös előnyök flgyeLem- bevétele, az egyenjogúság az egymás segítése. Ez fokozza ma­gabiztosságunkat a mindennapi munkában, a jövő építésében, legfőbb belpolitikái törekvésünk megvalósításában, a fejlett szo­cialista társadalom megteremtésé­ben. Meggyőződésünk, hogy ami­kor a magyar—szovjet barátság erősítésén, fejlesztésén, a szocia­lista közösség összeforrottságá- nak elmélyítésén munkálkodunk, népünk, nemzetünk alapvető ér­dekeit szolgáljuk. Az évezredes mondás, hogy ä történelem az éLet tanítómestere, napjainkban jis helytálló. Mire tanítanak bennünket az 1917-es esztendő viharos, forradalmi nap­jai óta lepergett évtizedek? Mi­re példázat, és mire bizonyság a történelmi Nagy Október? Arra, hogy az az út, amelyet az em­beriség hatvanegy évvel ezelőtt Szovjet-Oroszországban kezdett el és ;m"j már három földrészt fog át., helyes és igaz út, minden nép számára a jövő útja. Egy­re szélesedik, mind több nem­zet választja bizalommal, hittel, hogy rajta haladva munkálkod- hassék küzdelmes életének jobb- ráfordításáért. Azt mutatja, azt tanúsítja, hogy a szocializmus győzedelmes eszme, milliók meg­győződése, korunknak életteli, vonzó és kiteljesedő valósága. Október eszméi élnek és hab nak. A harc tovább folyik a szocializmus és a kapitalizmus, a béke hívei és ellenségei, a tár­sadalmi haladás és a reakció erői között. De más pozíciókból, mint a történelmi október ide­jén, mert a szocializmus testet öltött, életerejét szüntelenül nö­veli a Szovjetunióban, a szocia­lista világrendszer országaiban. Október eszméje és szülöttének, a Szovjetuniónak, a szocialista világrendszernek a léte, szocia­lista közösségünk összef orrot tsá- ga, a kommunista és munkás- pártok, á nemzeti felszabadító mozgalmak együttesen olyan ha­talmas erőt jelentenek a válto­zó világban, amely képes rá, hogy a haladás, a béke ügyét képvi­selje és előrevigye. Pártunk, né­pünk ezért tartja nemzeti és in­ternacionalista kötelességének a szocializmusért, a haladásért küzdő erők egységének szilárdí­tását. A béke az emberiség döntő többségének legfőbb vágya. Ok­tóber katonái az emberiség e döntő többségének akaratát fe­jezték ki, amikor magasra emel­ték a béke zászlaját, amelyhez a Szovjetunió mindenkor hű ma­radt. A szocialista országok kö­zösségével, mindenkivel, akinek drága a béke ügye, együtt küzd a háború veszélyének elhárításá­ért, a fegyverkezési verseny le­fékezéséért, a leszerelésért, az enyhülési folyamat fenntartásá­ért, szélesítéséért. A békepoliti- kánák, a békeharcnak különös jelentősége van ma, amikor a nemzetközi enyhülés az imperia­lizmus szélsőséges erőinek foko­zódó aktivitása miatt lelassult. Meggyőződéssel valljuk, hogy en­nek ellenére nincs más út a jö­vőbe, mint a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Népünk átérzi azt a roppant felelősséget, amelyet a Szovjet­unió vállalt magára az emberi­ség érdekében, s amely naponta megnyilvánul a nemzetiközi eny­hülés eredményeinek megszilár­dításáért, a tartós béke megte­remtéséért tett erőfeszítéseiben. A magyar nép, amikor erejéhez mérten segíti ezt a harcot, egy­ben építőmunkájának, nyugodt életének legfőbb nemzetközi fel­tételéről gondoskodik. A szovjet nép, a szocialista or­szágok népei történelmi sikerei­ket október eszméit követve, a marxizmus—leninizmus elméleté­nek alkotó alkalmazásával érték el. S minél több nép, ország al­kalmazza sajátos viszonyaira és gazdagítja tapasztalataival Marx, Engels, Lenin alapvető tanítása­it, október jelentősége annál egy­értelműbb. annál nagyobb. N épünk saját ünnepeként is megemlékezik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom évfordulójáról. Ezzel nemcsak a 'Világtörténelmi ese­ményre emlékezik, hanem hitet tesz a Nagy Október eszméi, a szocializmus és a béke ügye mellett. Kifejezi azt a szilárd el­határozását, hogy felépíti ha­zánkban a fejlett szocialista tár­sadalmat, s ezzel hozzájárul az egyetemes emberi cél megvalósí­tásához — programnyilatkoza­tunk szavaival élve — egy olyan új világ megteremtéséhez, amely­ben. a nép>ek békében, jólétben élnek, és az emberiség végérvé­nyesen a szabadság korszakába lép. (MTI) Koszorúzás a megyeszékhelyen • A megyei pártbizottság képviseletében Horváth István és Katanics Sándor helyezett el koszorút a szovjet hősi emlékmű talapzatára. (Pásztor Zoltán felvétele) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 61. év­fordulója alkalmából tegnap ko- szorúzási ünnepséget rendeztek Kecskeméten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A magyar és a szovjet him­nusz, elhangzása után Horváth István, a Magyar Szocialisita Munkáspárt Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára és Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára helyezett koszorút az em­lékmű talapzatára. A koszorúzási ünnepségen a hazánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet egységet Alekszandr Mihajloyics Szircov gárdaezredes és Artúr Pavlovics Szemjonov gárdaezredes képviselte. Bács-Kiskun megye Tanácsa nevében dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és dr. Ma­jor Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese koszorúzott. A fegyveres erők és testületek kép­viseletében Szepesi József ezre­des, helyőrségparancsnok, dr. Fe­hér Géza rendőr ezredes, a me­gyei rendőr-főkapitányság veze­tője és dr. Cserháti László, a Munkásőrség megyei parancsnoka helyezett el koszorút. Az ünnepségen a megyei nép­frontbizottságot dr. Dobos Lász­ló, a megyei népfron.tbizottség elnöke, és Farkas József, a me­gyei népfront bizottság titkára képviselte. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa nevében Neiner János, az SZMT elnöke. Borsodi György, az SZMT vezető titkára és Né- medi Sándor, az SZMT titkára helyezett el koszorút. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága képviseletében Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára és dr. Adorján Mihály, a KISZ megyei bizottságának tit­kára helyezett el koszorút. A koszorúzási ünnepségen a Magyar Honvédelmi Szövetséget Bognár Ferenc , alezredes, az MHSZ megyei titkára, Farkas György százados, az MHSZ vá­rosi titkára és Termózes János, az MHSZ járási titkára képvi­selte. Kecskemét város * üzemeinek, intézményeinek dolgozói virág­csokrokkal fejezték ki tiszteletü­ket. Ünnepélyes zászlófelvonás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkal­mából vasárnap reggel a Parla­ment előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját. Ugyancsak katonai tisz­teletadással vonták fel a gellért­hegyi felszabadulási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vö­rös zászlaját. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi. Bizottsága. ^Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa az évforduló al­kalmából vasárnap koszorúzási ünnepséget rendezett a szovjet hősök Szabadság téri emlékművé­nél. A magyar, szovjet és vörös zászlókkal díszített téren több száz fővárosi lakos gyűlt össze az ünnepi eseményre. Kürtszó jelez­te az ünnepség kezdetét, majd a díszzászlóalj parancsnoka jelen­tést tett Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének, aki ez­után Czinege Lajos hadsereg- tábornok, honvédelmi miniszter kíséretében ellépett a katonák sorfala előtt. • Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút az emlékmű talap­zatára.

Next

/
Thumbnails
Contents