Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-01 / 258. szám
ÖFI NÉPE # 1978. november 1. A mezőgazdasági dolgozók MEDOSZ érdekvédelméről Az utóbbi években sokat fejlődtek a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményei. Számos intézkedés történt az ipari munkásságéval azonos szociálpolitikai kedvezmények — az ingyenes orvosi ellátás, a fizetett szabadság, az üdültetési lehetőségek bővítése, s az egységes nyugdíjkorhatár fokozatos bevezetése — biztosítására. A rendeletek és jogszabályok alkalmazásának, a dolgozókat megillető jogok érvényesülésének ellenőrzése, azaz a mezőgazdasági dolgozók érdekvédelme — a szakszervezet, a MEDOSZ tevékenységének fontos része. Mire irányul ma az érdekvédelem, és melyek a további feladatok — erről beszélgettünk dr. Dobi Ferenccel, a MEDOSZ főtitkárával. — Mielőtt részletezném érdekvédelmi 'tevékenységünk céljait és eredményeit, előre kell bocsáta- nom, hogy a MEDOSZ a • társadalom meglehetősen széles és szerteágazó területét fogja át, lévén a mezőgazdasági, az erdő- és fagazdasági, válámint a vízgazdálkodási dolgozók szakszervezete. Ebből következik, hogy tagjaink nemcsak termelőüzemekből kerülhetnek ki, de szakoktatási kutatóintézetekből, sőt szolgáltató vállalatoktól is. — Például? — Például az AGROTRÖSZT- től, az AGROBER-től vagy a Vetőmagtermelő Vállalattól. Ez az összetétel szakszervezeti vezetőinktől, aktivistáinktól alapos helyismeretet és differenciált érdekvédelmi tevékenységet 'követel. Sajátosak á gondok egy állami gazdaságban is, egy erdőgazdaságban is: az előbbiben még mindig sok dolgozó lakik tanyán, ahol nincs villanyáram, vagy a múltból örökölt cselédházakban, az utóbbiban pedig a szűkös jóléti alap okoz gondóklat. Az egyik munkahelyen álékor képviseljük jól a dolgozók érdekeit, ha szorgalmazzuk a szakképzést, a másikon pedig a baleseti veszélyforrások megszüntetését. Aki végiggondolja, egyetért velünk abban, hogy az üzemi, munkahelyi demokrácia erősítése, megfelelő fórumainak biztosítása éppen úgy a dolgozók érdekeit szolgálja, mint — mondjuk — a kollektív szerződések betartásának folyamatos ellenőrzése: a nehéz fizilkai munkák gépesítésének szorgalmazása éppúgy, mint a lakásépítési akció támogatása. — Ha már így behatolunk az érdekvédelmi feladatok sűrűjébe, hallhatnánk néhány konkrét példát a MEDOSZ ilyen irányú kezdőmé nyezéseiről ? — Az ágazat valamennyi új létesítményének, a termelőberende- zeseknek, új gépeknek az üzembe helyezésénél jelen vagyunk, részt veszünk a munkavédelem szabályozásában, sőt, a munkaidő szabályozásában is. — Az utóbbi a mezőgazdaságban még mindig tetemes ... — Így rögződött a köztudatban. Pedig az utóbbi két évben a gazdaságok többségében már évi 2300 órára ősökként — ez heti 48 órás muníkaidőnek felel meg —, és az év végéig mindenütt kötelesek ennyire csökkenteni! Annak idején a MEDOSZ tárta fel az állami gazdasági dolgozók lakáshelyzetét, és — mivel a gazdaságok területén állami lakás-, illetve mun- káslakás-építkezés nem folyik — megfelelő intézkedéseket sürgetett. Kezdeményezésünkre így látott napvilágot az az 1976. évi rendelkezés, amely intézkedik a szociális követelményeknek meg nem felelő lakások szanálásáról, s az állami gazdasági dolgozók lakásépítkezésének vagy -vásárlásának hosszú lejáratú OTP-köl- csönnel való támogatásáról, valamint a vállalati támogatás eszközeiről és mértékeiről. Egyébként az állami gazdaságoknak ebben az ötéves tervben mintegy 6000 cse- lédlakást kell szanálniuk, további 10 ezer lakást pedig korszerűsíteniük. — A dolgozók üdültetési lehetőségei körül mi a helyzet? — Az utóbbi két évben a SZOT- üd ültetést igénybe vett fizikai dolgozók aránya 41,5 százalékról 53- ra emelkedett; kiterjesztettük a SZOT-üdültetést a termelőszövetkezeti alkalmazottakra is. — Ha már a termelőszövetkezeteknél tartunk, beszéljünk a tsz- al.apszervezetekről, hiszen azok még egészen fiatalok. — Ügy van: 1976-ban alakultak meg a termelőszövetkezetekben a MEDOSZ-alapszervezetek, az alkalmazotti munkaviszonyban állók érdekvédelmére. Napjainkban már a téeszéknek mintegy harmadában, 642 alapszervezetben csaknem 50 ezer alkalmazott számít tagjaink közé. A szakszervezetek életrehívása az ő esetükben számos, jogilag rendezetlen problémára hozott megoldást, az üdültetéstől a munkaügyi vitákban szükséges jogvédelemig. — Beleértve a jogsegélyszolgálatot is? — Többi ágazatainkkal ellentétben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben még nincs jogsegélyszolgálat, de már tárgyaltunk a TOT-tal fokozatos bevezetésének lehetőségeiről. — Utoljára hagytam a munka- védelem kérdését. Sajnálatos tény. hogy a mezőgazdaságban —, s oson belül a termelőszövetkezetekben — elég nagy az üzemi balesetek és az így elvesztett munkanapok száma .,. — Tegye hozzá, hogy a munka- és üzemegészségügy terén elért fejlődés, a munkavédelmi oktatás és propaganda javulása, a biztonságos munkavégzés feltételeinek javítása ellenére. Ezért is fi-' gyeltünk oda nagyon az V. ötéves tervidőszakra kidolgozott szociálpolitikai és munkavédelmi tervekre, a baleseti veszélyforrások csökkentését szolgáló intézkedésekre — beleértve a nehéz fizikai munkák gépesítését, a munkavédelmi eszközök alkalmazásait és így tovább — Mikr a további tennivalók? — Az eddiginél is több segítséget kívánunk nyújtani a mező- gazdasági tsz-alapsze evezetek nek a szakszervezeti munka színvonalának emeléséhez, a szervezettség növeléséhez, a hatáskörükbe tartozó jogok gyakorlásához. Segíteni a munka szerinti bérezés elvének jobb érvényesülését, az anyagi ösztönzési rendszer továbbfejlesztését. A dolgozóik szociális helyzetének, élet- és munkakörülményeinek' javítása érdekében újabb, kezdeményezéseket kívánunk tenni a korszerű és biztonságos muníkaszállítás, a nem telepített munkahelyek szociális leteti (menyekkel való ellátása, az üzemegészségügy fejlesztése és a lakásgondok megoldása érdekében. Itt jegyzem meg, hogy kormány- program alapján — illetékes főhatóságokkal együtt — felülvizsgáltuk a korkedvezményes munkaköröket, s a tapasztalatok most vannak feldolgozás alatt. Végül, szakszervezetünk a SZOT támogatását igényli az erdőgazdasági és vízügyi ágazalt problémáinak kiemelt kezeléséhez, ezeknél az állami támogatás kiterjesztéséhez, valamint az erdő- és fagazdaságok jóléti alapjának egyszeri korrekciójához. Nyíri Éva Televíziós lánc # A Győri Tanítóképző Főiskolán több korszerű oktatási segédeszközt használnak. A legújabb az a televíziólánc, amelynek segítségével a tanítási órákat képernyőn figyelhetik a hallgatók. A képen: alkalmi tv-stú- dió az egyik tanteremben. (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Erőműóriás Megkezdték a Nikopol-Turnu Magurele, a bolgár—román közös vállalkozásban létesülő hatalmas dunai vízierőmű építését. A jelentős komplexum terveit a szófiai ENERGOPROEKT és a bukaresti Vízierőműépítő Vállalat szakemberei készítették. A KGST komplex programja keretében megvalósuló hidrotechnikai nagyüzem két, egyenként 400 megawattos erőműt foglal magában, ezek a terv szerint évente kétmilliárd kilowattóra energiát termelnek. Különösen jelentős az itt létesülő, 365 kilométer hosszú víztároló, amely a környező területek vízellátását, öntözéses lehetőségeit bővíti. A parton 290 kilométer hosszúságban gátak, új vízvezetékrendszerek, öntözőművek, szivattyúállomások épülnek majd. A duzzasztógát kétezer méter hosszú és 10 méter magas lesz. Vasútvonal és közút Vezet át az itt épülő hídon. Az új erőmű területe bolgár oldalon 90 hektárnyi; külön kikötője lesz. Az építéshez 100 köbméteres óránkénti 'teljesítménnyel dolgozó togtpnelemgyár adja majd a szükséges anyagot. A következő években több mint kétezer építőmunkás tevékenykedik itt. (BUDAPRESS—SOFIA- PRESS) IZ ét évvel ezelőtt feje- ^ ződött be a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának 100 millió forintos rekonstrukciója. Ennek eredménye ma már kézzelfogható, míg ugyanis a beruházás előtti évben — 1972-ben — 112 millió, forint volt a gyár termelési értéke, a befejezés utáni esztendőben, — 1977-ben — már elérte a 242 millió forintot. Bel- és külföldön egyaránt keresettek a kecskeméti kárpitozott bútorok — Hogyan készülnek az idei év befejezésére .— kérdeztem a napokban Borsos Györgytől, a gyár igazgatójától. — A tavalyihoz viszonyítva felemelt terv teljesítésével járulunk hozzá a vállalat célkitűzéseinek megvalósításához — mondta az igazgató. — Termelési értékünk eléri majd a 278 millió forintot, ami 16,8 százalékos növekedést jelent. Ennek feltételeit természetesen gondos munkaszervezéssel kellett megteremteni. Az év első háromnegyedének eredményeit értékelve annyi már bizonyos^ hogy eleget tudunk tenni kötelezettségeinknek. A belkereskedelmi forgalom• Juhász Ferenc és Juhász Sándorné, a Zrínyi szocialista brigád tagjai, az NSZK megrendelésre készülő Faun nevű székeket állítják össze. ban termékeink iránt igen nagy a ^ kereslet. Nem utolsósorban azért, mert ebben az évben az igényeknek megfelelően több új • Berta Józsefné és Nagy Mihályné a Felszabadulás ifjúsági brigád tagjai a Sába II. nevű kárpitozott garnitúra készítésén dolgoznak. (Opauszky László felvételei) típusú bútorral jelentkeztünk. A hatféle általunk gyártott, kárpitozott garnitúrából például négy, a tízféle székből pedig ugyancsak négy az új típus. Örömmel mondhatom, hogy a Linda nevű — a vásárlók körében nagy sikert aratott — kárpitozott garnitúrát saját szakembereink tervezték. A negyedik évben 400 garnitúrát gyártunk belőle, jövőre pedig ennél sokkal nagyobb megrendelésre számítunk. — A külföldi partnerek is elégedettek? — Szocialista brigádjaink minőségi vállalásainak köszönhető, hogy a tavalyihoz viszonyítva az Idén jóval több széket rendeltek tőlünk a tőkés államok. A múlt évben szeptember végéig 29,4 millió, az idei év hasonló időszakáig pedig 33,9 millió forint értékű volt az exportunk. Az NSZK, angol, svéd, osztrák és dán cégek után az idén már Kanadába is szállítottunk. Most csak kisebb megrendelést teljesítettünk, de minden jel arra mutat, hogy jövőre jelentős mennyiségű szék keiül tőlünk a tengerentúlra. Ugyancsak új megrendelő egy francia cég. Bízunk abban, hogy jövőre nekik is többet szállíthatunk. Már említettem, hogy eredményeink elérésében milyen nagy szerepe van a szocialista brigádoknak. A 16 — különböző címekkel rendelkező — kollektíva mellé az idén hét újabb brigád alakult, s munkálkodik értékes vállalásainak teljesítésén. Egyébként erre az évre hatezer óra társadalmi munkát is vállaltak, amelyből az első félév végéig mór le is dolgoztak 5725 órát. Az óvodák, iskolák paitronálásán túl Igen sok önkéntes munkát végeznek a gyárban is. Előfordul például, hogy váratlanul nagyobb mennyiségű faanyag érkezik. Ha ezt a legrövidebb időn belül nem rakjuk szakszerűen máglyákba, minőségi káirunk származhat belőle. Ilyenkor a szocialista brigádok lépnek a színre, s termelőmunkájuk befejezése után, rendet teremtenek a tárolótéren. O. L, Tízezer több mint négyszázezer? Elgondolkodtató dolgokról értesültünk. Egyrészt szóvá tesszük, hogy a vitathatatlanul jogos panasz mielőbbi orvoslását elősegítsük, másrészt bízunk abban, sorainkkal még elejét vehetjük egy javasolt olyan — és mostanság korántsem ritkaságszámba menő — cselekménynek, amely összeegyeztethetetlen törvényeinkkel, a szocialista erkölccsel. A helvécia—matkói Selymes dűlőben lakó Horváth Imre és 21 társa csaknem két éve határozta el. hogy villamosíttatja otthonát. A szándékot az illetékesek mesz- szemenően támogatták. Az ügy hamar sínre került, elkészültek a műszaki tervek, megszülettek a hatósági engedélyek, a DÉMÁSZ pedig vállalta a feladat elvégzését. A kivitelezéshez szükséges pénzt, az összesen négyszázezer forintot tavaly novemberben fizették be a megadott számlára az érdekeltek, akik ezek után vártak. Egy ideig türelmesen. A szolgáltató vállalat az első ígéretét — miszerint az idei év elején kezdi meg a munkát _ — nem tartotta be, s csak később, többszöri sürgetés után látott hozzá a villamosításhoz. Az oszlopok kiszállítása is huzavona közepette történt, szintúgy a felállításuk, nem is beszélve a vezeték kiépítéséről és a transzformátor felszereléséről. Végül szeptember közepére minden elkészült, s csupán az áram bekapcsolása volt hátra. Ez a „fényes pillanat” azonban hetek óta nem akar bekövetkezni. A tanyai családok — közöttük sokan vannak idősek — már jóval korábban elvégeztették lakásaikban a megfelelő szerelési munkákat, s megvásárolták a hűtő- és mosógépeket, a televíziókat, a háztáji kisgépeket, de az eszközök egyelőre csak a helyet foglalják, ők huszonketten már másfél hónapja járják a különböző hivatalokat, kilincselnek, ám nem találják a legilletékesebbeket. Valahol azt mondták nekik, vegyék már észre mi újság: gyűjtsenek össze családonként lehetőleg ötszázat, s a legalább tízezer forintnyi hálapénzt adják át annak, akinek ez többet jelent majd, mint az eddig „legombolt” százezrek és villámgyorsan kiadja az utasítást az áramszolgáltatás megkezdésére. De hát tényleg elkerülhetetlen mindez? — kérdezik olvasóink. Nos, a válaszunk az: a tanyavillamosítást végzőknek kötelességük teljesíteni vállalásukat. Ok a munkájukért rendszeresen kapnak fizetést, jutalomhoz, prémiumhoz, vagyis plusz pénzhez legálisan — és nem pedig tisztességtelenül! — juthatnak hozzá, feltéve, ha jól szervezetten, hibátlanul dolgoztak. Ám az efféle produktummal ez esetben, sajnos, adósak maradtak! KÉRDEZZEN - FELELÜNK A rokkantsági nyugellátásban részesülő, 44 éves kecskeméti olvasónk férje nemrég hunyt el. „Utána melyik özvegyi nyugdijat igényelhetem?” — kérdezi. A társadalombiztosítási törvény szerint az özvegyi nyugdíj lehet ideiglenes vagy állandó. Ideiglenes az ilyen ellátás — és a házastárs . .'bálától számított egy évig jár csupán —, ha a férj a haláláig megszerezte az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, vagy már öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Állandó • özvegyi nyugdijat pedig az a feleség kaphat, aki a férje halálakor betöltötte az 55. életévét; vagy rokkant, s a munkaképességét , legalább 67 százalékben elvesztette; vagy árvaellátásra igényt tartó gyermekek eltartásáról gondoskodik, ön tehát, minthogy rokkantsági nyugellátásban részesül, állandó özvegyi nyugdíjra jogosult, mégpedig addig, míg az egészségi állapotában be nem következik olyan javulás, melynek alapján már nem illeti meg tovább a saját jogú ellátás. A szerkesztőségünkhöz Kiskun- majsáról érkezett levél írója két évvel ezelőtt vált el törvényesen, de a vagyonközösséget megszüntető bírósági döntést azóta is sérelmesnek tartja, mert a házassági életközösség idején szerzett javakból nem részesült. „Volt férjem ügyvéd segítségével pereskedett, én azonban nem, így hát pervesztes lettem és semmit sem kaptam. Minthogy a közös gyermekünket egyedül nevelem, szükségem van az anyagiakra, vagyis a volt közös vagyonunk engem megillető részére. Ebből mennyi jár nekem, s ily hosszú idő elteltével van-e még lehetőség a jogorvoslatra?” — kérdezi olvasónk. Szocialista társadalmunk igazságszolgáltató szerve, a bíróság nem aszerint hoz kedvező, illetve kedvezőtlen döntést, hogy a felperesnek és az alperesnek van-e ügyvédje, avagy nincs. Ami az ön vagyonrészesedési ügyét illeti, abban mi nem foglalhatunk állást, hiszen a vagyonmegosztás aránya a konkrét esetek szerint változhat, s döntően függ a külön vagyon — öröklött, vagy ajándékba kapott tárgyak stb. — mértékétől. Közöljük viszont, a kifogásolt bírósági ítélet ellen a jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül élhet a perújítás lehetőségével, feltéve, ha bizonyítani tudja, hogy az alapeljárás során nem vették figyelembe azokat a tényeket, melyek birtokába csak az ítélethozatal utáni hónapokban, években jutott. E per megindításához, lefolytatásához természetesen ön is kérheti az ügyvéd közreműködését, segítségét. Sz. J. kecskeméti nyugdíjas ellátását több mint három évtizede állapították meg, s az összeg ma már nagyon kevésnek bizonyul. E jövedelme kiegészítése érdekében sokáig dolgozott, egy ideje azonban már gyakorta beteg, s Így nincs lehetősége a plusz keresetre, mely szükséges lenne a megélhetéséhez. Az Iránt érdeklődik: az utólag ledolgozott ével alapján Igényelhetl-e a nyugdija módosítását? Ha ön az említett munkája során legalább harminchat hónap szolgálati időt szerzett, s ez idd alatt korlátozottan, vagy egyáltalán nem kapta a nyugdíját, jogosult a nyugellátási összege újbóli megállapítására. Kérelmét juttassa el a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz. Címe: Kecskemét, Komszomol tér. F. S.-né kecskeméti olvasónk gyesen van. Segélyét szeretné megnövelni a bedolgozóként szerzett keresettel. Van-e erre lehetőség? — kérdezi. Mint ismeretes, a gyermek gondozása céljából — annak három éves koráig — igénybe vett fizetés nélküli szabadságot szolgálati időként kell figyelembe venni, hi- »szen munkaviszonyról van szó. Ebből pedig következik, hogy a gyesen levő kismama újabb munkaviszonyt nem létesíthet. Kivétel ez alól az olyan bedolgozói munkakapcsolat, amely ' ‘‘nem rendszeres munkavégzésen alapul, vagyis egyéb jogviszonynak minősül, s korlátozza a foglalkoztatást, illetve a teljesítményt. Sándor Jenő és felesége aszan- ki Új Élet Szakszövetkezet juhászai. Folytatólagosan dolgoznak — tehát vasár- és ünnepnap is —, s fizetésüket az ágazat évi bevétele százalékos arányában kapják. Szabadságban viszont nem részesíti őket a munkaadójuk, arra hivatkozva, hogy százalékos bérezésnél ilyesmi nem jár. „De hát mikor pihenhetünk mi hosz- szabb ideig?" — kérdezik olvasóink. A rendszeresen, folyamatosan dolgozó tsz- vagy szakszövetkezeti tagnak olyan személy tekinthető, aki az előző évben a gazdaságban túlmunka nélkül teljesített legalább 2300 órát. Az ennél kevesebb, de a nőknél minimum 1000, a férfiaknál pedig 1500 munkaóra esetén a fizetett szabadság mértékét a végzett munkaidővel arányosan kell megállapítani, önöket is megilleti tehát a rendes szabadság — függetlenül a bérezésük formájától —, feltéve, ha az órára átszámított munkaóráik elérik az említett határt. Ezen kívül a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munka után is jár pihenőnap — havonta egyszer ezt vasárnap kell kiadni — a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, mégpedig hetenként egy alkalommal. Javasoljuk, panaszukkal, kérelmükkel forduljanak a szövetkezet elnökéhez, kedvezőtlen válasza után pedig a gazdaság döntőbizottságához! A kiskunhalasi Pálfi Béláné gyesről tért vissza munkahelyére szeptember közepén, s azóta óvodás a gyermeke. Az intézmény ■— hogy a térítendő díjat megállapítsa — nemrégen kereseti kimutatást kért olvasónktól, de kikötötte, a figyelembe vehető összeg nem lehet a gyermekgondozási szabadság alatt kapott segély, hanem csak a következő fél évben folyósítandó bér. „Lehet-e alapul venni a térítési dijak kiszámításánál olyan keresetet, melyet még nem kapott meg az ember?" — kérdezi a panaszos. Az érintett halasi óvodában tévesen értelmezik az ezt szabályozó utasítást. Leendő fizetésről nem lehet kérni igazolást. Ügyének orvoslása érdekében kérje a városi tanács elnökének az intézkedését! összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 12-516
