Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-05 / 262. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 262. szám Ára: 90 fillér 1978. november 5. vasárnap Megkezdődött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa Szombaton megkezdte tanács­kozását a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatóságának épületében. A megnyitó előtt Benke Valéria, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bi­zottságának elinöke kitüntetése­ket adott át a szövetség társa­dalmi aktivistáinak az előző kongresszus óta kifejtett tevé­kenységük elismeréseként. Grá- ber Györgyöt, a Neue Zeitung főszerkesztőjét nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. A Munka Érdem­rend ezüst fokozatát két, bronz fokozatát egy társadalmi akti­vista kapta meg. Szocialista Kul­túráért kitüntetést kilencen, Ki­váló Munkáért kitüntetést hatan kaptak, ketten miniszteri dicsé­retben részesültek. A kétnapos kongresszus meg­nyitóján Krauth János, a Ma­gyarországi Németek Demokrati­kus Szövetségének elnöke üdvö­zölte a 304 küldöttet és a meg­hívott vendégeket, köztük Ben­ke Valériát, Garamvölgyi Károly oktatási és Tóth Dezső kultu­rális miniszterhelyettest. A szövetség országos választ­mánya beszámolt a IV. kong­resszus óta végzett munkáról. Megállapította: a Magyarorszá­gon élő németek tevékenyen részt vesznek a szocializmust építő munkában, a politikai, tár­sadalmi, kulturális életben. Meg­elégedéssel tapasztalják: minden tekintetben egyenjogúak. A szö­vetség munkájáról szólva megál­lapították: szorosan együttműkö­dött a párt-, az állami és a tár­sadalmi szervekkel. A beszámoló számba vette az eredményeket, de nem hallgatott a problémák­ról sem. Javasolta többek között — mivel egyre többen igénylik az anyanyelvi oktatást —. hogy az óvodákban, az iskolákban még. több lehetőséget nyújtsanak az anyanyelv megőrzésére, tanu­lására. Réger Antal főtitkár a beszá-, mólóhoz fűzött szóbeli kiegészí­tésében hangsúlyozta: eredmé­nyekben gazdag időszakot érté­kelhetnek. (MTI) Gépkarbantartás a szövetkezetekben Tanácskozás a szerviztevékenység javításáról A mezőgazdasági termelés to­vábbi növelése szükségszerűvé te­szi, hogy az üzemek eredménye­sebben, gazdaságosabban használ­ják az egyre nagyobb teljesítmé­nyű erő- és munkagépeket. Ennek érdekében a műszaki eszközök üzemfenntartását, üzemeltetését is a legjobb hatásfokkal kell meg­oldanak. Sajnos, néhány kivétel­től eltekintve, a gépkarbantartás színvonala elég alacsony, különö­sen a szövetkezetekben. Bebizo­nyosodott, hogy a mezőgazdasági üzemek a különböző munkaterü­leteken foglalkoztatott gépek ál­lásidejét csaknem a felére csök­kenthetik, ha rendszeresen elvég­zik a tervszerű megelőző karban­tartást. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Műszaki Intézete több éves vizsgálat alap­ján kidolgozott egy tmk-, illetve diagnosztikai technológiát, amely magában foglalja a munkavédel­met és a gazdaságossági számításo­kat is. Kevés beruházással, meg­felelő műszerek beszerzésével a tervszerű megelőző karbantartás nagymértékben javítható. Egy átlagos nagyságú, ötezer hektáros szövetkezet, amelynek 40—50 erőgépe van, évente leg­alább félmillió forintot takaríthat meg, ha rendszeresen elvégezteti a tervszerű megelőző karbantar­tást. Ez az összeg, amelyet a MÉM Műszaki Intézete javítástechnoló­giai főosztálya vizsgálatai alapján kiszámított, az alkatrész-, tüze­lőanyag-, a kenőanyag-felhaszná­lás, valamint az állásidő csökke­néséből, a gépek élettartamának növekedéséből adódik. Néhány megyében a területi szövetségek csoportokat alakítot­tak. amelyeknek a műszaki, a diagnosztikai, valamint a tüzelő­anyag-felhasználási ellenőrzések­hez műszerekkel felszerelt jármű­vei vannak, és szükség esetén a helyszínre mennek. Ez ugyan nem a legjobb megoldás, de addig, amíg a közös gazdaságok az eddi­• Műszerrel állítják be a gépjár­mű gyújtóberendezését. ginéi jobban nem szervezik meg a saját tmk-munkájukat, ez sem elhanyagolható. A nagy mezőgaz­dasági munkák előtt fokozottab­ban van szükség az erő- és mun­kagépek karbantartására, a diag­nosztika segítségére, ehhez azon­ban jól működő szervizrészlegre van szükség a mezőgazdasági üze­mekben. E célok' elérésére rendezett szakmai tanácskozást és bemuta­tót az erőgépek korszerű karban­tartási rendszeréről a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetsége a jánoshalmi mezőgazdasági szakmunkásképző és munkástovábbképző intézet­ben. A szervizszerű karbantar­tás szükségességéről, hatékonysá­gáról dr. Mélykúti Csaba, a MÉM Műszaki Intézet javítás­technológiai főosztályának vezető­je tartott diavetítéssel kísért elő­adást, amelyet konzultáció köve­tett. Kár, hogy egyes szövetkeze­tek vezetői nem vettek részt a ta­nácskozáson, holott az jó alkalom­nak kínálkozott a szervizszerű karbantartás előnyeinek, szükség- szerűségének elemzésére, s elin­díthatja azt a folyamatot, amely a mezőgazdasági erő- és munka- géDek a mai követelményeknek megfelelő korszerű üzemeltetését leszi lehetővé. G. E. Uj létesítményeket avattak Gyermekparadicsom a szövetkezetben A kecskeméti Törekvés Terme­lőszövetkezet történetében a haj­dani krónikás a tegnapi napot is a jelentős ünnepek sorában jegy­zi fel: ugyanis ezen a napon adták át a közös gazdaságban dolgozók gyermekeinek az ötven személyre épült óvodát. Az ünnepélyes avatáson részt vett dr. Körös Gáspár, a városa pártbizottság első tikára, aki ava­tó beszédében szólt arról, hogy mit jelent egy új óvoda megnyi­tása akkor, amikor az ősszel több mint hatszáz gyermek felvételét kellett visszautasítani a helyhiány miatt. A Törekvés Tsz-t is példa­ként állította a többi üzem, közös gazdaság elé, hogy az óvodai el­helyezés gondjainak enyhítésére így is lehet segítő kezet nyújtani. Az ötödik ötéves tervben ezer új óvodai hely létesítését tervezték Kecskeméten, de a növekvő igé­nyek kielégítésére még ezen felül hamarosan megkezdik a Reszelő­gyár egyik épületében egy 200 he­lyes óvoda kialakítását. A tsz elnöke, Szmolenszky László mem kis büszkeséggel mu­tatta be az új létesítményt, mely-, nek egymillió kilencszázezer fo­rintos költségében benne foglal­tatik minden, az épülettől kezdve a firkálófalas kerti mesesarokig. Kecskemét város Tanácsa a felét vállalta magára a költségből. Di­cséret illeti a közös gazdaság 30 tagú építőbrigádját is, akik négy és fél hónap 'alatt készítették el ezt a gyermekparadicsomot. Örömhír az is, hogy a város óvodagondjait enyhítendő, a ter­melőszövetkezet 25 óvodást fogad, akiket naponta a közös gazdaság autóbuszával hoznak—visznek Talfájába. Az épület egyébként otthont ad az orvosi rendelőnek is, ahol gyer­• Az új óvoda birtokosai műsorral és virággal köszöntik a vendégeket és az építőket. mekorvosi, belgyógyászati, vala­mint fogászati rendelést is tarta­nak. A szövetkezet lakótelepének új útja is elkészült az óvodaava­tásra, S' talán nincs is olyan em­ber errefelé, aki a saját munká­jának eredményét ne látná az új létesítményben. S az öröm így teljes, hisz mindannyiuké ... N. M. Korszerű gumikeverő üzem Kalocsán A november 7-e tiszteletére rendezett ünnepség keretében avatták fel tegnap Kalocsán a Műanyag- és Gumifeldoligozó Vál­lalat új gumi'keverő üzemét. A mintegy 20 millió forintos beru­házással épütlt létesítmény át­adásán részt vett a megyei párt- bizottság képviseletében Pogány Károly, Vágó Iván, a megyei ta­nács ipari osztályának vezetője, Pnlsovits József, a HVDSZ me­gyei bizottságának titkára, Tóth Ferencné, a város országgyűlési1 képviselője. Szvorény János, a városi pártbizottság első titkára. Gcri István, a városi tanács el­nöke. Az, új létesítmény három rész­ből — keverőüzemből, raktárból és kompresszortelepből — áll. A keverőüzemben a korszerű fél­automata berendezésekkel minő­ségileg jobb félkész anyag állít­ható efő a műszaki gumicikkek gyártásához. A termelés is jóval hatékonyabb, s ami a legfonto­sabb, felszámolták a keverőüzem kedvezőtlen munkahelyi körül­ményeit. Sőt, a tágas, világos, jól szeV'őz'iefbefő és megfelelően fűlött üzemcsarnok magában fog­lal még egy jól felszerelt fekete­fehér öltözőt, mosdót is. P ontos része a beruházásnak a 2400 négyzetméter alapterületű raktár, amely a nyerskeverék- gyártáshoz szükséges alap-, töl­tő- és tulajdonságszabályozó anyagoik megfelelő tárolására épült. Az új kompresszortelep a keverő gépsor préslevegővel való ellátásán kívül lehetővé teszi a termelő- és segédüzemekben a sűrített levegővel működő szer­számok és munkagépek alkalma­zását. N. O. • A KALO- PLASZTIK új üzeme. • Kompresz- szortelcp. Termel a szikrai gyümölcslé-palackozó Termel a szikrai gyümölcs- és zöldség- léüzem. amelynek ünnepi átadására szom­baton került sor. Az évi 85 ezer hektoli­ter kapacitású új létesítményt a társvál­lalatok. valamiint a görög Árván,itis cég képviselőinek jelenlétében Ivádi Géza, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályve­zetője adta át rendeltetésének. A 70 mil­liós beruházásban társ a Borsodi Vegyi­kombinát, a Déligyümölcs Nagykereske­delmi Vállalat és az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája, gesztora és fenn­tartója a Kecskemét—sz.ikrái Állami Gaz­daság. Az alig nyolc hónap alatt elkészült új üzem létrehozását kétéves előkészítő mun­ka előzte meg, hogy garantált alapanyag­gal, a késztermék piacával indíthassák a gyárat, Ez -idő alatt — a -társvállalatokkal együtt — kidolgozták az üdítő italok gyár­tástechnológiáját. A külföldi alapanyagú gyümölcslevek előállításához átvették a gyártástechnológiát is a görögöktől, ahon­nan a citrusfélék nyersanyaga érkezik. A félkésztermékért cserében árut kapnak, s a szikrai gyümölcsleveket hét országban értékesíti a külföldi partner. A négy cit­rusfélén kívül a magyar alapanyagú gyü­mölcs- és zöldségleveknek is piacot te­remtett a görög cég, s már fogadja a pa­radicsom- és vegyesgyümölcslé-koktélt. A teljesen automatizált üzemben olasz, gépsorok végzik az egybekapcsolódó mun­kafolyamatokat. Az üzemcsarnokon belül állítják elő, a hazai olefi-nprogra-m kere­tében a műanyag flakonokat, amelyeket automata- gép továbbít a palackozópályá­ra. A töltővonalon óránként — mérettől függően — 3000—6000, illetve 12 000 pa­lack haladhat át, és szükség esetén há­rom műszakban is termelhet az üzem. Je­lenleg hatféle hazai és déligyümölcsből készült frissítővel töltik a palackokat, s néhány hét múlva már az üzletekben is megjelenik a sárga flakonos Olympos. Évente 15 millió palack üdítő italt állí­tanak elő itthoni ellátásra, illetve export­ra. Ebből 1,8 millió palackot a nyersárut szállító görög cég vesz át. Jövőre bővítik majd a választékot, a mostani paradi­csomkoktélon és vegyesgyümölcslén kí­vül szőlőből és almából is készül frissítő ital. Az exportlehetőségek kihasználása mel­lett. elsősorban hazai fogyasztói igény ki­elégítése volt a cél. A déligyümölcsből készült üdítő italok gyártásával évente 900 ezer dollár a megtakarítás, s export­jával nő a népgazdaság valutabevétele. Így a gyár beruházási költsége előrelát- hiatóain három év alatt megtérül. V. E. Csapatmunka A tudományos kutatásokban világszerte viharsebesen teret hódított a „team"-munka. Az ok, amely ezt a sebességet magyarázza, könnyűszerrel megvilágítható: néhány évti­zede elmúlt a magányos fel­találó-zsenik korszaka, akik otthon, a konyhaasztalon ki- ' sérletezgetve dolgozták ki vi- . lágraszóló újdonságaikat. Va­lóban: korunk nagy találmá­nyai már ritkán kapcsolhatók személyekhez — tessék kipró- . bálni: ugyan ki találta fel az űrhajót és a tranzisztort, az atomerőművet és az integrált áramkört? Természetesen: team-ek — kutatócsoportok —, vagy éppenséggel együtt­működő intézetek tucatjai a feltalálók. S érthetően, hiszen a részekre, kutatási mozaikok­ra szakosodé tudomány csak újabb integráló — a részeket magasabb szinteken összekap­csoló — módszerekkel képes az ■ előrehaladás ösvényeit megtalálni. Nem ok nélkül kalandoz­tunk — hasonlatot keresve és találva — a tudomány új módszereinek terepére. Két­ségtelen, hogy mindaz, amit akárcsak módszereiben is, a fejlődés élén haladó tudomány kidolgoz, előbb-utóbb nélkü­lözhetetlenné válik az egész társadalomban. A tevékenysé­geknek ez összhangzata, a részeknek ez az integrálódása — amit helyénvaló most már közkeletűbb értelemben csa­patmunkának neveznünk — már ma is elemi feltétele a termelésszervezésnek, az ér­telmes, hatékony gazdálkodás­nak. Más kérdés, hogy gyakran — a vállalati kapukon innen és túl — hiányzik ez az ele­mi feltétel. Talán nem feles­leges hozzátenni, hogy a gaz­dálkodás részeleméinek tervsze­rű összmüködéséhez éppen a szocialista társadalom nyújt történelmileg kiteljesedő lehe­tőségeket, ám sokat kell még tennünk azért, hogy a lehe­tőség mindenütt valósággá is váljék. Kétségtelen, hogy gazdálko­dásunk valamennyi részeleme egyszersmind részérdekekhez kötődik, amelyek sokféle ala­kot ölthetnek, a személyes, a vállalati, a területi érdekek­től, az ágazat, a szakma sa­játosan önállósult érdekéig. Az elhatárolódás társadalmi bázisrendszere is roppant sok­színű; nemcsak anyagi érdek­vonulatok húzódnak itt, ha­nem — például — a tervező presztízse a beruházóéval szemben; a vállalati osztály önállósult hivatástudata az egész vállalat érdekpályáját keresztezve, és a sor hossza­san folytatható. Fontos hozzá­tennünk: vulgáris egyszerűsí­tés lenne a részérdeket eleve véteknek, morális torzulásnak minősíteni — ellenkezőleg: az árutermelő társadalomban — márpedig a szocialista tár­sadalom is az —, ahol a ja­vak pénzért vásárolható áru­formát öltenek, s ahol a mun­kamegosztás társadalmi réte- gezettségében az áruforgalom hoz létre gazdasági kapcsola­tokat — a részérdek szükség- szerű eleme a valóságnak. Am ha ezzel, mint realitással szá­molunk is, alapvető társadal­mi követelmény azoknak a folyamatoknak az erősítése, amelyek a részeket egésszé, a vállalati mozaik-érdekeket vállalati érdekké, s mindezt: az országos összműködés sod­rásába vonva közérdekké ala­kítják. V Napjaink gazdasági gondja­it közelebbről vizsgálva rend- re-sorra kimutatható, hogy a — tágan értelmezett — csa­patmunka kínál bonyolult, ne­héz problémákban igazi meg­oldásokat. Nem abból szár­maznak a gondok, hogy a vál­lalat, a műhely, a kutatóinté­zet, a szövetkezet képviseli önállósult érdekeit, hanem hogy hiányzik olykor a ma­gasabb szinteken integráló ha­tás. Ezért megeshet, hogy a vállalat akkor jár jól, ha avult, ráfizetéses terméket gyárt; a külkereskedő akkor, ha alacsony áron értékesít; a vállalati szervező akkor, ha pompás jelentéseket ír, s be­éri ennyivel; a beruházó ak­kor, ha eleve alátervez, hogy később magyarázható legyen a pénzügyi előirányzat túllé­pése ... A sportban közismert, hogy a csapat nem egyszerűen já­tékosainak számtani összege — az összjáték az a többlet, amit a játékosok csak együtt nyújthatnak. S ez bizony nemcsak a sportban van így! T. A ■nnu • Tetszik a termék a görög cég képviselőjének.

Next

/
Thumbnails
Contents