Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-05 / 262. szám

# 1978. november 5. VILÁGHÍRŰ nagyvállalataink A Bika jegyében AMIKOR A TAURUS Gumi­ipari Vállalatról beszélünk, nem is gondolunk arra, hogy termékei mindennapjaink állandó kísérői. Ha nevét halljuk, többnyire egyik, méltán világhírű gyárának — a Palma-nak strandcikkeire, gumi­matracokra, kempingágyakra — életünk kellemesebbik felére gon­dolunk. A közös nevet pedig: tíz Taurus-gyár, 'kutatóintézetek, iro­dák, kereskedelmi központok vi­selik. Gyermekeink guminadrágja, sí- polós játékai, lakásaink szőnyeg- padlója, autónk huzata, szőnyege, a kórházakban az orvosok, ápoló­nők gumikesztyűi, az útjelző fes­tékek. ragasztók, mindennapjaink természetes társai, nélkülözhetet­len használati eszközei mind e vállalat termékei. S akkor még nem beszéltünk a műszaki gumi­árukról, a motorkerékpár-alkatré­szekről, profilszalagokról, tömlők­ről, gumilemezekről, ékszíjakról, gépjárműveink gumiabroncsos kö­penyeiről. De hát képtelenség lenne a vál­lalat összes termékét fölsorolni. Inkább röviden ismertetjük a magyar gumigyártás történetét. A MAGYAR GUMIIPAR közel száz esztendős. 1891-ben Budapes­ten már kétszázharminc lös lét­számmal gumigyár működik: a mai Abroncsgyár őse a Ruggyan­tagyár. És a huszadik század első éveiben sorra létesülnek a kisebb, főként javításokkal foglakozó üze­mek. Majd létrejön két különböző profilú gyár. Az egyik műszaki, a másik fogyasztási gumiáruk ter­melésére rendezkedik be. A fel­szabadulás után a növekvő igé­nyek életre hívnak egy kutató la­boratóriumot, mely a termékeit korszerűsítésével, új termékfajták kifejlesztésével foglalkozik. 1960- ban már négy budapesti és három vidéki gumigyár üzemel. A nagy- vállalat növekvő hírneve közös, könnyen megjegyezhető nevet kö­vetel, mely a legjobb minőségű termékek védjegyéül is szolgál majd. Ilyen meggondolások alap­ján születik meg 1973-ban a név: Taurus. S hogy az elnevezés egyre több világszínvonalú terméket minősít, annak is köszönhető, hogy a vál­lalat összes termelési értékének közel két százalékát kutatásra, fejlesztésre költi. Termékeinek negyede a világpiacon is verseny- képes, s a tervek szerint a ter­mékszerkezet átalakításával 1990-ig a gyártmányok 80 száza­léka eléri majd a világszínvona­lat. MÁR JELENLEG is az áruk 24 százaléka tőkés, 20 százaléka pe­dig szocialista exportra készül. 1979-re újabb korszerű gyárral bővül a vállalat, ahol amerikai licenc alapján radiál szerkezetű mezőgazdasági gumiabroncsokat gyártanak majd. Nincs olyan világverseny, lab­darúgó-világbajnokság, olimpia, ahol föl ne tűnne a palánkokon a híres leszegett fejű bika alatt a védjegy Taurus. De nem elsősor­ban az ügyes, okos propagandá­nak, hanem a megbízható minő­ségű termékeknek köszönhető, hogy az e márkával jelzett ter­mékeket a világ minden táján ke­resik-, jegyzik és elfogadják. Milyen vállalat hát a Taurus? KORSZERŰ, automata gépso­rok, tiszta, világos üzemcsarnokok, de régi, poros, elavult munkakö­rülmények, nagy tudású, felké­szült szakemberek és nehéz, mos­toha körülmények között dolgo­zó segéd- és betanított munkások ezrei együtt jellemzik a vállalatot. Együtt, egymás mellett létezik itt a legújabb, s a régen elavult. Van tehát tennivaló, a munkakörül­mények. a gyártmányok s a gvárl- mányszerkezet javítása körül. És van miért korszerűsíteni. Hiszen gumi nélkül nincs ipar, nincs me­zőgazdaság. közlekedés, egészség­ügy. Ä gumi exportáru, minden piacon jól értékesíthető cikk. S ha egy terméket a Taurus márka fémjelez, az csak első osz­tályú lehet, hiszen a hírnév, s a védjegy kötelez. D. K. Korszerűsítés az IGV kiskőrösi gyárában A megye legfiatalabb városá­ban, Kiskőrösön az Irodagépipa- ri és Finommeohanikai Vállalat gyára a legjelentősebb ipari egy­ség. A pénztárgépeket készítő gyár sem „koros” még, hiszen az elmúlt években fejlesztették ki korszerű üzemeit. A termelőte­rület növelésére, korszerűsítésé­re előirányzott V. ötéves tervi építkezésnek jelenleg már az utolsó fázisánál tartanak. Most épül egy 800 négyzetméter alap- területű könnyűszerkezetes léte­sítmény. Kivitelezője a Bács-Kis- kun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalat. Az új üzemi épületben 1979. első felében a préstechnológiai ág és az általa feldolgozott le­mezanyag raktára kap helyet. Mint Szabó János főmérnök tá­jékoztatójából kiderült, az új lé­tesítményre az évi 1200 tonna le­mez-alapanyag szakszerű tárolása és egyes termelőterületek zsú­foltsága miatt volt még szükség. A beruházás révén lehetőség nyí­lik a termelésszervezés további korszerűsí tésére. Az idei termelési feladatokra térve át, elmondta a főmérnök, hogy az esztendő vége felé kö­zeledve egy kis hajrára van szükség a terv teljesítéséhez. En­nek több oka van. A második félévben a gyár csökkentette az Anker F—8 típusú pénztárgépek kibocsátását, ami tervmódosítás­sal járt együtt. A korrigált kész­termék-tervet már megvalósítot­ták. Az Anker pénztárgépek ki­bocsátásának csökkentésével egy- időben a kiskőrösi gyár többet vállalt magára a vállalati fel­adatokból. Októberig még az eredeti terv szerint termelt a kollektíva, s EXPORT TERVEN FELÜL az előirányzatokat mennyiségi és • gazdaságossági szempontból el­érték. A kószletleépítési elképze­léseket is valóra váltották. Az utolsó negyedévre vállalták át az IGV kecskeméti gyárától ezer darab A—20 típusú pénztárgép végszerelését. Az egyik, NSZK- exportra gyártott szerelvényből a pénztárgépbázisból terven fe­lül 70 ezer márka értékű szál­lítására kötelezték magukat de­cember végéig. így a kiskőrösi gyár a tőkés export tervét kö­rülbelül 100 ezer márkával túl­teljesíti az idén. A. T. S. (Straszer András felvétele) Vegyes érzelmekkel fogadjuk a leimérések tapasztalatait, mi­szerint az érettségi előtt álló diá­kok a kelleténél tanácstailanab- bul állnak a pályaválasztás előtt. Pedagógus és szülő szinte sze­rencsésnek érzi magát, ha hatá­rozott célja van a fiatalnak. Pe­dig ez nem szerencse, hanem eredmény. Szerencse ahhoz kell, hogy a tervek megvalósuljanak. Gyakran már az első nekifutás csalódás: nem sikerül a felvé­teli ... Csakhogy az ember nem sirat­hatja egy életen ke­resztiül ön­magát. Dönh tenie kell, s másfelé pró­bálkozni — általában az eredeti elképzelés közelében. A kivéte­lekre azt mondjuk, hogy vagy az eredeti cél nem volt az igazi, vagy pedig más úton nem szá­míthat túlzott sikerekre. Sikeres-e Bajzák Lajos élete? Attól függ. Ha egy esztergályos­tól megkérdeznénk, sikert jelen­tene-e számára annak elérése, hogy hetven dolgozót irányíthat, valószínűleg igennel felelne. S egy gimnáziumi érettségivel ren­delkező fiú is bizonyára sikernek érezné, ha kineveznék ágazatve­zetőnek. A kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet harminchat éves vasipari ágazat­vezetője is bölcsész akart lenni. Az érettségi után tanulta ki a vasesztergályos szakmát. Az ember dönt 1969 óta dolgozik a szövetkezet­Síkerez? ben 1972* T , ben vettek Lenet lel a párt­ba, 1975 óta alapszerve­zeti párttit­kar. Siker ez? Lehet. De ennél sokkal fontosabb, hogy kiegyen­súlyozott, elégedett ember. Azaz­hogy, ha az elégedettséget azo­nosítjuk a mindenbe belenyug- vó, a hibákra legyintő, önmagával szemben semmi követelményt nem támasztó tespedtséggel, ak­kor Bajzák Lajosról azt kell mondani: nagyon is elégedetlen. Ez az elégedetlenség ott kezdő­dik nála. hogy a műszaki egye­Más em­ber gyorsan vigasztalná magát az ő helyében: erre most nincs idő. Kötelezett-^ séget jelenít a család: a két kis ikerrel — gyermekei ötödikesek — is fog­lalkoznia kell. Néha túlóra is akad, mostanában csak azért rit­kábban, mert épül a családi ház. Az öithónapos pártiskolát el­végezte ugyan, de azért az idén mái másodéves az esti egyete­men. Azt még az ilyen önmagá­val szemben elégedetlen ember­nek is be kell látnia, hogy eny- nyi elfoglaltság mellett a mű­szaki egyetem egyelőre csak terv lehet. Elsősorban a távolság miatt. De a szakikönyvek helyben van­nak. s ezek forgatását nem ha­logatja holnapra A vasipa­ri ágazati­ban, ahol konzerv- és gyógyszer- ipari beren­dezések, tar­tályok, gé­pek készül­nek. közúletek és lakosság részé­re mérlegjavítást, villanymotor- tekercselést, forgácsolást végez­nek. az ágazatvezetőnek is sok­oldalúan ismernie kell a szak­mát. A melléküzemág hozzájárul a szövetkezet műszáki-technikai színvonalának emeléséhez is; egv mezőgazdasági üzemnek mindig szüksége van szerszámgépekre. Az újítások száma is jelentős, a ve­zető figyelmének erre is ki kell terjednie. A szakmai ismereteken túl törődnie kell nemcsak be­osztottai, hanem a százhetven fő-' nyi ipari ágazatban dolgozó em­ber minden olyan problémájával, ami eav párt,titkár feladata. Baizák Lajos azt mondja ma­gáról. hogy nem szigorú, inkább túlzottán engedékeny vezető. Esésben bizonyos, hogy ez az en­gedékenység megértést jelent, semmint a lazaság, a munkafe­gyelem megsértése feletti elné­zést. Abban a szövetkezetben ugyanis, ahol évente harminc embert segítenek huszonötezer forintig terjedő kamatmentes la­kásépítési kölcsönnel, szolgálati lakásokat tartanak fenn, Bala- tonföldváron saját üdülőben, Miskolctapolcán bérelt szobák­ban pihenhetnek a dolgozók; ott ezekből az adatokból sok min­denre lehet 'következtetni. Elősorban arra, hogy az ezer embert foglalllkoztató szövetkezet jót gazdálkodik. Csak a megter­melt javakat lehet szétosztani, s ahol szociális célokra ennyit tud­nak fordítani, ott sem a veze­tők, sem a dolgozók nem tűrhe­tik a lazaságot. Másodsorban arra, hogy a szö­vetkezet gazdasági és párt-, tö­megszervezeteinek vezetői — s köztük van Bajzák Lajos is — fontos politikai kérdésnek tekin­tik a dolgozók szociális — és életkörülményeinek megoldását. Bajzák La­jos azért akart annak idején böl­csészkarra menni, mert mindig rendkívül jó jegyei vol­tak humán tárgyakból. Érdemes elgondolkozni azon. hátha ez a humán érdeklődés ennél többre — a humanizmusára — muta­tott? Vagy talán az irodalom- szeretetből merített emberi böl­csességének is köszönheti vezetői készségét? Mindenesetre a régi „szerelemhez” sem hűtlen — ked­vencei a mai magyar írók. és szívesen veszi elő a művészet­történeti könyveket is. Azt mond­ják. az élet a legjobb nevelő. De csak annak, aki nem hagyja so­dortatni ma­gát általa, hanem a mindenkori helyzetek­hez alkalmazkodik. Bátran és szí­vósan; azaz helytállóan. Nem tu­dom. hogy melyik volt az a pil­lanat, amikor a humán érdeklő­désű emberből műszaki beállí­tottságú lett; valószínű, hogy ez fólyamatosan alakulhatott ífey. Bizonyára készség is kellett hoz­zá: hogy az ember fel tudja fe­dezni mindenben a szépséget. Bajzák Lajos azt mondja: a megismerés mindig örömet jelent. K. K. tem hiányát egyre nyomasztóbb­nak érzi. Család és egyetem A vezető figyelme Régi szerelem Az élet a legjobb nevelő A Kecskeméti Konzervgyár 5- ös számú készáruraktárában hu­szonöt katona szorgoskodott. Cse­megekukoricát csomagoltak, rak­tak kartonokba, amelyek nyugat­német exportra mentek. Sándor József honvéd, aki Nógrád me­gyéből, Tar községből vonult be, miután felvételt nyert Egerbe, a Ho Si Minh Tanárképző Főisko­lára, példás ügyességgel rakta dobozokba a konzervet, — Földrajz,—biológia szakos vagyok — mondta, amíg éppen anyagra vártak —, s nekem na­gyon jól jött, hogy itt dolgoz­hatok. Tudom majd hasznosítani tanári munkámban., hiszen a gazdasági földrajzhoz az is hoz­zátartozik, mit hol gyártanak az országban. Ebben egyébként se­gítségünkre sietett a gyár párt- bizottságának szervező titkára is, aki pompás előadást tartott az élelmiszer-, konzerviparról és a gyár termékstruktúrájáról. — Valamennyien előfelvételi- sek vagyunk — szólt közbe Híd­végi György honvéd Budapest­ről. aki szintén Egerben végzi maijd a tanárképzőt, — Jól bele­jöttünk a munkába, teljesítmé­nyünk száz-százhúsz százalékos. Ez a munka nagyon hasznos, s nem megy sem katonai, sem pol­gári tanulmányaink rovására. Sza­bad időben ugyanis van időnk foglalkozni a tananyaggal. No. persze jut idő szórakozásra, spor­tolásra is. A gyár KlSZ-szerve- zetével több közös programot szerveztünk, s a kispályás lab­darúgásban váltakozó szerencsé­vel szerepeltünk. A dobozüzemben nagy volt a zúgás, alig érti az ember saját szavát is. Misz József honvéd, aki jelenleg dobozleszedőként ritmikusan végezte a munkát, be­szélgetésünk idejére társát kérte meg. dolgozzon helyette. — Egy évet kellett várnom, hogy felvegyenek a főiskolára, ezért a hűtőházba mentem dol­gozni. Az egri hűtőházban bérel­számoló voltam, s most végzek életemben először fizikai mun­kát. A munka nem nehéz, csak kitartást igényel és jól össze kell dolgozni társaimmal, hogy meg­legyen a harmónia. Nagyon hasz­nosnak ítéltem meg tevékenysé­günket. hiszen ez jó a népgazda­ságnak. jó a gyárnak és jó ne­künk is, hiszen pénzt keresünk. Pénzkereset. Erről Erdősi Jó­zsef honvédet kérdezzük. aki Esztergomból vonult be, s most uborkát csomagol NDK export­ra. — A munkahelytől függően na­ponta száz-száznegyven forintot keresünk, igaz, ennek csak hat­van százalékát kapjuk kézhez. Októberben huszonöt munkana-. pót dolgoztunk, így az átlagke­resetünk, beleszámítva a máso­dik műszakot is, 1800—2000 fo­rint lesz. Szívesen dolgozunk, s úgy tudom, a mi brigádunk ér­te el a legnagyobb teljesítményt. A katonák tehát jól érz.ik ma­gukat, szívesen dolgoznak, jó kapcsolatokat alakítottak ki a gyár dolgozóival. Vajon a gyár­nak mit jelent a katonák segít­sége? Erről Bálái Antal, a gyár munkaügyi osztályának vezetője beszélt. — A szerződés értelmében ok­tóber 4-től november végéig dol­goznak nálunk a katonák. A készáruraktárban csomagolnak, a konzervüzemben anyagmozga­tást végeznek, és sterilkosárba raknak és kiszednek, a göngyö­legraktárban ládát és üveget osz­tályoznak, rendeznek. Nagy szük­ség van rájuk, hiszen, ha nem jönnének hozzánk a fiúk segí­teni, dolgozóinknak többet kel­lene túlórázniuk és vasárnap is dolgozniuk. A katonák segítsége révén nincs gondunk a készáruk elszállításával, a nyersanyag fel- , dolgozásával. Köztudomású, hogy a konzervgyár főleg női munka­erőt foglalkoztat, s így jól jön. hogy a még hátralevő nehezebb fizikai munkát a fiúkkal végez­tessük el. ök mindent vállalnak, lehet rájuk számítani. Dajka Jánosné, a gyár párt- bizottságának titkára is dicsérte katonafiaink helytállását. —- Nemcsak a munkában se­gítenek, de részt vesznek a gyár mozgalmi és kulturális életében is. Egyetlen példát erre. A kato­nák felajánlották, hogy november 4-én a gyári ünnepségen önálló műsort adnak a gyár dolgozói részére, s miután tanárképző fő­iskolára járnak, néhányan már be is állták az énekkarba. Tar­tottunk a katonáknak kétórás tá­jékoztatót, s megismertettük ve­lük a gyár életét, munkáját. Ma már nem furcsa, sőt ter­mészetes. hogy a haza védelmé­re rendelt fiúk. a harc tudomá­nyát tanuló katonák részt vesz­nek a békés munkában. Segíte­nek újabb és újabb értékek elő­állításában. olykor az építkezés­ben, vagy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, ott, ahol szükség van rájuk. Derék dolog ez, hiszen közvetve ez is a ha­za védelmét szolgálja. Gémes Gáboi • Közösen gyorsabban megy. • Erdősi József az NDK-ba szánt uborkát rakja kartonba. • A munka ritmusa a fontos — mondta Misz József honvéd. Népgazdasági munkán Egy humán érdeklődési „műszaki” portréja

Next

/
Thumbnails
Contents